udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 526 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-526
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. február 1.

Nem szerepel a 2004. évre tervezett anyaországi költségvetésben az a templomépítési pénzalap, amelynek létrehozását Medgyessy Péter miniszterelnök helyezte kilátásba a nyár közepén. Annak idején Pap Géza erdélyi református püspökkel folytatott budapesti tárgyalása alkalmából a kormányfő megígérte: az általa vezetett kabinet külön alap létrehozásával nyújt majd támogatást a határon túli templomépítésekhez. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke úgy nyilatkozott: azon gondolkoznak, hogy 2004-ben valamilyen tartalék-alapból nyújtsanak ilyen jellegű támogatásokat, majd hozzáfűzte: „azt mindenképpen szeretnénk, ha a 2005-ös költségvetésben már önálló előirányzatként szerepelne ez az alap”. /Ígéret már van... = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2004. február 1.

Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelte múlt év decemberében a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara. 1993 végén kezdték meg a református vallástanár-képzést. A valláspedagógia-magyar, -német, -angol, -francia nyelv és irodalom, -szociális asszisztens kettős képesítéssel végzett első tanárnemzedék 1998-ban szakvizsgázott. 2002-ben valláspedagógia-zenepedagógia szakkal bővült a nappali tanárképzés, amely mellett posztgraduális oktatás is folyik. Jövő tanévtől önálló doktori oktatást terveznek. Az évforduló alkalmából előadást tartott többek között Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora és Nóda Mózes, a Római Katolikus Teológiai Kar kancellárja. /Jubileum. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2004. február 1.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai hallgatói csíksomlyói, csíkszeredai és marosvásárhelyi fellépésük után jan. 17-én a csíkszentsimoni templomban is előadták a dr. Papp Kincses Emese tanárnő által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. /Igazi lelki élményt jelentett. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2004. február 1.

A Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárum /Gyulafehérvár/ Erdély egyik legrégibb intézménye, itt képezték Erdély papjait és világi értelmiségét. Gróf Majláth Gusztáv Károly Főgimnázium nevet viselte az államosításig. 1953-tól 1990-ig Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolaként működött, mint a négy erdélyi magyar római katolikus egyházmegye fiúgimnáziuma és kisszemináriuma. Abban az időben ez volt az egyetlen erdélyi magyar katolikus gimnázium. Az 1990-es változások során az Oktatási Minisztérium az állami oktatási hálózatba sorolta be, és a Líceumi Szeminárium nevet adta neki. Az iskola teológiai profilja felkészíti a diákokat, hogy teológiai vagy bármely filológiai, történelmi vagy más humán szakon folytathassák tanulmányaikat. Az iskola húsz számítógéppel ellátott informatikateremmel, nyelvi laborral, könyvtárral is rendelkezik, kiváló kórusuk és fúvós zenekaruk van, működik még a Dsida Jenő Önképző Kör is, diáklapjuk pedig a Szikra. /Baróti László igazgató: Nevelni krisztusi szellemben. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2004. február 2.

A román parlament nemzeti kisebbségi csoportja semmibe vette a demokrácia értékeit, amikor a választási törvény kisebbségi szervezeteket sújtó módosítását indítványozta – jelentette ki Andreescu, a román Helsinki Bizottság társelnöke. Andreescu ezt messzemenően méltánytalannak és jogtalannak minősítette. Szerinte hosszú távon e törvénymódosítási indítványban megtestesülő magatartás könnyen a romániai kisebbségek ellen fordulhat. /Andreescu a választási törvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2004. február 2.

Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2004. február 2.

