Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
A Romániai Magyar Szó közölte az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának tiltakozását Verestóy Attila szenátor nyilatkozata miatt, de úgy, hogy azonnal mellette hozta dr. Nagy E. József műegyetemi docens hozzászólását, aki bátran kiállt Verestóy Attila szenátor mellett, szembeszállva az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának nyilatkozatával, nyílt levelével, akik a szenátor leváltását kérik az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület éléről, mivel a szenátor nem fogja igényelni a magyar igazolványt. A levélíró azt sem fogadja el, hogy a magyar igazolvány az egész nemzettel való azonosulásé. /Dr. Nagy E. József műegyetemi docens: Igazolatlan magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 28.
Néhány héttel ezelőtt indult Nagyszalontán aláírásgyűjtés, mellyel Tódor Albert polgármester leváltását, új választások kiírását kérik a hajdúváros elégedetlen lakói. A legfőbb elégedetlenséget a tömbházak fűtés nélkül maradása váltotta ki. /C. Patócs Júlia: Aláírásgyűjtés Nagyszalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./
2002. január 28.
Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 28.
Oláh István ironikusan írt a Székelyudvarhelyen dúló ellentétről, az RMDSZ és Szász Jennő polgármester közötti csatározásokról, az előbbiek pártján állva. /Oláh István: Háborúk és haldoklások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 28.
Egyre kevesebb a magyar Pusztakamaráson /az 1400 lakosból csak 198-an vannak/, két éve nincs magyar iskola sem. A napokban átadták a Duna Tv és a Hungária Televízió Közalapítvány közös ajándékát, egy tévékészüléket. Az ünnepségen a falu szülötte, Sütő András is részt vett. Arra való ez az ajándék, hogy a pusztakamarási gyülekezet a templomon kívül is halljon magyar szót — fogalmazott Birtha István kolozsvári esperes. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke úgy látja, az ajándék a pusztakamarásiakban a felfelé nézést erősíti. Sütő András üdvözlőbeszédében kifejtette: "Ez az ajándék fűti azokat, akik fáznak, akik a magyar nyelv melegét várják. A televízió lehetőség a kapcsolattartásra a nagyvilággal, hogy Pusztakamarás bekapcsolásával az összmagyar szellemi forgalomba, Pusztakamarás feltámasztását is szolgáljuk." Elmondta, hogy nagy álma szülőfalujának a Sütő-portán egy közösségi házat építeni. Az író említést tett a 2001-es algyógyi kiáltványról, amellyel sem a magyar értelmiség, sem a média nem foglakozott eleget. A szórvány problémáját boncolgató dokumentumot 62 református lelkész írta alá, ami ritkaságnak számít a szórvány a történetében. - Létezik ugyan magyar osztály a szomszédos Nagysármáson, a nagy távolság miatt azonban a pusztakamarási gyermekek otthon, román iskolát végeznek. A lelkész szombatonként a vallásórák után magyar órákat tart, de ez nem pótolja a magyar iskola megszűnéséből származó veszteséget. A lelkész szerint félő, hogy harminc év múlva Pusztakamaráson nem lesz magyar család. /Máté Erzsébet: Anyaországi támogatás Pusztakamarásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
Újabb sikeres magyarországi turnéról tért haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat Szeged város meghívásának tett eleget és a Magyar Kultúra Napja alkalmából lépett fel a szegedi Nemzeti Színházban. Szarvas-rege táncjátékkal léptek föl. /(daczó) Újabb sikeres fellépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 28.
A versenyen a diákok magas színvonalú matematikatudásról tettek tanúbizonyságot. A tanulók a dolgozatírás után meghallgatták Weszely Tibor Bolyai János, a tudós és az ember címmel tartott előadását, majd megismerkedhettek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel is. /(mezey): Hegyi Lajos matematikaverseny. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2002. január 28.
