udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 492 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-492
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. augusztus 1.

Elsősorban a román-moldovai alapszerződésről kíván tárgyalni Ion Iliescu államfővel aug. 1-jei találkozóján Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke. Iliescu azonban határozottan kijelentette: a kérdés nem kerül terítékre a találkozón, "mert a dokumentum tervezett szövege idejét múlta". A Botosani megyei Stanca-Costesti községben találkozik a két államfő. Voronin szerint a szerződés még ebben az évben tető alá hozható és fontosnak tartja, hogy aláírják a román-moldovai határegyezményt is. /Cseke Péter Tamás: Voronin sürgeti az alapszerződést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tagadta azt a vádat, hogy még Budapestre is elutazott, csakhogy ellehetetlenítse a Tusnádfürdőn megtartott Bálványosi Nyári Egyetemet, többek között azzal is, hogy az erre szánt magyarországi pénzalapokat visszatartassa, vagy legalábbis megnyírbáltassa. Borbély kifejtette, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának tagja és a szövetségi elnök megbízásából július elején ő képviselte az alkuratóriumot a nagykuratórium ülésén. Hozzátette: az említett pályázatot egyenesen az Illyés Közalapítvány úgynevezett stratégiai alapjához juttatták el, erről a budapesti kuratórium döntött. A budapesti alapítványi gyűlésen Borbély elmondta véleményét Tusványosról, mondván, az RMDSZ tisztségviselői közül egyet-kettőt meghívnak, inkább szemkiszúrásból ahhoz, hogy utána a párbeszéd kialakítása helyett kifütyültessék őket. Amint az tavaly is történt Markó Béla szövetségi elnök előadása idején. Borbély szerint "ez az úgynevezett szabadegyetem az utóbbi években a magyar-román, a magyar-magyar dialógus színteréből zártkörű valamivé alakult át, ahol szót és tapsot csakis a magyarországi jobboldali ideológia által támogatott vélemények kaphatnak, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a cél nem a párbeszéd, hanem a hazai magyarság megosztása." Borbély úgy ítélte meg, hogy még vázolni sem képesek ezt az alternatívát, vagy legalábbis egy, az RMDSZ által eddig bejárt út helyett egy jobbat. Borbély állította, hogy a Félszigetet senki sem szánta ellenrendezvénynek. /Gyarmath János: A tagadásnál nem jutottak messzebbre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Az idei költségvetés kiigazítása, a jövő évi előkészítése és a megállapodás kapcsán megfogalmazódó kérdések mellett a 2004-es helyhatósági választásokról tárgyalt júl. 31-én Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozás után Markó Béla elmondta, hogy a 2004-es helyhatósági választásokon legalább olyan jó eredményt szeretnének elérni, mint három évvel ezelőtt. Az RMDSZ Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt jelölte ki kampányfőnökeként. Markó szerint a Kiss Kálmán vezette Szabaddemokrata Párt ezúttal sem jelent konkurenciát a helyhatósági választásokon, még akkor sem, ha Tőkés Lászlóval szövetkezik. "Nem tartunk a különböző fórumokon hangoztatott alternatív szervezetektől sem. Ezek mind diverzionista céllal jönnek létre" - hangsúlyozta Markó. A szövetségi elnök tiltakozott az ellen, hogy az RMDSZ lenne a felelős az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és megyei tanácsosainak félreállításáért. "Mi nem is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, ez az igazságszolgáltatás dolga" - jelentette ki Markó, aki egy Kiss Kálmán-Tőkés László politikai egyezmény körvonalazódását vetítette előre, melyet furcsa és egyben rémes koalíciónak nevezett. Markó Béla nyilatkozatára reagálva Tőkés László a Krónikának csodálkozását fejezte ki, hisz szerinte eddig még csak fel sem merült egy efféle egyezség. "Ez aljas rágalom, aminek célja a mozgalmunk lejáratása. Soha nem került szóba egy ilyen koalíció" - válaszolta a református püspök. /Szucher Ervin: Rémes koalíció? