udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 621 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-621
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. március 1.

Február 28-án a parlament jóváhagyta a Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztését kivizsgáló bizottság létrehozását, ennek elnöke Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke lett. A bizottság létrehozása mellett 258-an szavaztak, 76-an ellene voksoltak, és 21-en tartózkodtak. A bizottságnak március 21-ig el kell készítenie a jelentését. A demokraták úgy vélték, hogy a Basescu felfüggesztésére összehívott parlamenti ülés alkotmányellenes. Emil Boc, a PD elnöke figyelmeztette „partnereit”, hogyha támogatják Basescu felfüggesztését, kilépnek a D. A. Szövetségből. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora kijelentette, hogy az RMDSZ tiszteletben tartja a parlament szavazatát, és kinevezte emberét a bizottságba, bár az RMDSZ nem értett egyet ezzel a parlamenti eljárással. /Voiculescu vezetésével megalakult az államfő felfüggesztését kivizsgáló bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

Markó Béla RMDSZ-elnök úgy véli, hogy Tőkés László református püspöknek nincs esélye független jelöltként bejutni az Európai Parlamentbe. Romániának 35 képviselő helye van az EP-ben, és ahhoz, hogy valaki mandátumhoz juthasson, a szavazatok 3 százalékát meg kellene kapnia, ez pedig lehetetlen egy független jelölt esetében – jelentette ki. /Markó: Tőkés nem jut be az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint a program- és az alapszabályzat-módosítás kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ-nek továbbra is meg kell őriznie szövetség jellegét. Az RMDSZ kongresszusán fogadják majd el az RMDSZ európai parlamenti választási programját. A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az RMDSZ-kongresszus előestéjén, március 1-jén Markó Béla szövetségi elnök. Az Aradon tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. /Tartalmas vitára számít Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2007. március 1.

Kötő József, az RMDSZ programmódosító bizottságának elnöke beszámolt azokról a főbb változtatásokról, amelyeket a szövetség hétvégi kongresszusán fogadnak majd el. Változatlanul célként fogalmazzák meg a romániai magyarság érdekképviseletét, ugyanakkor azonban az uniós struktúrákban való jelenlétet is fontosnak tartják. Az RMDSZ módosított programja leszögezi a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanács hatáskörét. A közoktatás területén a szövetség a kistérségi iskolahálózat rendszerének a kiépítését tűzte ki célul. A felsőfokú oktatást illetően az RMDSZ továbbra is ragaszkodik az önálló állami magyar egyetem létrehozásához. /Farcádi Botond: Frissít a szövetség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

Sepsiszentgyörgy vendége volt Tőkés László püspök, aki független jelöltként indul a májusi európai parlamenti választásokon. Az elmúlt tizenhét év történetében először fordul elő, hogy egy voksoláson nem az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselője. Amióta a püspök bejelentette, hogy függetlenként indul az európai parlamenti választásokon, igen éles támadásba lendültek az RMDSZ vezetői, rengeteg vádat megfogalmaztak, s köztük az egyik legsúlyosabb az egységbontás. Tőkés László ajánlotta, hogy kompromisszumra nyújtana lehetőséget, ha Sógor Csaba szenátor felkerülne e lista második, bejutó helyére, de erre sem jött válasz. Megszólalt Sólyom László köztársasági elnök, aki közvetve ugyanezt javasolta, megszólalt az Erdélyi Református Egyházkerület, nyílt levelet intézett az SZKT-hoz Csoóri Sándor aláírótársaival, Mádl Ferenccel, Vizi E. Szilveszterrel, Bábel Balázs kalocsai érsekkel, és alulról is az az elvárás érkezett. Ezt a történelmi pillanatot szalasztotta el az RMDSZ. Elhangzott a javaslat Szilágyi Zsolt és Toró Tibor részéről, hogy Markó Béla és Tőkés László legyenek listavezetők. Tőkés László nem lát garanciát arra, hogy az RMDSZ jelöltjei megfelelő módon képviselik majd az autonómiát, ráadásul Székelyföld nincs igazán bejutó helyeken reprezentálva. A másik sokszor hangoztatott vád, hogy Tőkés László a múltat jelenti. Ez sértő állítás, másfelől az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering is kiállt a püspök mellett, akkor őt is ki lehet rostálni az EP-ből. /Farkas Réka: Létfontosságú az autonómia. Interjú Tőkés Lászlóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2007. március 1.

