udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 408 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-408
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. augusztus 2.

Markó Béla, az RMDSZ csak a választások után tart elképzelhetőnek egy esetleges együttműködést a liberális-demokrata szövetséggel (PNL–PD). Az RMDSZ egyelőre várja a kormánypárttal tartandó aug. 24-i találkozót, amikor a szociáldemokratákkal kötött megállapodást értékelik. Markó sérelmezi, hogy a PNL-PD többször is „a magyarok érdekeivel ellentétes” álláspontot képviselt a nemzetiségi kérdésekben. Theodor Stolojan, a PNL–PD társelnöke „természetesnek” nevezte a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt (PRM) közeledését. Stolojan szerint „a hatalomért folytatott kétségbeesett küzdelem” közben Adrian Nastase kormányfő kész feláldozni az ország érdekeit, jelesül az európai integrációt, szövetségre lépve a szélsőséges PRM-vel. „Azt tapasztalom, hogy újjáalakul az 1993–1994 közötti vörös négyszög. A PSD már nem érdekelt az RMDSZ-szel történő együttműködésben, mert a szövetség túl kicsi eredményeket ér majd el a választásokon, ami nem biztosítja a jelenlegi kormánypárt hatalomra kerülését”, értékelte Stolojan. A liberális-demokrata szövetség vezetői, Theodor Stolojan és Traian Basescu júl. 21-ére megbeszéléseket terveztek Markó Béla RMDSZ-elnökkel az esetleges együttműködésről, azonban a találkozó végül elmaradt. /Cseke Péter Tamás: Stolojan nyitott az RMDSZ felé. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Nem indul bűnvádi eljárás a februárban megtartott Wass Albert-felolvasómaraton szervezői és résztvevői ellen – döntött a Legfelsőbb Semmítőszéki Ügyészség. A főügyészi indoklás szerint Wass Albertet sem emberiségellenes bűncselekmények, sem pedig háborús bűnök elkövetésével nem ítélték el. Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselő és Gheorghe Funar akkori kolozsvári polgármester ugyanis bűnvádi feljelentést tett a felolvasómaraton két védnöke, Vekov Károly és Makkai Gergely képviselő, valamint a rendezvény szervezői ellen. A nagy-romániások érvelése szerint a maratonban aktív szerepet vállalók a háborús bűnösként elítélt Wass Albert kultuszát ápolták, ezt pedig tiltják a hatályos törvények. Wass Albert rehabilitációjának, illetve perújrafelvételének ügye továbbra is napirenden levő kérdés marad. Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület azért szervezte meg idén februárban a 24 órás felolvasómaratont, hogy ezzel is népszerűsítse Wass Albert munkásságát, elősegítse a rehabilitálás folyamatát, és elérje a Wass-műveknek a tantervbe való felvételét. /Lukács János: Vétlen maratonszervezők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2004. augusztus 2.

