udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 482 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-482
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. február 1.

Ion Iliescu elnök jan. 31-én táviratot küldött George W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, melyben leszögezte, hogy az USA számíthat Romániára a világ biztonságának fenntartására, a béke és a szabadság megvédésére irányuló erőfeszítéseiben. A diktátorok hatalmát meg kell szüntetni - áll a táviratban, továbbá "támogatni fogjuk az ENSZ Irakkal szembeni feltételeinek megvalósítását célzó lépéseket". /Iliescu táviratban megerősítette. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./

2003. február 1.

Ion Iliescu elnök jan. 31-én táviratot küldött George W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, melyben leszögezte, hogy az USA számíthat Romániára a világ biztonságának fenntartására, a béke és a szabadság megvédésére irányuló erőfeszítéseiben. A diktátorok hatalmát meg kell szüntetni - áll a táviratban, továbbá "támogatni fogjuk az ENSZ Irakkal szembeni feltételeinek megvalósítását célzó lépéseket". /Iliescu táviratban megerősítette. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./

2003. február 1.

Kétoldalú megbeszélést folytatott jan. 31-én Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ hetedik kongresszusa előtt Szatmárnémetiben. A találkozót követően Medgyessy Péter közölte, a magyar és a román kormányfő közösen lobbizik a Budapest-Bukarest autópálya megépítése érdekében az Európai Unió elnökénél. Nastase szerint Romániának elsősorban az Aradon, Déván és Nagyszebenen áthaladó 4-es számú európai korridorra kell gondolnia. "Érdekeltek vagyunk ugyanakkor abban, hogy olyan leágazásokat is építsünk, melyek lefedik Románia egész területét" - hangsúlyozta Nastase. Medgyessy Péter elmondta, hogy a megbeszélésen konkrét megállapodásra jutottak a magyar kisvállalkozókat és befektetőket hátrányosan érintő romániai idegenrendészeti törvény módosításával kapcsolatban.Medgyessy Péter hozzátette: román kollégájával megegyeztek abban, hogy kölcsönösségi alapon kezelik ezt a kérdést, és 15 ezer euró lesz az a határ, amelynél nagyobb befektetés esetén könnyítés jár a magyar kisbefektetőknek. A román kormányfő is megerősítette, hogy Medgyessy Péter kérésére már a bukaresti kabinet következő ülésén újratárgyalják azt a rendelkezést, amely 100 ezer eurós, afféle garanciaküszöböt szab a külföldi - így a magyarországi - befektetők romániai vállalkozásaihoz. Adrian Nastase megjegyezte, Magyarország ezt a lépést már korábban megtette, éppen csak egy lényegesen alacsonyabb, 15 ezer eurós garanciaküszöböt szabott meg.A két kormányfő nem tárgyalt a státustörvényről. Medgyessy Péter újságíróknak elmondta azt is: a magyar miniszterelnöknek nemcsak az anyaországban élő tízmillió magyar iránt van felelőssége, hanem azok iránt a határon túl élő magyarok iránt is, akik a nemzet részét képezik. /Gazda Árpád, Rostás Szabolcs: Közösen pályáznak az autópálya-építésre. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./

2003. február 1.

Jan. 31-én Szatmárnémetiben Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok képviselőivel. A megbeszélés központi témája a kedvezménytörvény módosítása volt.Megegyeztek abban, hogy az egyeztetésre kiadott tervezet alapján további szakértői megbeszéléseket tartanak, hogy február második felében úgy hívhassák össze a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülését, hogy az már a határon túliak véleményét is tükröző szövegtervezetet vitathasson meg. Szóba került, miként lehetne hatékonyabbá tenni azokat az alapítványokat, amelyeken keresztül az erdélyi magyarság hozzájuthat a számára a magyar költségvetésben biztosított, az Országgyűlés által megszavazott támogatásokhoz.Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, csak munkaszövegnek kell tekinteni azt a törvénymódosítási tervezetet, amelyet a kormány a napokban eljuttatott a Máért tagjainak. Az RMDSZ is ragaszkodik álláspontjához, hogy az oktatási-nevelési támogatást maguk a családok, ne pedig a különböző szervezetek kapják. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke tisztességes, korrekt megbeszélésnek nevezte a magyar kormányfővel folytatott eszmecserét. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke esélyt lát arra, hogy február végén a Máért ülésén megállapodás születik a kedvezménytörvény módosításáról. Bálint-Pataki elmondta, az RMDSZ vezetői kérték az Illyés Közalapítványt megbénító áldatlan helyzet mielőbbi orvoslását. /G. Á.: Mini-Máért a prefektúrán. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./

2003. február 1.

Jan. 31-én Szatmárnémetiben Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt elnöke és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke aláírta a két párt együttműködési szerződését. Nastase fontos eseménynek nevezte a dokumentum aláírását, amely rögzíti a két párt közötti kapcsolatok fejlődését, az államközi kapcsolatok szempontjából is. Megköszönte Kovács László barátjának és pártjának a támogatást, amely hozzájárult, hogy az SZDP elnyerje a Szocialista Internacionalé teljes jogú tagságát, a magyar kormány támogatását a NATO-tagság elérésében és az EU-integrációban. A Medgyessy Péterrel való találkozót pozitívan értékelte, megegyeztek, hogy barátsággal és kellő komolysággal kezelik a létező vagy a jövőben felmerülő problémákat. Kovács László Markó Béla Összekötve élünk című versét idézve hangsúlyozta: igaz ez a románokra és magyarokra, Romániára és Magyarországra, mert a kisebbség és többség sorsa össze van kötve mind a két országban. Kovács a megállapodásból három pontot emelt ki: hangsúlyt helyez a fiatalok közötti együttműködésre, az értelmiségiek közötti kapcsolatok fontosságára és a kisebbségek kölcsönös támogatására. /(mózes): Együttműködési megállapodást írt alá az SZDP és az MSZP. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./

2003. február 1.

