udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 422 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-422
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. május 3.

A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonossága címen tartottak ápr. 29-én szemináriumot Bukarestben. A konferencián kizárólag a csángók román eredetét vitathatatlan tényként valló román kutatók felszólalását tervezték, s csak az RMDSZ erélyes fellépésére kaphatott szót Demény Lajos romániai történész, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A kormány nem veheti figyelembe az Európa Tanács ajánlását a moldvai csángók kulturális identitásának védelméről, mivel az európai fórum álláspontja nem felel meg a társadalmi valóságnak - jelentette ki Vasile Dancu tájékoztatási miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Dancu szerint a mostani bukaresti tanácskozás után az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal módosítani fogják eddigi álláspontjukat, megtalálják a lehetőséget arra, hogy a "valóságot tükröző módon" átfogalmazzák ajánlásaikat. Az Európa Tanács tavaly elfogadott 1521. jelentése egyebek között kimondta, hogy a moldvai csángók a magyar nyelv archaikus változatát beszélik. Az ET azt az ajánlást is megfogalmazta, hogy a csángók nyelvének eredetét a román és a magyar szakemberek közös kutatásokkal igyekezzenek tisztázni. A bukaresti tanácskozáson elhangzott előadásokat a tervek szerint román és angol nyelven kiadják, s ezt a kötetet eljuttatják az Európa Tanács illetékeseinek. A tanácskozásra nem csak a magyar kutatók nem kaptak meghívást, kizárták a résztvevők sorából azokat a román szervezeteket is, amelyek nem osztják a csángók eredetéről vallott hivatalos álláspontot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott azért, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Ez a magatartás lejáratja a konferenciát szervezőket, a Román Tudományos Akadémiát és a tájékoztatási minisztériumot. A Román Tudományos Akadémiának az lenne a kötelessége, hogy a legmagasabb színvonalon tegyen tanúbizonyságot a tudományos kutatás etikájáról, a tájékoztatási minisztériumnak pedig épp az lenne a dolga, hogy leleplezze a nemzeti kisebbségek megfélemlítését szolgáló elméleteket — hangoztatta a két emberjogi szervezet közleménye. /Csak román szakértők a bukaresti csángó szemináriumon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2002. május 3.

Szabó Károly szenátor politikai nyilatkozatot tett a telefonlehallgatásokról terjedő hírekkel kapcsolatban. A társadalom biztonságérzete szempontjából nagyon fontos – mondotta –, hogy a hírszerző szolgálat a törvények tiszteletben tartásával végezze dolgát. Visszautalt a két évvel ezelőtt benyújtott, a Román Hírszerző Szolgálat szervezeti törvényét módosító, saját törvényjavaslatára, melynek egyik kitétele arra kötelezte volna az intézményt, hogy amennyiben a lehallgatás nem szolgáltatott a büntető eljárás megindítását indokoló adatokat a megfigyelés alanyának részvételére valamely nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekményben, a nyomozásról utólagosan értesítsék az érintett személyt, és adják át neki az összes beszerzett dokumentumot. /Sérti az állampolgári jogokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 3./

2002. május 3.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya nyílt levelet intézett Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz, azt kérve, hogy ne kezdeményezze a határon túli magyarokról szóló törvény (közismert nevén státustörvény) és a hozzá kapcsolódó dokumentumok módosítását. A határon túli magyarokról szóló törvény, valamint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása olyan közösen megvalósított eredmények, amelyek reményt nyújtanak az erdélyi magyarság számára a megmaradásra, az itthon maradásra. /Nyílt levél Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2002. május 3.

Markó Béla szövetségi elnök vezetésével máj. 2-án illetve 3-án RMDSZ-küldöttség kétnapos körutat tesz a Csángóföldön. Az RMDSZ elnöke mellett ott van Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Márton Árpád, Asztalos Ferenc képviselők, Szép Gyula ügyvezető alelnök, valamint Szepessy László, a szövetségi elnöki hivatal igazgatója. Az első nap a Szövetség képviselői megbeszélést folytattak Bákó megye prefektusával, illetve a megye főtanfelügyelőjével a csángómagyarság gondjairól, a közösség helyzetének javítását célzó kezdeményezésekről. Máj. 3-án az RMDSZ politikusai Klézsén, illetve Külsőrekecsinben tartanak lakossági fórumot, majd a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bákói székházában találkoznak a moldvai szervezetek képviselőivel. A körút Pusztinán, lakossági fórummal zárul. /RMDSZ-küldöttség a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. május 3.

