udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 430 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-430
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. szeptember 1.

Aug. 28-án Csíkszentmártonban, a premontreiek kegytemplomában ünnepélyes beöltöztetés volt: a premontrei rend új tagjaként Marozsán László megkezdte novíciátusát. /Ünnepélyes beöltöztetés. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Ion Iliescu államfő aug. 31-én Johannesburgba indult, ahol a Föld-csúcson vesz részt. Iliescu közölte, hogy "saját problémáinkról", "saját szegénységünkről" fogja tájékoztatni az értekezlet résztvevőit. A tanácskozás alatt Iliescu államfő találkozni fog Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, valamint több ország miniszterelnökével. /Ion Iliescu Johannesburgba utazott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2002. szeptember 2.

A francia hatóságok minden segítséget megadnak majd a Franciaországból hazatoloncolt gyermekeknek, hogy azok ne kerüljenek ismét az utcára, ahol újból kiszolgáltatottá válhatnak a különböző bűnöző szervezeteknek, jelentette ki Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter romániai látogatása végén. Sarkozy aug. 30-án érkezett Bukarestbe, hogy tárgyalásokat folytasson a román hatóságok képviselőivel a Franciaországban virágzó emberkereskedelem felszámolásáról. Nicolas Sarkozy elégedettségét fejezte ki az Adrian Nastase kormányfővel és Ioan Rus belügyminiszterrel folytatott megbeszélés eredményével kapcsolatban. /Francia segítség hazatoloncolt kiskorúaknak. Elégedetten távozott Nicolas Sarkozy. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Szept. 2-án megnyílt a folyó törvényhozási ciklus V. ülésszaka. Az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújító első ülésén titkos szavazással újraválasztották Verestóy Attila szenátort a frakció elnökének, Szabó Károly Ferenc szenátort frakció elnökhelyettesnek, Kereskényi Sándor szenátort frakció titkárnak választotta meg. A Szenátus Állandó Irodájában az RMDSZ-t erre az ülésszakra megillető titkári tisztségbe a frakció Puskás Bálint Zoltán szenátort ajánlotta. A plénum a jelölést megszavazta. - Az RMDSZ Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségébe. /RMDSZ Tájékoztató, szept. 2. - 2275. sz./

2002. szeptember 2.

