udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 164 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-164
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. február 1.

A tervezett Keleti Újságról a születendő lap egyik tulajdonosa, Verestóy Attila szenátor, elmondta: az idei esztendő első napjaiban végre sikerült annyi pénzt összegyűjteni, amellyel már megindítható a napilap. Rajta kívül Lányi Szabolcs és egy magyarországi vállalkozó is befektet, mert ez egy gazdasági vállalkozás lesz, alapjában véve. Verestóy cáfolta, hogy a Népszabadság lenne a partner, mert ilyen hírek keringenek. A szerződést február 15-én írják majd alá, ekkortól lehet pontosan tudni, hogy végül is milyen összeggel gazdálkodhat a lapkiadó, és mikortól kezdődhet el a Keleti Újság megjelentetése. A lap megjelentetése 1,7 millió dollárba kerülne, mindeddig azonban csak egymillió gyűlt össze. A jövőbeni laptulajdonosok szerint azonban kezdetben ennyi is elég. Az indulás dátuma is változott az idők folyamán, mostanában mind gyakrabban emlegetik április 1-jét. /Mi újság? RMDSZ-magánlap áprilisban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1999. február 1.

Göncz Árpád köztársasági elnök - több közép-európai államfő társaságában - az Aacheni Dómért Európai Alapítvány alakuló ülésén vett részt a Frank Birodalom kiemelkedő királya, Nagy Károly egykori székvárosában. Aachenban találkozott a magyar és a román elnök. Emil Constantinescu tájékoztatta Göncz Árpádot hazája belső helyzetéről. kifejtve, hogy a problémák megoldását a reformokban és a privatizáció felgyorsításában látja. Külön kiemelte a romániai magyar kisebbség pozitív, bölcs viselkedését az elmúlt hetekben. Göncz Árpád hangsúlyozta: Magyarország viszonya Romániához változatlan. A két ország közötti jó kapcsolat egyértelműen szükséges, az együttműködés elengedhetetlen. /Göncz-Constantinescu találkozó Aachenban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1999. február 1.

Febr. 1-jén letette a hivatali esküt Eckstein-Kovács Péter, a kormány új kisebbségvédelmi minisztere Emil Constantinescu államfő előtt. Az eseményen jelen voltak Verestóy Attila és Borbély László RMDSZ-alelnökök, valamint Radu Vasile kormányfő, Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökök. Az eskütétel után az újdonsült miniszter interjút adott az MTI-nek, hangsúlyozva: egy kisebbségvédelmi hivatal vezetőjének az a legfontosabb feladata, hogy megpróbáljon eredményeket elérni azokban a kérdésekben, amelyek a nemzeti kisebbségek jogállását és mindennapi életét illetik "Most, a Zsil-völgyi bányászok akciója után keményen megfogalmazódott a kormánnyal szemben az igény, hogy határozott lépéseket tegyen - fogalmazott Eckstein-Kovács Péter. - Úgy vélem, ennek a határozottságnak a kisebbségeket érintő kérdésekben is látszania kell. Az egyik megbízatásom éppen az, hogy ezeket a határozott lépéseket szorgalmazzam a kormányban. Nem kell újítani, új dolgokat kitalálni. Jelen pillanatban terítéken van és nyilvánvalóan a hivatal hatáskörébe is tartozik az oktatási törvény módosítása, a nemzetiségek anyanyelvén oktató egyetem kérdése. Napirenden van a helyi közigazgatásról szóló törvény, ami az anyanyelv használatát érinti a közigazgatásban és a bírói hatalom előtt, valamint az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdése. Már elkészült egy kisebbségi törvénytervezet, s nagyon fontos lenne, ha még e törvényhozási ciklusban elfogadnák. Kijelentette: "Azt hiszem, a választás talán azért eshetett rám, mert 1990 óta az emberi jogok területén tevékenykedem, képviselőként az emberi jogi és kisebbségi bizottságnak a tagja voltam. Ezt a munkát folytattam a szenátus emberi jogi bizottságában. Ügyvédként is sok olyan ügyet vállaltam el, ahol emberi jogi és kisebbségi kérdések merültek fel. Merem remélni, hogy jelölésemet az RMDSZ-en belüli több platform, érdekcsoport is támogatja." /Az új kisebbségvédelmi miniszter bekeményítést ígér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. február 1.