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat áprilisi száma a két világháború közötti Románia kisebbségi magyar intézményrendszerének a keresztmetszetét mutatta be. Erről szólt a kerekasztal-megbeszélés, melyet április 30-án tartottak Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Dávid Gyula irodalomtörténész a magyarság rendelkezésére álló anyagi források feltérképezését szorgalmazta, hiszen szerinte az intézményszféra eltartásának alapvető problémája a pénzalapok szétforgácsolása, valamint azok improvizációszerű irányítása. Takács Csaba, az RDMSZ ügyvezető elnöke kiemelte a nemrég kidolgozott és a kormánypárt által is elfogadott egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezetet, valamint a 13 milliárd dollár értékű közbirtokosságoknak a visszaszerzését. Péntek János, a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetője az intézmények közötti átfedésekről számolt be, amelynek következtében lefedetlen területek maradnak a társadalmi igények térképén. A Román Akadémia intézeteiben, magyar kultúrára vonatkozó forrásanyagokat tároló könyvtárakban, múzeumokban nagyítóval kell keresni a magyar anyanyelvű alkalmazásokat. /Borbély Tamás: Intézményrendszerről a Korunkban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2002. május 3.

Három hónapja annak, hogy a kormányzó párt lényegében a parlamenti támogatás fejében írásban is felvállalta: záros határidőkön belül megoldja a romániai magyarságnak az RMDSZ által felvállalt számos sajátos gondját, jogos elvárását. Az egyezmény életbe ültetésének lépéseit a két politikai erő heti találkozókon egyezteti és ellenőrzi. Az RMDSZ a múlt hét végén több fórumon is elemezte az együttműködés számos aspektusát. Erről Borbély László ügyvezető alelnök számolt be. Kovászna, Kolozs és Bihar megyék kivételével megyei szinten is aláírásra kerültek az egyezmények. A Bolyai Farkas Líceum ügyben döntés született. Az egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében a kormánypárt újabb javaslattal állt elő, amit az RMDSZ elfogadott. Ezzel a végleges szöveg megszavazására már június 30-ig sort lehet keríteni az eredetileg kijelölt szeptember vége helyett. Az SZDP vállalta, hogy visszaállítják egészében a tulajdonjogot, azon ingatlanok esetében, amelyekben közintézmények működnek, mint iskolák, kórházak, szociális gondozók, pártszékházak, diplomáciai képviseletek, a tényleges átadásra öt, de legtöbb tíz éven belül kerül sor olyan körülmények között, hogy a bérlő fizet, az egyház pedig a tényleges birtokbahelyezés pillanatáig adómentes lesz. Erről az egyházfőkkel az elkövetkező napokban fognak tárgyalni. A magyarországi választások idején újabb roham indult az RMDSZ legitim vezetése, kiemelkedő személyiségei ellen, jelezte Gyarmath János főszerkesztő. Borbély László szerint ha valakiknek egykor voltak is fenntartásaik, ma már nem kérdőjelezhetik meg az RMDSZ és az SZDP együttműködésének hatékonyságát. Borbély László hangsúlyozta: az RMDSZ meg sem kísérelte azt, hogy beleszóljon az anyaországi választási harcba. Egyes platformok, szervezetek elkötelezték magukat, "amit én nem találok helyesnek." /(Gyarmath János): Mérlegen az egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. május 3.

A Varadinum-rendezvények sorában, máj. 1-jén a kárpát-medencei politikai kerekasztallal a Bihar megyei RMDSZ legfőbb célja az volt, hogy a határon túli politikába is begyűrűző anyaországi választások után a lakosságot aggasztó kérdésekre alkalmuk legyen válaszolni a politikusoknak. A választásokat megnyerő MSZP nevében Szabó Vilmos képviselő, a külügyi bizottság alelnöke válaszolt a kérdésekre. A résztvevők: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Brezovics László; a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Józsa László alelnök; Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök; Mézes Rudolf, a Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának tagja. Azon kérdésre, hogy a határon túli magyaroknak milyen elvárásaik vannak az új magyar kormánnyal szemben, a szervezeteiket képviselők válasza összecsengett. Brezovics László a kedvezménytörvény folytatását kérte, Józsa László kívánta: a következő négy év mentes legyen a hullámzásoktól. Markó Béla hangsúlyozta: a történelem bűne, hogy az a helyzet, amibe kerültünk, kialakult. A felvidéki Mézes Rudolf kérte: rólunk, de ne nélkülünk. Szabó Vilmos válaszát nagy figyelem kísérte: "Magyarok vagyunk, s vállaljuk" - parafrazálta a kerekasztal bevezetőjeként elmondott vers sorait. Felelősséget vállalnak a Kárpát-medencében élő 15 millió magyarért, szándékuk folytatni az elmúlt 4 évben elkezdett együttműködési formát. Az ígért támogatásokat megadják, sőt, lehetőség szerint többet is, ha az anyaország gazdasági fejlődése engedi. Az MSZP a határon túliak által legitimnek tekintett politikai alakulatokkal tárgyalni fog, minden olyan párttal, amelyet elfogadnak a határon túliak. Tárgyalnak a pártvezetőkkel s a határon túliak pártjai is egymás között a MÁÉRT keretében. A szervezetek belső életébe viszont nem szólhatnak bele. A kedvezménytörvényről elmondta, hogy a megalakuló koalíciós kormány egy kormányprogramot hajt végre. Az MSZP és az egyházak kapcsolatáról érdeklődőnek Szabó Vilmos elmondta, hogy bár egyes egyházak bekapcsolódtak a kampányba s a vitába, a korrekt viszony lehetősége adott. Szerződések, megállapodások szavatolják. A határon túli egyházakkal szervezett kapcsolataik nincsenek, lehetőséget adnak az egyházi vezetőknek, hogy találkozzanak a kormánnyal. Az MSZP pártközi kapcsolatai révén "jószolgálati módon közbenjárhat az SZDP-nél a sérelmek orvoslásáért. A vendég a választásokról szólva remélte, lecsillapodnak az indulatok, nincsen minden négy évben rendszerváltás és forradalmaknak sem kell lenniük. Markó Béla zárszavában hangsúlyozta, milyen fontos számunkra a józan és visszafogott politizálás. Nem a magyar pártok közti lövészárkok ásásában, hanem azok betömésében kell segítenünk. /(Balla Tünde): Kárpát-medencei politikai kerekasztal a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. május 3.

