Az egyházi restitúciós törvény mintájára kívánja megoldani a kormánypárt az egyesületek államosított vagyonának visszaszolgáltatását. Az RMDSZ a tavalyi RMDSZ-PSD megállapodás két határidős pontját pipálhatta ki az elmúlt napokban. Immár a szenátus jogi bizottságának az asztalán van az a módosítócsomag az egyesületek és szervezetek államosított ingatlanainak és ingóságainak a visszaszolgáltatására. Az egyesületi és szervezeti vagyon restitúciós törvénytervezetének a benyújtása már. 31-i határidővel szerepelt az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) idei megállapodásában, a feladatot azonban tavalyról örökölték. A tavalyi egyezményben áprilisi határidőt szabtak a törvénytervezet benyújtására, és szeptember végi határidőt a jogszabály parlamenti elfogadására. A protokollum szerint márc. 31-éig kellett volna véglegesíteni a szövetkezetek szervezéséről és működéséről szóló törvénytervezet, és létre kellett volna hozni a parlamentben egy környezetvédelmi, illetve egy esélyegyenlőséget előmozdító állandó szakbizottságot. "A szakbizottságok kérdése már a házbizottság asztalán van - magyarázta Borbély László -, csak össze kell még ülniük a frakcióvezetőknek. Ez csak a házszabály módosításával valósítható meg." Az RMDSZ-PSD egyezmény egy hónappal ezelőtt lejárt két pontja közül a brassói Áprily Lajos Gimnáziumra vonatkozó még nem teljesült - jelezte Borbély László. Kijelölték viszont a politikai alakulatok az ifjúsági együttműködésről tárgyaló képviselőket. A pártközi egyeztetőbizottság minden hétfőn ülésezik. Erre a hétre ígért a belügyminiszter egy statisztikát a magyarul beszélő rendőrök számáról. /Gazda Árpád: Adósságot törlesztenek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2003. április 1.
A Patrir nevű Román Békeintézet szervezésében immár több mint egy hete tartó gyertyás tüntetést tartanak Kolozsváron, minden este a Mátyás-szobor előtt. Az első tüntetésen mindössze tizenöten jelentek meg, egy hét alatt azonban átlagosan 80-100-120 ember jött el a gyertyás tiltakozásra. A politikai pártok elzárkóztak a békeaktivistáktól. A gyertyás tüntetéseken részt vettek az ökumenizmus eszméjét hirdető Fokoláré mozgalom tagjai is, római katolikus, görög katolikus, ortodox, református és más felekezetek hívői. Marosvásárhely polgármesteri hivatala eddig nem adott engedélyt hasonló tüntetésre. /Makkay József: Kolozsvári tüntetés a békéért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
2003. április 1.
Nyárádszereda főterén ortodox templomot akar építeni a román hatalom. Backamadaras színmagyar székely faluban építettek a múltban egy jókora ortodox templomot. Üresen áll ez az ortodox hajlék, a betolakodás szimbóluma a mai napig ott éktelenkedik a kicsiny faluban jelezte a lapnak egy levélíró. Nyárádszeredában sincsenek ortodox hívek, mégis ortodox templomot terveznek, hogy uralhassa a tájat végérvényesen. Időnként kocsikon ideszállítanak híveket, hogy aztán lefilmezhessék, milyen sokan vannak és mennyire nem férnek már a régi épületben. /Csíki Sándor, Nyárádszereda: Ingázó ortodox zsoldosok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./
2003. április 1.
Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa elrendelte a bögözi Wass Albert iskola nevének megváltoztatását, mivel a jelenlegi elnevezés ellenkezik a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek és nevek betiltásáról szóló 31/2002-es rendelettel. A prefektus kijelentette, Beder Tibor egykori Hargita megyei főtanfelügyelő javaslata nyomán a bögözi iskola mintegy négy éve viseli a háborús bűnös Wass Albert nevét. Az iskola vezetésének tizenöt nap áll rendelkezésére az oktatási intézmény nevének megváltoztatására, ellenkező esetben a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium szankciókat foganatosít ellene. /Folytatódik a Wass Albert ellni kampány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./
2003. április 1.
