udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 489 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-489
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. november 1.

A Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Malom (Baritiu) utca sarkán lévő villamosmegállót az intézmény elé akarják átköltöztetni. A munkálatok elkezdődtek. A villamosmegálló áthelyezésével elzárják a díszleteket szállító teherautók útját, jelentősen lecsökkentik a nézőközönség által használt parkoló területét, de tűz esetén még a tűzoltóautók sem tudnak behajtani az udvarba. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint a megállónak a bejárat elé helyezése törvénytelen. Mindez Funar polgármester újabb mesterkedésének köszönhető, aki így akar ismét borsot törni a magyarság orra alá. /Balázs Bence: Villamosmegálló a magyar színház és opera előtt. A polgármesteri kísérletnek a prefektus állhatná. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2002. november 1.

Sepsiszentgyörgyön a levéltár kiköltözik az épületből, ezzel kiürül a Lábas Ház. A város tulajdonába kerül a hányatott sorsú épület. Három évvel ezelőtt a Belügyminisztérium a művelődésügyi tárcának adta át az ingatlant, és az elképzelés szerint ide költöztették volna a Keleti-Kárpátok Múzeumát. A döntés nagy felháborodást váltott ki a város vezetőségében, amely megpróbált mindent elkövetni azért, hogy Sepsiszentgyörgy tulajdonába kerüljön a Lábas Ház. Idén az RMDSZ-PSD protokollumba is bekerült a történelmi hagyományokkal rendelkező épület ügye. Most először ígéret hangzott el, hogy a jövő heti kormányülésen megszületik a határozat. Albert Álmos polgármester hangsúlyozta, hogy alapítványok, civilszervezetek székházát alakítják majd ki az épületben. A jövő évi költségvetésben elkülönítenek majd egy összeget a legsürgetőbb munkálatok elvégzésére. Ezt követően restaurálási tervet kell készíteniük. /Domokos Péter, Farkas Réka: A városé lehet a Lábas Ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2002. november 1.

A Kolozsváron játszó első magyar hivatásos színjátszó társulat 1792. dec. 17-én mutatkozott be. Ennek 210. évfordulója alkalmából az utóbbi évadok legsikeresebb előadásait mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A rendezvény okt. 31-én kezdődött a Vlad Mugur rendezte Cseresznyéskerttel. Az évfordulóra európai színházak képviselőit is meghívták. A kolozsvári Farkas utcai színház, a magyar nyelvterület első magyar kőszínháza 1821 tavaszán készült el. /Gál Andrea: Az erdélyi magyar színjátszás 210 éves. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2002. november 1.

A zilahiak tömegesen kérték lakásuk lekapcsolását a központi fűtési hálózatról. Zilahon a közköltségek már tavaly télen elérték a havi 5-6 millió lejt. A város meleg vízzel és fűtéssel való ellátását biztosító Zilahi Uzina Electrica adatai szerint a megyeközpont közel húszezer lakásának ma már csak valamivel több mint egyharmada veszi igénybe szolgáltatásaikat. Ezek közül is csak néhány száz lakásban igényelnek teljes szolgáltatást, sok esetben a fűtés egyetlen szobára korlátozódik, de a legtöbb lakásban teljesen lemondtak a fűtésről, és csupán a napi néhány órán át biztosított meleg vizet igénylik. A legtöbb ilyen lakásban csupán a konyhai gáztűzhely lángjával - szerencsés esetben fafűtéses kályhákkal - várják az idei telet. /A város kétharmada lemondott a fűtésről. A legtöbb lakásban semmiféle fűtőeszköz nincs. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2002. november 1.

