udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 435 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-435
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. április 2.

Andrei Margát, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorát, volt oktatási minisztert beválasztották az Európai Egyetemek Egyesületének Vezető Tanácsába. A kolozsvári egyetem az első romániai felsőfokú oktatási intézmény, amely ilyen nemzetközi elbírálásban részesül. Az újonnan megalakult Európai Egyetemek Egyesületének a hatáskörébe kerültek mindazok a feladatok, amelyeket korábban az Európai Rektorok, illetve az Európai Egyetemek Szövetsége teljesített. A testület célja az európai egyetemi szellem megteremtése, valamint a felsőfokú oktatási intézmények színvonalának növelése. Az Európai Egyetemek Egyesületében angliai, franciaországi, spanyolországi, belgiumi egyetemek rektorai vesznek részt, az európai kontinensről mintegy 750 felsőfokú intézmény képviselői vannak jelen. /Andrei Margát beválasztották az Európai Egyetemek Egyesületbe. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. április 2.

Márc. 30-án Ion Iliescu államfő kezdeményezésére Snagovban széles körű értekezletre került sor, amelynek napirendjén Románia NATO-integrációs esélyeinek megvitatása szerepelt. A találkozón részt vettek a politikai pártok, szakszervezetek, tudományos körök, a civil társadalom, az egyházak és nemzeti kisebbségek képviselői. A jelenlévők szándéknyilatkozat-tervezetet fogadtak el. A magyar történelmi egyházak vezetői részéről a rendezvényre csupán Pap Géza református, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspököt hívták meg. Az egyházfők nem utaztak Snagovba, tekintettel arra, hogy az értesítőt alig három nappal az esemény előtt kapták meg, amelyben még az esemény időpontja és helyszíne sem szerepelt. Az elfogadott szándéknyilatkozat-tervezetben széles körű konszenzusra szólítanak fel, és a NATO-tagországok támogatását kérik. - Ion Iliescu államfő kifejtette: amennyiben Románia a következő hullámban mégsem kerülne be a NATO-ba, nem jelentene tragédiát. /Széles körű társadalmi tanácskozás Sznagovban. A magyar egyházfők visszautasították a meghívást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. április 2.

Iniciatíva elnevezéssel egynapos gazdasági szemináriumot tartottak márc. 30-án a református egyház kisvállalkozóinak Nagyváradon. Hans Ulrich Thimm, a németországi Iniciatíva Alapítvány főtitkára a német alapítvány gazdaságfejlesztési tevékenységéről beszélt a vállalkozóknak. A szatmári Kálvin Alapítvány képviselője jelezte, szívesen értékesítenének használt mezőgazdasági gépeket, a bevételt az épülő öregek otthona javára fordítanák. /Tóth Hajnal: Hogy tervezzünk vállalkozást? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. április 2.

Partiumi egyházi műemlékek - 2001 címmel tartott konferenciát Nagyváradon, márc. 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Jelen voltak a magyarországi szakemberek is. Tőkés László püspök szóvá tette, hogy kevesen jöttek el, ez is mutatja "ennek az ügynek az elhanyagolt voltát még az egyház keretében is". A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi támogatási programját Sebestyén József építészmérnök ismertette. Örvendetes, hogy 1999-től a Magyarország határain túli épített örökség védelmére is juttatnak pénzt. Az évi mintegy 150 millió forint egyelőre csak gesztusértékű, mégis szép eredményeket értek el. Idén például több mint száz programot támogatnak, ebből egy pár kiemelkedőt, így a hadadi templom restaurálását. A konferencia anyaga könyv formájában is megjelenik. /Péter I. Zoltán: Védeni kell műemlékeinket. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. április 2.

Márc. 30-án rendezték meg Székelyudvarhelyen a Családorvosi Továbbképző Konferenciát, 200-nál több résztvevő volt jelen Bihar, Szatmár, Maros, Kovászna és Hargita megyékből. Dr. Balla Árpád gyerekgyógyász főorvos az egyik szervező testület, a Pápai Páriz Alapítvány részéről üdvözölte az egybegyűlteket, majd vázolta az alapítvány célkitűzéseit. Ezek között szerepel a Pápai Páriz-díj létrehozása kiváló erdélyi magyar orvosok számára. /Bálint Rozália Orvoskonferencia Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2001. április 2.