Szamosújváron a kultúrházban bemutatták a kolozsvári Szépművészeti Múzeum képanyagát. A kiállítás célja: minél szélesebb réteggel megismertetni a Bánffy-palota képanyagát. /Erkedi Csaba: Kihelyezett tárlat Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
Jan. 26-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendezésében emlékülést tartottak Debreczeni Márton erdélyi tudós bányamérnök és költő munkásságának tiszteletére, születésének 200. évfordulóján. Debreczeni Márton részt vett a német-magyar bányászati műszótárnak, többezer szakszó magyar megfelelőjének a megalkotásában. Debreczeni fellendítette Erdély bányászatát, feldolgozóiparát. 1848-ban tagja az Unió-bizottságnak, a szabadságharc leveréséig Erdély pénzügyminiszteri biztosa. Világos után elbocsátották, alkalmi munkákból tengődött nyolcgyermekes családjával együtt. 1851. febr. 18-án halt meg Kolozsváron. /Ördög I. Béla: Egy erdélyi mérnök-költő méltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
Egy nép szenvedése. A szatmári svábok deportálása 1945-ben" címmel megemlékezést tartottak jan. 26-án Erdődön. "Azokra emlékezünk, akiket 57 évvel ezelőtt elvittek Oroszországba, de nem a bosszúállás gondolatával tesszük ezt, hanem azért, hogy ami akkor történt, intő jel legyen mindenki számára, és próbálunk megbocsátani azoknak, akik ellenünk vétkeztek" — mondta egyebek között három nyelven, németül, magyarul és románul is elhangzott beszédében Schupler Tibor atya. A templomból a résztvevők a temetőbe vonultak, ahol az első és a második világháborúban, valamint Oroszországban deportáltakként elhunytaknak emelt emlékműhöz, megkoszorúzták az emlékművet. A kultúrműsor keretében fellépők közül a Vári Terézia által betanított erdődi német tánccsoport és a Szakács Vilma tanítónő által betanított roma–magyar tánccsoport aratta a legnagyobb sikert. /Boros Ernő: Volt deportáltak találkozója Erdődön. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./
2002. január 28.
Jan. 26-án Marosvásárhelyen több mint 80 középiskolai tanuló részvételével zajlott le a Hegyi Lajos matematika-emlékverseny. A versenyzők Erdély több településéről érkeztek, így Brassóból, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Szászrégenből, Barótról, Nagyváradról, Kolozsvárról és természetesen Marosvásárhelyről. Az Appendix Egyesület által szervezett és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem valamint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum támogatása révén megtartott matematika-emlékverseny a tantárgyversenyek nyitánya.
2002. január 29.
Jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták Haller József festőművészről készült monográfiát, Banner Zoltán munkáját. A Mentor Kiadó (Marosvásárhely) Művészeti Monográfia sorozat negyedik kötetéről van szó, mely Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor pályáját, műveit elemző kiadványok után látott napvilágot. Haller szobrász szakon végzett a képzőművészeti főiskolán, de grafikusként vált ismertté és elismertté, majd később festői adottságait is kiteljesítette. /Fekete-fehérben a világ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2002. január 29.
Jan. 26-án hatodik alkalommal rendezték meg – ezúttal Csíkmenaságon – az alcsíki egyházi kórusok találkozóját, nyolc kórus részvételével. Nagykászonból két kórus, Csíkszentkirályból a vegyes kar, Csíkszentgyörgy–Bánkfalva kórusa, Csíkszentsimon gyermekkórusa, továbbá Csíkszentmárton, Csíkszentimre és Csíkmenaság kórusa. /Takács Éva: Egyházi kórusok találkozója Csíkmenaságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2002. január 29.
Nagyváradi költők emlékének adózva először szeptemberben szervezett Dutka Ákos emlékestet a nagyváradi magyar diákszövetség. A héten Horváth Imrére emlékeztek a Szent László plébánia templom sekrestyéjében. Horváth Imre életútját bemutató versesműsorral a Fintorgó diákszínjátszó csoport készült. Tüzes Bálint magyar tanár, költő mesélt a Horváth Imrével való közös szilveszterekről. /(balla): Horváth Imrét megidézve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 29.
