udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 744 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-744
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. október 1.

Átadja az 1989 előtti rendőrség, a Milícia dossziéit a belügyi és közigazgatási tárca a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Az átadás több szakaszban történik, első lépésként mintegy 3500 folyóméternyi dosszié kerül át a CNSAS-hoz. Cristian David belügyminiszter kijelentette: a tárca már eljuttatta a központi archívumban őrzött dokumentumok listáját, amelyen főképp a volt alkalmazottak egyéni dossziéi, jelentések, elemzések szerepelnek. A CNSAS tagjait elsősorban a volt titkosszolgálat egykori levéltáraiban őrzött iratok, a börtönökben működő operatív szolgálatokra és a határőrök tevékenységére vonatkozó dokumentumok, valamint a rendőrségi besúgódossziék érdeklik. Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS vezetőségi tagja szerint a vidéki rendőrségi levéltárakban őrzött dokumentumok együttesen tízszer nagyobb archívumot tesznek ki, mint a jelenleg átadandó központi. /Nagy B. István: Napvilágra kerülnek a Milícia dossziéi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Szatmár megyei kirendeltsége megtiltotta Szabó István megyei tanácselnök számára, hogy az elkövetkező 30 napban elhagyja Avasújváros községét, ahol állandó lakhelye található, és naponta köteles megjelenni a helyi rendőrőrsön, jelentette a Mediafax. Májusban négy RMDSZ-es politikus, Szabó István, Erdei D. István parlamenti képviselő, Cseke Attila államtitkár, illetve Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektus ellen indított kivizsgálást a DNA. Az ügyészek közleménye szerint Szabó István tanácselnök Erdei D. István felbujtása nyomán és a másik két említett politikus közreműködésével 2006 végén a költségvetés-kiegészítéskor kapott kormánypénzt nem osztotta el igazságosan, előnyben részesítette azokat a településeket, ahol RMDSZ-es a polgármester. A Mediafax értesülése nem pontos, ugyanis Szabó megjelent munkahelyén Szatmárnémetiben, és a City Rádiónak adott interjúban cáfolta a házi őrizetéről szóló hírt. Az egyik helyi román nyelvű napilap, a Gazeta de Nord Vest azt állította, hogy a „házi őrizetre” vonatkozó utasítást Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester közbenjárására hozta a DNA. A volt megyei RMDSZ-elnök ugyanis a lap szerint így próbál bosszút állni azért, hogy a legutóbbi választásokkor leváltották, és helyébe Szabó István a saját emberét ültette. A City Rádió riporterének kérdésére azonban Szabó István tanácselnök kijelentette, szerinte sem Ilyésnek, sem más RMDSZ-vezetőnek nincs köze a dologhoz. /Babos Krisztina: Bekeményít a DNA. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

Az eTransylvania Egyesület szeptember 28-án Kolozsváron tartotta a II. eTransylvania Pontok Találkozóját. Az „Út a fenntarthatóság és fejlődés fele” címmel megtartott rendezvényen Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány és az eTransylvania Egyesület Tanácsadó Testületének elnöke az e-magyar pontok és az erdélyi informatikai fejlesztések stratégiájának alakulását ismertette. 2003-ban a Magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az RMDSZ közösen dolgozta ki az együttműködés konkrét kereteit. Ennek eredményeként 2004-ben 164 számítógépet helyeztek ki vidékre, 54 iskola eszközparkját javították fel és 10 országos, 8 regionális, 8 szakmai honlap tartalomfejlesztését támogatták. 2005-ben 89 e-magyar pontot hoztak létre, amely a szakmai továbbképzési lehetőséget is biztosított. Létrejött a Hargita Háló mintájára a Maros és a Bihar Háló, és folytatódott a honlapok tartalomfejlesztése is, 41 honlapot támogattak. 2006-ban további 72 e-magyar pont jött létre és elindult az Udvarhely és Gyergyó Háló. Jelenleg több mint 160 e-magyar pont működik Erdélyben és ezzel közel 350 ezren férnek hozzá a modern kommunikációs eszközökhöz – összegzett Nagy Zsolt. /E-pontos informatika. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2007. október 1.

Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2007. október 1.

Szeptember 29-én tartották a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája kilencedik székelyudvarhelyi tanévnyitóját Az ünnepség egy szűk hallgatói réteg számára a tanulmányok befejezését jelentette – sikeres államvizsga után a másoddiplomás hallgatók vehették át okleveleiket. Dr. Kandikó József, a MÜTF rektora mondott beszédet. Az ünnepség előtt egy nappal államvizsgáztak a mesterképzős hallgatók. /Bálint István: Diplomaosztással bátorított tanévkezdés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./

2007. október 1.

Egyelőre szabadegyetem formájában működne a kolozsvári székhelyű Korunk folyóirat szerkesztősége által kezdeményezett tudományos akadémia. A hivatalos oktatási intézményi rang megszerzéséig hosszú az út, mutatott rá Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a szeptember 28-án avatott kezdeményezés megnyitóján. - Az akadémia fiatal humánértelmiség formálását célozza, posztgraduális képzés formájában – mondta el Kántor Lajos. A választott oktatási és kutatási területek az önismeret, magyar–magyar párbeszéd, etnikumközi kapcsolatok és EU-tagországok tapasztalatai tárgyköréből kerülnek ki, hét meghatározott szak keretében. Ezeknek vezetői Kántor Lajos, Balázs Imre József, Márton Attila, Horváth Andor, Kovács Zoltán, Rigán Lóránd és Kovács Kiss Gyöngy lesznek. /Pásztor Krisztina: Akadémiát szült a Korunk Kolozsvárra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2007. október 1.

Már nem csupán magyarországi egyetemi tanárok tanítanak Erdélyben, hanem erdélyiek is Magyarországon, nemcsak magyarországi vállalkozók alapítanak céget Erdélyben, Romániában, hanem erdélyi és romániai vállalkozók Magyarországon. Csökkennek a társadalmi-gazdasági különbségek. A Biennále az eltűnő határokhoz, az integrációhoz járul hozzá, a rendezvényeket évente vagy még inkább havonta kellene megtartani. /Székedi Ferenc: Külhon, belhon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2007. október 1.

Határ menti együttműködésre, vállalkozói inkubátorház létrehozására és a környezetvédő, energiatakarékos tapasztalatok kárpátaljai átadására nyert pályázatokat a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma. Tizennégy éve működik a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület. Alapítója Pécsi Ferenc közgazdász, volt parlamenti képviselő, aki ma is elnökként vezeti a mintegy 60 vállalkozót összefogó szervezetet. A Vállalkozói Fórum szolgáltatásait eddig ezernél is többen vették igénybe, míg a támogatások révén eddig mintegy félezer új munkahely jöhetett létre. Szeptemberben Phare CBC-program keretében két új pályázatot is nyert a Vállalkozók Fóruma. Az egyik pályázat a román–magyar határ menti együttműködést hivatott támogatni. Tárgya egy olyan kezdő vállalkozókat segítő központ, vállalkozói inkubátorház felépítése Szatmárnémetiben, amely a határ mindkét oldaláról egyformán igénybe vehető. A másik nyertes pályázat a Szatmár megyével északon határos Kárpátaljához kapcsolódik, a határ két oldalán élők együttműködésének javításáról van szó. /Sike Lajos: Egymást segítve és erősítve. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2007. október 1.

