udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 428 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-428
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. december 1.

A francia nemzetgyűlés elnökénél tett nov. 30-i látogatása során Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: miután történelmének alakulását az utóbbi évtizedekben a nagyhatalmak határozták meg, Romániát nem szabad az EU-ba való integrálódás akadályozásával büntetni. Nastase nagyra értékelte Franciaország szellemi támogatását, amelytől konkrét eredményeket remél. Raymond Forni, a francia nemzetgyűlés elnöke kifejezte reményét, hogy Románia minél hamarabb bekerül az EU-ba, és a kijelentette: a demokrácia megerősítése érdekében parlamenti úton készek támogatni a román hatóságokat. /Franciaországban Adrian Nastase. Ne büntessék Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

A szigorított román határrendészeti intézkedések értelmében a kiutazáshoz legalább 250 euró szükséges. Az összeget készpénzzel - konvertibilis valutával, beleértve a magyar forintot is -, utazási csekkel, deviza alapú hitelkártyával vagy más pénzügyi garanciával lehet igazolni. Az 50 eurós minimális kötelező összeg Törökországra, a volt szocialista országokra, illetve azok utódállamaira vonatkozik. Azoknak a román állampolgároknak, akik az Európai Unióba, illetve más olyan országokba utaznak, amelyek nem alkalmaznak Romániával szemben vízumkényszert, legkevesebb 500 eurónak megfelelő összeggel kell rendelkezniük. Nem kérik a minimális valutaösszeget azoktól a román állampolgároktól, akik orvosi kezelésre utaznak, nemzetközi konferenciákon, összejöveteleken, kulturális és sportrendezvényeken vesznek részt. Nem kell a minimálisan megkövetelt összeget igazolniuk azoknak, akik külföldön letelepedett rokonaik betegsége vagy elhalálozása, illetve bármely más, alapos indok miatt utaznak egy adott országba. Nem kötelesek a minimális valutával rendelkezniük a szülők útlevelében szereplő, 14. életévüket be nem töltött kiskorúaknak, továbbá a 18. életévüket még be nem töltött azon kiskorúaknak, akik az utazási célországban dolgozó vagy ott letelepedett szüleikhez, illetőleg rokonaikhoz utaznak. Mentesülnek a megfelelő valutaösszeg felmutatásától azok a román állampolgárok, akik igazolt munkavállalási kötelezettséggel vagy érvényes munkavállalási engedéllyel utaznak az adott országba, továbbá azok, akik a határrendészeti szervek által kiadott kishatárforgalmi vagy egyszerűsített határátlépési engedély alapján lépik át az országhatárt. A külföldre utazó turistáknak azt is igazolniuk kell a határon, hogy betegbiztosítással, a visszautazáshoz pedig érvényes jeggyel rendelkeznek. A gépkocsival utazók esetében a jármű külföldi biztosítását igazoló érvényes zöld kártyát kell felmutatni. /Szigorított román határrendészeti intézkedések. A kiutazáshoz legalább 250 euró szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

