udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 652 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-652
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. július 1.

Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) június 30-i ülésén elutasította Teodor Atanasiu védelmi miniszternek a liberális párt felhatalmazására tett javaslatát, hogy vonják vissza az Irakban állomásozó román katonákat. Traian Basescu államfő elsősorban a NATO-szövetségesi hűséggel indokolta a testület elutasító álláspontját. A liberális pártelnök, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ugyanis az előző napon azzal magyarázta a katonák hazahívásának fontosságát, hogy szerinte Romániának saját belső ügyeire kellene összpontosítania figyelmét. Calin Popescu Tariceanu az LVT-ülés után bejelentette: Románia miniszterelnökeként és az NLP elnökeként továbbra is fenntartja a román katonák visszavonására vonatkozó javaslatát. /Maradnak Irakban a román csapatok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2006. július 1.

Kónya-Hamar Sándor europarlamenti megfigyelő Románia integrációs törekvéseiről nyilatkozott. Azt hangoztatják, hogy a legutóbbi országjelentésben mindössze 4 piros és 44 sárga zászló volt. Kónya-Hamar Sándort ez a 44 aggasztja, mert a sárga zászlóból bármikor lehet piros. Először történik meg az, hogy felvétel utáni védőzáradékot alkalmaznak, hároméves megfigyelési idővel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Fel kell készülnünk az integráció negatív oldalaira. Interjú Kónya-Hamar Sándor europarlamenti megfigyelővel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2006. július 1.

A Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás ügyében több közmeghallgatást és a környezeti hatásvizsgálat meghosszabbítását kéri Persányi Miklós magyar környezetvédelmi minisztertől nyílt levélben négy magyar környezetvédelmi szervezet. /Magyar zöldek közmeghallgatást kérnek a verespataki aranybánya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2006. július 1.

Nem kívánja „drasztikusan csonkolni” a Magyar Televízió (Mtv) a határon túli műsorokat, jelentette ki Rudi Zoltán, az Mtv igazgatója a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetői által írt nyílt levélre reagálva. A romániai magyar szakmai szervezet Sólyom László köztársasági elnöknek és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett levelében aggodalmát fejezte ki egyebek között a határon túli műsorok idejének csökkentéséért. Rudi emlékeztetett: jelenleg 270 perc adásidőt biztosítanak ilyen jellegű műsoroknak, ősszel pedig 250 percben sugároznak a jelenlegi öt helyett három műsorban a határon túliaknak. /Nem csonkol az mtv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2006. július 1.

A nagyobb székelyföldi városok RMDSZ-es polgármesterei, tisztségviselői tanácskoztak június 30-án Sepsiszentgyörgyön.   Az autonómia témakört elsősorban a megnyitóbeszédekben érintették, a továbbiakban a regionális átszervezésről, a három megyét (Maros, Hargita, Kovászna) magában foglaló fejlesztési régió kialakításáról folyt a vita.  Az autonómia ügyét nagygyűlések, tömegrendezvények nem visznek előre, apró lépésekben, tégláról téglára építve lehet elérni azt, jelentette ki Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: a városoknak igen fontos szerep jut a székelyföldi régióban. Klárik László egyetemi tanár, a Közigazgatási Minisztérium vezérigazgatója előadásában Székelyföld mint európai régió esélyeit taglalta. Ebben a térségben a városi lakosság aránya a romániai átlagnál is kisebb, alacsony a vidéki települések fejlettsége, rossz az infrastruktúra, kevés az értelmiségi, a gazdasági struktúra nem felel meg az európai normáknak. Az EU-s csatlakozás pozitív és negatív oldalaira is rávilágított. Nagyon sok pénzt hozhat az integráció, de a globalizáció hátrányaival is számolni kell. Kitért a szomszédos Brassó egyre erőteljesebb fejlődésének veszélyeire is, egy emberöltőnyi idő alatt lenyelheti Sepsiszentgyörgyöt, illetve a Székelyföld egy részét. Feladatként határozta meg, hogy polgárosítani kell Székelyföldet, ki kell emelni a falvak népét a parasztsorból, növelni kell az értelmiséget, ,,egy jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kell teremteni”. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a szakmai hátteret hiányolta, sok tanulmány született az elmúlt években Székelyföldről, de kevés olyan volt, amely segíthetett a politikai döntések meghozatalában. Antal Árpád képviselő azt hiányolta, hogy tizenöt év alatt nem volt képes a székelyföldi magyarság létrehozni egy olyan reprezentatív testületet, ,,egyfajta Székely Nemzeti Tanácsot”, amely rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges kellő politikai súllyal. /Farkas Réka: Mit akar az RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 1.

