udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 381 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-381
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. február 1.

Az Európa Tanács januári parlamenti közgyűlésén Frunda Györgyöt újraválasztották a jogi bizottság alelnöki tisztségébe. Frunda György szenátor az egyedüli, aki több mint hét éve folyamatosan tagja ennek a küldöttségnek. Megállapította, hogy szakmai szempontból a mostani román küldöttség jóval gyengébb a korábbinál. Viorel Hrebenciuc a jelenlegi román küldöttség elnöke. Frunda György dokumentumcsomagot készített Vadim Tudor kijelentéseiből, a Nagy-Románia Párt cikkeiből, amelyet letett az ET jogi bizottságban és az ET elnökségénél. - Adrian Nastase kormányfő búcsúlátogatáson vett részt /azelőtt az ET román küldöttségének tagja volt./ A miniszterelnök elmondta, hogy az új kormány vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyeket '93-94-ben is vállalt, és teljesíteni is fogja azokat. A kérdésre, hogy mi lesz a magyar egyetem sorsa, Nastase azt mondta, a kormány úgy érzi, hogy tovább kell fejleszteni a jelenlegi helyzetet új magyar fakultások létrehozásával, és meg kell oldani, hogy a Babes- Bolyai Egyetem magyar tagozatán a magyarok döntsenek a menedzsment, illetve beiskoláztatási kérdésekben. Adott autonómiáról beszélt. Ezt az Európa Tanácsnak ígérte. - Frunda beszámolt arról, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésében több javaslatot sikerült átvinnie az ET-ben jogi bizottsági szinten. - Az ET kérte a tagországokat, alkalmazzák a keretegyezményt, alkalmazzák a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Frunda javaslatára elfogadták, hogy a kisebbségeket képviselő legitim szervezetek is az Európai Bírósághoz fordulhassanak. Végül ez az ajánlás két melléklet elfogadását javasolja az Európa Tanácsnak. /Mózes Edith: Elmúlt az ígéretek órája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2001. február 1.

A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2001. február 1.

Január 31-én ünnepélyesen beiktatták Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban Pap Gézát, az egyházkerület 45. püspökét és az új tisztségviselőket. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi egyházkerület lelkészei mellett a romániai magyar történelmi egyházak főpapjai és elöljárói - Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Czirják Árpád pápai prelátus, Mózes Árpád evangélikus püspök, Andrássy György unitárius előadótanácsos, Bartolomeo Anania ortodox érsek, Grigore Gutiu görög katolikus érsek, valamint a kárpát-medencei magyar református és a nyugati református egyházak képviselői. A Magyar Köztársaság képviseletében jelen volt Íjgyártó István nagykövet és Alföldi László főkonzul. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, valamit Boros János alpolgármester képviselték. Igét hirdetett Tőkés László püspök és Csiha Kálmán leköszönő püspök, majd az új püspök, Pap Géza. Az igehirdetést követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolták, majd a testvéregyházak küldöttei és az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte az új püspököt. Végül az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerületek püspökei közös nyilatkozatban a jövőbeli együttműködés mellett kötelezték el magukat. /"Én, Pap Géza esküszöm..." Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 1.

Jan. 31-én Orbán Viktor kormányfő fogadta az új kárpát-medencei hírszolgálat rádiós tudósítóit. Véleménye szerint minden bizonnyal átalakítja mind terjedelmében, mind pedig tartalmában a hírműsorok szerkezetét, ha a Magyar Rádió határon túli tudósítói a helyszínről szállítják majd a híreket. Emlékeztetett arra, hogy voltak olyan történelmi időszakok Magyarország életében, amikor a hírek többnyire Moszkvából vagy Amerikából érkeztek. De - miként fogalmazott - jelenleg felerősödött az a felismerés, hogy sorsunk a közeli térséghez kötődik. - A Magyar Rádió új kárpát-medencei tudósítói közelebb lesznek a valóságos helyzethez, ennek eredményeként a rádió hírműsorai is közelebb kerülnek a mostani valósághoz - tette hozzá a miniszterelnök. A találkozón Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy valamennyi parlamenti pártban lesznek olyan képviselők, akik pártállásra való tekintet nélkül megszavazzák a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, és az Országgyűlésben a szavazás nem lesz pártkérdés. Orbán Viktor utalt arra, hogy a magyar társadalom gondolkodásában pozitív változás következett be a határon túli magyarok megítélésének kérdésében, s ahogy az ország kilábalt a nehéz helyzetből, kialakult az egészséges gondolkodásmód. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítése idején elkészült közvélemény-kutatás adatai szerint jelenleg a magyar társadalom mintegy 60 százaléka egyetért a jogszabály megszületésével. /Közelebb a valóságos helyzethez. Orbán Viktor fogadta a Magyar Rádió kárpát-medencei tudósítóit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 1.