Az RMDSZ két vezetője, Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő szemére vetette Fodor Imrének, hogy Kiss Kálmánnal közös platformra lépett. Fodor Imre alpolgármester kijelentette, megdöbbenve hallgatta ezeket a nyilatkozatokat. Soha életében semmiféle kapcsolatom nem volt a Kiss Kálmán-féle párttal /Magyar Szabaddemokrata Párt/, sem annak tagjaival. Kolozsváron, a Farkas utcai templomban megtudta, hogy oda Kiss Kálmánt senki sem hívta. Mózes Edith újságíró közölte: a hírek szerint Kiss Kálmán tagja az ott megalakult kezdeményező bizottságnak. Fodor Imre leszögezte, semmiféle kezdeményező bizottságban senki a nevét föl nem vetette. Kiss Kálmán célja, mint mindig, a diverzió volt. /Mózes Edith: Fodor Imre: Soha az életben semmiféle kapcsolatom nem volt Kiss Kálmánnal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./ Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke válaszolt Fodor Imre-nyilatkozatára. Azt állította, hogy írásos meghívót kapott a kolozsvári fórumra. Az RMSZDP elnökének címzett, névre szóló meghívót Tőkés László írta alá. Kiss Kálmán felszólalásában azt mondta, hogy ők rákényszerültek a külön útra. Az új mozgalom azért alakult, hogy legyen végre - a kirekesztő jellegű RMDSZ-en kívül - egy közös, befogadó szervezet. /Válasz Fodor Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./
2003. április 1.
Miriszló községközpont református temetőjében több sírt meggyaláztak, virágtartókat törtek le, tábláikat ledöntötték, egyes, sírokat övező kerítéseket összetörtek, értesítette a lapot Kórodi Kiss Ibolya helyi lelkész. A lelkész hetekkel ezelőtt feljelentést tettek a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen, aminek egyelőre semmi eredménye. A falu helységnévtábláját is lefestették, hasonlóban a Miriszlóhoz tartozó Marosdécse helységnévtáblájához, annak magyar feliratát is lefestették. /Vandalizmus a temetőben, helységnévtábla-lefestés. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2003. április 1.
A most készülő új román nemzetbiztonsági törvény tervezete a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséget veszélyforrásnak tekinti mindaddig, amíg az autonómiára törekszik - jelentette ki Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjújában. Ha ebből a tervezetből törvény lesz, hatályba lépésekor azonnal kezdeményezni lehet az RMDSZ betiltását, mivel a szövetség programja - mint távoli célt - még tartalmazza az erdélyi magyarság autonómiáját. Veszélyes dolog az, ha a kisebbségi kérdést a nemzetbiztonság szigorával próbálják kezelni - fogalmazott. Hozzátette: az RMDSZ vezetése által gyakorolt "kis lépések politikája" fejében elvárható lett volna, hogy a román kormány partnernek tekintse a romániai magyar nemzeti közösséget és elfogadja, hogy az autonómiatörekvések nemhogy veszélyeztetnék, de stabilizálják az államrendet. Toró T. Tibor szerint ezt a törvénytervezetet romániai magyar parlamenti képviselő nem szavazhatja meg. /Román Győző: Nemzetbiztonsági (t)örvény.= Erdélyi Napló
2003. április 1.
A kommunista időszakban a tanároknak kötelező volt előfizetni a központi pártlapra. Most pedig Maros megyében a megyei tanfelügyelőség iskolaigazgatók, valamint az ún. "nevelői és iskolán kívüli programok és projektek tanácsosainak" figyelmébe ajánlotta a megye két román nyelvű napilapját, mert azok kétheti rendszerességgel mellékleteket szentelnek a megyei oktatásnak. Ezért kérik, a legrövidebb időn belül, iskolai szinten fizessenek elő kötelező módon a Cuvantul Liber, illetve a 24 Ore Muresene napilapokra. A cél érdekében felelősöket neveztek ki az iskolákban, akiket felkérnek, hogy közöljék a megvalósított előfizetések számát a tanárok és a diákok körében. A magyar tannyelvű iskolákról, tagozatokról ezúttal is megfeledkeztek. /(ferenczi): Tanfelügyelőség mint sajtóterjesztő? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./
2003. április 1.