Folytatja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért a harcot a Magyarok Világszövetsége – jelentette ki a szervezet elnöke, Patrubány Miklós. Haszontalanul és eredménytelenül telt el a 2004. december 5-ei népszavazást követő esztendő – vélekedett. Páratlan gesztus volt, és Brüsszelnek szankcionálnia kellett volna, hogy egy hivatalban levő kormányfő arra biztatja a polgárokat, ne éljenek véleménynyilvánítási jogukkal, és ne menjenek szavazni – fejtegette Patrubány. Az MVSZ arra kér mindenkit, hogy mozgósítsák ismerőseiket, barátaikat, rokonaikat a következő népszavazásra, amelynek kiírásáról az MVSZ nem mond le, hiszen ,,lennie kell hárommillió magyarnak”, akik számára fontos a nemzetegyesítés. Az 1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozó észak-erdélyiek magyar állampolgárságának megszűnése egyébként vitatott kérdés, a legújabb (magyar) belügyminisztériumi álláspont szerint ennek időpontja 1948-ra tehető, az MVSZ szerint egy 1981-ben titokban megkötött Ceausescu–Kádár egyezményre. Patrubány Miklós a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetésével sem ért egyet, lefokozásnak tartja a helyette létrejövő új minisztériumi osztályt. /(demeter): Lennie kell hárommillió magyarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 1.

Lemond a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatói tisztségéről Kató Zoltán. A felmondási időszakot rászámítva, Kató augusztus 18-ig vezeti a múzeumot. Az igazgató a személye elleni összehangolt támadással magyarázza tettét, s hangsúlyozza: ,,gesztusommal mindenki számára és egyértelműen nyilvánvalóvá akarom tenni, hogy igazgatói állásom megőrzésénél sokkal fontosabbnak tartom több mint fél évtizede felvállalt hivatásomból származó egyik legfontosabb feladatomat!” Azaz a múzeumból 1971-ben Bukarestbe vitt tárgyak, köztük Gábor Áron ágyújának visszaszerzését. /(Szekeres): Lemondott a múzeumigazgató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 1.

Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (KCSSKE) Fábián Ernő Népfőiskolája és Ignácz Rózsa Irodalmi Klubja megtartotta évadzáró rendezvényét, amelyen az 1956-os forradalomról értekezett Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely), Tatár Etelka (Chicago) és Gazda József, a KCSSKE elnöke. Gazda József a világtörténelmi jelentőségű tizenkét napról beszélt. Tatár Etelka, aki Aradról disszidált Chicagóba, arról tartott előadást, hogy miként tükröződik 1956 a nyugati magyarság irodalmában. Tófalvi Zoltán újságíró rengeteg dokumentum, levéltári kutatás alapján, tényszerűen ismertette az erdélyi ’56-ot és a megtorlásokat. Az előadó arra is rávilágított, hogy az erdélyi 1956 jó alkalom volt az akkori hatalomnak a magyar értékek megsemmisítésére, és sok tekintetben az erdélyi megtorlás túlhaladta a magyarországit. /(bodor): Évadzárás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 1.

Többéves hagyománya immár az Árkosi Művelődési Központnak az irodalmi fordítótábor, mely a héten zajlott. A fordítótáborban öt-öt román és magyar költő-író vesz részt, az együttlét során egymás műveit ültetik át anyanyelvükre, az eredeti és a fordított alkotásokból kötet készül. Az idei táborban Fekete Vince, Bogdán László, Lövétei Lázár László, Sántha Attila és László Noémi, illetve Caius Dobrescu, Alexandru Musina, Doina Ioanid, Romulus Bucur és Razvan Tupa vett részt. Fekete Vince felvetette a kortárs román irodalmat bemutató antológia elkészítésének tervét. /(vop): Kortárs román irodalom magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 1.

Az idén első alkalom szerveztek falunapokat Szentkatolnán, melyen könyvbemutatót is tartottak. Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott írások című, Zágoni Jenő szerkesztésében és kiadásában a múlt évben Budapesten megjelent könyvet Jakab Jolán történelemtanár ismertette, majd dr. Borcsa János irodalomkritikus átadta a kovásznai születésű Zágoni Jenő által a nagy nyelvész szülőfalujának küldött köteteket. Több példányt kapott a Bálint Gábor Általános Iskola, a községi könyvtár, a római katolikus egyház, és magánszemélyek is átvehették a kiadó adományát. /Iochom István: Könyvadomány Bálint Gábor szülőfalujának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 1.

Az Észak-Amerikában alapított Magyar Baráti Közösség egy csapata Ludányi András politológiai egyetemi tanár, alapító tag vezetésével újabb, immár hagyományossá vált erdélyi körútra indult. Háromszéki állomáshelyük a sepsiilyefalvi LAM Alapítvány volt, ahonnan csillagtúrás barangolásuk Sepsiszentgyörgyre, Kézdi­vá­sárhelyre, Gelencére, Zabolára és Cserná­tonba vezetett. Nemcsak részt vettek a Csernátonban a művelődési napok nyitányán, hanem virágkoszorút helyeztek el néhai Cseh Tibor sírjánál, akinek hamvait, utolsó kívánsága szerint, szülőhelye temetőjében helyezték el. Cseh Tibor az észak- és dél-amerikai magyarság szellemi életének egyik meghatározó személyisége volt, az MBK alapembere, több, az Egyesült Államokban kiadott magyar lap szerkesztője. Szellemiségének örökösei a csernátoni látogatás gesztusértékén túl hagyományt is teremtenek azzal, hogy az MBK egykori tagjainak emlékét ápolják, s a baráti közösség tagjai által a Reménység tavához évenként meghívott vendégelőadókat és vendégművészeket Kárpát-medencei otthonaikban utólag is felkeresik. Ludányi András magával hozta a Magyar Baráti Közösség idei Lake Hope-i Itt-Ott-találkozó (2006. augusztus 12–19.) ígéretesen gazdag programját is, amelynek Kárpát-medencei meghívottjai között van Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, Pörös Géza, a Duna Televízió művészeti alelnöke, Szakály Sándor hadtörténész és Tófalvi Zoltán író-újságíró, aki az 1956-os erdélyi eseményekről tart értekezést. /(sylvester): Itt-Ott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 1.

