udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 605 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-605
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. szeptember 1.

Marius Oprea, a kormányfő tanácsadója bemutatta a nemzetbiztonsági törvénycsomag végleges változatát a sajtónak. A Traian Basescu államfő által korábban javasolt jogszabályokból kikerültek az emberi jogokat sértő előírások. Oprea vázolta a titkosszolgálati intézményeket érintő változtatásokat. Eszerint az egyik titkosszolgálat, a Kormányőrség /SPP/ a Belügyminisztérium egyik főosztályává alakul, a telefonok lehallgatásával foglalkozó Különleges Távközlési Szolgálat /STS/ pedig a Informatikai és Távközlési Minisztérium hatáskörébe kerül. A törvénycsomag előírásai szerint a titkosszolgálati alkalmazottakat terrorcselekmények, fegyver-, ember- és drogcsempészet nyomozásába vethetik be, a nyomozás legtöbb tizenhat órán át tarthat. A törvény megtiltja a titkosszolgálatoknak, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak, illetve ügynököket szervezzenek be a sajtóba, a politikai pártokba, az egyházakba és a szakszervezetekbe. /Cs. P. T.: Korrigálták Basescu hírszerzés-törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Emil Constantinescu pert indít a titkosszolgálatok igazgatói és a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai ellen. Döntését azzal indokolta a volt államfő, hogy az intézmények nem teljesítették törvényes kötelezettségeiket. Az ex-elnök rámutatott: előbb megkeresi a titkosszolgálatok tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságokat, és kérni fogja, hogy ellenőrizzék, hogyan teljesítették a titkosszolgálatok a 187/1999-es törvény által előírt kötelezettségeiket a volt politikai rendőrség leleplezésére vonatkozóan. Constantinescu hangsúlyozta, az ügyben a jelenlegi államfő is szerepet vállalt „illegálisan és alkotmányellenesen”, mert nem hatásköre a titkosítás vagy a titkosítás feloldása. Emil Constantinescu leszögezte: teljesen nyilvánvaló, hogy Traian Basescu együttműködött a Szekuritátéval, majd felsorolta, milyen iratokat mutatott be az átvilágító bizottságnak, amikor Traian Basescu ellenőrzését kérte. /Az átvilágítókat pereli az ex-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Bizonyos források szerint a szekuritátés aktaháború kirobbanása is a Nyugat nyomására történt, hogy legalább politikailag tiszta állami méltóságokkal léphessen be Románia az Európai Unióba. Néhány napja nem a Basescu által kifundált Washington–London–Bukarest tengelyről szól a fáma, újabban jobban hangzik a Berlin–Párizs–Bukarest tengely. Azonban éppen Németország és Franciaország nem ratifikálta még Románia csatlakozását. Basescu elnök bakizott néhány ügyetlen kijelentésével. Más dolog az, hogy a Moldovai Köztársaság és Románia egyesüléséről álmodozzon, s megint más, hogy a jelenlegi kontextusban erről államfői minőségében beszéljen. Más az, ha az unió bizonyos államai fontolgatják, hogy ideiglenesen bezárják piacait az olcsó román munkaerő előtt, és megint más, hogy a román államfő máris retorziókkal fenyegetőzik. /Kilin Sándor: Bakik. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Heves reakciókat váltott ki az államfőnek az a javaslata, hogy a klérus dossziéi után hozzák nyilvánosságra azoknak a sportolóknak a névsorát is, akik együttműködtek a Szekuritátéval. Időközben Teodosie, Tomis-Dobrudzsai görögkeleti érsek beismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, de nem azért, hogy ártson valakinek, hanem hazafiasságtól vezérelve. A ’90-es évek elején ketten, Nicolae Corneanu bánáti, és Andrei Andreiut gyulafehérvári érsek már beismerték, hogy hatalmas kényszer hatására együttműködésre kötelezte őket a Szekuritáté. /Ellenőrzik a sportolók múltját is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Az alapvető emberi szabadságjogokat tiszteletben tartó nemzetbiztonsági törvénycsomagot ígér Marius Oprea történész a miniszterelnök tanácsadója és Radu Stroe, a kormány főtitkára, aki egyben a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottság elnöke. A tavaly bemutatott tervezet a civil szféra heves ellenkezését váltotta ki, mivel a hírszerzés ügynökei túl nagy hatalmat kaptak volna. A mostani, finomított változat sem nyerte el a civil szféra tetszését. Renate Weber, a Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy ez továbbra is túl nagy hatalmat biztosít a hírszerzési szervek titkosügynökeinek. A titkosszolgálatok ideiglenes vezetése sincs pontosan szabályozva Weber asszony szerint. A liberálisok korábban felszólították Basescut nevezzen ki új igazgatókat, az államfő azonban ezt a kérést megtagadta, és jelezte, csak akkor hoz döntést az új hírszerzési igazgatók kinevezéséről, amikor a parlament is elfogadja a nemzetbiztonsági törvénycsomagot. Stroe szerint a titkosszolgálatokat nem lehet hatékonyan ellenőrizni, mivel azok belső működési szabályzatukra hivatkozva kerülik meg a törvényes előírásokat. Ezért szerinte ki kell terjeszteni a hírszerzési szerveket ellenőrző parlamenti szakbizottság hatáskörét. /(borbély): Szabadságjogokat tiszteletben tartó nemzetbiztonsági törvénycsomag? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2006. szeptember 1.