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Júl. 31-én Marosvásárhelyen a városi tanács ülésén hosszas vita után megszavazták, hogy a város egyik főutcája visszakapja régi nevét: újra Kossuth utca lesz. Moraru Octavian tanácsos érvei szerint az utca a bécsi diktátum után kapta a nevét. A továbbiakban Lendvai Pál, az ötvenes években Ausztriába emigrált újságírónak a Humanitas Kiadónál megjelent könyvéből idézett, amely szerint "ez az öntelt varázsló" (Kossuth) teljes alávetettséget követelt, és aki ennek nem tett eleget, azt a kiirtással fenyegette meg. - Kossuth nem a román nép érdekeiért harcolt, hanem ki akarta végezni a románokat - jelentette ki Moraru. Spielmann Mihály mesének nevezte a románok kivégzéséről szóló történeteket, és utalt arra, hogy 1850-ben két román püspök találta ki a 40 ezres számot, hogy minél több kártérítést kérhessenek Ferenc Józseftől. Hozzászólásában utalt arra, hogy az erdélyi románok és a zsidók Kossuthnak köszönhetik a felszabadításukat, a magyar és a román polgárság pedig a lehetőséget a fejlődésre. /(bodolai): Újra van Kossuth utca Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./ Visszakapta nevét a Kossuth Lajos utca Marosvásárhelyen. A Kultúrpalota vagy a vár mellett ez az elnevezés is szerves része a város történelmének. Az utca száz esztendőn át viselte Kossuth Lajos nevét, első erdélyi szobrát is Marosvásárhelyen emelték, dr. Bernády György kezdeményezésére. Az 1899-ben felavatott szobrot 1920-ban tüntették el. Ekkor változtatták meg először az utca nevét is, majd 1940-től 1986-ig volt újra Kossuth utca. /(bodolai): Igazságtétel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere megtagadta egy 100 millió lejes bírság kifizetését, amelyet a Kovászna megyei prefektúra szabott ki. Albert Álmost 50 millió lejre büntette a Kovászna megyei prefektúra, mivel állításuk szerint eltávolította a román nemzeti lobogót a polgármesteri hivatal épületéről, további 50 millió lejes bírságot pedig azért szabott ki rá, mivel Albert kétnyelvű fejlécet használt a hivatalos dokumentumokon. Albert Álmos elmondta, a Bákó Megyei Törvényszék szerdán felszólította, hogy aug. 28-án jelenjen meg egy tárgyaláson, amely a 100 millió lejes bírságot kiszabó jegyzőkönyv semmissé nyilvánításáért indult. - Egyrészt a tárgyalásra hívnak, másrészt felszólítanak, hogy fizessem ki a bírságot - mondta Albert. Hozzáfűzte, nem fogja kifizetni az időközben összegyűlt pénzösszeget, mivel ezáltal elismerné vétkességét. Albert Álmos szerint 30 millió lejt a magyarországi Ferencváros és a vajdasági Nagykanizsa polgármesteri hivatala, további 30 milliót sepsiszentgyörgyi üzletemberek gyűjtöttek össze, a fennmaradó 40 milliót pedig az RMDSZ-tagság biztosította. Albert Álmos nem mondott le a probléma törvényes megoldásáról, ezért a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kérvényben kéri a pénzbírság felfüggesztését. /Albert Álmos nem fizet. = Népújság (Marosvásárhely), 2003. aug. 1./