Két hete megjelent a Hivatalos Közlönyben az a sürgősségi rendelet, amely eltörli a Magyarországra utazók számára az egészségbiztosítási kötelezettséget, azonban kilépéskor továbbra is kérik ezt az okmányt. Vasile Ardelean megyei határrendész–parancsnok szerint az ország minden átkelőjén továbbra is fel kell mutatni a biztosítást. /Továbbra is kérik az egészségbiztosítást a Magyarországra utazóktól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

2002. május 3.

A Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) ülését tartották meg Zilahon ápr. 27-én. Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke a protokollum helyzetét ismertette. Kijelentette, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés. Zilahon kifüggesztették az intézményeket magyarul is megnevező táblákat, akárcsak a kétnyelvű helységnévtáblákat. A kisebbségi kultúra anyagi támogatása is szerepel a megállapodásban, első jelként a zilahi EMKE- ház javítására a helyi tanács jóváhagyott ötvenmillió lejt. A Vajdaságban járt RMDSZ-küldöttség tagjaként Seres Dénes röviden tájékoztatta az MKT tagjait a Szabadkán tartott megbeszélésekről, a délvidéki magyarság körében tapasztalt, a hazaiakhoz hasonló gondokról, az ottaniak igényéről erdélyi testvértelepülési kapcsolatok létesítését illetően. /Fejér László: Nem zökkenőmentes együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. május 3.

Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat hét művésze úgy döntött, hogy megválik a színháztól. Nagyrészük Budapestre, a Honvéd Együtteshez szerződött. A társulat éléről távozik Béres András művészeti igazgató is, aki a továbbiakban csak a Színművészeti Egyetem rektoraként kívánja tevékenységét folytatni. Béres András elmondta, hogy a távozások egyedi esetek. Ősztől magyarországi társulatnál szeretnék folytatni pályájukat: Viola Gábor, Domokos László, Katona László, Bocskor Lóránt, Kátay István, a lányok közül Fazakas Júlia, Kovács Ági és Kézdi Imola. A társulattól elment és Magyarországon tartózkodik Kovács Ágnes, Fazakas Júlia ugyancsak, de kapott szerepet a Stúdió K-nál. Mindketten tisztázták munkaviszonyukat a színházzal. Ezután Magyarországon dolgoznak, vagyis megszakították munkaviszonyukat, akárcsak Kátay István, Kovács Ági, Kézdi Imola, Fazakas Júlia, Viola Gábor és Domokos László is. Katona László nem óhajtja megszakítani munkaviszonyát, továbbra is a marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja marad, de egy évadot szeretne a Krétakörben játszani Magyarországon. Bocskor Lóránt más társulathoz szerződik át. - Keresettek a vásárhelyi színészek, , ismertek az egész magyar nyelvterületen. A most távozó színészeket főleg Béres András szerződtette Marosvásárhelyre. A döntésben közrejátszott az a bizonytalanság, ami a marosvásárhelyi színházon belül és kívül kialakult a színház jövőjét illetően. /Lokodi Imre: Hét színművész válik meg a Tompa Miklós Társulattól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2002. május 3.