Román osztály létrehozásáról tartottak márc. 31-én tanácsülést Gyimesbükkön, a Bákó megyéhez tartozó magyar többségű faluban. Összecsaptak az indulatok, a jelen levő román szülők kifejtették: a többségben magyarok lakta falurész iskolájában - vagy annak környékén - román osztályt óhajtanak gyermekeiknek. Román oktatást kérnek a románok - hirdette öles betűs címmel márc. 27-i számában a Desteptarea című Bákó megyei napilap, amely az évek folyamán már többször felhívta magára a figyelmet a csángókérdésben tanúsított különösen ellenséges magatartásával. A lap azt állította, hogy a községben 1991 és 1997 között törvénytelenül működött a magyar oktatás, ám ekkor már beteljesedett tényként azt jóváhagyták. Liliana Sibisteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes azt nyilatkozta, hogy a gyimesbükki helyzet "nem normális", s "a helybéli magyar kisebbségnek több joga van, mint a románoknak".A mintegy 5600 főt számláló község Csík vármegyéhez tartozott, 1950-ban szakították ki állítólag lakossági kérésre a székelyföldi központú közigazgatásból. Deáky András iskolaigazgató, az 1963-ban megszüntetett magyar oktatás újraszervezője, a helybéli RMDSZ-szervezet elnöke évek óta harcban áll. Gyimesbükkön hiába magyar többségű a község, a hét iskolából kettőben oktatnak magyarul, s a mintegy hétszáz tanuló közül csak mintegy kétszázan járnak magyar osztályba. Az igazgató hangsúlyozta: ő nem ellenzi a román oktatás létrehozását a magyarok lakta részeken is, de nem a magyar iskolával egy épületben. A tanácsülésen a beadvánnyal kapcsolatban semmilyen konkrét döntés nem született. Rédai Attila: Etnikai feszültségek Gyimesbükkön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1.
2003. április 1.
Az igazgatók nem vállalják a fűtéstartozás felelősségét, végső esetben kénytelenek lesznek felfüggeszteni az oktatást. Márc. 31-én ezt jelentette be Gyergyószentmiklóson a Fogarassy Mihály Általános Iskola és a Batthyány Ignác Szakközépiskola igazgatója. A szakközépiskola adóssága 700 millió, az általánosé pedig félmilliárd lej. Emiatt az igazgatók akár szabadságvesztéssel is sújthatók, mivel aláírták a Go Rt.-vel kötött szerződést, ám az önkormányzat - az iskola fenntartója - nem törlesztette a számlákat. Lázár Nóra, a Fogarassy Mihály igazgatója nem lát garanciát az anyagi helyzet javulására. "Az iskolában fejenként 5000 lejt gyűjtünk havonta a 685 diáktól a kisebb költségek fedezésére, ám azt senki sem várhatja el, hogy a fűtésszámlát is a szülők törlesszék" - fejtette ki az igazgató. Az idei költségvetés elosztásakor Gyergyószentmiklóson felháborodást okozott az iskolaigazgatók és óvodavezetők körében, hogy a helyi tanács a benyújtott igénylések helyett csak az intézmények fűtésköltségeire irányzott elő - papíron - pénzt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Fogarassy iskola az utóbbi időkben történt betörések miatt a megmaradt pénzéből riasztóberendezést vásárolt, a közpénzek ilyen módon történt elköltése miatt viszont a szakhatóságok megrovásban részesítették a vezetőséget. /Gergely Edit: Bezárhatnak két gyergyói iskolát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2003. április 1.