2003. augusztus 1.

Bár a város számláján van ötmilliárd lej abból a 12,8-ból, amelyet Székelyudvarhely a központi útalapból kapott útjavításra, a júl. 31-i tanácsülésen Szász Jenő polgármester hiába kérte a részben már átutalt pénz városi költségvetésbe való foglalását: az RMDSZ által dominált testület formai kifogásokra hivatkozva elutasította a kérést. A napirenden szerepelt a jövő évre vonatkozó helyi adók és illetékek mértékét megállapító tervezet. A Borbáth István által irányított RMDSZ-frakció azonban újra lesöpörte a témát az asztalról azzal az indoklással, hogy a határozattervezetet a hivatal nem terjesztette elő megfelelő formában. Az RMDSZ-tanácsosok többek között inkvizíciós hangnemben kérték számon a polgármestertől, hogy az általa vezetett Székelyudvarhelyért Alapítvány miért fizettet házbért a város ingyenkonyháját működtető Gratis Kft.-vel. Szász Jenő elmondta, a Kőkereszt téri államosított ingatlant, amelyben az ingyenkonyha működik, tulajdonosai törvényszéki ítélet révén visszakapták, az alapítvány pedig megvásárolta azt - a bérleti szerződést pedig a korábbi tulajdonosoktól örökölte. Mivel a szociális intézmény a város érdekét szolgálja, a Székelyudvarhelyért Alapítvány meghosszabbította a bérleti szerződést, és nem emelte a bérleti díjat. /Zilahi Imre: Van pénz, de nem lehet elkölteni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Vajdaszentivány júl. 27. és aug. 3. között tánc- és zenetábor színhelye. Hetedik alkalommal szervezik meg a tábort, amelyen évről évre egyre több fiatal vesz részt, újságolta Mező-Palkó István, a Zichy-Horváth Alapítvány elnöke. A 300 táborlakó többsége magyarországi és hazai, de jöttek az Amerikai Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból, Ausztráliából, Szlovákiából és Japánból is. Most folyik Külsőrekecsinben a moldvai csángó, valamint Magyarlapádon a Küküllő menti tánctábor, azonban az időpontok egybeesése ellenére valamennyi táborban évről évre nő a résztvevők száma. Ugyanakkor egyre fiatalabb korosztályok jönnek el Vajdaszentiványra. A faluban van a táborújság, a Perdülő szerkesztősége is. Naponta 200-240 példányban jelenik meg a tábor, a vajdaszentiványi hagyományőrző néptánccsoport, a falumúzeum, a Zichy-Horváth Egyesület, a falu történetét és életét ismertető lapocska. /Nagy Annamária: Tánctábor, s ami még belefér. = Népújság (Marosvásárhely), 2003. aug. 1./

2003. augusztus 1.

Alaposan felborzolta a román sajtó kedélyét az a moldovai-román szótár, amely most jelent meg a Moldovai Köztársaságban. A 19 ezer szót tartalmazó, 5 ezer példányban kiadott szótár valóban egyedülálló a maga nemében, hiszen "két olyan különböző nyelv" megértéséhez akar segítséget nyújtani, amely nyelvek beszélőinek egyáltalán nincs szükségük tolmácsra, ha egymással szót váltanak. A szótár kiadása előtt napvilágot láttak az első felháborodott cikkek, a román lapok azonnal kiderítették, hogy a munka szerzője, Vasile Stati a moldovai nacionalizmus harcos szószólója, aki már 1999-ben nagyon is ismertté tetté nevét Bukarestben egy történelmi tanulmányával. A Moldova története dátumokban címmel megjelent könyvében Stati azt az elméletet fogalmazta meg, hogy a moldovaiak a XI. század elején jelentek meg ebben a térségbe. Európa északi részéről jöttek és semmilyen kapcsolatuk nem volt a románokkal. Ezzel a történelmi háttérrel érthető, hogy Románia és Besszarábia 1918-ban történt egyesülését a szerző a Moldova ellen elkövetett román agresszióként, a bécsi döntéseket pedig a demokratikus Moldovai Köztársaság és Észak-Bukovina román megszállás alól való megszabadulásaként értékelte. A román lapok ízekre szedték a szótárt, amelyben közismert román szavak régies, ma már alig használt jelentése található. Tiltakozott a Román Akadémia, román nyelvészek írtak azonnal hosszú, felháborodott kritikákat. Román részről nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a szótár valójában azért készült el, mert jó néhány évvel ezelőtt Ion Iliescu államfő tett egy olyan megjegyzést, hogy miként lehet moldovai nyelvről beszélni, amikor nem is létezik moldovai-román szótár, a két ország vezetőinek tárgyalásain pedig nincs szükség fordításra. Azt persze senki nem állíthatja biztosan, hogy valóban ez lett volna az ok. Ion Iliescu aug. 1-jén találkozik a román-moldovai határon Vladimir Voronin moldovai államfővel. /Gózon István (MTI): Román-moldovai szótárháború. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Júl 31-én Székelykeresztúr főterén koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor szobránál, a költő halálának 154. évfordulója alkalmából. Koszorúztak az ajkai, dévaványai és dunakeszi testvérvárosi küldöttségek is. A koszorúzási ünnepség után a megemlékező gyülekezet a Gyárfás-kúriához vonult, ahol ünnepi beszédek hangzottak el, amit kulturális műsor követett. /Emlékezés Petőfire. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Katolikus és református vallástanárok továbbképző tanfolyama zajlik júl. 28.-aug. 2. között Székelyudvarhelyen. Az újdonság az, hogy a képzéseket a Bolyai Nyári Akadémia keretén belül tartják, valamint az, hogy a hagyományos katolikus vallástanárképző az idén ökumenikus jelleget öltött. Az idei rendezvényen 124 fő van jelen, közülük 21-en reformátusok. /Szász Emese: Vallástanárok továbbképzője. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Három hónapja restaurálják a Szabadság-szobor talapzatköveit a Csiky Gergely Iskolacsoport hátsó udvarában. Kocsis Rudolf szobrászművész és a fia foglalkozik a kövek felújításával, helyrehozatalával. A helyreállítást követően megkezdhetik a talapzat felállítását. Az alapzat felállítása augusztusban kezdődik. Azután jöhet a szobrok elhelyezése a tömbökön. /Kovács Anita: Fényesednek a Szabadság-szobor talapzatkövei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2003. augusztus 1.