Márc. 29-én a bákói református parókia épületében találkozott Sógor Csaba csíki szenátor egyes moldvai csángó szervezetek képviselőivel. A megbeszélésre a szenátor kezdeményezésére került sor. A Via Spei (Remény Útja) csángó fiatalok szervezetének vezetője, Farkas János a magyar nyelvoktatással kapcsolatosan ismertette a tapasztalatokat. A Bákó megyei tanfelügyelőség és más hivatalok ellenkezése megerősíti azt, hogy magánóvodák és magániskolák létrehozása volna a megoldás. Jelenleg néhány iskolában fakultatív jelleggel heti egy alkalommal folyik magyar nyelvoktatás, Pusztinán viszont Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke saját otthonában oktatja anyanyelvükre a gyermekeket. /Szüszer-Nagy Róbert: Sógor Csaba Csángóföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2001. április 2.

Szegeden tanácskozott nemrég a négy romániai és négy magyarországi határ menti megye együttműködését összehangoló vegyes bizottság. A PHARE-CBC-program keretében közös tervezetek kivitelezésére évente 5 millió eurót pályázhatnak meg a romániai és magyarországi határ menti megyék. Bihar megye 1,8 millió eurót kapott a Berettyó szabályozására és egy Berettyószéplakon építendő gyűjtőtóra. 1996-ban már kaptak 1,18 millió eurót folyószabályozásra, akkor a Körösökére. Idén Arad és Temes kap 2 millió eurót a Maros vízgyűjtő területének környezetvédelmére, és Temes megye 2,3 milliót regionális üzleti és gazdaságfejlesztési központ kiépítésére. /Albert Ferenc: Határ menti együttműködés. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. április 2.

Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény - adta hírül a Közbirtokossági Hírvivő 3. száma, amelyben Birtalan Ákos parlamenti képviselő lerántotta a leplet a kormánypárt ez irányú szándékáról. A lázárfalvi közbirtokosság tulajdonába került a Szent Anna-tó és környéke. Ravasz Kálmán mérnök a közel 9000 hektáros összterülettel rendelkező Maros Közbirtokosság megalakulásáról adott tájékoztatást. /Megjelent a márciusi lapszám! Közbirtokossági Hírvivő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2001. április 2.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) ápr. 5-8. között Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezi meg bányász-kohász-földtan-konferenciát. /Bányászat-kohászat-földtan konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. április 2.

Márc. 30-án Kolozsváron bemutatkozott a csíkszeredai Pro Print Kiadó vezetője. Burus Endre, a kiadó igazgatója kifejtette: a romániai magyar könyvkiadás egyik leghatározottabb arcélű műhelyéről van szó. A kiadó 1992-ben nyomdaként indult. Többnyire sorozatokat jelentetnek meg. Kínálatuk igen gazdag, a néprajzi, társadalomtudományi munkák mellett foglalkoznak gyermekirodalommal, szakácskönyvekkel is. Együttműködnek a csíkszeredai, udvarhelyi képzőművészekkel, így a kiadó akár könyvgrafikai műhelyként is értékelhető. /Sándor Boglárka Ágnes: Kolozsváron a Pro Print. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. április 2.

A Magyar Állami Népi Együttes 50 éves jubileumi gálaműsora zárja Budapesten, a Magyar Operaházban ápr. 2-án este a kárpát-medencei hivatásos magyar néptáncegyüttesek egyhetes budapesti találkozóját, az első Magyar Táncz Fesztivált, közös produkcióval jelenítve meg a magyar néptáncművészet egységét és magas művészi színvonalát. A találkozó a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kezdeményezésére és 10 millió forintos támogatásával jött létre. A kisvárdai színházi találkozó mintájára a NKÖM rendszeresítené a fesztivált. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyar Táncz Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2001. április 2.

Emlékünnepélyt rendeznek Horváth Imre tiszteletére ápr. 11-én, a magyar költészet napján Nagyváradon, a Bihar megyei magyar költők, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, a Megyei Könyvtár, az Ady kör és a Kiss Stúdió. A Rulikowski temetőben ünnepélyesen leleplezik a költő síremlékét; megemlékező beszédet mond Kapy István nagyváradi alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök és Gheorghe Nemes lelkész, városi tanácsos. A Kiss Stúdióban a költő életművéről lesz kerekasztal-beszélgetés. A moderátor Tavaszi Hajnal könyvtáros, a rendezvény vendége dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Az előadók: dr. Indig Ottó irodalomtörténész (Nagyvárad), dr. Constantin Malinas egyetemi tanár, a Megyei Könyvtár igazgatója (Nagyvárad), dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (Kolozsvár) és Jakobovits Miklós képzőművész (Nagyvárad). A Megyei Könyvtár kiállítást nyit és megjelentet egy retrospektív bibliográfiai kiadványt Horváth Imre munkásságáról. /Nagy Tibor: Horváth Imrére emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. április 2.