A Rákóczi Szövetség marosvásárhelyi tagszervezetének kezdeményezésére márc. 23-án Csipor Antalra, a 13 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom egyik áldozatára emlékeztek Nagyernyén a megboldogult falutársai. A szövetség Kincses Előd három évvel ezelőtti kezdeményezését kívánta életre kelteni: az áldozatokról való megemlékezést és koszorúzást. Komáromi István református lelkipásztor elmondta: "Az eltelt tizenhárom esztendő nem hozta magával az igazságot Csipor Antal halálra gázolásáról. Nem segít az idő sem, az igazságszolgáltatás sem, de mindig vannak olyanok, akik emlékeznek, hogy az igazságtalanság ne ismétlődjön meg." Ráduly Levente, a Rákóczi Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke az 1990-es Fekete Márciusra emlékezett. /Csipor Antalra emlékeztek.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./
2003. április 1.
Márc. 30-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg a felekezeti és zeneiskolák, elméleti líceumok énekkarainak körzeti versenyét. A vetélkedőn öt megyéből - Brassó, Dambovita, Hargita, Kovászna, Maros - tíz énekkar (vegyes, egynemű, kamara-) lépett pódiumra. Az egyházi kórusok között volt a marosvásárhelyi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Líceum kamarkórusa, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum kórusa, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum Mikes Diákkara is. /(fekete): Iskolai énekkarok körzeti versenye. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./
2003. április 1.
Immár harmadik alkalommal szervezték meg március utolsó vasárnapján Tordán a helyi Kisebbségek Kulturális Napját, a Petőfi Társaság rendezésében. A Tordai Nemzeti Színház nagyterme megtelt. Ádámosy Klára, a Petőfi Társaság programfelelőse köszöntötte az egybegyűlteket, majd színpadra lépett a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör Szabó Zsombor vezénylésével, és népdalokkal, műdalokkal kedveskedett a jelenlevőknek. A továbbiakban Aranyospolyán amatőr színjátszó csoportja adta elő Arany János A bajusz című darabját, a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes tagjai pedig magyar táncot jártak. /Ladányi Emese-Kinga: Népdallal ünnepeltek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2003. április 1.
A hét végi három napot Temesvár száz évvel ezelőtti múltjának felidézésével, valamint a hozzá kapcsolható jelen rendezvényeinek szervezésével töltötte a Geml József Társaskör tagsága. A Bartók Béla Líceum nagytermében számos érdeklődő vett részt a várostörténeti szimpóziumon. Marossy Zoltán megyei tanácsos, a társaskör elnöke a civil szervezet alakulásáról, célkitűzéseiről beszélt. Szekernyés János helytörténész a társaskör névadójának, Geml József polgármesternek városépítő tevékenységét mutatta be. Kiss Ferenc tanfelügyelő az óvodai oktatás múltjáról szólt. Ezután a résztvevők a közeli Temesrékáson, Geml József szülőhelyén folytatták a múltidézést. /Szekernyés Irén: Várostörténeti napok a Geml József Társaskör rendezésében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2003. április 1.
Márc. 20-án folytatódott az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havonta jelentkező előadássorozata Nagybányán a Teleki Magyar Házban. Az Erdélyi Féniks folyóirat szerkesztője és az előadássorozat útjára indítója, Csoma György ezúttal két meghívottat mutatott be, először Müller Dezső vámfalusi parókus lelkész-költő mesélt életéről, és mutatta be legújabb, Rimánkodó szívverésben /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetét, majd Kacsó Károly, a helyi Történelmi és Régészeti Múzeum aligazgatója emlékezett dr. Schönherr Gyula nagybányai születésű történészre halálának 95. évfordulóján. Schönherr Gyula (1864-1908) fő műve az 1896-ban készült Nagybánya-monográfia (befejezésében korai halála akadályozta meg)./Sz. L. Z.: Nagybánya - Erdélyi Féniks Szabadegyetem .= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./
2003. április 1.