A kormány és az igazságügy-minisztérium energiáit is az új nemzetbiztonsági törvény szövegének módosítása köti le. S itt van az úgynevezett nemzetbiztonsági okokból titkosított szekus-dossziék nyilvánossá tétele is. Ahhoz, hogy a kisebbségi kérdés nem csak Romániában, de az összes környező országban is nemzetbiztonsági kérdés, jószerével már hozzászoktunk, írta Bíró Béla. Az, hogy egy országban a politikai élet képviselőinek múltjára vonatkozó adatokat nyilvánítanak nemzetbiztonsági okokból titkosaknak, az már nemzetközileg szinte példátlan. Ez azt jelenti, hogy az országban továbbra is titkosszolgálati eszközökkel bebiztosított politikai diktatúra érvényesül. Valakik a nemzetbiztonság nevében próbálják aláásni az állampolgárok politikai biztonságát. /Bíró Béla: A biztonság zűrzavara. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Gica Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt (NRP) Kovászna megyei elnöke azt állította, hogy a volt Szekuritáté besúgói, illetve összekötő személyei között Kovászna megyei RMDSZ-vezetők is vannak. Egyikük jelenleg a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal vezetőségének tagja, két másik személy pedig a Kovászna megyei önkormányzaténak. Agrigoroaie azonban nem kívánt neveket mondani: A pártelnök szerint a megyei tanács vezetőségében két olyan RMDSZ-tag is van, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval, sőt „az egyik még most is szolgáltat információkat a jelenlegi titkosszolgálatoknak”. A Nagy-Románia Párt Kovászna megyei szervezetének 23 tagja 1989 előtt együttműködött vagy most is együttműködik a hírszerző szolgálattal, ismerte Agrigoroaie. Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ volt az első politikai alakulat Romániában, mely tíz évvel ezelőtt alkalmazta a temesvári kiáltvány 8-as pontját. Emlékeztetett, hogy a szövetség alapszabályzata tiltja azok taggá válását, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Agrigoroaie vádjaira a polgármester most a következőképpen fogalmazott: „Ezeket a dolgokat azok állítják védekezésül, akik 1990 előtt együttműködtek a Szekuritátéval, és egyesek azt követően is hasonló feladatot láttak el; úgy vélem, hogy Agrigoroaie is ezek közé tartozik.” /Kiss Edit: Nagy-romániás vádaskodás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Szükség van az RMDSZ reformjáról szóló vitára, hiszen azt ő maga kezdeményezte, szögezte le a vele készített interjúban Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ mindig képes volt a változásra és a megújulásra. Amikor Kelemen Hunor és Nagy Zsolt elégedetlenségüknek adnak hangot, azt semmiképp sem ellenzéki álláspontról teszik. Markó szerint a mostaninál felelősebb viszonyokat kell kialakítani az RMDSZ-en belül, továbbá újragondolná a civil szervezetekkel, egyházakkal, szakmai és ifjúsági szervezetekkel való munkamegosztás kérdését. Nem kell feltétlenül az RMDSZ-nek elvégeznie azt a munkát, amely ezekre a szervezetekre hárul. Ilyen értelemben újragondolná az RMDSZ különböző testületeinek, az Ügyvezető Elnökség, a Szövetségi Egyeztető Tanács, de a SZKT szerepét is. Előbb-utóbb létre kell hozni a magyar kulturális autonómiatanácsot. Markó kijelentette, meghív minden civil, szakmai, ifjúsági szervezetet és az egyházakat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselőit, hogy üljenek le külön-külön, beszéljék meg a közös gondokat. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e az együttműködést az EMNT-vel és a Magyar Polgári Szövetséggel, Markó azt fejtegette, hogy „megpróbálnak megosztani bennünket. A román politikai életben az egyik feladatunk: egységesnek maradni”. Az RMDSZ-en kívül állóknak föl kell ajánlani a lehetőséget az RMDSZ-ben való együttmunkálkodásra, és meg kell kérdezni, hogy szerintük mi nem jó az RMDSZ-ben. Markó kijelentette, vállalja az elnöki tisztet a jövőben is. /Gujdár Gabriella: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a Szövetség belső reformjáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a választottak és a megyei szervezetek között, vélik az RMDSZ Arad megyei vezetői, akik szerint szükség van a szövetségen belüli reformra. Király András képviselő, Arad megyei elnök elmondta: nincs konkrétan körvonalazva, kinek mi a felelőssége. Egy felmérésben összegezték a véleményeket az RMDSZ-ről. A megkérdezett 627 személy 40%-a nem RMDSZ-tag. Az RMDSZ hiányosságait illetően a megkérdezettek többsége úgy véli: központi szinten radikálisabb hozzáállásra van szükség, helyi szinten pedig több kommunikációra, erősebb kapcsolatokra a szövetségi vezetők és a magyar közösség között. /Sólya R. Emília: Az RMDSZ vezetői elégedetlenek a koalícióval

2006. szeptember 1.