Egyre szétágazóbbá válik a mintegy két hete Magyarországon kirobbant uniós és kormánytámogatások szabálytalan kezelésével kapcsolatos ügylet. A Zuschlag János, a Magyar Szocialista Párt volt országgyűlési képviselője őrizetbe vételével induló botrány újabb fázisához érkezett. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának Budapesten megszervezett tanácskozásán ugyanis durván kirohant az ügy szereplői ellen. A kormánypárti politikus szerint „néhány tróger” miatt nem válhat általánossá a baloldallal kapcsolatban az a nézet, hogy morálisan tarthatatlan. Kiss a Zuschlag-ügyre utalva úgy fogalmazott, nincs szocialista politikus, „aki ne kívánná ezeket a háta közepére”. A miniszter ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy a kormány élen fog járni a rendcsinálásban és az igazság kiderítésében. Időközben több egykori és jelenlegi kormánytag is tanúként jelent meg a vizsgálatot folytató Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen, köztük Szilvásy György, az ifjúsági tárca volt közigazgatási államtitkára, akit a pályázati rendszer működéséről, a pályázatok elbírálásának valóságos menetéről kérdezték. A jelenlegi a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter is megjelent a főügyészségen, ahol arról kellett tájékoztatást adnia, hogyan működött a civil szervezetek, ifjúsági szervezetek támogatási rendszere. A másik szintén meghallgatott volt kormánytag a Medgyessy-kormányban gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri tisztséget betöltő Jánosi György szocialista országgyűlési képviselő volt. A Fidesz képviselői azt szorgalmazták: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szilvásy György miniszter hozzák nyilvánosságra tanúvallomásukat. /”Trógerek” rontotta imázs. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

Hét végén tartották a két éve önállósult magyar tannyelvű általános iskola névadó ünnepségét Szilágysomlyón, a tizenötödik alkalommal megrendezett Báthory-napok alkalmával. Az ünnepségen a település szülöttjének, Báthory Istvánnak nevét viselő tanintézet tanulói ünnepi műsort mutattak be. Vida Annamária igazgatója elmondta, az egykori ferences zárdában berendezett iskola 2005. óta működik önálló, magyar tannyelvű intézményként, padjaiban idén 285 diák kezdte el az új tanévet. A névtábla leleplezését követően az iskola diákjai kívánságaikat, terveiket tartalmazó, színes léggömböket eresztettek a magasba. A háromnapos ünnepségsorozat szeptember 28-án kezdődött Kristófi Enikő nagyváradi festőművész tárlatának megnyitójával, este néptánctalálkozót tartottak, a debrecenieken kívül a szilágycsehi Berekenye Néptáncegyüttes, valamint a helyi Vadrózsák ifjúsági tánccsoport mutatkozott be. Másnap megszervezték tizennegyedik alkalommal az orvostovábbképzőt. Az Erdélyi Vitézi Rend szervezett avatóünnepséget a katolikus templomban. Hunyadi László, a hagyományőrző, magyarságápoló szervezet főkapitánya a rend harmincegy erdélyi tagját avatta vitézzé. Az ünnepséget szervező Báthory István Alapítvány, fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából emlékplakettel fejezte ki köszönetét mindazoknak, akik az elmúlt másfél évtizedben önkéntesen támogatták az alapítvány munkáját, és hozzájárultak az évente megszervezett Báthory-napok lebonyolításához. Szeptember 30-án a vasárnapi ünnepélyes ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök, majd a rendezvénysorozat vendégei a helyi elöljárókkal közösen megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. /Gyergyai Csaba: Léggömbpostával elküldött tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

Az elmúlt tíz évben a Gyimesek térsége kibillent természeti egyensúlyából. Ennek oka a fakitermelés – hangzott el szeptember 29-én Gyimesközéplokon, ahol Hargita Megye Tanácsa és a Pogány-havas Kistérség konferenciát szervezett Gyimes a XXI. században címmel, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter részvételével. „Az esztelen fakitermelés következményei az olyan természeti katasztrófák, mint a 2005. júliusi árvíz, amikor a környékbeli patakok, valamint a Tatros elárasztották a települést” – fogalmazott Korodi Attila. A jövőben a helyi önkormányzatnak fel kell vállalnia, hogy az ésszerű erdőgazdálkodásért egyeztet minden egyes erdőtulajdonossal. Szükséges a Tatros folyó medrének rehabilitációja, ami 12 millió euró értékű beruházás. Ebből 2 millió euró lehívására már megítéltek egy Phare-pályázatot, és szeptember közepén aláírták a szerződést a kivitelezési tervre. A maradék 10 millió eurót csatlakozás utáni alapokból és állami költségvetésből kell lefedni. /Környezetvédelmi szemmel Gyimesről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Kétnapos szakmai konferencia keretében Gyimes-kutatók próbáltak rávilágítani arra, hogy milyen változások elé nézhet a Gyimesek térsége. Bodor Piroska, Gyimesfelsőlok polgármestere hangsúlyozta: jelenleg a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot a településen. /Daczó Dénes: Jelen- és jövőkép a Gyimesekről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./

2007. október 1.