A Luxten Lighting Co. cég támogatásával a Bethlen Gábor Kollégiumba megérkezett száz darab világítótest, amelyet Simon János igazgató kérésére kapott az iskola. A különböző erősségű égőket az enyedi tanítóképzés 150. évfordulója alkalmából, májusban felavatandó Barcsay Jenő Galéria megvilágítására kérte a Kollégium vezetősége. /Művészeti galériát nyit a Kollégium. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2003. április 1.
Márc. 22-én Marosvásárhelyen, a 7-es Számú Általános Iskolában zajlott le a Kis Nyelvművelők megyei vetélkedője. A megmérettetésén nyolc csapat vett részt: a marosvásárhelyieken kívül Magyaróról, Ludasról, Magyarsárosról, Szovátáról és Segesvárról is jöttek kis versenyzők. A kis nyelvművelők mindnyájan jelesre vizsgáztak az anyanyelv szeretetéből, odaadásból és csapatszellemből. /Nyelvművelők vetélkedője. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./
2003. április 1.
Márc. 31-én kezdődött a Pallas-hét Csíkszeredában. A Csíki Játékszínben felolvasások hangzottak el a Pallas Akadémia Kiadó tíz évnyi hozamából. Az évfordulót az olvasótáboruk szerint legnépesebb négy erdélyi szellemi központban ünneplik: Csíkszeredában, Gyergyóban, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. A csíkszeredai megnyitón jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, valamint a kiadó igazgatója, Tőzsér József. A könyvtáros elmondta, hogy a legtöbben Wass Albert munkáit kölcsönzik, sokan keresik Márai Sándort is. /Barabás Blanka: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./
2003. április 1.
Székelyudvarhelyen a néptánccsoportok felvonulásával vette kezdetét IV. Gyermek Néptáncosok találkozója. A házigazdák, a Kékiringó táncával nyitották meg a gálaműsort, utánuk következett a balánbányai Ördögborda, majd a székelykeresztúri Mákvirágok és Kispipacsok, a segesvári Kikerics és az alsósófalvi hagyományőrzők. /B. B.: IV. Gyermek Néptáncosok találkozója. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./
2003. április 1.
A máréfalvi Forogvirág és a zetelaki gyermek-néptáncegyüttes Farkaslakán vendégszerepelt. Kovács Imre néptáncoktató elmondta, hogy a szereplés mellett ének- és néptánctanítás is volt. Kovács Imre nemrég elkezdte a tanítást Zetelakán is, ahol száz gyermekkel foglalkozik. /(bágyi): Szereplés és tánctanítás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./
2003. április 1.
Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./
2003. április 1.
A Falufüzetek-sorozat elindítói "ablakot nyitottak szülőföldünk megismeréséhez". A székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó frissen megjelent füzete Hargitafürdőt mutatja be. A kiadványt Tófalvi Ildikó és Tófalvi Ernő állította össze. A 32 oldalas füzet román és angol nyelvű összefoglalást is tartalmaz. /(pbá): Hargitafürdő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./
2003. április 2.