Egy évvel ezelőtt jelent meg először a Romániai Magyar Szó gyerekeknek szánt, havonta jelentkező melléklete, a Csodavár. Ugyancsak egy éve indult a László Károly színművész vezette sepsiszentgyörgyi csapat, a gyerekeknek szánt műsorokkal színre lépő Puki bácsi és a Mesekaláka. Márc. 30-án Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház stúdiótermében tartották a Mesekaláka és a Csodavár közös rendezvényét. A Csodavár két szerkesztője, Éltes Enikő újságíró, költő és Mészely József sepsiszentgyörgyi költő, tanító is jelen volt. /(Szonda Szabolcs): A Mesekaláka megünnepelte a Csodavárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2001. április 3.

A költségvetési törvénytervezetben a többi minisztérium számára a múlt évhez képest alacsonyabb összegeket irányoztak elő, a nemzeti kisebbségi szervezeteknek "szerencséjük volt", ugyanazt az összeget kapják meg, mint a múlt évben, természetesen az inflációhoz igazítva - nyilatkozta Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium keretében működő kisebbségvédelmi főosztály államtitkár-helyettese. A költségvetésben 80 milliárd lej szerepel a nemzeti kisebbségi szervezetek támogatására, további 4 milliárd lej pályázati alap, és 800 millió lej az idei rasszizmus ellenes kampány finanszírozására. A összeget a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatára osztják el. Ebben, mint ismeretes, a romániai magyar nemzeti közösséget az EMKE képviseli. Jóllehet az igénylista sokkal nagyobb volt, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tavaly közel 8 milliárdot kapott. Kötő József, az EMKE elnöke kijelentette: jó lenne, ha legalább a tavalyi szinten jutna pénz sajtótámogatásra, könyvkiadásra, és kulturális rendezvények támogatására. - Idén a kormány a határon túli románok támogatására 7 milliárd lejt szán, emellett a miniszterelnöknek van külön, közel egymilliárd lejes alapja ilyen célokra. A múlt évben ez az alap még ötmilliárd lej volt. /Sz. K.: Nem növelik, de nem is csökkentik a nemzeti kisebbségi szervezetek támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 3.

Ápr. 1-jén a kolozsvári belvárosi RMDSZ-szervezet vendége volt Tőkés László királyhágómelléki püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Mint köztudott, Tőkés László tavaly kilépett az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből és a kolozsvári belvárosi szervezetbe iratkozott be. Elmondta, hogy erre erkölcsi okokból került sor: a Bihar megyei szervezet vezetősége egyik botrányból a másik fele tart, és cinkosságszámba ment volna, ha tovább is egy ilyen tagszervezet mellett tart ki. Vitaindítójában Tőkés László kitért a márc. 31-i marosvásárhelyi SZKT "leszereplésére". Tőkés szerint azzal, hogy az SZKT elvetette a megújulás lehetőségét, megkérdőjelezte legitimitását. Úgy látta, hogy a neptunos vonal, a kormányzati szerepvállalás, majd a mai laza külső koalíciós partnerség veszélyes pályára terelte az RMDSZ-t. A püspök hangsúlyozta: e ő nem egységbontó, végig kitartott az RMDSZ egysége mellett. Ma már azonban másképpen látja a helyzetet. /(m. j.): Tőkés: Megkérdőjelezhető az RMDSZ-egység demagógiája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 3.

