Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 387 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-387
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. október 1.

Okt. 1-jén találkozik Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke Szatmárnémetiben dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Korábban ők írták alá a román és magyar törvényhozás közötti stratégiai partnerségről szóló együttműködési programot, amelynek értelmében hivatalosan is együttműködhetnek a két törvényhozás szakbizottságai. 2002. szeptemberében Szili Katalin fogadta Magyarországon a román képviselőház Valer Dorneanu elnök vezette küldöttségét. A román delegáció Szatmár megyei tagja, Varga Attila parlamenti képviselő elmondta, ez a találkozó elsősorban protokolláris jellegű. Valer Dorneanu egyetemi professzor, 2000. december 15–e óta a román képviselőház elnöke. /Simon Levente: Valer Dorneanu és dr. Szili Katalin Románia EU–csatlakozásának érvényesítéséről tárgyal ma Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2004. október 1.

A nyitottság és a fiatalítás jellemzi leginkább az RMDSZ választási előkészületeit – mondta sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetség nyitottságát igazolja az is – mondta -, hogy a Magyar Polgári Szövetség több tagja is vállalta, hogy megméretkezzen egy szenátori vagy képviselői tisztségért az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. Kovács Péter ifjúsági kérdésekért felelős ügyvezető alelnök szintén az RMDSZ nyitottságáról szólva kifejtette: az előválasztások tapasztalatai alapján (amikor 33%-os arányban sikerült helyi és megyei tanácsosi, illetve polgármesteri és alpolgármesteri tisztségbe juttatni 35 év alatti fiatalokat). /(Szász Attila): Pörgésben a választási előkészületek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2004. október 1.

Határ menti együttműködési megállapodást kötött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatal és a Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szept. 30-án Nyíregyházán. Együttműködnek a mezőgazdasági képzés és szakoktatás, valamint a szaktanácsadás területén, továbbá közös mezőgazdasági programokat dolgoznak ki és valósítanak meg az egymással szomszédos megyékben. /Magyar–román határ menti mezőgazdasági együttműködés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2004. október 1.

Terényi János magyar nagykövet Kolozsváron kijelentette: Jogi aggályok nem merülnek fel a kettős állampolgársággal kapcsolatban, mert a román törvények lehetővé teszik ezt a státust. A nagykövet szerint a kettős állampolgárság lelki kapcsolatot jelent az anyaországi és a határon túli magyarok között. Minden felsőbb szintű román–magyar tárgyalásán szerepel a csíkszeredai konzulátus kérdése. Ennek a hivatalnak létjogosultsága indokolt, mivel a jelenlegi romániai kirendeltségek túlságosan leterheltek. Terényi Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel, valamint az erdélyi magyar történelmi egyházak Kolozsváron székelő püspökeivel és Tőkés László egyházfővel találkozott, Emil Boc kolozsvári polgármestert is felkereste. /Borbély Tamás: Magyarországnak is fontos az RMDSZ parlamenti jelenléte. Emil Boc-kal is találkozott az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 1.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság a magyar egyházak által benyújtott 2000 kérésből 326-ot bírált el: az Evangélikus Püspökségnek 12-öt, az Erdélyi Református Püspökségnek 88-at, a Királyhágómelléki Református Püspökségnek 69-et, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 61-et, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 40-et, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 15-öt, a Szatmárnémti Római Katolikus Püspökségnek 13-at, az Unitárius Püspökségnek pedig 28-at adott vissza. Az egész országból összesen 7500 ingatlant kérnek vissza, amelyből mintegy 2000 a magyar történelmi egyházak államosított épületei. Az eddigi 574 elvi döntésből 326 vonatkozik magyar ingatlanokra. /Alig 324 magyar egyházi ingatlant szolgáltattak vissza a 2000-ből – elvileg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 1.

Szept. 30-án Ion Iliescu államfőt a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. Az államfő ötödik alkalommal találkozott a Szentatyával. Iliescut elkísérte vatikáni látogatására Ioan Robu, a bukaresti római katolikus érsek, Daniel moldovai metropolita, valamint Ileana Stana Ionescu színésznő, az olasz kisebbség parlamenti képviselője. II. János Pál pápa felelevenítette 1999-ben Romániában tett látogatását, békeüzenetet küldött a román népnek és megáldotta a romániai küldöttséget. /II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 1.

Lezajlottak a vizsgák. A legtöbb csalódás a magyar nyelv és irodalom vizsgához fűződik. A vizsgázók nagy része évek óta úgy látja, hogy ezért bizony nem volt érdemes tanulni. Évente ismétlődnek a botrányok, szögezte le Péntek János professzor. A tételek megfogalmazása és összeállítása külön szakképzettséget igényel. Magyarországon ilyen feladatokat is ellát az Országos Közoktatási Intézet, ennek van a román megfelelője. A romániai magyar oktatásnak ilyen szakmai háttere, intézménye egyáltalán nincs, és ebből ered a bajok zöme. A tételeket társadalmi munkában állítják össze olyan személyek, akiknek nem ez a munkakörük, és erre nincs kellő felkészültségük. Mindezek miatt felelősséget vállaló szakintézményre van szükség. /Péntek János: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2004. október 1.