Jan. 31-én megkezdődött Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök pénteki kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: erdélyi magyarság egyetért az RMDSZ együttműködési politikájával, és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja ezt érvényesíteni a román parlamentben. Az RMDSZ az elmúlt években a szülőföld tényleges visszaszerzésében volt erős. Az autonómia elvben roppant egyszerű, mutatott rá: "Közös ügyeinkben közösen dönteni, külön ügyeinkben pedig külön dönteni. Meggyőződésem, hogy az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal." A protokollumpolitika célja, hogy egyenrangúvá tegye a magyarságot a románsággal. Szerinte egyesek attól félnek, "hogy netán több valósul meg abból, amit célul kitűztünk, és akkor nem lehet olyan hangosan, ízesen, jeremiásosan sírni-ríni." A romániai magyarság ma bele tud szólni országa sorsába. Továbbra is szükség van az RMDSZ-en belüli vélemények sokszínűségére. A felszólalók közül sokan kitértek az egység megőrzésének a szükségességére. "Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia" - jelentette ki Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök, aki arra figyelmeztetett, az RMDSZ szövetség jellege azt is kell jelentse, hogy egyaránt választ tud adni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kihívásaira. Rokaly József, a gyergyói szervezet elnöke vádló hangon jegyezte meg: oda jutott az erdélyi magyarság, hogy az autonómia igénye szélsőségnek számít. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Magyari Nándor László a demokratikus minimumra figyelmeztetett, mely alá az együttműködés révén sem szabadna mennie a szövetségnek. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform vezetője nagy hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánymódosítási javaslatai is részét képezzék a kormánypárttal megkötendő együttműködési megállapodásnak. Bucur Ildikó hevesen visszautasította a szövetség vezetőségét ért vádat, mely szerint az RMDSZ sikerpropagandát folytat. /Gazda Árpád: Megoszló nézetek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./ Jó munkát és sok sikert kívánok a kongresszusnak! - szólt ékes magyarsággal Adrian Nastase miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez. A román kormányfő beszéde közvetlenül Medgyessy Péter magyar miniszterelnök köszöntő szavai után hangzott el. Medgyessy beszédében utalt erdélyi származására, melynek folytán "szívéhez közel állónak" tekinti az erdélyi magyarságot. Az otthon maradás, a szülőföldön való boldogulás mellett foglalt állást. "A fiatalok érezzék, hogy jó itt együtt élni. Ehhez iskolákra, egyetemekre van szükség, lehetőségekre, hogy járják a világot, de belső kényszerre is, hogy ide visszatérjenek" - hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök külön megköszönte román kollégájának az RMDSZ kongresszuson való részvételt: "Köszönöm, hogy eljöttél, hogy itt vagy köztünk, mert az, hogy én eljöttem, nagyon természetes dolog" - mondotta Medgyessy Nastase felé fordulva. "Nem csak egyszerű udvariassági gesztus, hogy a román kormány tagjai részt vesznek az RMDSZ-kongresszusán; ennek szimbólumértéke van, újfajta politikai kommunikáció kezdetét is jelképezi" - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormányfő az RMDSZ-re hosszú távon is partnerként tekint. Nastase beszédében határozottan kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a román szuverenitás elve, valamint a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, de ugyanakkor elismerte, hogy a román állam egysége és integritása nem összeegyeztethetetlen a magyar kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "Az anyaország határain kívül rekedt magyarok támogatása elválaszthatatlan a szomszédos államok politikájától és Magyarország euroatlanti integrációjától". Kovács szerint az 1996-ban aláírt, oly bizalmatlanul fogadott román-magyar alapszerződés megteremtette a bizalom alapjait nemcsak Bukarest és Budapest, de Bukarest és Erdély között is; a jelenleg aláírt kétpárti megállapodás pedig ugyanezt a célt szolgálja.Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint "újra és újra ugyanolyan élethelyzeteket kell megélnünk, hasonló problémákkal kell megküzdenünk." A határon túli magyarok azonos problémáiról és reményeiről beszélt Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke is. "Szokatlan, hogy két szocialista párt egy konzervatív párt rendezvényén köti meg szövetségét" - kezdte köszöntőbeszédét az Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözletét is tolmácsoló Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, a határon túli magyaroknak élniük kell az adott lehetőségekkel, és el kell gondolkodniuk azon, milyen további lehetőségekre van szükség. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli, "az erdélyi magyarság jövőjét illetően az RMDSZ-nek fáklyás szerepe van, a jövőt illető sok közös terv és feladat közül pedig a legfontosabb az, hogy szót kell értenünk egymással". Az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás parlamenti képviselő a román miniszterelnöknek a magyar oktatás kiszélesítését ígérő nyilatkozatára reagált. "Három évvel ezelőtt álmodni sem mertünk állami magyar egyetemről, de ha a jelenlegi együttműködés folytatódik, további három év múlva maradéktalanul valóra válhat Adrian Nastase ígérete" - jelentette ki köszöntőbeszédében Eörsi. /Erdei Róbert: Magyarul szólt az RMDSZ-hez Nastase. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./

2003. február 1.

