Kerekes Károly Maros megyei képviselő a képviselőház június 30-i ülésén a napirend előtti politikai nyilatkozatok során válaszolt Lazar Ladariu RNEP-képviselőnek a Marosvásárhelyi Napok megnyitó ünnepsége kapcsán ugyancsak a Házban tett uszító RMDSZ- és magyarellenes kirohanására. A nemzeti egységpárti honatya ezúttal azzal próbált etnikai feszültséget és magyarellenes hangulatot kelteni, hogy a román nyelv semmibevételével vádolta meg a város vezetőit, személyesen Fodor Imre polgármestert, holott csak annyi történt hogy egy román színész megbetegedése miatt nem tudott részt venni és románul szólani a marosvásárhelyi vásár ünnepi megnyitóján. A sajnálatos eseményt a Nemzeti Színház és a Polgármesteri Hivatal közleményben már tisztázta, és ez a Ladariu úr által főszerkesztett helyi román lapban is megjelent, ennek ellenére a nemzeti egységpárti politikus megpróbált az esetből újabb etnikai feszültséget kelteni, ugyanakkor viszont - mutatott rá Kerekes Károly - elmulasztotta megemlíteni, hogy az ünnepi rendezvény napjain ismételten bemázolták Marosvásárhelyen a kétnyelvű helységnévtáblákat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1295. sz./
1998. július 1.
Markó Béla szövetségi elnök szerdán, július 1-jén az RMDSZ fővárosi székházában fogadta Michel Vantroyent, Belgium bukaresti nagykövetét. A belga diplomata az RMDSZ politikai helyzetértékeléséről, a szövetséget foglalkoztató kérdésekről, a romániai magyar kisebbség helyzetéről kért és kapott tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1296. sz./
1998. július 1.
Antal István Hargita, Kónya-Hamar Sándor Kolozs és Ráduly Róbert Hargita megyei képviselők kedden, június 30-án törvénykezdeményezést nyújtottak be a Képviselőház Állandó Bürójához az 1998/90-es lízing-törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1296. sz./
1998. július 1.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Kántor-Tanítóképző Intézete /Marosvásárhely/ ökumenikus jelleggel működik. Az iskola létrejöttét és tantervét a minisztérium 1993-ban jóváhagyta. A főiskolai oktatás végzettjei általános iskolai tanítók, egyben gyülekezeti kántorok lehetnek. Speciális képzettségük /ének, zene, angol, informatika/ révén más munkahelyeken is elhelyezkedhetnek, olvasható a felvételi tájékoztatóban. /Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1998. július 1.
Aristide Roibu beperelte Kolumbán Gábort, aki a csereháti ügyről kiadott nyilatkozatában megállapította: Aristide Roibu szubverzív tevékenysége miatt a csereháti épületet a központi sajtó egyszerűen görög katolikus árvaháznak nevezi. Ebbe a nyilatkozatba kötött bele Roibu, mert szerinte a szubverzió államellenes összeesküvést jelent és azt állította, hogy Kolumbán Gábor ezzel vádolja őt. Vasluiban volt az első tárgyalás jún. 18-án, azonban Roibu nem jelent meg. Végül jún. 29-én elkezdődtek a tárgyalások. Roibu a tárgyaláson Kolumbán románellenes tevékenységét hangoztatta, az eredeti vádra nem is tért ki, a bíró azonban nem figyelmeztette ezért. - Kolumbán Gábort kormánytanácsosnak kinevezték, ő szerette volna megtartani Hargita megyei tanácselnöki tisztségét is. Nehéz helyzetbe került, ugyanis tanácselnöki tisztségéből felfüggesztették, a kormánynál pedig közölték vele, hogy amíg státusa nem tisztázódik, nem kap fizetést. /Ehrenkratz Judit: Kormány és törvényszék között. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./
1998. július 1.