A hét végén tartották Aradon a magyar délnyugat-erdélyi újságírók kétnapos konferenciáját az aradi magyar sajtó napja kapcsán, amelyet negyedik éve ünnepel meg nemcsak Arad, hanem az öt (Aradon kívül Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) megyében megjelenő Nyugati Jelen révén a délnyugat-erdélyi magyar újságíró-társadalom is. Júl. 31-én Puskel Péter ny. újságíró, helytörténész felelevenítette az aradi magyar sajtó több mint 140 esztendős múltját, majd Balta János újságíró, a lap terjesztési igazgatója tartott vitaindító előadást az újság jelenlegi helyzetéről. Tokay György egykori újságíró, parlamenti képviselő sajtó és politikum viszonyáról tartott előadást, a tényeket szem előtt tartó “agresszív” újságírást sürgette. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese a szórványban megjelenő sajtó teendőiről beszélt. /Magyar újságírók régiós értekezlete. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Júl. 30-án Nagyzerindben találkozott az RMDSZ helybeli és megyei vezetősége. A legtöbben azt várták, hogy tisztázódjon Szűcs József volt alpolgármesternek az RMDSZ-ből történt kizárásának ügye. Király András megyei elnök hosszan beszélt az RMDSZ programjáról. Kitért arra is, hogy Nagyzerind községben 93%-os a magyarság részaránya, a választási eredmény nem felel meg az elvárásoknak. Szabó József, az RMDSZ nagyzerindi szervezetének elnöke követelte a Szűcs elleni, koholt vádak alapján hozott határozat visszavonását, amit többen is helyeseltek. Nagyzerinden az 1347 szavazati joggal rendelkező polgár közül 357 szavazott az RMDSZ megyei listájára. Király András megyei elnök szerint Szabó József a választási kampányban az MPSZ-nek gyűjtött aláírásokat ahelyett, hogy a szervezéssel foglalkozott volna. Szabó József elmondta, hogy Király András utasította Borsos Vilmos feketegyarmati tanítót, hogy hozza létre a parasztpárt helybeli szervezetét. Ezt Cziszter Kálmán magyarázta meg: a Szabadság-szobor felállításához szükséges parasztpárti szavazat miatt kellett ilyen ígéretet tenniük, hozzátette, a községben már amúgy is létezett 8 párt, a parasztpárt pedig csupán 4 szavazatot kapott. A vitában Szűcs József többször megpróbált szóhoz jutni, kétszer néhány másodpercre sikerült is, amikor tagadta az ellene felhozott vádakat. A közel háromórás vita során többen sürgették az ellene hozott határozat visszavonását, de ilyenkor valaki mindig közbeszólt. Szűcs József ügyéről kijelentették: ügyében az Etikai Bizottság dönt. /Balta János: Meddő vita. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Fey László kifejtette, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem a Fidesz rendezvénysorozata volt. Az évek során a rendezvény egyszínűvé, ezáltal színtelenné vált. A Fidesz, a Nagy Testvér (Big Brother), ezért jött el, hogy a közelgő választásokra való tekintettel radikális elvbarátait kioktassa. Fey kijelentette, hogy a választásokon a negatív kampány jellemezte a Fidesz kampányát: „nem a saját programjuk ismertetésére, hanem a vetélytárs rágalmazására helyezték a hangsúlyt.” Fey hozzátette: az itteni radikálisok sem dolgoznak ki hiteles programot, ők is csak az RMDSZ lejáratására szorítkoznak. Fey leszögezte: „Nem szerencsés dolog, hogy külföldről szólnak bele a mi ügyeinkbe; bár igaz, 2002-ben a mi radikálisaink is, Tőkés Lászlóval az élükön, keményen lobbiztak a Fidesz mellett.” /Fey László: Ki a gazda? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Mind a hét kolozsvári magyar tagozatos szakiskola osztályai beteltek, függőben maradt azonban Dés, Torda és Bánffyhunyad magyar szakiskolájának helyzete, ugyanis ezekbe a tanintézményekbe 15-nél kevesebben iratkoztak be, így önálló osztály egyelőre nem indítható. E három kisváros magyar diákjai két lehetőség között választhatnak: vagy a helyi román tagozatra mennek hasonló szakokra, vagy Kolozsvárra jönnek azokba az osztályokba, amelyek profilja a legközelebb áll a "hazaihoz". 1989 óta most történt meg először, hogy a líceumi helyek már első nekifutásra megteltek Kolozsváron. /Szabó Csaba: Letették a kolozsvári magyar nyelvű szakiskolahálózat alapjait. Désen, Tordán és Bánffyhunyadon továbbra sincs magyar szakoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Schreter Károly Petrozsény régi-új polgármestere, mivel 1996 és 2000 között egyszer már volt polgármester Petrozsényban. A 75 esztendős demokrata párti polgármester jól ismeri a bányászváros gondjait. Elmondta, hogy a múltban nagyon jó viszony volt a magyarok és a többiek között, s reméli, mindez így is marad. 1997-ig még magyar nyelvű középiskola is működött Petrozsényban, ma viszont már elemi iskola sincs. Schreter Károly elismerte, hogy magyar iskolára szükség van. Petrozsény testvérvárosa a magyarországi Várpalota. Nemrég 30 várpalotai gyermek járt Petrozsényban, hamarosan innen indul 30 gyermek Várpalotára. – Petrozsény számottevő szociális problémákkal szembesül. /Chirmiciu András: Prioritásai a polgárok gondjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2004. augusztus 2.