Vitát kavart Kolozsváron az elnéptelenedő külvárosi iskolai magyar tagozatok megszüntetésének terve. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója az újságírók felületes tájékoztatását hibáztatta, mert nincs frontvonal. Súlyos gond a népesség fogyatkozása. Kolozsváron 1100 gyermek járt egy évjáraton iskolába 1992-ig. Azóta az egész megyében osztályonként 850 körül van a magyarul tanulók száma. Tőkés Elek szerint semmiféle adminisztratív eszközzel nem lehet megakadályozni a belvárosi iskolák gyermekeket elszívó hatását. Úgy látja, a külvárosi iskolák tagozatait össze kell vonni. /Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója: Összeugratás a lényeg kiugratása nélkül. A kolozsvári magyarnyelvű oktatás kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Balázs-Bécsi Attila történelemtanár, a Szamosújvári Téka Alapítvány és a Mezőségi Szórványkollégium vezetője kiállt a kisvárosi szakemberek mellett, akik mögött nemcsak lelkesedés, de korszerű pedagógusi felkészültség, oktatáspolitikai tapasztalat áll. Ők nem a "működőképesség látszatát" tartják fenn. /Balázs-Bécsi Attila történelemtanár, a Szamosújvári Téka Alapítvány és szórványkollégium vezetője: Tisztelt Szabó Csaba! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Kolozs megyei Pedagógusok Szövetsége nevében Tárkány Erika elnök és Virág Erzsébet alelnök hangsúlyozta: vannak olyan körzetek, vidékek, ahol lassan elsorvad a magyar iskola vagy tagozat. Semmiképpen sem lehet ezeket feladni, mielőtt alternatívát nem nyújtanak számukra. Szükséges életképes iskolaközpontok kialakítása. Ezek létrehozása felveti az utaztatás, a bentlakás, a tantestület összeállításának kérdését. Mindennek anyagi vonzata van, erre is megoldást kell találni. /A Kolozs megyei Pedagógusok Szövetsége nevében Tárkány Erika elnök, Virág Erzsébet alelnök: Kiegészítés a kerekasztal-beszélgetésről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Ahol jó tanítónők vannak, ott nem fenyeget a leépülés veszélye. Azokban az iskolákban, ahol rossz tanítónők dolgoznak és rosszak a gyerekek eredményei, ott előbb-utóbb baj lesz. /Sz. Cs.: Meg kell szüntetni az érzelmi zsarolást. A jó tanítónéni már garancia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2002. november 1.

Orvosgenerációk képzésében kifejtett sok évtizedes pedagógiai és tudományos munkásságért a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának jutalmában részesült okt. 31-én a 92 éves Dóczy Pál nyugalmazott egyetemi tanár. Haynal professzor tanítványaként Dóczy Pál érdeme, hogy jeles képviselőket felsorakoztató belgyógyászati iskola alakult ki Marosvásárhelyen. /Jutalmazták Dóczy Pál nyugalmazott egyetemi tanárt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/

2002. november 1.

Okt. 26-án leleplezték Bernády György, Marosvásárhely volt polgármestere arcmását. A leleplezést megelőző napon egy nagyromániás szenátor egyszerűen letépte a falról a domborművet. Pár nappal az avatóünnepség után a Hősök Kultusza Egyesület, a "román nemzet elleni durva sértésnek" nevezte, hogy az RMDSZ, a "civilizált világ szeme láttára, szégyentelen módon" kitette a volt polgármester arcmását. Szeparatistának, szélsőségesnek, revizionistának nevezték azt az "etnikumot", amely "minden demokratikus és emberi jóérzést" félretéve, annak a "magyar" polgármesternek állított emléket, aki "nem engedte meg az erdélyi többségi románoknak, hogy letelepedjenek, munkát vállaljanak, vagy házasodjanak Marosvásárhelyen". /Mózes Edith: Tényleg van még tennivaló. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/

2002. november 1.

Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia újabb beadványában a vagyonközösség megszüntetését kérte a bebörtönzött Reiner Antal lakása ügyében, az ingatlan ugyanis két családé. /(Iochom): Újabb per. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2002. november 1.

Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly Iskolaközpont diákjai a nagyszünetben összegyűltek az udvaron, és elégedetlenségüket fejezték ki a tantermekben uralkodó hideg miatt. Az iskola vezetőségével folytatott tárgyalás után a tanulók visszavonultak a tantermekbe, az oktatás zavartalanul folytatódott. A tantermekben valóban iszonyú hideg van, közölte Siklódi Ferenc aligazgató. Kiss Imre igazgató megegyezett a diáktanáccsal, hogy visszatérjenek az órákra: a jövő hét közepétől fűtenek a főépületben, megérkeztek a két hőközpont kazánjai, és folynak a munkálatok. /(fekete): A Kós Károly-iskolában. Diákok tiltakoztak a hideg ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2002. november 1.

A Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás hétvégi képzést indít. A Mocsáry Lajos Alapítvány által támogatott szociálismunkás-képzés célja, hogy a résztvevőkből majd a térség falugondnokai váljanak. Az elméleti előadások Gyulakután lesznek. /Korondi Kinga: Falugondnok- képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/

2002. november 1.

Ráduly János /sz. 1937. okt. 27./ 65 éves. Költő, műfordító, meseíró, néprajzkutató, gyűjtő, tanár. Neve egybeforrt Kibéddel, munkássága, életműve a település életével, kultúrájával. Ráduly Jánost munkahelyén, a kibédi általános iskolában köszöntötték a diákok, szülők és a kollégák. /(bölöni): Ráduly János 65 éves. A vers és a mese megszállottja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/

2002. november 1.

A száz éve született Illyés Gyulára emlékezett a napilap, részleteket közölve 1956-os székelyföldi úti jegyzeteiből és Egy mondat a zsarnokságról című versének újraközlésével. Erdélyben a diktatúra utolsó szakaszában Illyés Gyula minden könyvét betiltották. Mindhiába. Példája hatott, lelket öntött a csüggedőkbe. /Száz éve született Illyés Gyula. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2002. november 1.

Hároméves a Krónika napilap, ez alkalomból tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában a Kolozsváron szerkesztett lap munkatársai. Sikerült kiépíteniük saját terjesztési hálózatukat, aminek az eddigi eredményeiket is köszönhetik. A lapnak 300 településen van saját terjesztési hálózata. /(Daczó Dénes): Hároméves a Krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2002. november 1.

Az Udvarhelyi Híradó nov. 4-től napilappá válik. A rendszerváltás után hetilapként jelentkező Udvarhelyi Híradó alig másfél év alatt áttért a heti kétszeri megjelenésre, aztán a következő tíz esztendőben folyamatosan növekedett, bővült, az egykori négyoldalas újság 16 oldalassá, idéntől már hetente háromszor került ki a standokra. A kezdeti 3000-es példányszám 10.000-re nőtt, a felmérések szerint jelenleg a történelmi Udvarhelyszék legolvasottabb újságjának számít, de Maros, Kovászna, Brassó és Szeben megyei előfizetők is vannak. Nov. 4-e helyi sajtótörténeti pillanat, hiszen Székelyudvarhely történelmében először jelenik meg itt napilap. /Pintér D. István főszerkesztő: Napilappá válunk! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./

2002. november 1.

Székelykeresztúron 1904-ben jelent meg az első társadalmi hetilap Székelykeresztúr címmel, amely 1919 decemberében szűnt meg. E közéleti lap megjelenése előtt még volt egy Tavaszi bimbók elnevezésű kéziratos diákújság, amelyet az unitárius köztanoda önképzőkörének tagjai szerkesztettek. 1905-ben indult a Székelykeresztúri Hírek hetilap, de ez csak három évfolyamot ért meg. Ezek után is jelentek meg lapok a városban. Közülük a legjelentősebbek az unitárius lelkészkör által megjelentetett Unitárius Egyház (1906-1940) című egyházi és iskolai havilap, a református egyház vezetősége által kiadott Harangszó (1921-1938) c. havi-, majd hetilap és az unitárius egyház által szerkesztett Kévekötés nevű folyóirat. A 20. század elején volt olyan időszak, amikor Keresztúron egy heti- és egy folyóirat jelent meg, sőt olyan is (1906-1907), amikor a keresztúriak és a környékbeliek két heti- és egy havilapot olvashattak. 1940-től nem jelent meg egy keresztúri sajtótermék sem (legalábbis olyan, amely hosszabb életű volt). Ezért örvendetes volt, hogy 1997. márc. 1-jével Székelykeresztúr Város Önkormányzata megjelentette a Kisváros című közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Benyovszki Lajos polgármester, főszerkesztője pedig Dávid Tünde volt. A Kisváros közéleti lap elég rövid időt élt meg, 2002-ben megszűnt. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy ebben az évben a lapnak csak egy száma jelent meg. A jelenlegi költségvetés annyira szegényes, hogy nem ésszerű a megjelentetés. /László Miklós: Miért szűnt meg a Kisváros című közéleti lap? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./

2002. november 1.

