udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 630 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-630
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. március 1.

A héten átalakítják a Nastase-kabinetet. A kormányfő miniszterelnök-helyettesi hatáskört betöltő három államminisztert nevez ki csapatába. Adrian Nastase febrár 28-án közölte a kiszemelt három államminiszter nevét: a kormányátszervezés után Dan Ioan Popescu ipari és kereskedelmi minisztert, Ioan Rus közigazgatási és belügyminisztert, valamint Ioan Talpes tábornokot, az államfő védelmi és nemzetbiztonsági tanácsosát nevezi ki államminiszternek. Dan Ioan Popescu a gazdasági, Ioan Rus a szociális és közigazgatási területeket irányítja majd, Ioan Talpes pedig az európai integrációval és az igazságüggyel foglalkozik – jelentette be Nastase. A kormány átszervezéséről szóló törvényt kormánypárti és RMDSZ-többséggel fogadta el a parlament. /Tábornok az egyik kormányfő-helyettes. Adrian Nastase megnevezte a három államminisztert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Ioan Talpes a rendszer kemény embere, és kinevezését nyilvánvalóan annak köszönheti, hogy súlyos titkok tudója, a kémelhárítás volt főnökeként a legfontosabb információk birtokosa. Ioan Talpes a nacionálkommunista történetírás egyik termékeny képviselőjeként működött. Az elemzők szerint Talpes Ion Iliescu útját egyengeti: vissza, a jelenlegi kormánypárt élére. Talpes neve korábban több híres botrányban felmerült. /Ágoston Hugó: A titokfőnök színre lép. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ Basescu ellenzéki politikus megállapította: az, hogy Talpest bízták meg az európai integrációval járó feladatokkal, egyértelmű jele annak, hogy Románia lemondott a csatlakozási fejezetek lezárásáról. /Cseke Péter Tamás: Kormányon Ion Iliescu jobbkeze. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Február 28-án Erdélybe látogatott Lamperth Mónika belügyminiszter, aki az erdélyi magyarság politikai vezetőivel találkozott, és előadást tartott Magyarkapuson az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány által közigazgatásban dolgozó szakemberek részére szervezett tanfolyamon. A belügyminiszter közölte: a magyar kormány eddig is támogatta és a jövőben is támogatja, hogy Románia mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Lamperth Mónika Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőségével. A belügyminiszter emlékeztetett: Magyarország és Románia egyaránt kihirdette az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, amely szerint a helyi önkormányzatok jogosultak együttműködni más államokban működő önkormányzatokkal. Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában Románia európai integrációjának kérdését boncolgatta. Az integráció a határok leomlását, a romániai magyarság és az anyaország egymáshoz való közeledését segíti elő. A sajtótájékoztatón a belügyi tárca vezetője elmondta: Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán nem alakulna ki valamiféle „új függöny”. Románia és Magyarország között további együttműködési megállapodásokat készítenek elő. Közölte: április 27-én és 28-án találkozik román kollégájával, akivel határforgalmi egyezményt ír alá Bukarestben. Ez várhatóan tartalmazni fogja a Székelyhíd–Létavértes határátkelőhely megnyitásának tervét is. Lamperth Mónika ezután Nagyváradra utazott, ahol megbeszélést folytatott az ottani RMDSZ-székházban. /B. T.: Magyarország nem szeretne "új függönyt". Erdélybe látogatott Lamperth Mónika magyar belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