Hiábavaló erőlködés, kudarcra ítélt kísérlet az erdélyi magyar közösség megosztására – így értékelte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) január 31-i székelyudvarhelyi kongresszusát. Markó az MTI-nek elmondta: nagyjából ugyanazok az emberek, ugyanaz a baráti társaság gyűlt össze, amely az utóbbi hónapokban hol Székely Nemzeti Tanács, hol Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hol meg ilyen-olyan polgári szerveződés címén találkozgatott. Nem civil szerveződéseket, hanem alternatív politikai szervezetet hoztak létre, hogy vele megosszák az erdélyi magyarságot. Mindezek ellenére Markó bízik az erdélyi magyarság politikai bölcsességében, hogy nem hagyja magát becsapni. – A néhány magyarországi politikus segítségével folytatott megosztási kísérletek ellenére ezeknek a külön utakon szervezkedőknek nem fog sikerülniük szétzilálni a magyar közösséget – szögezte le Markó Béla. /Markó: Kudarcra ítélt kísérlet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2004. február 2.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint hamis Eörsi Mátyás azon kijelentése, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) "provokálja" a román hatóságokat, az SZDSZ-es képviselő ezzel szemben úgy véli, hogy a tanács által képviselt a "mindent azonnal és hangosan követelni" politikája nem vezet eredményre. A Jobbik hangsúlyozta: az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvései békések és törvényesek, az aktivistái ellen történt jogtalan román rendőri fellépéseket még a román Helsinki Bizottság és az RMDSZ is elítélte. Eörsi Mátyás kifejtette: a kisebbségek ügyében két politika követhető. Az egyik a SZNT által képviselt, amely minél többet követel, semmivel sem elégedett és provokál, vádaskodik. Szavai szerint ezzel a politikával szavazatokat lehet szerezni Magyarországon és a romániai magyarok között is, de nem lehet valódi sikereket elérni kisebbségi ügyekben. Eörsi kijelentette: a romániai magyarság létszámának csökkenése tény, ennek fő oka Románia gazdasági helyzete, de részben a rosszul sikerült státustörvény is hozzájárult a Magyarországra költözéshez. A védőhatalmi státus követelése – mint mondta – nevetséges, mert ilyet Magyarország a nagyhatalmaktól nem fog megkapni és "megint csak arra alkalmas, hogy provokálja a románokat és ezzel újabb ellentétet szítson a romániai román többség és a magyar kisebbség között". /Eörsi: Az SZNT "provokálja" a román hatóságokat. Cáfol a Jobbik Magyarországért Mozgalom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2004. február 2.

Kantár Csaba /1978-2003 jan./ poszthumusz kötete az Öntörvény(alkotás) /B-ART Könyvkiadó, Pozsony, 2003/a kisebbséggel, a közéletiséggel foglalkozik. Szélsőségesnek bélyegzik azt, aki fölemlegeti az évtizedes sérelmeket, észreveszi az elszlovákosítás, elrománosítás jelen időben is tetten érhető tendenciáit. Kialakult egy általános szabályrendszer, amit tiszteletben kell tartani, ha Trianonról, a leszakadt országrészekről, a kisebbségben élő magyarságról szólunk, írta Baranyai recenziójában. Baranyai szerint voltak itt igazságtalanságok, volt elnyomás, erőszak, téeszesítés, falurombolás, miegyéb, de azok mindenkit egyformán sújtottak, magyar és román, szerb és szlovák egyformán szenvedtek a jobb- és baloldali diktatúrák véres embertelenségében. Sütő András beszédmódja szerinte ma vagy idejétmúltnak címkéződik vagy a hazafiság / magyarság / helytállás / anyanyelv témakörök okán, jobboldali-konzervatív attitűdnek bélyegződik. Baranyai szerint járhatatlan az autonómia útja, csak ingerelik vele a másik oldal szélsőségeseit. /Baranyai Péter: Nem. Nem. Soha? (Rendhagyó könyvismertetés). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. február 2.

A Kolozs megyei helyhatósági választások előkészítése, a területi szervezet elmúlt évi költségvetésének kiértékelése és az idei elfogadása, a Kolozs megyei szervezet viszonya a polgári tömörülésekkel, a megyei ifjúsági alelnök megválasztása szerepelt az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) január 31-i ülésének napirendjén. A polgári tömörülésekkel kapcsolatban a megjelentek javasolták, hogy a kérdésben megyei elnöki minőségében Kónya-Hamar Sándor képviselő fogalmazza meg az álláspontját. Kónya-Hamar kifejtette, nincsen semmilyen "viszonya" a polgári körökkel, a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT). Jelenleg az RMDSZ megyei szervezetének választott elnöke, s kötelessége egységben tartani a szervezetet. /Papp Annamária: Elfogadták a helyhatósági választások forgatókönyvét. Két szakaszban zajlanak az előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2004. február 2.

Január 30-án ülésezett a Csíki Területi RMDSZ Területi Képviselőinek Tanácsa (TKT). Megállapodtak abban, hogy Csíkban az előválasztásokat március 28-án szervezik meg és a választások eredményét április 5-én teszik közzé. A kampány március 7-26 közötti időszakban fog zajlani. Csíkban állóurnás szavazást fognak tartani. A TKT tagjai meghallgatták Ráduly Róbert területi RMDSZ elnök politikai tájékoztatóját és elfogadták az ügyvezető elnökség tevékenységi beszámolóját. /(Daczó Dénes): Ülésezett a csíki TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. február 2.