Úgy tűnik, hogy gazdátlan a romániai magyar közoktatás. Mindenütt a nemtörődömség, a hanyagság, a felelősség hiánya és az ebből fakadó káosz és züllés tapasztalható. Csekéné Kolcsár Irén kifejtette, mit ért ezen. Nyáron hírül adta az újság, hogy "halomra buktak" a tanárok. A tanárok egész nyáron nem pihenhettek, mert hol vizsgáztattak, hol őket vizsgáztatták. A tanfelügyelők próbálták lehetőleg emberségesen helyreigazítani a tanárok számítógépes elhelyezése okozta károkat. Szakképzett tanárok maradnak állás nélkül százszámra, hogy majd egyéves szerződéssel valakik kényükre-kedvükre tegyék őket egyik helyről a másikra. Falvak tucatjai kezdik úgy az új tanévet, hogy egyetlen szaktanár sincs. Magyar szakos sem, a székelyföldi falvakban pedig évek óta hiányoznak a román szakos tanárok. A magyar nyelvi feladványsorozattal kapcsolatos botrány minden évben megismétlődik. Legutóbb a paródiával volt probléma: a nyolcadikosok tantervében nem szerepel a paródia, mint műfaji meghatározás. Nem működik a kommunikáció a minisztérium felelős szakemberei, a tanfelügyelőség és a magyartanárok között. – A képességeik megfelelő vizsgálata nélkül kerülnek szakiskolába és inasiskolába azok a diákok, akik elhasalnak a képességvizsgán. Megpecsételődik a sorsuk, ők lesznek az alulképzettek. A szórványban a szakiskolák működése átláthatatlan. Magyar nyelvűként hirdetik meg ugyan az osztályokat, de románul tanítják a szakmát. (A vallásórát is ortodox pap tartja a református és katolikus gyermekeknek.) /Csekéné Kolcsár Irén: Tanév eleji helóta gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 1.

Szeptember 30-án ünnepélyesen felavatták Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium új címerét, melyet Felházi Ágnes képzőművész, a kollégium tanára készített. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszédében kiemelte, hogy ezzel az avatóval történelmet ír a János Zsigmond Unitárius Kollégium, hiszen sötét évtizedek után születik meg a címer. Popa Márta igazgatónő ünnepélyesen átadta az egyház képviselőinek, valamint az osztályfelelősöknek a címer másolatait. /Szabó Csaba: Címeravató a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Történelmet írtak Kolozsvár legrégibb scholájában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 1.

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2004. október 1.

A Salamon Ernő Gimnázium /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa okt. 1-jén ünnepli a 11. születésnapját. A rendezvényt a diáktanács és a tavaly alakult Salamon Ernő Véndiák Szövetség szervezi. /(Gál Éva Emese): Ünnepel a diáktanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2004. október 1.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó MSZP- frakcióvezető és Kuncze Gábor SZDSZ pártelnök szept. 30-án aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését. Gyurcsány Ferenc ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyelete visszakerüljön a Miniszterelnöki Hivatalból a Külügyminisztériumba. /Gyurcsány Ferenc kihirdette kormánya névsorát. Somogyi Ferenc az új külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 1.

Kilenc Hargita megyei iskola és civil szervezet kapja meg a napokban az Illyés Közalapítványnál megpályázott fénymásolót. Erdély-szerte 44 magyar tanintézmény részesült az összesen mintegy 5 millió forint értékű programból. /Fénymásolók iskoláknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2004. október 1.

Az Arad megyei Kisjenő 1777-ben épült katolikus templomának idei templombúcsúján jelen volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök 17, több vallásfelekezetet képviselő pap és egyházi méltóság körében. Pántya Elemér helyi plébános hangsúlyozta, hogy a környék 12 településén már alig ezer katolikus él, de a mostani ünnepség is a szórványközösség élni akarását példázza. A szentmise után az Ifjúsági Házban a Csanádi János magyartanár vezette Körösmente Irodalmi Kör közreműködésével bemutatták Olosz Lajos Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A búcsúi bálon a tetszés szerint hozzájárulásból begyűlt pénzt a templom központi fűtésének felszerelésére fordítják. /Búcsúbál a templom fűtéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2004. október 1.

