udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 518 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-518
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. március 1.

Ismét a Moldovai Köztársaság belügyeibe való beavatkozással vádolta meg a román kormányt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Vasile Tarlev azt a bukaresti támogatást minősítette beavatkozásnak, amelyet a közelmúltban hagyott jóvá a román kormány a román–moldovai kulturális és gazdasági integráció támogatására. Tarlev szerint a támogatásról úgy döntött Bukarest, hogy nem folytatott konzultációkat a moldovai vezetéssel. A román illetékesek cáfolták ezt, mondván, a támogatások kérdése szerepelt a román–moldovai vegyes bizottság legutóbbi ülésének napirendjén. A román kormány a közelmúltban 112,8 milliárd lejt (3,5 millió dollár) különített el a "román–moldovai gazdasági és kulturális integráció" támogatására. Ugyanakkor Adrian Nastase román miniszterelnök arról beszélt, hogy bizonyos orosz erők ütközőállammá akarják változtatni a Moldovai Köztársaságot. /Újabb feszültség Románia és a Moldovai Köztársaság közt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

A Nagy-Románia Párt újra benyújtotta az Erdély elárulása című egyszerű indítványt, miután Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke közölte, hogy az indítvány nem a kormány tevékenységére, hanem egy pártok között (az SZDP és az RMDSZ közt) létrejött politikai megállapodásra vonatkozik, így a plénum erről nem vitázik, mivel ez ellenkezik a házszabályzattal. /Nem hagyja magát az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Lejárt a protokollum első határideje, nem szerepelt a febr. 28-i kormányülésen a nemzeti szimbólumok használatára és az utcák elnevezésére vonatkozó jogszabályok módosítása. A kormánypárt febr. 28-ig ígérte a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabály módosítását és annak az 1990-ben született kormányrendeletnek az eltörlését, amely szerint a megyei tanács dönt az utcák elnevezéséről. /Simon Judit: Teljesületlen PSD-ígéretek? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 28-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az érintett magyar egyházaknak megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal javaik visszaszolgáltatásáról. A püspök szerint az RMDSZ-nek nem kellene közvetítői szerepet játszania a magyar egyházak és a kormány között. Bírálta az RMDSZ-t, mivel szerinte a szövetség "kompromisszumokat" köt egy, a nemzetközi intézmények által is támogatott cél, az egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében. Rámutatott: az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása "igen homályosan fogalmazza meg" az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. "Kifogásolom azt a magas politikai árat, amelyet az RMDSZ fizet bizonyos kis kompromisszumokért és eredményekért", tette hozzá Tőkés. Mindezek ellenére Tőkés László nem kíván lemondani tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mivel ezáltal "az RMDSZ elveszítené egyik támaszát". - Tőkés László kijelentette, saját szekuritátés dossziéjából "hiányoznak a besúgók nyilatkozatai" és hozzátette, hogy kérni fogja az egykori politikai rendőrség irattárát felügyelő testülettől (CNSAS), hozza nyilvánosságra mindazok neveit, akik róla információt szolgáltattak a Szekuritáténak. Tőkés püspöknek nem volt lehetősége a 13 kötetet (10 000 oldalt) kitevő, róla szóló titkosszolgálati dokumentációt teljesen átlapozni. - Tőkés László védőügyvédje, Kincses Előd bejelentette: fellebezni fog az Alison Mutler, az Associated Press újságíróval folytatott rágalmazási perben kihirdetett ítélet semmissé nyilvánításáért. Kincses azt sérelmezi, hogy noha az átvilágító bizottság igazolta, hogy Tőkés László nem működött együtt az egykori román politikai rendőrséggel, a bíróság pedig első fokon 700 millió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte Alison Mutler újságírót, a Bukaresti Törvényszék 2001. november 2-án felmentette a tudósítót. Kincses szerint Multer asszony bűnössége nyilvánvaló és amennyiben az ügy nem rendeződik az országban, ő és védence a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. A tiszteletbeli elnök ismét felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök megtiltotta, hogy a sajtóértekezletet az RMDSZ bukaresti székházában tartsák. /Tőkés: a magyar egyházaknak is megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