A magyar honfoglalást a Kárpát-medencében kisszámú idegen történeti forrás említi, s ezek is időrendi pontatlansággal.   Lehet-e biztosan a honfoglalás időpontjának a 895-ös vagy a 896-os évet tekinteni? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legújabb történeti kutatás állapítja meg, hogy ,,895–900 között szállták meg a magyarok a Kárpát-medencét egy vagy két fázisban” (Tóth Sándor László: A honfoglalás időpontja, Acta Universitatis Szege­diensis de Attila József Nominatae Acta Historica, Tomus. CII. Szeged, 1995.). Történeti tény, hogy a Bizánccal szövetséges magyarok 894-ben megtámadták Simeon bolgár kánt, aki a Bizánc ellen indított hadjáratának irányát megváltoztatva a magyarok ellen fordult, de vereséget szenvedett. A Bizánccal kibékült bolgárok megverték az Árpád fia, Levente által vezetett magyar sereget, s ugyanakkor a bolgárok új szövetségesei, a besenyők is megtámadták a magyarok etelközi szállásait. Emiatt az etelközi magyarok s Levente seregének maradványai a Keleti-Kárpátok szorosain ke­resztül Erdélybe jöttek.  A honfoglalásnak ezt az útvonalát a honfoglalás kori régészeti leletek is bizonyítják. Ezek a Tusnádi- és az Ojtozi-szoroson keresztül vezető utak mentén kerültek elő Háromszék területén. A legjelentősebb honfoglalás kori lovas sírt Sepsiszentgyörgyön, az Olt bal oldali partján, az Epres­tetőn 1943-ban találták meg. A csontváz mellett egy kard, egy lándzsacsúcs, vasdarabok, (valószínű, vaskengyel maradványai), lóko­ponya s lólábszárcsontok voltak.   Egy másik lovas sír Köpecen, ugyancsak az Olt völgyében került felszínre, s leletei a budapesti Földtani Intézetbe kerültek. Egy lovas sírt pedig Kőcsukkon a két világháború között, kőrobbantás alkalmával találtak.  A Feketeügy völgyéből ismeretes a Réty–Eresztevény közelében – jelenleg Maksa községhez tartozik – levő Zádogostető nevű magaslaton egy lovas sírból előkerült vaskengyel és vaslándzsa­csúcs. Ugyancsak lovas sír melléklete lehet az a szablya is, amelyet magyar honfoglalás kori edénnyel együtt találtak 1907-ben Kézdi­vásárhely és Bereck között. Feltehetőleg lovas sír tartozékai Za­lánban a Sasos-völgyben, valamint Kézdi­már­kos­falván a Kismart nevű helyen előkerült vaszablák is. A Gesta Hungaro­rum a magyarok útvonalát jelöli meg, mégpedig a Kárpátok szorosain keresztül, s megpihenésüket, vagyis letelepedésüket Erdélyben. Az Olt, valamint a Feketeügy völgyében talált honfoglalás kori régészeti leletek alátámasztják a Gesta Hungaro­rum adatait. Nem hihető el, hogy a tusnádi Olt-szorost, valamint az ojtozit a magyarok őrizetlenül hagyták volna. Ezt bizonyítja, hogy a megszilárdult magyar királyi hatalom már a XII. században a Keleti-Kárpátok külső lejtőjére helyezi a magyar állam határát, amit a Piatra Neamt melletti Batca Doamnei-en feltárt magyar erődítmény, település és temető bizonyít. /Székely Zsolt: A honfoglalás Délkelet-Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 1.

Június 30-án zárult Aradon az ötödik Apáczai anyanyelvi tábor, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Arad megyei szervezete olyan gyerekek számára szervez, akik nem vehetnek részt lakóhelyükön magyar nyelvű közoktatásban. Az idei táborba 19 tanuló hét helységből (Borosjenő, Fazekasvarsánd, Lippa, Pankota, Simánd, Szapáryliget és Vinga) érkezett. /(Kiss): V. Apáczai anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2006. július 1.

Húsz éve hunyt el dr. Mátyás Vilmos /Arad, 1911. ápr. 12. – Sopron, 1986. júl. 2.) „az erdélyi föld szülötte, és száműzött szerelmese”, ahogy Daday János írta róla halálakor. Arad szülötte volt Erdőmérnöki főiskolát végzett Sopronban, de Erdélyben kezdte mérnöki tevékenységét. Az akkori román hatóságok „nemkívánatos személynek” minősítették, kémkedéssel vádolták, s hadbíróság elé állítással fenyegették, mert szenvedélyes turista lévén, Czárán Gyula nyomdokán járva útjelzésekkel látták el szeretett Bihar-hegységüket, az Erdélyi Kárpát-Egyesület aradi Czárán-osztályának égisze alatt. Emiatt áttelepedett Sopronba. Utazások Erdélyben /Panoráma Kiadó/ című, több kiadást megélt útikönyve azóta is minden Erdélyt szerető turistának nélkülözhetetlen „útibibliája”. /Gábor Dénes: Húsz éve hunyt el dr. Mátyás Vilmos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2006. július 1.