Tőkés László püspök közleményt adott ki, ebben leszögezte: "Az SZKT-ban egy évek óta tökéletesen bejáratott, antidemokratikus szavazógépezet működik, mely - a bemutatott döntések értelmében -: 1. a Markó-féle vezetés sikerpropagandája által megjelenített önfeladó RMDSZ-politikával teljes mértékben elégedett; 2. a magyar ifjúsági képviselet kizárásával a szövetségünk belső demokráciájának szögesen ellentmondó szervezeti egyneműsítés kizárólagosságon alapuló gyakorlatát gátlás nélkül tovább folytatja; 3. az SZKT nemzeti és egyházi érdekeinket sértő, mélyülő válsága iránt cinkos hallgatással és bűnrészes hatalompártisággal viszonyul; 4. és az előbbiekkel összhangban képtelen a megújulásra, s az RMDSZ kongresszusainak vonatkozó határozatait figyelmen kívül hagyva, szervezeti, illetve hatalmi pozíciója megtartásához - immár 2003-ig terjedően - görcsösen ragaszkodik" "Az események, illetve a tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az SZKT az RMDSZ-ben meghatározott szerepét és hivatását képtelen betölteni. Az 1993 óta halogatott belső választások újbóli elodázásával a képviselőtanács maradék hitelét is eljátszotta, és nemhogy a romániai magyarság legitim összképviseletének, de még a román versenypárttá átvedlett RMDSZ vezetésére is alkalmatlan. Az SZKT mind az önkormányzati, mind a demokratikus képviseleti elvét felrúgta, és egész működése a pillanatnyi hatalmi viszonyok fenntartására korlátozódik. Mindezeket figyelembe véve, ezúton szorgalmazom mindazok megszólalását és állásfoglalását, akik romániai magyar nemzeti közösségünk alapvető érdekeihez híven az RMDSZ gyökeres belső megújulását a szívükön viselik. Mint a szövetség tiszteletbeli elnöke, felhívásommal mindenekelőtt ahhoz a húsz SZKT-képviselőhöz fordulok, akik szavazatukkal a testület - és közvetve az egész szövetség - megújítása mellett foglaltak állást. Tiltakozásunkkal és állásfoglalásainkkal követeljük ki, hogy a) az Operatív Tanács önálló ülésen foglalkozzék az RMDSZ belső válságával; b) az SZKT rendkívüli ülésen térjen vissza elhibázott döntésének felülvizsgálatára; c) vagy - amennyiben szükséges - az RMDSZ rendkívüli kongresszusa készítse elő nemcsak a mind ez idáig elszabotált belső választásokat, hanem egyben az RMDSZ teljes belső reformját és megújítását" - olvasható a közleményben. /Tőkés: Az SZKT antidemokratikus szavazógépezet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 3.

Tőkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szervezet belső parlamentjének számító Szövetségi Képviselők Tanácsa márc. 30-i marosvásárhelyi ülésén több olyan döntést hozott - az 1993 óta halogatott belső választások újbóli elodázása - amellyel maradék hitelét is elveszítette. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a tiszteletbeli elnök nem vette észre, hogy itt nem táborok szerint oszlottak meg a vélemények, hanem két elv ütközött, de ezeknek az elveknek nincs közük az RMDSZ‑en belüli irányzatokhoz. Egyes vélemények szerint az SZKT‑nak továbbra is korporatív elvek szerint kell fölépülnie, mások szerint pedig a területi szervezeteknek leosztott mandátumokból kellene összeállnia. Mindkét elv demokratikus. Markó Béla Tőkés László megnyilatkozásait már nem tudja a tiszteletbeli elnök megszólalásának tekinteni, hanem úgy, mint bizonyos, általa fontosnak vélt áramlatok makacs erőltetője. /A Szövetségi Képviselők Tanácsának üléséről. = RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 3. - 64. sz.

2001. április 3.

Bukarest nyitott a párbeszédre, politikáját pedig egyértelmű Európa-párti orientáció jellemzi - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Mircea Geoana külügyminiszter. A román félben ugyanakkor megvan a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy a román-magyar kétoldalú viszony az átláthatóság, illetve a felmerülő problémák gyors és hatékony megoldását szolgáló pragmatikus megközelítés elvei alapján fejlődjön. Az egyeztetések napirendjére kívánunk tűzni a kétoldalú viszonyhoz vagy a regionális együttműködéshez és biztonságpolitikához kapcsolódó kérdéseket csakúgy, mint az európai és euroatlanti integrációs folyamat meghatározó elemeit - mondta a külügyminiszter. /Pataky István: Bukarest a legrövidebb úton készül Európába. = Magyar Nemzet, ápr. 3./

