udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 541 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-541
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. július 1.

Makkai János, a Népújság főszerkesztője beszélgetett Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Makkai János emlékeztetett, mennyi gratuláció jött a helyhatósági választások eredményeiért az Európai Néppárt elnökétől, Dávid Ibolyától, a Magyar Demokrata Fórum elnökétől, Medgyessy Péter miniszterelnöktől, Kuncze Gábortól, az SZDSZ elnökétől, majd megkérdezte, Orbán Viktor is gratulált? Orbán Viktor még nem gratulált, felelte Markó, hozzátéve, reméli, rá fog jönni, hogy az erdélyi magyar politika más, mint a magyarországi. Erdélyben nagyon rossz lenne a magyar közösségnek a feldarabolódás. Makkai János megjegyezte, hadjárat folyik az RMDSZ ellen. „A Fidesz- politikusokban is ez a sértődöttség munkál”, állította Markó. Szerinte nevetséges, hogy a Fidesz az Európai Néppárton belül kezdeményez vizsgálatot. A főszerkesztő kijelentette, a Fidesz az építésben kevésbé, a bontásban viszont eredményesnek látszik. Markó leszögezte: „egyik-másik magyarországi politikus megpróbál beleszólni a mi dolgaink alakulásába”, ez nevetséges. 1990 óta az erdélyi magyar közéletben mindig volt egy erős többség, amely az együttműködés, a mérsékelt politizálás pártján állt, és mindig volt egy ideges, ultraradikális kisebbség. Markó szerint „butaság egyszerre autonómiáról és kettős állampolgárságról beszélni, hiszen a kettő egymásnak ellentmond.” Az autonómiát ő is vállalja. – Szász Jenő az idén kevesebb szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt. – Az előző években az egyházak felhívásai egyértelműbbek voltak, idén gyengébb volt ez az üzenet. – Az erdélyi magyarság, nem engedheti meg magának, hogy négy évig kormányon van, majd négy évig ellenzékben, és így tovább. Programokkal fognak együttműködni és nem feltétlenül az lesz a szempont, hogy ki a baloldali és ki a jobboldali. Markó kész a párbeszédre, de csak az RMDSZ-en belül. /Makkai János: A felszín alatt sok a gond. Beszélgetés Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

2004. július 1.

Kerekes Sándor folytatja négy évvel ezelőtt a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségében megkezdett tevékenységét. Kuriózumnak számít, hogy két RMDSZ-es alelnöke van a megyei tanácsnak. Magyar szakemberhiány van az államigazgatásban. Egyesek szerint Kerekesnek volt egy egyezsége a megyei tanács román vezetőivel, miszerint ő csak az apróbb magyar ügyekbe szól bele, míg a nagy horderejű kérdésekbe nem. Kerekes Sándor ezt cáfolta. /Borbély Tamás: Magyar szakemberhiány a Kolozs megyei közigazgatásban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 1.

A Szabadság arra kérte Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort, valamint Vekov Károly képviselőt, hogy értékelje az idei parlamenti tevékenységet. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja szerint jogi szempontból talán a román törvényhozás legfontosabb periódusa volt. Ez idő alatt fogadták el a bírók jogállásáról szóló törvényt, a bírósági szervezési törvényt és a legfelsőbb bírótanács törvényét, amelyek gyakorlatilag az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítanák, e három jogszabály megalkotását az Európai Unió (EU) kérte Romániától. A szenátor szerint ezzel megszűnt a politikum intézményes beavatkozásának a lehetősége az igazságszolgáltatás menetébe. Az alkotmány módosítása nem is okozott áttörést a kisebbségi jogok terén, de tartalmaz pozitív rendelkezéseket ezen a területen, és gyakorlatilag kompatibilissá teszi a román alkotmányt az EU-s jogszabályokkal. Vekov Károly képviselő kifejtette: az elmúlt ciklusban az RMDSZ parlamenti szinten az eddigi protokollumtól behatárolt és meghatározott politikát folytatta, amely lényegében a kormánypárt támogatását jelentette. Az oktatás területén elkezdődött a decentralizáció. A romániai magyarság státusának jogi kérdése nincs megnyugtatóan elintézve. /Köllő Katalin: Eredményes ülésszak az integrációs előírások jegyében. A román politikum még mindig visszautasít alapvető európai elveket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 1.