A magyar történelmi egyházak szervezésében nemzetközi értekezletre került sor Kolozsváron, az Unitárius Egyház székházának dísztermében, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában. Az értekezlet nov. 30-án folytatódott, az előző napi egyházi képviselők beszámolója, valamint a román kormány álláspontja után, melyet Stefan Ionita, a vallásügyi államtitkárság főigazgatója közvetített. Az értekezleten részt vett Bartal Árpád felvidéki premontrei apát, aki hangsúlyozta, hogy a szlovák álláspontot illetően ő sem tud pozitív modellről beszámolni a magyar egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Ugyancsak jelen volt az értekezleten dr. Schanda Balázs a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. Szilágyi Zsolt képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása az egyik leghiányosabb fejezet a román törvénykezésben. Monica Macovei, a Helsinki Emberjogi Bizottság tagja szerint is az egyházi javakat visszaszolgáltató román törvények diszkriminatívak, s mivel nincs politikai akarat ennek megoldására az egyetlen út a külföldi lobbizás marad. Tekintettel a román törvénykezésben meglevő diszkriminációra, melyet a kisebbségi közösségek egyházai tapasztalhatnak az elkobzott javak visszaszolgáltatása terén, a Kolozsváron lezajlott értekezlet nyilatkozatot fogadott el, melyben kérték a kormányt, hogy tartsa be a Románia által is elfogadott Európa Tanács 1993/176-os számú Ajánlását, valamint az 1997/1123 sz. határozatát, mely Románia számára kötelezővé teszi az egyházi vagyonok restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A nyilatkozat aláírói ugyanakkor kérik az Európai Parlament monitorizálását ez ügyben, és az országjelentés kiegészítését a kisebbségi egyházak problémáival. /Köllő Katalin: Egyetlen remény - a külföldi lobbi. Nyilatkozattal zárult az egyházi értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének politikai bizottsága nov. 30-i ülésén részlegesen megalakította a státustörvényt felügyelő országos testület területi képviseletét. A testületnek 15 tagja lesz, amelyből az RMDSZ-nek, a magyar történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek egyenlően öt-öt hely jut. Az RMDSZ részéről a testületben részt vesz Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Platform elnöke, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés képviselője. Az ötödik hely a Megyei Önkormányzati Tanács (MÖT) jelöltjének jut, akit a testületnek dec. 3-ig kell megneveznie. Az RMDSZ dec. 3-ra várja, hogy az egyházak is megnevezzék jelöltjeiket. A civil társadalomnak jutó öt helyből egyet-egyet kötelezően az írott és elektronikus sajtó, valamint az ifjúság képviselőinek tartanak fenn. /Megalakul a területi felügyelő bizottság. Várják az egyházak és a civil szervezetek jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Vekov Károly Kolozs megyei képvisel egy éve került be a parlamentbe. Vekov Károly létrehozta a kereszténydemokrata elkötelezettségű Nemzetépítő Platformot, ennek egyik fontos célkitűzése a romániai magyarság önrendelkezési jogának megvalósítása. A Szent Mihály templomban 1992-ben elhangzott Kolozsvári Nyilatkozatot elfeledték. Vekov leszögezte: a Kolozsvári Nyilatkozat aktuálisabb, mint valaha. A Nemzetépítő Platform szerint el kell érni, hogy a román politikai élet fogadjon el minden olyan autonómia formát, amely Európában használatos. Nyilvánvaló, "hogy elvárásainkat csakis a román politikai élet képviselőivel folytatott tárgyalások során érhetjük el." - emelte ki Vekov. Ideje végre véget vetni a hatalom előtti hajlongásnak és megalázkodásnak, hangsúlyozta a képviselő. Ebben a pillanatban úgy kellene tekinteni, hogy a vállalások be nem tartása miatt semmis a kormánypárttal kötött protokollum. - Az RMDSZ jó ideje lemondott arról, hogy külföldön is megjelenítse a magyarság érdekeit. Újbóli nyitás szükséges külföld felé. - A választók tényleges eredményeket várnak. Az RMDSZ-nek ezzel szembe kell néznie. - Az a gond, hogy az RMDSZ-ben nincs egy olyan fórum, ahol döntő, kulcsfontosságú kérdéseket alaposan végig lehetne tárgyalni, állapította meg Vekov Károly. Jelenleg egy szűk - főleg vásárhelyiekből álló - csoport hozza meg a fontos döntéseket. Az RMDSZ-t meg kell reformálni, fogalmazott a képviselő. A magyar nemzeti közösség számára döntő kérdéseket újra meg kell fogalmazni. - Román és magyar vonatkozásban egyaránt megfeledkeztek Kolozsvárról. Az RMDSZ ejtette Kolozsvárt. /Makkay József: Belső reformra szorul az RMDSZ. Beszélgetés Vekov Károllyal, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Színházi vita: Szomorú, hogy Kolozsvár Állami Magyar Színházának széksorai lassan de biztosan kiürülnek. 1994-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem tudományos munkásságáról híres professzora a helyi lapban felhívta erre a jelenségre a figyelmet. Tompa Gábor igazgató-főrendező a legalpáribb útszéli hangon válaszolt, mindennek elmondva a neves professzort. - Nem véletlen az, hogy Tompa Gábor áttért az úgynevezett stúdió-előadásokra, mert az a pár ember, aki jegyet vált a színházi előadásra, a majdnem ezer férőhelyes színházteremben szánalmas látványt nyújt. Csomafáy Ferenc most a Tompa-szindrómával foglalkozott. Ha valaki kolozsvári lakos, és kifejti véleményét a műsorral kapcsolatban, az nem jelenti azt, hogy a színházat szidja. Számunkra, akik Kolozsváron élünk, a színház szívügyünk, szögezte le a cikkíró. A kolozsvári színházi közönségtől gondolkodásban, megfogalmazásban idegen darabok előadása nem szerencsés. Csomafáy visszatekintett: 1991-ben 37 100 nézője volt a színháznak, 111 előadással. Az 1999-2000 évadban szintén 111 előadással 11 074 nézőt vonzott a színház. A színház üres marad még akkor is, ha Tompa Gábor azt állította, hogy a 2000-2001 évadban a nézők száma 500 személlyel nőtt. Az utóbbi 10 év alatt a bérlők száma 3099-ről 571-re csökkent. Ez már komoly figyelmeztetés volt: át kellett volna gondolni a műsorpolitikát, de ez sajnos nem történt meg. "Merem állítani: Tompa Gábor feladatot teljesít, amikor a közönséget kiutálja a színházból." - olvasható Csomafáy írásában. Ezt a folyamatot végig kitüntetések követik. "Tompa Gábornak nincs mit keresnie az igazgatói székben, mert feladatát már nagyjából teljesítette. Mostani tevékenysége is azt bizonyítja, hogy a színházat úgy szeretné otthagyni, hogy ne a bukott színházigazgató, hanem a meg nem értett, elüldözött színházi embernek kellett elmenni, mert kiemelkedően értékes munkásságát az avatatlanok nem tudták megbecsülni." /Csomafáy Ferenc: Az üres székek vádolnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