2001. április 3.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke március végén Lengyelországban járt a Lengyel Evangéliumi Református Egyház és a varsói Magyar Kulturális Intézet együttes meghívására. Programjában református gyülekezetek meglátogatása, igehirdetés, megbeszélések egyházi, közéleti és állami méltóságokkal, valamint előadások megtartása szerepeltek. Tárgyalópartnerei többek között Zdzislaw Tranda református püspök, Andrzej Stelmachowski, a Polónia Közösség (lengyel világszövetség) elnöke, Jerzy Buzek kormányfő és Alexander Kvasniewski államfő, Jozef Glemp bíboros, Janusz Jagnezki evangélikus püspök voltak. Megkoszorúzta Jerzy Popieluszko atya, az 1984-ben likvidált ellenálló síremlékét. A Magyar Kulturális Intézetben az erdélyi magyarság helyzetéről tartott előadást Trianontól napjainkig terjedően. Stelmachowski professzor elmondta, hogy a repatriációs törvényt egyhangúlag fogadta el a törvényhozás. A repatriálás joga az egykor Kazahsztánba és Szibériába deportált lengyeleket illeti meg. Lengyelországban a magyar kormány által nemrég elfogadott kedvezménytörvényhez hasonlóan ún. lengyel igazolvány kiadását tervezik határon túli nemzettársaik számára, a nyugaton élő lengyeleknek viszont teljes körű állampolgárságot kívánnak biztosítani. A Kelet-Európa más államaiban élő lengyel közösségeknek a parlament nyújt jelentős költségvetési támogatást. Tőkés László a Polónia Közösség elnöke mellett Tranda püspököt is meghívta az idén szervezendő szilágysomlyói Báthory-napokra, amely rendezvényt a lengyel államelnök és kormányfő is erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította. /Lengyel-magyar-román. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. április 3.

A következő évtől Bihar megyével együtt fog Szatmár megye PHARE - CBC pénzekre pályázni, a két partiumi terület 125 ezer eurót célozhat meg pályázataival. Mircea Ardelean, a megyei tanács alelnöke elmondta, három tervük támogatására fordítják majd a megyébe érkező támogatást. A petei átkelő folytatásaként kértek pénzt a Fabricii úti felüljáró megépítésére, továbbá a Túr és a Kraszna ökológiai rendszerének újjáépítésére, illetve a víztisztító Avasfelsőfaluig való kiterjesztésére. Az alap pénzeiből, 1996 óta 4,2 milliót költött el Szatmár megye, árvízvédelemre és regionális fejlesztésre. /125 ezer eurón osztoznak jövőre. Szatmár Biharral pályázik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2001. április 3.

A magyar közgazdászok márc. 30-án Temesváron, márc. 31-én Aradon tartott összejövetelén az állandó továbbképzés a legfontosabb témák egyike volt. Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető elnöke Kerekes Jenő professzor és Kelemen Jutka, az RMKT ifjúsági szekciójának vezetője társaságában találkozott aradi magyar közgazdászokkal. A gyakorló közgazdászok jó részének távolmaradása aggasztó. Az RMKT számos olyan "szolgáltatást" tud tagsága számára nyújtani, amelyeket vétek lenne nem igénybevenni. Elég a társaság gazdag könyvtárára, a IV. évfolyamába lépett Közgazdász Fórum elnevezésű közlönyére, a továbbképző és átképző tanfolyamokra, a szakrendezvényeire utalni. A találkozón elhangzott, hogy könyv készül az erdélyi közgazdasági gondolkodás történetéről és előkészületben van a román-magyar és magyar-román nyelvű gazdasági szakszótár. Megjelenése 2002 végére várható. /Készül a közgazdasági elemző szótár. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2001. április 3.

A közelmúltban minden állami művelődési intézmény körlevelet kapott a szakminisztériumtól, miszerint harminc százalékkal csökkentik az idei költségvetésüket. Ebben a helyzetben található az Európában egyetlen kisebbségi operaházként működő kolozsvári Állami Magyar Opera. Simon Gábor igazgató leszögezte, hogy a 30 százalékos költségvetés-megvonás náluk mintegy 80 ember munkahelyének megszűnését jelenti, amikor a társulat jelenleg is minimális létszámmal dolgozik. A zeneszerzők partitúrái eleve megszabják, hogy hány tagú kell hogy legyen a zenekar, a kórus stb., tehát nem képezheti vita tárgyát a létszám. Az egyetlen megoldás az lenne, ha az opera csökkentené a kiadását, és növelné a bevételét. A bevétel növelése érdekében a jegyek árát a hatszorosára, megközelítőleg 180-200 ezer lejre kellene emelni. Részben az anyagiak, részben a színház és az opera iránti közömbösség miatt, a jelenlegi árak mellett is viszonylag kevesen látogatják az előadásokat, ez az út tehát nem járható. Az igazgató meggyőződése, hogy akár belföldi, akár nemzetközi segítséggel és összefogással a romániai kultúrát - ezen belül természetesen a magyart is - meg lehet menteni. /Nánó Csaba: Siralmas állapotban a kultúra.Az Állami Magyar Operának is csökkent a költségvetése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 3.