A kisebbségi politizálás problémái Romániában is elértek egy kritikus szintet, és úgy tűnik, a május 13-i EP-választások rámutatnak a helyzet tarthatatlanságára. Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), mind e szervezeten kívül politizáló magyar „ellenzéki” csoportosulásoknak újra kell gondolniuk viszonyukat választóikhoz és egymáshoz, azaz változtatniuk kell politikai programjukon – olvasható a Budapest Analyses elemzésében. Az RMDSZ erdélyi magyar ellenzékének első alkalommal nyílik lehetősége, hogy felmérje választói támogatottságát. /A romániai magyarság lehetséges képviselete az Európai Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

Megfélemlítés a célja annak a bűnvádi eljárásnak, amelyet politikai és gazdasági érdekcsoportok lejáratásának vádjával indítottak ellenem – állította Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletember, a CFR labdarúgóklub és az épülő Polus City Center tulajdonosa. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (DIICOT) korábbi közleménye homályosan utalt arra, hogy Pászkány Árpád fizetett volna a Gazeta lapoknak azért, hogy azok lejárató újságcikkeket közöljenek Iulian Dascalu iasi-i üzletemberről, Pászkány konkurenséről. /Kelemen Tamás: Pászkány visszavág. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

Számtalan tiltakozási akció, tüntetés, éhségsztrájk után rendeződni látszik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügye. A tanácsülésen elfogadták azt a javaslatot, amely a tanintézménynek és a területet „elvitató” ortodox egyháznak is kedvez. Eszerint mindaddig, míg nincs saját sportpályája, a gimnázium a legközelebbi iskola pályáját használhatja, az önkormányzat pedig – szükség esetén – biztosítja a diákok oda-visszautazását. /Both Abigél: Megoldódott a sportpályaügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2007. március 1.

Kézdiszéken a tervezettnél lassabb ütemben halad a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazás. A legnagyobb gond az emberhiány, kevés a kérdezőbiztos, egyelőre főleg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagsága állt az ügy mellé. Bakk Dávid László, a Kézdiszéki Székely Tanács alelnöke, a népszavazás főszervezője elmondta: az ifjúsági szervezet önkéntesei a múlt hét végén végigjárták Ikafalva és Futásfalva portáinak zömét. A hét végére jelentkeznek a népszavazás folytatására az Erdélyi Magyar Ifjak önkéntesei is. /Iochom István: Önkénteseket várnak (Népszavazás Kézdiszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2007. március 1.

A Székelyvásárhely Egyesület által szervezett előadás-sorozat célja a székelyföldi önrendelkezés különböző aspektusainak megvilágítása. A marosvásárhelyi Kövesdombi Unitárius Egyházközség tanácstermében március 1-jén Pál-Antal Sándor, Fodor Imre, Izsák Balázs és Bod Aladár értekezik az önrendelkezés történelmi, jogi és gazdasági hátteréről. /Újra a székelyföldi autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2007. március 1.

Földcsuszamlás miatt Háromszéken az a veszély fenyegeti a dobollópataki lakosokat, hogy településük elszigetelődik a külvilágtól. A 350 lakos egyetlen kapcsolata a külvilággal a 15-ös országút, amelyet február 28-a óta több tonna föld borít. Dobollópatakon az elmúlt években több ízben is történt már hasonló földcsuszamlás, a polgármester szerint 150 ezer lejre lenne szükség a veszélyessé vált domboldal megerősítéséhez. /Kovács Zsolt: Járhatatlan országút. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