A Romániai Magyar Szó ismertette Tokay Györggyel készített interjút, amely a Bihari Naplóban jelent meg. Arra a kérdésre, hogy a személycserének volt-e köze a tervezett, s a bányászlázadás miatt elhalasztott nyárádszeredai Fórumhoz, így felelt: "A nyárádszeredai Fórumot illetően nem hiszem, hogy sok köze lenne ehhez az én elmozdításomnak. Általában nem nagyon hiszem azt, hogy ezek a fórumok ebben a periódusban oly pozitív szerepet játszanának, mint ahogy azt a tiszteletbeli elnök úr gondolja. E rendkívül nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ legitim, megválasztott vezetőinek a reform mellett kell felsorakozniuk, és minden vitát - ami természetes, hogy van, és demokratikus szervezetben kell is, hogy legyen - a legitim szervezeteken belül kell lefolytatniuk." Tokay nem akarja barátja és utódja, Eckstein Kovács Péter munkáját befolyásolni. A kialakított intézményes keretet a továbbiakban meg kell erősíteni, hiszen az Európai Unió jelentése is aláhúzza, hogy ez az intézmény alulméretezett. Meg kell erősíteni, szükséges tovább fejleszteni a területi irodák tevékenységét, mert a nemzetiségek problémáit a helyszínen kell megoldani, és nem Bukarestben. Nagyon sokan még a saját szövetségünkben sem tudták, hogy ez a hivatal tizenhét különböző kisebbség érdekeit képviseli, és mind a tizenhétre külön gondot kell fordítani. Úgy gondolom, az RMDSZ akkor bizonyítja felelősségét az egész ország előtt, hogy érett politikai erő, ha mind a tizenhétre gondol, függetlenül attól, hogy sokan vannak vagy kevesen. Konkrét feladatként előttünk áll az ingatlan-visszaadást, a közösségi vagyon visszaadását szabályozó törvény elfogadtatása a kormánnyal és a parlamenttel; a tervezet már elkészült. Be kell fejezni a visszaszolgáltatási procedúrákat, amelyeket az eddig már elfogadott kormányrendeletekkel megkezdtünk; 17 ingatlanról van szó, a rendeletben szereplő 8 ingatlan közül mindössze hármat sikerült visszaadni jogos tulajdonosának. Végül, de nem utolsósorban szólnom kell még két problémáról. Az egyik a kisebbségi törvény előterjesztése és megvitatása, a másik a romakérdés megoldásában való előrehaladás. Ez szerintem nem egy, hanem akár még négy évre való feladat. /Tokay György menesztésének újabb hullámai = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1999. február 1.

Varujan Vosganian szenátor, Románia Alternatívája Párt elnöke Kolozsváron tartott sajtóértekezletén a bányászjárásról, az idei állami költségvetési törvénytervezetről, illetve a személyi és kollektív jogokról beszélt. Kifejtette: a bányászjárás nem volt más, mint egyes ellenzéki pártok által a háttérből irányított államellenes megmozdulás. A coziai megegyezést pedig a hadsereg erődemonstrációja tette lehetővé. A költségvetés tervezetéről elmondta: helytelen lépés volt a külföldi befektetőknek biztosított előnyök megszüntetése. Vosganian kijelentette: az RMDSZ komoly ellenfélre számíthat a jobboldal részéről, ha tovább folytatja autonomista politikáját. Pártja nem támogatja a kollektív jogokat. /Kiss Olivér: Nem támogatja a kollektív jogokat a jobboldal - hangoztatta Varujan Vosganian szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1999. február 1.

Január 29-én Kolozsvárt ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elemezte a bányászjárás bel- és külföldi visszhangját, Románia ezzel kapcsolatos nemzetközi megítélését. Jelezte, hogy a "coziai megegyezés" még mindig nem átlátható. Az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémáikon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. Értékelése szerint a rendfenntartó erők ellen tudtak volna állni a rohamoknak, ha vezetőik különböző elkötelezettsége miatt nem kapnak ellentmondó, sőt kártékony parancsokat. A bányásztüntetés napjaiban az RMDSZ-t meg se említették, ám mihelyt elmúlt a veszély, az RMDSZ elleni támadások azonnal ismét folytatódtak Ebből következik, hogy a médiának és bizonyos romániai politikai köröknek szükségük van az örökös ellenség-képre. Megtárgyalták a február 27-ére kitűzött marosvásárhelyi SZKT főbb problémaköreit, valamint a kongresszus előkészületeit. /Szükség van az ellenség-képre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1999. február 1.