Az Erdélyi Nimród /Székelyudvarhely/ idei első számának fejléce annyiban változott, hogy a Természetvédelmi magazin megnevezés is szerepel a főcím alatt. Jelenleg Romániában nem létezik egyetlen magyar nyelven megjelenő természetvédelmi magazin, ezért a folyóiratot ezután úgy szerkesztik, hogy az a természetbarátokhoz is szóljon. /Kristó Tibor: Vadászat vagy (és) természetvédelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2002. január 29.
Jan. 28-án az RMDSZ parlamenti frakcióiban a jelenlevők szűkszavú tájékoztatást hallgathattak meg a hétvégén Slanic Moldován véglegesített RMDSZ–SZDP egyezményről. A Szabadság által megkérdezett politikusok, valamennyien egy-egy RMDSZ platform vezetői, többnyire a sajtóból merítették információikat, s nem tudtak érdemben nyilatkozni arról, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-n megszavazzák-e a ma aláírásra kerülő kétpárti egyezményt, vagy sem. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke kifejtette: az általa vezetett platform tagjai konzultálni fognak az SZKT előtt, hogy lehetőleg egységes álláspontot fejtsenek ki a kétpárti egyezmény "ratifikálásakor". Amennyiben az RMDSZ-kívánságlista nagy részére a kormánypárt pozitív választ ad, akkor meg fogja szavazni az egyezmény jóváhagyását. A sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint az RMDSZ arra kötelezte volna magát, hogy a parlamentben minden esetben együtt szavazzon az SZDP-vel. "Erre szerintem nem szabad elkötelezni magunkat"- mondotta Eckstein-Kovács Péter. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője elvárta volna, hogy jan. 28-án kézhez kapják az egyezmény szövegét. A képviselő szerint csak akkor lehet pozitívan viszonyulni az egyezményhez, ha az alapkérdésekben — az egyházi ingatlanok, illetve az egyetem helyzetében — előrelépés várható. Ehhez viszont pontos határidőket és garanciákat kell szabni, hozzátéve, hogy felfüggesztik az együttműködést, amennyiben nem tartják be az egyezményeket. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke sajnálta, hogy az a csapat, amelyik a tárgyalásokat folytatta, csak az indulásnál vette igénybe az RMDSZ pluralizmusát, és a tárgyalások folyamán nem konzultált velük arról, hogy esetleg hogyan lehetne javítani az egyezségen. /Székely Kriszta: Aláírásra vár az RMDSZ–SZDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2002. január 29.
Az SZDP és az RMDSZ vezető politikusainak hétvégi találkozójáról beszámoló jan. 28-i román lapok úgy értékelték a kétnapos tanácskozás eredményét, hogy az igazi nyertes a román kormánypárt, amely anélkül tud újabb egy évre kényelmes parlamenti többséget biztosítani magának, hogy lényegében túllépett volna a tavalyi megállapodás megkötésekor tett ígéreteinél. A Jurnalul National szerint az RMDSZ követeléseinek "lesöprése" azért volt lehetséges, mert a kormánypárt a tárgyalásokat megelőzően komoly nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a kedvezménytörvény ügyében. A Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy az újabb SZDP–RMDSZ együttműködési megállapodás a kormánypárt változata lesz majd. A lap szerint az RMDSZ már a tárgyalásokon elszenvedte az első kudarcát azzal, hogy az egyik legfontosabb követelésének számító kérdésben — az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében — a megoldás nem az RMDSZ által már előterjesztett törvényjavaslat lesz, hanem a kormánypárt dolgozza majd ki a törvényi rendezés kereteit. A kormánypárt és az RMDSZ együttműködését kezdettől fogva támadó Curentul úgy látta, hogy az RMDSZ politikai téren legyőzte az SZDP-t, s a kormánypártnak most azzal a veszéllyel is szembe kell néznie, hogy a magyaroknak tett engedmények miatt az SZDP koalíciós partnere, a Román Humanista Párt a kormányból való kilépéssel fenyegetőzik, ha az ő követeléseit nem teljesítik. A Curierul National hosszú kommentárban fejtegette, hogy a SZDP súlyos politikai árat fog fizetni ezért az együttműködésért. A kommentár szerint az RMDSZ-nek tett engedmények egyik következménye, hogy Magyarországon "Csurka István szélsőjobboldali, nyíltan revizionista programmal fellépő pártja az idei választásokon a szavazatok 15–20 százalékára számíthat". /Nastaseék "lesöpörték" az RMDSZ követeléseit? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2002. január 29.