A kormánypárt reményei szerint a parlamenti átülések hamarosan úgy módosítják az erőviszonyokat a törvényhozásban, hogy a Szociáldemokrata Párt részben megszabadulhat a kisebbségben való kormányzás korlátjaitól. Az elmúlt napokban ugyanis Nagy-Románia Párt képviselőházi csoportjából hárman is átültek a kormánypárthoz. A kormánypárt értesülése szerint a következő hetekben legkevesebb 10 további képviselő, illetve szenátor ül át. Jelenleg az SZDP-RHP koalíciónak 172 képviselője van, azaz már csak három új tag hiányzik ahhoz, hogy a koalíció a választásokon elért 42 százalékos eredményt feltornázza 50 százalék fölé. Az NRP képviselőházi csoportja időközben 69 főre csökkent. Méreteiben kisebb volt a mozgás a 120 fős szenátusban, ahol a kormánykoalíciót változatlanul 65 szenátor képviseli. Itt az NRP csak egy szenátort veszített, így jelenleg frakciójának 36 tagja van. A jövőben az SZPD-nek — legalább is elméletileg — nem lesz feltétlenül szüksége a romániai magyarokat képviselő RMDSZ szavazataira a törvényhozásban. /Fölöslegessé válhat az RMDSZ-SZDP megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Ellenőrök hada lepte el a székelyudvarhelyi városházát, miután öt hatóság egyszerre küldött vizsgálóbizottságot a Szász Jenő polgármester vezette hivatal különböző főosztályaira. "Nem lehet véletlen, hogy egyszerre öt hatóság tart kivizsgálást nálunk – jegyezte meg Szász. Kontesveller József kijelentette, lakossági feljelentés alapján döntött úgy a Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testülete, hogy vizsgálatot indít az udvarhelyi polgármesteri hivatalnál. A feljelentéseket a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Polgári Egyesület nevében ennek elnöke, Ferencz István írta alá. Ferencz István ezt megerősítette. /Zilahi Imre: Feljelentették a hivatalt. Ellenőrök hada a székelyudvarhelyi városházán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Véget értek az immár tíz éves hagyományra visszatekintő Mátyás Napok Kolozsváron. Rendezői szerint az idei napok is sikeresnek, tartalmasnak bizonyultak, nőtt a rendezvényre látogatók száma is.A rendezvénysorozat február 22-28 között változatos programokat kínált. /Bod Ágnes: Sikeres volt a rendezvénysorozat. Véget értek a Mátyás Napok Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ társulata febr. 27-én is közönségsikert aratott az Apáczai Líceumban bemutatott vidám jelenetekkel. A stúdiószínpad vezetője, Fenyák Magdolna elmondta, hogy 2002-ben bőségesen kiveszik részüket abból az ünnepségsorozatból, amely a magyar irodalom nagyjainak kerek évfordulóit kíséri. Március 7-én Arany János halálának 120. évfordulója tiszteletére a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnál tartanak ünnepi műsort. Azt követik a József Attila, az Anyák Napja, a Dsida Jenő, az Ady Endre, az Áprily Lajos tiszteletére megrendezésre kerülő összeállítások. /Ö. I. B.: Tizennégy lelkes színjátszó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Vidovenyecz Edina 2001-ben lett a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Társulat tagja. Színészi oklevelet 1999-ben, szülővárosában, Békéscsabán szerzett. Elmondta, hogy kedvese idevalósi székely ember, hozzátette: "itt Erdélyben jóval többet jelent színésznek lenni, mint odahaza." /Zilahi Imre: "Nagyon szeretem, ha nőnek kell lenni a színpadon" . = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Vidéken általában siralmas helyzetben találhatók a kulturális intézmények. Ezzel szemben Szamosújvárnémetiben a községi könyvtárra tavaly 40 milliót költöttek, új polcokkal látták el a könyvtárat. Jelenleg összesen 12 000 kötet áll a helyi olvasók rendelkezésére. Ördöngösfüzes községben is nagy hangsúlyt helyeztek a kulturális intézmények felújítására. /(erkedi): Rendbetették a községi könyvtárat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 1.