Ápr. 30-án Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság ülésén Bolyai Jánosról tartott előadást Benkő Samu művelődéstörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Oláh Gál Róbert matematikus, egyetemi adjunktus. Ugyanakkor került sor a KZST Bolyai János életével és művével kapcsolatos Sortis pályázatának díjkiosztó ünnepségére. Oláh Gál Róbert beszámolt kutatásainak eredményéről. A KZST Sortis néven pályázatot hirdetett középiskolások számára Bolyai János alakjának leírására, műfaji megkötöttség nélkül. A zsűri három munkát érdemesített díjra. A pályázatot az NKÖM támogatta. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. A Sortis pályázat nyertes diákjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2002. május 3.

Nagybányán ápr. 26-án volt a zárórendezvénye a Németh László Napoknak, a helyi Németh László Gimnázium rendezésében. Az író nevét viselő középiskola előadását teltházas közönség jutalmazta a színházban. A színház előcsarnokában Vánk Sándor: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában című kiadványát mutatták be. Vlaicu Zsuzsa, a Németh László Gimnázium igazgatónője köszöntötte a szerzőt. Az "Erdély kiváló fejedelmei és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc" c. történelmi vetélkedőre a színház nagytermében került sor. A rendezvényt a Schola Rivulina római katolikus ifjúsági énekkar műsora előzte meg. /( vásárhelyi): Könyvbemutató és vetélkedő. Németh László Napok - a minőség jegyében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 3./

2002. május 3.

Ápr. 27-én felavatták a Felsőbányai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (F-MADISz) irodáját. A helyi RMDSZ székházban alakították ki, az Illyés Közalapítványnak köszönhetően számítógéppel és telefaxszal is felszerelt irodahelyiséget. Hupka Félix MADISZ-elnök kifejtette: szeretnék, ha az iroda szellemileg, lelkileg is hozzánőne a következő nemzedékekhez. /(dávid): MADISZ iroda nyílt Felsőbányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 3./

2002. május 3.

Ápr. 30-án RMDSZ-üléssel egybekötött vitafórumra gyűlt össze Borossebes magyarsága a helybeli református parókia felújított épületében. Gabnai Erzsébet RMDSZ-elnök beszámolójában kiemelte: 10 magyar gyermek vesz részt a vallásoktatásban, 5 pedig fakultatív magyar nyelvű oktatásban, Sajgó Katalin tanítónő jóvoltából. A borossebesi magyarság legnagyobb gondja, hogy megszűnt a magyar nyelvű oktatás, mindkét felekezetnek beszolgáló lelkésze van, illetve a felekezetek egyházi ingatlanjait csak részben vagy egyáltalán nem tudták visszaszerezni. Tavaly október óta Borossebesen nem lehet fogni a Duna Tv adását, az M 1-et pedig zavarja a Rádió 21 helyi adása. /Meleg hangú vitadélután Borossebesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2002. május 3.

Harmadszor szervezik meg a Székelyföld Konferenciát Csíkszeredában, amely méltó módon emlékezik a 100 évvel ezelőtti, tusnádfürdői Székely Kongresszusra is. Az októberre tervezetett konferenciát megelőzően máj. 3-án, a színházi alszekció ülésezik, témájuk: "Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régiófejlesztésben. Lehetséges jövőkép(ek)." A színházi tanácskozásra meghívták a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat, a csíkszeredai Csíki Játékszínt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatot, valamint a Színművészeti Egyetem képviselőit. /(Daczó Dénes): Színházak szerepéről a székelységben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. május 3.

A Kölcsey Ferenc Alapítvány /Szatmárnémeti/ szervezésében máj. 2. és 4. között a Kölcsey Főgimnázium ad otthont a X. Országos Diákszínjátszó Fesztiválnak (ODIF). Tíz évvel ezelőtt Szatmárnémetiben indult útjára az ODIF, a magyar diákszínjátszók jubileumi országos seregszemléjének megrendezését szintén Szatmárnémeti vállalta fel. A fesztiválra 19 középiskolából összesen 20 csapat érkezett. A fesztiválnak idén először nincs hivatásos zsűrije, minden csapat egy zsűritagnak számít, egy–egy felhatalmazott diák állapítja meg az első három helyezés sorrendjét. A fesztivált ápr. 4-én kerekasztal–beszélgetés zárja, ahol a diákoknak lehetőségük lesz kifejteni véleményüket a színjátszásról. /(anikó): Jubileumi országos diákszínjátszó fesztivál Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

2002. május 3.

Kolozsváron tartották ápr. 26-27-én a Misztótfalusi Kis Miklós emlékkonferenciát. A rendezvénysorozat ápr. 28-án, vasárnap a Romániai Református Egyház Zsinatának a Nagybánya melletti Misztótfaluban szervezett ünnepi ülésével zárult, amely határozatban semmissé nyilvánította az 1698. évi nagyenyedi zsinat Misztótfalusit elítélő határozatát. A határozat a több mint három évszázaddal ezelőtt megsemmisítésre ítélt munkáját, a MENTSÉG–et az egyház és az egész magyar nép közös örökségének nyilvánította. /Rehabilitálták Misztótfalusi Kis Miklóst. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

2002. május 3.