Fodor Sándor legújabb könyve /Sündisznóállás/ egy csonka esztendő történeteinek, élményeinek a feldolgozását nyújtja. Könyve a hetvenedik életévén túl levő írót visszahozza a múltból a tizenhét éves kamaszt a második világháború végnapjainak idejére. Talán évtizedek kellettek ahhoz, hogy a hajdani élmények, az a csonka esztendő is beleépülhessen újabb könyvébe. /Ferencz Imre: Az író hűsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2002. november 1.

Olasz Vilmos egykori politikai fogoly iskolás korában elvesztette szüleit. A szentegyházasfalvi öntészeti-kohászati magyar nyelvű szakiskolában tanult, de a magyar iskolát 1956-ban megszüntették. Az iskola elvégése után egy évre letartóztatták. Előzőleg Fehéregyházán megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékművét. Olasz Vilmos tagja volt az EMISZ-nek /Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség/. Marosvásárhelyen vallatta, kínozta a szekuritáté. Koncepciós perükről megemlékezett Benkő Levente is Volt egyszer egy 56 című könyvében: "Az erdélyi 56-os mozgalmak közül az EMISZ volt a legek mozgalma: a legnagyobb, a legjobban szervezett, a legeredetibb és legszebb... Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség tulajdonképpen azt akarta - 30 évvel hamarabb -, mint amit a nemzetközi helyzet és az oroszok világháborús veresége szinte magától meghozott. Az EMISZ ki akart erőszakolni egy párhuzamos, másságunknak megfelelő változatot, mert az IMSZ-be nem óhajtottunk beállni... Hetvenhat név. Akkoriban majdnem egytől egyig tizenéves sihederek. " A hetvenhatból munkatársai közül Bedő Gábor 20, sógora, Albert Mihály 15 és ő is 15 évet kapott. Olasz három évig volt a brailai nagyszigeten, majd a Duna-deltát is megismertették velük. Onnan, pontosabban Peripraváról szabadult 1963-ban. A börtönben megismerte Csiha Kálmán püspököt, Páll Lajos költő-festőt, a papok tanították őket, a munkásgyerekeket irodalomra és történelemre. /Ferenczy L. Tibor: Alázattal cipelni Krisztus keresztjét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2002. november 1.

Húsz esztendeje, 43 évesen lett öngyilkos Bölöni Sándor, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának irodalmi titkára. Egyszemélyben volt újságíró, műfordító, irodalom- és művelődésszervező, egyszemélyes intézmény, akire két évtizeddel halála után azt mondják: nélküle más lett volna, nélküle szegényebb lett volna Nagyvárad magyarságának szellemi élete azokban a nehéz években. Bölöni Sándort zaklatták, feljelentették mint újságírót, mint az irodalmi Kerekasztal intézményesítőjét, mint irodalmi titkárt. Egyszer csak azt mondta: "Elég volt!" Nagyon is úgy, mint a barátai: Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Nagy Kálmán... Halálának hírére Balogh Edgár a következőket vetette papírra: "Vannak sarkcsillag emberek, akikhez igazodni lehet, akik meghatározzák környezetünket. Választott emberek ezek, akikre szükség van, mert lényegük szerint egy-egy sorsképlet kulcsai. Nagyváradra gondolva, a Holnapok városára, új viszonyok között, új összefüggésrendszerek szövevényében Bölöni Sándor volt a kiválasztott, minden dolgaink intézője, sorsoldó és sorsot sodró, beteljesült holnapok után a holnaputánok kicirkalmazója. Elment, s mert a fejlődés logikáját képviselte, nem űrt hagyott maga után, hanem kereteket és tartalmakat, folytonosságra ingerelve..." Most, halálának 20. évfordulóján, nov. 1-jén Bölöni Sándor sírjánál megemlékezés lesz. /Nagy Béla: Bölöni Sándor emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

2002. november 2.

Nov. 1-jén Bukarestben ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelyen elemezték - a moszkvai események nyomán - az állami és magánintézményekre vonatkozó antiterrorista intézkedések meghozatalával kapcsolatos javaslatokat. Az ülésen véleményezték a következő törvénytervezeteket: Románia nemzeti biztonságáról szóló törvény, a 2003-as évi költségvetési terv a nemzetvédelmi rendszerhez tartozó intézményeknél, a Védelmi Minisztérium alkotmánymódosító javaslatai, valamint néhány nemzetközi katonai egyezmény. /Előkészületek a prágai NATO-csúcsra. Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 2.