A bákói tanfelügyelőség ,,behívójának" eleget téve Bilibók Jenő oktató és Hegyeli Attila programfelelős több mint háromórás tárgyalást folytatott az intézmény vezetőivel. Bilibók Jenő közölte: a főtanfelügyelő, helyettese, egész sor tanfelügyelő és az intézmény jogásza ,,támadólag kezdték intézni a kérdéseket", de hamar sikerült mérsékelni a hangulatot. A pusztinai magyarórák folytatódnak - szögezte le Bilibók -, Klézsén pedig az engedélyek beszerzése után folytatódhat a délutáni oktatás. A találkozó alkalmával átnyújtották azt a 37 klézsei szülő által aláírt folyamodványt is, amelyben a szülők kérik a délutáni oktatás áthelyezését a helyi iskolába, ha már a magánházakban ,,egészségtelen" körülmények vannak. Az illetékesek azonnal és írásban válaszoltak: ehhez minisztériumi engedély szükséges, és az iskolának kell kezdeményeznie. Bilibók szerint nagy előrelépés, hogy végre a tanfelügyelőség illetékesei hajlandóak voltak ennyi időt szánni a kérdés megtárgyalására. /(Ferencz): Csángókommandó. Pusztinán folytatódik a tanítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

2001. december 1.