A tervezett képzőművészeti szak beindítását segítő adományt vehetett át a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem vezetősége a magyarországi Béres Alapítványtól. A húsz korszerű számítógépet Béres Klára, az alapítvány elnöke személyesen adta át. Béres András, az egyetem rektora elmondta: a tervek szerint ősztől induló képzőművészeti szak munkáját segítik majd az adományként kapott számítógépek. Kovács Levente, az egyetem magyar tanszékének vezetője közölte: a díszlettervezéshez kapcsolódó új szakra vonatkozóan jóváhagyási kérelmet nyújtanak be a minisztériumnak. /Új szakot indítanának. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

Építőteleppé alakult a kézdivásárhelyi Vigadó művelődési ház belseje, a tervek szerint szecessziós épület nagyterme hamarosan visszanyeri eredeti pompáját. A Vigadó ötszáz férőhelyes színháztermét a kommunizmus éveiben teljesen átalakították. /Bartos Lóránt: Domborodnak a páholyok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

Február 27-én az evangélikus-lutheránus templom imatermében tartotta tisztújító közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. A leköszönő Pávai Gyula elnök tulajdonképpen az 1990-es januári újraalakulástól egész a mai napig foglalta össze a végzett tevékenységet – nem feledve a Havi Szemlét, a Fecskés Könyveket, a könyvtárat, a népfőiskolává nemesedett Kölcsey-csütörtököket, a színjátszó mozgalmat, amely 15 színművészt “termelt ki”, az emléktáblákat, valamint a sok-sok nehézséget, amelyet hol saját erőből, hol hathatós közösségi támogatással győztek le. Bognár Levente aradi alpolgármester az évek során folytonosan segítette a Kölcsey Egyesület különböző akcióit, most felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi törvénykezés a kulturális tevékenységek pénzelését a sikeres pályázatoktól teszi függővé, s ehhez a Kölcseynek is alkalmazkodnia kell. Pávai Gyula kifejtette, hogy az utóbbi időben magára maradt az egyesület irányításában. Ezért most a tisztségviselők választásakor többen is vállaltak feladatkört. Az újraválasztott Pávai Gyula elnök mellé Lehoczky Attila ügyvezető elnökként, Berecz Gábor titkárként, Ruja Ildikó irodalmi szakosztályi vezetőként került. /(Kiss): Újraválasztották Pávai Gyulát. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2007. március 1.

Elhunyt Molnár János evangélikus lelkész /sz. Diósgyőr, 1921. jan. 29./ 1943-ban szentelték lelkésszé, először a felvidéki Jolsva, majd Kolozsvár, utána pedig Marosvásárhely volt a szolgálati helye, ahova 1944. augusztus 23-án érkezett meg. Egy időre még visszarendelték Nyíregyházára, ahol püspöke megkérdezte tőle, hajlandó-e Marosvásárhelyre visszamenni, akkor is, ha esetleg országhatár kerülne közéjük? Molnár János válasza egyértelmű „Igen!” lett. Így került vissza Marosvásárhelyre. Sokan kérdezték tőle, miért éppen akkor jön, amikor mindenki megy? – „A nyájnak éppen most van szüksége a pásztorra!” – mondta. Így kezdte meg 52 évig tartó szolgálatát Molnár János, neve lassan Marosvásárhellyel összenőtt fogalom lett. Egy mára már letűnt kor értékrendjét és embertípusát képviselte. Sokszor megakadályozták, hogy külföldre utazzon, és sokszor felszólították, hogy menjen, de végleg, családostul! Február 21-én hetedhét országból összesereglettek az eltávozottak, temetni jöttek. /A régi Vásárhely egy kis darabja tűnt el vele. Elhunyt Molnár János evangélikus lelkész. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2007. március 1.

Marosfelfaluban a református egyház tulajdonában levő Árpád-kori templomot mintegy 800 évvel ezelőtt, II. Géza magyar király idejében építették a betelepített szászok. A hajó IV. Béla-kori, erről a falba helyezett téglák tanúskodnak. A templom udvarán levő temetőt Szent László rendelete után kezdték használni. E történelmi műemléket szeretné az egyházközség felújítani. Borbély László miniszter megígérte, ha elkészül a terv és a munkálatok költségvetése, megpróbál segíteni. A helyi önkormányzat támogatja a romtemplom felújítását. /(vajda): Ritka műemlék a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2007. március 1.

Tizedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület (ODFIE) versmondó és népdaléneklő versenyének országos döntőjét. 1998-ban az első hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, az elmúlt hét végén a Nyárádszeredán a Művelődési Ház adott otthont az Erdély különböző vidékeiről összesereglett fiataloknak. Több mint száz fiatal vett részt az eseményen, közülük 43-an szavaltak, 24-en pedig a népdalversenyre neveztek be, a többiek kísérőként jöttek. Sándor Krisztina, az egylet főtitkára elmondta, hogy a versenyzők olyan erdélyi városokból, és környező településekről érkeztek, ahol egyletek működnek unitárius egyházközösségekben. Így Kolozsvár, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy is képviseltette magát a Maros megyeiek mellett, sőt, budapesti versenyzők is színre léptek. A versmondó versenyen első díjas Szabó Csengele lett, a népdalvetélkedőn pedig Virág Tímea Helga. /Berekméri Ildikó: Versmondó és népdalverseny Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2007. március 1.

A Székely Golgota című rockopera Papp Kincses Emese és a Role együttes harmadik közös produkciója, a Ne késsetek, harangok! és a Szent Erzsébet oratórium után. A rockoperát – amely az 1764-es madéfalvi vérengzés tragikus eseményeit örökíti meg – tavaly mutatták be Csíkszeredában, a hétvégén pedig Kolozsváron és Marosvásárhelyen adták elő. Papp Kincses Emese író, zeneszerző elmondta, hogy a zongora szakon végzett a marosvásárhelyi konzervatóriumban. Az általa rendezett előadások üzenete a mának szól. A Ne késsetek, harangok! az első közös produkciója volt a Role együttessel. Ezelőtt tizenegy évvel úgy érezte, hogy a rendszerváltozás eredményeiben csalódott emberekben erősítenem kell a hitet, a bátorságot. Ezért választotta a Páskándi Géza szövegkönyve és a Kormorán együttes által megzenésített A költő visszatér című rockoperát, amit átdolgozott. A Szent Erzsébet legendája és a Székely Golgota teljes egészében saját produkció, ő írtam a verseket, és ő szerezte az alapdallamokat. Papp Kincses Emese nem végzett rendezői szakot, de sokat tanult rendező testvérétől, Elemértől. /Szucher Ervin: Valóság és álom között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

A Kolozsvár Társaság szervezésében Bartók Bélára emlékeztek. Benkő Judit és Fodor Attila muzikológusok előadását a Bartók-hegedűduók követték, Béres Melinda és Márkos Albert hegedűművész lépett fel. /N. -H. D. : Bartókra emlékeztek a Kolozsvár Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 1.

Az Amaryllis Historikus Együttes tizenöt éve foglalkozik Kolozsváron a reneszánsz szellem visszahonosításával, mutatott rá a csapat egyik alapítója, László Bakk Anikó zenepedagógus. A Mátyás-ház a legalkalmasabb arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb királya emlékének ápolásával összekötve, helyszínül szolgáljon rendezvényeiknek. A házban működő Képzőművészeti Egyetem évről évre beengedi őket, segíti munkájukat. A magyar kormány Mátyás-évnek nyilvánította 2008-at. Már meg is keresték őket, hogy mivel tudnának hozzájárulni a királlyá avatás 550. évfordulójának megünnepléséhez. /Stanik Bence: Mátyás öröksége. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2007. március 1.

Temesvár Jecza Péter bronzszobrainak kiállításával avatták fel az új elegáns magángalériát. A Calina Galéria tulajdonosa, Cristescu Alina. A megnyitón a Jecza Péterről készült filmet vetítették. A Galéria további tervei között szerepel Kocsis Rudolf alkotásainak bemutatása is. /(Sz. I.): Új magángaléria nyílt a Belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2007. március 2.