A magyar hatóságok megvizsgálják annak lehetőségét, hogy rövidítsék a vízumbeszerzés idejét – közölte Magyarkapuson Lamperth Mónika. A Krónika kérdésére a magyar belügyminiszter elmondta, román részről érdeklődés mutatkozik a magyar önkormányzati modell iránt. Budapest megvizsgálja a vízumbeszerzés ideje rövidítésének lehetőségét. A tárcavezető az érintettek személyiségi jogaira hivatkozva nem válaszolt arra, hogy kérte-e a román állam a Magyarországon élő, a kézdivásárhelyi Agache-, illetve a székelyudvarhelyi Cserehát-perben elítélt Orbán Daniella, valamint Bardócz Csaba kiadatását. /R. Sz.: Vizsgálják a vízumkibocsátási idő csökkentésének lehetőségét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Az erdélyi magyar zenei felsőoktatás helyzete címmel szervezett konferenciát február 28-án a Romániai Magyar Zenetársaság (RMZ), amelynek célja a magyar tannyelvű zenei felsőoktatás kérdéseinek, illetve annak megvitatása volt, hogy a Sapientia EMTE keretén belül Zeneművészeti Kart hozzanak létre. A rendezvényre Kolozsváron, az EMTE székházában került sor. Demény Attila RMZ-elnök röviden vázolta a kar beindításával kapcsolatosan eddig történteket. Mint mondta: a Gheorghe Dima Zeneakadémián hosszú harc után sem mutatkozik lehetőség arra, hogy ott, az állami oktatás keretében magyar szak is beinduljon. Az RMZ megnyerte a pályázatot, és összeállította az akkreditációs dossziét. Demény közölte: az iratcsomót tologatták, s végül az egyetem a média-szak beindítására kért engedélyt. Az előadók a magyar zenei felsőoktatás szükségességét hangsúlyozták. Bálint-Pataki József HTMH-elnök felvázolta a határon túli magyar felsőoktatás helyzetét, majd az EMTE működését elemezte. Sok tennivaló van a gazdálkodás, a költségvetés tervezése terén, az erőforrások felhasználása éretlennek tűnik. Feszültség érezhető a központok között – állapította meg. Leszögezte: a magyar kormány olyan lépésekre kényszerült, amelyek következtében az erdélyi felsőoktatás fejlesztésére előirányzott összeg 362 millió forinttal csökkent. Bíznak benne, hogy az egyetem képes lesz a megmaradt pénzből is működni. Bálint-Pataki a kuratóriumot is bírálta. Kijelentette: nem történt egyeztetés a finanszírozóval az Európai Tanulmányok Kar beindításakor. Az egyetemnek a hiányszakokat kell lefednie. Ami a zeneoktatást illeti, szándékuk segítséget nyújtani, de lehetőségeik végesek. Az elnök azt ajánlotta a szakembereknek, hogy az egyetemmel szoros együttműködésben készítsék el a megvalósíthatósági tanulmányt. /Köllő Katalin: Nincs konszenzus a zeneművészeti kar létrehozásában. Bálint-Pataki József bírálja a Sapientia kuratóriumát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei február 28-án hajnalban. Szemtanú elmondása szerint hajnali fél négykor Bayer Zsoltot a határátkelő hely román oldalán a határőrök feltartóztatták és közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. Székelyudvarhelyi forrásból az MTI úgy értesült, hogy Bayer Zsolt magánlátogatásra érkezett volna Romániába, ahol ismerőseivel, barátaival akart találkozni. – Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére – szögezte febr. 28-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határőrség nem engedte belépni az országba. Lamperth Mónika belügyminiszter Magyarkapuson közölte, nem tud érdemben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezetét. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. /Bayer Zsoltot feltartóztatták a román határon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./ Az, hogy Bayer Zsolt kitiltását Tőkés Lászlótól Markó Béláig és Smaranda Enachéig politikai érzelmeitől függetlenül mindenki elítéli, annak a jele, hogy az alapvető szabadságok és a méltányos eljárások tekintetében immár létezik valami egyetértés-minimum, írta Bakk Milklós. Azonban Bayer Zsolt kitiltása a szerző autonómiával kapcsolatos állásfoglalására vezethető vissza, ez a román politikai elit gondolkodásmódjának változatlanságát mutatja. A kilencvenes évek elején Romániából kitiltott Eva Maria Barki és Doru Braia szintén az autonómia kulcsszavával vétett az ellen, amit nemrégiben Adrian Nastase a „románok sértegetésének” nevezett. Minderre akkor kerül sor, amikor Adrian Nastase kormánya az uniós tárgyalások felügyeletét egy titkosszolgálati múlttal rendelkező államminiszterre bízza. /Bakk Miklós: Egy kitiltás olvasata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Bíró Rozália személyében megválasztotta polgármesterjelöltjét az RMDSZ nagyváradi szervezete. A jelenlegi alpolgármester asszony jelölését a küldöttek 96,7 százaléka támogatta. Hozzászólásaikban többen – Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ alelnöke, Kiss Sándor választmányi elnök, Pete István szenátor, Jakabffy László, önkormányzati igazgató, Varga Gábor államtitkár, egykori területi elnök és Lakatos Péter jelenlegi területi elnök – kivétel nélkül elismeréssel szóltak Bíró Rozália önkormányzati munkájáról. Lakatos Péter kijelentette, Szilágyi Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Szövetség jelöltjének is ott lett volna a helye a jelölőgyűlésen, ám mivel nem jelent meg, nem vállalta a nyílt megmérettetést, utólagos egyezkedéseknek nincs helye. Szilágyi Zsolt bejelentette, hogy indul az MPSZ színeiben a polgármesteri címért. /Pengő Zoltán: Bíró Rozália az RMDSZ nagyváradi jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Mind a tíz Kolozs megyei RMDSZ-es megyei tanácsos négyéves tevékenységét pozitívan értékelte a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 28-i ülésén. A küldöttek elfogadták Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet városi tanácsosok beszámolóit is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete májusban nagyszabású értekezletet szervez, amelynek fő témája az autonómia kérdése – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A rendezvényre meghívnák azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselőit is, akik már az autonómia különböző formáival rendelkeznek Európában. A megyei elnök felkérte az RMDSZ platformjait, hogy az elkövetkezőkben a Szabadelvű Körhöz hasonló értekezleteket szervezzenek az autonómia kérdéskörének minél alaposabb megismerése érdekében. Három kolozsvári városi tanácsos – Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet – négyéves tevékenységét a testület korábban nem fogadta el. A három tanácsos óvást emelt a döntés ellen. Az MKT mostani ülésén ismét meghallgatta az érintett tanácsosokat, akiknek a tevékenységét végül az MKT titkos szavazás útján elfogadta. Ezután következett az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosainak a meghallgatása és tevékenységüknek kiértékelése volt. A jelenlévők Kerekes Sándor, Bitay Levente, Böjte Dániel (Alsó-Aranyosvidék tájegység), Buchwald Péter, Lakatos András (Kalotaszeg), Molnár Géza, Pálfi Zoltán, Pethő Zsigmond, Székely István (Torda-Aranyos), Váncsa Pál (Szamosmente) beszámolóit hallgathatták meg. Az MKT szintén titkos szavazással elfogadta mind a tíz megyei tanácsos tevékenységét. /Papp Annamária: Sikeresen vizsgáztak a városi és megyei tanácsosok. Következik a jelöltállítás és a rangsorolás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Megvolt az RMDSZ nagy port felvert kongresszusa. Az RMDSZ háza táján mindent rendbe tettek: akit ki kellett rúgni, kirúgták, akit újra kellett választani újraválasztották. De ebből a magyarságnak semmi haszna nem volt, így foglalta össze éves kiértékelőjét Molnár István, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség alelnöke febr. 27-én Szovátán, az RMSZSZ helyi szervezetének alakuló ülésén. Kiss Kálmán elnök bejelentette, hogy febr. 12-én hivatalosan bejegyezték a szövetséget, egyúttal azt is, hogy bemutatják a szovátai helyi tanácsosi listájukat, amelyen "olyan emberek vannak, akik a közösségi érdekeket az egyéni érdekek elé helyezik, ami az RMDSZ-nek nem sikerült". Két helyi tanácsos, Moldvai Balázs és Tóth Károly beszámolt az elmúlt időszakról. Előbbi szerint az RMDSZ-tanácsosok "Markó utasításai alapján végezték a feladatukat", így ők sokat nem értek el. Nyílt szavazással választották meg a szövetség vezetőit. Elnök: Tóth Károly, alelnök: Moldvai Balázs. /Mózes Edith: Alakuló ülést tartott Szovátán a Szabadelvű Szövetség. "Sokat harcoltunk a jelenlegi RMDSZ- vezetéssel". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Kiss Kálmán rejtélyes alakulata mindig a választások előtt tűnik fel.