Az ukrajnai Kraszna településen szept. 1-jén átadták a román kormány anyagi támogatásával épült nemzetiségi gimnáziumot. A krasznai középiskola az első olyan tanintézet, amely Románia anyagi segítségével épült a határon túl élő románok számára. Az iskolaavatón megjelent Vasile Doru Ionescu, a határon túli románokért felelős román államtitkár, aki bejelentette, hogy az eddigi beruházásokon túl Románia könyvtárral és számítástechnikai laboratóriummal is felszereli a krasznai gimnáziumot. Az ukrajnai Krasznán mintegy 10 ezer román nemzetiségű ember él. Az iskolában 700 nemzetiségi diák tanulhat majd anyanyelvén. /Nemzetiségi középiskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Magyarózd ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját, valamint hagyományossá vált találkozóját, amelyet Horváth István (1909-1977) költő, a falu szülöttének szellemiségében tartottak. A kétnapos esemény aug. 31-én kezdődött ökumenikus istentisztelettel, majd fórumra került sor A történelmi egyházak és az írástudók felelőssége az anyanyelvi kultúra megőrzésében címmel. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökének értékelése szerint a fórumon megfogalmazták, hogy nem véletlenül rendelik az egyház mellé a "történelmi" jelzőt, hiszen Erdélyben a nyelv, a nemzet és az egyház közé egyenlőségjelet lehet tenni. Erdélyben az egyházak mindenkor a nemzeti megmaradást szolgálták, és ezt a történelmi küldetést továbbra is teljesíteniük kell. Másnap Horváth Arany, a Horváth István Alapítvány elnöke vallott meleg szavakkal a faluról. Vincze Zoltán történész a falu történetét foglalta össze előadásában, Kötő József pedig az önszerveződés fontosságára hívta fel a figyelmet. A templomban leleplezték az első és második világháborúban elesett magyar hősöknek szentelt emléktáblát, majd sor került Horváth István szobrának megkoszorúzására. /Sándor Boglárka Ágnes: 775 éves a Maros megyei Magyarózd Horváth István költőről is megemlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Pálfy G. István emlékeztetett a tavalyi témára: akkor irodalom és nemzet összekapcsolódásáról, szerepéről a nemzet megmaradásában beszéltek a meghívottak, most szintén a megmaradás jegyében volt szó az egyház és a nemzet, az egyház és az írástudók felelősségéről a nemzet megmaradásában. Vetési László két helyi személyiség példáját emelte ki: a paraszti sorból fölemelkedő Horváth Istvánét, aki az irodalom, a egyetemesség felé indulva hordozta népének üzenetét, és az ugyancsak magyarózdi Nagy András teológiai tanárét. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános történelmi áttekintést nyújtott az egyházak, a római katolikus egyház nemzetmegtartó szerepéről. Pakó Benedek végül a szászrégeni cselekvő egyház munkáját ismertette /felkarolják a szórványgyermekek, az árvák, az öregek sorsát, kollégiumot építenek, amelyben művelődési otthon is lesz, színpaddal/. /Bölöni Domokos: Egyetlen lehetséges életmodell: az asszimiláció-mentes élet. Megtartani hitében és nyelvében a népet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Aradon a tanács még áprilisban pályázatot írt ki a szoborállítási részletterv kidolgozására. A beérkezett pályamunkákat augusztus utolsó napjaiban értékelték. A legjobb pályamunkát a Renovatio Nova Kft. nyújtotta be. A kft. igazgatója, Sándor István műépítész elmondta, a helyi tanács szakbizottságában három lehetséges helyszín urbanisztikai részlettervének kidolgozására kérték fel a pályázókat. Az aradi Szabadság-szobor nagyjából 15x15 méteres területet foglal el, amelyet egy kovácsoltvas-kerítés övez. Az első szinten, mintegy 2 m magasban található a 13 honvédtábornok bronzplakettje, mintegy 4,5 m magasban a szobor négy oldalán helyezkednek el az allegorikus bronzalakok, végül 7,20 m magasságú a jelképes nőalak. /Puskel Péter: Egy lépés a Szabadság-szobor újrafelállítása felé. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Szept. 