A román törvényhozás tavaszi ülésszakának megkezdésével egyidőben febr. 1-jén megtörtént a tisztújítás az RMDSZ képviselőházi csoportjában, ahol az elnöki tisztet ismét Varga Attila Szatmár megyei képviselő nyerte el. Hasonlóképpen megtartották tisztségüket a csoport alelnökei: Márton Árpád Kovászna megyei és Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A titkár ismét Böndi Gyöngyi Máramaros megyei képviselő lett. A képviselőház állandó irodájának titkári tisztségére az RMDSZ ismét Kovács Csaba Tibor Brassó megyei képviselőt javasolta, akit az ülésen nagy többséggel megválasztottak. A szenátus állandó irodájának titkárává újraválasztották Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ - képviselőházi csoport - megtartott tisztségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. február 1.

A Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elleni erősödő támadásokra válaszul Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Hajdú "nagyon nehéz és kritikus tárcának a vezetője". Szerinte "az Egészségügyi Minisztérium nem tét nélküli tárca, hihetetlen gazdasági, szakmai és csoportérdekek csapnak össze, amelyek felfaltak már kilenc minisztert". Takács dicsérte Hajdú munkabírását, korrektségét és megvesztegethetetlen-ségét - úgy látja, éppen ezért van olyan sok ellensége a miniszternek. Az RMDSZ alapvető érdeke, hogy a reformintézkedéseket "következetesen életbe léptessük" - jelentette ki a politikus, hozzátéve: "pillanatnyilag úgy gondolom, hogy nem szabad megfutamodnunk". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1999. február 1.

Göncz Árpád államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki a Ferenczy István marosvásárhelyi színművészt művészi munkásságáért, Szilágyi István írót a Kolozsváron megjelenő Helikon című hetilap főszerkesztőjét pedig a romániai magyar irodalom terén végzett munkásságáért. A kitüntetéseket Marosvásárhelyen adta át bensőséges ünnepség keretében Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. Jelen volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Ferenczy István és Szilágyi István kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1999. február 1.

Duna Televízió baráti körök III. találkozóján, a világ magyarságának valamennyi régiójából egybegyűlt képviselők megdöbbenéssel tapasztalták, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzanak el a nyilvánosság előtt a Duna Televízió létjogosultságát és szervezeti önállóságát megkérdőjelező nyilatkozatok. Ezek ismeretében a találkozó résztvevői az alábbi állásfoglalást fogadták el. 1. A Duna Televízió, mint az első műholdas magyar televízió, megkülönböztetett feladatként végzi az egyetemes magyarságtudat építését egy nemzetközileg elismert és támogatott anyaország-szerep jegyében. 2. A Duna Televízió létjogosultságának, szervezeti önállóságának megkérdőjelezése, éppen a médiatörvény újratárgyalásának kezdetén és az Európai Unióba való belépésünk idején az összmagyarság elemi nemzeti érdekeit veszélyezteti. 3. E televízió a maga sajátos feladatát a közszolgálatiság és a színvonalon, sokoldalúan, tárgyilagosan, biztos szakmai felkészültséggel valósítja meg. A fentiek okán a Duna Televízió baráti köreinek III. találkozója határozottan kiáll a Duna Televízió - törvényben rögzített önállóságának és sajátos feladatrendszerének sérthetetlensége mellett. /Döbbenet és Duna Televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1999. február 1.

Jan. 30-án Gyulán három jelölt közül az aradi Sofronie atyát választotta püspöknek a magyarországi román ortodox egyház közgyűlése. Az 1997-ben létrehozott egyházmegye első püspökévé azt követően válhat a 32 éves aradi szerzetes, hogy a bukaresti pátriárkátus szinódusa jóváhagyja a gyulai döntést. Sofronie atya orvosi végzettségű, Görögországban és Nyugat-Európában is tanult. A leendő püspök valamennyire ért magyarul is. A püspökválasztó közgyűlésen részt vett az új román püspökség ideiglenes vezetője, Seviciu Timotei aradi püspök is. /Megválasztották az első gyulai román püspököt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1999. február 2.

Radu Vasile miniszterelnök jan. 27-30-a között látogatást tett Németországban. Egyenlő elbánást kért Románia és a többi kelet-európai ország számára. Radu Vasile tapasztalatait összegezve kifejezet meggyőződését, hogy német segítséggel kellene privatizálni a hazai biztosítási társaságokat és létrehozni a magán nyugdíjalapokat. /Radu Vasile németországi tapasztalata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. február 2.