Váltásra van szükség az RMDSZ élén – nyilatkozta Albert Álmos alsó-háromszéki területi RMDSZ-elnök. Albert szerint az RMDSZ felső vezetésében helyet kell adni a fiataloknak. A területi elnök ugyanakkor közölte, az alsó-háromszéki szervezet nem fog jelöltet indítani a jövő év tavaszán sorra kerülő kongresszuson az elnöki tisztségre, és döntést sem hoznak addig arra vonatkozóan, hogy kit támogatnak, ameddig nem lesz ismeretes a jelöltek pontos listája. /Albert Álmos: helyet a fiataloknak! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2006. szeptember 1.

A Magyar Polgári Szövetség berkeiben továbbra sem csillapodnak a kedélyek. A bihariak kiváltak a szövetségből, és Magyar Polgári Egyesület néven kívánnak tovább politizálni. Ehhez a döntéshez csatlakozott Orbán Mihály országos elnökségi tag és Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök is. Szilágyi Zsolt kifejtette, május közepén Szász Jenő, az MPSZ elnöke a bihariak ismételt meghívásának tett eleget. A beszélgetés végén az elnök azt javasolta, hogy a bihari Magyar Polgári Egyesület kössön szerződést az MPSZ-szel. A beszélgetés után a szerződés-tervezetet elküldték Székelyudvarhelyre, de másfél hónapig nem kaptak választ, ezért a bihariak érvénytelennek tekintették azt. A sajtóban kilépéssel vádolták meg a bihariakat. Erről szó sincs. Két évvel ezelőtt az MPE azt vállalta, hogy működteti az MPSZ bihari szervezetét. Szilágyi Zsolt továbbra is hisz abban, hogy azokat a létező csoportosulásokat, amelyek a nemzeti jobboldalnál működtek helyi vagy regionális szinten, szerződéses alapon sikerül közös együttműködésre hozni. Az elmúlt két évben nagy csalódás volt számára az a munkastílus, amely az MPSZ-en belül kialakult. Szó sincs arról, hogy a bihariak közül bárki is az RMDSZ-be való visszatérésen gondolkodna. /Kovács Cecília: Huzavona az MPSZ-en belül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Marosvásárhelyen a munkaerő-közvetítő hivatal sajtótájékoztatóján arról próbálták meggyőzni a hallgatóságot, mennyire hatékony az intézmény munkája: egy év leforgása alatt 1552 személynek nyújtottak tanácsadást és 57 tanfolyamot szerveztek. A tanfolyamokon 742 munkanélküli személy vett részt és ezt összesen 355-en végeztek el sikerrel. A végzősök 50 százaléka jutott munkahelyhez. A Népújság feltette a kérdést: lévén, hogy Maros megye munkanélküli táborának legalább fele magyar nemzetiségű, szerveznek-e magyar nyelvű tanfolyamokat. Az irodavezető elmondta: egyetlen engedélyezett magyar szolgáltatóval sincs szerződésük! Azonban vannak előadók, akik a magyar nyelvű hallgatókat kisegítik akkor, amikor valamit nem értenek. Székelyberében tartottak egyedül magyar nyelvű oktatást. A vidékre kihelyezett többi kurzus – Kutyfalván, Cintoson, Magyarsároson, Zágorban – román nyelven folyt. /Mezey Sarolta: Magyar nyelvű szakképesítő tanfolyam csak egy volt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Göncz Kinga egynapos hivatalos bukaresti látogatása után hazatérve, otthon folyamatosan Szlovákiával kapcsolatos, súlyos gondokról beszélt. A magyar külügyminiszter asszony bukaresti látogatása utáni ,,mellébeszélésének” viszont más oka is van. A találkozó napirendjén szerepelt a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, a romániai kisebbségi törvény elfogadása. Göncz Kinga és a magyar diplomácia konkrétumokat várt ettől a találkozótól. A magyar diplomáciának szüksége van sikerélményre. A magyar mosolydiplomáciának az az ,,eredménye”, hogy Traian Basescunak más a véleménye a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadásáról, mint a román kormányfőnek. Ráadásul az egyik román parlamenti képviselő Göncz Kingát kioktatta, hogy a román törvényhozásnak ne szabjon feltételeket. A román-magyar kapcsolatok alakulását tekintve Varga Andrea bukaresti-budapesti levéltári kutatásokra alapozott elemzései tűnnek irányadónak. A szerző előzőleg a moldvai csángók ,,román eredetének” kidolgozásában a Szekuritáté és a moldvai papság szánalmas szerepét tárta fel. Most az