A román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, azonban még mindig léteznek bizonyos problémák, többek között a rendőri erőszak túlzott alkalmazásával, a korrupcióval és a tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatban, áll abban a jelentésben, amelyet az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma készített az emberi jogok világszintű helyzetéről. A romániai rendőrök továbbra is verik a foglyokat, és bizonyos jelentések szerint zaklatják a romákat és túlzott mértékben alkalmaznak erőszakot velük szemben. A rendőrségi túlkapások kivizsgálása általában elhúzódott, és ritkán vezetett bűnvádi vizsgálathoz, vagy büntetések kiszabásához. A parlament elfogadta azt a törvényrendszert, amely a polgári jogrend hatáskörébe utalja a rendőrségi túlkapások kivizsgálását, azonban a biztonsági erők egy része a határőrséggel és a csendőrséggel együtt továbbra is a katonai igazságszolgáltatás jogkörébe tartozik. A hatóságok bizonyos esetekben megszegték a tetszőleges letartóztatást és fogvatartást tiltó előírásokat, a végrehajtó hatalom pedig folytatta az igazságszolgáltatás befolyásolását, a széles körben elterjedt korrupció is komoly probléma maradt. A kormányzat bizonyos esetekben korlátozta a vélemény és a sajtó szabadságát, a hivatalosan el nem ismert vallási közösségek pedig jelezték, hogy a hatóságok diszkriminatív módon kezelik őket. Az amerikai külügyminisztérium jelentése egyéb problémákat is jelez, mint például a vallási kisebbségek társadalmi zaklatása, a nők elleni erőszak és diszkrimináció, valamint a kommunista rezsim által elkobzott javak visszaszolgáltatása. A jelentés említést tesz továbbá az utcagyerekekről, a romákkal szemben alkalmazott társadalmi diszkriminációról és erőszakról, illetve a kiskorúak dolgoztatásáról. A jelentés megemlíti a szakszervezeti tevékenységbe történő kormányzati beavatkozást, valamint a nőkereskedelmet, de hozzáteszi, hogy a kormány intézkedéseket hozott e kérdések rendezésére. Az amerikai külügyminisztérium által készített dokumentum szerint Románia alkotmányos demokrácia, kétkamarás és többpártrendszerű parlamenttel. A törvény szerint az igazságszolgáltatási rendszernek függetlennek kell lennie a többi kormányzati ágazattól, mégis, a gyakorlatban a végrehajtó hatalom befolyást gyakorol az igazságszolgáltatásra. /Amerikai jelentés az emberi jogokról. Romániában még léteznek problémák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2003. április 2.
Egy év múlva lesz pontosan kiszámítható, hogy milyen hatást gyakorolt az EU-csatlakozási tárgyalásokra az, hogy Románia támogatja az Egyesült Államokat az iraki kérdésben, jelentette ki Vasile Puscas főtárgyaló. Puscas szerint a román fél és Franciaország között nagyon jó volt az együttműködés, még azt követően is, hogy Jacques Chirac francia államfő bírálta Romániát az iraki válsággal kapcsolatos álláspontjáért. /A román-amerikai együttműködés hatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2003. április 2.
Februárban 4 451 835 lej volt az országos nettó átlagbér összege, ami 5,9 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz viszonyítva. A Központi Statisztikai Intézet szerint az országos bruttó átlagbér összege 7,1 százalékkal 6 054 129 lejre csökkent. Ennek ellenére bizonyos ágazatokban növekedett a fizetések összege. A legmagasabb béremeléseket a pénzügyi- és bankszférában regisztrálták, ahol 15 százalékkal 12,7 millió lejre nőtt a nettó átlagbér összege. Jelentősebb bércsökkenést az állami alkalmazottak esetében regisztráltak: az oktatásban 28,4 százalékkal 4,5 millió lejre csökkent a nettó átlagfizetés, a közigazgatásban dolgozók 25,7 százalékkal alacsonyabb havi bért kaptak (6,01 millió lej). /Csökkent az országos nettó átlagbér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2003. április 2.