A Transindex internetes portál szerint Tőkés László püspököt és Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét kritizálta az MVSZ, mert nem szavazták meg, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a kettős állampolgárság követelését is bevegye alapító okiratába. Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Nemzeti Tanács. A nyilatkozat-tervezetben az autonómia mellett szerepelt a kettős állampolgárság támogatása. A javaslat ellen kifogást emelt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, és kérte, hogy töröljék a kettős állampolgárság támogatását. Árus Zsolt, az EMNT jegyzője részt vett a váradi tanácskozáson és pontosított. Csapó József (az SZNT elnöke) ragaszkodott hozzá, hogy az autonómia és a magyar állampolgárság ügye szerepeljen a nyilatkozatban. Tőkés László álláspontja az volt, hogy az EMNT részéről nem kapott meghatalmazást, hogy a magyar állampolgárság kérdésében állást foglaljon. /MVSZ: Tőkés a kettős állampolgárság ellen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 1.

A Magyar Polgári Szövetség megalakulásakor jelezte, hogy csak ott állít majd jelölteket, ahol nem veszélyezteti a magyarság egységét. Kovács Jenő, a nagykárolyi MPSZ függetlenként induló polgármesterjelöltje csak az ötödik helyet érte el. Pécsi Ferenc, aki Szatmárnémeti polgármestere szeretett volna lenni, nem tudott annyi hiteles aláírást összegyűjteni, mint amennyi függetlenként való indulásához szükséges volt. A második fordulóban nem kérték fel híveiket, hogy az RMDSZ jelöltjeire, vagyis Bekő Tamásra és Ilyés Gyulára szavazzanak. Bogdándon az MPSZ megosztó magatartása miatt a rendszerváltás óta először nem helybeli sem a polgármester, sem az alpolgármester. A 13 tagú tanácsnak 7 magyar tagja van, ebből négy RMDSZ-es, a másik három független, illetve demokrata párti. /Sike Lajos: Bogdándon sikerült szétverni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2004. július 1.

Jún. 30-án volt Bukarestben a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség fellebbezési perének tárgyalása a Legfelsőbb Bíróságon. A tárgyaláson jelen volt, Tempfli József püspök, aki reményét fejezte ki, hogy ezúttal lezárul az évek óta húzódó fájdalmas per és a püspökség végre erkölcsi elégtételt nyer. A püspökség ügyvédje, Frunda György szenátor meggyőző érveléssel vázolta azt a kálváriát, amelyen átment az utóbbi évtizedekben az intézmény. A bírói tanács megállapította, hogy a Vatra Romaneasca beadványának nincs jogi alapja, ezért kérését, hogy beleavatkozzék a perbe, elutasította. Frunda György kifejtette, 1963-ban Bélteki Ferenc vikárius és dr. Hosszú László esperes aláírta azt az ajándékozási dokumentumot, amely szerint a püspöki palota örökös használati jogát átruházzák a városi tanácsra. Ez több szempontból is törvénytelen eljárás volt. Ilyen nagy értékű ingatlant csak a Szentszék ajándékozhat, vagy a püspökség, de ez esetben is szükséges a Szentszék részéről a meghatalmazás. A román Polgári Törvénykönyv szerint az ajándékozás szintén törvénytelennek bizonyul, mert csak a tulajdonos rendelkezhet az ingatlan sorsa fölött. Be kell bizonyítani, hogy az ajándékozás szándéka őszinte és hiteles volt. Az állam üldözte, letartóztatta és börtönbe vetette a papokat, ezért az ajándékozás nem lehetett őszinte. Aki a püspöki palotát megkapta, elrendelte, hogy 4 órán belül az egyház vonuljon ki az épületből, és így számtalan érték ment veszendőbe. A bírói tanács az ítélethirdetést júl. 9-re tűzte ki. /A per mélységesen erkölcsi jellegű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2004. július 1.