A Moldvahon Egyesület és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében, augusztus 2-a és 8-a között tartják meg, immár 5. alkalommal a Somoskai Faluhetet (Bákó megye). A gyermekeknek kézműves foglalkozást, ének és tánctanítást, illetve bábszínházat szerveznek. Fellép a pusztinai, a klézsei és a rekecsenyi hagyományőrző csoport, a Gyimesi táncegyüttes, a Somos együttes, az Öves táncegyüttes. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Örökség, a Gyimesközéplokért Társaság és a polgármesteri hivatal támogatásával szervezik. /Somoskai Faluhét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Júl. 29-31-e között tartották a 38. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált. A gálaműsoron romániai és magyarországi román, görög, magyar, roma, ukrán, szlovák és cseh népzene- és néptáncegyüttesek vonultak fel. Az első napon Kardalus József A székely festett bútor korszakai; Bencze Ilona Népművészet ma, majd Elekes Gyula Népi szimbólumok Kelettől Nyugatig címmel tartott előadást. Másnap udvarhelyszéki alkotók műveiből nyílt népművészeti kiállítás. A Szejkefesztivál táncházzal zárult. /Harmincnyolcadik Szejkefesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Magyarnemegyén júl. 24–31-e között nagy sikerrel rendezték meg immár másodszor a Magyarkéz Gyermektábort, amelyen mintegy száz gyerek vett részt a megye számos magyarlakta településéről. A magyarnemegyei református lelkész, Szabó Attila és felesége, Erika tavaly nyáron indította be rendhagyó gyerektábort. A tábor résztvevői különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg. Az érkező gyermekeket magyarnemegyei családok fogadták egy hétre "unokának". A gyerektábort "magyarbállal" fejezték be, amelynek keretében a hét során elkészült munkákból nyílt kiállítás. A rendezvényt a Beszterce Művelődési Alapítvány és a Communitas Alapítvány támogatta. Ez a nyaraltatás, amelyet egy összeforrott szórványmagyar egyház és faluközösség támogatásával tudtak megvalósítani, példaértékű. /Bencze Anna: Magyar kéznyomok a Nagy-Szamos mentén. "Unokavásár" és táborbontás Magyarnemegyén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Az idei, immár kilencedik Kalotaszegi Alkotótábor júl. 19-én kezdte meg munkáját Zsobokon. Célja megismerni e tájegység jellegzetességeit, és azokat művészi alkotásokban ábrázolni. A részvevők bejárják a vidék falvait. /Essig Klára: Kilencedik Kalotaszegi Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Hatodszor rendezték meg Sárközújlak Napjait, voltak sportrendezvények és gazdag kulturális program várta a résztvevőket. A műsort a helybeli óvodások és iskolások előadásai nyitották, majd az adorjáni gyerekek énekeltek–táncoltak. /Fodor István: Sárközújlak Napjai, hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 2./

2004. augusztus 2.

A hét végén Szörcsén első alkalommal rendeztek falunapokat. A kétnapos rendezvény alatt a faluközpontban székely díszkaput, a templomkertben pedig turulmadaras emlékművet avattak az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, valamint a két világháborúban elesett szörcsei hősök tiszteletére. Szörcsén különböző szórakoztató műsorokat, ügyességi versenyeket és szabadtéri mulatságokat szerveztek. Az ünnepi ceremóniát a helybeli hagyományőrző lovasbandérium felvonulása nyitotta meg. A polgármester ünnepi beszédében elmondta, hogy a visszaállított székely díszkapu az itteniek életét, nyitottságát, befogadókészségét jelképezi. Aug. 1-jén a templomkertben felállított turulmadaras emlékműnél a kézdivásárhelyi fúvószenekar toborzó zenéjére gyülekezett az ünneplő közönség. /Bodor János: Szörcse ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2004. augusztus 2.

A hét végén Kissolymoson az unitárius egyházközség falutalálkozót rendezett. Istentiszteletet tartottak, dr. Szabó Árpád püspök beszédében kitért arra, hogy az elszármazott kissolymosiak visszatértek a gyökerekhez. A kissolymosi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet színjátszó csoportja előadta a Körforgalom, valamint a Postán nyert vőlegény című színdarabokat. A programot labdarúgó-mérkőzések és szórakoztató műsorok zárták. /Fekete B. Zoltán: Kissolymosi falutalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Újra megjelent a 2003-as kiadású turisztikai zsebkönyv, Vargyas Antal: Székelyföld /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című munkája. Megtalálható benne a Székelyföldről minden, amiről a turistának tudnia érdemes: műemlékek, templomok, várromok, kastélyok, udvarházak, természeti ritkaságok rövid leírása. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2004. augusztus 2.

