udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 706 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 691-706
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. március 1.

Február 28-án a képviselőház jogi, illetve tanügyi bizottságában felfüggesztették a kisebbségi törvény vitáját mivel a testület szavazóképtelen volt. Amikor a nemzeti kisebbségek meghatározásához érkeztek, kiderült, hogy nincs ott a kormány képviselője. Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter és Markó Attila kisebbségügyi államtitkár 45 percnyi késéssel érkeztek meg, addig viszont a Nagy-Románia Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői, miután felelőtlenséggel és a jogszabály akadályoztatásával vádolták a kormányt, távoztak. A kormánykoalíció vezetőinek február 28-i egyeztető tárgyalásán sem történt előrelépés: mind a Demokrata Párt, mind az RMDSZ ragaszkodott álláspontjához. A megbeszéléseken a pártelnökök nem vettek részt. /Holtponton a kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

Az Európai Zsidó Kongresszus rendkívüli közgyűlése elfogadott egy határozatot, amely támogatja Románia és Bulgária 2007. január 1-jei EU-csatlakozását, közölte Aurel Vainer képviselő, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Vainer kezdeményezte a határozatot, amely szerint az EU-tagság elősegíti Romániában és Bulgáriában az idegengyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni harc uniós elveinek megszilárdulását. A képviselő szerint az Európai Zsidó Kongresszus egy másik dokumentumot is elfogadott, amelyben kéri az európai államok parlamentjeit, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személlyé Mahmud Ahmadinezsád iráni elnököt, aki korábban azt nyilatkozta, hogy Izraelt „törölni kell a térképről”. Aurel Vainer elmondta, Romániában 9 800 személy regisztrált tagja a zsidó közösségeknek. /Támogatja az Európai Zsidó Kongresszus a 2007-es csatlakozást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

“Az RMDSZ üdvözli és támogatja a Demokrata Párt (PD) kezdeményezését, hogy létrehozzon egy erős jobbközép pártot, annál is inkább mivel Romániában egyelőre nem létezik hasonló politikai pólus – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Hozzátette, hogy az RMDSZ nem kíván részt venni ebben az újonnan létesülő politikai koalícióban, hanem önálló szervezetként működik tovább. “Ahhoz, hogy például a PD teljes jogú tagként beléphessen az Európai Néppártba, számos kritériumnak kell eleget tennie. Először is át kell értékelnie saját álláspontját, a kisebbségekhez, illetve az RMDSZ-hez fűződő viszonyát, és össze kell állítania egy megfelelő politikai programot, amely összeegyeztethető a néppárti platformok értékrendjével” – értékelte Markó. A PNL és a PD megegyezett, hogy az április 2-i, tizenegy településen zajló részleges helyhatósági választásokon közös listán indítják jelöltjeiket. /Gujdár Gabriella: Az RMDSZ támogatja a PD néppárt-alakítását. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2006. március 1.