Az RMDSZ SZKT Kolozsváron tartott jún. 27-28-i ülése után arról a döntésről, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa bekéri az RMDSZ-tisztségviselők nyilatkozatát a Securiate-hoz fűződött kapcsolatáról, Katona Ádám megjegyezte: "ez egy olyan erkölcsi tisztulás kezdetét jelentheti, amely az RMDSZ jövőjét hosszú távon befolyásolhatja". Mindazok, akik kompromittálódtak, vonuljanak ki a közéletből. - Az SZKT újabb, egyre távolabbi határidőt hagyott jóvá a tanügyi rendelet /36-os kormányrendelet/ elfogadásáról. Katona Ádám kifejtette: "katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel". /SZKT Kolozsváron = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./ Ugyancsak a legutóbbi SZTK-ülés kapcsán fejtette ki álláspontját Bodó Barna, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke. Amennyiben egy politikai erő sikertelen, a választók elfordulnak tőle. Az RMDSZ esetében nincs más választás, ebben az esetben ez befelé bomlaszt. Megtörténhet az is, hogy a választó el sem megy szavazni, vagy mást választ. Bodó Barna tartózkodott, amikor arról döntöttek, hogy az SZKT zárt ülésen tárgyaljon. A választóknak is tudniuk kell a problémákról. Az átvilágítás is bonyolult ügy, ugyanis erre törvény még nem létezik és még mindig a titkosrendőrség őrzi az anyagot. - A kormányzati szerepvállalást is meg kell vitatni. Jelenleg bizonyos folyamatok elindultak 17 kisebbségi ingatlan visszaadása "legalábbis lehetőséggé vált". Viszont Petre Roman álláspontját sem lehet elfogadni, hogy az RMDSZ indokolatlan követeléseivel rontja Románia külpolitikai képét, amely szerint az országban a kisebbségi kérdést mintaszerűen megoldották. - Föl kell tenni a kérdést, hogy a kormány, amely hamarosan elérkezik mandátumának feléig, mit fog tudni még megvalósítani. Ennek vizsgálata az RMDSZ számára létszükséglet. /Wagner István: SZKT-ülés után. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1./
1998. július 1.
Jún. 29-én kezdődött meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a határon túli magyar pedagógusok egyhetes nyári továbbképző tanfolyama. Az intézmény több mint 10 esztendeje szervez hasonló jellegű kurzusokat a határon túl élő és oktató magyar pedagógusoknak. Az idei továbbképzésen 30 Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, tanítóképző intézetekben, illetve ezek gyakorló általános iskoláiban tanító pedagógus vesz részt. A tanfolyam keretében egyebek mellett előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv és irodalom tanítás módszereiről, valamint a szaktárgyak oktatásával kapcsolatos legújabb pedagógiai kutatások eredményeiről. A pedagógusok emellett megismerkednek a környék nevezetességeivel, többek között ellátogatnak a Hortobágyra, Sárospatakra és Tokajba is. /Kisebbségi magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1998. július 1.
A Legfelső Védelmi Tanács elemezte az idei árvíz mérlegét és intézkedett a gyorssegélyről. Az árvíz 30 megyét sújtott, az összes kár elérte az 1000 milliárd lejt. Lakhatatlanná vált, illetve összedőlt 2526 lakóépület, több mint 10 ezer gazdasági épület. Életét vesztette 21 ember. Elpusztult 14.500 jószág, 1692 km mezei és megyei, 78 km országút rongálódott meg, az ár elsodort 734 hidat és pallót. /Elkészült az idei árvíz-katasztrófa mérlege. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./
1998. július 1.