2004. március 1.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke munkatársainak könyveit mutatták be február 28-án, a Könyves Napon Kolozsváron. A rendezvényen a Berszán István által szerkesztett Tudomány-egyetem-diszciplína című konferenciakötet, illetve a tanszék tanárainak – Horváth Andor, Molnár Bodrogi Enikő, Selyem Zsuzsa, Orbán Gyöngyi, Fóris-Ferenczi Rita, Nagy Zsófia Borbála, T. Szabó Levente, Balázs Imre József – tudományos tárgyú könyvei kerültek terítékre. A kötetbemutatókat követően kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők. A Scientia Kiadót képviselő Tőkés Gyöngyvér elmondta: a kiadó szerzői az egyetem oktatóinak, illetve kutatóinak köréből kerülnek ki. A Scientia kiadványai: tudományos könyvek, tankönyvek, egyetemi jegyzetek és úgynevezett műhelykiadványok. /P. A. Zs.: A tudomány és terjesztése. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Február 28-án rendezték meg Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban a tizennegyedik alkalommal megtartott kórustalálkozót. A rendezvény szervezői: a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség. Fellépett a mezőfényi általános iskola Szivárvány kórusa, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ Harmónia vegyes kara, a szatmárnémeti református Láncos templom kórusa, a székesegyház kórusa, a szatmári Zárda templom Schola Mariana vegyes kara, a tasnádi Maestoso kórus, a máramarosszigeti Hollósy Simon vegyes kar, nagybányai egyházi kórusok, a Szatmári Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara, valamint egy magyarországi vendég énekkar. /Elek György: "És énekelének új éneket". XIV. ökumenikus kórus–seregszemle. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./

2004. március 1.

