udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 532 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-532
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. május 18.

Műemlékvédelem és turizmus esélyei Kézdivásárhelyen címmel szervezett konferenciát a Múzeumbarátok Egyesülete és a Polgármesteri Hivatal április 21-22-én a Céhtörténeti Múzeumban. Weisz Attila /Kolozsvár/ fiatal művészettörténész, a műemlékvédelem jelentőségéről beszélt. Előadók nemcsak Erdélyből - Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról -, hanem az anyaországból is jöttek, Hubert Rossel pedig Svájcból. Sajnos, kevesen jöttek el Kézdivásárhelyről, ez a téma nem érdekelte a nagyközönséget. /Felleltározzák az értékeket. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 18./

2001. május 18.

Sárpátki Zoltán csíkszeredai bemutatkozó kiállításának címe: Zene. Festményei a zene képi reagálása, tükröződése. Sárpátki Zoltán (Csíkszereda, 1977. január 21.) szobrász, festő. A temesvári Nyugati Egyetem szobrászat szakán szerzett oklevelet 2000-ben. Egyetemi évei alatt két ízben (1999-ben és 2000-ben) a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászat karának ösztöndíjas hallgatója is volt. Jelenleg a borszéki általános iskola rajztanára. Új dimenzió című térszobra Temesváron található, Szent István bronzból öntött mellszobrát 2000-ben Vicén avatták fel. /Sárpátki Zoltán kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

2001. május 18.

Máj. 4-én nyílt meg Csíkszeredában Kolozsvár képzőművészeinek kiállítása: huszonnégy képzőművész több mint 60 alkotása. Köztük van az iskolateremtő Feszt László grafikusművész, Veress Pál akvarelljeivel és Heim András grafikusművész is. A Velum által szervezett kiállítás újszerűsége abban is megnyilvánul, hogy a kiállított munkák megvásárolhatók. /Kolozsvári képzőművészek Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

2001. május 18.

Máj. 16-án nyílt meg Biró Gábor székelyudvarhelyi festőművész kiállítása Csíkszeredában, a Petőfi utcai Golden Gallery kiállítótermében. Szatmári László méltatása szerint Biró Gábor művészete példázhatja az absztraktból való kitörést. Biró Gábor /sz. Székelyudvarhely, 1955/ a kolozsvári Ioan Andreescu Képzőművészeti Intézetben végzett, kiállított Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Budapesten és Győrben, csoportos tárlatokon is részt vett. /Biró Gábor székelyudvarhelyi festő tárlata nyílt meg Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2001. május 18.

Simonyifalván falutalálkozó helyett idén Simonyifalvi napokat rendeznek /máj. 19-20/. Az ötletadó dr. Hevesi József feketegyarmati körzeti orvos volt, aki a Simonyifalván született Simonyi Szmola Imre költő egykori jóbarátja, jelenleg a hagyatékát gondozó emlékbizottság ügyvezető elnöke. Tervezik, hogy Simonyi Imre szülőházát emlékházzá alakítják, ahol helytörténeti múzeum és állandó képzőművészeti kiállítás is várná az érdeklődőket. A Simonyifalvi napokon l5 aradi és bihari művész állítja ki munkáját a kultúrotthonban. Lesz szimpózium - Simonyi mindenkié címszó alatt. A Szívós László által irányított Leveles népitánc együttes is kétéves születésnapját ünnepli. Vasárnap hálaadó szentmisével zárják a rendezvényt, amelyre várják a milleneumi zászlót. /Simonyifalván hagyomány teremtődik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2001. május 18.

Máj. 18-án a Kárpát-medencei gyermekek a kárpátaljai árvízkárosult iskolákért címmel rendeznek néptáncgálát Budapesten, a Thália Színházban. A bevételt és a pénzadományt a kárpátaljai iskolák taneszközeinek pótlására ajánlják fel. A gálán erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, hajdúsági és Budapestről érkező együttesek lépnek fel. /Jótékony néptáncgála. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2001. május 18.

Máj. 20-tól Nyújtód iskolája a falu jeles szülötte, Jakabos Ödön nevét fogja viselni. A Jakabos-domborművet Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész készítette. A vendégeket László Irma iskolaigazgató fogja köszönteni, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás Sándor parlamenti képviselő, Keresztély Irma főtanfelügyelő és Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester szól az egybegyűltekhez. Végül Gálfalvi Zsolt Jakabos Ödön Indiai útinapló című könyvének legújabb kiadását fogja bemutatni. /(Iochom): Iskolakeresztelő Nyújtódon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2001. május 18.