Pert nyertek a román állam ellen a köztudatban Agache-ügyként elhíresült történet szereplői. Szeptember 27-én hirdetett ítéletet az Európai Emberjogi Bíróság. Reiner Antal, Paizs Ottó, Konrád János és Héjja Dezső azért tettek feljelentést az európai intézménynél, mivel úgy ítélték meg, hogy a román igazságszolgáltatás részrehajló volt, és szubjektíven viszonyult ügyükhöz. A négy kézdivásárhelyi férfi ellen a rendszerváltást követően pert kezdeményezett Aurel Dionisie Agache, az 1989 decemberében meglincselt Aurel Agache milicista legnagyobb fia, aki úgy vélte, hogy apja haláláért az említettek felelősek. Agache, a post mortem ezredesi rangra emelt milicista 1989 decemberéig a kézdivásárhelyi milícia gazdasági osztályának volt a munkatársa, a forradalomkor azonban a céhes város főterén a népharag áldozata lett. A strasbourgi bíróság most úgy határozott, az ötéves ügyvizsgálati idő, valamint az alapfokon, táblabíróságon és a legfelsőbb bíróságokon három éven és négy hónapon keresztül zajló peridő túlságosan hosszadalmas egy normálisan működő igazságszolgáltatási rendszerben, ugyanakkor úgy véleményezett, hogy a négy felperesnek nem volt lehetősége szembesülni az Agache által állított, állítólagos bűnösségüket bizonyító tanúkkal. A strasbourgi bíróság szerint a tanúkat egyetlen kivétellel nem egy román törvénybíró, hanem más, államapparátusi szerv hallgatta ki. Reiner Antal nem érte meg, hogy az Európai Emberjogi Bíróság ítéletét kézbe vehesse. 2006. november 25-én hunyt el, 57 évesen. Abban a házban, amit az erdélyi társadalom összefogásával a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítványnak sikerült megvásárolnia. Az alapítvány azért vette meg a házat, hogy az apja halála miatt kártérítési civil pert indító és azt megnyerő Aurel Dionisie Agache ne tudja elárvereztetni. Reiner összesen húsz hónapot töltött börtönben, majd elnöki kegyelemben részesült. /Bartos Lóránt: Agache-ügy: utolsó felvonás? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2007. október 1.

A hét végén zajlott le az első diákfilmfesztivál, BBTE, a Sapientia Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem közös rendezésében. Szeptember 28-án kezdődött filmek vetítése. A fiatal rendezők nagyrészt a Romániában élő romákról, a kihalóban lévő mesterségekről és a hajléktalanok mindennapjairól forgatták kisfilmjüket. A fesztivál harmadik fedezettje magyar volt, Zágoni Bálint Benedek doktor csodakútja című dokumentumfilmje. /Osváth Dianna: Diákfilmfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