Svájcból érkezett szerelők dolgoznak Nyárádandrásfalván a református papilak és közösségi ház villanyszerelési munkálatain. A svájciak pihenőszabadságukat áldozták fel, hogy a szakmunkát elvégezzék. A kilencvenes évek elején jöttek először Azóta többszörmegjelentek, teljesen felújították a helybéli református templomot.. /Bakó Zoltán: Svájci segítség Nyárádandrásfalván. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 1.

Horváth Szőke Gyöngyvér /Kolozsvár/ grafikáiból nyílt kiállítás szeptember 25-én Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvtárban. A kolozsvári Kuckó-játszóházas munkatársai a pécsi Szivárvány Gyermekház kézműves oktatóival közösen játszottak a pécsi gyermekekkel Pécsen. Az idén is Varga Ferenc, a Gyermekház igazgatója és lelkes segítőtársa, Horzsa Gábor volt a közös tevékenység szervezője, akiknek szívügye, hogy a két ház között 1991-ben született kapcsolat ne szűnjön meg. /(balogh): Kolozsvári jelenlét a Pécsi Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 2.

A környezetvédelem, az észak-erdélyi autópálya, valamint az európai integrációs folyamat témája állt – többek közt – a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet okt. 1-jén Szatmárnémetiben folytatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A találkozó után a felek közös sajtóértekezlet keretében számoltak be megbeszéléseik eredményeiről. Emlékeztettek: a két parlament stratégiai együttműködésének a jegyében 2003-tól rendszeresen találkozik és konzultál egymással a két törvényhozó testület elnöke. Szili Katalin elmondta: vendéglátója tájékoztatta őt arról, hogy az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasza 2008-ra elkészül. Szili kérte román partnerét, hogy Bukarest támogassa a csíkszeredai főkonzulátus felállításának a lehetőségét. /Környezetvédelem, autópálya, európai integráció – a tegnapi Szili–Dorneanu találkozó fő témái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2004. október 2.

Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ tagjainak száma Kolozs megyében a múlt év eleje óta. Az ismert okok (elhalálozás, kivándorlás stb.) mellett más tényezők is hozzájárultak a lemorzsolódáshoz, a közömbösség, a csalódás és a politikától, pártoktól való elfordulás. A múlt év elején a tagok száma meghaladta a 40 ezret, jelenleg azonban alig 23 226 fizető tagnak sikerült a nyomára bukkanni. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök szerint egyre kevesebb az önkéntes tagdíjbeszedő is. /Székely Kriszta: Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ-tagság a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2004. október 2.

A Romániai Református Egyház Zsinata a Kolozsvárt szept. 30-án tartott ülésén a közeledő romániai parlamenti választásokra tekintettel megfogalmazta elvárásait. A református egyház a következő négy évben elvárja, hogy egykor államosított ingatlanjait, elkobzott ingóságait ténylegesen visszaadják, a felekezeti oktatást törvényes úton helyreállítsák. Akik a tárgyalásokat és a megegyezést visszautasítják, azok a nemzeti közösség parlamenti képviseletét veszélyeztetik. /A Romániai Református Egyház Zsinatának állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2004. október 2.

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kijelentette, hogy a népszavazás megrendezését szabályozó törvényt nem kell módosítani a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírásához, mivel a jelenlegi szabályozás ezt lehetővé teszi. /Az SZNT szerint a népszavazásról szóló törvényt nem kell módosítani. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2004. október 2.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2004. október 2.

Okt. 1-jén nyílt meg a Marosvásárhely két felsőoktatási tanintézménye, a Színművészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem. A Színművészeti Egyetemen dr. Béres András rektor az idei tanév különlegességét hangsúlyozta, hiszen ez az utolsó évfolyam, amelyik az eddig megszokott tanrend szerint végzi az egyetemet, jövőre hároméves időtartamúak lesznek a felsőoktatási intézmények, ezt a mesteri és doktori képzés követi majd. A rektor beszélt az egyetem összművészeti törekvéseiről, arról, hogy a színházművészeti oktatás mellett a művészet többi ága oktatásának lehetőségét szeretnék elérni. E cél érdekében indult a bábszínész szak, idén pedig a zenepedagógia. /Nagy Botond: Jókedvű tanévnyitó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2004. október 2.

Okt. 1-jén tartották Gyergyószentmiklóson a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett főiskoláján az immár hetedik ünnepélyes tanévnyitót. Dr. Garda Dezső képviselő, majd Dézsi Zoltán alprefektus a főiskola tanáraiként szóltak a hallgatókhoz. Dr. Dombay István, a főiskola igazgatója megnyitóbeszédében kitért az idén már 313 diákkal működő, intézmény jelenére és jövőjére. /Évnyitó a Csiky-kertben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2004. október 2.