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 1-jén részt vesz Horia Rusu a Nemzeti Liberális Párt tragikus körülmények közt elhunyt alelnöke temetésén, amelyre Temesváron kerül sor. Horia Rusut magyarországi barátai, miként Erdélyben is sokan, mint a Bálványosi Szabadegyetem állandó résztvevőjét, többszöri társszervezőjét, a magyar-román párbeszéd és barátság egyik legelkötelezettebb politikus hívét gyászolják - jelentette ki Németh Zsolt a liberális politikusra emlékezve. /Németh Zsolt részt vesz Horia Rusu temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 1.

Kolozsváron jól működik és eredményesnek bizonyul az etnikumközi békén, a kölcsönös tiszteleten és az együttműködésen alapuló nyugalom megteremtését, a szélsőséges nacionalista erők elszigetelését szolgáló helyi politikai modell - állapította meg Alföldi László magyar főkonzul Kolozs megye új vezetőinél tett látogatása során. A főkonzul bemutatkozó látogatása alkalmával megbeszélést folytatott Vasile Soporan frissen beiktatott prefektussal, valamint a megye vezetésének más képviselőivel, akik beszámoltak fejlesztési terveikről. Ezek között szerepel egy ipari park és egy szabadkereskedelmi övezet kialakítása, egy erdélyi kulturális központ létrehozása, a kolozsvári nemzetközi repülőtér korszerűsítése, a turisztikai létesítményrendszer fejlesztése, az infrastruktúra kiépítése. Kolozs megye vezetői a találkozón a román parlamentben nemrég elfogadott és a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogait is szentesítő helyi közigazgatási törvény kapcsán hangoztatták: a jogszabálynak Kolozsváron is érvényt szereznek. A törvény előírásai, mint mondták, mindenkire kötelezőek, Kolozsvár polgármesterére is. /Alföldi: Jól működik a "kolozsvári modell" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházközségben tovább dúl a nyilatkozatháború. Ifj. Szatmári Elemér ippi református lelkipásztor Requiem két tanárért címen kirohant az ellen, hogy az egyházi vezetőség elbocsátotta a zilahi Wesselényi Református Kollégium két tanárát: Vicsay Ferencet és Tolnai Miklóst, mindketten református lelkipásztorok. Nem írta ki Tőkés László püspök nevét, de végig a püspök ellen emelt szót: ott történt ez, ahol püspök a bálvány. Azért távolították el a két lelkészt, mert a bálvány előtt gerincüket nem hajtották meg. Megszoktuk, "hogy virul a gaz, s az igaznak veszni kell", továbbá "fura urak apostol helyett Heródesek, s emberélettel játszanak", írta indulatosan. /ifj. Szatmári Elemér ippi ref. lelkipásztor: Requiem két tanárért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1.- Postafiók rovat/

2001. február 1.

A Postafiók rovatban három olvasói levél szerzője állt ki Tőkés László püspök mellett: Az első hozzászóló elítélte, visszautasította Kuszálik Péter cikkeit, aki "a legtöbbet mocskolódik.", nem fogadta el Máthé Éva cikkét sem. Az utolsó csepp a pohárban, ami írásra késztette, az Egeressy László írása volt. "Bodor Pál, aki már rég itt hagyott bennünket és most gyakran küldözgeti tanácsait", "elég gyakran Tőkés püspök ellenesek a cikkei". /Fekete Domokos, Bögöz: "Hálátlan nép!" / A második is kiáll a püspök mellett: Boros Zoltán, Sepsiszentgyörgy: "Meddig"? - A harmadik írás /Dr. Csiszár Ádámné, Zilah: Mit ír a lexikon/ szintén visszautasította Egeressy László "Meddig..." /RMSZ, jan. 16./ című írását. Dr. Csiszár Ádámné feltette a kérdést: "Miért kell egy kiszakadni vágyó egyházi közösségnek, összefogva a helyi és a megyei RMDSZ vezetőségével és kellő idegen hatással a Református Kollégium egyházi vezetői, főképp Tőkés László püspök úr ellen ilyen ocsmány hadjáratot indítania?" /Mindhárom hozzászólás: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1.- Postafiók rovat/

2001. február 1.