1-jén zárult a marosvásárhelyi Vártemplomban megtartott II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. A szervezésben oroszlánrészt vállaló Moldován Béla, a Maros-Mezőség Református Egyházmegye főgondnoka rámutatott: a konferencia célja az volt, hogy az értelmiségi bibliakörök egyéves tevékenységük után megint találkozzanak és megvitassák a legégetőbb kérdéseket. Mindig tele volt a 90 férőhelyes terem, sokszor pótszékekre is szükség volt. Vendégek érkeztek Kolozsvárról, a Székelyföldről, Budapestről az előadókkal együtt. Minden előadás után kerekasztal-beszélgetésre került sor. Sokat rontott az erdélyi magyarság lelkivilágán a kommunizmus, vagy akár a mostani neoliberalizmus és sorolni lehetne ezeket az áramlatokat, amelyek az embereket eltávolítják Istentől. A konferencián megállapították, hogy az elmúlt 50 év eredményeképpen az erdélyi értelmiség félreállt az egyháztól. /Véget ért a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Aug. 30-án kezdődtek a VI. Radnóti Napok, Vigh Attila felvételeiből nyílt tárlat. Mester Imre radnóti református lelkipásztor hangsúlyozta, még mindig az útkeresés időszakában vagyunk. Az év óvónője címet Magyarosi Erzsébet, a tanítónője címet Cundiev Maria vehette át. Aug. 31-én a színpadon könnyűzene- és népiegyüttesek léptek fel. Ezek között volt a Maros művészegyüttes és a helybéli Hékás gyermek néptánccsoport. /Vajda György: VI. Radnóti Napok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Szept. 1-jén Szatmárnémetiben, a Partiumi Magyar Napok (PMN) keretén bárki kérdéseket tehetett föl a jelen levő politikusoknak. Elsősorban az alacsony életszínvonal miatt záporoztak a kérdések. Szóba került az RMDSZ belső politikai törésvonalának témakörére is, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Szárny tagjaként kifejtette: megújulásra és szemléletváltásra van szükség az RMDSZ-ben. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke erre reagálva elmondta, az RMDSZ-t megújítani és abban új szemléletet meghonosítani csakis a tagság által lehetséges. Szóba került a Markó-Tőkés vita, volt aki sérelmezte, hogy míg a PMN első napján tartott konferencián jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, addig Tőkés László tiszteletbeli elnök nem jelent meg a rendezvénysorozaton. /Túrós Lóránd: Politikai talk-show a Partiumi Magyar Napokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Lázáriban a görög katolikus templom, 1986-os felépítése óta, nem rendelkezett haranggal. Két évvel ezelőtt Hollós János, nyíregyházai teológiai professzor harangot adományozott az egyháznak, a lázári hívek is úgy gondolták, itt az ideje, hogy gyűjtést szervezzenek egy újabb harang megöntésére. A két harang felszentelésére szept. 1-jén került sor. /Fodor István: Lázári: Harangot szenteltek a görög katolikusok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Dobai Zoltán, az ákosi református gyülekezet lelkipásztora évente templomnapot tart, melynek lényege, hogy a falunapokhoz hasonlóan összegyűljenek az onnan elszármazottak, és igyekezzenek megoldásokat találni a templom felújítására. Egy év alatt 62 millió 620 ezer lej gyűlt össze templomjavításra. Ennek egy jelentős részét a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma ajánlotta fel, másik része a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint magánszemélyek adományaiból gyűlt össze. /E. Gy. Templomnap Ákoson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Szept. 1-jén Máriaradnán az Erdélyi Szent István Ferences Rendtartomány provinciálisa Pál Leó, valamint a szécsényi novícius magiszter, Gergely atya előtt először tett egy évre szóló, egyszerű fogadalmat két novícius, Tibor és Erik testvér. Utánuk további kilenc szerzetes újította meg az egyéves, egyszerű fogadalmát. Az egyéves, egyszerű fogadalmakat addig ismétlik meg, amíg örök fogadalmat nem tesznek. Az első fogadalmasok túl vannak a csíksomlyói előképzésen, illetve az egyéves noviciátuson, amelyet Szécsényben töltöttek. /Elsőfogadalmas ferencesek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Szép hagyománya Végvár község magyarságának az évről évre ismétlődő falunap. Az Aradi Magyar Színház társulatának tagjai megzenésített verseket adtak elő gitárkísérettel a végvári református templomban. Toró T. Tibor parlamenti képviselő áttekintette a magyarság helyzetét a 2002. évi népszámlálás adatainak tükrében. Mint megállapította, csökkent a magyarság lélekszáma, Végvár is mintegy hetven magyarral fogyatkozott. Hangsúlyozta: a megfogyatkozás nem ad okot semmiféle pesszimista közgondolkozásra. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke kiemelte az örvendetes tényt, hogy Végváron egyre több szülő íratja magyar tagozatra a gyermekét, évről évre erősödik a magyar oktatás a községben. Végvár példaképe a bánsági magyarságnak. A falunapon a főzőverseny és a tűzoltók vetélkedője is sikeres volt. /Sipos János: Főzőverseny és tűzoltó-vetélkedő. Végvár hagyományos ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2002. szeptember 2.