Harmincéves születésnapját ünnepelte az erdélyi táncházmozgalom a hét végén Csíkszeredában. A hetvenes évekbeli indulás Kolozsvárhoz kötődik, aztán a hagyományos népzene és néptánc gyorsan elterjedt Erdély városaiban. Csíkszeredában szeptember 28-tól 30-ig, vasárnap hajnalig a programok mellett spontán táncházakban, együtténeklésekben találtak egymásra régi és újabb ismerősök, barátok. A jubileumi Barozda koncerttel a kezdetek felidézésére terelték a hangsúlyt. A táncházmozgalom Magyarországról érkező hulláma 1977-ben érte el Erdélyt, ahol városról városra terjedt, egymás után nyíltak meg a táncosklubok. Ennek hatására a népi kultúra gyűjtése és kutatása is új lendületet kapott. A Barozda együttes harmincadik születésnapi koncertjén Simó József nagybőgős múltidéző beszélgetésbe kezdett a neves meghívottakkal, köztük Kallós Zoltánnal. A mintegy tizenhatezer dallamot felgyűjtő néprajztudós a népdalok egyetemességére emlékeztetett „A népdal nem múzeumba való kacat, ma is mindenki megtalálhatja benne magát, mert az életről, a szerelemről vagy épp az elválásról szól. Kötelességünk megőrizni és átadni a következő nemzedékeknek” – mondta a Balladák könyve (1971) szerzője, Kallós Zoltán. A Román Televízió magyar adásának szerkesztője, Simonffy Katalin, a híres Kaláka műsorok egyik alapítója régi vágya szerint együtt énekelt a Barozdával, az első erdélyi táncházas zenekarral. Pávai István a Barozda alapítója elmondta, ma is van létjogosultságuk a városi táncházaknak. „Most ünnepeltük először az erdélyi táncházat, ez nem történt meg sem húszéves születésnapján, sem korábban” – mondta el Deák Gyula, a szervezés másik alapembere. „Volt táncház Kolozsváron, Temesváron, Besztercén, Csíkszeredában, de Jászvásáron és Bukarestben is. Mindegyikről próbáltunk megemlékezni most” – tette hozzá a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke. A fellépők sorát ördöngősfüzesi, visai idős táncosok nyitották meg, majd széki és Küküllő menti adatközlők következtek. A kivetítővel régi Kaláka-adásból idéztek fel, a felvételen Panek Kati színésznő leányként énekelt magyarózdi népdalokat, aki mai táncházasok szerint a találkozót megelőző szervezés motorja és lelke volt. A háromórás gálaműsor fináléjában több, mint száz székely ruhás fiú és leány özönlötte el a csarnok játékterét. Elől csíki és balánbányai gyermekek, mögöttük a hivatásos Háromszék táncegyüttes és a Hargita tagjai táncoltak. A hatóságok 1986-ban szüntették be a táncházat, a „rendszerellenes, nacionalista összejöveteleket”, ami a veszély ellenére még összetartóbbá kovácsolta az őstáncházasokat. /Horváth István, Stanik Bence: Három táncos évtized. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2007. október 1.

A magyar gyermekek számára működtetett egyetlen romániai intézet, a Hallássérültek Iskolája Kolozsváron működik. Wolf Erzsébet tíz éve igazgatója az iskolának. A gyógypedagógiai központtá alakuló – ma óvodát és 1–10. osztályos iskolát működtető – intézményben hallássérült, autista, vagy halmozott hátránnyal élő gyermekek tanulnak. A társadalom tabutémaként kezeli a kérdést. „Úgy néznek rájuk, mint valami csodabogarakra, pedig ugyanolyan értékes és kiváló emberek, mint bárki más a világon” – magyarázta Wolf Erzsébet. Kevesen tudnak Helen Kellerről, aki 1880-ban született, és úgy végzett a világon elsőként egyetemet, hogy tanára, Anne Sullivan a lány tenyerébe írva tanította. Merthogy Helen siket és vak volt. A romániai siketeknek a kolozsvári 1. számú, román tannyelvű intézményben engedélyezték a gimnáziumi osztályok indítását, a magyar gyermekek számára ez nem lehetséges. A kötelező tíz osztály utáni továbbtanulás lehetősége legfeljebb szakiskolai képzésre korlátozódik. Becslések szerint Romániában ma a magyar siket gyermekek tíz százaléka jut el ide, az ő esélyeik sokkal nagyobbak arra, hogy gimnáziumban, netán egyetemeken-főiskolákon folytassák tanulmányaikat. Kerekes Attila és Jakab Margit gyógypedagógusok elmondták, Romániában nincs képzés autisták oktatására, aki e téren többet akar tudni, legfeljebb Magyarországon képezheti magát. „Mi még jelbeszédet sem tanultunk az egyetemen, hanem a gyermekektől és egymástól sajátítottuk el azt, itt, az iskolában” – mondja az 1996-ban végzett Polacsek Tamás. Kolozsváron 1888-ban létesült az első iskola hallássérült gyermekek számára. A jelenlegi magyar nyelvű iskola 1959 óta működik a Fellegváron. Itt ma két óvodai csoportban és 15 osztályban 125 magyar gyermek tanul az ország minden vidékéről. Külön csoportokba sorolták a hallássérülteket, az autistákat, illetve a halmozott hátránnyal élőket. /Benkő Levente: Az esélyteremtés iskolája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