Jan. 30-án ünnepelte újraindulásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Csíky Boldizsár elnök megnyitóját követően Fülöp Géza titkár tekintette át az elmúlt tíz esztendő eseményeit. A megújhodott Kemény Zsigmond Társaság 95 összejövetelt tartott, színvonalas előadások hangzottak el az irodalom, a zene, a képzőművészet, az orvostudomány és a műszaki tudományok tárgyköréből. Az elmúlt időszakban a meghívottak között volt Benda Kálmán, Györffy György, László Gyula, Sütő András, Egyed Ákos, Benkő Samu, Kányádi Sándor és Dávid Gyula. Az esten bemutatták Kemény Zsigmond Társaság, 1991-2001 című kötetet. Ebben Trózner Lajos Visszapillantás a Kemény Zsigmond Társaság múltjára című dolgozata 1928-ig tárgyalja a KZST történetét, innen indul Dávid Gyula tanulmánya - A Kemény Zsigmond Társaság fénykora (1928-1948). Fülöp Géza A Kemény Zsigmond Társaság ötödik feltámadása cím alatt foglalja össze az utóbbi tíz esztendő eseményeit. Marosi Ildikó pedig a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládájának /dokumentumgyűjteményének/ keletkezéséről írt. /B. Dósa Barna: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2001. február 1.

A Magyar Írószövetség hivatalos nyilatkozatban tiltakozott azok ellen a vádak ellen, amelyek képviselői interpellációban hangzottak el a román parlamentben két erdélyi magyar íróval kapcsolatban: Wass Albertet háborús bűnösként, románok gyilkosaként emlegették, Daday Loránd ellen pedig megismételték azt az ostoba rágalmat, hogy ő lett volna a szerzője a Dücső Csaba szerzőségében megjelent "Nincs kegyelem" című uszító románellenes brosúrának. Az írószövetségi nyilatkozat amerikai kutatásokra is alapozva cáfolta a Wass Albert elleni vádakat, megemlítvén azt is, hogy "A funtineli boszorkány" című, már Amerikában megjelent könyvében milyen rokonszenvvel ábrázolja román regényalakjait. Nemrég megjelent a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál Corneliu Caltea tolmácsolásában a regény román fordítása is (Langa Scaunul Domnului). A Daday Loránd elleni vádakat dr. Lakatos László már megcáfolta korábban (Szabadság, 1998. október 21.), rámutatva arra, hogy Dücső Csaba élő személy volt, anyja a nyilas mozgalomhoz tartozott, és sikerült megjelentetnie fia "művét" egy náci érdekeltségű kiadónál. Írása érveit elfogadta Marius Chiorean is az Adevarul de Cluj 1999. március 24-i számában megjelent írásában (Destinul postum nedrept al lui Daday Loránd). - Daday gondolkodását mutatja egy kis füzet is: Erdélyi nevelő-feladatok körvonalakban. Írta és a Szolnok-Doboka vármegyei falutanfolyam 1941. január 13. ülésén elmondotta Daday Loránd. /Turul Könyvnyomda, Dés/. Ebben kifejtette: "...az itt élő két népre mindennél fontosabb az egymás kölcsönös megértése, tisztelete és becsülése. Az "ungur puturos" és a "büdös oláh" kifejezéseket, melyekre a gyerekek talán még hajlamosak lesznek, irtsák ki az iskolának még a tájékáról is. " Daday tanácsolta: "akik az anyaországból jöttek és nem bírják a nyelvet, azt tanácsolom, fogjanak hozzá habozás nélkül a román nyelv tanulásához." - Így nyilvánult meg Daday Loránd "románellenessége". Dadaynak 1993-ban - születésének 100. évfordulójára - elkészült emléktábláját a dési városi tanács nem engedte felavatni, és az azóta is egykori íróasztalán fekszik. /Dr. Lakatos László, Budapest: Daday Loránd románbarát volt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 1.