Az Erdővidék Egyesület máj. 1-jére meghirdetett ülésén a meghívott polgármesterek többsége nem jelent meg, pedig a helyzet minél jobb megismerése fontos lett volna. Csanády András budapesti kutató előtanulmányából (A térség gazdaságának jelen állapota) kiderült, Erdővidéknek kevés az esélye, hogy gazdasági átalakulását a nemzetközi tőke és szervezetek benyomulása oldja meg. Az önkormányzatoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk, akár a település gazdasági tevékenysége egészének átalakításától sem szabad visszarettenniük. Rendkívül fontos lenne a települési és forgalmi szerkezet újragondolása. Demeter János megyei tanácselnök felajánlotta, hogy segítenek a tudatos tőkevonzásban, a pályázatok szakszerű megírásában. /(hecser): Merre tovább, Erdővidék? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2002. május 3.

Nagy élményt nyújtott a dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban élő-tanuló gyermekek számára a neves szlovákiai Ghymes együttes dévai koncertje. A Ghymes együttes gyermekekhez szóló, Bennünk van a kutyavér című albumát adta elő. A Ghymes együttes 18 éves pályafutása sarán ez volt második erdélyi vendégszereplésük. /SK: Déván énekelt a Ghymes együttes. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2002. május 4.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnökétől tudakolta, mit jelent az RT közleményében ez a megállapírás: "Nem először tapasztalunk romániai magyar politikusok részéről a közösség értékrendjétől elforduló vagy azzal ellentétes magatartást, nyilatkozatot, legyen szó akár a státustörvényről, a magyar igazolványról vagy éppen a magyarországi választási eredményekről. Ezt egyetlen felelős politikus sem engedheti meg magának". Toró emlékeztetett: a magyar igazolványról elég említeni Verestóy Attila szenátor vagy Székely Ervin képviselő magatartását. Gyarmath mentegette őket: tisztázták, árnyalták álláspontjukat, amelyhez egyébként joguk lenne egy demokratikus társadalomban. Toró ellenvetette: mennyire nyilakozhat magánszemélyként egy szenátor vagy képviselő, főleg akkor, ha az udvarhelyi szenátor ráadásul a széki szervezet elnöke is. Mit jelent az, hogy az RMDSZ csúcsvezetése eltávolodott a polgári értékrendtől?- kérdezett tovább a főszerkesztő. Ez arra vonatkozik, hogy a választás két fordulója között Markó Béla szövetségi elnök tett egy nyilatkozatot, amelyben gyakorlatilag elkötelezte a szervezetet a második forduló után végül is győztes baloldal mellett. Gyarmath vitatta, hogy ilyen megállapítás elhangzott. /(Gyarmath János): Két malomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2002. május 4.

Adottak a feltételek ahhoz, hogy idén ősztől egy-egy általános iskolai osztályban fakultatív magyar nyelvoktatás kezdődjön a moldvai csángómagyarok számára Pusztinán és Klézsén - jelentette be ápr. máj. 2-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy az RMDSZ küldöttsége tárgyalásokat folytatott Bákóban a megyei prefektussal, valamint az oktatási minisztérium megyei képviselőivel. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökhelyettese, ugyanakkor részt vett a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke és alelnöke is. Megállapodás született arról, hogy a fakultatív oktatás iránti szülői igényeket, az oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett az oktatási minisztérium elé terjeszti. Viorel Hrebenciuc úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szülői kérések megfelelnek az előírásoknak, az oktatási törvény értelmében semmi akadálya annak, hogy ezeket az osztályokat beindítsák. "Romániában senki nem érdeke az, hogy a magyar nyelv fakultatív oktatását megakadályozzák ebben a megyében - mondta. /Csángóföldi RMDSZ-látogatás. Ősztől beindulhat a fakultatív magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2002. május 4.

Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön - hangsúlyozta Markó Béla a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A szövetségi elnök máj. 2-án, illetve 3-án, RMDSZ-küldöttség élén tett kétnapos körutat Bákó megyében, mely során felkereste a Klézsén, Külsőrekecsinben, illetve Pusztinán élő csángómagyar közösségeket. A körút első napján az RMDSZ küldöttsége Bákóban megbeszélést folytatott Viorel Hrebenciuckal, a Szociáldemokrata Párt alelnökével, Radu Catalin Mardare prefektussal, Ghiorghi Iorga megyei főtanfelügyelővel, illetve Livia Liliana Silisteanu tanfelügyelő-helyetessel. A megbeszélésen jelen volt még Bartha András, valamint Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetői is. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. Markó Béla ugyanakkor még elmondta, felkérték a hivatalos szerveket, ne zaklassák tovább a csángómagyarok szervezeteit, szüntessék meg a magyar gyerekek megfélemlítését az iskolákban. A körút másnapján az RMDSZ politikusai megtekintették a csángó-magyar oktatási program keretében működő klézsei magyar tanulmányi házat, majd a Szeret-Klézse Alapítvány székházában találkoztak a helyi lakossággal. A fórumon elhangzott, a magyar oktatás megteremtése mellett a csángómagyarok a földek és erdők visszaszolgáltatásában, szociális és gazdasági gondok megoldásában is kérik az RMDSZ támogatását. A szövetségi politikusok ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják a csángómagyar településeken működő kis- és középvállalkozásokat, valamint bejelentették: nagyarányú anyagi támogatást nyújtanak egy, a klézsei magyarság szellemi és tárgyi kulturáját bemutató falumúzeum létrehozásához is. Az RMDSZ politikusok megbeszélést folytattak a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. A kétnapos körút a Pusztinán tartott lakossági fórummal zárult. /RMDSZ-küldöttség Csángóföldön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

2002. május 4.

Népes RMDSZ-küldöttség kereste fel Csángóföldet. Nem volt a küldöttség tagja az a két RMDSZ-tisztségviselő, aki felvállalta a csángómagyarok képviseletét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Sógor Csaba szenátor. Előzőleg Bukarestben szemináriumot tartottak "a moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonosságáról". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László képviselő erélyes fellépésének eredményeképpen kaphatott szót ezeb a szemináriumon Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kijelentette: a bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem kapott meghívót, amikor erről a kérdésről Budapesten vagy Csíkszeredában rendeztek szemináriumot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Tiltakozott az alsóházban Szilágyi Zsolt képviselő is. Szerinte a tájékoztatási tárca által kiküldött meghívókhoz mellékelt dokumentum a magyar nyelv új meghatározásával szolgál: "hagyományos román nyelvjárás, bizonyos erdélyi tájegységekre jellemző fonetikai és lexikális sajátosságokkal". Szilágyi elmondta, több évtizede folyik a moldvai csángók asszimilációjára törekvő politika. Véleménye szerint az a szándék, hogy román eredetűnek mondják azt a közösséget, amely anyanyelve és kultúrája védelmét és ápolását kéri, csupán az ET vonatkozó ajánlása gyakorlatba ültetésének kikerülését fedi. /Sarány István: Párhuzamosságok csángó-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

2002. május 4.

A magyar kultúra nagyon sokat vesztett pozíciójából Váradon — fogalmazott Pomogáts Béla, aki az Anyanyelvi Konferencia képviseletében vett részt a Varadinumon, a máj. 2-i magyar—román kulturális közeledés napjának pedig egyik szorgalmazója volt. "Az EU sokat adhat Váradnak, használják ki! Sürget az idő, a város határozott identitással az eurointegrációban nagyobb szerepet kaphat" - javasolta Pomogáts azon a kerekasztal megbeszélésen, melyen a román kulturális folyóiratok főszerkesztőivel és nagyváradi magyar írókkal, költőkkel találkozott. Hubay Miklós drámaíróval díszvendégei voltak a román—magyar kulturális közeledést szorgalmazó egész napos eszmecsere-sorozatnak. Fölvetődött, hogy próbáljanak két nyelvű, kulturális folyóiratot indítani, amelyben magyar szerzők románra átültetett alkotásait, illetve a román írók, költők magyarra fordított munkáit közölnék. A Körösvidéki Múzeumban bemutatkozott valamennyi folyóirat és fiatal váradi testvérük, a Várad, melyet a helybeli Ady Társaság és elnöke, dr. Indig Ottó ad ki, mindenféle támogatás nélkül. Tavaszy Hajnal az Ady Társaság titkára a provincializmus kérdését taglalta: a távolságok miatt nem igazán tudni, mi történik a két fővárosban a kulturális kapcsolattartás szintjén. Dénes László költő, az Erdélyi Napló főszerkesztője szerint a kultúrát, s benne a váradit is, megölték a kommunizmus évei. /(Balla Tünde): Magyar—román kulturális közeledés a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2002. május 4.