A Reform Tömörülés Koordinációs Tanácsa nyilatkozatban határolódott el az RMDSZ "vezetősége azon szándékától, hogy a minden erdélyi magyarnak helyet adó, sokszínű közösségi önkormányzatot kirekesztő, csak a párttagok érdekeit képviselő homogén és központosított egypárttá alakítsa". Az Utolsó szabad és büntetlen elhatárolódás címmel a sajtónak a helyszínen átnyújtott, Toró T. Tibor RT-elnök által jegyzett közlemény szerint a tiltakozók számára elfogadhatatlan, hogy - többek között - a magyar közösség nem választhatja meg közvetlenül vezetőit, a szavazati és választhatósági jog csak párttagoknak jár, a területi szervezetek önrendelkezési jogát megvonja az országos vezetőség. A tanács tagjai kijelentették: "a hasonló törekvésektől továbbra is elhatárolódunk, vállalva az ezért járó szankciókat, akár a kizárást is". Elítélik azokat, akiknek fontosabb a többségi hatalom által kínált pillanatnyi előny, mint a tiszteletbeli elnök által képviselt értékrend. /Pataky Lehel Zsolt: Megnyílt az RMDSZ VII. kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), febr.1./

2003. február 1.

Bodó Barna politológus elemezte a pillanatnyi politikai helyzetet. A kormánypárt erősödésnek a parlamenti matematikában egyelőre nincs hatása. Ha az SZDP, a kormányfő elképzelése szerint, "túl sok engedményt tesz" az RMDSZ-nek, akkor a választások alkalmával ezt a "számlájukra írják" a szavazók. Ezért szerette volna Adrian Nastase miniszterelnök előrehozni a választásokat. Az SZDP-nek szüksége van a protokollumra, mert ha nem, akkor olyan "játékra" kényszerül, amely sokkal többe kerül. A kormánypártnak nagyon komoly központosítási törekvései vannak, mindent a kezében tart. Az egészségügyi intézményeket például helyhatósági szintre vitték, nyilván anélkül, hogy mellé helyezték volna azokat az anyagi forrásokat, amelyeket az alkotmány előír. Az ellenzéket tekintve a parasztpárt a következő parlamenti rendszerbe bejut. A liberális és a demokrata párt pedig a korábbinál nagyobb erőt fog képviselni. Egy euró-integrációs folyamatban a kormánypártnak kirakatba helyezhetőbb partner az RMDSZ, mint a liberális párt. Ezzel bizonyítani tudja a nyitottságot, másrészt ezt az RMDSZ visszaigazolja. Más párt nem elégedne meg akkora hatalom-szelettel, mint az RMDSZ. - Bodó szerint a magyar és a román miniszterelnök jelenléte az RMDSZ kongresszuson nagyon komoly dolog. Ezzel szimbolikusan igazolják azt, hogy a román-magyar viszonyban a romániai magyar közösségnek meghatározó helye van, és ennek a viszonynak a politikai leképezője az RMDSZ. /Köllő Katalin: A parlamenti matematikában az SZDP erősödésének nincs hatása. Politikai helyzetelemzés Bodó Barna politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2003. február 1.

Az RMDSZ csúcsvezetése szerint minden a legnagyobb rendben történik: bővülő anyanyelvi oktatás, a törvénytelenül elkobzott javak nagyarányú visszaszolgáltatása, a demokrácia kiteljesedése, az adminisztráció decentralizálása, bürokrácia- és korrupcióellenes lépések megvalósítása, az életfeltételek fokozatos javítása a szülőföldön való boldogulás jegyében. Mindez a "következetes és hatékony politizálás" eredménye, amellyel az RMDSZ eljutott a kormányzásban való részvételhez, és jelenleg is folytatja a protokollumok jóvoltából a hatalom szekértolását lakáji hűséggel - állapította meg írásában Simon Endre. A csúcsvezetés elképzeléseit igyekeznek megvalósítani minden áron, "közösségünk érdekében". Az RMDSZ-ben, érdekvédelmi szervezetben meghonosodott a balkáni politizálás. Meg kell reformálni az RMDSZ-t. Szükséges a politikum és az érdekvédelmi hatáskör különválasztása. Az országon belüli hatáskört csak a magyar nemzetiségű autonóm önkormányzat gyakorolhatja. A külső érdekvédelmi hatáskört egy létrehozandó magyar nemzeti alapítvány révén kell kifejteni, amelyet idővel átvenne a Magyarok Világszövetsége, a magyar parlamentbe választott képviselőkön keresztül. A pártos jelleget egy platformosított pártnak kell képviselnie, ahol a platformok programjainak megfelelően a magyar nemzetiségi önkormányzatok közvetlenül megválasztott elektorainak százalékos arányú voksa fogja meghatározni az erőviszonyokat, és ennek megfelelően a parlamenti képviselők arányát. /Simon Endre: Bűvöletkeltés porhintéssel és önámítással. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2003. február 1.