Az 1992-es népszámlálás alkalmával a határ menti, színmagyar Börvelyben több mint 2700 lelket írtak össze. Sárpataki János polgármester közölte: Magyarországra, a vajai konzervgyárhoz 30-40 fiatalt várnának a faluból. A státustörvény biztosította lehetőséggel élve, három hónapot dolgozhatnának ott. Idénymunkáról van szó. Alig néhányan jelentkeztek mostanáig. Sok börvelyi fiatalnak nagy szüksége lenne arra a háromhavi magyarországi keresetre, mégse tülekednek miatta. - 1989-ben Börvelyből átment ugyan 124 személy Magyarországra, de időközben közülük 25-26-an hazatértek, azóta pedig leállt a kitelepülés. Magyarországon Kovács Lászlóék feleslegesen félnek az ottani munkaerőpiacot elöntő román áradattól. Még a börvelyi magyarok se nagyon igyekeznek kimenni dolgozni. /Kínál György: A munkanélküli magyarok se mennek… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2002. március 1.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 2-án tisztújító évi közgyűlést tart Kolozsvárott. Sipos Gábor főtitkár jelentése szerint az egyesület szerzett jogai helyreállításában és azok érvényesítésében semmi előrelépés sem történt. Az egyesületi vagyon, ingatlanok és gyűjtemények tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapota uralkodik. A kolozsvári főtéri Wass Ottilia-ház visszaszerzésére továbbra sincs sok reményük, mivel az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénybe a jogi személyek (egyházak, testületek) nem kerültek be. Több ingatlanban működő könyvtáruk helyhiánya egyre nyomasztóbb, ami a célszerű munkát és a kihasználtságot nehezíti. A raktározási gondok mellett a legnagyobb és a problémát az olvasóhelyek hiánya jelenti. /(Bíró Hajnal): Napirendre az EME-gondokkal! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2002. március 1.

A Hargita Népe beszámolója szerint a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában szólt a telefon, és a csíkszeredai ortodox egyházfő magához kérette az iskolaigazgatót. Tudniillik az iskola a betelepített ortodox püspökség tőszomszédságában van, egy kerítés választja el. Az iskolaigazgató éppen nem ért rá arra, hogy szomszédoljon. Nem telt el túl sok idő, amikor az iskola igazgatói irodájában megjelent két rendőr, írtak egy bűntető cédulát csendzavarás okán. Az iskola tanárai és diákjai iskolarádiót indítottak, s a szünetekben 10-10 percig zenét sugároztak a hangszórók. Az iskolarádió zavarta ortodoxékat, a lap szerint minden bizonnyal ők a feljelentők. Ide jutottak ortodoxék az orcátlansággal. Egymásra építik a templomaikat, sorozatban foglalják el a székelyföldi ingatlanokat, és már az iskolákat sem tudják eltűrni. /Gálfalvi Csaba: Orcátlan ortodoxia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. március 1.

Jakabos Csaba negyedszázadon át volt Kézdivásárhelyen a csavargyár igazgatója. Kovásznán született 1940-ben. Az óvodát, az iskolát Kézdivásárhelyen járta. 1957-ben érettségizett a Pedagógiai Líceumban. Távoznia kellett a kolozsvári egyetemről. Elment munkásnak Brassóba, közben elvégeztem a technikumot. Esti úton elvégezte a gépészmérnöki egyetemet. 1975-ben hazajött Kézdivásárhelyre, előbb főmérnök volt, majd a csavargyár vezérigazgatója lett, a funkciót 2000. jan. 30-ig töltötte be. Egyetlen cél volt: a felsőháromszéki embereknek munkát adni. A gyár virágkora a hetvenes évektől a nyolcvanas évek elejéig tartott, akkor a gyár háromezer embernek adott kenyeret. A városnak sportpályát, kartingpályát, a Gábor Áron Szakközépiskola épületét ők építették. Az egyik nehéz időszak ’92-ben kezdődött, amikor Petre Roman baklövései a román ipart általában tönkretették: forgótőke nélkül hagyták a vállalatokat Ezt éppen csak túlélték. Jelenleg haldoklik a gépipar, húsz-harmincéves technológiával pedig ma már nincs mit kezdeni. A román gépipar rosszat és drágán termel. - A csavargyár tulajdonosa jelenleg gyakorlatilag Erdély Ede. Erdély kijelentette, hogy mindenkinek megvan az ára…/Kocsis Cecília: Emberközelben Jakabos Csaba. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. március 1.

Febr. 20-án mutatták be Kézdivásárhelyen, a Petőfi Sándor Általános Iskolában Bimbó Annamária, Versről-versre című, az elemi iskolai vers-értelmezéshez ismereteket és gyakorlatokat tartalmazó kötetét. A T3 Kiadó képviselője, Tulit Ilona ismertette a kötetet. A munkakönyv a versnek a formája felőli megközelítésére helyez nagyobb hangsúlyt. Szakít azzal a hagyományos tankönyvi gyakorlattal, hogy a műalkotások történeti korokat vagy erkölcsi tanulságokat illusztráló anyagok. /Vizi Melinda: Könyvbemutató. "Hiányt pótló könyv született". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. március 1.