Románia és az EU közös parlamenti bizottsága félévenként ülésezik, tagjait az Európa Parlament jelöltjei és a román parlament integrációs bizottságának képviselői alkotják. A bizottság munkájában az RMDSZ részéről Szilágyi Zsolt és Pataki Júlia képviselő vesz részt. Szilágyi Zsolt képviselőt beszámolt arról, hogy a bizottságnak a jelenlegi törvényhozási ciklusban három gyűlése volt eddig, kettőt Brüsszelben és egyet Bukarestben tartottak. Az utóbbi évben fontos kérdések szerepeltek napirenden, közülük a sokat vitatott egyházi ingatlanok restitúciója, amelyet a román kollégák szerettek volna elodázni. Rengeteget gáncsoskodtak, majd a legutóbbi brüsszeli gyűlés jegyzőkönyvéből - ahol egyébként szerepelt a napirendi pontok között - kitörölték. Szilágyi tiltakozása eredményeképpen a nov. 5-i ülésen ismét napirendre kerül az egyházi ingatlanok kérdése. Az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltató törvény alkalmazási utasításaiban a kormány az újabb görög katolikus templomok építése mellett döntött ahelyett, hogy a felekezet egykor elkobzott ingatlanainak visszaszolgáltatását szögezte volna le a jogszabályban. A román állam igyekszik kihúzni magát az ortodoxok és a görög katolikusok közötti konfliktusból. Ha az RMDSZ javasol valamit az Európa Parlament tagjaival együtt, de azt a román parlamenti képviselet nem vállalja, akkor a nemzetközi politikusok támogatása hiábavaló. /Borbély Tamás: Ellenszenvvel tekintik a restitúció kérdését. Beszélgetés Szilágyi Zsolt parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 2.

A valóság és a mitológia érdekes egybekapcsolódásának nevezte a Szekuritáté-problémát Mircea Geoana külügyminiszter nov. 1-jei sajtótájékoztatóján. Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a Washington Postban megjelent cikkről, amely a volt szekusokkal foglalkozik, a külügyminiszter kijelentette: a románok által oly gyűlölt szervezet "hírneve" sokkal tovább él, mint az intézmény "valóságai". Jelenleg a titkosszolgálatok személyzetét mintegy 85 százalékban 1990 után képezték ki. Az elkövetkező időszakban a román hatóságok teljesíteni fogják mindazokat a kötelezettségeket, amelyek Románia leendő NATO-tagságával járnak, jelentette ki Geoana, majd hozzáfűzte: nov. 23-tól működik majd az az iroda, amelynek tevékenységéhez tartozik mindazon személyek ellenőrzése, akiknek a NATO-jelzéssel ellátott dossziékhoz lesz hozzáférhetősége. Romániának a prágai csúcstalálkozóra való meghívása pedig azt jelenti, hogy a szeku témája lassan el fog tűnni. Mircea Geoana üdvözölte a Moldova Köztársaság határozatát a kettős állampolgárságot illetően. Moldova Köztársaság állampolgárai a döntés szerint más országok állampolgárai is lehetnek, a külföldiek pedig Moldova Köztársaság állampolgáraivá válhatnak anélkül, hogy lemondanának eredeti állampolgárságukról. /Valóság és mitológia - az egykori Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Geoana arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetkező években azt a problémát kell megoldani, hogy "a kibővített NATO és a kibővített Európai Unió határa" Románia keleti határa lesz. - Olyan megoldást kell találni, hogy ilyen körülmények között is a lehető legbensőségesebb kapcsolatok maradhassanak fenn a Prut folyó két oldalán élő románok között - fogalmazott a külügyminiszter. Prisacaru a szenátus külügyi bizottságának vezetője szerint Románia és a Moldovai Köztársaság tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de ezek a tárgyalások - - megszakadtak, mivel Moldova teljes listát és részletes adatokat kért azokról az állampolgárairól, akik megkapták a román állampolgárságot is. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott, hogy néhány évvel ezelőtt a román kormány rendkívüli mértékben megkönnyítette a román állampolgárság igénylését a Moldovai Köztársaság lakosai számára. A moldovai állampolgárok jelenleg a Moldovai Köztársasággal határos romániai megyék illetékes hivatalaiban is benyújthatják igényüket a román állampolgárságra. /Kettős állampolgárság a moldovaiaknak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2002. november 2.