Az 1668-as évszám olvasható Torockó egyik kis faházán. A torockói kis ház ugyanis a Kárpát-medence legrégebbi datált magyar parasztháza, mondotta Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, aki a ház helyreállításáról tájékoztatott. A munkálatokat anyagilag a Transylvania Trust Alapítvány idei főszponzora, a Getty Alapítvány is segítette, a támogatók között van az Apáczai Közalapítvány is. A helyreállított ház ünnepélyes átadása aug. 31-én zajlott. /(i): Helyreállítják a Kárpát-medence legrégebbi parasztházát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2002. szeptember 3.

A parlament két háza szept. 2-án megkezdte az idei év második törvényhozási ülésszakát. Nicolae Vacaroiu, a szenátus házelnöke hangsúlyozta: az őszi ülésszakon prioritást élvez két jogszabály, amelyet a kormány kért a NATO-csatlakozás perspektívájában: a tisztségviselők vagyoni átvilágítása és a politikai pártok törvénye. Az RMDSZ parlamenti csoportja Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségére, a jelölést megszavazták. /Megkezdte őszi ülésszakát a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az RMDSZ képviselői csak jövőre, februárban választanak új frakcióvezetést. Jelenleg az elnöki tisztséget Kelemen Atilla tölti be, alelnökei Márton Árpád és Varga Attila, titkára Pataki Júlia. A felsőház egyik titkári helye az RMDSZ-t illeti, ezt továbbra is Puskás Bálint tölti be. A szakbizottságokban az RMDSZ egy kivételével megtartotta elnöki, alelnöki, illetve titkári helyeit. A kivétel az emberjogi bizottság, ahol az őszi ülésszakon Frunda György szenátor nem az elnöki, hanem az alelnöki tisztséget tölti be. Borbély László megtarthatta beosztását az állandó bizottságban. A szakbizottságok élén sem történt változás, az RMDSZ továbbra is egy elnöki, két alelnöki és négy titkári beosztást tudhat magáénak. /Simon Judit: Maradtak a frakcióvezetők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Bukarestben tartotta az Európai Néppárt elnöksége a VI. párbeszédet az ökumenikus patriarchátussal. Fő gondolat a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás gazdasági, politikai, szociális következményeinek a megtárgyalása volt. A háromnapos tanácskozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök, illetve Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke külön megbeszélést folytatott Wim van Welzennel, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével, illetve Horst Langessel, a Robert Schuman Alapítvány elnökével. Markó Béla kijelentette, fontosnak tekinti az együttműködést az Európai Néppárttal. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az európai fórumok támogatását kérte olyan célkitűzések számára, mint az állami magyar egyetem létrehozása. Az EPP felkérte az RMDSZ-t és az RMKDM-et, hogy támogassák a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot. Az RMDSZ képviselői kijelentették, hogy ez tőlük függ, mert részükről történt az elhidegülés az utóbbi időben, és szeretnék, ha jobban megértenék az RMDSZ szerepét. /Mózes Edith: Szorosabb együttműködés várható az RMDSZ és az EPP között. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Háromszéken is megalakult a Hegyvidéki Települések Fóruma, mely többek között az 500 méter fölött elterülő kistelepülések számára a kormányhatározatban elkülönített kedvezményeket ügyintézi. /Háromszéken 23 ilyen falu van./ A hegyvidéki szarvasmarha tenyésztők például 400 lejes állami támogatásban részesülnek minden leadott liter tejért. A résztvevők elsősorban a faluturizmus fejlesztési lehetőségeire koncentráltak. Tárgyaltak a Komandó-Kovászna közötti keskeny nyomtávú kisvasút újraindításáról is. A fórum következő ülését három hónap múlva Bálványoson tartják. /Farkas Réka: Fórum a falvakért. Támogatják a hegyvidéki településeket. = Krónika (Kolozsvár),

2002. szeptember 3.

Az Illyés Közalapítvány sajtónyilatkozatában támogatásáról biztosította Pomogáts Bélát az alapítvány elnöki tisztének betöltését illetően. Aláírók: Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, Gálfalvi György irodalomkritikus, a Látó főszerkesztő-helyettese, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, a Hét főszerkesztője, Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Köllő Gábor műszaki kutató, az Erdélyi Műszaki Társaság alelnöke, Kötő József színháztörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Péntek János nyelvészprofesszor, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke, Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Társaság elnöke és Szilágyi István író, a Helikon főszerkesztője. /Kiállás Pomogáts Béla mellett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2002. szeptember 3.