A Szabadság-szobor Egyesület megköszöni mindazoknak a nemes lelkű embereknek, akik a Szabadság-szobor restaurálásához szükséges ólmot adományoztak. Eddig 507 kiló nehézfém gyűlt össze, további 184 kilónyi érkezéséről tudnak. Mivel a felújításhoz elegendő ólom nagyjából együtt van, jövő héttől befejezettnek nyilvánítják a gyűjtést. /Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke: Összegyűlt az ólom. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Aug. 4-én kapufaragó tábor nyílik Máréfalván - a Polgártárs Alapítvány Élő Örökség programjának keretén belül - a helyi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, az Életfa vendégfogadók egyesülete, a máréfalvi általános iskola és a fenyédi tanács összefogásával. A fő cél az, hogy az ifjú nemzedék megismerkedjen, részese legyen egy hagyományőrző alkotómunkának. /Máthé László Ferenc: Fába vésett élő örökségünk. Kapufaragó tábor nyílik Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Székelyszenttamás közigazgatásilag Oroszhegy községhez tartozik, lakóinak száma a múlt évi hivatalos népszámlálás szerint 129 volt. Vallását tekintve római katolikus falu, sokáig anyaegyháza volt a környező településeknek. A falu az 1333-34-es pápai tizedjegyzékben már szerepel, 1567-ben Zent Thomas, 1576-ban Szent Tamás alakban jegyezték fel nevét. A falu lakói magyarok, többségében római katolikusok. Mesterember kevés van a faluban, a fiatalok Udvarhelyre mennek. A farsang is kimaradt - elhúzódnak Ülkébe. Pünkösdkor a somlyói búcsúra mennek, régebben gyalog, most autóval. /P. Buzogány Árpád (HMKK - Udvarhelyszéki Iroda): "A fejlődés ahogy jő, minden marad el". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2003. augusztus 1.

A nagykárolyi Collegium Régizene Együttes 1977-ben alakult. Negyedszázados működése alatt számos előadással lépett közönség elé. Az előadott zenedarabok nagyrészt saját kutatómunka eredményeként kerültek bemutatásra, megkülönböztetett figyelmet szentelve az erdélyi vonatkozásoknak. A Deák Endre vezette társulat aug. 17-én lép fel Nagybányám. /Szent István napi előzetes. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 1./

2003. augusztus 1.