Új Magyar Szóban (A mosolydiplomácia nem talál fogást) – hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar küldöttségek tárgyalási és megegyezési szándékait a román partner szinte minden alkalommal a magyar bátortalanságra épülő tétovaságnak tekintette. S ez a magatartás mindmáig érvényes. A román politikumnak a magyar veszélyre való hivatkozása mint állandó fenyegetettségi tényező van jelen a sajtóban, közpolitikában, parlamenti vitákban, nemzetközi kapcsolatokban. A fél évszázados történetre visszanéző mosolydiplomácia kudarcsorozata, Kádár és Kállai 1958-as, Grósz Ká­roly 1988-as látogatásának szégyene legyen intő példa. /Sylvester Lajos: Bátortalan tétovaság (Határhelyzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Elégedett Tom Lantos amerikai demokrata törvényhozó azzal, ahogyan általában Románia az etnikumközi viszonyokat kezeli, ezen belül pedig különösen a holokauszt oktatást értékelte. Ezt fejtette ki augusztus 31-én Bukarestben a román miniszterelnökkel és államfővel folytatott megbeszélésein. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2006. szeptember 1.

A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatkozattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-helyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia alelnöke. Szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parlamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék a problémákat. Hasonló hangnemet üt meg a Kereszténydemokrata Néppárt is: szerintük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meg kellene hívja Ján Slota szélsőséges szlovák pártvezért Magyarországra, hogy tisztázzák magyarellenes nyilatkozatait, és megoldásokat találjanak. Az SZDSZ pedig azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon. A szlovák kormány azonban élesebb hangnemet üt meg. Augusztus 31-i nyilatkozatukban jelezték: a szlovák felet tovább nyugtalanítják a magyar fél részéről elhangzott reagálások, nemkülönben az ügy túlzott bevitele a médiába. A szlovák külügyminisztérium Győrffy Csaba magyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejleménynek nevezte, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság rövidesen esedékes összehívásában. Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szervei, mindenekelőtt a faj- és idegengyűlölet megfigyelésére létrehozott bécsi központ, monitorozzák, folyamatosan figyeljék a szlovákiai helyzetet – vélte Elmar Brok német európai parlamenti képviselő. A kereszténydemokrata Brok megerősítette a korábban elhangzott véleményét, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szélsőséges nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS) kizárnák a szlovák kormánykoalícióból. Kiemelte, hogy az Európai Parlament is figyelni fogja a szlovákiai történéseket. A szlovákiai magyarverésekkel kapcsolatban közleményt adott ki a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya. A két szervezet „nyomatékosan kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést: hassanak oda, hogy ne ismétlődhessenek meg ezek a szégyenteljes, az emberi jogokat sértő provokációk. Egyidőben megkereséssel fordulnak a híveik révén érintett testvéregyházakhoz, hogy hitük közösségében, állásfoglalásukkal és közbenjárásukkal, segítsék elő a feszült helyzet rendeződését, valamint az uszítás következtében és a gyűlöletből fakadó, erőszakos cselekmények megszüntetését.” /Magyar-szlovák: mindenki vesztésre áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Idén először történt meg, hogy Mihail Hardau oktatási miniszter élt törvény adta jogával, és az ország néhány megyéjének vizsgaközpontjából bekérette ellenőrzésre a kijavított érettségi dolgozatokat. Hargita megyéből, a Márton Áron Gimnáziumból a tárcavezető a román nyelv és irodalom tételek osztályzataira volt kíváncsi. A dolgozatokat a bukaresti újrajavító testület lényegesen alább-, esetenként 4 jeggyel is gyengébbnek értékelte, mint a helyi román szakos tanárok. Az ügyben érintett pedagógusok számára elsősorban az erkölcsi