Olimpiai kiadvánnyal lepi meg a sportszerető olvasókat az Udvarhelyi Híradó. Az Athéntól Athénig című, 130 oldalas kötetben megtalálható a modern kori olimpiák mindegyikének képekkel illusztrált története, az aug. 13-án rajtoló athéni játékok részletes programja. /Athéntól Athénig: mától standokon az olimpiai kiadvány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./

2004. augusztus 3.

Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Moldova szakadár Dnyeszteren túli területén élő román ajkú diákoknak, miután a nemzetközileg el nem ismert Dnyeszteren túli Köztársaság hatóságai bezáratták a román nyelvű iskolákat, jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter, hozzátéve, hogy már folyamatban vannak a konzultációk e tárgykörben a moldovai hatóságokkal. Másfelől a román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, miként lehetne rákényszeríteni a túlnyomórészt orosz nyelvű Dnyeszteren túli terület hatóságait az iskolabezárásokról hozott döntés megmásítására. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. Ezek között szerepelhet a tiraspoli állami vezetők nemkívánatos személlyé nyilvánítása és a terület exportjára kirótt korlátozó intézkedések bevezetése. /Román szankciók Tiraspol ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2004. augusztus 3.

A kormánypárt vereségként élte meg a helyhatósági választások eredményét, a liberális és demokrata szövetség pedig győzelemként. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint valójában annyi történt, hogy módosultak az erőviszonyok, nyíltabbá vált az őszi választási küzdelem. Az RMDSZ kiváló eredmény ért el, ez meglepte az RMDSZ ellenfeleit. Markó hangsúlyozta, hogy a mostani választási eredmények ellenére a kormánypárttal hosszú távon is folytatódhat az együttműködés, de el tud képzelni együttműködést a liberális-demokrata koalícióval is. Makkai János, a Népújság főszerkesztője elítélte Orbán Viktor megállapításait. Markó jelezte, nem kíván polémiába keveredni a Fidesszel, de kijelentette: a Fidesz ellenzékben másfajta retorikát próbál használni. Markó nem ért egyet azzal, hogy valaki kormányon másképpen beszéljen ezekről a kérdésekről, mint ellenzékben. Markó szerint a Fidesz rá fog jönni, hogy nem hoz hasznot számukra, ha megkérdőjelezik az RMDSZ politikáját. Tusnádon elhangzott, hogy az elkövetkező három évben ki kell vívni az autonómiát, és Romániát rá kell kényszeríteni arra, hogy ezt megadja. Markó szerint viszont az integráció fontos, az autonómiát „saját politikai bölcsességünkkel és erőnkkel kell kivívnunk.” Markó Béla úgy gondolja, „a Fidesz fölösen koncepciózus a szóban forgó kérdésekben, a kormányoldal pedig fölösen koncepciótlan. Tehát a Fidesznek van koncepciója, amely időnként valóban egyik vagy másik elemében változik, másrészt sokszor reánk akarják erőltetni a felfogásukat anélkül, hogy megkérdeznének minket.” Az újságíró hozzátette: „szívesen vezetnének bennünket pórázon”, továbbá idézte Csapody Miklóst /Magyar Demokrata Fórum/ az Erdélyi Riport hetilapból: "Hogy van az, hogy egy politikai erő Magyarországon a természetellenes politikai egybetömbösítés élharcosa, Erdélyben pedig a természetes, nemcsak politikai, hanem érdekképviseleti, szervezeti, közületi egység mesterséges szétdarabolója." Makai hozzátette: ebben egy platformon találja magát az RMDSZ és az MDF. Markó Béla helyeselt: „A Magyar Demokrata Fórumhoz érzelmi szálak is fűznek, amelyek még 1989 előttről származnak. Nehéz időkben járták Erdélyt, megkerestek minket, segítettek. Szellemi, lelki támaszt jelentettek sokunk számára. Csapody Miklós például ilyen ember…” Makai idézett Kövér Lászlónak a Krónikának adott interjújából: "Én büszke vagyok arra, hogy Szász Jenő a barátom és nem Verestóy Attila. Markó Béla pedig bizonyára arra büszke, hogy neki újabban Kovács László és Medgyessy Péter a barátja, nem pedig Orbán Viktor." Markó Béla erre megjegyezte: „A barátaimat nem politikai értékválasztás szerint válogatom. Vannak velem sokban egyet nem értő, meg velem egyetértő barátaim egyaránt. A barátságunk alapja az erkölcs.” /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./ Ezt a beszélgetést, ismertették az RMDSZ Tájékoztatóban /RMDSZ Tájékoztató, aug. 3., 2783. sz./, továbbá a következő lapokban: Markó: Autonómia és integráció nem helyezhető szembe egymással. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4., „Ha sokáig lesz közöttünk határ, veszedelmesen megfogyatkozunk”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./, Markó Béla szerint Románia esetében nem állítható szembe egymással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2004. augusztus 3.