Ivan Gasparovic államfő biztosította Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, hogy az új szlovák kormány várható intézkedései nyomán nem fordul rosszabbra a szlovákiai kisebbségek jogállása. Az új szlovák kormányból kimaradó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője, a leköszönő szlovák parlament elnöke kifejezte nyugtalanságát az államfő előtt, mert Robert Fico rövidesen felálló kormányában az ismét parlamenti és kormányzati szerephez jutott Ján Slota vezette nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kapja az oktatási minisztériumot. A tárca élén 1994 és 1998 között hasonlóképpen az (akkor Vladimír Meciar kormányához tartozó) SNS embere, Eva Slavkovská állt, s – Bugár szavai szerint – „amit a nemzetiségi iskolákban tönkre lehetett tenni, azt ő tönkre is tette”. /Bugár a magyar oktatás jövője miatt aggódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2006. július 1.

Kolozsváron 1947-ben, a IV. gimnáziumi osztály elvégzése után letették a kisérettségi vizsgát az Unitárius Kollégiumban, emlékezett Dr. Dezső István. Kolozsváron négy magyar fiúgimnázium volt: Piarista Fiú Főgimnázium, Református Kollégium, Unitárius Kollégium és az Állami Magyar Fiú Gimnázium, vagy Gyakorló Gimnázium. A négyből kettőt természetesen csak úgy lehetett összevonni, ha kettőt megszüntetnek. Áldozatul esett a nagy diáklétszámú, rangosabb Piarista Főgimnázium és az Állami Magyar Fiú Gimnázium vagy Gyakorló Gimnázium. 1948-ban megszüntették az egyházi iskolákat. A Kolozsváron megmaradt, két elméleti magyar fiúgimnázium közül az egyik, a volt Unitárius Kollégium az 1. számú Elméleti Magyar Fiú Gimnázium nevet kapta, a második pedig a volt Kolozsvári Református Kollégium, amiből a 2. számú Elméleti Magyar Fiú Gimnázium lett. 1948-ban a kolozsvári Szekuritáté behatolt a Ferenc-rendiek épületébe, az összes szerzetest elvitték, még azt sem engedték meg nekik, hogy szobájukba felmenjenek, és a létfontosságú dolgaikat elhozzák. A rendházban maradt javak egy részét szétosztották a két magyar fiúlíceum konviktusai között. Dr. Dezső István emlékszik arra, hogy ők, az 1. számú Elméleti Magyar Fiúlíceum bentlakói kis kézi szekérrel mentek, hogy a számunkra megítélt javakat elhozzák. Ez elsősorban a ferencesek élelmiszer raktárából kerülhetett ki. Emellett nagy mennyiségű nyomdapapírt, valamint füzeteket, íróeszközöket is kaptak, itt működött addig ugyanis a Szent Bonaventúra Nyomda. Szigorúan megtiltották a diákoknak, hogy az emeletre is felmenjenek, a szerzetesek szobáiba. 1948-tól a rendházban helyezték el a város zene- és képzőművészeti iskoláját, még mindig ott működnek. 2006. június 3-án a fizika előadóteremben gyülekezett az erősen megfogyatkozott és szétszóratott egykori lelkes diákcsapat, az 1951-ben érettségizett tíz ősz hajú veteránja Fazoli Sándor, egyetlen élő tanáruk, osztályfőnökük és egykori igazgatójuk köré. Tudomásuk szerint 24-en élnek még az osztályból, de a találkozónkra csak tízen tudtak eljönni. Mindnyájukat megajándékozták Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyvvel. A tíz hajdani diák életútját mondta el a találkozón. Ajtay Ferenc a Bolyai Tudományegyetemen geológiát végzett, a majd középiskolai tanár lett. Nyugdíjas éveiben könyveket ír, eddig három kötete jelent meg, a következőt az ivóvíz jelentőségéről írja. Ábrahám Ottó a Szovjetunióban végzett bányamérnökit, hazajövetele után a Zsil-völgyi bányák magas vezetőségi posztjait töltötte be. Egyike volt a párt kinyújtott karjának. Nyugdíjasként újra politizálni kezdett, most a román Konzervatív Párt tagja. Fia anyanyelvét elvesztette, ennek ellenére magyarul érez. Dr. Dezső István nyugalmazott sebész főorvos elhagyta szülőföldjét, az anyaországban próbált beilleszkedni, úgy érzi, sikertelenül. Mihálik András látványos pályát futott be, miután Moszkvából hazatért ukrán feleségével. A romániai 1989-es fordulat után tökéletes orosz nyelvtudását kihasználva állandóan utazott, tolmácsolt, Nagyvárad alpolgármestere lett és Nagyváradon az egyetem építészeti karának professzora, a műszaki tudományok doktora, több találmánya van. Botár Ferenc Tordán dolgozott és ott él családjával ma is. Darvas István Izraelbe, aztán Amerikába ment, de meghalni Budapestre jött. Cozma Károly (Kozma) Kijevben végezte a Diplomáciai Főiskolát, külügyi diplomáciai szolgálata folytán bejárta a fél világot, világnyelveket beszél, 20 évnél több időt töltött külügyi szolgálatban. Széll Kálmán szenvedélyes sakkozó, műgyűjtő, de főleg könyvgyűjtő és magánzó agglegény. Veress Endre egyedül lett ügyvéd az osztályból. 1940-ben az Észak-Erdélyből kivonuló román bosszúállók úgy megverték ügyvéd édesapját, hogy később belehalt sérüléseibe. /Dr. Dezső István nyugalmazott sebész főorvos: Provokatív beszámoló a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban érettségizettek 55 éves érettségi találkozójáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28., folyt.: júl. 1./

2006. július 1.