Február 27-29-e között tartották Szatmárnémetiben az országos katolikus férfitalálkozót, melyen hat romániai és két magyarországi megyéből több mint hatvan küldött vett részt. Febr. 27-én Kóczinger Tibor, a Szent József – a munkás Katolikus Férfiszövetség elnökének megnyitója után két előadást hangzott el. Elsőként Kozma Artúr Otthonom Szatmár megye címmel ismertette a várost, majd Amma Zoltán kanonok felvázolta a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye történetét. Febr. 28-án további előadások következtek. Febr. 29-én vasárnap elfogadták a záródokumentumot, majd püspöki nagymisével ért véget a találkozó. /Elek György: Országos katolikus férfitalálkozó Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./

2004. március 2.

A képviselőházhoz benyújtott, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet megvitatásának és végső szavazásának határideje április 15., közölte Tudor Mohora (SZDP), az alsóház állandó bizottságának titkára. A kormánynak márc. 16-ig kell ismertetnie álláspontját a tervezet költségvetési vonatkozásaival kapcsolatban, az alsóház törvényhozási bizottságának szintén eddig a határidőig kell jelentést készítenie az autonómiatervezetről. /Meg kell vitatni az autonómiatervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között tárgyalások folynak az esetleges új protokollum megkötéséről. Borbély László képviselő adott tájékoztatást: hetente találkoznak az SZDP-vel. Az RMDSZ várja, hogy az SZPD lépj a két kérdésben (a magyar karok és a Szabadság-szobor). Megvan a politikai akarat a kormányhatározat meghozatalára a két kart illetően. /Köllő Katalin: Tárgyalnak az új protokollumról. Borbély: az SZDP térfelén a labda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Országos felmérésekkel nagyon nehéz korrekt képet kapni az RMDSZ-ről, szögezte le Markó Béla szövetségi elnök. "Az országos szintű közvélemény-kutatások esetében igen kicsi a magyar nemzetiségű megkérdezettek száma, ezért az RMDSZ-szel kapcsolatos eredmények esetében jóval nagyobb a hibalehetőség", nyilatkozta Markó Béla a legutóbbi IMAS-felmérés kapcsán. Az IMAS szerint az SZDP-re a biztos szavazók 36,8 százaléka voksolna a parlamenti választásokon. A második helyen az NLP–DP szövetség áll 20,8 százalékkal, majd következik az NRP 7,5 százalékkal, az RMDSZ 2,8 százalékkal, az RHP 1,9 százalékkal, a KDNPP 1,1 százalékkal, az Új Generáció Pártja 0,9 százalékkal és más pártok 0,6 százalékkal. A megkérdezettek 8,6 százaléka nem szavazna. Markó elmondta: az utóbbi időszakban végzett felmérések szerint az RMDSZ 4 százalékos, 4 százalék alatti vagy 6 százalékos támogatottságnak örvend, a választóközönség bizalma kapcsán igen nagy különbségek vannak. /Markó Béla optimista. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Minden román állampolgárnak 500 eurót kell felmutatnia a román határnál, aki május elseje, azaz Magyarország Európai Uniós csatlakozása után az ország területére kíván lépni – erősítette meg a hírt Cseh Áron kolozsvári főkonzul. “Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt nem a magyar szervek kérik, hanem a román határőrség” – mondta a főkonzul. /(nagyálmos): Csak a románok szigorítanak! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2004. március 2.