A zsombolyai Csekonics Egyesület október 6-tól gazdaképző tanfolyamot indít biotechnológiájú gyümölcs- és zöldségtermesztésről. A képzés ingyenes, és 200 tanórát tartalmaz. Az oktatás román nyelven folyik temesvári egyetemi tanárok előadásában. A tanfolyamot sikeresen elvégzők az EU által elismert gyümölcs- és zöldség-biotermesztői oklevelet kapnak. /Ingyenes gazdaképző tanfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2007. október 1.

Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész a kezében könyvet és gyertyát tartó, „betűhintő” Aranka György-alkotása nyert a Bernády György Közalapítvány által meghirdetett szoborpályázaton. Aranka György író, tudományszervező szobrát, akinek nevéhez az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság 1791-es megalapítása kötődik, jövő év májusában tervezik felállítani Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház mögötti téren. A bronzszobor a járdával egy szinten, kisebb halmon fog állni, amelynek kockakövei a magyar ábécé betűit fogják ábrázolni. /Antal Erika: A betűhintő tiszteletére. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

Kettős ünnepség zajlott Lugoson: negyedszer rendezték meg a Szombati-Szabó István néhai lugosi református pap-költőről, műfordítóról elnevezett nemzetközi szavalóversenyt, illetve a református templom felszentelésének századik évfordulójáról emlékeztek meg. A szeptember 29-én tartott szavalóversenyre 31-en neveztek be Temesvártól Szekszárdig. A zsűri elnöke, mint mindig, dr. Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztor, Szombati-Szabó István szellemi hagyatékának kutatója volt. A templom százéves évfordulója alkalmából Csűry István egyházkerületi főjegyző hirdetett igét, és beiktatták hivatalába Gáll Zoltán lelkészt, aki négy éve segédlelkész Lugoson. /Pataky Lehel Zsolt: Hűség az anyanyelvhez, az anyaföldhöz és az egyházhoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2007. október 1.

Példaértékű, hogy Aranyosmeggyesen a mindössze 43 tagot számláló kis református egyházközségnek sikerült felújítania a templomát. Tizenöt éve voltak utoljára annyian a templomban, mint szeptember 30-án, az ünnepélyes felavatáson. A hit csodákra képes, emelte ki Keresztúri Erzsébet lelkész, a gyülekezet lelkipásztora. A település többi felekezetének tagjai is segíttek. Az ökuménia különben mindig is jellemző volt Aranyosmeggyesre: egymás nagyobb ünnepségeire emberemlékezet óta eljárnak a különböző vallásúak. /(fodor): Bizonyságtétel, hitvallás az, amit tettetek” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 1./

2007. október 1.

Szeptember 27-én, vasárnap immár harmincegyedik alkalommal szervezték meg Gyimesfelsőlokon „A Tatros forrásánál” elnevezésű csángó fesztivált. Bodor Tibor kultúrigazgató elmondta, hogy az iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon léptek fel az együttesek. /Kristó Tibor: Csángó fesztivál Felsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2007. október 1.

Gróf Batthyány Lajos GTP Ifjúsági Klub nyílt Sepsiszentgyörgyön az Amőba Eurocenter Oktatási Központ Csíki utcai épületében. Romániában ez az első, GTP- (General Teenager Project) program keretében megvalósult klub. Az avatószalagot a díszvendég, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan vágta el. Az Amőba-központ már hét éve részese a nemzetközi GTP-programnak. Mostani megvalósítása első az országban, iskolai tevékenységen kívüli ifjúsági klubot hozott létre az Amőba Alapítvány. Szeptember 28-án, az avatóünnepségen Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány elnöke, az oktatási központ vezetője mondott beszédet. Kónya Ádám művelődéstörténész Batthyány Lajos emlékét idézte fel. /Szekeres Attila: / Batthyány-klub nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2007. október 1.