Az RMDSZ alapszabályzatának és programjának az európai integráció modern követelményeihez való módosítása lesz a fő témája az RMDSZ nyolcadik kongresszusának, amely március 2-3-án ülésezik Aradon. Az érdekvédelmi szövetség legfőbb döntéshozó fóruma elnököt is választ, a tisztségre Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke az egyetlen jelölt. A kongresszus szlogenje „Szövetség az Unióban!”, központi alakja pedig a város egyik történelmi jelképe, a Szabadság-szobor. Az eseményre összesen 554 küldöttet, körülbelül 130 meghívottat és 150 újságírót várnak. /Ma kezdődik Aradon az RMDSZ kongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2007. március 2.

Nem utasította el, de nem is fogadta el március 1-jén a parlament két házának együttes ülése Traian Basescu államfő arra vonatkozó kérését, hogy referendumot írjanak ki a romániai választási rendszer megváltoztatása érdekében. Basescu azt szeretné elérni, hogy a következő választásoktól kezdve az egyéni kerületek alapján személyekre voksoljanak a szavazati joggal rendelkező állampolgárok. A parlamenti szavazást hamarosan megismétlik, mert most a határozat nem tekinthető elfogadottnak. Basescu mindenképpen élni szeretne alkotmányos jogával, és eltökélt szándéka kiírni a referendumot. Az RMDSZ ellenzi a változtatást, mert a tervezett választási rendszer szinte mindegyik formája alaposan csökkentené a romániai magyarság parlamenti képviselete által megszerezhető mandátumok számát. /B. T. : Basescu konzultációra hívta a pártokat. A parlamenttel való egyeztetés egyelőre sikertelen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2007. március 2.

Több pontban is módosul az RMDSZ felépítése, működési elve az aradi kongresszus után, ha a küldöttek elfogadják az alapszabályzat-módosító bizottság javaslatait. A korábbi Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) átalakult Szövetségi Állandó Tanáccsá (SZOT). A testület havonta legalább egyszer ülésezik. A SZÁT irányítja az RMDSZ folyamatos tevékenységét, politikailag irányítja a szenátusi és képviselőházi frakciókat. A SZÁT kétharmadának támogatásával – konkrét kérdésben meghatározott magatartás követését írhatja elő a frakciótagok számára. A Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) átalakul a Kulturális Autonómia Tanácsává (KAT). Bevezetik az elszámoltatás intézményét is. A választott tisztségviselőknek negyedévente beszámolót kell írniuk a tevékenységükről. /Cs. P. T. : Operatív döntéshozatal, szigorú számonkérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2007. március 2.

Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2007. március 2.

Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platformvezetője szerint a most kezdődő aradi kongresszuson azok a fazonigazítások fognak megtörténni, amelyre a szűkebb vezetőség már rábólintott. A Szabadelvű Kör azt javasolta, hogy az RMDSZ készítsen új programot, középtávú célkitűzésnek a közigazgatási régiók, ezen belül a Székelyföld régió létrehozását jelölje meg. Másrészt javasolták, hogy az RMDSZ tekintse egyik távlati céljának Románia föderalizálásának tervét a történelmi régiók mentén. Markó Bélának nincs ellenjelöltje, a csúcsvezetés vigyázott az elmúlt évtizedben arra, nehogy valaki olyan tapasztalatokra tegyen szert, hogy eséllyel meg tudjon küzdeni az elnökségért – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. /Fazonigazítások várhatók csupán – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2007. március 2.