Jún. 30-án felavatták a Hargita megyében elesett rendőrök tiszteletére állított emlékművet Csíkszeredában, a rendőrség megyei székháza előtt. Az ünnepségen részt vett Marian Saniuta, közigazgatási és belügyminiszter és Dumitru Sorescu országos rendőrparancsnok is. Az emlékműre hét rendőr neve került fel: Cheuchisan Liviu-Teofil, Ferencz Emeric, Caprioara Marian, Danaila Gabi, Magyari Carol, Székely Gavril-Attila és Botas Ioan, közülük négyen 1989-ben haltak meg. Az emlékmű Kató Vladimír és Albert Márton alkotása. Az ünnepségen Marian Saniuta miniszter hangsúlyozta: az emlékmű felállításával a románok és a magyarok megmutatják az egész országnak, hogy a Hargita megyei közösség számára, a törvényesség, a közrend és a közbiztonság közös érték. /(Daczó Dénes): Emlékmű a rendőröknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A rendőrség telkén felállított emlékmű annak a csíkszeredai Kató Vladimír grafikusnak a munkája, aki a nemrégiben letartóztatott Csibi István által működtetett helyi hetilap újságírója volt. Az emlékművet eredetileg csak az 1989-es forradalom idején meglincselt egyenruhásoknak szánták a kollégák, felállításához azonban nem járult hozzá a csíkszeredai városi tanács. A rendőrség a bíróságon kereste igazát, és megnyerte az önkormányzat elleni pert. A város végül azzal a módosítással egyezett bele az emlékmű felállításába, hogy az a szolgálat közben elesett Hargita megyei rendőröknek állítson emléket. A forradalom idején megölt székelyföldi rendőrök esete még az elmúlt években is élesen megosztotta a közvéleményt. 1992 februárjában Ion Iliescu elnök valamennyi Hargita megyei rendőráldozat számára a „Forradalom mártírhőse” címet adományozta, Pataki Imre, Hargita megye akkori prefektusa azonban visszaküldte az okleveleket és az érmeket az államfőnek. A lincselésekben részt vevők ellen viszont még 1990-ben bűnvádi eljárás indult, többen közülük Magyarországon kerestek és kaptak menedéket. Az itthon maradtak közül a Legfelsőbb Bíróság a zetelaki Ilyést Istvánt 20, Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót 19 év börtönbüntetésre, az oroszhegyi Nagy Imrét és Vass-Kis Elődöt 18, Ambrus Pált és Nagy Istvánt 15 évre ítélte. 1994. március 24-én azonban az államfő az RMDSZ és a nemzetközi emberjogi szervezetek közbenjárására közkegyelemben részesítette őket. Nem sokkal a szabadulás után ketten is önkezükkel vetettek véget életüknek. – Nem a Hargita Megyei Rendőrkapitányság az egyedüli, amelynek udvarán az 1989-es eseményeket is felidéző emlékmű áll. A Temes megyei rendőrség bejáratánál egy helyi forradalmárszervezet azoknak állított 1990-ben emléktáblát, akiket a forradalom idején ott tartottak fogva és kínoztak meg. Az emléktáblát 1993-ban a rendőrség megpróbálta eltávolítani, de a forradalmárok tiltakozása nyomán kénytelen volt visszaállítani a helyére. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Megbékélés? Feledékenység? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./ A környezetüket évtizedeken keresztül terrorizáló rendőrök emlékének „kifehérítésére” irányuló törekvések bizonyítják, hogy a bukaresti hatalom továbbra sem hajlik a ’89-es események megbékélést segítő megítélésére. Szemében továbbra is rendőráldozatokra és fékevesztett gyilkosokra oszlik a tizenöt évvel ezelőtti szereposztás. Az egyik oldalon rendőrsírok sorakoznak, post mortem kitüntetések és előléptetések, a túloldalon pedig meghurcolt, elítélt, állandó menekülésre és beteges félelemre kárhoztatott élő áldozatok. /Csinta Samu: Visszajáró lelkek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 1.