A moldvai csángók ma is félelemben, fenyegetettségben élnek. A román tanítók és a papok megfenyegetik, megzsarolják őket, s a szülők - a román tévében legutóbb jan. 30-án sugárzott dokumentumok tanúsága szerint is - félnek megszólalni magyarul. Nyugati híradásokból értesült a világ, hogy a magyar nyelvet "az ördög nyelvének", "barbár nyelvnek" nevezik egyházi személyek, akik nem a szeretet, a tolerancia égi sugallatára hallgatnak. A román és a magyar kormányfőnek mennyi idejét, hány percét kellene hogy igénybe vegye egy "békés", emberi megoldás? - tette fel a kérdést Lászlóffy Csaba. Nem kivizsgálásra van szükség, hanem a legelemibb emberi jog biztosítására. A kis lépéseket célszerűnek tartó RMDSZ-politikának van-e tragikusabb mulasztása ennél? - kérdezett tovább. /Lászlóffy Csaba: Mire jó egy kongresszus? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2003. február 1.

Bihar megyében is felkészültek ama új lehetőség ki- és fölhasználásra, hogy a kisebbségi oktatásban tanuló diákok külön anyanyelvi vizsgát tehetnek az érettségi mellett. Ez plusz lehetőségeket adhat akár elhelyezkedéskor is, mert a vizsgán részt vevő egy olyan elismerő okiratot vehet kezébe, mint az informatika, az idegennyelv, vagy pedagógiai kompetenciát bizonyítók. A szaktanárok megbeszélése után az iskolákban kifüggesztették a tíz oldalas dolgozatok elkészítéséhez választható témákat. A tanulók rendelkezésére három hónap áll, hogy elkészítsék, s majd májusban megvédjék egy szakbizottság előtt dolgozataikat. Pásztor Gabriella, Bihar megyei magyar szaktanfelügyelő lesz az anyanyelvi vizsgabizottság elnöke. Reméli, mondta, hogy a kilenc Bihar megyei magyar és magyar tagozatos középiskola idei érettségizői élnek is vele. /(Balla Tünde): Bizonyítvány a bihariaknak is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2003. február 1.

Birtalan Ákos /sz. Székelyvécke, 1962/ 1992 óta Kovászna megyei képviselő, volt turisztikai miniszter is. 2000-ben Bukarestben szerezte meg a gazdaságtudományok doktora fokozatot. Az elmúlt nyáron súlyos betegség ítélte kényszerpihenőre. Birtalan szerint az RMDSZ mezőgazdasági szakértőinek segíteniük kell a hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtésében. Az önkormányzatnak, az egyháznak, az iskolának, a legjobb gazdáknak össze kell fogni a faluban. Jobban ki lehetne használni Farkaslaka, Székelyvarság, Marosfő, Kovászna természeti szépségeit, az ásványvízforrásokat és a termálfürdőket. /Barabás István: Mégis köztünk... = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.1./

2003. február 1.

Kartal Ernő minorita tartományfőnök /Miskolc/ összefoglalta a magyar nyelvű misét kérő olvasói írásokkal kapcsolatos vitát. Kifejtette, hogy megállapodtak a püspökkel az aradi hívek anyanyelvű lelkipásztori ellátásáról, azonban nincs még elég magyar anyanyelvű pap, a magyar hívekért tanult meg magyarul a lengyel Bogdán atya /aki Aradon él/. Ezért lakik a minorita rendházban P. Bíró, a ferences atya, aki mellesleg magyartanár. Segít egy magyar diakónus is, aki rövidesen pap lesz. Még két magyar minorita testvér is él az aradi rendházunkban. Tehát az aradi rendházban él 4 magyar, 1 lengyel és két moldvai szerzetes. /Kartal Ernő minorita tartományfőnök, Miskolc: Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Jelen-Olvasók! = Nyugati Jelen (Arad), febr.1./

2003. február 1.

Új szakok indulnak a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozatán, tájékoztatott jan. 31-én dr. Cseke Péter, a Politológia és Közigazgatási Kar dékánja, amikor Csíkszeredába látogatott. A Márton Áron Gimnáziumban ismertette azokat a karokat, amelyeken működik magyar tagozat, és azokat a már meglévő és újonnan indított szakokat, amelyekre felvételit hirdetnek. 2003-ban újdonságnak számít Kolozsváron a fizika-informatika szak, a geológia-földrajz, a magyar néprajz-filozófia, filozófia-társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, a (református) vallástanári-zenepedagógia (egyházi zene), valamint a (katolikus) vallástanári-szociális munkás szak. Újdonság a Sepsiszentgyörgyön induló orvosi technika és gyógyászati eszközök kezelése 3 éves főiskolai szak és Gyergyószentmiklóson a környezettudomány 3 éves főiskolai szak. Ez utóbbi egy újonnan induló kar a Környezettudományi Kar keretében. Az 5 éves távoktatási formát ettől az évtől bevezetik a magyar néprajz, történelem, filozófia, szociológia, szociális munkás, pénzügy-biztosítások, gazdasági informatika, marketing szakokon. A jogi karon nincs magyar tagozat. A magyar jelentkezők számára külön keretet biztosítanak, néhány tantárgyból magyarul is folyik oktatás, ám a jogi fakultás tanítási nyelve a román. /Takács Éva: Új szakok a Babes-Bolyai Egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.1./

2003. február 1.

Aranyosgyéresen megnyílt Baranyai Lőrinc tordai reklámgrafikus festészeti és grafikai kiállítása. /Schmidt Jenő: Baranyai Lőrinc tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2003. február 1.