A résztvevő gyermekek, fiatalok előadásával zárul Nagybányán a Teleki Magyar Házban szervezett bábos-tábor. A délelőtt-délutáni foglalkozásokat hozzávetőlegesen ötvenen látogatták rendszeresen, akik Bereczki Gyula kolozsvári bábművész vezetésével a bábkészítés, bábozás műhelytitkaival ismerkedtek. /Régiónk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 1./

2003. augusztus 1.

Pápán júl. 31-én kezdődött a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának kétnapos ülése. - Örömmel és hálával kell említeni a magyar állami szervek támogatását, amit az egyházi iskolák, gyülekezeti termek, parókiák és templomok létesítéséhez és felújításához nyújtottak - jelentette ki Erdélyi Géza rimaszombati református püspök a megnyitón. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a tanácskozáson hangsúlyozta: örvendetesen gyarapodik az egyházi fenntartású oktatási és szociális intézmények száma. Hozzátette: a határon túli egyházi ingatlanok megvásárlása, építése, vagy felújítása szinte kivétel nélkül a magyar költségvetés, a kormányzat támogatásával történik. Közlése szerint 1990 óta csak a református egyháznak 757 pályázatát bírálták el kedvezően a kormányzati szervek, s juttattak 500 millió forintot meghaladó támogatást. Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke is részt vett a pápai tanácskozáson, és közölte, hogy az új magyar kormány a többszöri ígéret ellenére sem dolgozta még ki az egyházpolitikai stratégiáját. Megjegyezte, kormányzati ígéret hangzott el a határon túli egyházak önálló pénzalapjának a létrehozására is. Hangsúlyozta ugyanakkor, szerinte az elmaradásnak csupán "adminisztratív okai" lehetnek. /MTI: A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának ülése, aug. 1./

2003. augusztus 2.

Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi, és az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak - jelentette ki Bársony András a Külügyminisztérium politikai államtitkára budapesti sajtóbeszélgetésen. "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen" - közölte Bársony András. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában a jelenleg érvényes törvények kizárják a kettős állampolgárság lehetőségét, így például a vajdasági magyaroknak le kellene mondaniuk szerb állampolgárságukról ahhoz, hogy magyar útlevelet kaphassanak. Bársony András kifejtette: az 1993-ban született, vonatkozó törvény alapján magyar állampolgárságot csak egyéni kérelemre szerezhetnek külföldiek, és további feltételek szükségesek - például állandó magyarországi lakhely, munkavállalási engedély - a letelepedéshez, illetve később az állampolgársághoz. Mint mondta, az állampolgársági szabályok az Európai Unióban is hasonlóak. Leszögezte: az állampolgárság megszerzésének lehetősége az európai jogfelfogás szerint is egyéni jog, és nem lehet egyetlen döntéssel magyar állampolgárrá tenni a határon túl élő magyarokat. "Magyarország 2001-ben, az Orbán-kormány idején a csatlakozási tárgyalások során nem kért az EU-tól átmeneti időszakot az állampolgárság ügyében, amikor a bel- és igazságügyi fejezetet ideiglenesen lezárta az unióval" - emlékeztetett Bársony András. Kitért arra, hogy Orbán Viktor 2001-ben maga is "időszerűtlennek" nevezte a kérdést. "Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné" - mondta Bársony András. Orbán Viktor volt kormányfő a múlt héten rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán kijelentette: a jelenlegi magyar kormány ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig a kettős állampolgárság intézménye az EU-ban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni erről. "Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni" - mondta a Fidesz-MPSZ elnöke. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke a legfőbb közjogi méltóságoknak küldött levelet, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a Szerbia-Montenegró területén élő magyaroknak az állampolgárságot. "Meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását követően is" - tartalmazza a levél, amelyet a lakiteleki Európa Szabadegyetem százötven résztvevője nevében fogalmazott meg az MDF alelnöke. /Nem lehet az állampolgárság alapja a nemzetiség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 2.