Febr. 23-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban került sor a tavasznyitó képzőművészeti tárlatmegnyitóra. A kiállításra nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti képzőművészek küldték el alkotásaikat. Salamon Ferenc igazgató elmondta: a kiállított munkák változatosak – agyagból, acélból, gipszből, papírból, üvegből, kartonból és textíliából készültek –, viszont tematikájukban közösek, közös vonás bennük az emberközpontúság. A kiállításra Bányai Sz. Katalin, Trifán László, ifj. Petrovits István, Suciu Sándor, Faluvégi Tünde, Péter Alpár, Hajdú Enikő, Kolumbán Hanna, Kovács Géza, Petrovits István és Csapó Réka képzőművészek küldték el munkájukat. /-bartos-: Tavasznyitó tárlat a Vigadóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. március 1.

Sokan adakoznak a Nagybányán megnyíló Teleki Magyar Háznak. A helyi hetilap, a Bányavidéki Új Szó sorolta, mi mindent ajánlottak föl. Pénzadományok révén eddig összegyűlt 42,9 millió lej, 35 ezer Ft. Felajánlottak újságok, folyóiratok évfolyamait, terítőket, csillárokat, kerámiákat, könyveket, magánkönyvtárat, szőnyeget, festményeket, mások munkájukkal segítenek. /Adományok a Teleki Magyar Háznak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 1./

2002. március 1.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör új műsor-sorozatot indít Poézis, avagy A nyelv csak élve tündököl címmel, mindazoknak, akik szeretik a szép magyar verset. Először március 8-án jelentkeznek. A sorozat-indító műsor címe: Hazahív a hűség. / A nyelv csak élve tündököl. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 1./

2002. március 1.

1944 őszén Kolozson megjelentek a Maniu-gárdista félfegyveres alakulat emberei, hajtóvadászatot indítottak a volt honvédek felkutatására. Egyik vezérük Ilie Lazar, az egykori parasztpárt képviselője volt, a másik, a magyargyűlöletéről jól ismert Aldea tábornok, a Sanatescu-kormány belügyminisztere, aki nyíltan bátorította a csendőrséget is a magyarellenes kegyetlenkedésekre. A hajtóvadászat félbeszakadt, mert a szovjet parancsnokság kiparancsolta a mánista adminisztrációt Észak-Erdélyből. A hír hallatán a mánisták a foglyokat fegyveres kísérettel elindították a földvári haláltáborba. Mielőtt a földvári lágerből vitték volna őket az ukrajnai korsteni lágerbe, a vérhas és a tífusz már szedni kezdte áldozatait. A 33 elhurcolt kolozsi honvéd közül csak hatan élték túl a fogság borzalmait. /Kolozsi Gergely István: Maniu-gárdisták Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. március 2.

Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi politikai államtitkár márc. 4-én fogadja Budapesten az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnökét, Adrian Severin szenátort, akivel megbeszélést folytat a kétoldalú és nemzetközi kérdésekről. A találkozó része a két politikus közötti rendszeres személyes érintkezésnek és párbeszédnek, amelynek egyik állomása a Németh Zsolt tavaly febr. 21-én Bukarestben tett látogatása alkalmával lezajlott eszmecsere volt. /Németh Zsolt és Adrian Severin találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke márc. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a párt képviselői meghatározatlan időre parlamenti sztrájkba lépnek, amennyiben a kormányzó Szociáldemokrata Párt megtartja képviselőházi tisztségében Ilie Neacsu és Sever Mesca képviselőket. A pártelnök meghatározatlan időre szóló parlamenti sztrájkról és a képviselők végleges visszavonásáról is beszélt, anélkül azonban, hogy pontosan megmondja, pártja melyik tiltakozást választja. A két képviselő az elmúlt héten lépett ki az NRP-ből és beiratkozott a kormánypártba. /Parlamenti sztrájkkal fenyeget az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalomcsökkentő lépésének vélte Markó Béla, hogy a kormány nem szavazott meg két olyan jogszabály-módosítást, mely febr. 28-i határidővel szerepelt az RMDSZ–PSD megállapodásban. - Megpróbálja helyreállítani a bizalmat az RMDSZ, és megpróbálja partnerei tudomására hozni, nem tolerálhatja a megállapodásban rögzített határidők ismételt figyelmen kívül hagyását – jelentette ki Markó Béla. Ez egyfajta szószegés még akkor is, ha jövő héten megszületik a két kormányhatározat, és annak megfelelő lesz a formája - állapította meg Markó Béla. Markó Béla optimistán nyilatkozott a diszkriminációellenes tanács létrehozásáról szóló határidő túllépése kapcsán is. Arra kérdésre, hogy a megállapodás nem teljesítése nem jelzi-e azt, hogy a kormánypárt reménykedik: a Nagy-Románia Pártból távozott képviselőkkel pótolhatja az RMDSZ-es szavazatokat, Markó Béla nemleges választ adott. Markó Béla szerint az elmúlt egy hónap együttműködésének a kiértékelésekor nem csak a hat határidős pontot kell mérlegre tenni. /G. Á.: Nem bont szerződést az RMDSZ. Markó Béla a be nem tartott határidőkről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Nehéz helyzetbe hozta a kormánypárt az RMDSZ-t azzal, hogy mindjárt az idei együttműködés első hónapjában látványosan nem teljesítette a pártközi megállapodásban vállalt kötelezettségeit: hat határidős ígéretéből csak kettőt teljesített, ezzel céltáblára tűzte Markó Béla elnököt, továbbá Verestóy Attilát, Borbély Lászlót és az együttműködés többi elkötelezettjét. A Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is a bírálatok tüzét Markó Béla ekképpen hárította el: "A bírálók helyében én inkább ünnepelnék, mert a protokollum által az RMDSZ vezető politikai vonala is számon kérhető lesz." Székely Ervin pedig elmagyarázta Birtalan Ákosnak és a tisztelt háznak, hogy a be nem tartott szerződést a közjogi szabályok értelmében a vétlen fél felbonthatja. Akkor aligha gondoltak arra, hogy egy hónap sem telik el, és a szigorú számonkérésből máris a protokollum felbontása következhetne. - Adrian Nastase és pártja megtanulhatta, az RMDSZ-szel meg lehet ezt tenni. Megtehette a korábbi kormányzó partner is, amikor a Petőfi–Schiller Egyetemet emlegetett. A mostani kormányzók anélkül menthették újabb protokollumba át a tavaly nem teljesített ígéreteiket, hogy ennek megfizették volna az árát, szögezte le Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Prágai smink. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Márc. 1-jén tartott megbeszélést Marosvásárhelyen a magyar egyetemi oktatókat, felsőfokú tanügyi intézményvezetőket tömörítő Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, a megbeszélésen részt vettek az RMDSZ vezetői is. Nagy F. István ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta: a közeljövőben várható, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter levélben megkeresi a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, amelyben az új magyar tannyelvű karok létrehozását szorgalmazza. A tanácskozás résztvevői megvitatták az RMDSZ oktatási főosztálya által kidolgozott, a magyar felsőoktatás helyzetének javítását célzó dokumentumot. A kormánypártban, úgy látszik, "pislákol" a politikai akarat a magyar nyelvű felsőoktatás szerkezeti önállóságának a megteremtésére vonatkozóan. A most véglegesített változat szerint két karnak a létrehozását tervezik, amely a humántudományokat és a reáltudományokat foglalná magába. A már működő két hittudományi kar (katolikus és református) is beolvadna ebbe a struktúrába, mindkettő a humán tantárgyak közé. A terv szerint a humántudományok kara 13 tanszéket foglalna magában, míg a reáltudományok kara hét tanszékből állna. Ezzel a struktúrával megoldódna a jogi és a közgazdasági karok helyzete is, amelyek nem külön karokként, hanem a létrehozandó karok tanszékeként működnének. Így a jogtudomány tanszéke a humán tudományok karát képező tanszékekhez tartozna, míg a közgazdaság tanszéket a reál tudományok karához csatolnák. A kolozsvári Ion Andreescu Formatervezői és Képzőművészeti Egyetem, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetőségei nem mutatnak megértést a magyar közösség igényével szemben, ezért Nagy F. István szerint nem lehet tovább halogatni ezt a kérdést. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ változatlanul az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozását tekinti a legfontosabbnak. /Borbély Tamás: "Pislákoló" remények. Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