Hatvani Sándor Vármegyeházak és városházak a Kárpát medencében című fényképkiállítását nyitották meg szeptember 27-én Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. A 80-as évek elején kezdte el Hatvani Sándor a Kárpát-medence városainak középületeit fényképezni, és csak 2004-ben sikerült teljessé tenni a gyűjteményt. A fényképeket egy-egy ismeretterjesztő szöveg is kiegészíti: egy rövid megyetörténet, az épület története rövid stíluselemzéssel. /Sz. B. : Megye- és városházák. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2007. október 1.

Életének 88. évében Kolozsváron elhunyt Létay Lajos költő, szerkesztő, publicista. /Aranyosrákos, 1920. jan. 23. – Kolozsvár, 2007. szept. 26./ Lírikusként indult az Erdélyi Helikon hasábjain. A háború után tanárként dolgozott, később az Irodalmi Almanach, a Dolgozó Nő munkatársa, majd a Kolozsvári Magyar Színház dramaturgja. 1959-től harminc éven keresztül az Utunk hetilap főszerkesztője volt. Több vezető közéleti tisztséget töltött be, a párt Központi Bizottságának tagja volt, emiatt később sok bírálat érte. Gyermekverseiben és az erdélyi hagyományokból építkező publicisztikájában maradandót alkotott. Verseit 1990 után a Szabadság is közölte. /Elhunyt Létay Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 1.

A száz éve született Számadó Ernőre /Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30./ emlékeztek Érkeserűn, ahol igazi otthonra talált a Budapesten született költő, meseíró. A második világháború után érkezett a vándorszínészből lett poéta az Érmellékre, ahol az 1956-os forradalom után a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoport tagjaként először halálra ítélték, majd huszonöt évi börtönre enyhítették büntetését. Hat és fél év után szabadult, majd életének hátralévő részét ugyancsak Érkeserűn töltötte, szegényes anyagi körülmények között. Később iskolát neveztek el róla, a hét végén a helyi iskola, a református egyházzal közösen, egész napos rendezvénnyel emlékezett meg Érkeserű „mesebácsijáról”. Boros József méltatta a költő munkásságát. Az érmihályfalvi Gödör Gasztró Galéria (GGG) irodalmi stúdió műsorát követően Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész mutatta be a centenárium alkalmából megjelentetett Fenyőfa a lápon című Számadó-kötetet, amelyben egy illusztrációsorozat is található a lelkész-festő akvarelljeiből. Gavrucza a költőt méltatta, majd a Gavrucza és Fekete Hajnal képzőművész munkáiról Kristófi János festőművész szólt, megnyitván a két alkotó munkáiból nyílt kiállítást. /D. Mészáros Elek: Érkeserű költőjére emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 2.

A Mugur Ciuvica vezette Politikai Oknyomozó Csoport (GIP) két újabb, állítólag a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) származó iratot hozott nyilvánosságra, amelyek a GIP szerint arról tanúskodnak, hogy a SRI pártok után „kémkedik”. Az egyik Virgil Stanciu tábornok jelentése a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azon szándékáról, hogy leváltsa Victor Pontát a képviselőház titkári tisztségéről, a másik Florian Coldea SRI-igazgatóhelyettes beszámolója a „PNL bizonyos szándékairól“. A dokumentumokat átadják a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottságnak, bizonyítékként, hogy a SRI politikai rendőrségi tevékenységet folytat. /Sz. T. : Újabb SRI-s „kémbizonyíték”? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2007. október 2.

Rómában Walter Veltroni polgármester kijelentette: ez év augusztusáig az olasz fővárosban letartóztatottak háromnegyede román nemzetiségű. Erre kíván október 3-án tüntetéssel reagálni a városháza előtt az Olaszországi Románok Pártja. A polgármester azzal is fenyegetőzött: amennyiben Románia nem oldja meg a románok garázdálkodását, egyenesen az Európai Unióhoz fordul a román emigránshullám megfékezéséért. /Dák-római „tömegharcok”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2007. október 2.