Nov. 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaságnál Nagy Olgát, a néprajztudóst, a publicistát és az oktatót köszöntötték nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Átnyújtották az ünnepeltnek A magyar népi kultúráért emlékérmet. A Néprajzi Látóhatárnak idei 1-4-es összevont száma Nagy Olga munkásságának méltatására koncentrál, a nov. 30-án tudományos konferencia keretében mutatták be. A tanácskozásra érkezett más küldöttségek (Budapesti Folklór Tanszék, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke, Honismereti Szövetség, Magyar Néprajzi Társaság) is köszöntötték az ünnepeltet. Pozsony Ferenc a Kriza János Néprajzi Társaság egyik alapító tagját köszöntötte a kitüntetett személyében, akinek nem volt tanszéke, de láthatatlan szakot vezetett, a letűnt hatalom leglehetetlenebb feltételei között is. Nagy Olga bejelentette, hogy miskolci barátainak köszönhetően hamarosan napvilágot lát antológiája. /Ördög I. Béla: Nagy Olga kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Nov. 29-én a Kriza János Néprajzi Társaságnál A magyar népi kultúráért emlékéremmel tüntették ki a hatvanadik életévét betöltött dr. Péntek János professzort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjét. A díjat a magyarországi Györffy István Néprajzi Egyesület adományozta a kőrösfői születésű oktatónak, kutatónak és tudósnak. Péntek Jánost leginkább az erdélyi magyarság nyelvének helyzete, gondjai foglalkoztatták. Dr. Péntek János köszönő szavaiban utalt arra a sajátos kényszerhelyzetre, amely "erdélyi polihisztorkodásra" térítette őt. A szakemberhiány miatt eddigi pályafutása során sokféle tevékenységet fel kellett vállalnia. Legfontosabb sikerének azt tartja, hogy megvalósult az 1990 májusában a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává való választásakor tett ígérete és nemsokára a kolozsvári egyetemen beindulhatott a néprajzszakos fiatalok képzése. /Ö. I. B. [Ördög I. Béla]: Emlékérmet kapott Péntek János. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Megjelent Kuszálik Péter sajtóbibliográfiája /A romániai magyar sajtó 1989 után. Teleki László Alapítvány - Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Budapest, Kolozsvár, 2001./ Az időszaki sajtó bibliográfusának nem könnyű fölkutatni, több ezerszámra kijegyezni, esetenként újra kézbe venni, akár mikrofilmen lepergetni a keresett hírlapokat és folyóiratokat, a hiányzó adalékokat távolinál távolabbi köz- és magán-lapgyűjteményekből pótolni. Kuszálik Péter már első sajtóbibliográfiai kötete [Erdélyi hírlapok és folyóiratok. Bp., 1996.] megírásakor nagy nehézségekkel találta szembe magát. Monoki István könyvében közreadta az 1919-1940 közötti romániai magyar periodikák jegyzékét. Az ő sorolását folytatta Kuszálik Péter, és míg első vállalkozása fél évszázad időszaki sajtóját öleli fel 690 cím alatt, addig jelen kötete az 1989. dec. 23. - 1998. dec. 31. közötti, alig tíz évből immár 935 tételben mutatta be a rendszerváltás utáni lapáradatot, melynek fenntartója a kötet névmutatója szerint közel 4800 hivatásos, illetve műkedvelő újságíró volt. A lapok külön-külön tizenöt adatsorba foglalt bibliográfiai leírásánál a szerző nagy példaképe, Monoki igényességét követi. /Huber András: Kuszálik Péter sajtóbibliográfiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Több ezres gyászoló gyülekezet kísérte utolsó útjára Kolozsváron nov. 30-án Tőkés Istvánné Vass Erzsébetet. A zsúfolásig megtelt Farkas utcai református templomban az elhunyt földi maradványaitól a férj, nyolc gyermek, 34 unoka és 14 dédunoka búcsúzott. A végtisztességet tevő, gyászoló gyülekezetben jelen volt valamennyi erdélyi történelmi egyház vezetője, magyarországi és határon túli református püspökök, a magyar vallásügyi minisztérium képviselője és számos lelkész. A gyászszertartást Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke vezette. Az elhunyt koporsóját végeláthatatlan hosszú sor kísérte a Farkas utcán végig örök nyughelye fele, a Házsongárdi temetőbe. A gyászszertartás után Tőkés László püspök, az elhunyt fia mondott köszönetet a gyászoló gyülekezetnek, akik utolsó útjára kísérték édesanyját. /Utolsó búcsú Tőkés Istvánnétól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Nov. 30-án László Csaba rendezésében az Udvarhely Néptáncműhely és a Háromszék Táncegyüttes koprodukciójaként Csíkszeredában bemutatták a Székely sorsképek című előadás. A bemutatott székely család életútja szimbolikus: az egész székelység jövőjét is előrevetíti. Van itt tanult legény, akit a tanulás révén eltávolodik szüleitől, végéül árulójukká válik: eladja földjeiket a románoknak. A magyar-román konfliktus meghatározza az egész darabot. /Zsidó Ferenc: Rendhagyó táncszínház-bemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 1./

2001. december 1.