Büntetést helyezett kilátásba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjével szemben. A figyelmeztetés az oktatók munkaszerződésének felbontását is eredményezheti. Nicolae Bocsan, az egyetem rektora Hantz Pétert és Kovács Lehelt arra figyelmeztette, hogy rendszeres nyilvános állásfoglalásaikkal szándékos módon hamis dolgokat közöltek az egyetem multikulturális jellegével és az intézmény által biztosított magyar nyelvű oktatással kapcsolatban. Felhívja a figyelmüket, hogy az egyetem szabályai szerint kötelesek érvényt szerezni a szenátus, a rektorátus, valamint a kari tanács döntéseinek. A figyelmeztető levél végén Bocsan leszögezte, magatartásukkal megsértették az egyetemi személyzet státusáról szóló törvény, amely kimondja, hogy fegyelmi büntetéssel sújthatók azok, akik ártanak az egyetem érdekeinek és hírnevének. – Ezt jelenti a demokrácia a BBTE értelmezésében – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter. Szerinte ez a figyelmeztetés is bizonyítja, hogy a BBTE diktatórikus intézmény, amelynek célja a magyar tagozat önállósulásának bármi áron való megakadályozása. A figyelmeztetés ellenére továbbra is megragadnak minden jogi eszközt, hogy „a nyilvánosság elé tárják az egyetem mélyen antidemokratikus gyakorlatát”. Kovács Lehel közölte: a matematika karon a magyar oktatók önfelfüggesztése a kari tanácsban betöltött tisztségükből továbbra is érvényben van. Kovács az egyetem rektorának vádja kapcsán, miszerint szakmai okok miatt nincs joguk ilyen vitákat gerjeszteniük, emlékeztetett: 1998-ban is a BBTE vezetősége hozzá nem értéssel vádolta azokat akik a magyar felsőoktatás kiterjesztésén dolgoztak. Akkor éppen a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásával megbízott testület tagjait támadták hasonló érvekkel. Megdöbbenéssel fogadta a magyarországi egyetemek rektorait tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK), hogy a BBTE szenátusa elutasította az egyetem 149 magyar oktatójának az önálló karok létrehozására vonatkozó kérését. A testület által február 28-án elfogadott nyilatkozat szerint az MRK „támogatja – az európai uniós normákkal összhangban – a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját”, amely mellett elvben kiállt Románia is. Az MRK szilárd meggyőződése, hogy „a kulturális autonómia nem lehetséges a kisebbségek anyanyelvén történő széleskörű felsőoktatás lehetősége nélkül”. „Egy multikulturális intézményen belül is egy nemzeti kisebbség képviselőinek joga van arra, hogy önállóan döntsön az anyanyelvi oktatást illető kérdésekben” – áll a nyilatkozatban. A dokumentum szerint az MRK „ezzel a nyilatkozattal és személyes megkereséssel is kezdeményezi a BBTE vezetésénél, hogy a fenti indokok alapján vegye fontolóra döntésének felülvizsgálatát”. /Borbély Tamás: Megbüntetné az egyetem a BKB tagjait. Kirúgással fenyegették meg Hantzot és Kovácsot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

Több lap is megírta, hogy Bocsan rektor és Gyémánt Ladisla, a Judaisztikai Intézet vezetője, ellenzi a Bolyai Egyetem, avagy a három magyar kar létrehozását. Elszomorító, hogy olyan szemponttal hozakodik elő „colegul Gyémánt”, aminek semmi köze sincsen a Bolyai Egyetem ügyéhez. Ugyanis a judaisztika nem csupán a holokausztról szól, hanem a zsidó kultúra és műveltség, a héber nyelv és vallás tudománya. A judaisztikát a keresztény tudósok is műveltek. Sebestyén Spielmann Mihálynak az a gyanúja, hogy a kilencvenes évek legelején azért hozta létre sebtiben a BBTE ezt a tanszéket, mert ezzel remélte elodázni a magyar karok indítását, újra megnyitását, és remélte, hogy Amerika ezek után nem figyel a magyar kisebbségi egyetemi oktatás ügyére. A holokauszt erdélyi túlélői jelentős szerepet vállaltak a Bolyai Egyetem működtetésében. Egyenesen rosszindulatú feltételezés, hogyha a két egyetem szétválna, akkor a judaisztikai tanszéknek nem lenne helye, szerepe, értelme. „Miért? Tán a magyarok (egyetemi oktatók, hallgatók) antiszemiták és ilyen karra nem tartanának igényt? Avagy nem vállalnád a magyar karon az oktatást, elfelejtetted volna Nagyváradon tanult anyanyelvedet?” – kérdezte Sebestyén Spielmann Mihály. A holokauszt-túlélőkre való hivatkozásnak nincs helye az egyetem-vitákban. Elie Wieselt nem lehet félrevezetni. Egy Nobel-díj birtokosa, egy volt lágerlakó jobban tudja, mi kell a kisebbségeknek. /Sebestyén Spielmann Mihály: Sajnálom, Laci! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

Dr. Oláh-Gál Róbert matematikus megdöbbenve olvasta Gyémánt László professzor nyilatkozatát, hogy a magyar karok beindítása veszélyezteti a judaisztikai központot (tanszéket). A hajdani Ferenc József Tudományegyetemet éppen a zsidó vagy zsidó származású magyar professzorok tették világhírűvé. A nagy professzorok – Riesz Frigyes, Haar Alfréd – végül inkább Szegedre vonultak az új román hatalom megaláztatásai elől. De bizonyára ismeri a judaisztikai tanszék Teller esetét is a lugosi román hatalommal. /Dr. Oláh-Gál Róbert matematikus: Zsidó professzorok a Kolozsvári Egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