Értékes ajándékot kapott a Csíki Székely Múzeum. A gödöllői Bitter János és Erzsébet könyvritkaságokat adományozott a múzeumnak, értéküket tovább növelik Szász Endrének azon illusztrációi, amelyeket a művész a könyvek, kiadványok első oldalára rajzolt. Bitter János és neje jó barátja volt a csíkszeredai születésű, világhírnévnek örvendő képzőművésznek, akinek időszakos emléktárlatát alig egy évvel ezelőtt nyitották meg a Csíki Székely Múzeumban. /Forró-erős Gyöngyi: Könyvek, rajzokkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2006. július 2.

Gyulafehérváron a székesegyházban diakónus- és papszentelés volt június 17-én, illetve 18-án. Dr. Jakubinyi György érsek öt fiatalt /köztük a lujzikalagori Vornicu Cristinelt/ diakonussá, hármat pedig pappá szentelt. Idén csak három papot szenteltek, miközben június 21-én tizenhat ezüstmisés és négy aranymisés erdélyi pap ünnepelte jubileumát Gyulafehérváron. /Mihálcz Márta: A hivatások ünnepe. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 2./

2006. július 2.

Roos Márton megyéspüspök június 24-én Temesváron, Mirciov Sebastiant és a Máthé Lorándot pappá szentelte. /(Sipos Enikő): Papszentelés a temesvári székesegyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 2./

2006. július 2.

Brenner János /Szombathely, 1931. dec. 27. – Rábakethely, 1957. dec. 15./ ciszter szerzetesnek jelentkezett. A szerzetesek szétszóratása után titokban novícius volt, és fogadalmat tett. 1955-ben pappá szentelték és Rábakethelyre helyezték káplánnak. Buzgó lelkipásztori munkáját nem jó szemmel nézték azok, akik az 1956-os forradalom leverése után legfőbb ellenségeiket az egyház papjaiban látták. Máig sem tisztázott körülmények között 1957. december 15-én éjjel sürgős betegellátás ürügyén kicsalták plébániai lakásából, elindult Zsida község felé. A két falu között megtámadták és kegyetlen brutalitással, 32 késszúrással megölték. A tisztalelkű lelkipásztor vértanúhaláláról hosszú évtizedekig nem volt szabad beszélni, képeit levétették a Győri Szeminárium faláról. /A magyar Tarzicius. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 2./

2006. július 3.

Viszályt eredményezett a Nemzeti Liberális Pártban (NLP) Teodor Atanasiu védelmi miniszternek azon javaslata, hogy vonják vissza az Irakban szolgálatot teljesítő román katonákat. A tárcavezető becsületbeli lemondásra szólította fel Razvan Ungureanu külügy- és Sebastian Vladescu pénzügyminisztert, ugyanis a Legfelső Védelmi Tanácsban (LVT) mindketten ellenszegültek a javaslatnak. Az NLP Kolozs megyei szervezetének vezetői kérték a politikai támogatás megvonását a két „rebellis” minisztertől. /Belharc a liberálisoknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2006. július 3.

A hétvégi ítéletidőnek Suceava megyében eddig 8 halottja volt, 4 eltűnt személyt keresnek. A megye 26 települése került víz alá, a mentőalakulatoknak 442 embert sikerült kimenteniük. Egy Hargita megyei településen 35 házat öntött el a víz és fél kilométeren tette járhatatlanná a községi utat. /Ítéletidő – több halott. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2006. július 3.