A mai napon Szaláncfürdőn aláírják az újabb, egy esztendőre szóló SZDP-RMDSZ-protokollumot. A tavalyi protokollum végrehajtásában nem nagyon jeleskedtek Nastase ,,szocialistái", a kormánypárt nem állta a szavát. - A korábbi protokollum megkötésének pillanatában tudhattuk, hogy a balkáni mentalitás ősi logikája fog érvényesülni: ígérj minél többet, aztán adj minél kevesebbet, állapította meg Magyari Lajos. Az RMDSZ megfeledkezett azt az elemzést elvégezni, hogy mi valósult meg, mi maradt ígérgetés szintjén. Az RMDSZ vezetése mégis azzal vigasztalja magát, hogy némi eredményecskék mégis születtek. A most elkészült protokollumban az RMDSZ elvárásai-követelései ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. A háromszéki románság ,,képviselői" szerint az itteni vezetők háromnegyedének románnak kell lennie ahhoz, hogy kézben tudja tartani a 75 százalékos renitens magyar többséget. /Magyari Lajos: Az adott szó becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./
2002. január 29.
Az elmúlt tíz év tapasztalata alátámasztja az RMDSZ-nek azt a megítélését, amely szerint szükséges az alaptörvény több szakaszának jelentős módosítása, ugyanakkor Románia NATO és uniós csatlakozása sem képzelhető el az alkotmány felújítása nélkül, mondotta Eckstein-Kovács Péter szenátor a Horia Rusu Alapítvány által jan. 28-án Bukarestben rendezett értekezleten, amelynek témája az alkotmány módosítása volt. A szenátor emlékeztetett rá, hogy 1991-ben az RMDSZ nem szavazta meg az alkotmányt, mivel annak első szakasza kimondja, hogy Románia nemzetállam, ez pedig megtévesztően hat a kisebbségekkel szembeni politizálást illetően. Az Alkotmánybíróság volt elnöke, Lucian Mihai az értekezleten kijelentette, hogy módosítani kell az állampolgárok szavazati és megválaszthatósági jogáról, a pénzügyi rendszerről és tulajdonjogról szóló előírásokat, továbbá tisztázni kell az említett bíróság jogkörét, hiszen ennek az intézménynek a döntéseit jelenleg politikai szavazattal megszegik. /Alkotmánymódosító szándék RMDSZ-részről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2002. január 29.
Egy hét alatt közel tízezren igényeltek magyar igazolványt Erdélyben, mintegy háromszor ennyien fordultak be csupán tájékozódni az irodákba. Az érdeklődők és a kérvényezők száma közötti különbség elsősorban a tájékozatlanságból fakad. Sokakban csak az irodában tudatosul, hogy fényképet is kellett volna hozniuk magukkal, és hogy az RMDSZ-tagság vagy az egyháztagság kizárólag erre a célra kiállított bizonylattal igazolható. A magyar lakosság számához viszonyítva Szatmár megyében töltötték ki a legtöbb kérvényt, de jól vizsgáztak a csíkiak, a bihariak és a Maros megyeiek is. A múlt heti nyitáskor a 21 területi iroda közül csupán négy rendelkezett az információk továbbításához szükséges ISDN telefonvonallal. /Gazda Árpád: Tízezren kérvényeztek. Elkészült a státusirodák első heti mérlege. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2002. január 29.