Jún. 29-én összeült az RMDSZ Temes Megyei Választmánya – a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) és a Civil Tanács –, hogy meghallgassa az elnökség kiértékelő beszámolóját a 2004. évi helyhatósági választási eredményekről. Az előterjesztést követően Halász Ferenc megyei elnök benyújtotta lemondását, és az elnökség többi tagja is visszaadta mandátumát. Az ok, a választásokon elszenvedett vereség: az RMDSZ-jelöltek nem jutottak be a megyei, valamint a Temesvár városi tanácsba. Egyes helyeken voltak eredmények, Zsombolyán, például, a négy évvel ezelőtti választáson leadott 900 szavazattal szemben most 1836-an szavaztak az RMDSZ-es Kaba Gábor polgármesterjelöltre, és a magyar tanácsosok száma 5-ről 9-re növekedett. Jó eredmény született Újszentesen, Igazfalván és Újváron is, ahol az elkövetkező négy évben szintén RMDSZ-es a község első embere. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár javasolta, hogy a mostani csapat vigye végig a megkezdett munkát, a tisztújítást halasszák a parlamenti választások utánra. Dr. Bárányi Ferenc ny. orvos, volt parlamenti képviselő leszögezte, háromszázötven év óta most történt meg először, hogy a magyarságnak nincs képviselője Temesvár város tanácsában. A megyei elnökség kitartott a lemondás mellett. Toró T. Tibor parlamenti képviselő – aki lemondott elnökségi tisztségéről – indítványozta, hogy az elnökség ügyvezető testületként folytassa a munkát a szeptemberre előrehozott tisztújító közgyűlésig. A javaslatot a választmány többségi szavazattal elfogadta. /Sipos János: Sorsdöntő időszak az RMDSZ temesi szervezete számára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2004. július 1.

A helyhatósági választás eredményeképpen Kovács Zoltán lett Érmihályfalva polgármestere, akinek így le kellett mondania parlamenti képviselői mandátumáról. A honatyát dr. Sarkady Zsolt közgazdász, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója követi a jelöltlistán, így az őszi választásokig ő töltheti be a megüresedett képviselői helyet. Kovács Zoltán Torda Imre helyét veszi át az érmihályfalvi önkormányzat élén. Az előző polgármester két mandátumnyi időt töltött a tízezres érmelléki város vezetésében, előtte pedig Rencz Zoltán polgármester mellett alpolgármesterként tevékenykedett. /Balla Tünde: Érmihályfalvi változások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2004. július 1.

Új elnöke van a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) állandó bizottságának; a magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő szervezet vezetőjének Diósi Violát választották. A résztvevők, a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek, elhatározták, hogy a MIK működési kereteit megújítják, a változásokat előkészítő munkacsoport első ülését aug. 17-18-án Budapesten tartják. A MIK résztvevői tanácskozásukon egyhangúan elítélték a vajdasági magyarokkal szembeni erőszakos megnyilvánulásokat. „A konferencia felkérte az Országgyűlést, a kormányt és az európai parlamenti képviselőket, hogy az atrocitások megszüntetése érdekében hívják segítségül az illetékes nemzetközi fórumokat". /Új elnöke van a MIK állandó bizottságának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2004. július 1.