Július 1-jén tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülését Marosvásárhelyen. – Olyan kisebbségi törvény kell nekünk, amely az eddigiekben megteremtett egyéni jogok területéről átlép a kollektív jogok területére – jelentette ki Markó Béla az ülésen, melyen mintegy 150 RMDSZ-es polgármester, alpolgármester és más önkormányzati vezető is részt vett. A fórum napirendjén az RMDSZ önkormányzati tevékenységének elemzése is szerepelt. Markó Béla rámutatott: szükséges az elemzés, mert két év telt el a helyhatósági választások óta. Óriási vehemenciával lángol fel továbbra is a nacionalizmus, az idegengyűlölet – tette hozzá. Az RMDSZ-nek ma is naponta szembe kell néznie a nacionalizmus próbálkozásaival. Romániában még ma sem visszafordíthatatlan mindaz, amit az etnikumközi viszonyokban elértek. Az RMDSZ majdnem másfél éve kínlódik sikertelenül a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásával. Markó kifejtette, hogy az RMDSZ a koalícióban senkinek nem a csatlósa. Az RMDSZ a 1,5 milliós magyar közösség képviselője. Az RMDSZ ellenzi azt, hogy mindenkit lehallgassanak, hogy rendőrállami intézkedésekkel korlátozzák az emberi jogokat, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét bővítsék. Egyetért azzal, hogy a szekuritátés múltat fel kell tárni. A vajdasági és a felvidéki magyar erők kiszorulása a kormányzatból és az RMDSZ-re mért ütések olyan folyamat részei, amelyre oda kell figyelni, mondta Markó. Ugyanakkor úgy vélte, a gyergyóditrói székely népgyűlés paródia volt. Markó bírálta a székely megyéket, amiért a hónapokkal ezelőtt elhatározott együttműködés részteleit nem alakították ki. Frunda György SZKT-elnök arra biztatta az önkormányzatokat, hogy éljenek az adott jogokkal, használják az anyanyelvet, adják vissza a tulajdonokat. Követelte a magyarlakta vidékeken több magyar bíró és ügyész kinevezését (Maros megyében egyetlen magyar ügyész sincs), illetve közösségi rendőr alkalmazását. Kónya-Hamar Sándor kolozsvári képviselő hiányolta, hogy Markó nem elemezte az anyaország és az erdélyi magyarság viszonyának alakulását. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári képviselő nehezményezte, hogy a szövetségi vezetők az ellenzéket ellenségnek tekintik. Felülről akarnak ellenzéket létrehozni az SZKT-n és az RMDSZ-en belül – mondta. Felhozta Sógor Csaba szenátor esetét, akit a szövetség vissza készül hívni az Interparlamentáris Unióból amiatt, mert elment Ditróba. Egyetértett azzal, hogy Ditró paródia volt, de úgy vélte, hogy ott mégiscsak magyar emberek voltak jelen, akikért meg kell próbálni tenni valamit. Toró T. Tibor képviselő szerint a kisebbségi törvény elfogadása megfeneklett, s az RMDSZ vezetősége a kulturális autonómiát valami mással próbálja kiváltani. Azt ajánlotta, hogy az RMDSZ karolja fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia-kerekasztal összehívására tett javaslatát. Sógor Csaba csíkszeredai képviselő a külső és a belső ellenzékkel való párbeszédet hiányolta. Borbély László képviselő szerint az RMDSZ erős, és meg tudja védeni a magyarságot. Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: az RMDSZ-t önállósága miatt, kormánytól függetlenül, Budapesten sem szeretik maradéktalanul, de tisztelik. Az RMDSZ nem örvend a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésének, inkább a hatékonyságát kellett volna növelni. Elismerte, hogy a HTMH alkalmassága megkérdőjelezhető a jelenlegi körülmények között. Megköszönte viszont az elvégzett munkát a HTMH valamennyi vezetőjének, munkatársának, akik az elmúlt 15 évben sokat dolgoztak a határon túli magyarságért. Takács figyelmeztetett: jóhiszeműen kell viszonyulni a magyar kormány által javasolt változtatásokhoz. „Be vagyunk avatva a határon túli magyarságot érintő átszervezéssel kapcsolatos kérdésekbe” – jelezte. /Tibori Szabó Zoltán: Közös érdek a nacionalizmus visszaszorítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ Markó Béla azt szeretné, ha a magyar tanítók több fizetést kapnának, mint a románok. Markó elmondta, hogy ezek az elemi osztályokban oktató pedagógusok több tanórát tartanak mind románból, mind anyanyelvből, ezért természetes lenne, hogy magasabb bért kapjanak. Frunda György, RMDSZ szenátor a mellett érvelt, hogy a magyar iskolákban csak magyar nyelven oktassanak, kivéve a földrajzi megnevezéseket, ugyanis azzal ő is egyetértett, hogy ezek román megnevezésének ismerete fontos. Frunda szerint szükséges, hogy a magyar lakosság aránya a rendőrségi állományban is tükröződjék; példaként Marosvásárhelyt említette, ahol a magyar lakosság aránya 50 százalék, de a rendőrségen alig 10 százalék a magyar anyanyelvűek száma. Az RMDSZ-szenátor sürgette, hogy azokban a megyei tanácsokban, ahol az RMDSZ többségben van, beszéljenek magyarul. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2006. július 3.

AZ RMDSZ egy erős, komoly párt, amely maga mögött érzi a magyar közösséget. Az erdélyi magyarság, a székelység bízik az RMDSZ politikájában, hisz abban, hogy eredményeket tud felmutatni – hangoztatta az SZKT ülésén Markó Béla. Az erdélyi magyarság egysége jó néhány éve álom, s ennek megbomlásáért a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés tehető felelőssé, írta Farkas Réka, a Háromszék munkatársa. Markó Béla egy évvel ezelőtt az RMDSZ teljes nyitásáról beszélt, arról, hogy tisztességes, szabad belső ,,pártlistás” választásokon adnak visszatérési lehetőséget mindazoknak, akik eltávolodtak. Egyetlen lépés sem történt ebben az irányban. Fél évvel a következő RMDSZ-kongresszus előtt szó sem esett belső választásokról. Most új ötlet bukkant elő: felülről kell létrehozni az ellenzéket.    A mostani legfontosabb célkitűzésének tekintett kisebbségi törvény sorsa bizonytalan. Markó Emil Boccal kötött háttéregyezségéről, a kulturális autonómia feladásáról érkeztek egyelőre pletykaszintű információk Bukarestből, s ezek valóságtartalmát erősítette meg az SZKT-n Toró Tibor. A területi autonómia ma már nem is téma az RMDSZ-ben, ennek alternatívája, a Székelyföldi Fejlesztési Régió, a csúcsvezetés számára tabuvá vált, ,,az integrációig jegelni kell” – mondják. /Farkas Réka: Önkép és valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2006. július 3.