Elhunyt Buzogány Jenő újságíró. Évtizedeken át volt Kolozsváron az akkori Igazság munkatársa. Neve ritkán jelent meg az újságban, az olvasókkal, levelezőkkel tartotta a kapcsolatot. Buzogány Jenő hosszú életű volt, 94 évet élt. /Buzogány Jenő újságíró, élt 94 évet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2003. február 1.

Elhunyt Alsányi Ervin öregcserkész, élt 91 évet. Egy hónappal ezelőtt még jelen volt a Reményik Sándor nevét viselő 49-es számú öregcserkész-csapat 10 éves jubileuma alkalmából rendezett baráti összejövetelen. /László Ferenc: Alsányi Ervin öregcserkész, élt 91 évet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2003. február 2.

Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./

2003. február 2.

Dólyapuszta alig hetven házas falucska a Berettyó-patak völgyében. A katolikus vallású telepesek viszonylag zárt rendszerben élnek. A kommunista rendszerben saját templomot építettek, engedély nélkül. Vallási szokást őriznek: februárban a közös imádkozást folytatják, amíg a kilenced végére nem érnek. /Ozsváth Judit: Az ima megtartó erejével. = Vasárnap (Kolozsvár), febr.2./

2003. február 3.

Varga Attila képviselő az RMDSZ-ben a legtöbb nézetkülönbséget kiváltó kérdésekre tért ki: autonómia, egység, a szervezet jellege. Hangsúlyozta: az autonómia nem jelent mást, mint a magyarság számára biztosított intézményesített hatásköröket, mely lehetőséget ad a nemzeti önazonosság kérdéseiben; az önálló döntést, amit az állam törvény által garantál. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök határozottan kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Aki nem az egységen munkálkodik, sírásója az erdélyi magyarságnak." - hangsúlyozta. Sütő András író fogalmazta meg, hogy az autonómia nem oldható meg karddal, pláne nem retorikával. Gonddal, türelemmel kell megoldani. Frunda György ülésvezető elnök a romániai magyarság nemzeti, kulturális, nyelvi identitását, a gazdasági fellendülést biztosító törvényeket emlegette, hangsúlyozva, hogy ezek azok a törvényes jogi eszközök, amelyek az autonómiához vezetnek. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere a keresztényi szeretetet ajánlotta a testület figyelmébe. Az egység mellett kardoskodókkal állt szembe Vekov Károly, aki szerint "válságban van az RMDSZ és válságban van az egész erdélyi magyarság." A képviselő szerint a megoldás az RMDSZ szétválasztása politikai és civil testületre, mert a "protokollum- politika" öngyilkosság. Követelte, hogy az országos protokollumba vigyék be az alkotmánymódosítást. Kelemen Atilla képviselő szerint jobban oda kell figyelni a vidékre, mert például Maros megyében, ahol az RMDSZ-nek 500 tanácsosa van, nem mennek a dolgok.. Kónya Hamar Sándor újkori janicsárokat emlegetett. Végül jó étvágyat kívánt azoknak, akik "szeretik a püspökfalatot", figyelmeztetve azonban, hogy csont van benne! Puskás Bálint szenátor kijelentette: Az egység megmarad, még akkor is, "ha a püspökfalatban csont van". Fontos és hasznos vitát folytatott a kongresszus az elmúlt négy évről - jelentette ki válaszában Markó Béla. Egyetértett a felvetésekkel, hogy oda kell figyelni a problémákra - szórvány, szegénység, nyugdíjak, Csak a hosszútávfutás vezet eredményre, de csak akkor, ha ezt a távot együtt szaladják végig, jelezte. A második napon, febr. 1-jén kongresszus megvitatta és elfogadta a szövetség programját és alapszabályzatát, febr. 2-án pedig megtartották a tisztújítást. /A kongresszusi beszámoló vitája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2003. február 3.

Az RMDSZ-kongresszus második napját, febr. 1-jét a szövetségi dokumentumok vitája töltötte ki. Délelőtt elfogadták a programot, késő estig tartott az alapszabályzat általános, majd cikkelyenkénti vitája. A szavazás során megállapodtak, hogy május 31-ig meg kell tartani a belső választásokat. Vita volt a tiszteletbeli elnökről. Frunda György hangsúlyozta, hogy a tiszteletbeli elnök az utóbbi években: 96-ban és 2000-ben az RMDSZ ellen kampányolt. Legutóbb pedig egyenesen beperelte saját szervezetét. Takács Csaba a Tőkés-perre utalva jelentette ki: "rákényszerítettek, hogy leszámoljunk egy illúzióval". Borbély László "listázta" a tiszteletbeli elnök akcióit - hogy évek óta gyakorlatilag az RMDSZ minden döntését megkérdőjelezte; nyilvánosan. Végül a kongresszus döntött: 68 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett, törölték a tiszteletbeli elnöki funkciót. /(mózes): Elfogadták a programot és az alapszabályzatot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2003. február 3.