Nov. 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén megnyílt Vas Géza Kalotaszegi népviselet című fotókiállítása. A szerző eddig harmincöt egyéni tárlaton fényképekkel, diapozitívekkel vett részt, és egy országos 4. helyet is magáénak mondhat. /Ö. I. B. [Ördög I. Béla]: Kalotaszegi népviselet - képekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 1.

Nov. 29-én Kolozsváron bemutatták Terényi Ede kolozsvári zeneszerző, zenetudós legújabb könyvét: Paramuzikológia /Gloria Nyomda, Kolozsvár, 2001/. A bemutatón zenei aláfestésként CD-felvételekről Terényi-művek szóltak. Esszékötetében, a zenéről és zeneszerzésről írta meg gondolatait. A könyvben soha sem hallott, vagy rég elfelejtett zenetörténeti csemegék sorjáznak, ugyanakkor helyet kapnak a hang és idő kapcsolatát vizsgáló filozófiai-esztétikai fejtegetések. /Kulcsár Gabriella: Rendhagyó bemutató. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2001. december 2.

Félévenként más-más egyetemi központban tartják az Országos Katolikus Egyetemista Találkozót /OKET/, melyet most Brassóban rendeztek meg. A téma - szeptember 11-re való tekintettel - a béke volt. Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Bukarest egyetemeiről jöttek fiatalok. Tamás József segédpüspök a remény hangján szólt az egyetemistákhoz a szentmise prédikációjában. /Balla Árpád: Kovászként hassanak. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./

2001. december 2.

Temesváron a józsefvárosi plébániakertben jún. 3-án lerakták egy új építmény alapját. Reinholz András főesperes-plébános elmondta, hogy a földszintre óvodát terveztek, míg az emeleten szolgálati lakások kapnak helyet. Az óvoda vezetését a Gerhardinum nővérekre bízták. /Új katolikus óvoda a Józsefvárosban. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./

2001. december 2.

Szeptember végén házszentelés volt Temesváron. A Ferenc-rendi apácák új székházáról, zárdájáról van szó, ahol 3 nővér kezdte meg karitatív tevékenységét. Felszentelték az újravarázsolt épület két szintjét és a kápolnát. /Házszentelés Temesváron. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./

2001. december 3.

Nov. 30-án Budapesten a Teleki László Intézet és a XXI. Század Intézet közös szervezésében konferencián tartottak a státusztörvényről. Minden nemzetnek joga és kötelessége törődni a határon túli nemzetrészekkel és az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvény is illeszkedik az európai trendekbe - jelentette ki Fritz Tamás politológus. Schöpflin György londoni egyetemi tanár elmondta: a kedvezménytörvény egy kísérlet Magyarország és a határon túli magyarok együttélésére. Schöpflin jelezte, hogy Európa számos országában alkottak hasonló törvényeket. Egyúttal megjegyezte, hogy a finn, a görög és az ír törvények messzebb mennek bizonyos kedvezmények megadásában, mint a magyar szabályozás. Varga Attila, a román parlament képviselője arról szólt, hogy számára egyaránt érthetetlen volt a román és a magyar kormány győzelmi ünneplése a velencei bizottság állásfoglalása után. A képviselő elmondta, hogy a kedvezménytörvény tulajdonképpen megegyezik a magyar alkotmány előírásával, amely szerint Magyarországnak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyarok iránt is. Úgy látja, hogy a törvény a szülőföldön való boldogulást segíti elő, és nem szorgalmazza az elvándorlást. Varga szerint a román félnek nincs igaza, amikor azt hangoztatja, hogy a törvénynek határon kívüli hatálya van. Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője örvendetesnek tartotta, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában az európai trendeket követő alapítványi segélyezés áll, nem pedig "az erőszakos délszláv modell". Sürgette az egész Kárpát-medencét átfogó adatbázis megteremtését. /Budapesti szakmai konferencia a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 3.