Románia alkotmányának átfogó reformja kiemelkedő fontosságú az ország euro-atlanti csatlakozása szempontjából, ugyanakkor megteremtheti nemzeti közösségünk belső önrendelkezésen alapuló autonómia-programjának alkotmányos keretét is, új dimenziót adva ezáltal az erdélyi magyar társadalom természetes fejlődésének és a román-magyar kapcsolatok normalizálásának egyaránt - szögezték le közleményükben Kovács Zoltán Zsolt, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly és Toró T. Tibor parlamenti képviselők. "Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a támogatott javaslatok igen csekély mértékben tartalmazzák az általunk igényelt módosításokat. Ezen az sem változtat, hogy a félig vagy teljesen elutasított indítványokat, így az RMDSZ javaslatait is, újra meg lehet vitatni a parlament plénumában. A lényeg, hogy a bizottságban résztvevő román politikai pártok a magyar javaslatoknak csupán töredékét fogadták el", szögezték le. Az öt képviselő jelezte, hogy az RMDSZ által hivatalosan benyújtott módosító-csomag alapelveinek véglegesítését nem előzte meg sem komoly társadalmi, sem belső politikai vita. A Szövetségi Képviselők Tanácsa nem volt hajlandó vitára bocsátani a megfogalmazott indítványokat, és formális szavazást is a végleges anyag ismertetése nélkül rendelt el. Ezzel az RMDSZ programjának lényegét képező stratégiai cél: a közösségi - kulturális és területi - autonómia alkotmányos jogának tételes megfogalmazása kimaradt a csomagból. Mindezekért jelen állásfoglalás aláírói az RMDSZ képviselőházi csoportjában ellenezték, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja ezen alkotmánymódosítási csomag kezdeményezője legyen. "Ilyen körülmények között kezdeményezőként aláírni ezt a - mi szempontunkból - csonka alkotmánymódosítási javaslatot, amely tagadhatatlan pozitív elemei ellenére messze nem tartalmazza, még az elutasított indítványok szintjén sem, a magyar nemzeti közösség hosszú távú stratégiai céljainak alkotmányos garanciáit, annyit jelentene, mint beleegyezőleg elfogadni azt, hogy csak ennyire módosuljon a román alkotmány. Ezzel mintegy előre jeleznénk, hogy ezzel a kevéssel is beérjük, és jelenleg nem tartunk igényt sem a belső nemzeti önrendelkezésre, sem az Európában használatos autonómia-formákra, amelyek esélyegyenlőséget biztosíthatnak román polgártársainkkal", állapítják meg. Mindezek ellenére az elkövetkező alkotmány-vitában részt kívánnak venni. /Álláspont az alkotmány-módosítási indítványokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2003. április 2.
Orbán Viktor volt miniszterelnök ápr. 1-jén megbeszélést folytatott a Budapestre látogató Günther Verheugen bővítési biztossal. Az exkormányfő azt kérte a biztostól, hogy - elsősorban a határon túli magyarságra való tekintettel - Magyarország EU-csatlakozása után is maradjon meg a vízummentesség Romániával, Szerbia felé pedig egy rugalmas megoldást találjanak. Günther Verheugen szerint ebben az Európai Bizottság is érdekelt. /Günther Verheugen Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2003. április 2.
Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2003. április 2.
Noha esetenként már letelt a restitúciós kérvények benyújtásától számított hatvannapos határidő, az erdélyi történelmi magyar egyházak még egyetlen államosított ingatlanjukat sem kapták vissza a tavaly elfogadott törvény alapján. Az erdélyi történelmi magyar egyházaknak több mint 1800 igényét iktatták az illetékesek. A visszaigényelt ingatlanok száma azonban valamivel magasabb, ugyanis némelyik kérés nem egyetlen ingatlanra, hanem egy egész épületegyüttesre vonatkozik. /Gazda Árpád: Kivárnak a restitúcióval. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2003. április 2.
Szatmárnémetiben azokat az épületeket, melyeket a Slavici Főgimnázium használ, 1998-ban államosították, amennyiben akkor írták át a város tulajdonába az épületet. Ardai Attila püspöki kormányzó az egyháza elleni intézkedésnek nevezte az átírást, hisz az egész város és megyevezetés tudta, hogy a püspökség visszaigényli törvénytelenül elkobzott vagyonát, s a Zárda épületegyüttes minden ezzel kapcsolatban beadott hivatalos papíron az elsők közt szerepelt. Elkeserítő, hogy az EU-felé igyekvő Romániában ilyen trükkökkel játsszák ki ma is ki a kisebbségeket. A Slavici igazgatónője, Angela Negreanu kioktatta a püspökséget: "Egyetlen tulajdonos sem köteles tanácskozni a volt tulajdonossal, ha a tulajdonában lévő épületen valamilyen változtatást szándékozik végezni" /(Sike Lajos): 1998-ban államosítottak egy szatmári katolikus iskolát!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