Temesváron a Bánát Múzeum etnográfiai részlegén máj. 15-én megnyílt fotó-kiállítás bemutatja a Romániában élő 18 nemzeti közösség jellegzetességeit, mindennapi életét. A Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozta program olyan elszigetelt, falusi környezetben élő nemzeti közösségek bemutatását célozta, melyek többé-kevésbé még őrzik az ősi hagyományokat. /(Pataki Zoltán): ALTER - IMAGE avagy jelenetek a nemzeti kisebbségek életéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2001. május 18.

Máj. 26-án leplezik le a bánsági Buziásfürdőn Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotását, Trefort Ágoston bronz mellszobrát. Az esemény meghívottjai között van Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára is. Az ünnepség alkalmából a helyi református imaházban Tőkés László püspök hirdet igét. Ugyanaznap Trefort Ágoston egykori kultuszminiszter és akadémikus életművének szentelt tudományos ülésszakot tartanak Buziásfürdőn. A bánsági fürdőváros polgárai - közadakozásból - még életében, 1881-ben szobrot állítottak Trefort Ágoston tiszteletére. Az emlékművet Trianon után ledöntötték. Az 1989-es rendszerváltás után eltűnt a helyéről Deák Ferenc több tonnás kőpadja. A veszteséget "pótlandó", a román irodalom nagyjai közül jónéhánynak állítottak egy-egy mellszobrot Buziásfürdőn... /Trefort Ágoston szoboravató Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2001. május 18.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalmát fejezte ki a Bihari Napló tulajdonosváltását követő elbocsátások miatt. A MÚRE közleményben fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a Bihari Napló Rt. többségi részvényese, az osztrák Forum Verlag Rt. a Nagyváradon megjelenő napilap tíz munkatársát elbocsátotta a kiadótól. A MÚRE aggódik amiatt, hogy az intézkedés ne érintse a lap sajátos erdélyi elhivatottságát. /Elbocsátások a Bihari Naplónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2001. május 18.

A szatmárnémeti Kölcsey Kör által "Hozzon egy szál virágot !" címmel meghirdetett Dsida-megemlékezésre máj. 17-én a költő születésnapján került sor. Az ünnepség résztvevőit Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke köszöntötte, utána Nagy Gyula magyar szakos tanár ismertette Dsida költői munkásságát. /Dsida Jenő-megemlékezés a költő szobra előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./

2001. május 18.

Kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti hallgatók produkciói láthatók a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek 2000-2001-es évadát záró előadásokon a Thália Színházban. /Vendégségben Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2001. május 18.

Parászka Miklós /Szatmárnémeti/, a Rómeó és Júlia rendezője nyilatkozott munkájáról. Úgy látja, hogy megszűnt a hagyományos nevelés lehetősége, ezért aktuális Rómeó és Júlia, mert az tragédiájuk, hogy nem tudnak a szüleikkel szót érteni. A darabot először Nagykárolyban, majd mutatták be, a fogadtatás jó volt. /Shakespeare-bemutató Szatmárnémetiben. Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Rómeó és Júlia rendezőjével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./

2001. május 18.

Festum Varadinum keretében A váradi magyar költészet századai című esten az elmúlt 500 év váradi költészetét idézik meg, tájékoztatott Barabás Zoltán. Szeretné, hogy időközönként a város gazdája lehessen hasonló rendezvényeknek. /Váradi költők seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./

2001. május 18.

A Varadinum ünnepségsorozat keretében a Nagyváradi Magyar Diákszövetség idén is megszervezte az immár hagyományossá vált Impex kül- és belkereskedelmi konferenciát. Wesselényi Tibor egyetemi tanár előadásában a humán tőke fontosságát emelte ki, a Partium neves szülötteire, feltalálóira emlékeztetve az összegyűlt diákokat. Zakota Zoltán egyetemi tanár az állandóan változó törvénykezésből fakadó problémákat elemezte. /Átlátható rendszert! = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./

2001. május 18.

A 75 éves Kallós Zoltán megkapta a Magyar Örökség díját is. A lap munkatársa beszélgetett vele. Kollégista korában kezébe került Domokos Pál Péternek a Moldvai magyarság című könyve. Elhatározta, hogy ő is eljut oda. - A folklórról kifejtette: kötelességünk ezeket a hagyományokat éltetni, és átadni a következő nemzedéknek. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. - A táncházmozgalom átlépte Magyarország, sőt Európa határait is. Az egész világon magyar minta szerint kezdenek tanítani, anyanyelvi szinten. A táncházmozgalmat senki nem szervezte, mégis van, és egyre terebélyesedik. /Sándor Boglárka Ágnes: A folklór az egyetemes európai kultúra szerves része - beszélgetés Kallós Zoltán folklórkutatóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2001. május 18.