“Gyémánt László azt mond, amit akar. Én azt tudom, hogy a holokauszt túlélők nevében nem nyilatkozhatom, mert engem erre nem jogosított fel senki” – szögezte le az Új Magyar Szó megkeresésére Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, miután Gyémánt László, az Európai Tanulmányok Karának dékánja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Judaisztikai Intézet vezetője a holokauszt túlélők emlékére hivatkozva utasította el a Bolyai Egyetem létrejöttét. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a magyar karokról, Goldner kifejtette: “A zsidó hitközségnek erről a témáról nincsen véleménye. Ez nem a mi dolgunk, mi ebben nem veszünk részt. Ez a román állam és a Babes-Bolyai Tudományegyetem dolga. Nem tartjuk megfelelőnek, hogy a mi hitközségünk ebbe beleszóljon”. Elmondta, hogy Gyémánt Lászlót nem hatalmazta fel a hitközség, hogy a kolozsvári zsidó közösség nevében beszéljen. Az Új Magyar Szó kérdésére Gyémánt László leszögezte: “Én nem a holokauszt túlélők nevében nyilatkoztam. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen létezik egy judaisztikai program, ennek vagyok a vezetője, a program résztvevői és a magam nevében nyilatkoztam, mint holokauszt túlélők, vagy holokauszt túlélők leszármazottjai.” Gyémánt szerint olyan módszereket használ a Bolyai Kezdeményező Bizottság, amelyek a göbbelsi vagy sztálini módszerekre emlékeztetnek. „Kiderült ugyanis, hogy olyan emberekre hivatkoznak, akik nem is tudják, miről van szó, olyan e-mailek érkeznek, amelyeket innen, Erdélyből küldenek, de úgy vannak feltüntetve, mintha Bécsből küldték volna. Én ezek ellen a hamisítások, elferdítések ellen tiltakoztam” – tette hozzá. /Debreczeni Hajnal: Gyémánt: göbbelsi módszereket használ a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2006. március 1.

Érthetetlen az a támadható érv is, miszerint a BBTE-n a magyar karok létrehozása a zsidó közösség ellen irányulna. Csakis az egyetem vezetése dönthetne a Judaisztikai Intézet megszüntetéséről. Taktikai hibának nevezhető az a Nicolae Bocsan rektor által kifejtett érv, miszerint a magyar oktatás kapcsán folytatott vita nem az intézményre tartozik. Nagy hibát követett el a rektor a kiadott figyelmeztető levéllel. Ez a fenyegető gesztus azok javára billentheti a mérleg nyelvét, akik a szélsőséges megoldásokat támogatják. /Borbély Tamás: Taktikai hibák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

Február 27-én este a Román Televízió Prim Plan című műsorában újabb, a magyar nyelvű állami egyetem körüli vitáról volt szó. Dan Cristian Turturica műsorvezető a román állami nacionalizmus és kizárólagosság védőügyvédjének szerepkörében kardoskodott. Varujan Vosganian szenátor, liberális párti szószóló szerint a jelenlegi román egyetemi rendszer a legtökéletesebbek közé tartozik. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor szereplését Varujan Vosganian kollégája minősítette: ,,nyelvezete visszafogottabb, mint valaha”. A halasztás szándékát szolgálja a Markó Béla által kifejtett újabb álláspont is, miszerint nem feltétlenül most és nem különválással kell megoldani a kérdést. Eckstein Kovács Péter a vitában nem emelte ki, hogy a Babes–Bolyai multikulturalitása egy nagy román humbug. A magyar oktatási ,,vonalakat” nem lehet összetéveszteni az önállósággal.  Eckstein azt sem említette, hogy az elrabolt egyetemet kérik vissza. /Sylvester Lajos: Egyetemet, autonómiát! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2006. március 1.

Magyarország kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett – egyebek között erre szólította fel a magyar kormányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Székelyföld ma is többségben lévő őshonos közössége, a székelység, sok évtizedes kiszolgáltatottság után kinyilvánította jogát e történelmi régió autonómiájára. A romániai hatóságok azonban Székelyföld autonómiájára irányuló minden kezdeményezést visszautasítottak, nem vették figyelembe az Európai Parlament felszólítását, az Európa Tanács határozatait – olvasható a dokumentumban. Csapó az SZNT nevében felszólította Magyarország kormányát, tegyen eleget a nemzetközi dokumentumok értelmében anyaországként őt megillető hatáskörének, valamint alkotmányos kötelességének. A levélíró szerint Budapestnek e szellemben kell támogatnia az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Közgyűlése előtt „a magyar nemzetiségű székelység közakaratát Székelyföld autonómiájára”. /Védőhatalmi státust kér Csapó Magyarországtól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