A román és moldáv államfő aug. 1-jén Stinca Costesti-en tartott megbeszélést. Iliescu és Voronin egyetértett abban, hogy az alapszerződést felül kell vizsgálni. A találkozón szóba került a kettős állampolgárság kérdése is: az államfők úgy vélték alapos elemzésre van szükség ezzel kapcsolatban. /Újratárgyalják a moldáv-román alapszerződést? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./A jövőben elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kell alapulnia Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyának - hangzott el a két elnök találkozóján.A román fél a dialógus és a konszenzus útján szeretné megoldani a két ország közt még fennálló problémákat. Iliescu szerint Romániát és a Moldovai Köztársaságot számtalan közös érdek fűzi egymáshoz: a demokrácia, a fejlődés szükségessége, az állampolgárok életszínvonalának emelése, társadalmi béke, politikai pluralizmus, kulturális értékek, valamint egy olyan történelmi örökség, amelyet "elég nehéz" megemészteni. "Nem szeretnénk újabb falakat emelni Románia és a Moldovai Köztársaság közé, még akkor sem, ha tartanunk kell majd magunkat a NATO és az EU-tagságunkból fakadó kötelezettségeinkhez" - jelentette ki Ion Iliescu. A megbeszélés végén a román államfő a sajtóval közölte, hamarosan román kereskedelmi központ nyílik Chisinauban, ami megkönnyíti a román vállalkozók üzleti tevékenységét a Moldovai Köztársaságban. Vladimir Voronin azt állította, moldovaiul beszélt, és Ion Iliescu azért értette meg őt, mert "tud moldovaiul". Hozzátette: "én is tudok románul". Iliescu ezt másként látta. Mint mondta, mindketten románul beszéltek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a román nyelvnek tájszólásai vannak többek között Olténiában, Erdélyben, a Bánságban, a Máramarosban és Moldovában. Iliescu levonta a következtetést: "közös a nyelvünk, ezért gond nélkül megértjük egymást". /Cseke Péter Tamás: Voronin: a virágok hídjának ideje lejárt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 2.

A Deutsche Welle rádió értesülései szerint az átvilágító bizottság hamarosan átveheti a volt Szekuritáté teljes irattárát. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eddig azért nem adta át a volt Szekuritáté irattárát az átvilágító bizottságnak, mert az intézmény nem rendelkezett a dossziék tárolására alkalmas székhellyel. A bizottság elfogadott egy másik határozatot is, amelynek érelmében elkezdik az egykori szekus tisztek meghallgatását. Azokról a volt tisztekről van szó, akiknek személyazonossági adatait korábban kiadta a SRI. A kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által kijelölt átvilágítók határozottan ellenezték a névjegyzék nyilvánosságra hozását. Álláspontjukat a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság vezetése és a hírszerzés igazgatója is támogatta. /Átadja a SRI a dossziékat? = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 2.