Jakab Istvánt választották meg a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnökének, aki sajnálattal állapította meg: az RMDSZ részéről nem tapasztalható tárgyalókészség a MIT irányában. Jakab Istvánt az Ifjúsági Keresztyén Egylet jelölt a tisztségre. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál utóda. /Bekeményítenek a fiatalok. Jakab Istvánt választották a MIT elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 3.

Az Illyés Közalapítvány az elmúlt tíz évben több mint 4300 pályázat megvalósítását támogatta összesen 2 milliárd forintot meghaladó mértékben Romániában ‑ közölte Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára az MTI‑vel. Néhány héten belül megjelenik az a CD‑lemez, amely tartalmazza az Illyés Közalapítvány 1990‑2000 közötti teljes tevékenységét. Idén a romániai szaktestületi pályázatokra majdnem 15 százalékkal több pénz, összesen 185,5 millió forint jut. /Illyés Közalapítvány - Románia. = RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 3. - 64. sz./

2001. április 3.

Ígéretéhez híven Sepsiszentgyörgy városi tanácsa visszaadta a református egyháznak a Székely Mikó Kollégium épületét és területét. A legújabb épület kivételével - itt kap helyet ma a kapusház és néhány tanterem - valamennyi építmény, a tornaterem és az étkezde is egyházi tulajdonba kerül. A városi tanács már eljuttatta határozatát a prefektúrára, amelynek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy véleményezze a tanácsi döntést. /Farkas Réka: A város visszaadta a Mikót. Hamarosan telekkönyvezhetik a református egyház tulajdonát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 3.

A kolozsvári Láthatatlan Kollégium 2000-ben indította el saját folyóiratát. Az Lk.k.t. (Legkisebb Közös Többszörös) már 3-4., összevont számával jelentkezett, hírt adva a kolozsvári irodalomtudományi műhelyről. A folyóirat állja a versenyt a kísérletező kedvű fiatal magyarországi laptársakkal. A legfrissebb szám témája a zsidó és keresztény hagyomány és gondolkodásmód összehasonlítása. /Balázs Imre József: Lk.k.t. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2001. április 3.

Márc. 30-án ünnepelte meg fennállásának tizedik évfordulóját az Aradi 1-es Iskola Fesztiválkórus minősítésű Vox Juventutis énekkara. Jelen volt dr. Kötő József egyetemi tanár, az EMKE országos főjegyzője, Guttmann Mihály, a Románia Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Major László elnök és László Attila alelnök is. Köszöntötték Horváth Tünde Jagamas János-díjas karnagyot. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki ez alkalomra műsorfüzetet is összeállított, nyitotta meg a köszöntők hosszú sorát. A Horváth Tünde karnagy által megzenésített Dalárok énekét a közönség együtt énekelte a kórussal. /Puskel Péter: A Vox Juventutis gyermekkar tizedik születésnapja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2001. április 3.

A Temesvári Magyar Nőszövetség ápr. 1-jén ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját. Szász Enikő, a szövetség elnöke összefoglalta az elmúlt öt év eredményei, hangsúlyozta a TMNSZ apolitikus és non-profit jellegét, valamint azt, hogy "nem a nők jogait védjük addig, amíg a kisebbségi jogokkal gond van." A szervezet hatáskörébe a kulturális, szociális, oktatási és karitatív humanitárius tevékenységek tartoznak. /Magyari Sára: Ötéves a Temesvári Magyar Nőszövetség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2001. április 3.