Csökkentik az anyaországon kívül élő magyaroknak szánt támogatás összegét: a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta megszorító intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kisebb az összeg, amelyet a határon túli magyarok különféle támogatási formáira szántak. Eszerint kevesebb jut az Illyés Közalapítványnak, az Apáczai Közalapítványnak és az Új Kézfogás Közalapítványnak is, a legnehezebb helyzetbe azonban mégis a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) került: a 380 millió forintos visszavonás az intézmény puszta létét veszélyezteti. Dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora elmondta: az intézményt teljesen váratlanul érte a magyar kormány döntése, amely megkérdőjelezi a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem működését. Át kell hogy gondolni az egyetemépítési tervet, beleértve a marosvásárhelyi campus építési ütemét. Új szakok indítására nem is gondolhatnak, de a régieknek sem tudják majd biztosítani a működést. Több oktatóra is szükség van, tehát a fizetéseket is növelni kell. Amennyiben nem tudják biztosítani a szükséges feltételeket, akkor nem teljesülnek az akkreditációs bizottság által kijelölt kötelező feltételek sem. Amennyiben nem teljesítik az előírt feltételeket, akkor visszavonják az illető szak működési engedélyét. Ugyanebben a helyzetben van a Partiumi Keresztény Egyetem. Korábban Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Transindex internetes portálnak felháborodását fejezte ki az intézkedés miatt, és kijelentette, hogy ebben az esetben lemond tisztségéről. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azonban úgy értékelte: nem történt tragédia, inkább örülni kell annak, hogy az oktatási-nevelési támogatásra szánt összeget nem kurtították meg. /(sbá): Veszélyben a Sapientia – EMTE léte. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Márc. 1-jén másfél órás megbeszélést tartott a sajtó nyilvánossága előtt Medgyessy Péter magyar kormányfő és Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke. A találkozón a határon túli magyarok támogatásáról és az autonómiáról is szó esett. A találkozót kezdeményező miniszterelnök Orbán Viktornak a helyszínen indítványozta a nyilvános megbeszélést, aki ezt elfogadta. A megbeszélésen a felek egyetértettek abban: „összefogásra szükség van”, és a leendő európai parlamenti képviselőknek közösen kell majd munkálkodniuk. Orbán Viktor konkrét javaslatai közül megegyeztek a határon túli magyaroknak járó családtámogatás ügyében: a kormányfő igennel válaszolt a Fidesz-elnök kérdésére, miszerint akkor is kifizetik-e a támogatást, ha az eléri a 3,5 milliárd forintot. Orbán Viktor a határon túli magyarság érdekében azt javasolta még, hogy a Sapientia Egyetem kapja meg a teljes költségvetési támogatást, illetve azt, hogy mondják ki: a székelyföldi autonómia reális kérdés. Medgyessy Péter válasza: „Ha nekünk a magyar lakosság felé szigorú, megtakarító, megszorító törekvést kell megfogalmaznunk, akkor ez bizony érinti a Sapientia Egyetemet is”. Medgyessy Péter közölte: az autonómia kérdésében Markó Bélának, az RMDSZ elnökének véleményével ért egyet, aki szerint az autonómiának sok fajtája van, ezen belül kell megkapnia a lehetőséget az erdélyi magyarságnak. A miniszterelnök felvetésére Orbán Viktor elmondta, nem zárkóznak el egy erdélyi televízió létrehozásától, de meg kell vizsgálni, az milyen hatással lenne az anyagi nehézségekkel küzdő Duna Tv működésére. Mint mondta, a kérdés az, hogy „a Duna Tv-t akarjuk működőképes állapotban tartani, fejleszteni, vagy egy új tévével akarunk kísérletezni”. – A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megkezdheti az aláírások gyűjtését a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásáért, mivel az Alkotmánybíróság (AB) megfelelőnek találta az aláírásgyűjtő ívre tervezett kérdést. „A tervezett népszavazás kérdése szerint arra kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják” – áll a közleményben. Patrubány Miklós elnök az MVSZ febr. 15-ei kolozsvári elnökségi ülésén azt mondta, hogy a magyar államnak alanyi jogon kellene biztosítania a kettős állampolgárság jogát a határon túl élő magyaroknak. /B. L.: Fizetik a határon túli családtámogatást. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Márc. 1-jén új vezetőséget választott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Az egyetem új rektora Nicolae Bocsan történész lett. Andrei Marga egykori rektor továbbra is a vezetőség tagja maradt, mivel az akadémiai tanács elnökévé választották. Salat Levente politológus és Nagy László fizikus lett a két új rektor-helyettes, míg az akadémiai tanács alelnöki tisztségét Szamosközi István professzor tölti be. Salat Levente az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezség értelmében létrehozandó magyar karok ötletét nem támogatja, mivel az a szakértők feje fölött jött létre. Salat szerint a magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében Salat az önálló magyar struktúra megteremtését csak abban az esetben látja megvalósíthatónak a közeljövőben, ha valaki nagyon rövid időn belül elkészíti ezt a tanulmányt, és kiderül, hogy ez a legszerencsésebb megoldás a BBTE-n zajló magyar oktatás intézményi struktúrájának korszerűsítésére. /Borbély Tamás: Margáék győztek a BBTE vezetőségi választásán. A magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Febr. 27-én oktatáspolitikai fórumot tartottak Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományok Intézete szervezésében egyetemi tanárok, politikusok, társadalomkutatók és önkormányzati vezetők részvételével. – A székelyföldi felsőoktatás akkor tesz eleget a kihívásoknak, ha a régiófejlesztés motorjává válik, a gazdasági fejlődést kiszolgáló korszerű erőforrássá – hangzott el Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnökének összegző beszédében. Lányi Szabolcs, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karok dékánja ismertette, hogy míg a fejlett európai országokban a tudományba való – egy főre jutó – befektetés eléri a 300 eurót, s ez az arány Magyarországon is 80 körül van, Romániában fejenként mindössze 3,5 euró körül mozog. A 2004/05-ös tanévben Románia is áttér a bolognai egyezménybe foglaltakra, ennek értelmében az egyetemi képzés három szakaszból áll: a három, esetenként négy évet tartó bachelor képezi a legalsó szintet, amely be kell fogadja a középiskolát végzett fiatalok szinte 100 százalékát, ezt a fokot követi a mesterképzés, majd a doktorátus. A bolognai program másik következménye az egyetemek összevonása, az úgynevezett konzorciumok kialakítása. Hogyan ültethető életbe mindez a Babes-Bolyai Egyetemen működő magyar szakokon (50), amelyek közül mindössze 6-8 esetében folyik mesterképzés – tette fel e kérdést Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, aki szerint, ahol nincs meg a továbbtanulás lehetősége, az új szerkezeti felépítés bevezetése a szakok "degradálódásához vezethet". És mi lesz a Sapientia 16 szakán, amelyek ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek? A Babes-Bolyai Egyetem magyar oktatói négy éve készen vannak az új tagozat működtetésére, ezt lebontani a rektor szerint nagy bűn lenne. Amit a román állam költségvetéséből meg lehet oldani, azt fenn kell tartani. A többi kar esetében egy szaktestületnek kellene felmérni a szükségleteket és megszüntetni a párhuzamosságokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalát képviselő Bálint-Pataki József bejelentette, miszerint a magyar állam a tervezettnél az idén 362 millió forinttal kevesebb támogatást nyújt az erdélyi magyar felsőoktatás számára, azaz az 1894 millió helyett 1531 millió forintot. – Ne várjunk mindent másoktól, központi szervektől, kormánytól – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Kötő József hangsúlyozta: el kell érni, hogy állami támogatásban részesüljenek mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyek átvállalnak az állam kötelezettségeiből, amit a Sapientia megtesz. /Bodolai Gyöngyi: Kevesebb pénz, jobb stratégia, nagyobb összehangoltság, versenyképes tudás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2004. március 2.