Nagybányán az RMDSZ baráti beszélgetésre hívta meg a város magyar egyházközösségeinek vezetőit, január 30-án. Az RMDSZ részéről Ludescher István, területi elnök, Böndi Gyöngyike, parlamenti képviselő, a megyei és városi önkormányzatokba megválasztott tanácsosok jöttek el. A megbeszélésen körvonalozódott, hogy a nagybányai egyházak támogatják az RMDSZ-t. Kritikai hangvétel is elhangzott az evangélikus-lutheránus pap részéről. /(Farkas E. Zoltán): Baráti beszélgetés az egyházak képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. február 2.

Január 27-én Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnökségének székházában ülésezett a magyarországi Oktatási Minisztérium adományának kezelésével megbízott testület, amely a szórványban anyanyelven oktató tanárok minőségi munkáját és életkörülményeinek javítását segíti, valamint a saját kultúra szempontjából hátrányt jelentő környezetben élő tanulók magyar oktatási intézményekben való tanulásának lehetőségét. A testületnek az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Szövetség oktatási, egyház-, szórványügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó főosztályainak vezetői, a Diaszpóra Alapítvány elnöke és a szórványövezet nyolc központjának vezetői a tagjai. Az adomány kezelését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vállalta. Elhangzott, hogy a testület munkáját össze kell hangolni az RMDSZ Communitas Alapítványának, valamint az Illyés Közalapítványnak a szórványtámogatásra szánt alapjaival, egy átfogó szórványstratégia megvalósítása céljából. /Támogatás a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. február 2.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ felügyelő testülete január 27-i tanácskozásán a tájékoztató iroda tevékenységét, valamint a módosított kedvezménytörvény végrehajtási rendeleteit elemezték. A tájékoztató iroda két év alatt a besztercei és a bethleni irodában 6.469 magyar igazolvány, 193 diákigazolvány és 35 pedagógus-igazolvány iránti kérelmet fogadott. Az igénylések – jóval a 29,15%-os országos átlag fölött – a megye magyar lakossága 35,16%-ától származnak. Döntöttek a nevelési-oktatási támogatások igénylése megszervezéséről. Az adatok szerint a megyében 1.254 diák jogosult a támogatásra. Szó esett az akadozó fakultatív magyar oktatásról is. /A lakosság 35,16%-a. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. február 2.

Január 30-án felavatták Szovátán a Domokos Kázmér Művelődési Otthont. Az épület felújítási munkálatai közel 4 milliárd lejbe kerültek. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. – Nem annyira kultúrotthon-avatót tartunk, inkább színházi idénykezdést, mivel pillanatnyilag csak az épület belső részét sikerült felújítani – mondta Péter Ferenc, Szováta polgármestere. A tulajdonképpeni házavatót májusra tervezik. A művelődési hajlék egyharmada 2003 januárjában leégett. Az épületet a katolikus egyház építtette az 1940-es években, főleg a helyiek adományából. A kultúrotthon Domokos Kázmér katolikus püspök, Szováta szülöttjének nevét viseli. Szováta tízezer lakosának szüksége van kultúrára, egy olyan előadóteremre, ahol színházi előadást vagy más rendezvényt is meg lehet szervezni. Markó Béla szövetségi elnök az önazonosság megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. /Kultúrközpontot avattak Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

2004. február 2.

Január 30-án Aradon az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete (RMMGE) égisze alatt megalakult az Arad Megyei Magyar Gazdaasszonyok Köre. Kocsik József, az RMMGE elnöke elmondta: a gazdaegyesület az asszonyformáció nélkül sánta volt. A gazdaasszonyok körének tevékenysége a sajátosan női foglalatosság minden műfaját magába foglalja a kertészkedéstől a kézimunkázásig, a főzésig. Varga Piroskát választották elnöknek, alelnök a kisiratosi Németh Emese lett. /Nagyálmos Ildikó: Megalakult az Arad Megyei Magyar Gazdaasszonyok Köre. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2004. február 2.