Országszerte nyugalomban zajlottak dec. 1-jén a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett események. A székelyföldi Csíkszereda városában első alkalommal rendeztek népi gyűlést, amelyen mintegy ezer, főként a Csíkszeredától száz kilométerre fekvő, románlakta Maroshévízről behozott ember vett részt. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere román, majd magyar nyelven mondott beszédében az Erdély Romániával való egyesítését kimondó gyulafehérvári határozatból idézett: "Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által." A román nemzeti ünnep alkalmával avatták fel Csíkszeredában a görögkeleti egyház által nemrégiben megvásárolt ingatlanban az első román pátriárka, Miron Cristea nevét viselő kulturális központot. Bukarestben, Gyulafehérváron és Kolozsváron is nagyszabású ünnepségekre került sor. - Sógor Csaba és társai megbüntetését követeli a román sajtó. A bukaresti Adevarul szerint a felhívás aláírói azzal, hogy a román nemzeti ünnepről való távolmaradásra szólították fel a csíkszeredai magyarokat, megsértették az alkotmányt. A büntetőtörvénykönyv szerint mindezeket a bűncselekményeket 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel kell megtorolni, írta az Adevarul. A Curentul National szerint az egyik kezdeményező, Sógor Csaba szenátor mögött személyesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll. "A magyarok, miután többségben vannak az őket megtűrő Románia néhány megyéjében, úgy hiszik, joguk van arra, hogy megalázzák az ország nemzeti ünnepét. A magyarok ilyenek, a kérdés csak az, hogy mit keresnek Románia parlamentjében" - írta a Cronica Romana című lap. /"Nyugodt ünneplés" Csíkszeredában. Tűzijáték Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 3.

Második ülését tartotta dec. 1-jén Kolozsvárott a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény alkalmazására megalakult Országos Felügyelő Bizottság. A kolozsvári székhelyű központi irodába 4 állást, a 21 területi irodába pedig 76 állást hirdetnek meg. A központi iroda alkalmazottai számára kötelező a felsőfokú végzettség, a jó magyar és román nyelvtudás, számítógépes ismeretek, ugyanakkor ajánlott egy idegen nyelv ismerete is. Az irodák személyzete nem ajánló testületként fog működni, hanem a kérvényezők személyét azonosítja a saját felelősségre adott nyilatkozat, illetve a kitöltött kérdőív alapján. Az irodákat legkésőbb december 15-ig hozzák létre. /(m.j.): Alkalmazottakat toboroznak a státusirodákba. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 3.

Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő megítélése szerint a dec. 1-jén hatályba lépett rendelet, amely szerint a Magyarországra utazó román állampolgároknak legkevesebb öt napra naponként ötven eurót kell felmutatniuk a határátlépéskor, nincs összefüggésben azzal, hogy január 1-től hatályba lép a magyar kedvezménytörvény. A rendelet vélhetően azt a célt szolgája, hogy Románia teljesítse az Európai Bizottság és az uniós tagállamok elvárásait. Horváth közölte: a rendelet alkalmazásával kapcsolatban Budapest támaszkodni kíván a romániai magyar szervezetek, kiemelten az RMDSZ helyzetértékelésére. /A határpénzt nem a státustörvény miatt vezették be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 3.

2002 januárjától előreláthatóan három hónapos "próbaidőre" felfüggesztik a vízumkényszert a schengeni államokba utazóknak - közölte Vasile Ciocan regionális vámparancsnok ezredes. Ciocan ezredes szerint Románia meg akar felelni a nyugat elvárásainak, ezért számos törvényt is módosítani kellett. Nemcsak készpénz szükséges mostantól a külföldre utazáshoz. A román állampolgároknak érvényes egészségbiztosítást, oda-vissza szóló (menettérti) busz-, vonat- vagy repülőjegyet kell felmutatniuk, az autók esetében pedig érvényes zöldkártyát. Ciocan szerint ez a törvény sem hibátlan. Eddig a konzulátus alkalmazottai seperték be a csúszópénzeket, most máson a sor. Az elmúlt években a konzulátusi dolgozók mesés vagyonokat gyűjthettek be: egy-egy vízumért akár 2-3000 amerikai dollárt is elkértek azoktól, akik valamilyen okból kifolyólag legálisan nem juthattak hozzá. Ha valaki például Magyarországra kíván utazni és nincs meg a rendeletben előírt valutatartaléka, lefizet egy magyarországi orvost, aki olyan igazolást állít ki neki, melyben az áll, hogy az illető külföldi gyógykezelésre szorul, illetve ellátásáról gondoskodnak. Számos németországi, ausztriai állampolgár húzott hasznot abból, hogy hivatalos meghívót árusított a román állampolgárok részére. Az ideiglenes vízumkényszer megszüntetésével valószínuleg még több nyugati állampolgár fog mesés összegekhez jutni az igazolások, meghívók árusításából. /(Ilonczai Tamás): A határátlépés megszigorítása újabb kiskapukat nyit.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2001. december 3.

Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2001. december 3.

Dec. 1-jén tartotta Kolozsváron évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A gyűlést az EMKE elnöke dr. Kötő József nyitotta meg, majd Balogh Ferenc ismertette a "Fehér foltok" című programot, amely az EMKE stratégiájaként szerepel a jövő évi tevékenységében. Az egyesület három alapelv szerint működik, mondotta Balogh Ferenc, első az önszerveződés, második alapelv az elvszerű együttműködés, a harmadik alapelv pedig a kulturális misszió vállalása. Itt lép be a Fehér foltok nevű program. Fel kell mérni, hogy mely területek nincsenek lefedve civil szervezetek által, majd ezután következik a kulturális misszió. A közgyűlés elfogadta a "Felhívás az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozására" című összeállítást. Ezt az alapot az EMKE közadakozásból hozná létre, mely pályázati alapon támogatná művelődési és kulturális intézményeket. Az EMKE felhívással fordul az erdélyi magyar társadalomhoz, a világban bárhol élő magyarokhoz, egyházi- és világi köztestületekhez, a vállalkozókhoz: adakozzanak az Erdélyi Magyar Kulturális Alap számlájára. Az EMKE kinyilvánította tiltakozását a Segesvár melletti Drakulaland turisztikai központ felépítése ellen. Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára javasolta, hogy az elnökség tagjai évente legalább egyszer látogassanak el minden megyébe. A közgyűlés után került sor a hagyományos EMKE-díjak kiosztására. Idén először osztották ki az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Balázs Ferencről elnevezett díját, melyet a szórványban közösségszervezés - ezen belül felnőttképzés terén tevékenykedőket jutalmaznak. Elsőként Péter Károly kapott Balázs Ferenc díjat, az aranyosgyéresi népfőiskola szervezésért. /Köllő Katalin: Új programokat indít az EMKE Péter Károly Balázs Ferenc-díjat kapott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 3.

A szilágycsehi Tövisháti Népfőiskola a vidék anyanyelv- és nemzeti identitásápoló fórumaként idén másodszor hívott meg jeles magyarországi szakembereket előadást tartani. Dr. Kis Boáz református lelkész, a Magyar Népfőiskolai Kollégium elnöke, dr. Kiszely István őstörténet-kutató, magyarországi, németországi és egyesült államokbeli egyetemek professzora, Kocsis István történész, egyetemi előadótanár és dr. Gidai Erzsébet professzor asszony, országgyűlési képviselő voltak az előadók. Kocsis István történész a Szent Korona misztériumáról és annak időszerűségéről tartott előadást. Dr. Kiszely István kifejtette: a hun-avar-magyar hármas népvándorlás egyazon törzsi eredetet igazol, olyan közép-ázsiai gyökereket, amelyeknek nincs közük a finnugor származáshoz. Tana nem új, hiszen ezek a kutatások az 1800-as évek eleji történelmi írásokban még jelen voltak. Azután tüntették el azokat és agyalták ki az új magyar őstörténetet, amelynek nincs köze a valósághoz. Dr. Gidai Erzsébet volt MIÉP-es, ma független képviselő többek között Magyarország EU-s csatlakozását értékelte, hangsúlyozva: a csatlakozás előfeltétele a Kárpát-medencei magyarság helyzetének megnyugtató rendezése kell legyen. Molnár Kálmán esperes Olosz Lajos költő és egyházkerületi főgondnok születésének 110. évfordulójára emlékezett. /Makkay József: Magyar múltunk a jövő tükrében. Tövisháti népfőiskolai fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 3.