Magyar fiatalok a Kárpát-medencében - ezt a címet viseli az a felmérés, amit a határon túli magyar fiatalok helyzetéről készítettek a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetben. A felmérés a 15-19 éves korosztályról készült 4450 fiatal megkérdezése alapján. A kutatók Felvidéket, Kárpátalját és a Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették, Erdélyt két régióra osztották - Székelyföldre és Belső Erdélyre. Az oktatási helyzetre négy régióban általánosan jellemző, hogy az alap- és általános iskolák magyar nyelvűek: a Felvidéken a megkérdezettek 85 százaléka, Ukrajnában és Erdély két régiójában a fiatalok háromnegyede járt magyar nyelvű iskolába. A Vajdaságban pedig párhuzamos tannyelvű az általános iskolai képzés, tehát a magyart és a többségi nemzet nyelvét is tanulják a fiatalok. A továbbtanulási szándékról: a vajdasági fiatalok kétötöde szeretne első iskolában továbbtanulni - egyötödük Magyarországon. A kárpátaljai fiatalok fele akar továbbtanulni, a szlovákiai fiatalok háromtizede. A székelyföldiek többsége nem kíván tovább tanulni, akik viszont igen, azok 37 százalékban egyetemre, főiskolára törekszenek, egyhetedük Magyarországon képzeli el továbbtanulását. A belső erdélyieknek csaknem a fele tanulna tovább. A "célintézmények" itt is magyarországiak, vagy otthoni magyar nyelvűek. Az életmódbeli szokások körében elgondolkoztató a vajdasági fiatalok állítása, miszerint 40 százalékuk kipróbált valamilyen drogot és 93 százalékuk már italozott - fiúk-lányok vegyesen. A székelyföldieknek 72 százaléka fogyasztott alkoholt, de a leányok aránya itt jóval kevesebb és közülük is a székelyföldiek ítélik meg legszigorúbban a családon belüli alkoholizmust. Mindössze 1 százalékuk tűrne meg a családban alkoholistát. A fiatalok csaknem minden régióban diszkóban múlatják az időt, ha szórakozni vágynak, csupán a belső erdélyiek járnak nagyobb arányban könyvesboltba, - 41 százalékban - és 27 százalékuk könyvtárba, viszont alig egyötödük volt filmszínházban a vizsgálatot megelőző egy hónapon belül. A belső erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el - a kötelező irodalmon kívül - a felmérést megelőző esztendőben, a partiumiak két kötetet, de egynegyedük 2001-ben egyetlen könyvet sem olvasott el. A kárpátaljai fiatalok egynegyede egyáltalán nem olvas könyvet — egyet sem olvasott el az elmúlt évben. A székelyföldi magyarok pedig - állításuk szerint - csak magyar nyelvű könyveket hajlandók olvasni. A fontossági skálán, - melyen a család, a pénz, a kultúra, a vallás és a barátság is szerepelt, - a vallás és a politika csaknem mindenütt az utolsó helyek egyikén szerepelt, a két legfontosabb értéknek a családot és a saját jövőt jelölték meg a fiatalok. A maguk módján vallásosnak vallotta magát Erdélyben és Kárpátalján a fiatalok egynegyede, a Vajdaságban 10 százaléka. Érdekesség, hogy a többségi nemzetet megillető tolerancia csaknem mindenütt szerepel a fiatalok állásfoglalásában. Általában optimisták a jövőjüket illetően, legkevésbé a felvidékiek. A többségi nemzethez való viszony javulásában nem nagyon bíznak a Székelyföldön és a Szlovákiában élő magyar fiatalok. /(Leopold Györgyi): Magyar fiatalok a Kárpát- medencében. Egy generáció tükörképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2002. május 4.

1718. április 30-án, tehát 284 évvel ezelőtt vált főiskolává az a Református Kollégium, melynek mai utódáról, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumról annyi de annyi szó esik. Az Öregdiákok Baráti Köre minden esztendőben, április végén megemlékezik erről a dátumról. Az idén az iskola dísztermében megtartott ünnepségen Deé Nagy Anikó könyvtáros, a Teleki Téka Alapítvány kuratóriumának elnöke arra a Koncz Józsefre emlékezett, aki mindmáig az iskola legteljesebb történetét írta meg hajdanán. Koncz József nevét a magyar művelődéstörténetbe mindenekelőtt a hatodik magyar nyelvemlékünk megmentésével írta be - állította Deé Nagy Anikó. Ugyanis Erdőszentgyörgyön rábukkant arra a 14. század közepéről származó latin nyelvű kézírásos bibliára, melyben az 1400-as évek elejéről származó magyar bejegyzés található. Ma a róla Koncz-kódexnek elnevezett bibliát a Teleki-Bolyai könyvtár őrzi, és mint ismeretes, 55 magyar szó található benne. Koncz József ezenkívül életében sokat tett a kollégium könyvtárának gyarapításáért, anyagának feldolgozásáért, fő munkája pedig a 774 oldalas iskolatörténet. /Máthé Éva: Ünnepség a Bolyai Farkas Gimnáziumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2002. május 6.