A magyar gazdaság a világgazdasági problémák ellenére azért tudott sikeres lenni, mert a kormány a gazdasági patriotizmust érvényesítette mind a hazai, mind a külgazdaságban, hangsúlyozta Németh Zsolt, politikai államtitkár febr. 27-én Tatabányán, a Komárom-Esztergom megyei gazdasági és vidékfejlesztési ankéton. Kijelentette: a jövőben a legnagyobb lehetőséget a magyar gazdaság számára a szomszédos országok rejtik. Ennek érdekében hamarosan külgazdasági attasék működnek Ungváron, Kassán, Szabadkán és Kolozsvárott — mondta. /A "gazdasági patriotizmus" magyar programja. Hamarosan magyar külgazdasági attasé érkezik Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság /RMNT / és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szervezésében kétnapos civil fórum kezdődött március 1-jén a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai központban. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az RMNT és dr. Kötő József, az EMKE elnöke üdvözlő beszéde után Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a felnőttképzés európai tendenciáiról tartott előadást, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő pedig a Socrates és Leonardo da Vinci Európa-programok nyújtotta lehetőségekről. Ezután hat munkacsoportban tanácskoztak. – Ennek a Népfőiskola börzének kettős célja van: felmérjük a felnőttképzés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit Romániában, és egyúttal megpróbáljuk jövőjét is körvonalazni — foglalta össze a fórum célját Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára. /Szabó Csaba: Népfőiskola-börze, Erdély, 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Márc. 1-jén bemutatták a Korunk folyóirat februári, demográfiai tárgyú lapszámát a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A szám alapkérdése az, hányan vagyunk magyarok a Kárpát-medencében. Tanulmányában a romániai magyarság létszámcsökkenésének okait kutató Veres Valér szerint ez a szám a márciusi népszámlálások előtt elsősorban előrejelzésként szolgálhat az olvasónak. Szerinte feltételezhető, hogy 2002-re "a magyar közösség összlétszáma nemzetiség szerint nem haladja meg az 1 530 000 főt, anyanyelv szerint pedig az 1 570 000 főt". Az 1992 óta tapasztalható "létszámcsökkenés felét az asszimiláció, másik felét pedig a kivándorlás és a természetes «fogyás» teszi ki". Horváth István szociológus arról beszélt, hogy a Romániából - általában Magyarországra - kivándorló magyarok száma megfelel a romániai magyarság arányának (az ország lakosságának és kivándorlóknak is kb. 7%-a magyar). /Kónya Klára: Hányan voltunk? Hányan vagyunk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház szociális bizottságának tagja Kolozsváron Szociális Civil Fórumon vett részt, melyen az utóbbi időben megjelent 21 törvényről értekezett Szociális védőintézkedések a román jogrendben címmel. A munkanélküli segélyről szóló új törvény március elsejétől lép életbe. Újdonsága: függetlenül attól, hogy orvos, tanár, képviselő vagy utcaseprő valaki, ha munkanélkülivé válik, fix összege kap kézhez, a minimálbérnek – ami március elsejétől 1,8 millió lej lesz – a 70%-át. Ha az illető egy–öt évig volt munkaviszonyban, akkor hat hónapig, ha öt–tíz év között, akkor kilenc hónapig, ha több mint tíz évig volt munkaviszonyban, akkor egy teljes évig kapja ezt az egyáltalán nem nagy pénzösszeget. Ha a munkanélküli a segély lejárta előtt álláshoz jut, tovább kapja a segély 30%-át mindaddig, amíg lejárna; ha valaki munkanélkülit alkalmaz, akkor a fizetés minimálbérrel egyenlő részét egy ideig az állam adja. A munkanélkülieknek a munkaerő-elosztónál háromhavonta meg kell jelenniük, kötelezően részt kell venniük átképzési tanfolyamokon. A legérdekesebb törvények egyike, melynek előterjesztője Böndi Gyöngyike volt, hogy a papák vagy mamák gyermekük születése után otthon maradhatnak két évig, illetve háromig, ha fogyatékos gyerekük születik. 1998-ig a nettó jövedelmet vették alapul a nyugdíj kiszámításnál és indexelték, mindenféle pótlékot beszámítottak. Január elsejétől elkezdődött egy átszámítási folyamat, mely 2004-ig tart, és visszamenőleg ’69-től számítják át a nyugdíjakat. Akik most, az új törvény szerint mennek nyugdíjba, azok lesznek az áldozatok, mert pontrendszerrel számítják ki nyugdíjukat. A nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az átlagbér háromszorosa. /Csomafáy Ferenc: Szociális védőintézkedések a román jogrendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2002. március 2.

Immár a hatodik, egymást követő hónapban drágul a villamos energia ára, március elsejétől ismét 3,6 százalékkal nőtt a villanyáram ára. /3,6 %-kal drágul a villanyáram. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-518




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998