A gyulai román ortodox püspökség idén egyetlen lejnyi támogatást sem kapott a román kormánytól, amely a pénzügyi szigorpolitikával gyakorlatilag megpróbálja felszámolni ezt a püspökséget - írta nov. 1-jei számában a Romania Libera című román napilap. Idén áprilisban a magyarországi románság képviselőit Bukarestben fogadta Adrian Nastase miniszterelnök, s ígéretet tett arra: a püspökség 2 milliárd lej támogatást kap a budapesti román ortodox kápolna felújítására. Az ígéretnek megfelelően napvilágot látott az erről szóló kormányhatározat is, ám a pénz mind a mai napig nem érkezett meg Magyarországra. A gyulai román ortodox püspökség - fennállása óta első alkalommal - egyetlen lejnyi támogatást sem kapott a román kormánytól, bár 27 milliárd lejt kitevő alap létezik a határon túli román ortodox egyházak számára. /Támogatás nélkül maradt a gyulai román ortodox püspökség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 2.

Nov. 1-jén kezdődött az a kereszténydemokrata értekezlet, amely Románia tizenhárom éves magyar kereszténydemokráciáját elemezte. Dr. Bárányi Ferenc hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) önálló politikai szervezet, az RMDSZ platformja, amely saját programját követi, amelynek célkitűzései egybeesnek az össz-RMDSZ céljaival. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke a helyi önkormányzatok helyzetéről és pénzügyi lehetőségeiről értekezett, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa pedig arról, hogy hogyan alkalmazhatja egy kereszténydemokrata politikus a szubszidiaritás elvét, ha tisztsége folytán a kormányzat hatalmi képviselője a megyében. /(mózes): Kereszténydemokrata értekezlet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2002. november 2.

Márkos Ervin unitárius lelkész lassan tíz éve Fogarason hordozza keresztjét. - Eltemetem ezt a várost - mondja a pöttömnyi unitárius templomban. Lassan vége mindennek, vége még a magyar nyomoknak is Fogarasban. Még eljönnek húszan az istentiszteletre, még köszöngetnek magyarul egymásnak az öregek, még van egy-két utolsó kifutó magyar osztály, aztán három év múlva elsötétül minden. Első osztály már nincs. Márkos Ervin az újságírónak megmutatta egykori színjátszó társulatának kellékeit. Akkor még magyar élet volt Fogarason, akkor még bíztak, talán éppen Márkos Ervin színjátszóköre lesz az, amely megállítja az elmúlást. Fogarason van az az iskola, ahol Babits Mihály tanított, odébb az egykori fogarasi képviselő, Mikszáth Kálmán nyomai. Hol van már a magyar Fogaras? Báthory Boldizsár, Tomori Pál? /Szabó Csaba: Fogaras temetése Márkos Ervin és az Istenküldte kecske. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 2.

Idén múlt 100 éve, hogy 1902 okt. 12-én Kolozsváron Mátyás szobor leleplezési ünnepével egyidőben megnyitották az Erdélyi Kárpát-Egyesület Kárpát Múzeumát, Mátyás király szülőházában. Az avatáskor a múzeum Mátyás király házának 12 termét foglalta el. Ezekbe rendezték be a gazdag nép- és tájrajzi gyűjteményeket. Rövid időn belül az EKE múzeuma, benne a Mátyás király emlékszobával, Kolozsvár egyik látványosságává vált. Később az 1848-49-es Történelmi Ereklyemúzeumot is a Mátyásházba költöztették. Időközben eltűnt a múzeum, Mátyás király szobája sem emlékhely többé. Vissza kellene állítani a Mátyás emlékszobát, javasolta az újságíró. /Tóthpál Tamás: Hová lett a Mátyás emlékszoba? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 2.

Bátoson okt. 31-én Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szentelte fel a 109 magyar református számára épült kis templomot. Az építkezésen helybéli reformátusokkal karöltve dolgoztak az ortodoxok és evangélikusok is. Segített a svájci HEKS alapítvány is. Tizenkét évvel ezelőtt a bátosi református egyházközség 70 lelket számlált, ma a helybéli reformátusok száma 109. /Simon Virág: Református templom épült Bátoson. Helytállás a végeken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2002. november 2.