Figyelemre méltó Adrian Cioroianu külügyminiszter kijelentése, miszerint nyitott minden olyan kérdésre, amely a magyar–román viszonyt illeti, így az autonómia kérdésköréről is hajlandó tárgyalni. A jelenlegi magyar kormány álláspontja ugyanakkor sokakat kiábrándított. A magyar kormánypártok ünnepélyesen kijelentették, a határon túli magyarok ügyében semmit nem kezdeményeznek ezen közösségek feje fölött, mindenben konzultálnak majd a magyar szervezetek vezetőivel. Az RMDSZ álláspontja autonómiaügyben változatlan, kiáll érte, a többi politikai és civil szervezet úgyszintén. Mindezek ellenére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: az erdélyi magyaroknak nem kell autonómia. Kóka János, az SZDSZ elnöke is nyilatkozott, nem az autonómia, hanem az egyéni jogok segítenek, Göncz Kinga külügyminiszter asszony szerint pedig az új román kisebbségi törvény a megoldás kulcsa. A magyar kormánypártok nyilatkoznak nagy hangon, kioktatóan, közben a gazdasági miniszter Magyarországra hívta dolgozni az erdélyi fiatalokat. A határon túliak támogatását azért elküldik, jó nagy hírverés mellett. Jelenleg tehát van egy román kormánytag, aki tárgyalna az autonómiáról, és van egy magyar kormány, amely számára nem érdekes ez a téma. Ezért nem lehet nagy reményeket fűzni az elkövetkező, november 14-i közös román–magyar kormányüléshez. /Gábor Attila: Közös kormányülésre készülve. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2007. október 2.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 1-jén beszámolt arról Kolozsváron tartott sajtóértekezletén, hogy az RMDSZ kampánystábja összeült, megbeszélte a kampánytervet. Az RMDSZ kampánya során ezúttal is a teljes romániai társadalmat kívánja megszólítani. Az RMDSZ-nek ugyanis elsősorban az erdélyi magyarság számára, de ugyanakkor egész Erdély és az egész romániai társadalom számára van üzenete. Az egyik legfontosabb cél, hogy az RMDSZ aktívan vegyen részt a földrészünkön élő nemzeti kisebbségek jogait szabályozó összefüggő normarendszer kidolgozásában. A szövetség hiteles, felkészült, jelöltjei olyan személyek, akik már bebizonyították, hogy a kisebbségi célok mellett, egész sor általános, az ország valamennyi lakosát érintő ügyben is eredményeket képesek elérni. Markó szerint furcsa, hogy a demokraták, akik jobboldaliaknak mondják magukat, arra készülnek, hogy a bal oldalról jövő támadást megszavazzák. Az RMDSZ nem ért egyet az államfő által – az indítvány megszavazása esetére – javasolt nemzeti egységkormány gondolatával, hanem ez esetben az előrehozott választások kiírását szorgalmazza. Az új régiók kialakításának fő kritériuma a gazdasági érdek, de emellett etnikai, kulturális és történelmi tényezőket is figyelembe kívánnak venni. A kisebbségi törvény elfogadását a szövetség továbbra is szorgalmazza. /T. Sz. Z. : Előkészíti kampányát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2007. október 2.

Markó Béla szövetségi elnök és Winkler Gyula miniszter két különböző helyszínen – Kolozsváron és Temesváron – jelentette be: az RMDSZ két hét múlva, Marosvásárhelyen mutatja be a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepcióját, amelyet közvitára kíván bocsátani. Markó kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint a fejlesztési régiók kialakításánál figyelembe kell venni az adott tájegységek valós nemzetiségi, kulturális, földrajzi és történelmi sajátosságait is. Markóék felvetésére elutasítóan reagált az RMDSZ koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt egyik markáns politikusa. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök, aki elveti az „etnikai alapú közigazgatási egységek” létrehozását. /Bartha Réka, Cseke Péter Tamás: Már bírálják a „régiós térképet”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-744




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998