Emil Constantinescu államfő febr. 2-án egyéni kegyelemben részesítette Király István volt ipari államtitkárt, akit négy éve hazaárulás vádjával 16 évi börtönbüntetésre ítéltek. Az elnök Király Istvánt egészségi állapota miatt részesítette egyéni kegyelemben. Király Istvánt 1990-ben nevezték ki államtitkárnak. 1995 elején letartóztatták azzal a váddal, hogy információkat adott át külföldi személyeknek. Ezért 1996 novemberében 7 évi börtönre ítélték. A legfelsőbb bíróság egy évvel később a vádat hazaárulásra módosította és az ítéletet 16 évre módosította. A per nagy visszhangot váltott ki. Sokan politikai indítékot emlegettek. /Elnöki kegyelem Király Istvánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. február 2.

Rosszhiszeműen fogadta a román közvélemény Frunda György szenátornak, a román ET-küldöttség tagjának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi bizottsága frissen megválasztott alelnökének azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc bizottság létrehozását célozta. A román sajtóban napvilágot látott tudósítások szerint mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok hevesen tiltakoznak e bizottság létrehozása ellen, és Románia monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSZ-t. - "Ezt a javaslatot nem most, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének múlt heti ülésén tettem, hanem még 1998 szeptemberében, de csak az idén került napirendre" - részletezte az ügy hátterét Frunda szenátor. - A javaslatot készségesen támogatók tíz különböző országból és meglehetősen különböző ideológiájú csoportból valók. Már csak ez a tény is azt bizonyítja, hogy mennyire odafigyelnek mindenhol a kisebbségi kérdésekre, és mennyire igyekeznek orvosolni ezeket. Ennek a bizottságnak a létrehozása nem románellenes, és nem célozza Románia monitorizálásának újraindítását. Ez egy olyan testület lenne, amely felleltározná minden országban a létező kisebbségi problémákat, ugyanakkor kötelezi a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt, illetve a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A bizottság ugyanakkor kidolgozna egy mellékletet az Európai Emberjogi Egyezményhez - magyarázta Frunda hozzátéve: ennek a mellékletnek a kidolgozására vonatkozó tervről még 1993-ban megegyezés született, amelyet kézjegyeikkel szentesítették az ET-tagállamainak elnökei, köztük a volt román elnök, Ion Iliescu is. "Indirekte", tehát ő maga is kezdeményezte a bizottság létrehozását. - Nem célom Románia monitorizálása - hangsúlyozta Frunda. - Sőt! Ismeretes, az Amnesty International nyomást gyakorol különböző nyugati képviselőkre, hogy indítsák végre újra a monitorizálást. Felszólalásomban viszont épp amellett érveltem, hogy igenis támogatni kell a jelenlegi román kormányt, mert csak ez szavatolhatja a demokratikus jogállam létrehozását Romániában. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a ET bürója elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyet múlt hétfőn mutatott be Daniel Tarchys főtitkár, és amely feltétlen támogatásáról biztosítja a román demokráciát és kormányt - mondotta Frunda. - Egyértelmű tehát - folytatta -, hogy akik támadnak, rosszhiszeműen teszik, a céljuk nem más, mint kiszorítani az RMDSZ-t a kormányból, engem meg lehetőleg az ET küldöttségéből. Nem is csoda, hiszen ez a fajta hozzáállás egyértelműen sérti a nacionalista, posztkommunista pártok érdekeit - nyilatkozta a szenátor kijelentve: a vitatott bizottság különben a román állam számára is jogi keretet biztosíthat a külföldön élő román közösségek védelmére. Frunda Györgytől megtudtuk, mind Strasbourgban, mind a román delegáció tagjainak a részéről a javaslat fogadtatása - bár erről a román sajtó nem tájékoztat - igenis kedvező volt. /Székely Kriszta: Nem célunk Románia monitorizálásának újraindítása - nyilatkozta Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. február 2.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ véleménye szerint változásra van szükség az egészségügyi minisztérium vezetésében - hangzott el a párt febr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke kijelentette, hogy a kormánykoalíció vezetőinek kell foglalkozniuk az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzettel. A KDNPP részéről azóta erősödtek fel a Hajdu elleni támadások, mióta Remus Opris bekerült a párt csúcsvezetésébe. Opris egyebek között azzal vádolta a minisztert, hogy a székelyföldi megyék egészségügyi hálózatában a magyarok javára elfogult intézkedéseket hozott. Román lapértesülések szerint Opris bírálatát az is motiválja, hogy ő maga szeretne egészségügyi miniszter lenni. A parasztpárti vezetők kijelentésével kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra emlékeztetett, hogy Diaconescu pártelnökkel már január 19-én abban állapodtak meg: a KDNPP és az RMDSZ szakemberei mielőbb "megpróbálják tisztázni, hol vannak véleménykülönbségek a két szervezet között az egészségügyi reform kérdéseiben". Amíg sor nem kerül a szakértői megbeszélésre, nem tartom hasznosnak, hogy sajtóértekezleteken vagy más alkalmakkal ilyen nyilatkozatokat tegyenek - mondta Markó. /Vita az egészségügyi minisztériumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. február 2.