50 éve, 1951. jan. 21-én született Segesváron Kedei Mózes unitárius lelkész. Kis- és Nagykedében, Újszékelyen teljesített szolgálatot, majd Székelyudvarhelyen lelkész, 1996 óta esperes. Vallomás magunkról c. kötete angolul is megjelent. Dr. Erdő János teológiai tanár, későbbi püspök lett az eszményképe. Az ő mondása volt, hogy egy ember annyit ér, amennyit a közösségnek használ. Amikor nyugdíjba ment, akkor is tanított, és azért fizetést nem vett el; püspökké választása után is csak a nyugdíját vette fel, a püspöki fizetését bent hagyta az egyházi kasszában. Kedei Mózest 1990-ben a széki RMDSZ-szervezet alelnökének választották. 1990 júniusában megválasztották Székelyudvarhelyre lelkésznek, és egy idő után érezte, nem tudja mind a két munkát teljes értékűen végezni, lemondott a politikai szerepvállalásról. Kedei ösztöndíjjal Angliában volt, megjelent két gyűjteményes könyv a szerkesztésében, egyiket sikerült angolra is átültetni. Ez az első próbálkozás, hogy az erdélyi unitáriusok életéről, szolgálatáról, történelméről angol nyelvű könyvet adnak ki. 1999-ben javaslatára unitárius világtalálkozót szerveztek a Szejke-fürdőn, Orbán Balázs földjén. /P. Buzogány Árpád: Áldozatra és szolgálattevésre van szükség, hogy lendíthessünk közösségeink életén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

2001. február 1.

A Falufüzetek sorozat kilencedik darabjaként megjelent Benedekfi Emília és Fazakas Ilona munkája: Siménfalva rövid története /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Infopress Rt. Nyomda/, melyet az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet adott ki, a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központjának támogatásával. Siménfalva lakossága meghaladja az ezer főt. A falut az 1333-34-es pápai tizedjegyzék említette először. Székely Mózes, a későbbi erdélyi fejedelem udvarházat építtetett itt. - A sorozatban erről a vidékről eddig Homoródalmás, Székelyderzs és Homoródkarácsonyfalva jelent meg, előkészületben van a Fiatfalváról, Városfalváról és Székelyszentmihályról szóló füzet. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem falujáról. Siménfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

2001. február 1.

A Fábián Béla cserkészcsapat látta vendégül Zilahon a kolozsvári 3-as számú Apáczai Csere János, a 25-ös számú Báthory István és a 29-es számú Hunyadi Mátyás cserkészcsapatokat, valamint a 51-es számú Czetz János szamosújvári, a 46-os számú Gyulaffi László szilágycsehi és a 88-as számú Szent László váradi cserkészcsapatokat. Minden csapat készült erre az alkalomra egy előadással, amelyet a zsűri tagjai értékeltek. Az első díjat a szamosújvári, a másodikat a váradi, a harmadikat a szilágycsehi cserkészcsapat nyerte el. /Tóth Orsolya: A múmiák, a cserkészbébi és a vak koldus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 1.

Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban emlékeztek Vita Zsigmondra /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./, a hajdani kollégiumi tanárra és könyvtárosra, az erdélyi művelődéstörténet egyik jelentős képviselőjére. /(győrfi): Vita Zsigmondra emlékeztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2001. február 1.

Kolozsváron a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló táncegyüttese minden csütörtökön rendszeres gyerek- és felnőtt táncházat tart a Tranzit Házban. Muzsikál a Zurboló táncegyüttes zenekara. /Zurbi-Bogáncs Zurboló táncház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 1.

A magyarországi Szécsényben minden évben szavaló- és népdalversennyel emlékeznek meg a magyar kultúra napjáról. Idén januárban a kolozsvári Unitárius Kollégium diákjai ötödik alkalommal vettek részt a versenyen. A népdalénekesek közül az első és második díjat a kolozsváriak szerezték meg. /Sütő Csilla Júlia, Unitárius Kollégium: Hagyományápolóink sikerei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 1.