Regionalizmusok Európában és Romániában címet viselte az Illyefalvi Transsylvania Nyári Szabadegyetem utolsó napjának előadása és vitája. Kolumbán Gábor, Caius Dobrescu, Molnár Gusztáv, Bakk Miklós és Sabin Gherman Smaranda Enache vitavezetése megállapították: Románia területi közigazgatási reformja mára halaszthatatlanná vált, s bár a civil társadalmon, elsősorban a Provincia köré csoportosuló értelmiségieken kívül erre vonatkozó program alig van, az Európai Unió elvárásai, főképp a megpályázható pénzeinek megszerzése okán valószínűnek látszik, hogy épp a kormányon lévő szociáldemokraták fogják ezt véghezvinni. Kolumbán Gábor leszögezte: igen fontos lenne, hogy az autonómiatervek és az etnicitás a jövőben ne kötődjék össze, hogy a kezdeményezések alulról induljanak. A regionalizmustól független fogalom az autonómia, a Székelyföldé is. Bakk Miklós úgy vélte, bár sokat beszélnek, vitáznak mind a regionalizmus, mind az autonómia kérdéséről, nagy a zavar a fejekben. Caius Dobrescu meggyőződése, hogy a regionalizmus kérdését Romániának magának kell kidolgoznia, majd életbe ültetnie. Sabin Gherman a regionalizmus motorjának a belső építkezést tekinti. Molnár Gusztáv a regionalizmust eszköznek tartja a modern román államiság kialakításában, Erdélyben például úgy, hogy a két nép kulturális hagyományaira, nemzettudatára építsenek. A Provincia csoport eddigi munkáját sikertelennek tartja, azt a hisztériát, ami a 2001-ben kiadott memorandumukat követte, nem tudták jó irányba levezetni, dacára annak, hogy pontosan tudják-látják, sem az RMDSZ-nek, sem más politikai pártnak nincs e kérdéskörben kidolgozott stratégiája. A Székelyföldi Fejlesztési Régió tervét tévútnak tekinti, ugyanis politikai decentralizáció nélkül s a román történelmi régiók hasonló kezdeményezéseinek hiányában az véghezvihetetlen. /(s.): A fejlődés tétje a regionalizáció (Illyefalvi Transsylvania Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2003. augusztus 2.

A Kovászna megyei magyar üzletemberek többé nem fizetnek tagsági díjat az RMDSZ helyi szervezeteinek, mivel elégedetlenek a szövetséggel fennálló kapcsolattal, nyilatkozta több helyi üzletember a Mediafaxnak. A konfliktus egy üzleti találkozó után éleződött ki, amelyet az RMDSZ vezetése egy hónappal korábban rendezett Székelyudvarhelyen az erdélyi magyar vállalkozók számára. A találkozón Bagoly Miklós, a Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke bírálta a jelen levő vállalkozók kiválasztásának módját, mondván, hogy ilyen tanácskozáson nem csak az RMDSZ által meghívottaknak van helyük, hanem minden olyan vállalkozónak, akinek érdeke a térség gazdasági fejlesztése. A tanácskozás szünetében Verestóy Attila RMDSZ-alelnök bírálta Bagolyt, a konfliktus nyomán pedig néhány Kovászna megyei vállalkozó úgy döntött, hogy többé nem ad pénzt az RMDSZ-nek. /Nem adnak több pénzt az RMDSZ-nek. Tiltakoznak az üzletemberek Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 2.

Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről.

2003. augusztus 2.

Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere közösen leplezték le 1-jén Székelyudvarhelyen a berei Soó Rezső botanikus centenáriumára készített emléktáblát. Az ünnepség aug. 1-jén tudományos ülésszakkal kezdődött. A magyarok által lakott vidékek növényvilágát rendszerszerűen elemző, udvarhelyi születésű Soó Rezső munkásságát magyarországi tudósok ismertették és méltatták. A tanulmányokat és kordokumentumokat még az idén kötetben kívánják megjelentetni. /Centenáriumi emléktáblát avattak Soó Rezső botanikus emlékére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 2.

Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 2.

A kormányrendelet értelmében a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium támogatást nyújt a bözödújfalusi római-katolikus, illetve unitárius, valamint a csíkszeredai római-katolikus templomok építéséhez. A döntés értelmében a bözödújfalusi római katolikus és unitárius kegyhelyek építési munkálatainak folytatására egy-egy milliárd lejt, a csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia számára pedig 2 milliárd lejes állami támogatást utal ki a tárca. A bözödújfalusi magyar templomokat a kommunizmus éveiben létesített gyűjtőtó révén számolták fel, ezek újjáépítését közvetlenül a rendszerváltás után kezdeményezték. A csíkszeredai Szent Kereszt templom építéséhez mindeddig összesen 6,3 milliárd lejes költségvetési támogatást sikerült szereznie az RMDSZ-nek. /Támogatás a magyar történelmi egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 2.