Az Országos Statisztikai Hivatal febr. 1-jén közzétett adatai szerint az 1998-as év "szomorú rekordot döntött meg" - írja az Adevarul. Az adatok szerint az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség pedig 10,6% lett. Visszaesés figyelhető meg a mezőgazdasági és energia termelésben, nőtt a kereskedelmi deficit. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 2. - 21. sz./

1999. február 2.

A Szülőföld Felfedezői Szövetség 1994-ben alakult meg, mint a Magyarország Felfedezői Szövetség társszervezete, 1996 őszétől államilag bejegyzett politikamentes, világi szervezetként működik. Jól működő csapataik tevékenykednek Korondon, Székelykeresztúron, Székelyszentmihályon, Nagybányán, Koltón, Nagyenyeden, Egerbegyen és Brassóban. A szövetség pedagógiai programjavaslataikkal támogatják a csapatokat. Tervezik a Hargita I. vezetőképző tábor megszervezését. /Szász Edit /elnök/: Erdélyi hívogató. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. február 2.

Orbán Viktor miniszterelnök jan. 30-án Fiuméban Kövér László tárca nélküli miniszter és Járai Zsigmond pénzügyminiszter kíséretében találkozott Zeljko Luzavec közlekedési miniszterrel, Milivoj Brozina megyei főispánnal, Slavko Linic fiumei polgármesterrel, a kikötői hatóság képviselővel. . A találkozó után Orbán Viktor sajtónyilatkozatban emelte ki: a magyar küldöttség azért érkezett Fiuméba, mert tartós gazdasági együttműködést keres. Háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Orbán Viktor felkereste a háborúban súlyos károkat szenvedett magyarlakta Kórógyot és Szentlászlót, valamint Kopácsot. A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására - jelentette be jan. 31-én a magyar kormányfő Kopácson. Vigasztalan kép alakul ki a látogatóban az e térségben található települések végigjárásakor, mondta. Úgy döntöttünk, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkárral is konzultálva, jelentette ki, hogy létrehozunk egy újjáépítési alapot a magyar költségvetésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Ebben az alapban költségvetési forrásokat gyűjtünk, valamint azoknak a magyar vállalatoknak a felajánlásait, amelyek eddig is - nem szervezett módon - segítették a horvátországi magyarokat. Ebből az alapból az év végig két templomot, a kórógyit és valószínűleg a kopácsi református templomot fogják rendbe hozni. Ezenkívül ugyancsak ebből az alapból fogják biztosítani két olyan középület felújítását, amely többfunkciójú, tehát iskola, óvoda, művelődési ház működhet benne - hangsúlyozta a miniszterelnök. /Orbán Viktor jelenlétet és támogatást ígért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1999. február 3.

Radu Vasile miniszterelnök a múlt héten négy napos hivatalos látogatást tett Németországban. Látogatása azért is jelentős, mert 1990 óta egyetlen román miniszterelnöknek sem sikerült elérnie, hogy hivatalos meghívást kapjon Németországba. Bonnban Gerhard Schröder kancellár, Joschka Fischer külügyminiszter is fogadta a román delegációt. Radu Vasile miniszterelnök támogatást kért a romániai integrációs törekvések számára. A német vezetők támogatásukról biztosították a román felet. A román kormány-küldöttség üzletemberekkel tárgyalt, legnagyobb reményt a Siemens konszern, a Krauss Maffei Társaság /tankgyártás/ és az Eurocopter /repülőgépgyártó/ keltette. Emil Constantinescu elnök pedig nyolcórás látogatást tett Németországban, Aachenben járt, az Aacheni Dóm Alapítvány alakuló ülésén. /Ferencz Zsuzsanna: Külön-külön Németországban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 3-9./

1999. február 3.