Megjelent a Filmtett /Kolozsvár/ idei első száma. Az 52 oldalra bővült folyóirat ezúttal a híradó elemzésével foglalkozott. /(balázs): Filmtett 7. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 2.

Febr. 1-jén Ion Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel találkozott. Az államfő kezdeményezte tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács, Szabó Károly szenátor és Márton Árpád képviselő vett részt. A megbeszélésen áttekintették az elmúlt időszak teendőit és a törvényhozási prioritásokat: a tulajdonjogot szentesítő ingatlantörvényt, a földtörvény kérdését, illetve a decentralizálást biztosító közigazgatási törvényt, arra kérve az elnököt, hogy mielőbb írja alá a kihirdetésre váró jogszabályokat. Az RMDSZ képviselői kifejtették: a földtörvényt nem módosítani, hanem mielőbb alkalmazni kell. A tanácskozást követő sajtónyilatkozatában Markó Béla cáfolta, hogy Iliescu kifejtette volna véleményét a tervezet módosításokról. Szóba került az egyházi ingatlanok, illetve a regionális fejlesztés ügye, oktatási kérdések, Románia integrációja. Az RMDSZ vezetői úgy értékelték: a szövetség mindaddig megőrzi konstruktív ellenzéki pozícióját, amíg az RTDP-vel aláírt egyezmény teljesítése megfelelően halad. Az RMDSZ-szel sorra került tanácskozás előtt Ion Iliescu Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével is találkozott, aki megígérte pártja támogatását a "szociáldemokrata" jellegű törvények elfogadása esetében, de nem zárta ki bizalmatlansági indítvány benyújtását. Kifogásolta az RMDSZ "szolgalelkűségét", azt, ahogy az RMDSZ-szel, a liberálisokkal és a demokratákkal "kiegyezett", mindenekelőtt a helyi közigazgatási törvény "nemzetellenessége" ellen tiltakozva. /Ion Iliescuval találkoztak az RMDSZ vezetői. A földtörvényt alkalmazni, nem módosítani kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 2.

Mircea Geoana külügyminiszter ismét Washingtonba utazott. Szerinte a balkáni helyzet továbbra sem megoldott, ezért intenzív amerikai és európai részvétel melletti kezelést igényel. Geoana, Románia volt washingtoni nagykövete jan. 31-én Washingtonban, a sajtóklubban tartott előadást. Álláspontját a The Washington Times jan. 31-i számában is kifejtette. Mircea Geoanat febr. 1-jén fogadta Colin Powell, az Egyesült Államok nemrég kinevezett külügyminisztere is. /Mircea Geoana (ismét) Washingtonban. A balkáni helyzet továbbra sem megoldott - hangoztatta. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 2.

Febr. 1-jén Temesváron eltemették az autóbalesetben elhunyt Horia Rusut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét, parlamenti képviselőt, akit Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, illetve Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is elkísért utolsó útjára. Az RMDSZ részéről Toró T. Tibor Temes megyei elnök, képviselő, illetve Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő volt jelen. Az RMDSZ koszorúja mellett Toró T. Tibor a "bálványosi magyar barátok" nevében elhelyezte a Reform Tömörülés koszorúját is. Mint ismeretes, Horia Rusu nemcsak többszörös résztvevője, hanem társ- szervezője is volt a bálványosi szabadegyetemnek. /Temesváron eltemették Horia Rusu liberális képviselőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 2.

Febr. 1-jén kezdődött a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése, mely semmisnek nyilvánította novemberi határozatát a fegyelmi bizottság felfüggesztéséről. Borzási Gyula fellebbezéséről tárgyaltak, aki a novemberi közgyűlésen felfüggesztett fegyelmi bizottság elnökeként vitatta a határozatot, arra hivatkozva, hogy az a szükséges kvórum nélkül született. Ezt elismerték. Tőkés László megnyitóbeszédében kifejtette, hogy aggasztó a rend és az egység megbomlása, széthúzás, pártosság tapasztalható. Ezután öt református főpap /Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Erdélyi Géza, a felvidéki magyar reformátusok püspöke, Horkay László kárpátaljai református püspök, Márkus Mihály, a Dunántúli Egyházkerület püspöke és Pap Géza, a napokban tisztségébe iktatott erdélyi püspök/ kapott szót, s nagyváradi püspöktársuk kérésére valamennyien az egység megőrzését emelték ki. /Rais W. István, Szűcs László: Egyházkerületi Közgyűlések. Hat püspök szorgalmazta Váradon az egységet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./

2001. február 2.