Valószínűleg megsértette a 2002/194-es számú, az idegenek romániai tartózkodására vonatkozó jogszabály előírásait – mondta márc. 1-jén Ionela Roman, a román határőrség országos főfelügyelőségének szóvivője a Bayer Zsolt publicista kitiltására vonatkozó kérdésre. Az MTI közbevetésére, amely szerint az idézett román törvény előírja, hogy a feltartóztatott személlyel a határőrségnek helyben kell közölnie a beléptetés megtagadásának indokát, a szóvivő azt mondta: meglehet, valóban azt közölték az illetővel, hogy törvényes tilalom miatt nem léphet be az országba. A szóvivő szerint nem a határőrségnek, hanem a külföldiekkel foglalkozó román hatóságnak kell közölnie az érintettel a tilalom okát. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha ennek a hatóságnak nincs képviselője a határátkelőhelyeken, a szóvivő nem tudott mit válaszolni. Megismételte, hogy a határőrök törvényesen jártak el. Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője ismertette a sürgősségi kormányrendeletet vonatkozó cikkelyeit. Ennek értelmében azok ellen az idegenek ellen léptetnek életbe belépési tilalmat, akiket nem kívánatos személynek nyilvánítottak, akik a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság, az ország rendje vagy közerkölcse ellen vétettek, vétenek, vagy alapos gyanúja van annak, hogy véteni fognak. Ezt írásban kell közölni az érintettel, amikor a határhoz ért. Ezt viszont nem tették meg – mondta el Kerekes Károly. Kerekes Károly úgy tudja: a nem kívánatos személy elleni belépési tilalom elrendelése a belügyminiszter hatásköre. Bayer Zsolt közölte, nem követett el sem bűncselekményt, nincs ok arra, hogy kitiltsák az országból. Bayer levélben fordult a budapesti román nagykövethez, kérve: tájékoztassa arról, mi volt az indoka kiutasításának. Szándékában áll továbbá minden létező nemzetközi fórumhoz fordulni, végső esetben pedig a strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz. /P. A. M.: Jogos volt Bayer kitiltása a román hatóságok szerint. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Kolumnás összeállítást szentelt az ügynek a Ziua című ellenzéki politikai napilap. Utalt arra, hogy Bayer Zsolt korábban bírálta az RMDSZ-t, és kedvezően kommentálta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrehozását. Az ellene foganatosított belépési tilalmat a román Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után a román hírszerző szolgálat ajánlásai alapján rendelték el – írta a lap, emlékeztetve, hogy Adrian Nastase kormányfő annak idején kijelentette: azokat a külföldieket, akik etnikai elvű autonómiáról beszélnek, nem kívánatos személynek minősíthetik. A lap szerint a román hatóságok intézkedése a sajtószabadság korlátozásaként fogható fel. /A román sajtó Bayer Zsolt kitiltásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./

2004. március 2.