A szenátus jogi bizottsága febr. 3-án tárgyalta C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését, melyen Tudor nem jelent meg. Két héttel elhalasztották a döntést azzal, hogy majd az érintett jelenlétében tárgyalnak erről. /Elhalasztották C. V. Tudor mentelmi jogának vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1999. február 3.

A bányászjárással kapcsolatban Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: "Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy csak nyilatkozatok, ígéretek és politikai álláspontok fogalmazódjanak meg. Határozott fellépésre van szükség az igazságszolgáltatás és a parlament részéről." Az elmúlt tíz évben a politikai és állami intézmények képviselőiben kialakult az a szemlélet, hogy a román államot csak a magyar veszély fenyegeti. Nem néznek szembe azzal a realitással, hogy Romániában a kommunista visszarendeződének, a nacionál-kommunizmusnak vagy a fasizmusnak a veszélye létezik. Sajnálatos, hogy a bányászok akciója után a magyar kérdés legalább olyan veszélyként van jelen a román sajtóban, mint a bányásztüntetés. /Papp Annamária: Határozott fellépésre sürget az RMDSZ. Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1999. február 3.

A szatmárnémeti RMDSZ jan. 29-én tartott közgyűlésén Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke kijelentette: A tagság hangulata rossz, mint minden romániai magyaré, mint a legtöbb románé! Az okok ismertek: gazdasági csőd, politikai és társadalmi bizonytalanság, az újabb bányászjárás keltette félelem, a szélsőségek előretörése. A koalíciós egyeztetés nemcsak fent, hanem lent is rosszul működik, mert az RMDSZ-nek járó 23 igazgatói és igazgatóhelyettesi posztból mindössze 9-et sikerült elfoglalni. Az önkormányzatban a partnerek összevissza szavaznak, de számunkra fontos kérdésekben nem úgy, mint ahogy előzőleg ebben megegyeztek. Így eredményt jogaink érvényesítésében alig sikerült elérni. Szatmárnémeti bejáratánál ma sincs kétnyelvű tábla. (A krónikás nem érti, miért nem tanulnak a károlyiaktól, ott eleve román-magyar-német táblát javasoltak, és gond nélkül megvalósult. A három nyelvet nemcsak bizonyos tradíció, hanem az is indokolná, hogy egyre több német cég települ a városba!) Lesz viszont Hám János-szobor, méghozzá a régi főtéren, közvetlenül a római katolikus katedrális előtt! Csak hát erre Muzsnay Árpád volt megyei elnök azt mondhatja: ő négy szobrot akkor állított, amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Kiverekedte, kiverekedték. S akkor most, amikor kormányban vagyunk, miért megy némely dolog még nehezebben? Az egyik felszólaló azt mondta: azért, mert a városi szervezetben kevés a dinamikus és kezdeményező egyéniség, aki, ha elindít valamit, végig is viszi. A kezdeményezés hiányával magyarázható, hogy a Szatmárnémetihez aránylag közel lévő Debrecen és Nyíregyháza mind ez ideig nem indított a városban kihelyezett egyetemi, főiskolai kart, jóllehet volna rá igény, hisz évente két osztályra való magyar fiatal megy innen anyaországi egyetemekre, s akik itthon maradnak, az aradi Goldis magánegyetem szatmári tagozatára járnak. Miért ne adhatnák inkább ezt a pénzt a Kossuth Lajos Egyetem ide helyezendő karának fenntartására, s ráadásul még anyanyelvükön is tanulnának! Sajnos, erre a felvetésre nem reagált az RMDSZ városi vezetése. Sok szó esett a közgyűlésen az ifjúságról, képviselői közül csak néhányan voltak jelen. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a civil szervezetek és alapítványok markánsabb jelenlétét, megmutatkozását szorgalmazta. Varga Attila megyei elnök többek között arról beszélt, hogy a szervezeti keretet erősíteni kell. Ám a legötletesebb hozzászólás kétségtelen az egyik "veterán" RMDSZ-esé, a Medve Sándoré volt, aki az új, immár országosan egységes tagsági könyvet felmutatva azt javasolta: legyen ajánlólevél az anyaországban! Amolyan nemzettagsági igazolvány, vízumjogossági igazolás, de ha kell, arra is alkalmas, hogy felmutatója kedvezményes jeggyel juthasson be például a Magyar Nemzeti Múzeumba!? Kíváncsiak lennénk, milyen visszajelzést kap egy ilyen javaslat az anyaországból? /"Az új RMDSZ-tagsági könyv legyen ajánlólevél az anyaországban!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. február 3.