Január 31-én Marosvásárhelyen a 2003-as év Látó nívódíját adták át Hatházy András drámaíró-színművész-költőnek, aki A dilis Resner című drámájával érdemelte ki az elismerést. Gálfalvi György elmondta: tizenharmadik alkalommal osztják ki a díjat. A díj irodalmi rangot vívott ki, lexikoni adat lett az eddigi díjazottak névsora. A tavalyi négy helyett idén azonban mindössze egy díjat oszt ki a szerkesztőség. /Nagy Botond: Látó-nívódíjkiosztás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

2004. február 2.

Január 31-én hetedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet országos szavaló- és népdalversenyét. 1998-ban az első hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, most ismét ez a város, ezúttal a Márton Áron Gimnázium adott otthont az Erdély különböző vidékeiről összesereglett fiataloknak. A közel ötven versenyző Kolozsvár, Torockó, Nagyenyed, Vajdahunyad, Marosvásárhely, Segesvár, Székelykeresztúr és környéke, Szentábrahám, Fiatfalva, Homoródalmás, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Árkos, Bölön, Vargyas, Középajta, Nagyajta, Sepsiszentgyörgy, valamint Nyíregyháza fiatalságát képviselte. A verseny gálaműsorral és díjkiosztó ünnepséggel ért véget. /Takács Éva: Szavaló- és népdalverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

2004. február 2.

- Egy nemzet túlélésének hídfői mindig is szellemi nagyjai voltak – mondta Bálint Domokos helyi tanácsos a Lengyelfalván február 1-jén rendezett ünnepségen, melyen a legnagyobb székely, Orbán Balázs születésének 175. évfordulójára emlékeztek. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója méltató beszédében a legnagyobb székely életútjáról beszélt, majd megkoszorúzták Orbán Balázs – szülőfaluja művelődési háza előtt álló – szobrát. /Bágyi: Orbán Balázsra emlékeztek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./

2004. február 3.

2003-ban 18 300 román állampolgárt toloncoltak ki a világ különböző országaiból. Több mint 7000 személyt Magyarországról küldtek haza, ezután Németország, Olaszország és Franciaország következik a kitoloncolási rangsorban. Ugyanakkor a hatóságok 4100 az országban illegálisan tartózkodó külföldi állampolgárt utasítottak ki, közülük legtöbben Törökországból származnak. Az elmúlt évben több mint 66 ezer külföldi kapott ideiglenes letelepedési engedélyt, itt Moldova (7552) és Kína (7472) vezeti a rangsort. Ezzel szemben tavaly 9900 román állampolgár hagyta el véglegesen az országot. /18 ezer kitoloncolt, tízezer kivándorló. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

2004. február 3.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) székelyudvarhelyi kongresszusának egyik legfontosabb kérdése a választásokon az RMDSZ ellen induló szervezetek összefogásának megvalósítása volt. Kiderült, hogy együtt akarnak dolgozni, de ennek végső formáját még nem találták meg. Szász Jenő, az MPSZ elnöke úgy vélte, hogy mivel a tömbmagyarság feltételei már csak Székelyföldön adottak, ezért ez a történelmi terület kell hogy ellássa a vezető szerepet. A kongresszuson csak a Szatmár megyei Pécsi Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő vezette Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület (PCMPE) csatlakozott az MPSZ-hez. Szász ismertette a 2000-es helyhatósági választásokon is részt vett Udvarhelyi Polgári Egyesületből megalakult MPSZ-t, amelyet Alsó-Háromszék, Erdővidék, Kézdi-, Orbai-, Csík- és Gyergyó-szék, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Máramaros megye alkotnak. /Borbély Tamás: Elvi megállapodás az összefogásról. Székelyföldé lesz a vezető szerep? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2004. február 3.

Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint az erdélyi magyarság egységes politikai fellépése és érdekérvényesítése tekintetében veszélyes politikai folyamatot indított el a január 31-i székelyudvarhelyi kongresszus, amely a Fidesz-mintára szervezett különböző polgári körök és egyesületek tömörülésével létrejött erdélyi Magyar Polgári Szövetség első együttes fellépését is jelentette. Az alaphangot a fórum három fő szónoka, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és MPSZ-elnök, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és tiszteletbeli elnöke, illetve a Fidesz országos választmányának az elnöke, Kövér László ütötte le. Az elhangzottak szerint az MPSZ a választás lehetőségét biztosítja az erdélyi, s főképpen a székelyföldi magyarságnak. „Akkor viszont talán végre boldogok és elégedettek lesznek azok, akiknek már jó ideje nem az a fontos, hogy az erdélyi magyar közösség mit kap vissza, milyen jogokat sikerül számára megszerezni, hanem akiket kizárólag saját politikai karrierjük, s a vele járó pénz és befolyás érdekel”, „akár az egész közösség jövőjének veszélyeztetése sem állíthatott meg egyeseket attól, hogy a bosszúállás minden eszközét kipróbálják.” – írta Tibori, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Dudások és a csárda esete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2004. február 3.