Az RMDSZ-kongresszus záróakkordja a szövetségi elnök megválasztása volt. Programbeszédében Markó Béla kiemelte: "Elkezdődött az új évszázad, és nem engedhetjük meg, hogy ennek ismét mi legyünk a vesztesei. Én hiszek abban, hogy lehetünk nyertesek, hiszek a szülőföld visszaszerzésében és megtartásában, hiszem, hogy esélyt adott nekünk a történelem új alapokat lerakni itt Erdélyben a magyarság számára." "Nem is lehet egyedül kiállni a próbát, de a mi szövetségünk közös gondolkodást, közös munkát és közös érdemet feltételez." (...) Folytatni kell a szülőföld visszaszerzését! (...) De nem elég a szülőföldet visszaszerezni! A szülőföldet meg is kell tartani! (...)Működőképessé kell tenni ismét a visszaszerzett anyagi és szellemi javakat. (...)...meg tudunk itt maradni, és meg tudjuk tartani, amit visszaszereztünk. De ehhez kell még valami: a képesség a változásra! (...)Meg kell néznünk: hogyan őrizhetjük meg magyar mivoltunkat úgy, hogy közben alkalmassá tesszük ezt a közösséget az Európai Unióhoz való csatlakozásra. (...) Olyan évek következnek, amikor a változás éppúgy elveszejthet minket, mint a görcsös változatlanság. (...) Ez mindennapi dilemmánk lesz, de ha összefogunk, meg tudjuk oldani, ami annyit jelent, hogy: be tudjuk vinni saját közösségünket az Európai Unióba, és ott versenyképessé tudjuk tenni. (...) Milyen RMDSZ-szel valósítható meg mindez? Olyan RMDSZ-szel, amely továbbra is helyet ad minden tisztességes ideológiának. Amely programalkotó és stratégia-alakító műhelyekként támogatja a platformokat. (...) Politikailag dinamikus, hatékony, döntésképes RMDSZ-re van szükségünk." A kongresszus 326 igen és 68 ellenszavazattal választotta újra Markó Bélát. A szövetségi elnök megköszönte a bizalmat, s kifejtette, sohasem fog olyan RMDSZ-t szorgalmazni, amely kizárja a különböző áramlatokat, amely kizárólagos politikát folytat. /Mózes Edith: Markó Bélát döntő többséggel újraválasztották az RMDSZ szövetségi elnökévé. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2003. február 3.

Titkos szavazással döntsön arról a kongresszus: felengedik-e a Szatmárnémetiből hazafelé tartó buszra Tőkés Lászlót, vagy sem" - hangzott el Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felszólalása a szövetség alapszabály-módosításának cikkelyenkénti megszavazása előtt. Az RMDSZ-busz metaforája ettől kezdve visszatérő motívummá vált a küldöttek felszólalásaiban.Kónya-Hamar Sándor képviselő úgy érezte: le akarják szállítani a buszról azt az embert, aki annak felépítéséért és elindításáért a legtöbbet tette, mások - mint például a nagyváradi Szabó Ödön - megkérdőjelezték annak a személynek a helyét ezen a buszon, aki - bár megépítette azt - kiszúrta a kerekeit, és betörte az ablakát. Bucur Ildikó, a Szociál-Demokrata Platform elnöke úgy vélte: Tőkés felszállhat a buszra, talán még nincs túl késő ehhez, "így egy kicsit jobban szorulunk majd, de legalább mindannyian rajta leszünk". Frunda György szenátor így fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a buszsofőr melletti helyen ülő személy "néha kinyitja az ajtót, elrántja a kormányt, megnyomja a gázpedált, sőt a fékkábelt is megpróbálja elvágni". "Ezen a buszon mindenkinek helye van, sőt még üres székek is vannak. Ezen a buszon Tőkésnek is helye van, de nem a buszvezető mellett, hanem valahol az első-második sorban, vagy ott, ahol éppen ülni akar. És ha a buszvezető mellett ülő személy is sofőr akar lenni, harcoljon meg érte!" - jelentette ki Frunda. Verestóy Attila szenátor szerint meg kell követelni attól, aki kormányozni szeretne, hogy legyen jogosítványa, és vizsgázzon is erről. A kongresszus végül 68 ellenszavazattal és 9 tartózkodással törölt a tiszteletbeli elnöki tisztséget az RMDSZ alapszabályából.A küldöttek megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) felállítását, mely a platformok közötti egyeztetés hatékony eszköze lehet, és amellyel az RMDSZ elnök konzultálni hivatott minden fontosabb döntés előtt. Tizenegy tagúra bővítették ki az eddig kilenc tagból álló Szövetségi Operatív Tanácsot, melyben a két újabb hely mellett a tiszteletbeli elnök helye is megüresedett. A tanács új tagjai lesznek: az SZKT Állandó Bizottságának két alelnöke, valamint egy területi elnök. Az elfogadott módosító javaslat szerint ezentúl a parlamenti képviselők, szenátorok, területi elnökök (összesen 61 személy) alanyi jogon tagjai az SZKT-nak. Tizenegy küldöttet az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött országos ifjúsági tanács nevez ki (ez a választott képviselők 15 százalékával egyenlő), s csak a további 72 képviselőt válasszák meg közvetett vagy közvetlen módon a területi szervezeteken belül. A belső választást máj. 31-ig el kell végezni, ettől számított harminc napon belül pedig a szövetségi elnöknek össze kell hívnia az új tanács alakuló ülését. A jövőben nem lehet RMDSZ tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon.Sikerült keresztülvinniük elképzeléseiket az ifjúsági szervezeteknek, melyek számára ezentúl 15 százalékos képviseletet biztosítanak az RMDSZ minden szintű döntéshozó testületében. A kongresszusi küldöttek az RMDSZ módosított alapszabályát 308 igen, 27 ellenszavazattal, valamint 9 tartózkodással elfogadták. /Erdei Róbert: Tőkés Lászlót leszállították az RMDSZ autóbuszáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2003. február 3.