A Pro Agricultura Hargitae Alapítvány, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával közösen, az 1999-2000-es tanévtől kezdve újabb környezet- és vadgazda mérnöki szakképzést indít Csíkszeredán, levelező távoktatással. Jelentkezni lehet az alapítvány központjában, Csíkszeredán. /Levelező távoktatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. február 3.

Az aradi Astra Vagoane vállalat a magyarországi Ikarus céggel közösen 100 trolibuszt gyárt 2000 áprilisáig. /Trolibuszgyártás román-magyar együttműködéssel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1999. február 3.

Az unitárius fiatalokat tömörítő Országos Dávid Ferenc Egylet /ODIFIE/ jan. 29-30-án rendezte meg szavaló- és népdalversenye országos döntőjét. Segesváron, az unitárius templomban 27 egyházközségi egyletet képviselő 50 fiatal vetélkedett. A rendezvényen a fiatalok előadásokat is hallhattak, az előadók között volt Bencze Mihály brassói matematikus-költő, fellépett a segesvári Kikerics néptánccsoport. /II. ODIFIE szavaló- és népdalverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1999. február 3.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének kiadásában megjelent az erdélyi falusi vendéglátók második katalógusa. Az RMGE az erdélyi falusi vendégfogadók koordinálójává vált: Kolozsváron információs iroda nyílt. Sebestyén Gyula, az RMGE ügyvezető alelnöke elmondta., hogy az első katalógust 1994-ben adták ki. Erdélyben a falusi turizmussal foglalkozók zöme magyar. A vendégek 90 %-a ugyanis Magyarországról jön. /Makkay József: Új katalógus falusi turizmust kedvelőknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1999. február 4.

A Ziua napilap feljelentést tett Dumitru Badescu tábornok, az SRI Gazdasági Információs Elhárító Osztályának vezetője ellen, aki információkat akart szerezni a Ziua szerkesztőségéről és a lap vezérigazgatójáról, Sorin Rosca Stanescuról. Stanescu a feljelentésében rögzítette, hogy Badescu párhuzamos ügynökhálózatot, saját titkosszolgálatot hozott létre, ugyanis ez az akciója Costin Georgescu, az SRI igazgatója és Mircea Gheordunescu aligazgató jóváhagyása nélkül történt. /Badescu tábornok saját titkosszolgálatot hozott létre. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 4./

1999. február 4.

Az RMDSZ továbbra is támogatja Hajdú Gábor egészségügyi minisztert - nyilatkozta Verestóy Attila szenátor. A miniszter munkáját ugyanis többen támadták. /Támogatásáról biztosít az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. február 4.

Már az RMDSZ és a KDNPP koalíciós kapcsolatait veszélyezteti az, hogy a parasztpárt néhány vezető politikusa rögeszmésen támadja Hajdú Gábor egészségügyi minisztert - hangsúlyozta febr. 4-i sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetségi elnök elsősorban Remus Opris szóvivő és az egészségügyi minisztérium parasztpárti államtitkárának támadásait tette szóvá. Markó emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ vállalta: teljesíti a koalíció által megfogalmazott kormányprogramot, s végrehajtja az egészségügyi reformot. Erről a vállalásáról nem mond le, s Hajdú Gábort továbbra is megfelelő személynek tartja a feladat elvégzésére. /Az RMDSZ támogatja Hajdú Gábort. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1999. február 4.

Hajdú Gábor egészségügyi miniszter a vele készült interjúban elmondta, hogy a legközelebbi munkatársa, Alexandru Ciocalteu parasztpárti államtitkár, ahelyett, hogy munkájában segítené, hónapok óta támadja őt. Azonkívül "Ciocalteu államtitkárt személyes baráti viszony fűzi a kormányfőhöz". A miniszternek a képviselőház egészségügyi bizottságának elnökével sem jó a kapcsolata, mert ellenezte, hogy az Országos Egészségügyi Biztosító (CNAS) elnökeként megőrizze a mentelmi jogot szavatoló képviselői mandátumát is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-164




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998