Heinrich József főesperes a temesvári Gerhardinum új igazgatója, aki azelőtt 1991-től Ópécska plébánosa volt. Ópécskán, a négyezer lelkes vidéki plébánián kitartással és hittel sikerült felélesztenie a lelki-szellemi életet. A temesvári iskola épületét bírósági döntéssel visszaszolgáltatták a katolikus egyháznak. A tulajdonbavétel a döntés Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől függ, ez pedig még nem történt meg. Időközben márc. 26-án fellebbezési per indult ellenük. Az épületnek csak a felét igényelnék, amely elég lenne a tervezett bővítésre, a bentlakással együtt. Az ingatlan másik felét az egyház bérbe adná, és a bevételt a diákok támogatására fordítaná, mert jelenleg a püspökség állja a gyerekek étkezési és szállásköltségeinek egy részét. A tanulók nem kizárólag magyar nemzetiségűek, vannak bolgár, horvát, német eredetűek is. A lélekszám csökkenése jobban érzékelhető a szórványban, kihat az osztályok egyre zsugorodó létszámára: a múlt évben alig tudták beindítani a IX. osztályt a kevés jelentkező miatt. - Az 1992-ben megindult Gerhardinumnak eddig öt igazgatója volt. A gyakori váltások nem pozitív hatásúak. Martin Roos püspök megkérte, vállalja el a direktorságot. A püspöki kérés az parancs. /Péter Enikő: A püspöki kérés az parancs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. április 3.

Máramarosszigeten a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) a bejegyzések szerint több szakosztályt működtet, azonban tevékenysége gyakorlatilag az ifjúsági Ki mit tud?-ból, a szavalóestekből, és a minden ősszel megrendezendő Hollósy Napokból áll. Igazi hírnevet csak a vegyes kórus szerzett az egyletnek és Máramarosszigetnek. - A HSME tevékenysége erősen megosztja a helyi magyar közvéleményt. A szigeti magyar pedagógusok egy csoportja azt vetette a szemére Zahoránszky Ibolyának, a HMSE elnökének, hogy a HSME kisajátította a kulturális életet, a Magyar Házat a kör tagjain kívül senki nem használhatja. Az elnöknő kijelentette: amíg "mi fizetjük a fenntartási költségeket, mi vigyázunk a hatezer kötetes könyvtárunkra, senki se várja, hogy ingyen valakinek is a rendelkezésére bocsátjuk." Zahoránszky Mihály alpolgármester, helyi RMDSZ-elnök, Zahoránszky Ibolya férje elismerte, valóban csak egyetlen utca magyar nevű, de arra hivatkozott, hogy sokak személyi igazolványát át kellene írni. - Egykor hat magyar oktatási intézménye volt a városnak, jelenleg csak a 9-es számú általános (ma George Cosbuc) iskolában, illetve a Dragos Voda Elméleti Líceumban működik magyar tagozat, évfolyamonként egy-egy osztállyal. 1990-ben szerettek volna önálló magyar iskolát beindítani. A tanács megszavazta, sőt miniszteri engedély is volt, azonban a főtanfelügyelő összetépte a miniszteri rendeletet, mesélte az előzményeket Román János, román-magyar szakos tanár, közíró. Az alig 1500-as lélekszámú ukrán kisebbség viszont 1996-ban saját iskolát kapott, éppen a magyarság által kiszemelt sportiskolában. 1996-ban Kötő József akkori tanügyi államtitkár közbenjárására ismét engedélyt kaptak a szigetiek a magyar iskola beindítására. Azonban a megyei tanácsi határozat hiányzott, így nem született meg a magyar iskola. - Soltz László helyettes főtanfelügyelő nem tett semmit, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő sem intézkedett. A helyhatósági választások előtt a Romániai Szociális Demokrácia Pártja azt ígérte az RMDSZ-nek, ha melléje áll a második fordulóban, lesz magyar alpolgármester, lesz magyar iskola, lesznek magyar utcanevek, és szorgalmazza az egyházi ingatlanok restitúcióját. Ebből csak az első valósult meg. . Máramarosszigeten az 1960-as iparosítást követően nagy méreteket öltött az asszimiláció. A lakosság száma az 1992-es népszámláláskor 44.231 volt, ebből 33.878-an románnak, 8247-en magyarnak vallották magukat. Az utóbbi években tömegesen vándorolt külföldre a szigeti magyar értelmiség. Ma alig valamivel több mint másfélezerre tehető a reformátusok száma, a római katolikusok 6500-an lehetnek. /Pataky Lehel Zsolt: Szigetvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-435




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998