Gombamódra szaporodnak az ortodox templomok Nagyváradon: a városközpontban, Váradszőlősön, Észak-Őssiben, Csillagvárosban, az Aradi úton és Várad-Hegyalján egy-egy, a Rogériuszi lakótelepen pedig három templom épül. A Rogériusz negyedben a templom építését felfüggesztették, ugyanis a tiltakozók – zömükben ortodox vallásúak – beperelték a parókiát, mivel az ő véleményüket nem kérték ki. Vasile Bota, az ortodox püspökség vikáriusa szerint a templomok építését a hívek igénylik. A vikárius kifejtette, az egy templomra jutó hívek számát tekintve Nagyváradon az ortodox egyház van a legkedvezőtlenebb helyzetben, hiszen 20 templom van a városban, a hívek száma pedig mintegy 123 ezer fő. Hatvan év alatt a város román lakossága körülbelül meghatszorozódott (a két világháború közti utolsó népszámláláson 20 ezer román lakost írtak össze), de a kommunizmus idején gyakorlatilag nem épültek templomok. A helyi tanács idén kétmilliárd lejjel támogatja az ortodox felekezetet. /Pengő Zoltán: Görögkeleti terjeszkedés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Ismeretlen tettesek román és angol nyelven sátánista szövegeket és gyalázkodó szimbólumokat, horogkeresztet festettek aug. 2-ra virradóra Zilahon belvárosi református templom falára. /Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Tőkés István kifogásolta a Szabadság július 28-i számában megjelent rövidke írást, mely cinikusan így fejeződik be: "Ha többet járnának hivatásos magyarjaink, ügyeletes nemzetmentőink a szórványvidékekre, talán finomabban nyúlnának a továbbiakban az érzelmi zsarolás »magyar gyermeket Erdélynek!« típusú változatához." A szórványmunkáért áldozni is kell. Az egyházak őrlő malomban vannak, nincs szó "érzelmi zsarolásról". Kétségtelen, hogy számos egzisztenciális tényező járul hozzá az öngyilkossághoz. Mindenkit szeretni kell, aki akár írásban, akár élőszóban az "erdélyi sorsszemlélettel" foglalkozik. /Tőkés István: Koporsógyártás – koporsótalanítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Tőkés István a következő írásra célzott: Szabó Csaba: Magyar gyereket – de milyen áron?

2004. augusztus 3.