Február 29-én, vasárnap Szovátán a Teleki Oktatási Központban összegyűlt érdeklődők kihangosított telefonon hallgathatták meg Bayer Zsolt magyarországi újságírót, aki többek között a szovátai autonómiakonferenciára utazott volna Romániába. A Magyar Nemzet publicistája a mintegy félórás telefonkapcsolat során elmondta, rendkívül rosszul esett neki a román hatóságok antidemokratikus lépése, ám örül annak, hogy az erdélyi sajtótársadalom megpróbál kiállni mellette, és egyben a sajtószabadság mellett. Bayer a választásokról szólva megismételte korábbi véleményét, miszerint Erdélyben eljött az idő, hogy a magyarság ne csak szavazzon, hanem szabadon válasszon. „A szabad választások még nem egyenértékűek a választás szabadságával” – hangsúlyozta Bayer telefonon. Szováta polgármestere, Péter Ferenc nem engedélyezte a rendezvény megtartását a helyi romai katolikus egyház tulajdonában lévő, de a városháza kezelésében lévő Damokos Kázmér Kultúrotthonban, ezzel voltaképpen kitiltotta Bayer Zsoltot – még mielőtt visszafordították volna őt a borsi határátkelőtől. A város elöljárójának döntése miatt a szervezőknek a Teleki Ház Bíró István termét kellett kibérelniük a vasárnapi rendezvényre. „Nem vagyok sem MPSZ-, sem autonómiaellenes, csupán az a véleményem, hogy Bayer Zsolt stílusa nem méltó egy művelődési otthonhoz. Főleg egy olyanéhoz, amit az RMDSZ segítségével sikerült rendbe tenni” – magyarázta Péter Ferenc, aki a múlt héten még biztos volt abban, hogy a Magyar Nemzet munkatársa „mocskolni fogja az RMDSZ-t”. A közel kétórás politikai lecke alatt a Magyar Polgári Szövetség meghívottai és a közönség sem bírálta az RMDSZ-t. /Szucher Ervin: Szováta polgármestere is kiutasította Bayer Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

A budapesti román nagykövetségen tiltakozott az országból kitiltott Bayer Zsoltot újságíró. A Krónika értesülései szerint a román hatóságok az ország nemzetbiztonságára tekintettel rendelték el Bayer Zsolt újságíró kitiltását. Hivatalosan márc. 1-jén sem indokolták meg a román hatóságok, hogy milyen okokból tiltották ki az országból Bayer Zsolt újságírót. Cosmin Dobran, a román Külügyminisztérium szóvivője a Krónikának elmondta, mivel nem diplomatáról van szó, a tárca nem foglal állást a szombati határincidenssel kapcsolatban. A szóvivő közölte, a román Belügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozza Bayer Zsolt kitiltásának okait. A Krónika információi szerint a Román Hírszerző Szolgálat azzal az indoklással tett javaslatot a Bayer Zsolt elleni intézkedésre, hogy olyan cselekedetek elkövetésével vádolják, amelyek „veszélyt jelentenek az állambiztonságra”. Bayer megbeszélést folytatott a Fidesz– MPP külügyi kabinetjével is, az ellenzéki párt politikusai közölték vele, Brüsszelben és a Helsinki Bizottságnál tájékoztatják az európai uniós intézményeket a határincidensről. /Rostás Szabolcs: Bayer veszélyes a nemzetbiztonságra? = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

A román hatóságok érzékenységét minden bizonnyal Bayer Zsolt erdélyi és székelyföldi felszólalásai bántják. A magyarországi újságíró például tavaly májusban az EMNT sepsiszentgyörgyi fórumán többek között „idióta román sovinizmusról”, „helyi hülye román rendőrről” beszélt. „El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még?” – hangoztatta felszólalásában Bayer, majd így folytatta: „És ha az a helyi hülye román rendőr még egyszer fenyegetőzni merészel, akkor oda kell menni néhányezer magyarnak a rendőrőrs elé, le kell ülni, és onnan addig ki nem jön senki, ameddig be nem fejezik egy életre azt, amit el sem lett volna szabad kezdeniük. És oda kell menni a Wass Albertről elnevezett iskola köré is, és megvédeni. Nehogy véletlenül azt képzelje Bizánc, hogy a magyaroktól elveheti egyik legnagyobb írójukat (…) Ébredjünk már fel, barátaim! Mindez itt és most történik velünk, miközben vezetőink pezsgőznek, és győzelmi jelentéseket tesznek közzé a javuló román–magyar kapcsolatokról. Persze könnyű úgy javítani a kapcsolatot, ha az egyik fél egyenesen imádja, ha arcul köpik, és minden nap házhoz megy a pofonért (…) Most követelni kell, s kiállni a jogért, az igazságért. És mi lehet a következetes tisztesség ma Erdélyben? Minden jogunk kikövetelése, méghozzá megalkuvás nélkül! Székelyföldi régió, területi és kulturális autonómia európai mintára – és kettős állampolgárság.” /R. Sz.: Mi bánthatja a románok érzékenységét? = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Bálint Zsombor, a lap munkatársa sietett tisztázni, nem szereti Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet munkatársát, mert „nemzetieskedő, populista” gondolatok, ötletek nem szolgálják a magyar nemzeti érdekeket, sőt ártalmasak. A cikkíró szerint egy anyaországi gondolkodó soha nem lesz képes teljes egészében átérezni a kisebbségi lét minden vetületét. A Fidesz egyik ideológusának számító Bayer többet ártott állásfoglalásaival az erdélyi magyarságnak, mint használt. Megbocsáthatatlan az erdélyi politikai megosztottságban játszott szerepe. – Mindezek ellenére Bayer Zsolt kitiltása Romániából semmiképpen sem elfogadható intézkedés, szögezte le a cikkíró. /Bálint Zsombor: Öngól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2004. március 2.