Tapody Lukács Ottó vitába szállt Fey László cikkének /Ügyek és ürügyek, Romániai Magyar Szó, jún. 17./ állításával. Fey László írása sok részigazságot tartalmaz, a legtöbbnél azonban sántít a megnevezett vagy megnevezetlen politikusok felelősségének megállapítása. Tapody emlékeztette Fey Lászlót arra, hogy a kisebbségbe került magyarság majdnem 80 éve küzd jogaiért, nagyon szerény eredményekkel. - "A mai román politika abban merül ki, hogy a médiák segítségével a kisebbségek ellen uszít." - Nincs igaza Fey Lászlónak abban, hogy azért nem lehet eredményt elérni, "mert sokat követelőzünk". A Bolyai-ügy körüli viták, meg a többi nem hatalmi torzsalkodás, ahogy Fey állítja, hanem "a sikertelenségek által kiváltott idegességek, depressziók megnyilvánulása." Lendvay Pálra jellemző, hogy "héjáknak" nevezi a szlovákiai és erdélyi magyar - jogosan türelmetlenebb - politikusokat. / Tapody Lukács Ottó: A turul nem héja! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A meg nem nevezett: Tapody is jelezte, hogy Fey Tőkés Lászlót támadta.
1998. július 1.
Jún. 28-án Gyergyócsomafalván tartották meg a Csomafalvi Értelmiségi Fórumot. A rendezvényt idén másodszor szervezte meg a helyi RMDSZ és a Borsos Miklós Alapítvány, a tavalyinál nagyobb eredményességre törekedve. A fórum védnöki tisztét a városból elszármazott dr. Czirják Árpád érseki helynök töltötte be. A fórum intézményesítésére megtörtént az első lépés, alkalmaznak egy személyt, aki a titkári teendőket ellátja. Egyetértés van a Kossuth Lajos-szobor felállítása ügyében: Köllő Miklósnak Marosvásárhelyen lerombolt alkotását állítják fel. A szükséges összeg 70 %-a már megvan. Dr. Czirják Árpád konkrét felajánlást tett, gyűjteni fog : tízmilliót a Csomafalvi Értelmiségi Fórum számára, hárommilliót a Fövényszem helyi újság szerkesztőségének fizetésére hárommilliót a lapkiadásra, hárommilliót Gyergyócsomafalva készülő monográfiája számára, öt milliót tehetséges gyermekek, öt milliót egy ifjúsági ház létrehozására. Ezenkívül Czirják Árpád tízmilliós biztonsági alap létrehozására is felajánlást tett. /Lukács János: Negyven milliós felajánlás Csomafalvának. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./
1998. július 1.
Az új koalíció kormányprogramja számos ponton komoly aggodalomra ad okot a magyarországi kisebbségeket és a határon túli magyarokat illetően - jelentette ki Tabajdi Csaba Budapesten júl. 1-jén tartott előadásában. Megítélése szerint a program a kisebbségek politikai autonómiáját tekintve visszalépést jelent. Szövege ugyanis az eddigi gyakorlattal és a kisebbségi törvény kitételeivel szemben - kizárólag kulturális autonómiáról szól. A magyarországi cigányságot a program nem a kisebbségek, hanem az elesettek sorában említi, az "akiknek segíteni kell" című fejezetben. Tabajdi Csaba szerint megbomlani látszik az a szerves egység, amelynek megteremtésére a szocialista-liberális kormány törekedett. A most távozók számára ugyanis egyformán fontosak voltak a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok. Az új kormányzatnak "a magyarországi kisebbségek csak annyiban lesznek fontosak, amennyiben ez függvénye a határon túli magyarok kisebbségi ügyének" - vélekedett. Az új kormánynak vállalnia kell a szomszédos országokkal kötött alapszerződéseket, hangsúlyozta. Aggodalomként fogalmazta meg: ha az új kormánykoalíció "túlhangsúlyozza a határon túli magyar kisebbségek védelmét, vagy félreérthető, félreértelmezhető kijelentéseket tesz", annak beláthatatlan következményei lehetnek a szomszédsági kapcsolatokra, és esetleg hátrányosan befolyásolhatja Magyarország euroatlanti integrációjának folyamatát is. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az új kormány ne avatkozzon bele az RMDSZ belügyeibe. "Budapest nem legitimálhatja a határon túli magyarokat" - közölte Tabajdi Csaba, aki fél attól, hogy az új kormányzatban "lesz hajlandóság" erre. /Csak kulturális autonómiáról szól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1998. július 1.