Egyetértenek az egyetemes magyar nemzetpolitika kialakításának szükségességével a Markó Béla RMDSZ-elnök által megszólított magyarországi politikai pártok Krónikának nyilatkozó politikusai. Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című tanulmányában Markó kifejtette: a határon túli magyarok ügyét behálózta a pártpolitika, holott olyan közös nemzetpolitikára lenne szükség. “Az utóbbi években újabb és újabb „megoldások“ röppennek fel, mint többek között a státustörvény, az autonómia vagy a kettős állampolgárság, ám ezeket nem kivitelezhetőségük, hanem ilyen-olyan morális szempontok szerint fogadjuk vagy ítéljük el” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A tanulmány kapcsán a budapesti Teleki László Intézet január 19-én tanácskozásra hívta az RMDSZ vezetőjét és a határon túli magyarok ügyében járatos szakértőket. „Már önmagában az is fontos volt, hogy a média véleményvezérei tudomásul vehették a tényt: Markó Béla visszatért, mint írástudó” – fejtette ki Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője. „Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyar társadalomban keletkezett konfliktusok kirobbantó oka a magyarországi politikai megosztottság-e, egyértelmű nemmel lehet válaszolni” – szögezte le Csapody. „Elemzés, programadás, figyelemfelhívás, segélykiáltás egyben ez a cikk” – jellemezte Markó Béla írását Tabajdi Csaba MSZP-képviselő, aki teljes mértékben egyetért a tanulmányban felvetett kérdésekkel, és alapvetően a válaszokkal is. „Csak üdvözölni tudunk minden olyan törekvést, amely az erdélyi magyarság összefogására, és nem a megosztására irányul. A magyar–magyar egyetértésre azonban csak akkor van esély, ha a magyarországi politikusok nem szítják az ellentéteket a határon túli közösségekben” – nyilatkozta Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli magyarokért felelős szakértője. Németh Zsolt /Fidesz/, az Országgyűlés külügyi bizottságának a Budapest Analyses elemzésére hívta fel a figyelmet. A Budapest Analyses szerint Magyarországon a tanulmánnyal Markó Béla leginkább a Fideszt próbálja megszólítani. „Ennek legfőbb oka az, hogy a Fidesznek és különösen Orbán Viktornak elsöprő a népszerűsége az erdélyi magyarok körében – véli a szakértői csoport. – Ugyanakkor a Markót támogató erdélyi magyar üzletemberek nyomására az RMDSZ aktívan beavatkozik a magyar belpolitikába, és kommunikációja a jelenlegi magyar ellenzékkel megszűnt.” A Budapest Analyses szerint nem bizonyított Markó Béla azon állítása, hogy a megosztottságot Magyarországról gerjesztik. /Salamon Márton László: Nemzeti ügy, pártpolitika. Négy parlamenti párt Markó Béla tanulmányáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2004. február 3.

A Krónika január 31-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét, Székedi Ferenc szerint jelezni volna, hogy a szöveg már megjelent a Magyar Nemzetben. Székedi Ferenc szerint a szerkesztő azt is hozzá tehette volna: a lapot fenntartó bizonyos magyarországi politikai körök parancsára éppen azon a napon kellett megjelentetni az írást, amikor Székelyudvarhelyen kongresszust tartott a Magyar Polgári Szövetség. Bayer Zsolt írása különben nem okozott meglepetést, hangsúlyozta Székedi. Hozzátette, hogy mi nem írunk így. „Mert a magyarországi közélet nem a mi dolgunk. Mint ahogyan az erdélyi közélet sem a Bayer Zsolt dolga. Ha tetszik, ha nem: az erdélyi közélet mindenekelőtt azoknak a dolga, akik itt élnek.” – mondta ki Székedi. /Székedi Ferenc: Felhívás keringőre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Előzmény: Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának. = Magyar Nemzet, 2004. január 20.

2004. február 3.