Aradon ötven évvel ezelőtt még állt az 1848-49-es szabadságharc emlékmúzeuma. Kilin Sándor újságíró gimnazistaként még láthatta Damjanich szekerét, Petőfi állítólagos kardját, a vértanúk akasztófáinak darabjait, a honvédek fegyvereit, zászlóit, a vértanúszoborra küldött koszorúk szalagjait, Bohusné naplóját, Kossuth, Petőfi, Jókai, Egressy Gábor mellszobrait, sőt Avram Iancu sírjának töviseit is. Az ereklyemúzeum már 1899-ben oly sok értékes dokumentummal, ereklyetárggyal rendelkezett, hogy azok csak kilenc zsúfolásig megtelt teremben fértek el. Ez képezte a későbbi kultúrpalotai múzeum anyagának zömét. Most, amikor a Szabadság-szobor kiszabadult börtönéből, s október hatodikán ismét állni fog, eljött az ideje annak is, "hogy az elkobzott negyvennyolcas szabadságmúzeumunkat is visszaköveteljük" - jelezte Kilin Sándor. /Kilin Sándor: A szabadság Európájában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2003. augusztus 2.

A júl. 26-27-én zajló hatodik borsi falunapokon négyezernél is több embert sikerült megmozgatni. A községet alkotó négy faluközösség, Bors, Biharszentjános, Kis- és Nagyszántó lakosságának összefogását tűzték ki célul. Idén is ellátogattak a Bors község magyarországi testvértelepülései a rendezvénysorozatra. A falunapokkal párhuzamosan zajlott a Határmenti Bihar megyei Települések Településfejlesztési Társulásának programja. Az év elején PHARE-CBC pályázaton nyert Pentium 4-es számítógépek és egyéb modern irodafelszerelések segítségével a kisrégió informatizálása volt a cél a tükörprojekt keretében. Az irodák felszerelése a romániai bihari oldalon megtörtént, a végső cél, hogy közös fejlesztési, stratégiai pályázatokkal induljanak az EU-ban. /Balla Tünde: Falunapok és irodaavató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2003. augusztus 2.

A 75 éves Mészáros József bibliográfus, művelődéstörténész neve, élete egybefonódott a könyvvel, az EMKE Monoki István-díját is ezzel érdemelte ki 1999-ben. 1972-ben jelent meg a Gondolatok a könyvről című, átfogó gyűjteménye. Mészáros Józsefnek más könyvei is vannak, többek között az Orbán Balázs fotográfiáit az utókornak átmentő Székelyföld képekben című Kriterion-kiadvány, amelynek társszerzője, vagy a Tiboldi István gyűjtését közkinccsé tevő Adomák és tanítómesék, a rendszerváltozás után pedig a Szilágyi Domokos költészetének kevésbé ismert darabjait, Kós Károly örökségének kevéssé népszerűsített vetületeit felmutató kötetek. Jelentős a könyvészeti termése, amelynek létrejöttén akkor is dolgozott, amikor úgy tűnt, semmilyen esélye sincs kiadatására. Így készültek el a Petőfi- illetve Szilágyi Domokos- bibliográfiák, az Igaz Szó folyóirat repertóriuma és más figyelemre méltó sajtó- és irodalmi bibliográfiák. Mészáros Józsefnek a Pro libro senator címet és díszoklevelet adományozták. /N. M. K.: Aki a könyveknek szolgál... = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2003. augusztus 2.

Aug. 2-án az aradi magyar sajtó napjáról emlékeznek. Immáron több esztendeje Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye magyarságában megfogyatkozott vidék, ahova a Nyugati Jelen nap mint nap, nem csekély anyagi áldozatok árán eljut. Eljut mindenhová, ahol igénylik, oda is, ahol évtizedek óta nem volt saját magyar nyelvű napilap, hogy segítsen a szórványmagyarság megmaradásában. Harmadik éve adják át ez alkalommal a Nyugati Jelen és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által szervezett Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjazottjainak az okleveleket, emlékérmeket és a vele járó pénzjutalmakat. /Jámbor Gyula: Az aradi magyar sajtó napja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-492




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998