A The Economist című angol gazdasági hetilap múlt heti száma azt vizsgálta, hogy a román kormányzat milyen intézkedéseket hozhat a nyomor visszaszorítására. Miközben a közép-európai országok 2004-ben csatlakozhatnak az unióhoz, Romániának erre a pillanatra legalább 2012-ig kell majd várnia. Ennek a késedelemnek a fő oka a korrupció és a lerobbant infrastruktúra, amelyet a közelmúlt árvizei még jobban megviseltek. Rothadtak az országutak és a bíróságok is - vélte a lap. Románia lakosságának egyharmada szegénységben él, s a szociáldemokratává avanzsált egykori kommunista kormányfő semmit sem tehet a szegényekért. Igaz ugyan, hogy a kormány 50 dollárra emelte a minimálbért, s ígéretet tett a nyugdíjak növelésére is, az egészségügyi ellátás és a szegények iskolázatásának minőségi javítására azonban nincs pénze. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank folyamatosan az állami szektorban az alkalmazottak számának csökkentését sürgeti. /Soha nem lábalunk ki a szegénységből? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Dr. Vofkori László /Székelyudvarhely/ tanulmányában elemezte a népszámlálás előzetes adatait. A legnagyobb népességfogyatkozást a városok szenvedték el. Sürgősen el kellene készíteni egy átfogó demográfiai és szociológiai tanulmányt, ebben kijelölni a legfontosabb gazdasági és általános cselekvési programokat. Székelyudvarhely Csíkszeredával és Sepsiszentgyörggyel együtt a fogyó népességű városok sorába került, de népességmegtartó ereje nem sokkal rosszabbodott. /Oláh István: Házat, hazát, embert... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a református templom 1998-ban rendkívül leromlott állapotban volt - erre figyelt fel a fehérgyarmati Kölcsey Társaság, és úgy döntöttek, hogy vállalják a templom felújításának összes költségét. Simonfy Irén festőművészt, az EMKE Szilágy megyei elnökét felkérték ennek lebonyolítására. A Zilahon élő Balajti Károly építész elkészítette a tervet, Csiszár Aladár építkezési vállalkozó végezte a kivitelezést. 1999. szept. 30-ára a felújítási munkálatok befejeződtek, s hivatalosan átvette a Kölcsey Társaság vezetősége, magyarországi szakemberek jelenlétében, nagy megelégedéssel. A templom rendbetételének összes költségét ez a magyarországi Kölcsey Társaság fizette ki. Erdélyből egyetlenegy civil szervezet, állami intézmény vagy magánszemély nem járult hozzá! Egyesek megpróbálják kisajátítani maguk részére az eredményt. /Simonfy Irén festőművész, Zilah: Bajok vannak az emberi fejekben, jellemekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./ Simonfy Irén arra célzott, hogy az Erdélyi Naplóban közölt beszámoló /Bikfalvy György: Kölcsey-zarándoklat Sződemeteren. Meg kell állítani a romlást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./ szerint a Kölcsey-emlékünnepségen Muzsnay Árpád, az EMKE országos alelnöke elmondta: igyekeznek azon lenni, hogy minél nagyobb mértékben sikerüljön a politikus költő szülőfaluját zarándokhellyé változtatni. Civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek összefogásával az elmúlt 12 évben a sződemeteri templomon kétszer is javítási munkálatokat lehetett végezni.

2002. szeptember 3.

Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi óraadó tanár dolgozott a Jóbarátnál, a Kriterion Könyvkiadónál, volt megyei könyvtáros, szerkesztette az Erdélyi Szótörténeti Tárat; Nagyváradon és Kolozsvárott részt vesz a felső fokú újságíróképzésben, számos szakmai és civil szervezet tagja. 1991-től a Művelődés folyóirat főszerkesztője. Közben népművelőként járja az országot. Kisiratosra a médiatábor meghívott előadójaként érkezett. A Művelődés az 55. évfolyamnál tart. A folyóirat nehezen és, költségeit a pályázatok, a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium, a MÚRE és a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Communitas Alapítvány, esetenként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével tudják kifizetni. Most készül a szeptemberben megjelenő igen testes (120 oldalas) nyári, összevont szám, amely összefoglalója lesz a romániai magyar képzőművészeti életnek. Szabó Zsolt negyedmagával szerkeszti a lapot: Murad Bettyvel, Sütő Ferenccel és a már nyugdíjas Gábor Dénessel. Van egy megbízható, lelkes, külsős gárdájuk, szakemberek, egyetemi hallgatók. A folyóirat arculata némiképp változott. Egyrészt szűkítették a korábbi évek profilját, mivel egyes cikkek más szakkiadványokban is megjelenhetnek, ugyanakkor szélesítették is. E vonatkozásban először a szociális gondozást említette. A Művelődés felvállalta a településfejlesztés kérdését, a kis tájegységek fejlődési lehetőségeinek megvitatását. /Puskel Péter: Ötvenöt éves a Művelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Közeledik szeptember első szombatja, a volt szászrégeni tanítóképzősök hagyományos iskolatalálkozója. A szászrégeni tanítóképző (pedagógiai iskola) fontos szerepet töltött be a Maros megyei oktatásban és az erdélyi tanítóképzés történetében. 1934-ben a kézdivásárhelyi magyar tannyelvű tanítóképzőt áthelyezték a marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba. 1940-ben állami magyar tannyelvű tanítóképző nyitotta meg kapuit Marosvásárhelyen, majd 1945-től újraindították a román nyelvű tanítóképzőt is Marosvásárhelyen. A megyei szervek a két iskolát Szászrégenbe költöztették, anélkül, hogy ott a működéshez szükséges feltételeket biztosították volna. Az 1948-1949-es tanévet már Szászrégenben nyitották meg az említett iskolák. Jó képességű, felkészült tanítók hagyták el évről évre az iskolát, melyre országos szinten is felfigyeltek. A minisztérium egyik napról a másikra megszüntette a szászrégeni magyar tannyelvű tanítóképzést. A megszüntetett szászrégeni magyar tannyelvű tanítóképző szellemét az évenként megtartott diáktalálkozók napjainkig fenntartották. /Fodor Sándor: A tanítóképzősök találkozója Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Idén is népviseleti parádéval, felvonulással kezdődött Mezőpaniton a dalos-táncos találkozó. Az élen, a lovaslegények nyomában most is a mezőcsávásiak Nagy Dénes vezette fúvószenekara haladt. A helyiek mellett Székelykövesd, Marosszentkirály, Csittszentiván, Gernyeszeg, Vajdaszentivány és Mezőbánd fiataljai ropták a magyar táncot a szabadtéri színpadon. Deák János iskolaigazgató egyfajta örökmécseshez hasonlította a néptánctalálkozókat. 1999 óta itt, Mezőpaniton is a figyelem előterébe került a néphagyomány. Alkotótáborok, vetélkedők, kiállítások sora jelzi ezt. /Bölöni Domokos: "Fiaim, csak énekeljetek!"Ahol mindig szépen szól az ének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Aug. 31-én és szept. 1-jén tartottak falunapokat Szaniszlón. A kulturális-szórakoztató műsort az utóbbi helyen felállított szabadtéri színpadon tartották, míg a focipályán mindkét nap reggeltől késő délutánig sportvetélkedők és más sportrendezvények zajlottak. A Szaniszló községet alkotó hat település együttes lélekszáma meghaladja az ötezer főt. Az általános iskolás tanulói léptek fel műsorukkal, majd könnyűzene-, illetve népi együttesek váltották egymást. /boros: Szaniszlói Napok - másodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Kigye település a kuruc-labanc háborúban teljesen elnéptelenedett. Ma is áll a kigyei kápolna, amely valamikor a település temploma volt. A kigyei határt kettészelő, Nagykárolyt Nagyváraddal összekötő út mentén figyelmezteti az utast a jel, a kigyei kápolna: Isten mindenütt él. Szeptember elsején Ilyés Csaba püspökségi titkár együtt misézett a környék papjaival a Szent Egyed emlékre szentelt kápolna előtt, a környező településekről ide zarándokolt hívek százai előtt. Egy nem létező településen minden év Egyed ünnepén zarándokok lépnek az ősök lábnyomába, és jutnak el a kigyei kápolnáig. /Cs. Cs.: "Hogy jelek lehessünk Isten és ember számára" Templombúcsú egy nem létező település kápolnája előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Az ország egyik legkorszerűbb iskoláját adták át aug. 31-én Magyarfrátán. A két évig tartó munkálatok során, egy német alapítvány támogatásával, felújították a tetőszerkezetet, a központi fűtést, a mellékhelyiséget pedig padlófűtéssel látták el. Az iskola háromszáz diákot szolgál ki. /Iskolafelújítás Magyarfrátán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Aug. 31-én "Ismerjétek meg, amit teszek" jelszóval került sor a 26. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, több mint 1300 résztvevő jelenlétével. A rendezvényre idén az egész Kárpát-medencéből érkeztek fiatalok és fiatalosan gondolkodók. Mindannyiukat az együttimádkozás, az együtténeklés és a barátkozás öröme vitte Csíksomlyóra. A három nap alatt a résztvevők kiscsoportos beszélgetéseken a liturgiáról elmélkedtek, ifjúsági énekeket tanultak, ismerkedtek és barátkoztak. Dr. György Attila, gyulafehérvári főegyházmegyei ifjúsági lelkész hangsúlyozta, hogy a résztvevők ma már komoly szándékkal és nem pusztán turistaként érkeznek a CSIT-re. Gergely István csobotfalvi plébános, a találkozó kezdeményezője és főszervezője elmondta, hogy ez a rendezvény még az elmúlt rendszerben egy 20-30 személyes lelkigyakorlattal indult, időközben nagy létszámú találkozóvá nőtte ki magát. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Liturgiáról beszélgettek a fiatalok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-430




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998