Martonyi János magyar külügyminiszter-jelölt a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva kifejtette, hogy Magyarország mind a NATO-val, mind az Európai Unióval szemben változatlan integrációs vonalat fog képviselni. Martonyi visszautasította a szlovákiai és romániai sajtóban időnként felbukkanó vélekedést, miszerint Magyarország következő kormánya "nacionalista és irredenta" lenne. "A Szlovákiában és Romániában élő magyar kisebbségnek megvannak a maga politikai képviselői, problémáik megoldásában elsősorban pozsonyi és bukaresti hivatalok az illetékesek. Emellett azonban természetes, hogy a mindenkori kisebbségi politikának a kétoldalú kapcsolatokban is megvan a maga súlya, s tekintettel a nemzetközi jogi normákra, szélesebb, európai keretben is szerepet játszik" - mutatott rá Martonyi. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
1998. július 1.
Nem lehet vita tárgya, hogy a határon túli magyarság legitim szervezetei és az anyaország között az eddiginél sokkal összehangoltabb párbeszédet kell létesíteni - jelentette ki Németh Zsolt, külügyi politikai államtitkár-jelölt az MTI munkatársának. Elmondta, hogy az elmúlt négy esztendőben nem volt megfelelő az általános tárcaközi koordináció a határon túli magyarság ügyének kezelését illetően, mivel ezt a feladatot a Határon Túli Magyarok Hivatala nem tudta a kellő szinten ellátni. "A Külügyminisztérium és a HTMH közötti kapcsolattartás látványosan gyenge volt" - fogalmazott Németh Zsolt. Az az egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy az európai integráció, illetve a regionális és kisebbségpolitika kiegyensúlyozottabb viszonyba kerüljön egymással az új kormány politikájában. - Németh Zsolt reagált Kovács László ügyvezető külügyminiszter múlt heti kijelentésére, miszerint a korábbi magyar-magyar csúcsértekezletnek nem az ott történtek, hanem az azt követő megnyilatkozások miatt voltak negatív következményei. A magyar diplomácia vezetője akkor hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy egy ilyen rendezvény megkérdőjelezze Magyarország stabilizáló szerepét a térségben. /MTI/
1998. július 2.
Július 2-án, csütörtökön Markó Béla szövetségi elnök részt vett a kárpátaljai Szinevéren a Pro Minoritate Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Friedrich Naumann Alapítvány közös szervezésében, illetve támogatásával június 29-e és július 3-a között hatodik alkalommal megrendezett Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. Az RMDSZ elnöke Az EU-integráció és a határon túli magyarság témakörében tartott előadást. A rendezvényen ugyancsak részt vettek és előadást tartottak az említett témában: Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szecsei Mihály, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 6., 1298. sz./
1998. július 2.
Radu Vasile kormányfő Vasile jún. 27-én pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetének tanácskozásán mondott beszédében hangoztatta, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek között nem lehet szó arról, hogy 1999 áprilisában Romániát befogadják a NATO-ba. Fel kell készülni egy esetleges halasztásra, állapította meg. /Nem biztos a csatlakozás időpontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. július 2.
Jún. 30-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségi Tanács. A meghívott államtitkárok, vezetők nem jöttek el, a vallásügyi államtitkár sem, Borbély László középítésügyi és területrendezési államtitkár sem, egyedül Kötő József közoktatásügyi államtitkár tisztelte meg jelenlétével a tanácskozást. Magunkra hagytak, állapította meg az újságíró. A tanácskozáson Dorel Dorian, a zsidó közösség képviselője kimondta: a parlamentben nincs semmi esélyünk. A Nemzeti Kisebbségi Tanács nyilatkozatot adott ki, ebben leszögezte, hogy "az anyanyelven folyó nevelés képezi az etnikai, nyelvi és kulturális önazonosság megőrzésének legfőbb eszközét minden közösség számára". Lehet szép nyilatkozat, kommentálta az újságíró, de ettől semmi sem változik. A kormánykoalíció ifjúsági és sportminisztere kizárta a tantárgyversenyek jutalmazottjai közül az anyanyelvi verseny nyerteseit, őket nem vitte jutalomkirándulásra Görögországba. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a maga pénzéből állja inkább a kisebbségi diákok jutalomutazását. /Zsehránszky István: Esélytelenek egymás közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. július 2.