Markó Béla költő, a Látó főszerkesztője 1976-ban került az Igaz Szóhoz, ahol hosszú évekig együtt dolgozott Székely Jánossal, Gálfalvi Györggyel, Nemes Lászlóval és Jánosházy Györggyel is. Markó tudja, hogy a diktatúrában kit mivel és hogyan kényszerítettek arra, hogy "letegye a garast", megpróbálták mindenkivel a lojalitási nyilatkozatokat megíratni. A Szekuritáté figyelte munkájukat. 1989 előtt mindennek ellenére az irodalmi szerkesztőség menedék volt. Az írónak még a legrosszabb körülmények közepette is megvolt a lehetősége, hogy áttételesen kimondja azt, amit ki kell mondani, és aki tisztességes író volt, az megkereste erre a lehetőséget. Ebben az időben nagy szerepük volt az irodalmi köröknek. Azóta megváltozott az író helye a társadalomban. Azok az írók, akikre a közösség 1989 előtt lélegzet-visszafojtva figyelt, most úgy érzik, hogy nem figyelnek rájuk. Markó ezt nem tartja jónak. Fölborult az értékrend, az író ma nem érzi jól magát ebben a világban. Jelenleg csak négyszáz-ötszáz példányban jelennek meg verseskönyvek, s ennek is ha a felét el tudják adni, az jó. Kivételek természetesen vannak. És ugyanez a helyzet a prózával is. Markó hangsúlyozta: a magyar szépirodalmi könyvkiadás 1989 után meghalt volna, ha a magyar állam nem különített volna el az ott könyvtámogatásra szánt költségvetési összegből egy részt a határon túli könyvkiadásra. Lassan sikerül elérni, hogy a román művelődési minisztérium arányosan támogassa a kisebbségi könyvkiadást is. Továbbá a Kisebbségi Tanácstól a kisebbségi szervezeteknek juttatott összegből immár második alkalommal pályázatra különítettek el egy bizonyos összeget. /Ágoston Hugó: Az író dilemmája: van-e tovább a pályán. Interjú Markó Béla költővel, a Látó főszerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 2.

Szakács István Péter szerint a középiskolások számára írt magyar nyelv és irodalom tanterv a legigényesebb horror- és krimikedvelők elvárását is kielégíti. Ezt a tantervet képtelenség gyakorlatba ültetni. A benne megfogalmazott követelményrendszer nem középiskolás diákoknak való. A tantervből kiiktatták a hagyományos irodalomtörténeti tagolást és ezt alárendelték a műfajok, szövegtípusok szerint történő rendszerezésnek. A X. osztályban egy ilyen füzér az alábbi művekből áll: Margit-legenda, Heltai Gáspár: Száz fabula, Voltaire: Candide, Jókai Mór: Egy magyar nábob, F. Kafka: A per. A középiskolai oktatásnak az általános műveltség elsajátíttatása a célja. A tanterv nem írja elő évfolyamonként a kötelező műveket. Ennek ellenére a tanterv meghatározza azokat a műveket, amelyeknek az olvasása valamelyik középiskolai évfolyamon kötelező jellegű. Ráadásul nincsenek tankönyvek, ez új tantervnek megfelelő tankönyveket nem írták meg. Tankönyv, szöveggyűjtemény és munkafüzet nélkül kell tanítani. A jelenlegi tantervet tehát módosítni kell. /Szakács István Péter: Tanterv-thriller. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 2.

Marosvásárhelyen megnyílt három művész /Kuti Dénes festőművész, Bandi Kati festőművész és Jakab Tibor fotóművész/ közös kiállítása. Kuti Dénes ötvenéves, Szovátán él és alkot, Bandi Kati pedig Marosvásárhelyen. Jakab Tibor végzett mérnökként lett fotóművész. /Sebestyén Mihály: Mesterhármas. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2002. november 2.

Két új kottakiadvány látott napvilágot az Arpeggione Kiadónál: Márkos Albert két kamaraműve Buzás Pál gondozásában. A Márkos Albert (1914-1981) kamaraműveinek szentelt sorozat első füzete a zeneszerző egyetlen zongoradarabját tartalmazza. /Kulcsár Gabriella: Új erdélyi kottakiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-489




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998