Kallós Zoltán, a Corvin-lánc kitüntetettje elmondta: egyesek megjósolták már a táncházmozgalom halálát, de az nem következett be. A Hagyományok Háza - amely intézményesült keretek között gondozza a magyar népi műveltséget - felállítása mindenképpen fontos volt, mert a magyar táncházmozgalom átlépte az ország, és Európa határait is. Kallós Zoltán tevékenyen is részt vállal az intézmény kialakításában, mivel felajánlotta 14 ezer dallamot tartalmazó gyűjteményét. A Moldvában, a Gyimes-völgyében, a Mezőségen és Kalotaszegen gyűjtött népdalok tárgyi emlékek immár, több mint hat évtized megszakítás nélküli munkáját ölelik. E négy, néprajzilag jelentős tájon gyűjtött anyagait a Balladák könyvében adta közre. A gyűjtőmunka nem volt mindig veszélytelen. A rendszerváltás előtt évtizedeken át "titokban, rejtve, illegalitásban" tudta csokorba szedni a felbecsülhetetlen értékű magyar népi hagyományokat. /A gyűjtőmunka nem volt mindig veszélytelen. Interjú Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 3.

Első ízben szervezték meg dec. 1-jén Besztercén a megye civil szervezeteinek fórumát, amelyre a szervezők - a helyi RMDSZ, a Besztercei Magyar Diáktanács és a MADISZ - a megye minden egyesületét és alapítványát meghívták. Szántó Árpádtól, a Beszterce Naszód megyei tanács alelnöke tájékoztatott: öt civil fórum - a Pro Zselyk, a Pro Hereditate, a Bethlen Egyesület, a Cserhalom Egyesület és a Comunitas Alapítvány - küldte el képviselőit. A tanácskozás hasznos volt, első alkalommal sikerült szemlét tartani a megye magyar jellegű civil szervezetei fölött. /Sz. Cs.: Sikeres volt a magyar civil fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 3.

A Temes megyei Szentandrás község volt a házigazdája a kárpát-medencei Szentandrás nevű települések második találkozójának. Az eseményre november 29-30-án került sor az 1230-ban alapított, egyik legrégebbi bánsági településen. Ez alkalommal egy fából faragott, kopjafára emlékeztető emlékművet avattak fel a helyi községháza előtt, amelyre felvésték a találkozón résztvevő települések nevét. Az ünnepség második napján testvérkapcsolatra lépett egymással a Békés megyei Békésszentandrás és Temes megyei druszája. /(Pataki Zoltán): Szentandrások találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2001. december 3.

Korcsog Gyöngyi Borosjenő magyar közművelődési életének egyik szervezője, mozgatója, emellett a református nőszövetség elnöke. A borosjenői református közösség rendezvényei a református templom építésével kapcsolatosak. Helyi magyar elemi beindításával kétszer is próbálkoztak, de a tanfelügyelőség meghiúsította a megalakítását. /Balta János: Szórványban fokozott a civil szervezetek felelőssége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2001. december 3.

A Báthory István Alapítvány szervezésében emléktábla-avatással és könyvbemutatóval zárult Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulója alkalmából november második felében tartott rendezvénysorozat. Az emléktábla szövege: Pro Urbe/ Szilágysomlyó/ 1251-2001/ a város fennállásának/ 750./ évfordulója tiszteletére/ állította/ Szilágysomlyó/ magyarsága. Bemutatták A 750 éves Szilágysomlyó című könyvet. Az évforduló jelentőségét Joikits Attila helytörténész méltatta. A Szilágysomlyó múltját tartalmazó könyvet Mitruly Miklós ny. egyetemi tanár mutatta be. A mostani kiadvány a legutóbb megjelent Szilágysági magyarok című monográfiát egészítette ki új fejezetekkel. A kötetet dr. Hajdu Attila orvos szerkesztette, a szöveget Mitruly Miklós gondozta. A Báthory István Alapítvány kiadásában megjelent könyv 36 szerzője közül 80 éven felüli a legidősebb és 16 éves a legfiatalabb. A könyv megjelenését nagyszámú magánszemély adománya tette lehetővé, támogatta az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. /Fejér László: 750 éves Szilágysomlyó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-428




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998