Kiss János visszautasította Vekov Károly írását /A vonalon innen, Szabadság, júl. 30./. Vekov ugyanis kifogásolta Kiss János előzően közölt ítélkezését /Csak füst, Szabadság, júl. 22./, melyben pálcát tört a Nemzetépítő Platform állásfoglalása fölött. Kiss János továbbra is úgy látja, hogy Vekov Károlynak és platformjának szereplési viszketegségből, pótcselekvésként született nyilatkozata „CSAK FÜST és semmi más.” /Kiss János: Továbbra sem láng, csak füst. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Az elmúlt hónapokban gyakran elhangzott az a kijelentés, miszerint ne jöjjenek mások ide megmondani, hogy mit kell tennünk, jól tudjuk azt mi magunktól is. Az RMDSZ vezetői kijelentették: nincs szükségünk emisszárokra és komisszárokra, ne jöjjenek ide a Zsoltok (Bayer és Németh), ne adjanak nekünk tanácsokat. Az RMDSZ vezetősége gyakorlatilag megüzente a magyarországi ellenzéknek, hogy itt nincs szükség rájuk. Ha mégis eljöttek, mint most a Bálványosi Szabadegyetemre, akkor az RMDSZ hivatalos vezetése maradt tüntetően távol.  Jött Újhelyi István, az ifjú szocialisták vezetője, egyben az MSZP médiafelelőse, aki úgy “szakérti” a médiát, hogy mindent eltüntetne abból, ami jobboldali, konzervatív, nemzeti szellemiségű. Újhelyi fiatal erdélyi újságírókat toborzott magyarországi továbbképzésre, ami világosan mutatja ama szándékot, hogy az erdélyi magyar sajtót a magyarországi szociál-liberális média mintájára és hasonlatosságára formálják.  Azután megjelent Szent-Iványi István EU képviselő, akinek pártja, az SZDSZ nem szavazta meg a kedvezménytörvényt, nem akarja a kettős állampolgárságot, az erdélyiek anyaországi letelepedését.  Július elején a tusnádi diáktáborban Vastagh Pál szocialista képviselő tartott előadást, de itt járt Kéri László politológus is, aki szintén a szocialisták elkötelezett híve. Az RMDSZ vezetőse másfélmillió magyar nevében beszél egységes érdekképviseletről, közben elkötelezték magukat az egyik politikai oldal mellett. /Gábor Attila: Szelektív vendégvárás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Ady Endrére emlékeztek Kalotaszentkirályon az elmúlt hétvégén, a mára már hagyományossá vált Ady-napokon. Kántor Lajos irodalomtörténész és Szilágyi István író tartottak előadást. A szavalóverseny végeztével megkoszorúzták az Ady-emlékművet. A kétnapos rendezvény Kalotaszentkirályon és Nyárszón zajlott, abban a két faluban, ahol Ady életében többször is megfordult. Lassan tíz éve már, hogy a kalotaszentkirályiak megalapították az Ady Endre Kulturális Egyesületet. Az egyesület azóta számos rendezvényt szervezett. Az egyesületnek pályázat útján sikerült megvásárolnia egy ingatlant, így székhelyük is van. Vincze-Jancsi Tímea, az AEKE jelenlegi elnöke elmondta, hogy angol nyelvtanfolyamot szerveztek, továbbá számítógépes tanfolyamot, és az iskolás diákoknak idén is megrendezik az alkotótábort. /Kismihály Hajnalka: Ady-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Júl. 31-én Marosvécsen népes tömeg kísérte utolsó útjára Varró János /Marosvécs, 1927 – Kecskemét, 2004/ író hamvait. Végakaratának megfelelően hazahozták Kecskemétről hamvait szülőfalujába. Eljött Kerényi György, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör elnöke is. Székely József nyugalmazott református lelkipásztor emlékeztetett: Varró János a magyar irodalmat, a magyarságot, Erdélyt szolgálta. A hat éves kommunista börtön sem törte meg hitét, akaratát. 1988-tól a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanáraként tíz éven át tanította a leendő magyar tanítókat, köztük számos erdélyi diákot. A magyar köztársasági elnöktől 56-os Emlékérmet, Kecskemét város önkormányzatától pedig Kecskemét Felsőoktatásáért kitüntetést kapott. /Fábián András: Varró János "hazatért" Marosvécsre. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Július elején harmincegy Szatmár megyei tanító- és óvónő vett részt a pilisborosjenői Pedagógus–továbbképzési Módszertani és Információs Központ által szervezett szakmai képzésen. Az oktatás mellett minden résztvevő 8 ezer forint értékű könyvcsomagban részesült. Az Alternatív pedagógiai módszerek hasznosítása az írás, olvasás és számolás tanításában, illetve az eltérő képességek kibontakoztatásában címmel meghirdetett továbbképzés folytatása annak a Gyermekközpontú Oktatásért Munkacsoport által Szatmárnémetiben szervezett tavaly októberi konferenciának. A tanfolyam vezetője Vekerdy Tamás neves gyermekpszichológus volt, Winkler Márta a Kincskereső iskolában használt oktatási módszereket mutatta be. /(anikó): Magyarországi szakmai továbbképzésen vett részt 31 Szatmár megyei pedagógus. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./

2004. augusztus 3.