Alkotmányellenesnek kellene nyilvánítani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re Székelyudvarhelyre meghirdetett Székely Nagygyűlést –kérte Ilie Botos főügyészhez intézett levélben Petru Calian konzervatív párti képviselő. A politikus (aki 2004-ben a Nagy-Románia Párt színeiben jutott képviselői mandátumhoz, januárban ellenben átigazolt kormányzó Konzervatív Pártba) követeli: a nyomozóhatóság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re meghirdetett Székely Nagygyűlést. Szerinte ugyanis „sérti az alaptörvény előírásait” az RMDSZ „hallgatólagos jóváhagyásával” meghirdetett rendezvény, hiszen – mint a konzervatív képviselő fogalmaz – ezen „kikiáltják a Székelyföld területi autonómiáját”. /Calian a Székely Nagygyűlés betiltását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2006. március 1.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a nemzeti vízum feltételeit meg kell változtatni, hogy elérhető legyen minden Kárpát-medencei magyar számára. Erről február 28-án Kárpátalján beszélt, amikor a munkácsi várban felvatatta Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát. A nemzeti vízum mai formájában kirekeszti Magyarországról a kárpátaljai magyarok nagy tömegeit, megszerzésének feltételei viszont könnyen teljesíthetők a „kétes szándékkal és céllal” belépni akaróknak. Orbán ígéretet tett arra, hogyha „kedvezően alakul a széljárás Magyarországon”, akkor a Fidesz a határátlépés, a nemzeti vízum, a kárpátaljai kultúra és az ottani tanárképző főiskola sorsát „egyszer s mindenkorra megnyugtatóan és biztonságosan” rendezi. Emlékeztetve arra, hogy 2004 óta nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet a Fidesz elnöke kijelentette: a szolidaritás helyett a határon túli magyarok sokkal inkább a kitaszítottság érzését élik át. /Orbán megváltoztatná a nemzeti vízum feltételeit. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2006. március 1.

Közel 60 esztendeje, hogy az esemény lezajlott, emlékezett vissza Bartis Árpád. Szovjet katonai megszállás alatt nyögött az ország. A kommunisták átvették és megerősítették a rendőrséget. Kezdték összefogdosni, letartóztatni a számukra veszedelmesnek, akadálynak tartott egyéneket. Akkoriban a Kurkó Gyárfásék által létrehozott Magyar Népi Szövetség képviselte a magyarság ügyeit. Közös megegyezés alapján, főképpen a Magyar Népi Szövetség vezetésével – melyben Bartis vezetőként (titkárként) vett részt, elhatározták, hogy népgyűlést hívnak össze Gyergyószentmiklós főterére. Ezt kihirdették az egész gyergyói járásban. A városban közel tízezer ember gyűlt össze a környéki falvakból. A nép követelte a népbíróság azonnali felállítását. Megtudták, hogy az állomáson több tehervagon áll, ezekbe betuszkoltak több letartóztatottat. Erre a népbíróság azonnali ítélet alapján felmentette az összefogottakat. A nép az állomáson kiszabadította a bevagonírozottakat, úgyszintén a rendőrségen lévőket is. Pár napra múlva megérkezett Gyergyószentmiklósra egy nagyobb csapattest, amely összeszedte a zendülés vezetőit és főbb résztvevőit. Közel 350 embert elszállítottak Bukarestbe, és törvényszék elé állították őket. Bartis megszabadult ettől, mert a népgyűlés utáni napon Csíkszeredába ment, az eljegyzésére. Bukarestben egy hónapig tartották fogva a bűnösnek bélyegzetteket, azonban kisült, hogy románok is voltak a zendülők között. Felmentették és hazaengedték mindnyájukat. Később, amikor a kommunisták átvették a teljes vezetést, egyeseket – mint Bartis szüleit is, kinevezték kuláknak – kényszerlakhelyre, másokat a Duna-csatorna építéséhez hurcoltak. /Bartis Árpád, Marosvásárhely: Zendülés Gyergyóban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2006. március 1.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tiltakozott amiatt, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás etnikai alapon kettős mércét alkalmaz, amikor magyar és szerb nemzetiségű bűnelkövetők felett ítélkezik. Tavaly júniusban Temerinben öt magyar fiatalember súlyosan és kegyetlenül bántalmazott egy szerb férfit, amiért a vádlottak összesen 61 év börtönbüntetést kaptak. A másik eset 2004 szeptemberében történt: Újvidéken hat szerb nemzetiségű fiatalember elrabolt egy magyar fiatalembert, akit súlyosan és kegyetlenül bántalmaztak, vasrúddal vertek. Az áldozatot a Duna-partjára hurcolták, meztelenre vetkőztették, levizelték, a Dunába kényszerítették, egy csónakból fojtogatták. A vérző, mezítelen fiatalembert ezután magára hagyták. Az újvidéki bíróság pénteken zsarolás, emberrablás és engedély nélküli fegyvertartás bűncselekménye miatt első fokon összesen 14 év börtönre ítélte a szerb nemzetiségű bűnelkövetőket. A magyar fiatalok letartóztatás alatt voltak gyakorlatilag a bűntény elkövetése óta egészen addig, amíg a jogerős ítélet után a börtönbe vonultak, míg az újvidéki szerb fiatalok szabadlábon védekeztek, és az első fokú, „kirívóan enyhe ítélet csak most született meg”. /Etnikai alapú kettős mérce a szerb igazságügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