Fodor Imre történelmi felelőtlenségnek nevezte a tiszteletbeli elnöki tisztséget megszüntető kongresszusi döntést. "Megosztottuk az erdélyi magyarságot - sommázta véleményét Marosvásárhely alpolgármestere. - Ezek után hogyan tudja integrálni a szövetség a belső ellenzéket?" Kerekes Károly Maros megyei képviselő megjegyezte, Markó eddig a vele egyetértőket integrálta. A máramarosszigeti Gerstmayer József arra figyelmeztetett, hogy az alapszabály nem különíti el megfelelőképpen az RMDSZ döntéshozó és végrehajtó szerveit, nem fogalmaz meg konkrét összeférhetetlenségi szabályokat. A temesvári Szász Enikő Adrian Nastase kongresszust köszöntő beszédét idézte fel Markó elnöknek, melyben a miniszterelnök "agyondicsérte" az RMDSZ-t, ugyanakkor elutasította a magyar közösség autonómiára, kollektív jogokra vonatkozó követeléseit. "Hogyan fogja az RMDSZ támogatni azt a pártot és azt a kormányt, amelyik piros lapot mutat a szövetség legfontosabb törekvéseivel szemben?" - tette fel a kérdést Szász Enikő. Markó Béla válaszában kifejtette: a szövetség olyan szerepet várt el a tiszteletbeli elnöktől, amelynek ellátása tulajdonképpen lehetetlen. Az elnök arra kérte az egyházakat és az erdélyi magyar értelmiséget, hogy ezentúl közösen lássák el ezt a feladatot. Elutasította az RMDSZ megosztó döntésére vonatkozó felvetést. "Integráló személy szeretnék lenni, de ennek feltétele is van. Aki integrálódni akar, az dolgozzon is." - mutatott rá. Az Adrian Nastase kijelentéseire vonatkozó kérdés kapcsán Markó Béla hangsúlyozta, fontos, hogy az RMDSZ megkösse a 2003-ra szóló megállapodást a kormánypárttal. Arra figyelmeztetett azonban, hogy a Szociáldemokrata Párt is fejlődik. Gerstmayer József kérdésére elismételte, személy szerint a szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetésének a híve. Jelenleg még nem lehet Romániában olyan szabályokat bevezetni, amelyek tiltanák például, hogy valaki egy időben legyen politikus és üzletember. /Gazda Árpád: Történelmi felelőtlenség? = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2003. február 3.

Az RMDSZ kongresszusa több határozatot fogadott el: a/ Határozat a térségek fejlesztéséről.Az RMDSZ céljai között kiemelt szerepet kap az erdélyi térségek (Partium, Belső-Erdély, Székelyföld) fejlesztési elképzeléseinek támogatása. Székelyföld megoldása érdekében az RMDSZ támogatja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak, szükséges egy térségspecifikus fejlesztési program megvalósítása: a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség létrehozása. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének étre kell hoznia egy térség- és vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, támogatásával megbízott munkacsoportot. b/ Tekintettel a romániai magyarság gazdasági helyzetére, jelentős részének elszegényedésére, Az RMDSZ szociálpolitikai irányelveket határozott meg. Növelni kell a létbiztonságot. A szociális minimumnak a létfenntartási minimum felett kell elhelyezkednie. A pénzbeli támogatások és szociális ellátási rendszerek reformját folytatni kell, kiemelt figyelmet fordítva a közösségi szociális gondozás fejlesztésére. Szükséges a többgyermes családok támogatási rendszerének létrehozása, a gyermekgondozási segély növelése. Szorgalmazni kell az önkormányzatok együttműködését a civil szervezetekkel és egyházakkal a nehéz helyzetben élő társadalmi csoportok támogatásában. Olyan szociális védőháló kialakítása szükséges, amely az egyedül élő és önellátásra képtelen idősek számára megfelelő életkörülményeket biztosít. Biztosítani kell a nyugdíjak méltányosságát, a nyugdíjasok szociális biztonságát. Rendezni kell a mezőgazdaságban dolgozók nyugdíját. c/ Határozat a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az RMDSZ kiáll amellett, hogy a módosításra kerülő kedvezménytörvény új formájában is őrizze meg lényegét: minél több lehetőséget és támogatást biztosítson az önazonosság erősítéséhez mindazoknak, akik állampolgárságuktól függetlenül magukat magyarnak vallják. d/ Határozat a romániai magyarság népesedési helyzetének javításáról. Az RMDSZ szakemberek bevonásával folytatja az erdélyi magyarság fogyását előidéző sajátos, és a régió egészére jellemző demográfiai folyamatok elemzését. A kutatások eredményeire építve kell megfelelő stratégiát kidolgozni. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a kérdéssel foglalkozó munkacsoportot kell létrehoznia. e/ Határozat a romániai magyar közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényről. Az RMDSZ parlamenti képviseletének kiemelt feladata a romániai magyar nemzeti közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény elfogadtatása. f/ Az RMDSZ állásfoglalása Románia európai integrációjáról. A nemzeti kisebbségek, közösségek kérdéskörének európai dimenzióba emelése fontos állomást jelentett az integrációs folyamatban. A romániai magyarság továbbra is cselekvő részese az integrációs folyamatnak. Az RMDSZ hozzájárult az integrációs folyamat felgyorsításához. Az RMDSZ, a romániai magyar nemzeti közösség partnere Románia európai integrációs törekvéseinek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 3. , 2381. sz./

2003. február 3.