A Félsziget Fesztivál ideje alatt 3 500 hetijegy kelt el. A Félsziget Fesztivál látogatottsága négy nap alatt meghaladta a tavalyit, amikor összesen 24 000 belépést jegyeztek. A több mint 1500 sátor mellett 15 melegvizes katonai zuhanyzó és 80 mobilvécé állt a táborozók rendelkezésére. A koncertek helyszínét minden hajnalban kitakarították, naponta teherautónyi szemetet szállítottak el a tábor területéről. /Félsziget Fesztivál Sajtóiroda: A Félsziget Fesztivál számokban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Augusztus elsején negyedik alkalommal szervezték meg a Kolozs megyei Magyarfrátán a hagyományossá vált Szent László kútja zarándoklattal egybekötött mezőségi szórványtalálkozót. Néhai Kövesdi Kiss Ferenc volt e találkozók megálmodója és mozgatója. A kultúrotthonban a nagysármási tánccsoport lépett fel Trombitás Jolán vezetésével. Magyarfrátáról már Rogerius váradi kanonok is említést tett Carmen miserabile című könyvében (Siralmas ének, fordította Szabó Károly, Pest, 1861). Azért van  Magyarfrátán a találkozó, jelezte Ábrám Noémi szervező, a Maros megyei EMKE titkára. Azért is, mert e település immár ezeréves, azért is, mert kötődik hozzá Szent László király Keserű kútja, s azért is, mert a frátaiak nem engedik gyermekeiket vegyes házasságot kötni. Ábrám Noémi megemlékezett a július végén 91 éves korában elhunyt Kövesdi Kiss Ferencről, aki korát meghazudtolva járta a Mezőséget, bekopogott a házakba, hogy az emberekbe lelket öntsön. Ismert minden házat, tudta, hogy melyik házból hiányzik a cukor, melyikből az olaj, de azt is tudta, hol van házasulandó leány, vagy olyan fiú, aki nem talál magának menyasszonyt. Ilyenkor elment hozzá, s elmondta, hogy az ötödik faluban hova kell bekopogtatni. Kövesdi Kiss Ferencet egy éve, augusztusban tüntette ki a magyarországi református egyház Makkai Sándor-díjjal.    Az ünnepi istentiszteleten Somogyi Botond lelkipásztor, az Üzenet főszerkesztője hirdetett igét. A jelenlevőket köszöntötte dr. Ábrám Zoltán orvosprofesszor, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke is, aki hangoztatta: vissza kell térni értékeinkhez: családhoz, hazaszeretethez, hithez. Egyre kevesebben vagyunk, mondta Balló György lelkész. A gyülekezet 104 lelket számlál, de sokan nincsenek itthon. Egyesek Magyarországon próbálnak szerencsét, mások még nyugatabbra mennek dolgozni. Magyarul csak elemi osztályban tanulhatnak a gyerekek, heten. Négyen, akik már nagyobbak, román tagozatra járnak. A Historia Domus szerint néhány évtizeddel ezelőtt a lelkészi jelentés alapján még létszámnövekedésről írtak. Az utóbbi két évtized óta azonban szinte folyamatos az apadás, a szomszédos Berkenyes leányegyházközség lélekszáma felére csökkent, ma már csak 42 lélek van. Berkenyesen ez a maroknyi ember elhatározta, hogy templomot épít. /Mezőségi szórványtalálkozó Magyarfrátán. Kövesdi Kiss Ferenc nyomában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg Győrött a Nemzetközi Anyanyelvi Tábort a Kárpát-medence magyar anyanyelvű diáksága számára, az aug. 2-án megnyílt táborba 40 diák érkezett Erdély, Moldva, a Felvidék és Kárpátalja magyarok lakta vidékéről. A cél változatlanul a nemzettudat erősítése, az anyaország és a határon túli magyar diákok közötti kapcsolatteremtés. /Nemzetközi anyanyelvi tábor Győrött. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2004. augusztus 3.

Második alkalommal tartották meg a Magyarsárosi Kulturális Napokat. Júl. 30-án, a megnyitót követően a helybeli iskolások modern táncot és színdarabot mutattak be, majd a Maros Művészegyüttes szereplését hajnalig tartó táncmulatság követte. A művelődési otthon előtti téren a tavaly épített színpadot az idén meg kellett nagyobbítani. Másnap a bethlenszentmiklósi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet előadását, valamint Bárdosi Ildikó ballada-összeállítását láthatták az érdeklődők. Kozma Albert unitárius lelkész három éve került Magyarsárosra, s azonnal megfogalmazódott benne a falunapok szervezésének ötlete. A történelmi Magyarország területén 76 olyan település létezik, amelynek nevében található a sár, illetve sáros szó. Kozma Albert szeretné létrehozni ezeknek a szövetségét, s ezzel a szándékával már pályázatot nyújtott be a Communitas és az Illyés Alapítványhoz. Kezdeményezését elutasították, tervéről azonban nem tett le. /Nagy Annamária: Álmokat szövő Magyarsáros. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-408




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998