Erősödni látszottak, főként 1989 után, a magyar tanítási nyelvű iskolák, illetve a magyar tagozatok. Kialakultak a támogatási rendszerek, s vannak az oktatás korszerűsítését és a továbbtanulást segítő alapítványok. „Mégis: anyanyelvű oktatási rendszerünk sorvad” – állapította meg Szekernyés Irén, a lap munkatársa. Temesváron több iskolában kevés a tanuló, kettőben nem indult első osztály gyermekhiány miatt, s a város legnagyobb magyar iskolájában, a Bartók Béla Líceumban is alig-alig indult párhuzamos osztály. Temes megyében hasonló a helyzet. A tanítók látják a súlyos problémát, megtettek mindent, ami módjukban állt. Családokat kerestek fel, ahol iskolába induló kisgyermekek élnek. Az eredmény kevés volt. Az előítélet, miszerint a gyermek jobban érvényesül, ha román iskolában jár, makacsul tartja magát. /Szekernyés Irén: Közösségsorvasztó előítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2004. október 2.

Okt. 1-jén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Providenta-Gondviselés-Fürsorge Egyesület. A fogyatékkal élő személyek életén, helyzetén javítani igyekvő civil szervezet szakemberek segítségével működik a kolozsvári Munkaterápiás Rekuperációs Központban. Munkájukat külföldi szakemberek, főleg holland és osztrák gyógypedagógusok is támogatják. A rászorultak megsegítéséből oroszlánrészt vállalt magára Vizi Ildikó egyesületi elnök és Essig Andor magánvállalkozó, az egyesület alapító tagja. /Tízéves a Gondviselés Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2004. október 2.

Néhányan a szülőföld ízű boldogulás magasztosságát hirdetik a különböző katedrákról közel másfél évtizede a jobb sorsot, létet, az apró lépések kiegyensúlyozatlanságával, írta Szőcs István. A több mint 78 ezer kolozsvári magyarról van szó. Az öregek és nyugdíjasok a legnagyobb réteg, a szegénységbe beletörődve tengődnek, akárcsak román sorstársaik. A családjáról gondoskodó több mint 36 ezer kolozsvári magyar ember legtöbbjének élete siralmas. Ezeknek az embereknek ugyanúgy, mint a friss végzős diplomásoknak vagy érettségizetteknek, nincs munkalehetőségük a mai Kolozsvár adminisztrációjában és intézményeiben. Kolozsváron több mint 28 ezer alkalmazottja van az intézményeknek, közülük az alkalmazott magyarok száma alig haladja meg az 500 személyt. Kolozsvár ipari termelésének összeomlása különösen a magyarságot sújtotta. A kommunista rezsim által elrabolt kolozsvári ingatlanok visszaszolgáltatása alig mozdult el a holtpontról. Az ingatlanok államosítása nagyobbrészt a magyarságot érintette. A kolozsvári magyar történelmi egyházak tulajdonát képező egyházi ingatlanokat az egyházi gazdasági vezetők bérbe adták bankoknak és más kereskedelmi egységeknek. A bérbe adott több mint 32 ezer négyzetméter kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800 alkalmazottat, melyből a magyar nem éri el a 300 főt. /Szőcs István: Van kiút?! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2004. október 2.

Jámbor Katalin súlyos autóbalesete után határozta el, hogy lakását felajánlja mások megsegítésére. A múlt hónap végén Nagyváradon ünnepélyesen átadták az öregek otthonának helyet adó ingatlant, mely a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásába került és négy idős nagyváradinak alakított ki benne hajlékot. Ez szép példája az emberi jóságnak és alapja lehet az egyházi idősgondozói rendszernek, vélekedett az otthont felavató Tőkés László püspök. /Öregotthont avattak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2004. október 2.

Pakó Benedek szászrégeni plébános közölte, ellopták a régeni római katolikus temető kápolnájának a harangját, a 100 kilós, bronzból és ezüstből készült harangot. /Máthé Éva: Lélekharang kerestetik! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2004. október 2.

Nagyenyed és Déva után Kisiratoson lépett színpadra a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Füleki László, az együttes vezetője jelezte, 12 éve van a Hargita táncegyüttesnél, de azóta nem jártak itt. Kifejtette, hogy az együttes egyik fő célja a szórványmagyarság felkarolása. Tavaly mezőségi turnét szerveztek, ugyanakkor Aradon is jártak. Az együttesnek jelenleg 43 munkakönyves alkalmazottja van, de sokkal nagyobb számú a bedolgozó csapat. A turnékra általában 27 személyt visznek. /Nagyálmos Ildikó: Fő céljuk: a szórványmagyarság felkarolása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2004. október 2.

Egy hete indították el Gyergyószentmiklósról a www.relatio.ro címen megtalálható, magyar nyelven futó világhírportált. A portál naprakészen, naponta több mint hétszer frissítve szolgál az internetes olvasóközönségnek erdélyi-, magyarországi-, romániai- és világhíreket. /Hírek az országból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-387




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998