A jelentősebb román napilapok febr. 1-jei számaikban nagy teret szenteltek az RMDSZ kongresszusának, amely román-magyar kormányfői találkozóra is alkalmat teremtett. A legnagyobb román politikai napilap, az Adevarul szerint "a szövetségen belüli repedések ellenére az RMDSZ-kongresszus megszilárdította a román-magyar kapcsolatokat". A kongresszuson Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő állt a figyelem középpontjában. A Curentul megírta, hogy a két miniszterelnök tegezte egymást. A Jurnalul National felfigyelt Markó Béla elnöki beszámolójának arra a részére, amelyben szóvá tette, hogy "a magyar szakemberek nincsenek jelen a (román) diplomáciában, hadseregben, a titkosszolgálatokban, s nagyon kevesen találhatók az igazságszolgáltatásban". A Curierul National rövid exkluzív interjút is közölt Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével. /Tegezték egymást a kormányfők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2003. február 3.

Az RMDSZ kongresszusának legfontosabb eredménye, hogy tiszta és világos alapelveket tartalmazó programot fogadott el,mondta Szatmárnémetiben Markó Béla, az RMDSZ újraválasztott elnöke az MTI-nek. A tiszteletbeli elnöki funkció eltörlésével kapcsolatosan Markó Béla úgy véli, illúzió azt hinni, hogy egy politikai szervezetben egyetlen személy elláthatja a felülemelkedés és az erkölcsi ítélkezés feladatát úgy, hogy nem keveredik bele a napi politikai csatározásokba. Markó szerint Tőkés László az RMDSZ-en belül egy irányzatot vállalt. Úgy vélte, nagyon helyes Tőkés László püspöknek az a döntése, hogy az RMDSZ tagja marad, mivel így lehetősége lesz arra, hogy továbbra is az általa választott irányzatot képviselje. /Markó Béla: A tiszteletbeli elnökség eltörlése feloldott egy ellentmondást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2003. február 3.

Az RMDSZ-kongresszus küldöttei megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, ezután kérdezte az újságíró Tőkés László püspök véleményét. A püspök rámutatott: régi törekvése az RMDSZ egyes köreinek, hogy őt lejárassák. Mára már az RMDSZ egy romániai magyar posztkommunista párttá változott. Az egyháznak mindig is feladata volt erkölcsi kontrollt gyakorolni a társadalom, a világ, a politika felett. Szerinte az RMDSZ" előbb-utóbb kénytelen lesz átadni a helyét egészséges politikai erőknek, amelyek vagy az RMDSZ-en belül kerekednek felül, vagy az RMDSZ-en kívülről érkeznek." A kongresszuson nem olvasták azt az indítványt, amelyben az egyházkerületi közgyűlés tiltakozását fejezte ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével szemben. A püspök szerint ez jelzi, hogy az RMDSZ hogyan viszonyul a demokráciához, egy demokratikus alapon megválasztott, több mint háromszázezer ember egyházképviseletét jelentő közgyűlés szavát semmibe veszi. /Fodor István: A református egyház továbbra is erkölcsi kontrollt fog gyakorolni a politika felett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./

2003. február 3.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja maradok, annál is inkább, mivel a szövetség egyik alapító tagja vagyok - jelentette ki Tőkés László református püspök, miután az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa úgy döntött, hogy törli az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkciót. - Nem én tértem el az RMDSZ irányvonalától, hanem az RMDSZ hivatalos irányvonala tért el attól az értékrendtől, szellemiségtől, programtól és célkitűzésektől, amelyek kezdetben jellemezték. Nem én vonultam ki az RMDSZ-ből, hanem az RMDSZ szorított ki magából. Nem tehetek róla, ha úgy is értelmezhető a magatartásom, hogy az utam az RMDSZ-ből kifelé vezet - fogalmazott. - A román kormánynak valószínűleg nem sokáig lesz szüksége az RMDSZ-re. A magyar kormánynak viszont szüksége van rá, s az RMDSZ-nek is szüksége van magyar kormányra. Ez a kölcsönösségi viszony még felpumpálhatja az RMDSZ-t néhány évig. De annál nagyobb lesz a robaj, amellyel összeomlik - jósolta. /Tőkés László: Az RMDSZ kiszorított magából. = Szabadság

2003. február 3.

Olyan új mozgalmat szeretnék kezdeményezi, amely továbbra is az egységes képviselet újraépítéséért kíván harcolni - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. Toró úgy fogalmazott, hogy a Reform Tömörülés új stratégiáját majd csak a platform hamarosan összeülő kongresszusa fogalmazza meg, annyi azonban egyértelműen megállapítható, hogy egy homogén, központosított pártban igen nehezen találnák meg a helyüket. Reményei szerint az új mozgalom indításában szövetségesekre talál az RMDSZ különböző szervezeteiben, az egyházakban és a civil szervezetekben. Mint mondta, már nem lehet gátat vetni annak, hogy a Székelyföldön valami létrejöjjön az RMDSZ-en kívül, akár a Reform Tömörüléstől is függetlenül. /Az RT az egységes képviselet újjáépítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-482




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998