Késik az Adrian Nastase vezette Román Társadalmi Demokrácia Pártjának és az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése. A létrejövő új politikai formációt átkeresztelik Szociáldemokrata Párttá. Nem világos, hogy milyen arányban képviselteti majd az RTDP, illetve RSZDP magát az új párt vezetőségében. A Román Szociáldemokrata Párt tagja a Szocialista Internacionálénak, az RTDP viszont nem. Politikai megfigyelők szerint az RTDP azt reméli, hogy a fúzió után az új párt automatikusan a szervezet tagja lesz. Köztudott az is, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja segítséget remél a Magyar Szocialista Párttól is ez ügyben. /Késik az RTDP-RSZDP fúzió Athanasiu elégedetlen a felajánlott vezetőségi helyekkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2001. május 18.

A Brassai Líceumban talált fegyverek ügyében máj. 17-re rendkívüli tanácsülést hívott össze Gheorghe Funar polgármester. Mikó Lőrinc RMDSZ-es városatya, az unitárius egyház tanácsosa elmondta: a fegyvereket a tűzoltó berendezések felszerelése során találták a Kossuth Lajos utcai ingatlan második emeletén. A második világháború idején az épületben katonai kórház működött, a fegyverek valószínűleg akkor kerültek oda. Az RMDSZ-nek nincs székháza az épületben - mondta. A vitának Pop Adrian parasztpárti ülésvezető vetett véget, aki formai okokra hivatkozva gondolkodás nélkül áttért a második napirendi pontra. /Kiss Olivér: Mellélőtt a polgármester fegyverügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2001. május 18.

A magyar-román határon Románia a Magyarországról Ártándnál, Battonyánál és Méhkeréknél kilépő járművekre is kiterjesztette a díjköteles gépjármű-fertőtlenítést. Szilágyi Mátyás főosztályvezető a külügyminisztériumba kérette Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét. A főosztályvezető szóbeli jegyzéket adott át, amely leszögezi, hogy a külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a fertőtlenítés hatályban tartását, és további határátkelőhelyekre történt kiterjesztését, és nyomatékosan felszólítja a román felet annak mielőbbi teljes megszüntetésére. Szilágyi Mátyás kifejtette, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával, és ellentmond Mircea Geoana külügyminiszter április 4-i budapesti tárgyalásain tett azon ígéretének, amely szerint a fertőtlenítést a román fél megszünteti. /Még többet fertőtlenítenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2001. május 18.

Magyar gazdasági küldöttség érkezett Kolozsvárra, máj. 17-én a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara képviselőivel tárgyaltak. A küldöttség a prefektúrán tett látogatást, ahol a Kolozs és Békés megye közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit tekintették át. Ismeretes, hogy Kolozs megye külföldi tőkeberuházásainak listáját hosszú ideje a magyarországi cégek vezetik. /Magyar gazdasági küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2001. május 17.

A mezőpaniti születésű, Marosvásárhelyen élő Barabási D. Béla (63 éves nyugdíjas), 13 éves kora óta Marosvásárhelyen él, megszállott vásárhelyi, ugyanakkor szenvedélyesen ragaszkodik szülőfalujához. Amikor a faluban a kis múzeumot létesítették, felajánlotta a saját gyűjteményéből származó 153 tárgyat, ezekkel is gazdagítva a falu néprajzi gyűjteményét. Egy adalékkal szolgált Konrád Béla Mezőpanit című, 1996-ban megjelent monográfiájához. - 1947-ben parancsba adták, hogy a pap, Váradi Albert református lelkész, aki 51 éven át szolgálta gyülekezetét, semmisítse meg a könyvtárát. A nagy műveltségű lelkésznek felbecsülhetetlen értékű könyvtára volt. A tiszteletes úr megkért egy 17 éves fiút, Gergelyt, hogy esténként, hazafelé tartva, az átalvetőjét rakja meg könyvekkel, és a sötét leple alatt adogassa be ide-oda, a megbízható hívekhez. Gergely ezt becsülettel megtette, így mentették meg a könyvtárat. /b.d.[Bölöni Domokos]: Egy kettős lokálpatrióta. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2001. május 17.

Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. Az első háromra a hallgatás volt a jellemző, de az utána következő években megszólaltak a barátok, könyvei jelentek meg, számszerűen kilenc. Rangos rendezvények születtek, emlékműsorok arattak sikert Szatmárhegyen, Szatmárnémetiben, Budapesten. Szatmárhegyen immár hagyományos a költő szülőházához való zarándoklat május 18-án. Páskándi Géza özvegye csak évek múlva mesélte el megpróbáltatásait a válásról, a névházasságról, hogy áttelepülhessenek külön-külön, hogy az anyaországban újra összeházasodjanak, 1976. március 6-án. Páskándiné Sebők Anna a Páskándi-hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeumba helyezte el. Megemlítettem, hogy Szatmárnémetiben felavatták az író szobrát, Szatmárhegyen emléktáblát emeltek, és szülőfalujában utcát neveztek el róla. Az utóbbi években neves irodalmárok, a Páskándi Géza Baráti Társaság és a szülőfalu lakosai együtt emlékeznek a vidék nagy szülöttjére, a Kossuth-díjas Páskándi Gézára. /Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./

2001. május 17.

A Kolozsváron megjelenő Interetnica lap célja a hazai nemzetiségek közötti előítéletmentes párbeszéd szükségességének tudatosítása, az együtt élő etnikumok értékeinek, érdekeinek megismertetése és elismertetése. Az Interetnica a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Student Press című havilapjának mellékleteként 1999 áprilisában jelent meg a CIVITAS Alapítvány, a Pro Democratia Egyesület és a magyar diákszervezet közös kiadásában, tájékoztatott Varga Zoltán főszerkesztő. A román nyelvű kiadvány az idei évtől kétnyelvű lett, közli egyes cikkek roma nyelvű fordítását is. A lapszámokat ingyenesen terjesztik a kolozsvári egyetemen, de eljuttatják a kisebbségi szervezetekhez, az etnikumközi viszonyokkal foglalkozó intézményekhez és kutatási központokhoz is. A korábbi lapszámokban például ilyen tanulmánycímek vannak: Roma holokauszt; A kisebbségi dilemmája: polgári és nemzeti identitás között; A sajtó és az etnikumközi kapcsolatok. A következő lapszám egyik fő témája a csángókérdés lesz. - Megpróbáljuk bemutatni a jelenlegi helyzetet, a csángók történelmét, a magyar és román történelemírás ezzel kap csolatos álláspontját - mondta Varga Zoltán. /A valóság nem igazolja, hogy jó a kisebbségek helyzete. Román és roma nyelvű lap Kolozsváron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 17./

2001. május 17.

Bakkhosz testamentuma címmel készített táncszínház-előadást a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, rendezője Béres László főiskolai hallgató. Idei második, fennállása óta pedig tizenötödik bemutatóját tartja máj. 17-én a Háromszék Táncegyüttes. Ez a produkció illeszkedik az együttes által másfél-két évvel ezelőtt megkezdett folyamatba. Az 1778-ból származó első román iskoladráma, az Occisio Gregorii In Moldavia Vodae Tragice Expressa (Gergely vajda tragikus megöletése Moldvában) sajátossága, hogy kétharmad részben román, egyharmad részben pedig magyar, latin, cigány és német nyelven íródott. Az előadás néptáncelemekből építkezik. /Farkas Réka: Bemutatót tart a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2001. május 17.

Nagyváradon máj. 15-én a Barátok templomában lépett fel a Varadinum kvartett vallásos jellegű kompozíciókkal. Ezután a templom kis együttese - Bíró Ferenc kántor-karnagy irányításával - több énekkari művet és egy szólót adott elő. /Érzelemdús koncert a Barátok templomában. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

2001. május 1.

Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetője bemutatta a könyvtárat. A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel 1796-ra elkészítette, sőt ki is nyomtattatta az első katalógust. Ezt 1819-ig még további három követte, amelyekben tematikusan csoportosította a könyveket, és folyamatosan besorolta az új szerzeményeket is. Egy ötödik kötet is megszületett, de kéziratként hevert a kolozsvári levéltárban addig, amíg a Teleki Sámuelről szóló doktori disszertációját író Deé Nagy Anikó fel nem fedezte. A könyvtár 1948-ig maradt a Teleki család tulajdonában. 1948-ban államosították, ekkor a város kezelésébe került. 1954-ben költöztették ide a Református Kollégium tanári könyvtárát, amely Bolyai Gyűjtemény néven vált ismertté. Ez egy 80 ezer kötetes hagyaték, amely a Bolyai-kéziratokat is tartalmazta. A kettőt 1960-ban egyesítették Teleki-Bolyai Könyvtár néven. 1974-ben Teleki-Bolyai Állomány néven a Maros Megyei Könyvtár egyik részlege lett a könyvtár. Az 1974-ben hozott, a kultúrjavak állami kezelésbe való utalását kimondó törvénnyel a levéltári anyagok, valamint a kéziratos könyvek egy része a megyei levéltár birtokába került át. Spielmann reméli, egyszer majd visszakerülnek a könyvtárba. Az állomány jelenleg 210 ezer kötetből áll, ennek kb. 70 százaléka 1800 előtti kiadás, köztük 66 ősnyomtatvány. 1973-ban a bukaresti Nemzeti Múzeum szervezésekor felsőbb utasításra számos ritka példányt - könyveket, kéziratokat - kölcsönkértek a könyvtárból, ezeket a mai napig nem kapták vissza. Egy Bolyai János-kéziratról, egy, a legkorábbiak közé sorolt brassói orvosi nyomtatványról és egyebekről van szó. - Évente körülbelül ezer olvasó fordul meg itt, ennek egynegyede tudományos kutató, a többiek egyetemi és középiskolai diákok, nyugdíjasok. - Hamarosan megjelentetik a könyvtár 14. századi nyomtatványainak katalógusát, amelyből háromezernyit őriznek a Tékában. Készülőben van a 17. századiaké is, amely kb. hatezer címet fog tartalmazni. /Szentgyörgyi László: Gondolatok a könyvtárról. Beszélgetés Spielmann Mihály történésszel, a Teleki Téka vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

B. Kovács András Végvidék (H-Press Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) című kötetében olyan, a 19., illetve a 20. században lezárult beolvadási folyamatok utóéletével foglalkozik - a székelységbe betagolódó románságról van szó -, melyek arra késztetnek, hogy az asszimiláció kérdéskörét a másik oldalról is végiggondoljuk. Ezeket a korábbi identitásuk nyomait őrző tízezreket - ortodox és görög katolikus magyarokat - az impériumváltás után a román hatalom megpróbálta a maga céljaira felhasználni. Erőfölénye, a felkínált előnyöknek, ezeken túl az új nemzeti öntudatnak tulajdoníthatóan részleges sikereket elért e politika. /Csákány József: A nyelvhatár mentén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

A Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóinak lapja a Parcella. Második évfolyamánál tart, legutóbb a "december-márciusi" szám látott napvilágot. Az egyik írás szerint a kulturális élet évek óta pang Nagyváradon. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

A magyar állam a közös kultúra tudatos építését csak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vállalta fel, 1998-tól kezdődően. Elekes Botond, a szaktárca Etnikai és Kisebbségi Főosztályának vezetője a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiáját és lehetőségeit ismertette Nagyváradon. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a mindenkori határok ellenére a magyar kultúra egyetlen egészséges élő test. A helyi igények nagyon különbözőek: Kassán például hiába vártak arra, hogy a szlovák állam a magyar nemzetiségűek adójából (is) megépítse a magyar színházat; a beregszászi társulatnak viszont egy autóbuszra volt szüksége, hogy vándorszínészekként járva a környéket megmaradhasson az egyetlen kárpátaljai hivatásos társulat. Vezérelvük a szubszidiaritás, vagyis a helyi gondoknak helybeni megoldása. /Molnár Judit: Hogy szóljon is a sokágú síp. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

A Székelyföldön ma ezernél több aktív fafaragó tevékenykedik, akik közül legalább 150-en székely kapukat faragtak/faragnak. Több ezerre tehető a szövő-hímző nők száma, 15-20 fazekasmester dolgozik népi stílusban, több százan évente írják a húsvéti tojást. Hagyományőrző csoportok tömörítik a népi mestereket Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyen, és segítik azokat az alkotásban. 1995 óta létezik és tevékenykedik a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közel 150 aktív taggal, amely a székelyföldi tájegységekben tevékenykedő hagyományőrző csoportokat fogja össze. Mákófalván márciusban megrendezték a kalotaszegi és székelyföldi népi alkotók közös kiállítását. Előtte 2000 októberében Alsócsernátonban szerveztek kiállítást és szimpóziumot. A székelyföldi, az erdélyi magyar népművészeti mozgalom ma nagy erő, de vannak még tennivalók. A népművészet megrontója a piac, a pénzkereset. Az RMNSZ tevékenysége arra irányul, hogy biztonságot és kritériumot nyújtson a népi alkotóknak. /Élve nem temethetjük el a népművészetet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-532




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998