Torda város önkormányzata február 28-i ülésén nem tűzte napirendre az önálló magyar iskola létesítésének kérdését. A tanács elhalasztotta a határozat-tervezet megvitatását. A tordai magyar közösség már 1997-ben kérte az önálló magyar iskola létrehozását, de sikertelenül, jelezte Nagy Albert ótordai református esperes. Alighogy a mostani ülés elkezdődött, az NRP tanácsosai kérték, hogy az iskola kérdését iktassák ki a napirendi pontok közül. Gaina Ioan NRP-s városi tanácsos hozzátette: „hagyják békén a romániai oktatást!” Véleménye szerint a közel nyolcszáz aláírás nem tükrözi a város összmagyarságának óhaját. Szedilek Lenke jogász, volt városi tanácsos a kérelmezők nevében kért szót. Kísérletet tett arra, hogy megértesse a tanácsosokkal, csak elvi beleegyezésről lenne szó, és hogy a tordai magyarságnak joga van önálló tanintézmény létesítésére. Beszéde után elszabadult a pokol. Gaina tanácsos magából kikelve ordított. A tanács ülésén részt vevő Kiss László 35 éves tordai unitárius lelkész otthonában hirtelen elhunyt. Kiss Lászlót az ülésen Doru Anca nagy-romániás képviselő minősíthetetlenül támadta. A feszültség hozzájárulhatott a fiatal lelkész váratlan halálához. /Nagy-Hintós Diana: Egyelőre Tordán sem lesz önálló magyar iskola. Napirendre sem került a kérés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

Jakobovits Márta Szolnay-díjas nagyváradi keramikus művész rendszeresen szerepel munkáival a nagyközönség előtt itthon és külföldön egyaránt. Jakobovits Márta munkáiból március 3-án nyílik kiállítás Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. /(n): Kolozsvár vendége Jakobovits Márta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 1.

Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke képet festett a románság székelyföldi térnyeréséről, a hagymakupolás honfoglalásról. 153 kereszt őrködik a Kárpátokban – jelentette be. Templomok, kolostorok, 120 ortodox pap, 150 szerzetes és apáca. Ott, azon a vidéken, amelyről 15 évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy megfeledkezett róla az Isten – állapította meg elégedetten. /Borbély László: Keresztek a Kárpátokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2006. március 1.

Alsóboldogfalván megalakították a Székelyföld Kapuja Egyesületet. A fő mozgatóerő Rezi Erika Gabriella tanítónő volt. Első gyűlésüket február 12-én tartották meg. Az egyesület célja felrázni a lakosságot abból az elfásultságból, közömbösségből. Tevékenységi területe: segíteni az oktatási, kulturális, egészségügyi, egyházi és közigazgatási intézményeket, a rászoruló gyermekeket, időseket, mozgássérülteket, a népi hagyományok ápolása, a világháborús emlékmű gondozása, falusi tájház létrehozása, falumonográfia megírása. Beindítanak egy havonta megjelenő falusi újságot, megkezdik a tájház berendezéséhez a gyűjtőmunkát, az iskola udvarára elkészíttettek egy Benedek Elek-mellszobrot. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A Székelyföld Kapuja Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2006. március 1.

Gaál András csíkszeredai festőművész hetvenedik születésnapja alkalmából rendhagyó tárlattal ajándékozta meg tisztelőit a Kriteron-ház kiállítótermében. Az ünnepeltet a pályatárs Márton Árpád köszöntötte. /Gaál Andrást köszöntötték. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2006. március 2.

Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke bejelentette, hogy bepereli Kertész Imre Nobel-díjas írót a Frankfurter Allgemeinen Zeitung február 22-i számában közölt cikk /Ceausescus Lehranstalt – Imre Kertesz protestiertgegen die rumänische Staatsuniversität in Klausenburg/ miatt. Marga szerint Kertész nem ismeri a BBTE szerkezetét, hiszen az író – Marga szerint – úgy tudja, hogy a kolozsvári egyetemen nem létezik magyar nyelvű oktatás. Az akadémiai tanács elnöke szerint a cikkből kiderül, hogy Kertésznek „fogalma sincs „ az 1989 után a magyar nyelvű oktatás kapcsán folytatott vitákról. Marga szerint Kertész a cikkben összetéveszti a multikulturalizmust a nacionalizmussal. Margának meggyőződése, hogy a cikket nem Kertész írta, de mivel az írás az ő neve alatt jelent meg a német lapban, ezért kénytelen ehhez a jogi lépéséhez folyamodni. Emlékeztetett, hogy mindketten Herder-ösztöndíjasok, ezért ennek a díjnak az odaítélésével megbízott hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány megkérte őket, hogy Hamburgban vagy Bécsben nyilvános vitában tisztázzák álláspontjukat a kérdésről. Marga közölte: hamburgi kollégái vizsgálják jelenleg, hogy Kertészt magyar vagy német bíróság elé hívja, hiszen az író magyar és német állampolgársággal egyaránt rendelkezik. Valóban nem Kertész írta a cikket – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyik vezetője. Korábban a BKB egyik sajtótájékoztatóján be is mutatták a cikket, amelyből kiderül, hogy a cikk szerzője Reinhart Olt, aki a Bolyai Egyetem létrehozását szorgalmazó, 79 tudós által aláírt levél ismertetéséről szóló tudósításában kiemelte a címben Kertész nevét. Hantz szerint Kertésznek csak annyi köze van a cikkhez, mint a többi tudósnak. Marga nem kívánta kommentálni a Magyar Rektori Konferencia nyilatkozatát. A magyarországi testület közölte: személyes megkereséssel is kezdeményezni fogja, hogy az egyetem szenátusa újratárgyalja a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. A Szabadság azon kérdésére, hogy ha a magyar oktatók közgyűlése a részleges bojkott mellett dönt, akkor kezdeményezik-e az oktatók megbüntetését, Marga kifejtette: ezeket a személyeket kénytelenek lesznek helyettesíteni, hogy az egyetem tovább működhessen. Az MSZP, a magyar kormánypárt támogatja az önálló, államilag finanszírozott erdélyi magyar egyetem ügyét. Közleményük szerint a multikulturalizmus hosszú távú fenntartása az egész térség érdeke. Ezt gazdagíthatja az együttműködésre képes önálló egyetem. A megoldás kialakításában irányadónak tekintik az RMDSZ álláspontját. /Borbély Tamás: Andrei Marga bepereli Kertész Imrét. Félretájékoztatással vádolják a Nobel-díjas írót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2006. március 2.

Az RMDSZ vezetői az elmúlt napokban több nyilatkozatban is kifejtették, hogy támogatják a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű természettudományi, humántudományi, valamint társadalom és gazdaságtudományi karainak beindítását. Sógor Csaba szenátor a szenátus oktatási bizottságának tagjaként úgy gondolja, ezt sürgősen meg kell tenni. Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság érdeke egy önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem. Az elmúlt időszakban megpróbálták működtetni a multikulturalizmus jegyében a közös román–magyar Babes–Bolyai Egyetemet. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy román részről minden eszközzel akadályozzák a magyar oktatást és az oktatók munkáját. Ha tartósan biztosítani akarja Románia az erdélyi magyarság legitim igényét, nincs más lehetősége, mint egy önálló magyar egyetem létrehozása, a Babes–Bolyai szétválasztása, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása – nyilatkozta Tabajdi. Tabajdi Csaba elmondta, hogy az általa vezetett Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az Európai Parlamentben 2005 szeptemberében már napirendjére tűzte a Bolyai Tudományegyetem ügyét. Tabajdi hangsúlyozta, hogy a másfél milliós magyar közösségnek joga van önálló magyar nyelvű egyetemhez, amit a román államnak kell finanszíroznia. /Állásfoglalások a magyar egyetem mellett. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

2006. március 2.