A maroshévízi helyi román lap szerint gyásznap az a nap, amikor demokrata párti polgármester mellé RMDSZ-es alpolgármestert választottak. Szabó Kálmán /sz. 1947/ a helyi közüzemek aligazgatója, a település RMDSZ-szervezetének elnöke az új alpolgármester. (A 17 képviselőből álló helyi testületbe négy RMDSZ-es tanácsos került.) 1990 óta várt a város magyarsága erre. A városban fogyatkozik a magyarság lélekszáma, jelenlegi arányuk 22–23%-os. Maroshévízen többször megrongálták a helységnévtáblák magyar feliratait, Maroshévízen ma sincs magyar nyelvű helységnévtábla az állomás épületén. Sok a gond a városban. 16 éve nincs melegvíz-szolgáltatás a tömbházakban. Alig 100 lakásban van központi fűtés, az épületek mellett felhalmozott téli tüzelő rontja a városképet. /Bajna György: Maroshévízen magyar az alpolgármester. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2004. július 1.

Még mindig nem tisztázott a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek fórumának szánt és a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium /GYISM/ által létrehozott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) jogi státusa, ráadásul a hatásköre is csorbult, mondta el a zánkai ülésen megválasztott elnök, Diósi Viola. A minisztérium a MIK még eddig létező hatáskörét is megszüntette: a határon túli pályázatok elbírálásánál a MIK-nek javaslattételi joga volt, ezentúl viszont a pályázatokat kizárólag a minisztérium szakértői bírálják majd el. A MIT nyílt levélben fordult Gyurcsány Ferenchez, amelyben kifogásolta, hogy a MIK javaslattételi hatáskörét is megszüntették. /Lepedus Péter: Kifogásolt hatáskörcsökkentés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 1.

„A közeljövőben mindenképpen át kell alakítanunk a város főterét. Így már nem felel meg a követelményeknek” – hozakodott elő régebbi ötletével Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Az elöljáró által megrendelt előtanulmány szerint megszűnne a város klasszikus főtéri arculata. Florea elképzelését számos marosvásárhelyi építész ellenzi. Kezdetben az RMDSZ néhány tanácsosa is a közel egymilliárd lejbe kerülő előtanulmány elkészítése mellett szavazott, de a közhangulat nyomására ők is meghátráltak. Elképzelései megvalósításában Dorin Floreát jelenleg csak a román nemzetiségű tanácsosok támogatják. /Szucher Ervin: Újra terítéken a marosvásárhelyi városközpont átrajzolása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 1.

Évadzáró irodalmi estjét tartotta jún. 29-én a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. A magyarországi mintára megrendezett, Lyukasóra címet viselte az est. Felolvastak egy verset, a közönség soraiban ülőknek pedig ki kell találniuk a költő kilétét. /Nagy Botond: Élő költők társasága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

2004. július 1.

Hosszú szünet után újra lesz magyar nyelvű televíziós műsor a szatmárnémeti helyi televíziós adón, a Nord Vest TV–n. A magyar műsorok műsorvezetője, Szilágyi Levente közölte, hetente egyszer, kedden lesz magyar adás, 18 órai kezdettel. /(cl): A Nord Vest TV magyar nyelvű adása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

2004. július 1.

A Csángó Kultúráért díjat idén dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, néprajzkutató vehette át. A kitüntetett eddigi munkásságát Mesterházy Szilvia kormányfőtanácsos, a Csángó Tanácsadó Testület tagja méltatta. Az emlékérmet és a díjat évente egy alkalommal, Domokos Pál Péter születésnapján, jún. 28-án nyújtják át. Dr. Pozsony Ferenc kifejtette, ezzel a díjjal a kolozsvári magyar néprajzi és antropológiai iskolát is megtisztelték. A tavaly szeptemberben Zabolán megnyitott állandó csángómagyar népművészeti kiállítást múzeummá szeretnék átalakítani. A következőkben a tárgyi gyűjtemény szakszerű feldolgozását tervezik. Emellett Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában szakszerű, moldvai csángókkal kapcsolatos archívumot készítenek, megszerezve a nagyvilágból a szöveges, nyomtatott, vizuális, illetve hangzó dokumentációs anyagot. Lengyel, német, román, magyar, olasz kollégák segítségével ötezer tételes szakirodalmi jegyzéket állítottak össze, ezt karácsonyig akarják megjelentetni, a világhálón nagy része már jelen van. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta: a díjjal a néprajzkutató életművének olyan jellegű elismerése történt, amely nemcsak eddigi munkájának szól, hanem biztatás a további munkára. /Guther M. Ilona: Csángó Kultúráért díj Pozsony Ferencnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2004. július 1.