Nincsenek különösebb elvárásai az RMDSZ-kongresszussal szemben Toró T. Tibor Temes megyei képviselőnek, a szövetség egykori legjelentősebb ellenzéki platformja, a néhai Reform Tömörülés elnökének. „Nem hiszem, hogy ezt a Szövetséget belülről meg lehet reformálni” – jelentette ki. Az elmúlt 14 év alatt, amióta Markó tölti be az elnöki tisztséget, már-már személyes viszony alakult ki a kongresszusi küldöttek és közte olyan értelemben, hogy a szövetségi elnök vagy valamilyen pályázatukat, vagy a kinevezésüket támogatta valamilyen funkcióba. – Az erdélyi magyarság alapvető célkitűzése, a közösségi autonómiák megvalósítása nem változott meg, ebből a szempontból nincs mit alakítani a programon. Meg kell viszont jelölni azokat a súlypontokat, amelyek az uniós csatlakozásból eredően fontossá válnak. Az RMDSZ alapszabályzat módosítása centralizál, homogenizál, az operatív testületek felé próbálja elvinni a döntéshozás felelősségét és jogát. Ez bezárkózás. /Esélytelen a reform az RMDSZ-ben. Toró T. Tibor képviselő borúlátó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2007. március 2.

Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője leszögezte, értelmetlen olyan kérdésben népszavazást kiírni, amelyre egy adott közösségnek megvan a válasza. Ilyen a Székelyföldön lelkesedést kiváltott, úgynevezett autonómia-referendum. Verestóy szerint „nem jó népszavazás tárgyává tenni a bonyolult, sok válaszlehetőséget magába foglaló kérdéseket. Ilyen a választási rendszerek kialakítása. ” Arra a kérdésre, hogyan lehet megoldani a politikai osztály megújulását, Verestóy válasza: a belső demokrácia erősítésével. Erre az RMDSZ eddigi gyakorlata, hogy belső választások útján korporatív jelleggel állít össze jelöltlistát. /Simon Judit: Az egyéni szavazókörzetes választás veszélyei. Interjú Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2007. március 2.

A romániai magyarság érdekképviseletének olyan kongresszusát volna jó megtartani, amelyen politikai árnyalatoktól és meggyőződésektől függetlenül összegyűl az erdélyi magyarság vezetőinek színe-java. Markó Béla, Tőkés László egyaránt – egyszóval: mindenki. 2003 februárjában Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusa elsöprő többséggel szavazott az összefogás ellen azáltal, hogy törölte az alapszabályzatából a tiszteletbeli elnöki tisztségről rendelkező részt. Emiatt fogalmazódott meg tételesen a szatmárnémeti Láncos-templomban a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek az RMDSZ kongresszusával párhuzamosan zajló közgyűlésén az egyéb politikai alternatívák lehetősége. A Szatmárnémeti óta eltelt négy év alatt az egység, összefogás helyett a széthúzásnak, a marakodásnak és a civakodásnak lehetünk a szemtanúi, írta a lap munkatársa, Papp Annamária. Románia európai integrációja új helyzetet teremtett a romániai magyarság életében, az RMDSZ programját igazítani kell a megváltozott helyzethez. /Papp Annamária: Nyitás vagy bezárkózás? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2007. március 2.

Markó Béla egyelőre leválthatatlan. Nagy baja, mondhatni tragédiája ez Markónak. Munkabírás, egyensúlyérzék és szónoki tehetség dolgában annyira fölötte áll a többiek, hogy minden „újítás” öncélúnak és diverzánsnak hatna, írta Ágoston Hugó publicista. A veszély ebben személye kultuszának erősödése. Felelőtlenség, hogy egyesek az egyházat is megkísérlik mozgósítani, az erdélyi magyarság társadalmi békéjét feláldozva. /Ágoston Hugó: Felelősségtől lelkiismeretig. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2007. március 2.

Míg Szatmárnémetiben még az erdélyi magyarság egyetlen politikai szervezete próbálta számba venni teendőit, ma Aradon – jóllehet a legnagyobb befolyással rendelkező, de mégiscsak – az egyik tábor gyülekezik. A tábornak ráadásul a másik táborral való választási mérkőzésre kell készülnie. Ezért az aradi tanácskozásnak vívmánykongresszusnak, kampánykongresszusnak kell lennie. A kampányszempontokat szolgálja a helyszínválasztás is. Az RMDSZ az elmúlt három évben az aradi Szabadság-szoborcsoport nőalakjával, Hungáriával hirdette magát. /Gazda Árpád: A szobor árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-621




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998