Amikor Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban az Európa Tanács közgyűlésén szóvá tette a Székely Nemzeti Tanács tagjainak román hatósági zaklatását és politikai üldözését, többek között azt, hogy Adrian Nastase miniszterelnök és Mircea Geoana külügyminiszter kiutasítással fenyegette meg az autonómiatörekvések támogatóit, akkor Eörsi Mátyás (SZDSZ) felszólalásában meghazudtolta képviselőtársát. Azt állította, hogy az SZNT provokálja a román hatóságokat. /Nits Árpád: A túlszeretés igazi nagymesterei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

2004. február 3.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy az elmúlt néhány hónapban a Medgyessy-kormány minden erőfeszítését arra összpontosította, hogy szétverje a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, az ukrajnai magyarság legrégibb, a másfél évtizedes érdekvédelmi és közképviseleti harcban megedződött szervezetét. A fideszes politikus azt követően nyilatkozott a "nyílt politikai bosszúról", hogy fogadta Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét. Kovács szerint az ellenük folytatott hadjárat azzal a következménnyel járt, hogy Kárpátalján megállt a státustörvény végrehajtása és működő intézményeket lehetetlenítenek el. A KMKSZ három konkrét ügyben tapasztalja ezt: szervezetük kiszorult az Illyés Közalapítvány alkuratóriumából, a pedagógusszövetségtől elvonták a 20 ezer forintos oktatási támogatás folyósítását, a státusiroda-hálózatuk sem működhet. Németh Zsolt úgy vélte: a magyar kormány "egy ukrán párt magyar tagozatán" keresztül a saját klientúráját építgeti Kárpátalján. A Határon Túli Magyarok Hivatala reagált e felvetésre, mondván: a KMKSZ immár huzamosabb ideje nem tekinthető a kárpátaljai magyarság kizárólagos képviseleti intézményének, mert az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség azonos támogatást élvez. Az UMDSZ-t a KMKSZ-ből kivált, a magyarországi baloldalhoz és a kijevi hatalomhoz maximálisan lojális politikusok alapították, írta a hetilap. /Medgyessy-kormány. Megint a más-más mérce. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

2004. február 3.

Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kifejtette, a Bihar megyei RMDSZ eddigi története folyamán sosem volt olyan jó helyzetben, mint a mostani helyhatósági választások előtt. Sikeres négyéves ciklust zártak, sok mindent sikerült megoldani, ezt a választók a saját bőrükön érzékelik. Lakatos szerint a Csapó-féle autonómia statútum „összeollózott fércmű és alkalmazhatatlan, a román parlament úgysem fogja jóváhagyni”. /Balla Tünde: Balkáni módra egyezkedni nem fog az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2004. február 3.

Január 31-én Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke és Marosvásárhely polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus találkozott Székelybósban a Nyárád menti polgármesterekkel. Székelybóson csak 119-en élnek, ennek ellenére életképes közösség. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke kifejtette, a megosztást Magyarország hozta a nyakukra. A nemzetrombolás eredménye megvan a felvidéki önkormányzatokban, megvolt a vajdasági választásokon és megvan Kárpátalján is. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere a Nyárád menti kistérségi régióról beszélt, Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere a múlt héten megnyílt európai integrációs irodáról szólt. /Mózes Edith: Nyárád menti polgármesterek találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. február 3.

Az erdélyi magyarság kettészakadt. Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa szerint feltűnő a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ kínálta valós alternatíva hiánya. Szerinte az RMDSZ bírálata lehet jogos is, de nem képezheti politikai platform alapját. A magyarországi kormányzatváltás után kezdődött meg az erdélyi magyarság szétszakadási folyamata. Korábban a Fidesz vezette kormány az RMDSZ keretében működő, saját ideológiájához közel álló platformokat anyagilag támogatta. Amióta a Fidesz-forrás elapadt, s a Magyarországról érkező támogatás jelentős részének sorsáról ismét az RMDSZ ernyője alá tartozó szervezetek képviselői döntenek, a körön kívül rekedtek kapva kaptak a Fidesz azon törekvésén, hogy határon túlra terjessze táborát. /Bálint Zsombor: Alternatíva: a senki földje. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. február 3.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-Platform elnöksége nyilatkozatban üdvözölte a Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi kongresszusát. A nyilatkozatban leszögezték, hogy az EMK az RMDSZ által a helyhatósági, illetve a törvényhozói választásokat megelőzően szervezett belső választásokat kívánja felhasználni a platform tanácsos- és képviselőjelöltjei megméretésére. /„Keressétek azt, ami összeköt!”. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-526




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998