Június 29-én Iasi-ban konferencia keretében emlékeztek meg a romániai holokauszt nyitányáról. A szovjetellenes háború kitörése után egy héttel, 1941 júniusa végén kezdődtek el a moldvai atrocitások. Ion Antonescu parancsára elkezdődött a iasi-i pogrom, majd Transznisztria felé elindultak a halálvonatok. A kánikulai hőségben az egyes állomásokon a zsúfolt tehervagonokból 2071 holttestet emeltek ki. Következtek az ogyesszai, a transznisztriai haláltáborok, ahol zsidók újabb tízezrei pusztultak el. Jean Ancel izraeli kutató Preludiu la asasinat – Pogromul de la Iasi című monográfiája szerint a romániai, besszarábiai, bukovinai, transznisztriai atrocitásoknak mintegy 330 ezer zsidó áldozata volt, beleértve az ugyancsak 1941-ben, a török partok közelében elsüllyesztett Struma hajó 700 romániai zsidó menekültjét is. Simcha Iacobovici izraeli-kanadai, Emmy-díjas rendező filmet forgatott a Struma utasainak pusztulásáról. 2000. december 8-án Simcha Iacobovici az Evenimentul Zileinek nyilatkozott. „A jelek szerint Romániában a holokauszt tagadása általánosan elfogadott, mellékes jelenség. A románok úgy tesznek, mintha ezek az atrocitások soha nem történtek volna meg.” Magyar Nemzet, 1998. november 3.: Randolph L. Braham, a New York City University professzora, a világ leghíresebb holokauszt-kutatóinak egyike, Román nacionalisták és a holokauszt című könyvének budapesti megjelenése alkalmából nyilatkozta: „Miután észleltem, hogy román nacionalisták elferdítik a holokauszt romániai történetét, kötelességemnek éreztem, hogy megírjam az igaz történetet. Hangsúlyozom, nem a román nép, nem általában a román történészek ellen írtam, hanem a szélsőségesek ellen, akik azt terjesztik, hogy Romániában nem volt holokauszt, a románok csakis embereket mentettek, zsidóüldözés csak a magyar fennhatóság alatt lévő Észak-Erdélyben volt. Ezzel az állítással szembe lehetett és lehet állítani a román humanizmust a magyar barbársággal, politikai tőkét lehet kovácsolni a meghamisított tényekből. Ceausescu lekicsinyelte a romániai áldozatok számát; téziseit átvették a nacionalista történészek, s a nyolcvanas évek második felében már nyíltan Antonescu marsall rehabilitálásáért folyt a küzdelem.” /Barabás István: A holokauszt román forrásvidékén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 3.

Szlovákiában a nacionalista erők kerültek lépéselőnybe. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta, a jelenlegi kormánypártokkal és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal azért fulladtak kudarcba az MKP tárgyalásai, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom nem akart együttműködni. A Smer pedig inkább a Szlovák Nemzeti Pártot vette be a koalícióba. Robert Fico pártjában, a Smerben is a nacionalista vonal győzött. A Smer, a Ján Slota által megjelenített szélsőséges erők, és a Vladimír Meciar vezette szövetség megegyezésével a lehető legrosszabb kormánykoalíció jön létre Szlovákiában. Bugár kifejtette, arra készülnek, hogy lesznek magyarellenes megnyilvánulások. A Szlovák Nemzeti Párt kapta meg az oktatási tárcát. /Isán István Csongor: Bugár Béla: magyarellenesség várható. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 3.

Székedi Ferenc, a lap munkatársa szerint a HTMH szerkezeti átalakulása nyomán a támogatáspolitikát józanul kell áttekinteni. Már sorolja is. Könyvtámogatás? A kiadók egész sor, igen értékes erdélyi magyar könyvet megjelentettek, de olyan kötetek tömkelege is napvilágot látott, amelybe soha senki még csak bele sem lapozott. Újságtámogatás? Az MTI híreinek, elemző anyagainak korlátlan átvétele kinyitotta a világot, de az erdélyi magyar újságírást kényelmessé tette. Színháztámogatás? Az erdélyi magyar színházak holdudvarában tevékenykedő alapítványok támogatásával egész sor remek előadás létrejött, de az erdélyi magyar színházak a magyar kultúra egységének hangoztatása ellenére nem nőtték ki a „határon túli” státust, még mindig külön rendezvényeken kell bemutatni őket a magyarországi közönségnek. Képzési támogatások? Tagadhatatlanok a korszerű információk átadására tett erőfeszítések, de az is igaz, hogy a ráfordított összegek jelentős része még csak ki sem jön Magyarországról, hanem helyi szakértők és egyetemi tanárok jövedelmét egészíti ki. Gazdasági támogatások? A közalapítványokon vagy befektetői társaságokon átáramló, államilag támogatott magyarországi beruházások adott mértékben hozzájárultak az erdélyi vállalkozások fejlesztéséhez, de a beviteli tőke nem egyszer olyan elavult gépek megvételének kényszerét jelentette, amelyek bizonyos érdekcsoportokhoz kötődtek. Iskolások támogatása? Remek és pontosan felmérhető. Sapientia-támogatás? A karok, egyetemisták, tanárok száma jól behatárolható. Emlékművek és műemlékek helyreállításának támogatása? Azonosítható és felmérhető. Az erdélyi magyarság élete saját, romániai körülményei között az elmúlt másfél évtized alatt javult. A magyarországi támogatáspolitika átvizsgálása nélkülözhetetlen. /Székedi Ferenc: Kilencven fok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 3.