Néhány napja a csíkszeredai Internetto Transsylvaniae honlapján újságok cím alatt a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat és a Romániai Magyar Szó mellett megjelent az Udvarhelyi Híradó című lap is, mely lehívható az Internetto címén, vagy direkt a https://www.nextra.ro/infopress/uh.htm címről. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. július 2.
Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu román államfő politikai főtanácsosa júl. 2-i sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az elnök július 14 és 21 között sorra kerülő amerikai látogatása hivatalos jellegű, amelyben egyes elemek még ezt a minősítést is meghaladják. A tisztázásra az adott okot, hogy egy lap kétségbe vonta ezt és azt írta, hogy a látogatás "leértékelődött". Zoe Petre azt hangsúlyozta, hogy éppen ellenkezőleg: megnőtt a látogatás jelentősége azáltal, hogy Constantinescu elnöknek Clinton elnökkel és a kormányzat különböző képviselőivel való találkozókon kívül lehetősége lesz arra is, hogy az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén is beszédet mondjon, mely utóbbira román államfőnek először nyílik módja. Egy román napilap közelmúltban azt sürgette, hogy Constantinescu elnök amerikai látogatásán a Fidesz magyarországi győzelme és az RMDSZ "radikalizálódása" nyomán vesse fel a "magyar kérdést". Zoe Petre asszony hangsúlyozta: ez a téma közvetlenül nem szerepel a washingtoni megbeszéléseken, és nincs is miért szerepelnie, mivel, mint mondotta: "Románia mint állam, saját kezdeményezéséből és konkrét akciókkal rendezte kapcsolatait minden szomszédjával és elsősorban Magyarországgal. Mindkét részről igen nagy nyitottság mutatkozott az alapszerződés megvalósítására, és a mai román-magyar megbékélésnek nevezett folyamat fejlesztésére, és nem gondoljuk, hogy a jelenlegi pillanatban valaki másnak kellene beleszólnia a jól megszilárdult kapcsolatokba. /Constantinescu amerikai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./
1998. július 2.
A napokig tartó esőzés után újból árvízveszély van Szatmár megyében. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./
1998. július 2.
A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége /KMDSZ/ - nem hallgatva senkire - jún. 26-án Kolozsváron megnyitotta a Multikulturális Dokumentációs Központot, amely az etnikai viszonyok jobbítását tűzte ki céljául. A központ élére román, német és magyar elnököket nevezett ki. Olyan statisztikákat bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére, amelyek valós képet nyújtanak az együttélésről. A központ a Phare-programtól remél támogatást. /Tagságot toboroznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. július 2.
Szatmárnémetiben a zsúfolásig megtelt székesegyházban Reizer Pál római katolikus megyéspüspök pappá szentelte Tzier Ernőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. július 2.
Feszült légkörben kezdődött meg az anyanyelvű oktatás vitája a képviselőház szakbizottságában, nyilatkozza Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. A 8. szakasz első bekezdésénél a tanügyi törvény azon előírását, mely előírta, hogy az ország minden helységében kötelező módon román tannyelvű osztályok, illetve iskolák működjenek, sikerült feloldani a sürgősségi kormányrendelet változatával, mely szerint Romániában az oktatás román, továbbá a kisebbségek nyelvén és világnyelven történhet. Asztalos szerint a második bekezdés, melynek a régi változatát fogadták el, és mely azt írja elő, hogy a román nyelvnek, mint az állam hivatalos nyelvének nemcsak tanítása, hanem elsajátítása is kötelező, "egyértelműen a kisebbségnek szól, hiszen abszurdum, hogy a többség számára saját anyanyelvének elsajátítását törvény tegye kötelezővé". Az iskolai dokumentumok nyelve terén is döntés született: a miniszteri rendeletben megjelölt hivatalos dokumentumok nyelve román, a többi irat az iskola tanítási nyelvén is készülhet; ugyanakkor a tanügyi intézmények hivatalos dokumentumokat fordításban is közölhetnek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
1998. július 2.
Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára elmondta, az ülésen kénytelen volt vitába szállni a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával, aki a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően. Kötő kijelentette, hogy mindaddig, amíg az egyetem kérdéséig el nem jutottak, teljes volt az egyetértés: létrehozták a reform beindításához szükséges önálló magyar oktatáskutató csoportot, szabályozták a tankönyvek kérdését, és biztosították a magyar oktatók részvételét az összes tanterv-bizottságban is. Az önálló magyar felsőoktatás megteremtése nélkül az egész magyar nyelvű képzés veszélyben van, amit mutat az is, hogy míg mintegy 130 ezer magyar nemzetiségű diák jár magyar tannyelvű iskolába, a líceumi osztályokban csupán 30 ezer, az egyetemen pedig csak 10 ezer a magyar nyelven tanuló diákok száma. Kötő "antidemokratikusnak" nevezte azt, hogy a kisebbségi oktatást illetően minden áron a többség akar döntést kieszközölni, ez pedig többnyire kimerül az Andrei Marga oktatásügyi miniszter által felkarolt multikulturalitás koncepciójában. Kötő leszögezte: abban a felfogásban kezdett munkához a minisztériumban, hogy tevékenységével a koalíció közös programját valósítja meg, de ebben a kérdésben kitűnt, hogy csak az RMDSZ /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
1998. július 3.
Júl. 3-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az Operatív Tanács Hajdú Gábor szenátort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile miniszterelnök a javaslatot elfogadta. Hajdú Gábor 1938. október 15-én született a Hargita megyei Csíkszentmártonban. Tanulmányait 1958-ban fejezte be a kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán. Ügyvédi pályafutását Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1961-től 1990-ig Csíkszeredában folytatta. 1964 és 1968 között a csíkszeredai ügyvédi kamara igazgatója, 1968 és 1977 között pedig a Hargita megyei ügyvédi kamara elnöke volt. 1990-ben, az RMDSZ jelöltjeként választották meg Hargita megyei szenátornak, majd 1992-ben és 1996-ban újraválasztották. 1990 és 1991 között az alkotmányt alkotó bizottság tagja, 1992 és 1996 között a munkaügyi, társadalomvédelmi és munkanélküliséggel foglalkozó bizottság elnöke, 1996 óta alelnöke. Nem volt a kommunista párt tagja. Nős, 3 gyermek apja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./
1998. július 3.
Az SZKT-nak a politikai átvilágításról szóló határozata alapján az Operatív Tanács meghatározta a személyi és szervezési feladatokat a határidők szigorú betartása érdekében. Mint ismeretes, a politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását, és elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./
1998. július 3.
Az árvízkárosultak megsegítéséről szóló SZKT-határozat alapján az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége számlát nyitott a Román Kereskedelmi Bankban az adományok begyűjtése érdekében. Nyitóakcióként az RMDSZ 10 millió lejjel járult hozzá az alaphoz. Az Ügyvezető Elnökség megbízottja tíznaponként nyilvánosságra fogja hozni a beérkezett összegeket. Ezúton ismét felhívást intézünk mindenkihez, hogy járuljon hozzá az alaphoz, melynek haszonélvezői a legkárosultabb helységek önkormányzatai lesznek. Ugyanakkor felhívjuk területi szervezeteinket, hogy csatlakozzanak a már beindított gyűjtési akciókhoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./
1998. július 3.