A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva? – írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző röviden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon miért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már januárban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter asszony is. Ecaterina Andronescu – pártja döntését semmibe véve – kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szétválasztása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. - Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Nastasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy abban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Nastase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyelvű volt. Ráadásul Gheorghe Funar azzal fenyegette meg a kolozsvári magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőtlen provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elképzelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. /A Bolyai líceum ál- és valós problémái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

2002. május 6.

Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön – hangsúlyozta Markó Béla máj. 3-án, a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak, és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői végül elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét, és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. /S. D.: Ősztől magyar tannyelvű csoportok indulhatnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

2002. május 6.

Az Arad és Hunyad megyei SZDP–RMDSZ protokollum részleteit ismertette a lap Arad megyében a Szabadság-szoborról: tanulmányozni fogják, melyik a legalkalmasabb hely a szoborcsoport újrafelállítására. A felállítás engedélyének függvényében meghatározzák a restaurálás és újrafelállítás időszakait. Az Arad megyei történelmi emlékművek visszanyerése terén megállapodtak Nepomuki Szent János szobrának restaurálásáról és újrafelállításáról, továbbá az aradi vár civil jellegű átalakításáról. Az utcanév-változtatások javaslatai: Andrényi utca, Neuman-testvérek utca, Salacz Gyula utca, Barabás Béla utca, Kuncz Aladár utca, Heim Domokos tér, József Attila utca. Egykori kimagasló személyiségek sírhelyeinek megőrzése és védelme. Alsótemető: Barabás Béla (Románia képviselőházának és szenátusának tagja, a Kölcsey Egyesület vezetője), Varjassy Árpád (vezér-tanfelügyelő, a Kölcsey Egyesület elnöke 1893–1915 között), Varjassy Árpád (a Kölcsey Egyesület elnöke 1881–1886 között), Csécsi Imre (református lelkész, költő), Parecz István (A Kölcsy Egyesület alapító tagja), Parecz Béla (Románia képviselőházának tagja), Institoris Kálmán (Arad polgármestere 1901–1906 között), Lőcs Rezső (Arad polgármestere 1917–1919 között), Cserepy Árpád (ezredes, a Kölcsey Egyesület vezetője), Dr. Szele Károly (zeneszerző, zongorista, a Kölcsey Egyesület alelnöke), Mezey Zsigmond (zenekritikus, történész), Sulik Kálmán (újságíró, szerkesztő), Lászlóffy-Wencel Bódog (színigazgató), Szöllőssy István (tanár, a Kölcsey Egyesület titkára), Frint Lajos (evangélikus püspök), Szántay Lajos (műépítész, a kultúrpalota és az evangélikus templom tervezője), Hajós Imre (festőművész, tanár), Simay István, Hönig Frigyes (gyáros, több aradi gyár megalapítója). Felsőtemető: Pataky Sándor (festőművész, tanár). Fehér megyében egyelőre csak megállapodás született, a konkrétumok még váratnak magukra. - Hunyad megyében a megyei RMDSZ operatív tanácsa kinevezte a megyei RMDSZ–SZDP protokollumba foglalt célkitűzések felelőseit, akiknek a megszabott határidők lejártáig mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az egyezménynek konkrét eredményei is legyenek. Az RMDSZ számára a legfontosabb pont a magyar tannyelvű állami közoktatás fenntartásának és fejlesztésének kormánypárti támogatása volt. Az egyezmény magyar tannyelvű osztályok működését garantálja a petrozsényi 4-es és 5-ös számú általános iskolákban, Petrillán, Vulkánban, Lupényban, Urikányban, Déván, Vajdahunyadon, Szászvároson és Pusztakalánban. Az RMDSZ-nek sikerült kieszközölnie, hogy az egészen szórvány településeken a minimális létszám alatti osztályok is működhessenek. A lupényi római katolikus egyházat megillető ingatlan, amely ma a Nyugdíjasok Házaként működik, ennek tulajdonjogi viszonyát a második negyedév folyamán kell tisztázni. Az aláírók sürgetik a vajdahunyadi vár restaurálását és a zejkányi emlékmű helyreállítását. /Mit tartalmaz az SZDP–RMDSZ protokollum régiónkban? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2002. május 6.

Máj. 4-éről 5-ére virradó éjszakán ismeretlen tettesek az aradi 13 mártírtábornok emlékoszlopát festékkel leöntötték, ürülékkel bemázolták és obszcén szavakat írtak rá. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének Elnöksége közleményben tiltakozott az emlékmű megbecstelenítése ellen. A meggyalázott emlékmű Arad város köztulajdonának része és április 14-én már célpontja volt egy hasonló esztelen akciónak, a polgármesteri hivataltól elvárják, hogy intézkedéseket hozzon a hasonló esetek megelőzésére. /Megbecstelenítették az emlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-422




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998