A kormány új rendszert dolgoz ki a határon túli magyarok támogatására, miután megszűnnek a közalapítványok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakítása után a feladatok nagy része a Miniszterelnöki Hivatal főosztályához kerül. Gémesi Ferenc leendő szakállamtitkár a vele készült beszélgetésben leszögezte, nem osztja azt a nézetet, hogy egy kisebb struktúra nem tud ellátni ilyen feladatokat. A magyar közigazgatásban felkészült emberek dolgoznak. A szakmai kérdések visszakerülnek a szakminisztériumokhoz, így elsősorban az oktatás, a kultúra, az informatika, a sport, nem szabad elválasztani egymástól a határokon belüli és a határokon túli magyarságot. „Ha van egy kulturális találkozó, azt nem külön kell szervezni határon túli magyaroknak és nem külön kell szervezni a hazai magyaroknak, hanem együtt.” Ami a HTMH-ban marad ez után, elsősorban az, hogy a nemzetpolitikai cselekvést koordinálja és lássa el mindazokat a szakmai feladatokat, amik a hivatalban maradnak. Különböző támogatási kérdések, a Szülőföld Alap, és mindazok az ügyek, amelyek mindenképpen több minisztérium hatáskörét is érintik. Az Illyés Közalapítvánnyal, az Apáczai Csere Jánossal és az Új Kézfogás Közalapítvánnyal kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy a Parlament elfogadott erre vonatkozóan törvénymódosítást, így 2007 december 31-ig valamennyi közalapítvány megszűnik. Gondolkodnak azon, hogyan lehet integrálni ezt a támogatási rendszerbe. Ki kell dolgozni egy új támogatási struktúrát. Erről szeretnének beszélgetni az elkövetkezendő időszakban a határon túli magyarság képviselőivel is. /Berek Patrícia: Új rendszer a határon a határon túli magyarok támogatására. = Erdely.ma, júl. 3./

2006. július 3.

Három felajánlással kívánja a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kitölteni azt az érdekképviseleti űrt, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) jogutód nélküli felszámolása és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szüneteltetése miatt érez – közölte július 1-jén az MVSZ. Az MVSZ sajtószolgálata közleményben jelentette be, hogy saját erőből irodát nyit július elsején Csíkszeredában. Az irodában az MVSZ által kiállított honlevél-igazolványt lehet igényelni. Az MVSZ emellett kezdeményezi, hogy 2006 őszén új magyar-magyar csúcsot hívjanak életre. Az MVSZ végezetül felajánlotta budapesti székházát arra, hogy a „külhoni magyar politikai és érdekképviseleti erők” budapesti irodát létesíthessenek. „A Magyarok Világszövetsége e három felajánlással (...) járul hozzá a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli felszámolása és a Magyar Állandó Értekezlet évek óta tartó szüneteltetése következtében keletkezett magyar érdekképviseleti űr kitöltéséhez” – fogalmazott a közlemény. /MVSZ-felajánlások a HTMH-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2006. július 3.

Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, az új baloldali magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatalát ilyen drasztikusan átszervezte (tulajdonkepén megszüntette), ennek a szimbolikus üzenete a leglényegesebb: a magyar kormány ilyen szinten nem kíván a határon túli magyarok kérdésével foglalkozni. A nemzetpolitika nagy vesztesége a HTMH megszűnése. Toró reméli, hogy a határon túli magyar szervezetek ezen véleményüknek hangot adnak, és ráveszik a magyar kormányt, vizsgálja felül döntését. A magyar kormány nem akarja a MÁÉRT összehívását. Ennek helyettesítésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az MVSZ-t ajánlotta fel a határon túli szervezet számára hasonló találkozók megszervezésére. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Demeter János, Kovászna megye tanácselnöke bejelentette, hogy Háromszéken építenék ki a magyar–magyar párbeszéd intézményes formáját.  Toró szerint mindenképpen szükség van egy olyan intézményre, ahol a magyar politikum képviselői és a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői jelen lesznek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a MÁÉRT helyett a kétoldalú kapcsolatokban látja a határon túli magyarokkal való konzultáció lehetőségét. Toró ezt veszélyesnek tartja, mert a magyar kormány az egyik régiónak a képviselőit kijátszhatja a másik ellen. Toró hozzátette, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezőiként terveznek egy kerek-asztalt, ahol helyet foglalnának a határon túli magyar politikai érdekvédelmi szervezetek vezetői. /Vincze Erika: A magyar kormánynak nem fontos a határon túli magyarok ügye. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-652




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998