Bereczki András lelkipásztor lesújtva olvasta Makay Botond resicai lelkész sorait, olvasható nyílt levelében. Bereczki másfél éve lemondott a Harangszó (Nagyvárad) szerkesztéséről, távol tartja magát az egyházi közélettől, levelében kérdéseket tett fel: tényleg rémeket lát Tőkés László, a fegyelmi alatt álló lelkészek valóban ártatlanok, mit jelent a másképp gondolkodás? Azt a hősiességet, hogy "forradalmi kisistennek", "szakorvosra" szorulónak nevezhető az, aki 1989-ben kockára tette életét? A CE Szövetség elfogadja, hogy így védelmezzék? /Bereczki András lelkipásztor: Nyílt levél Makay Botondhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Előzmény: Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23.
1998. július 3.
Több mint 60 gyermek részvételével idén is megrendezték a szórványvidékekről érkezett gyermekek táborozását jún. 22-e és júl. 2-a között Szamosújváron. Elsősorban a mezőségi falvakból érkeztek gyermekek, olyan helyekről, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Anyagi gondok miatt a tavalyi 120 helyett idén csak feleannyi gyermeket tudtak ellátni. /Szórványvidéki gyerekek tábora Szamosújváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1998. július 3.
Nincs döntés az önálló magyar egyetem ügyében ? Hiábavaló minden érvelés" ? olvasható a Szabadságban. A lap újból Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselőt kérdezte az oktatási szakbizottság tegnapi munkájáról, melynek első momentumaként a résztvevők visszatértek egy előzőleg már elfogadott cikkelyre, és elfogadták a sürgősségi kormányrendelet azon előírását, mely értelmében a román nyelv tanulása nemcsak az elemi osztályokban, hanem a felső tagozaton is sajátos tankönyvekből fog folyni. A történelem és földrajz oktatási nyelvét szabályozó szakasz vitájakor "minden szakmai, politikai és pszichopedagógiai érvünk teljesen fölösleges volt" ? mondja Asztalos, a két tantárgyat csak 1-4. osztályban lehet anyanyelven tanítani. A kisebbségek nyelvén létesítendő egyetemekre vonatkozó cikkely megtárgyalásakor "hazafias szónoklatok" azt próbálták bizonyítani, hogy az RMDSZ "mennyire veszélyes politikát folytat", amikor a magyar egyetem létrehozását sürgeti, a hozzászólók szerint azt akarva elérni, hogy a magyar fiatalokat elszigetelje a többségtől. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
1998. július 3.
Kötő József, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi államtitkára erőteljesen állást foglalt a romániai magyar oktatás teljes, az önálló egyetemet is magában foglaló szerkezetének megteremtése mellett és jelezte, hogy amennyiben erre nincs mód, akkor saját minisztériumi posztjának sem látja sok értelmét.Kötő József, aki egyben az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke, a képviselőház tanügyi bizottságának ülését kommentálta, ahol vitába szállt a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával. Korka felszólalásaiban a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően is. - Kötő József elmondotta: a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó államtitkárságának létrehozására a koalíciós kormányprogram alapján került sor. Õ maga, mondotta, azért vállalta a tisztséget, mert a koalíciós kormányprogram, amelyet a parlament is megszavazott, ehhez biztosítja a lehetőséget. Amennyiben nem jön létre az önálló magyar felsőoktatás, akkor visszafelé bomlik le az egész magyar nyelvű képzés, amit jól mutat, hogy csaknem 130 ezren járnak magyar tannyelvű iskolába az 1-8 osztályban, a 9-12 líceumi osztályban a magyar anyanyelven tanulók száma már csak 30 ezer, a felsőfokú tanintézetekben pedig csak mintegy 10 ezer magyar diák van és közülük csak 4 ezer tanul magyar nyelven. Lélekszám szerint a magyarok a második helyen állnak Romániában, ám a felsőoktatásban való részvételi arányszámuk szerint a 10. helyen - mutatott rá az oktatási államtitkár. /MTI/