hitelvesztés a legfájóbb kérdés. Többen közülük évtizedek óta elismert tanárok, akik sértőnek érzik értékítéletük és objektivitásuk megkérdőjelezését. Legfőbb ideje lenne elfogadni azt a tényt, hogy a magyar anyanyelvű diákoktól nem várható el ugyanaz a nyelvi és olvasottsági teljesítmény, mint román anyanyelvű társaiktól. A miniszter a bukaresti osztályzatok alapján 12 tanár felelősségre vonását kérte, a kiróható büntetéseket is meghatározva. A munkaszerződés felbontását két esetben ajánlja a miniszter, a balánbányai Szabó István és a maroshévízi Datu Irén esetében. Fél évig 15 százalékos fizetésmegvonást javasolnak a nyolc oktatónak, két oktatónak pedig figyelmeztetést és a vizsgáztatási jog egy évig való megvonását helyezte kilátásba a miniszter. A tizenkét érintett közül négyen románok. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója szerint törvényes a minisztérium eljárása, de a jegyek közti különbséget túlzottnak ítélte. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta: a figyelmeztetés a tanfelügyelőségre érkezett. A fegyelmi döntés jogát a minisztérium a főtanfelügyelő kezébe adta, aki kijelentette: „tanerőhiánnyal küszködünk, ezért természetesen meg fogjuk védeni az aktív és elhivatott tanárok pozícióit, de tiszteletben kell tartanunk a törvényeket”. A miniszteri figyelmeztetés a diákok jegyén utólag nem változtat. – A jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához – jelentette ki korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanács. /Jakab Lőrinc: Ki tud jobban románul? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2006. szeptember 1.

A Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint Magyarországon a kormánypárti politikusok népszerűségromlása alig jár együtt az ellenzékiek iránti rokonszenv emelkedésével, írta a Népszabadság. Molnár Lajos egészségügyi miniszter népszerűsége hat pontot esett, de folytatódott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök népszerűségének csökkenése is, aki a lista 15. helyén áll. Tamás Pál szociológus MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója magyarázkodott: „politikai másnaposság” állapotában van a magyar közvélemény, szerinte a kampányban az összes politikai erő egymásra ígért. /Csalódott vezetőiben az anyaország. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Az egységes magyar református egyház létrehozásáról tárgyalt Nagyváradon a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS), valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) Választmánya. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az MRVSZ elnöke elmondta, a mostani tanácskozáson konkrét előkészítő munkálatok és egyeztetések zajlottak az egyház egységének helyreállításáról. „A Trianonban szétszakított egyház újjáépítéséről van szó” – nyilatkozta Tőkés László. A püspök hangsúlyozta, nem valami újat akarnak létrehozni, hanem azt akarják ismét életre hívni, amit Trianonban a magyarok megkérdezése nélkül, akaratuk ellenére szétszakítottak. Hegedűs Loránd volt Duna-melléki püspök, a MRETZS ügyvezető elnöke szerint olyan időszakban, amikor a nemzetiségük miatt érnek támadások magyarokat, válaszolni kell, ezért szükséges, hogy a szétszakítottság ellenére is megvalósuljon az egység. Hegedűs szerint a magyar nemzetrészeknek példaképként kell tekinteni a kárpátaljai magyarságra, mivel ez az egyetlen olyan nemzetrész, amelynek nőtt a lélekszáma. A tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között az egység jegyében október 15-ére meghirdették az MRVSZ vasárnapját, amelyet az összes református gyülekezetben megtartanak, a központi rendezvényei Miskolcon, a Kossuth utcai református templomban lesznek. Emellett októberre meghirdették a reformáció és a forradalom emlékhónapját is, és állást foglaltak a felvidéki magyarverések ellen. Erdélyi Géza felvidéki református püspök ezzel kapcsolatosan elmondta, gyanítható, hogy a magyarellenes atrocitások elkövetői mögött eddig ismeretlen erők állnak, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsék a szlovákiai magyarságot. „Eddig már több ízben is történt magyarellenes provokáció szélsőséges szlovák csoportok részéről, ám a magyarság nem válaszolt rá. Úgy tűnik, egyeseknek az a céljuk, hogy botrányt keltsenek, és utána a magyarokat tegyék érte felelőssé” – hangoztatta a püspök. /Balogh Levente: Visszaállítják a régi egységet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Augusztus 27-én, vasárnap ünnepi szentmisén elhelyezték és felszentelték az ökumenikus Mária-kápolna alapkövét Bálványosfürdőn, a Vasas borvíznél. A kápolna építését Daragus Attila torjai alpolgármester kezdeményezte. A torjai önkormányzat két éve fontolgatja a bálványosfürdői kápolna megépítését. /Gyergyai Csaba: Letették a Mária-kápolna alapkövét. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Az elmúlt hét végén, a csíksomlyói országos ifjúsági katolikus találkozón, a marosszentgyörgyi egyházközség Jubilate csoportja is fellépett. A már 17 éve működő Jubilate csoport húsz lelkes fiatalja saját szerzeményükkel, a Jézus él című misztériumjátékkal léptek fel. A Jubilate együttes ugyanezzel a misztériumjátékkal magyarországi meghívásnak is eleget tett. /b.d.: Fiatalok a Jubilate misztériumjátékán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Danks Emese, a magyar kormány szóvivője bejelentette, hogy a kormány döntött az Arany János Közalapítvány megszüntetéséről /teljes neve: Arany János Közalapítvány a tudományért/. Hangsúlyozta: az alapítvány céljai és feladatai, valamint az általa nyújtott támogatások nem szűnnek meg. Elmondta: a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján adómentesen lehet támogatni a határon túli magyarok tudományos életét, ezt korábban csak a közalapítványon keresztül lehetett megtenni. A szóvivő azt mondta: a Magyar Tudományos Akadémia veszi át a közalapítvány vagyonát, valamint az általa korábban ellátott közfeladatokat is. 2005-ben az Arany János Közalapítvány már nem hirdetett meg pályázatokat. /Megszűnik az Arany János Közalapítvány. = Erdély.ma, szept. 1./

2006. szeptember 2.

Nincs szekuritátés iratcsomója, nyilatkozta Traian Basescu államfő. Kijelentette: ha valaki akár csak egy lapot is talál a Szekuritáté irattárában, amit ő írt, hozza nyilvánosságra azt. Az elnök közölte, hogy 1990 óta öt alkalommal is felszólították a titkosszolgálatokat a szóban forgó iratok megkeresésére, legutóbb Emil Constantinescu nyújtott be erre vonatkozó kérést. Basescu azzal vádolta az újságírók egy tévéműsorban szereplő csoportját, hogy „sehonnai politikusokkal, semmirekellő úgynevezett parasztpártiakkal” közösen megpróbálnak gyártani neki egy szekus dossziét. Az említett tévéműsorban Aurelian Pavelescu Kereszténydemokrata Néppárti képviselő szerepelt, aki néhány újságíróval egy 70-es évekbeli, konstancai jegyzékről beszélt. Az említett lista a Szekuritáté akkori besúgóinak nevét tartalmazta, és állítólag a mostani államfő is szerepel rajta. Ezzel kapcsolatosan az elnök kijelentette: abban az évben, amikor ő diplomát szerzett, a Tengerészeti Intézetnek mintegy 60 diákja volt, ezeket könnyen meg lehet találni, hamar ki fog derülni, hogy kollégájuk besúgó volt-e vagy sem. Pavelescu képviselő, az államfő „sehonnai politikus, semmirekellő…” minősítéseinek célpontja minősíthetetlennek tartja Basescu szavait. Kijelentette, hogy nem pereli be az államfőt, mert úgy véli: a választók eléggé megbüntetik majd. Különösen azt tartja felháborítónak, hogy az elnök sértegette a parasztpártot, amely egykor miniszteri tisztségbe juttatta és támogatta őt. /Ellentámadásban Basescu: „Az egyetlen gond a dossziémmal az, hogy nem létezik!”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Húsz milliárd régi lej erkölcsi kártérítést követel a bíróságon C.V.Tudor, az NRP elnöke Lavinia Sandrutól, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának alelnökétől, aki őt a Szekuritátéval való együttműködéssel vádolta. – A tévékamerák előtt vágom le a jobb kezemet, ha egyetlen általam készített jelentést találnak! – hangoztatta Tudor. Lavinia Sandru azt nehezményezi, hogy egy talkshow alkalmával válogatott sértésekkel illette őt Tudor, ezek közül a legenyhébb a „cirkuszi jegyszedő” volt. /Bepereli egymást Vadim Tudor és Lavinia Sandru. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Andrei Andercut gyulafehérvári ortodox érsek bemutatta azt a hangfelvételt, amelyen egyik állítólagos áldozata, Ioan Dobreanu tordai ügyvéd az egyházi elöljáró védelmére kelt. Dobreanu neve szerepel egy olyan jelentésben, amelyet a jelenlegi érsek adott a Szekuritáténak, az ügyvéd viszont azt állítja, a főpap jó barátja, aki képtelen lett volna arra, hogy eljátssza a besúgó szerepét. Az érsek kijelentette: börtönnel fenyegették, ezért valóban aláírt egy együttműködési nyilatkozatot, de soha senkit nem jelentett fel. Az egyházi elöljáró azt állítja, nem emlékszik arra, hogy több jelentést is írt volna, csupán egyet, azon a napon, amikor az együttműködési nyilatkozatot is aláírta. Abban a jelentésben valóban előfordul Dobreanu neve. A patriarkátus szóvivője bejelentette: az egyházi autonómiát szabályozó törvények értelmében, a besúgó papok sorsáról csak a szinódus dönthet. /Áldozata védelmezi a görögkeleti érseket? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke azt ígérte, hogy tízezer embert visz a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elé, ha a testület a dossziéját kezdi vizsgálni. Mint mondta, legalább 40 autóbusz érkezik majd a fővárosba az ország négy sarkából. Erre a kijelentésre a PRM Maros megyei elnöke, Margarit Amza azt mondta, hogy „a PRM Maros megyei szervezete ha kell, megvédi Vadim Tudort, és a 40 autóbuszból legalább 10 Vásárhelyről fog elindulni”. Amza az országos elnökéhez hasonló stílusban „ítélte el a Cotroceni-ből elindított cirkuszt”, és támadta Lavinia Sandrut. /(m. e.): A PRM „megvédi Vadim Tudort”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Frunda György RMDSZ-szenátor szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvényen módosítani kell oly módon, hogy a jogszabály büntetéseket határozzon meg azok esetében, akikről bebizonyosodik, hogy felelősek az információk kiszivárogtatásáért. /Frunda: büntetni kell az információk kiszivárogtatóit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Szeptember 1-jén Marosvásárhelyen megtartott sajtótájékoztatóján mutatta be Markó Béla miniszterelnök-helyettes az 1218 oldalból álló, az 1987–1989 közötti időszakban történt telefonbeszélgetéseinek, valamint a lakásában elhelyezett lehallgatókészülékek által rögzített beszélgetéseinek szövegeit tartalmazó megfigyelési dossziéjának másolatát. Markó néhány héten belül könyvet akar kiadni a dosszié által tartalmazott szövegekből. Az RMDSZ prioritásairól szólva a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozására vonatkozó törvénytervezet, valamint a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadtatását nevezte meg. Markó úgy látja, hogy nincs megfelelő akarat a kisebbségi kérdés megoldására. A szlovákiai magyarellenes atrocitásokra utalva az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy ezek bizonyítják: e térségben a nemzetiségek közötti megbékélés folyamata nem visszafordíthatatlan. A szekusdossziék nyilvánosságra hozatala Markó Béla szerint a „közélet megtisztítását” szolgálja, és elsősorban a magas rangú tisztségviselők, a különböző szinteken döntési helyzetben levők dossziéit kell nyilvánosságra hozni. „Nem tudom, hogy ki fog bocsánatot kérni amiatt, hogy éveken át tudtunk nélkül jelen volt a magánéletünkben” – jelentette ki Markó Béla. Markó jelezte, a jövő héten már megkezdik a civil társadalommal, az ifjúsági illetve egyházi szervezetekkel való tanácskozásokat. „Mind a Székely Nemzeti Tanács, mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőit meghívom a párbeszédre, tudni szeretném, hogyan képzelik el az RMDSZ működését” – tette hozzá. /Antalfi Imola: Megfigyelési dossziéjából inspirálódva könyvet ír Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. szeptember 2.