Tőkés László püspök a Szabadság múlt év december 20-i számában Fodor Sándor Elnézést... címen megjelent írására válaszolt. A szerző különbségtétel nélkül az MVSZ vezető politikusainak a szemére vetette nemcsak "pártállásukat", hanem azt is, hogy "diktálni" próbálnak a magyar kormánynak és az országgyűlésnek. A püspök visszautasította ezt az egybemosó valótlanságot, mondván, "Orbán Viktor miniszterelnök mindig is kifejezettem igényt tartott személyes véleményemre, másfelől az RMDSZ tiszteletbeli elnökének minőségében és egyházi vezetőként nem csak az MVSZ révén rendelkezem illetékességgel a közös nemzeti ügyek képviseletében." Tőkés László visszautasította Fodor Sándor azon vádját, hogy az MVSZ csúcsvezetőségének tagjaként a püspök azok közé tartozna, akik "meg nem gondolt követeléseikkel tesznek keresztbe" a magyar kormánynak. Sem a kettős állampolgárság, sem a külhoni állampolgárság kidolgozásában és képviseletében nem volt kezdeményező és meghatározó szerepe. /Tőkés László: Nem nézhetem el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 2.

Dr. Birtalan Ákos RMDSZ-es képviselő Sepsiszentgyörgyön is megnyitotta képviselői irodáját, s az eseményre meghívta a média képviselőit. Dr. Birtalan Ákos a Bethlen Gábor Alapítvány elnökeként a mikrohitelezési program tapasztalatairól nyilatkozott. Ezt az alapítványt az Erdélyi Vállalkozók Egyesülete azért hozta létre, hogy az Új Kézfogás Alapítvány mikrohitelezési programjának ügyintézője, felvigyázója legyen. A mikrohitelezés kísérleti szakaszaként a Székelyföld mellett Szatmár-Szilágy-Máramaros övezetében való bevezetését ösztönözték, a 175 ezer dolláros hitelből 75 ezer dollár az észak-nyugati megyék, százezer pedig Székelyföld vállalkozói törekvéseit igyekezett bátorítani. Háromszékről a vártnál szerényebb arányban jelentkeztek. Az alap időközben feltöltődött, ezúttal 125 ezer dollár áll rendelkezésre, ebből 100 ezer ismételten a Székelyföldet illeti meg, illetve "bővült" az övezet. A hitelfolyósítók úgy döntöttek, hogy a keretből 20 ezer dollárt a Csángóföld kisvállalkozói rendelkezésére kell bocsátani. /Flóra Gábor: Hová "gurulnak" a mikrohitelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2001. február 2.

A csángó fiatalok erdélyi anyanyelvű oktatására fordított szellemi és fizikai energia, az anyagi ráfordítás Háromszék esetében sincs arányban az elért eredményekkel - állapította meg Sylvester Lajos a vele készült beszélgetésben. A Székely Mikó Kollégiumban és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceumban csupán 4-5 tanulót sikerült "kimenekíteni" Moldvából. Az otthoni életforma, a családi és közösségi szokások erősek, az oktatás színvonala a csángólakta vidéken elképesztően alacsony. Sylvester Lajos könyve (Csupa csapás az élet, Kaláka könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000) történelmi tanúskodás amellett, hogy a moldvai magyar oktatásban negyven-ötven esztendővel ezelőtt részt vevő fiatalok és családjuk magyarsághoz kötődése pozitív töltetű, ha ez alól vannak is kivételek. A Székelyföldre "áttelepített" iskolások többsége Erdélyben honosodott meg és maradt magyarnak. A szervezett kitelepedést az elfajult román nacionalizmus valószínűleg meghiúsítaná. - A legkeletibb csángó településen, Lábnyikon az egész faluban egyetlen román van a boltos. Nem lenne gond a magyar oktatás megszervezése a többi kompakt lakosságú magyar településen sem /Klézsén, Pusztinán, Lészpeden és más déli csángó faluban/. Ehhez, természetesen, egyházi beleegyezés szükséges, de erre hiába várnak. - A csángó falvak magyarságtudata a tetszhalottak állapotában van. A missziós tudattal és tervekkel visszatelepedők moldvai jelenlétét rendkívül fontos. - A moldvai csángómagyarok tömeges áttelepítése a szászok által elhagyott nagyközségekbe vagy a kiöregedett mezőségi falvakba ismét a politikai akarat, a demokratizálódás függvénye. - A csángók magyarságtudata körül vigyázkodók között észlelhetők - néhány megszállott csángómentőt kivéve - a fáradtság, az elfásultság és a csalódottság jelei. /Mozdul-e a tetszhalott? Beszélgetés a csángósorsról Sylvester Lajossal. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