Hogyan fogja majd unokáinak elmagyarázni, hogy azért nincs az erdélyi magyarságnak önálló állami egyeteme, mert „tulajdon nemzettársaink kellő szakértelemmel, és erkölcsi-szakmai nagyságuk tudatában minden erre irányuló próbálkozást meghiúsítottak? Hogy nemakarásuk mögött a pozíció-féltés, a jó kis fizetés miatti aggódás bújt meg? Hogy azok, akikre mindig is felnéztünk, eldöntötték, erre nincs szükségünk?” – tűnődött Ercsey-Ravasz Ferenc a Szabadságban. A román többség véleményét jelzi a BBTE szenátusának veretes mondata: „bármilyen érvvel hozakodtok elő, lesz rá ellenérvünk”. Döbbenetes azoknak az ellenállása, akiknek a magyar egyetem oldalán kellene állniuk. Milyen alapon mer valaki részeredményekről beszélni, amikor magyar szakok egész sorát fenyegeti a megszűnés veszélye (egy részükön tavaly már nem indult új évfolyam)? /Ercsey-Ravasz Ferenc: A tisztelet elvesztése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2006. március 2.

Március 1-jén három bizottság szenátorai vitatták meg azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy a kommunista struktúrákban részt vállalt személyek ne tölthessenek be magas rangú állami, illetve közhivatalnoki tisztségeket. Frunda György RMDSZ-es szenátor úgy vélte, hogy 16 évvel a forradalom után nehezen indokolható a kommunista rendszer tagjai elleni intézkedés. Szerinte azoknak a bíróknak és ügyészeknek, akik a ’80-as évek második felében is tevékenykedtek, és jelenleg is táblabíróságokon vagy a legfelsőbb bíróságon dolgoznak, nincs mit keresniük – fogalmazott. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke olyan büntetések kiszabását kívánja bevezetni a törvénytervezetbe, amely a kommunista időkben magas rangú állami tisztségeket betöltött személyekre vonatkozna. Valentin Dinescu nagy-romániás szenátor szerint a parlament nevetségessé válna, ha tömegesen megvádolnák a kommunista tömb volt vezetőit. /Átvilágításról vitatkoztak a szenátusban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2006. március 2.

A képviselőknek március végéig ki kell tölteniük az új kérdőíveket azzal kapcsolatban, hogy együttműködtek-e vagy sem a Szekuritatével, a kommunista politikai rendőrséggel. /Átvilágítják a képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2006. március 2.

A képviselők hetente egy alkalommal foglakoznak a kisebbségi törvénnyel. A tervezet a tavaly október 26-án került át az alsóházba, eddig azonban mindössze a törvény címét és egyetlen cikkelyét sikerült megszavazni. Ezért is szerepelt a téma a koalíciós egyeztető tanács e heti ülésének napirendjén. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője közölte: az egyeztető tanács ülésén csak arról született megállapodás, hogy a jövő héten ismét megpróbálnak megegyezésre jutni. /Szőcs Levente: Kiúttalan a kisebbségi törvény? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2006. március 2.

Másodszor fordul elő, hogy az egykori Parasztpárt a törvényhozási ciklus közepén kerül be a parlamentbe, anélkül, hogy a választási küszöböt elérte volna. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) március 1-jétől hét parlamenti képviselővel rendelkezik, miután beolvasztotta a Keresztény-szociális Uniót (UCS). Az egykori Demokratikus Konvenció vezető alakulatát 2000 és 2004 között egyetlen honatya képviselte a parlamentben, aki szintén más párt listáin szerzett mandátumot. A PPCD-UCS fúzió révén eggyel nőtt azoknak az alakulatoknak a száma, amelyben szélsőséges pártok egykori képviselői foglalnak helyet. A keresztény-szociálisok ugyanis 2004-ben a Nagy-Románia Párt (PRM) listáin jutottak be a parlamentbe. A Demokrata Párt vezető tanácsa már megbízta Emil Boc pártelnököt, hogy kezdje meg a fúziós tárgyalásokat a PPCD-vel, amely teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. Adriean Videanu, a DP ügyvezető elnöke válaszolt Markó Bélának, kijelentve: a PD-nek nincs szüksége az RMDSZ támogatására ahhoz, hogy az EPP teljes jogú tagjává váljék. Szájer József, az Európai Néppárt jogi kérdésekért és politikai stratégiáért felelős alelnöke szerint azonban a PD nem válhat automatikusan teljes jogú taggá. Szájer leszögezte: romániai pártként az RMDSZ vétójoggal rendelkezik. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Szájer: az RMDSZ-nek vétójoga van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2006. március 2.