A szlovák kormány betartja az európai normákat és mindent megtesz az idegengyűlölet megfékezésére – közölte Robert Fico miniszterelnök. „A szlovák köztársaság szuverén állam”, és a kormányon lévő pártok „tisztában vannak azzal, hogy mi a szélsőségesség, nacionalizmus, idegengyűlölet” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy nem érzik szükségét annak, hogy e téren bárkinek is elszámoljanak. Kifejtette: szeretné, ha a magyar oldalon ugyanolyan aktívan folynának az ottani esetekkel kapcsolatos rendőri eljárások, mint Szlovákiában, ahol egyes tettesek már börtönben vannak, mások ügyét a rendőrség vizsgálja. Azt mondta, „elítéli az ilyen ügyekből való politikai haszonszerzést. Kijelentette, hogy a szlovák oldalon nem reagáltak „túlfűtötten és agresszíven” arra, hogy festékszóróval lefújták a budapesti nagykövetségük épületét, vagy hogy futballmérkőzéseken „súlyos szlovákellenes” transzparensek jelentek meg. Szlovákiának nem érdeke, hogy „folytatódjon az ellentétes vélemények csatája”. A Ján Slota vezette nemzeti párt kormányra kerülésének hatásával foglalkozó kérdésre Fico felidézte, hogy Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy a szlovák kormány közel áll a fasizmushoz – nem feltétlenül pontosan idézve – „szlovák fasiszta kormányt mondott”. Mit kellett volna tenni? Háborút indítani? Nemzetközi visszhangot kelteni, panaszkodni, vagy nemzetközi eljárást kezdeményezni? – sorolta Fico a kérdéseit, majd azzal zárta le a témát, hogy a „politikusoknak különös szókincsük van” és Németh Zsolt Szlovákiához való hozzáállása különös. Kormányát szociáldemokrata kormányként minősítette, amely – tehát nem az egyes politikusok – soha nem cselekedett az európai normákkal ellentétesen. Az állampolgárok jogaival törődik és nem azzal, hogy „valakik mesterségesen szítják a belső viszályt”. Leszögezte, hogy „az MKP (Magyar Koalíció Pártja) vezetői mindennapos vendégek a magyar minisztériumokban, hivatalokban, folyamatosan egyeztetnek”, és – mint mondta – azt hiszi, hogy „a mostani helyzet elsősorban az ő érdemük”. „Azt hiszem, ez a téma egyedül csak az MKP-ról szól. Én már többször megmondtam, hogy a kialakult helyzet csak nekik felel meg. Az MKP vezetői gazdasági és szociális téren is kudarcot vallottak, hisz ma Szlovákiában épp azokon a magyarlakta területeken a legnagyobb a szegénység, ahol az elmúlt nyolc évben az ő hatalmuk dominált. Úgy tűnik, vissza akarnak kerülni a politikai hatalomba, és ezért egyes egyedi esetekből, melyek bárhol előfordulhatnak a világban, politikai hasznot akarnak húzni” – mondta a szlovák kormányfő. A nyitrai magyarverést „egyoldalúan bemutatott „one side story”-ként minősítette, amelyben a rendőrség majd kideríti, hogy mi történt. /Fico: Szlovákiának nincs szüksége elszámoltatásra. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Elítélte az idegengyűlölet és intolerancia szlovákiai megnyilvánulásait egy fiatal magyar nőt ért közelmúltbeli támadás kapcsán az (ET) Parlamenti Közgyűlésének elnöke, René van der Linden. Üdvözölte, hogy a szlovák hatóságok elítélésüknek adtak hangot a szélsőséges cselekedeteket illetően, ugyanakkor felhívta őket, hogy „egyaránt ítéljék el a gyűlöletbeszéd minden megnyilvánulását”, az Európa Tanács tagállamaként a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos kötelezettségeiknek megfelelően. A szlovák parlamenti pártok csütörtökön elítélték „az intolerancia és a szélsőségesség minden formáját”, de nem írták alá a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokat és magyarellenes atrocitásokat konkrétan elítélő, megbékélést szorgalmazó nyilatkozat tervezetét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Megszűnik a határon túliak budapesti Márton Áron Szakkollégiuma. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a belföldi gazdasági rendteremtés után tekintetét a nemzetpolitikai stratégiaváltás felé fordítja. Megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, s ehelyett kétoldalú tárgyalásokon próbálják, az eddigi tapasztalatok szerint, egymás ellen is kijátszani a Trianon és az utána következők nyomában nyolcfelé bontott magyarságot. A Gyurcsány- s az ezt megelőző Medgyessy-kormányzás alatt a mai Magyarország fokozatosan távolodott az ,,anyaság” fogalmához kapcsolható erkölcsi értékektől, írta Sylvester Lajos. A Márton Áron Szakkollégium /MÁSZ/ megszüntetésével nem csak a másfél évtizedes múltra visszatekintő, másfél ezer határon túlról érkező diák szállás- és tanulóhelyét, hanem a magyar kollégiumi hagyományoknak megfelelő, a szellemi és a nemzeti kultúra otthonát számolják fel. Az intézménycsoportot átsorolják a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézethez. A Balassi Bálint Intézet négy évvel ezelőtt jött létre. Jogelődje Magyar Nyelvi Intézetként és Nemzetközi Hungarológiai Központként működött, a világ minden tájáról érkező fiatalok nyelvi előkészítését vállalta. /Sylvester Lajos: Megszűnik? Megszűnünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-605




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998