Szőcs Jánost, a Csíki Székely Múzeum történész-muzeológusát Pro Urbe-díjjal jutalmazták kutatói tevékenységéért. A laudációban elhangzott, Szőcs János közel harminc éven át forgatta a levéltár, a Historia Domusok, könyvtárak anyagát, hogy a csángó magyarság eredettörténetét tisztázza. Tanulmányozta a rendtartó székely falu törvényeit, a katonáskodó székelyek rendi szerveződését, a magyarság erkölcsi- és jogviszonyait és a XVII. századi tatárbetörésekre vonatkozó dokumentumokat. Szőcs János kihívásnak érezte az 1970-es években a román részről eredő új származási teóriát. Eszerint: a csángók elmagyarosított románok; magyar nyelvük, melyet a nyelvészeti munkák archaikus magyarnak tartanak, valójában az eredetileg román anyanyelvűek hibás magyar beszéde; vallásuk pedig a római katolikus, úgymond „román katolikus", illetve „katolikus román". Szőcs János ezt igyekezett cáfolni. Nem szerzett tudományos doktori címet, de tanulmányait 135 írásban rögzítette. Ebből nyomtatásban megjelent 115. /Fajtájának azonosságát kereső történész. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2004. július 1.

A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága 35. alkalommal hozta meg döntését. A grémium Magyar Örökség-díjjal ismerte el Berszán Lajos atya, a tíz esztendeje alapított székelyföldi gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatójának iskolateremtő tevékenységét, Wigner Jenő (1902–1995) budapesti születésű Nobel-díjas tudós elméleti fizikai munkásságát, Huszár Lajos (1906–1987) numizmatika terén kifejtetett tudományteremtő munkásságát, Örkény István (1912–1979) írói életművét, a pécsi Zsolnay-gyár majolika művészetét és a százéves Lutheránia Énekkart. /Magyar Örökség – 35. díjkiosztó ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 1.

Cseke Sándor nyugalmazott színművész 80. születésnapja alkalmából díszelőadást szerveztek Nagyváradon Nincs szebb, mint a szerelem címmel. Az ünnepelt hatvan esztendeje lépett föl először Nagyváradon, majd 32 esztendeig táncoskomikus volt. Bíró Rozália alpolgámester érmet és díszoklevelet adományozott a színművésznek. /Balla Tünde: Gyere ülj kedves mellém... Cseke Sándor színművész 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 2.

Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, a megyei RMDSZ elnöke kifejtette, az elmúlt ülésszakon két fontosabb normatív elvárás volt napirenden. Az egyik az európai integrációs folyamat, ez sürgette mind a bírósági, mind pedig a helyhatósági, beleértve a privatizációs és gazdasági reformokat, a másik az alkotmány módosítása. A képviselő szerint az RMDSZ-nek, illetve az erdélyi magyarságnak óriási lehetősége nyílt volna arra, hogy az új alkotmányt olyan társadalmi szerződéssé változtassa, amelynek közjogi garanciái és következményei lehetnek, beleértve a kisebbségi jogokat. Azonban a román többséggel megkötendő társadalmi szerződés újból elmaradt, némi nyelvjogi bővítmények ellenében, ezt pedig mulasztásnak is lehet minősíteni. Természetesen az elmúlt időszaknak megvannak a pozitívumai is. A regionális fejlesztést illetően megmaradt a kormánybiztosi hatáskör, a helyi adminisztráció kérdése nem rendeződött megfelelően. Románia a demokrácia útján jár, de még nem jogállam. Újra és újra kell küzdeni azokért a jogokért, amelyeket Európa más régióiban, kisebbségi sorsban élő közösségek élvezhetnek. /Köllő Katalin: Nem jött el a politikai nagykorúság ideje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2004. július 2.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ-szel megállapodva szeretné az őszi választásokon a parlamenti képviseletet biztosítani. Ennek jegyében, az MPSZ országos vezetőtanácsa múlt heti elnökségi ülésén úgy döntött, hogy mielőbbi tárgyalásokat kezdeményez Markó Béla szövetségi elnökkel. Az MPSZ-nek egyetlen kritériuma van: kizárólag olyan politikusokat kíván támogatni, akik vállalják az autonómia ügyét, jelentette be Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ álláspontja az, hogy a parlamenti választási listán indulókat fele-fele arányban javasolja az RMDSZ, illetve az MPSZ. /Szász Emese: Szövetséges szövetségek? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./ Szász Jenő bejelentése, hogy a Magyar Polgári Szövetség igényt tart a parlamentben megszerezhető magyar képviseleti helyek felére, újabb szakasz nyitánya az RMDSZ–MPSZ közötti politikai párviadalban. Markó Béla a „hol tárgyalok, hol nem tárgyalok” játszmájára épít. A tárgyalóképes RMDSZ-arc jelenik meg Budapesten, ahol sok kritika érte a demokráciának választási gáncsot vető szövetséget, a közélet erdélyi színterein azonban továbbra is a birtokon belüli RMDSZ kemény arca látható. Szász Jenő szintén kétértelmű lépéseket tesz. Egyrészt nem mond le az önálló szervezet vagy külön párt bejegyzésének igényéről, másrészt tárgyalásra szólítja fel Markót a közös képviseletről. /Bakk Miklós: Kétértelműségek finisében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2004. július 2.

Az EU-csatlakozás előtti nehézségekről és az energiaszektorban lezajlott privatizációs folyamatról tájékozódott a román parlament iparügyi bizottságának delegációja jún. 30-án Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Podolák György, a gazdasági bizottság MSZP-s alelnöke elmondta: mára a magyar energiaszektor 75 százaléka magánkézbe került. Az energiaszektor privatizációjakor a befektetőknek sikerült kiharcolniuk nyolcszázalékos eszközarányos garantált nyereséget, amit azóta sok kritika ért mind belföldön, mind az EU részéről. /Magyar–román energetikai tárgyalás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2004. július 2.

Máthé Éva megírta (RMSZ, jún. 24.), hogy a Maros megyei Nyárádremete község három gimnáziumának 32 végzettjéből egyetlen gyermeknek sikerült a képességvizsgája. A községközpont 2000 lakosából 16 román, de közülük is 14-en vegyes házasságban élnek. A gyermekekre tehát csak annyi ragad román nyelvből, amennyit az iskolában hallanak. Színmagyar vidékek gyermekeinek V. osztálytól kezdve a bukaresti elitiskola azonos tanterve alapján többek között Ion Pillat versét kell elemezniük. Évről évre egyes újságírók figyelmeztetnek, hogy az iskola elsődleges feladata nem a román irodalmi műveltség gyarapítása, hanem a beszélt nyelv elsajátítsa. Barabás István újságíró nem azt szögezte le, hogy más tankönyvből kellene tanítani a magyar gyermekeket, hanem román és magyar gyermekek közös nyári táborozását ajánlotta. /Barabás István: Insuficient! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 2.

Marian Florian Saniuta belügyminiszter váratlanul Sepsiszentgyörgyre érkezett és alig egy órát töltött a városban. A rendőrségi székházban találkozott a megye vezető beosztású rendőreivel, a civil szférából csak Horia Grama, a megye prefektusa volt jelen. A programból kimaradt a megye vezetőivel való ismerkedés. /(Flóra Gábor): Váratlanul jött, gyorsan távozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 2.