Megszokott városkép a hónap elején: a patikák előtt hosszú sorokban állnak vényeiket szorongatva a betegek, abban a reményben, hogy sikerül kiváltaniuk ingyenes és kedvezményes árú gyógyszereiket. A hónap első napjaiban ez még sikerül, a hónap közepéhez közeledve azonban az egyre nehezebb. /Kígyózó sorok a gyógyszertárak előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2006. március 2.

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt kérte, hogy Magyarország kössön megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett. Az előzmények a kilencvenes évek elejéig nyúlnak vissza. A Korunk egy 2002-es számában közölt interjúban Konthur Bertalan, – az MVSZ németországi szervezetének korábbi vezetője – kifejtette: “azt is javasoltam az első demokratikusan megválasztott magyar kormánynak, hogy próbálják megszerezni az ENSZ-ben (mint Ausztria Dél-Tirol esetében) a védőhatalmi státust mindazon magyar kisebbségek számára, akik a trianoni és a párizsi békeszerződések után kisebbségbe kerültek a mai Magyarország határain kívül. Erre a felvetésre is félig-meddig elutasító választ kaptunk. Arra hivatkoztak a külügyminisztériumban, hogy a történelmi helyzet nem azonos.” Szűcs László cikkében Bárdi Nándor egy későbbi elemzéséből idézett: “a Szlovákiával és a Romániával kötendő alapszerződés-vitákban (…) egyfajta védőhatalmi státusra is törekedett a magyar politika. Arról, hogy elérte-e Magyarország ezt a védőhatalmi pozíciót, megoszlanak a vélemények.” Csapóhoz hasonlóan kérte ugyanazt többek mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, s Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki szerint “az erdélyi magyar autonómia-törekvésekre adott román válasz indokolttá tenné, hogy Magyarország az ENSZ-nél védőhatalmi státust követeljen, mint ahogy Ausztria tette ezt Dél-Tirollal kapcsolatban.” Ugyancsak a védőhatalmi státusban hisz az Erdélyi Magyarság folyóiratban közölt írása szerint Atzél Ferenc, aki szerint Romániában 2004-ben még voltak olyan bebörtönzött erdélyi magyarok, akiknek egyetlen bűnük a magyarságuk. Az idézetek közlése után Szűcs László, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője ironikusan írt erről a kérdésről: Szaúd-Arábiával példálózott, 1991-ben az Öböl-háború idején ez az ország kért ilyen státust az Egyesült Államoktól, s fizetett is 50 milliárd dollárt, hogy védjék meg országát az iraki diktátor esetleges inváziójától. /Szűcs László: Védőhatalmat a népnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2006. március 2.

Az autonómiáról kezdeményezett tanácskozást a sepsiszentgyörgyi RMDSZ, székelyföldi politikusokat, önkormányzati vezetőket, a civil szervezetek képviselőit szándékoznak egy asztalhoz ültetni, hogy kifejthessék véleményüket az önrendelkezésről – tájékoztatott Tóth Birtan Csaba elnök.  A sepsiszentgyörgyi RMDSZ tavaly Szent Iván-napkor már kezdeményezett egy ilyen tanácskozást, de a megbeszélések szűk körben zajlottak. /(-as):   Önrendelkezés, de hogyan? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

2006. március 2.

A Tordán tervezett magyar iskola ügyét vitató február 28-i tanácsülésen elhangzott megengedhetetlen rágalmak, fenyegetések kapcsán kivizsgálást kért László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök Alin Tise prefektustól. A tordai önkormányzat nem volt hajlandó napirendre sem tűzni a magyar iskola kérdését. Az ülésen főleg a nagy-romániás tanácsosok minősíthetetlen hangnemben támadták a magyar iskola létrehozását szorgalmazó RMDSZ-es városi tanácsosokat, de Kiss László unitárius lelkészt is, aki a feszült gyűlés után röviddel hirtelen elhunyt. Február végén két Kolozs megyei városban is, Tordán és Bánffyhunyadon akadályozták meg az önálló magyar iskola létrehozását. László Attila ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindkét esetben volt előzetes politikai egyeztetés a két város vezetésével. /N.-H. D.: Beadvány a prefektusnak a magyar iskolák ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 691-706




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998