Amikor az ősszel Borsos Gyöngyi és Mihálydeák Adél nyelvkutató és egyben tanító elindult Klézsére, már érződött, hogy az országban megerősödött a magyarellenes hangulat. Az elmúlt héten például a klézsei rendőr egyszerűen besétált a magyar tanárok lakására. Az ideiglenes tartózkodási engedély hiánya miatt úgy viselkedett, mintha házkutatási paranccsal is rendelkező politikai rendőr lett volna. Mihálydeák Adél és Borsos Gyöngyi pedagógusok. Egyedül Klézsén az ősszel még mintegy 200 magyar nyelvet tanulni óhajtó száma 40–50-re csökkent a megfélemlítések miatt. Borsos Gyöngyi és Mihálydeák Adél jan. 28-án visszautazott Klézsére, hogy Hegyeli Attilával együtt folytassák a tanítást. Jan. 28-án fontos tanácskozásra is sor került Bákóban. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke jelenlétében megalakult a Csángómagyar Pedagógusok Testülete. (A 12 Moldvában tanító pedagóguson kívül Borbáth Erzsébet és Deáky András is a tagjai között található.) /Bajna György: Megalakult a csángómagyar pedagógusok testülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29.
2002. január folyamán
Vasile Soporan prefektus bejelentette: a miniszterelnök utasítására Kolozs megyében is megalakult a kedvezménytörvény alkalmazását monitorizáló bizottság. A bizottság tagja Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, illetve Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány. /Kiss Olivér: RMDSZ-jelenlét a monitorizáló bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2002. január 29.
Kása Zsolt, a Temes Megyei Tanács külügyi referense, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió szegedi titkárságán a román megyék (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) képviselője. A tervek szerint a 2002-es évben az ifjú jogász-közgazdász hat hónapot dolgozik majd Szegeden, ahol a magyar megyék és Vajdaság képviselőivel együtt az Eurorégiót vezető Elnökök Fóruma határozatainak a gyakorlatba ültetése lesz a feladatuk. A DMKT Eurorégió eddig nem volt jogi személyként bejegyezve, így pályázatokat sem nyújthatott be saját nevén. Febr. 7-én kerül sor Szegeden az eurorégiós csúcstalálkozóra, az Elnökök Fórumára. Az elképzelés szerint a DMKT Eurorégiót Magyarországon jegyeztetnénk be, közhasznú társaságként. Az intézmény vezetését egy évre minden bizonnyal Dan Ioan Sipos Temes megyei elnök veszi át. Az eurorégiós tevékenység fő célja közös projektek kidolgozása és ezek európai alapokból való finanszírozása. Kása Zsolt elmondta: hamarosan megvalósul a Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasúti összeköttetés, ami nagy mértékben elősegítheti a térség gazdasági fejlesztését. Folytatódik a Nagycsanád–Kiszombor határátkelő és a bekötőutak kiépítése, végül elkészült a Béga-csatorna hajózhatóvá tételének megvalósítási terve, erre a vajdasági partnerek nyújtanak be pályázatot. /Pataki Zoltán: Kimozdul-e a holtpontról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 29.
A Moldovai Köztársaság belügyeibe történt beavatkozással vádolta meg Adrian Nastase miniszterelnököt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Tarlev nyilatkozatban fejezte ki mélységes aggodalmát azon kijelentések miatt, amelyekkel Adrian Nastase a hét elején a Moldovai Köztársaságban történt eseményeket kommentálta. A román miniszterelnök sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a moldovai hatóságok eltértek az európai elvárásoktól, amikor döntést hoztak arról, hogy egy hónapra felfüggesztik az ellenzéki Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) tevékenységét. A Romániával nagyon szoros kapcsolatokat tartó PPCD az év eleje óta tüntetéseket szervez Chisinauban az orosz nyelv kötelező iskolai oktatásának bevezetése ellen. Nastase úgy vélte: a PPCD betiltása a jelek szerint a totalitárius magatartást tanúsító moldovai kormány stratégiai célja volt. Válasznyilatkozatában a moldovai kormányfő aggodalommal szólt arról, hogy "a román kormány képtelen volt tudomásul venni: a Moldovai Köztársaságban az egyéb nemzetiségűek mellett 3 millió ember él, aki őszintén moldovainak tartja magát". A legnagyobb moldovai parlamenti frakció vezetője azzal vádolta meg Romániát, hogy Bukarestnek szerepe lenne a chisinaui ellenzéki tüntetések megszervezésében. A román külügyminisztérium visszautasította a vádat. A moldovai kormányfő nyilatkozata ezt követően látott napvilágot. /Folytatódik a nyilatkozatháború. A moldovai kormányfő vádja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./
2002. január 29.
A Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya csatlakozott "a székelyudvarhelyi értelmiség egy csoportjának nyilatkozatához, amelyben több, az aktív politizálástól független helyi személyiség is megdöbbenéssel vette tudomásul Verestóy Attila szenátor saját magyar igazolványával kapcsolatos álláspontját" - olvasható közleményükben. "Emlékeztetni szeretnénk a hazai magyar közvéleményt, hogy Verestóy Attila szenátorként az Operatív Tanács tagjaként, a szenátusi frakció elnökeként, olyan köztisztségeket visel amelyek által az RMDSZ jelenlegi politikai vezetésének egyik legmeghatározóbb szereplője. Jogos tehát a kérdés: hogyan tudja képviselni a romániai magyar közösség érdekeit egy olyan személy, aki a fent említett tisztségei mellett az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület elnökeként a maga részére nem tartja fontosnak a magyar nemzet határmódosítások nélküli egyesítésének stratégiáját, ugyanakkor az elsősorban szimbolikus jellegénél fogva történelmi jelentőségű státustörvény lejáratásától sem riad vissza?" /Bármiféle tisztség betöltésére méltatlan… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 29.
Nits Árpád egyelőre nem váltja ki a magyar igazolványt. Nem azért, "mint közismerten magas jövedelmű és mindkét országban előnyös kapcsolatokkal rendelkező magyarjaink, akik nem szégyellték kijelenteni, hogy szégyellik kiváltani a magyar nemzethez tartozást bizonyító igazolványt". Nits kivárja az áprilisi választásokat, és ha újra hatalomra kerül az MSZP és az SZDSZ," akkor megmaradok annak, ami most vagyok. Vagyis nemzettelennek." Hogy miért nem csipegetne kedvezményeket az MSZP és az SZDSZ tenyeréből? Azért, "mert ezek a tenyerek a hatalomátvétel után azonnal ökölbe szorulnának." A jobboldal a nemzeti összetartozás híveit egyesíti táborába, "akkor a baloldalnak létérdeke azok megnyerése, akik különböző okokból nem akarnak tudni a határon túli rokonokról." "Ha a választók többsége úgy ítéli meg, hogy a cél (a hatalom-visszaszerzés) elfogadhatóan szentesít bármilyen eszközt, akkor győz az MSZP és az SZDSZ, és megbukik a sikeres polgári kormány. Egy olyan kormány, amely nyolc évtizede először próbált tenni valamit a nemzet lelki egyesítéséért." /Nits Árpád: Kivárás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 29./
2002. január 29.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is szerepel a csíkszeredai Julianus Alapítvány tavalyi díjazottainak listáján - közölte Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI-vel. A csíkszeredai alapítvány kilencedik éve a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységet ismeri el díjaival. A kuratórium elnöke elmondta, hogy az elmúlt évre szóló díjak odaítélésénél elsősorban a csángó magyarok megmaradása érdekében tett erőfeszítéseket vették figyelembe. A Julianus Alapítvány 2001. évi díjazottjai az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Fabó László jogász és Nyárádi Elemér gépészmérnök, a Belgiumban élő Horváth Vilmos, Pakó Benedek szászrégeni kanonok-plébános, valamint Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára. /Julianus-díj Németh Zsoltnak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./
2002. január 30.