Van egy olyan paragrafus az oktatási törvényben, amely kimondja, hogy a katonai és a rendőri oktatás, valamint az illető oktatási intézményekbe történő felvételi vizsgák nyelve a román. Most azonban sikerült elérni, hogy a törvénybe beiktassanak egy kiegészítést, mely így hangzik: felvételizni a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is lehet. Asztalos Ferenc képviselő a politikai partnereikkel folytatott vitában a rendőri oktatás kapcsán azzal érvelt, hogy a rendőrséget lassan demilitarizálják. /Bágyi: Magyarul felvételizni rendőrnek, katonának. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 2./

2004. július 2.

Szatmár megyében megalakult az új megyei tanács, a kilenc szakbizottság közül hatnak az élére RMDSZ-képviselőt választották elnöknek. Günthner Tibor műépítész vezeti az urbanisztikai bizottságot, Muzsnay Árpád irodalmár és publicista a művelődési és sportbizottságot, Csehi Árpád közgazdász a gazdasági és pénzügyi bizottságot, Kovács Máté közigazgatási referens a turisztikai, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságot, Márgineanu Mária Éva jogász a jogi bizottságot, Dravaczky Károly mérnök pedig a külügyi bizottságot. /(Sike Lajos): Kilencből hat bizottsági elnök az RMDSZ képviselője! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 2.

A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke „mélységesen sajnálatosnak" nevezte az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának azt a döntését, amely szerint a határon túli lapok MTI hírekkel való ellátása szept. 30-cal megszűnik – nyilatkozta Bálint-Pataki József az MTI-nek, hozzátéve, reméli, hogy a kuratórium felülvizsgálja álláspontját. /Tárgyalások a határon túli magyar lapok MTI hírekkel történő ellátásának folytatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 2.

Ráduly Róbert nyolc év után megvált a képviselői munkától, mostantól szülővárosa, Csíkszereda polgármestere. Kilenc évvel ezelőtt lelkes ifjú csoport vezetőjeként biciklivel ment Strasbourgba, a hazai magyarság képviseletében. Egyik akkori társa, Antal Attila most alpolgármester. Szőke Domokos, a másik alpolgármester bizonyított más közös akcióikban. Ráduly Róbert számára nagy előny, hogy jól kiismeri magát az aktuális törvényes rendelkezések sűrűjében. A parlamentben elismerték munkáját. /Béres Katalin: Nap mint nap szem előtt, egyéni felelősséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 2.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifejtette, érthetetlen számára, hogy a miniszter nem vette figyelembe az erdőgazdálkodási törvényt, és a kitermelendő erdőmennyiséget továbbra is kvóta szabályozza, noha a törvény szerint az évi kitermelhető famennyiséget az üzemterv határozza meg. Ezért Garda Dezső a képviselőház mezőgazdasági bizottságához fordult, beadványában kérte az üzemterv figyelembe vételét. Emellett Garda a közelmúltban törvénytervezetet nyújtott be a szórványegyházak állami támogatása érdekében. A kormány nem támogatta a tervezet, a szenátusban tevékenykedő RMDSZ-es kollégái sem támogatták. Ezért a törvénytervezetet vissza kellett vonnia, s most változtatásokkal próbálja azt érvényre juttatni. Garda a földek tagosításáról szóló törvénytervezet is benyújtotta, ezt Komlóssy József javasolta, mert Románia uniós csatlakozása megköveteli a tagosított mezőgazdaságot. A kormány nem támogatta a kezdeményezését. /Gál Éva Emese: Amikor maga a miniszter mellőzi a törvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 2.

Júl. 1-jén megalakult az Arad Megyei Tanács. Gheorghe Seculici lett e megyei tanácselnök, az alenök pedig Búza Gábor. /Irházi János: Megalakult az Arad Megyei Tanács. Búza Gábor alelnök lett. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-541




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998