2001. február 2.

Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum /Temesvár) igazgatónője képet adott az iskoláról. Az iskolák értékelésénél reprezentatív jellegű iskola lett az övék. A reprezentatív státusú iskolák maguk vehetik fel, versenyvizsgával, tanáraikat. Problémát jelent - megyei szinten is -, hogy nincs elég magyartanár. Az állást meghirdették, az egyetemen minden végzőst megkerestek, mégsem volt jelentkező. - A Bartók Béla Líceumban a gyermeklétszám sajnos az idén tovább csökkent, de mintha lassult volna a folyamat. Közel hatszáz diák van, újból sikerült beindítani a két első és a három kilencedik osztályt. Talán a státustörvény hatására megfordul ez a csökkenő tendencia. - Tovább bővültek a testvériskolai kapcsolatok. A székelykeresztúri Orbán Balázs Líceummal már csak a dokumentumok aláírására várnak. Ezzel a temesvári magyar diákok jobban megismerhetik Székelyföldet, barátságok szövődhetnek a két líceum diákjai és tanárai között. Jelentkeztek a magyar tagozatot működtető szabadkai középiskola képviselői is. - Temesváron elsőként a Bartók Béla Líceumban amerikai vendégtanár is működik. /Pataki Zoltán: A temesvári magyar líceum bel- és külföldi partnerkapcsolatokat épít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2001. február 2.

Jan. 31-én Kolozsváron, a Röser könyvesboltban mutatta be Demény Péter a Komp-Press Kiadó Ariadné-sorozatában megjelent Egyed Emese esszéket, tanulmányokat tartalmazó új könyvét, Olvasó nappal, író este címmel. /Olvasó nappal, író este. Bemutatták Egyed Emese új kötetét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 2.

Erdélyi körútja során febr. 1-jén Kolozsváron járt a Duna Tv küldöttsége: Pekár István elnök, Meszleny László hírigazgató, Csermák Zoltán marketingigazgató, Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes, Renge Csilla közönségtájékoztatási irodavezető és Lukács Bea bemondó. Pekár István elmondta, hogy fejleszteni fogják a tudósítói hálózatot, három év alatt 10-12 műholdas kapcsolattal rendelkező stúdiót, még több montírozó stúdiót akarnak létrehozni a Duna-medencében. /Kolozsváron járt a Duna Tv küldöttsége. Folytatódik az arculatváltási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 2.

Megváltozott formában megjelent a Lugosi Hírmondó időszakos kiadvány II. évfolyamának 1. száma. Tavaly az olvasók ingyen juthattak hozzá, az idéntől szimbolikusan ezer lej az ára. /(Király Zoltán): Lugosi Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2001. február 2.

Megjelent a Bioterra idei első száma. A kisformátumú szaklapot a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium, valamint az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Ügynökség (ANCA) és a Romániai Biogazdálkodók Egyesülete adja ki. A Bioterra első évnegyedi terveiről, szemináriumairól Albert Imre, a szervezet elnöke írt. A jövőben Temesváron, Tenkében, Kalotaszentkirályon, majd Kolozsváron találkoznak a biotermelők. - Az Erdélyi Gazda kistestvére, a Bioterra színvonalas kiadvány. /Barazsuly Emil: Megjelent a BIOTERRA idei első száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-381




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998