Jan. 28-án, hetvenedik életévében elhunyt Bálint Tibor kolozsvári író, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Az írót, akit néhány nappal ezelőtt, a magyar kultúra napján Budapesten életművéért Márai Sándor-díjban részesítettek, kolozsvári otthonában érte a halál. /Elhunyt Bálint Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bálint Tibor író. Bálint Tibor Kolozsváron született 1932. jún. 12-én, pályafutását újságíróként kezdte. 1953 és 1959 között az Igazság szerkesztőségének volt tagja, majd a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás belső munkatársa lett. 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Íróként az ötvenes évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal. Első megjelent kötete, az 1963-ban kiadott Csendes utca ezeket gyűjtötte össze. Korai novelláinak szereplői minden hősiességet nélkülöző kisemberek. Az akkori dogmatikus irodalomkritika talán vele szemben volt a legtürelmetlenebb, novelláit periferikusnak bélyegezte. 1969-ben jelent meg korszakos nagy regénye, a Zokogó majom, alcíme szerint az Egy élhetetlen család története, amely a XX. század egyik mérföldköve immár a magyar prózatörténetben. A regény kirobbanó könyvsiker lett, és hasonlóan nagy sikert aratott a mű folytatásának is tekinthető regény, az 1978-ben megjelent Zarándoklás a panaszfalhoz. A két nagy regény hipotetikus trilógiává bővült az 1998-ban kiadott Bábel toronyháza című művel. Életének utolsó éveiben Bálint Tibor a kolozsvári Szabadság című lapban publikált rendszeresen karcolatokat és novellákat. A kritikusok szerint műfajt teremtett a Jegyzetek a köröm hátán sorozatával. Teljesítménye figyelemre méltó volt a gyermekirodalomban is, emellett olyan jeles műfordítóként tartották számon, aki többkötetnyi regényt, novellát fordított magyarra a román irodalom legnevesebb szerzőinek munkáiból. Több műve megjelent román, német és lengyel fordításban. Magyarországon a kilencvenes évek első fele hozta meg számára a hivatalos elismerést a Déry Tibor és a Krúdy Alapítvány díjával. Bálint Tibort a hét végén helyezik örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben. /B. A. M.: Elhunyt Bálint Tibor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./ Bálint Tibor a XX. század egyik legnagyobb magyar prózaírója volt, szögezte le Fodor Sándor. Több kötetnyi kiváló novellája is külön életművel ér fel, akárcsak négy, legjobbnak tartott regénye, az Önkéntes rózsák Szodomában (1967), a Zokogó majom (1969), a Zarándoklás a Panaszfalhoz (1979), valamint a Bábel Toronyháza (1996). Kolozsvárhoz tartozik immár mindörökre, haláláig hűséges maradt Kincses Városához. /Fodor Sándor: Bálint Tibor (1932. jún. 12. — 2002. jan. 27–28.) = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2002. január 30.
Jan. 27-én Marosvásárhelyen az unitárius templom tanácstermében megnyílt tárlaton Nagy Albert azon 17 alkotását mutatták be, melyek az unitárius egyház tulajdonában vannak. A művész karakteresen magyar jellegű képeket festett. A tárlat Nagy Albert születésének a századik évfordulóját köszöntötte. Nagy Albert Tordán született, gyermekkorát Kolozsváron töltötte. Nagy Albert festőművész 1970. febr. 24-én hirtelen elhunyt. Nagy Albert Budapesten előbb műszaki egyetemen tanult, majd képzőművészeti akadémiára járt, Itáliába utazott, ott 11 évet élt. Visszatért Kolozsvárra, testvérénél, Nagy Ernőnél húzódott meg a már rokkant festő (súlyos tüdőműtét után). Szerény padlásműtermének szomszédja, feltétlen híve volt a nagy költő: Szilágyi Domokos, aki felismerte művészetének értékeit, verseket írt festményeiről. /(Máthé Éva): Nagy Albert képei Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