Márc. 6-án fogja megtartani első közgyűlését a szatmárnémeti Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), jelentette be sajtótájékoztatóján Pécsi Ferenc. Az MPSZ elnöke elmondta, sikerült működőképes szervezetet létrehozniuk Nagykárolyban és a megye több más községében is, elmondása szerint ma már 1500 tagja van a polgári mozgalomnak. Nagykároly esetében Kovács Jenő személyében már ismert polgármesterjelölt mellett más települések jelöltjeit egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni. Nem dőlt még el, milyen településeken száll majd versenybe MPSZ–jelölt a polgármesteri vagy valamelyik tanácsosi székért, az RMDSZ–képviselő szerint a jelöltállítás szükségességét úgy állapítják majd meg, hány velük gondolkodó jön el a polgári szervezet találkozóira. Készülnek a választási programok, amelyek városonként fognak változni, a helyi igényeknek megfelelően. Pécsi szerint a napokban szavazásra kerülő helyhatósági választási törvényre antidemokratikus, hiszen kiközösíti a most alakuló szervezeteket, köztük az MPSZ–t is. Pécsi javasolta, tartsanak olyan megmérettetést a voksolás időpontja előtt, amelyikből kitűnik, melyik szervezet jelöltjének lehet nagyobb esélye a választásokon. /Princz Csaba: Pécsi Ferenc: RMDSZ–MPSZ megmérettetést szeretne a helyhatósági választások előtt a polgári szárny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./

2004. március 2.

Nemrég a világ különböző pontjain fiatalok maratoni felolvasónapot szerveztek Wass Albert műveiből. Céljuk az író műveinek népszerűsítése mellett az volt, hogy bekerüljenek a Rekordok Könyvébe. Sikerült felállítani az új Guinness-rekordot, majd a megyei rendőrparancsnok háborús bűnös népszerűsítése címén hat hónaptól akár öt évig terjedő börtönbüntetést is kilátásba helyezett. Frunda Györgyöt, a Wass család ügyvédjét megkereste a fiatalok egy része, segítségét kérve. A szenátor márc. 1-jén interpellált a szenátusban a szervezők zaklatása, megfélemlítése ellen. A parlamentben előzőleg Adrian Paunescu többször interpellált Wass Albert ellen, a sajtóban is cikkeztek róla. Frunda György leszögezte, Wass Albert nem háborús bűnös, még ha el is ítélték. A kolozsvári népbíróság 1946 januárjában az édesapjával együtt halálra ítélte, azzal a váddal, hogy felbujtották a honvédegység parancsnokát, hogy két faluban, Szentgotthárdon és Cegében kivégezzenek hat embert, négy románt és két zsidót. A per alatt sem Wass Albertet, sem az apját nem idézték be. Ők akkor már Németországban voltak, majd Amerikába telepedtek ki. Abban az időszakban, amikor a kivégzésre való uszítással vádolták, Wass Albert Szászrégenben volt. Erről amerikai emigránsok, amerikai bíróságok előtt tanúvallomást tettek. Sőt, a Wass család feljelentést tett a kivégzést elrendelő honvédtiszt ellen. Mindezek birtokában Frunda semmisségi panaszt nyújtott be Románia főügyészéhez. A román akadémia is elismerte Wass Albert írói nagyságát. /Mózes Edith: Frunda György: Ne zaklassák a gyerekeket! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2004. március 2.

A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok

2004. március 2.

A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ febr. 28-án Marosvásárhelyen tartotta soros küldöttgyűlését. A MIT idén is részt vesz a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezésében. A küldöttgyűlésen szóba került a Magyar Ifjúsági Tanács által kezdeményezett, a civil szféra és a politikum szétválasztásáról szóló beadvány is. A MIT és megdöbbenve értesült Bayer Zsolt magyarországi újságíró, közéleti személyiség Romániából való kitiltásáról. /MIT-küldöttgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-630




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998