udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 673 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 661-673
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. május 2.

Több mint tízezer résztvevője volt május 1-jén a Szociáldemokrata Párt (PSD) bukaresti menetelésének, amelyen részt vett Mircea Geoana pártelnök is. Emil Boc polgármester reméli, hogy Kolozsváron a Traian Basescut támogató, május 9-ére tervezett tüntetésnek 15 ezernél több résztvevője lesz. A PD a következő napokban négy tüntetést szervez Traian Basescu támogatására, Kolozsváron kívül Konstancán, Krajován és Jászvásáron. /Majálisozás Basescu ellen Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság elnöke május 2-ára testület elé hivatta George Maior SRI-igazgatót, akinek be kell mutatnia az első helyettese által készített és kiszivárogtatott jegyzetek kapcsán folytatott belső vizsgálat eredményeit. Két hete a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszellőztette Florian Coldea a SRI aligazgatójának feljegyzését, amely három, politikai rendőrségi tevékenységgel vádolt jelenlegi alkotmánybíráról tartalmaz információkat. Mircea Geoana PSD-elnök szerint az iromány azt bizonyítja, hogy Traian Basecu információkat kért a szolgálatoktól az alkotmánybírák esetleges szekusmúltjával kapcsolatban. Így próbált nyomást gyakorolni rájuk, annak érdekében, hogy a személyére vonatkozó parlamenti felfüggesztési kezdeményezést negatívan véleményezzék. /G. G. : A SRI-bizottságnak ad magyarázatot Maior. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. máj. 2./

2007. május 2.

A bukaresti politikai érdekcsoportok bosszúhadjárata az államfő ellen az uniós politika csődjének tükre, ugyanakkor magát az Európai Uniót is destabilizálhatja – írta Tom Gallagher neves brit történész, a romániai viszonyok kiváló ismerője a Financial Times-ban megjelent cikkében. Románia az első olyan EU-tagállam, amelyben a gyakorló elnököt felfüggesztik tisztségéből. Románia uniós csatlakozásának pillanata a keményvonalas kommunizmusból való átmenet végét kellett volna hogy jelentse. Hosszú évek után, amelyek alatt az igazságszolgáltatás a mindenkori hatalom kiszolgálója volt, most több olyan jelentős politikai személyiség ellen is bűnvádi eljárás indult, akik nem tudtak megnyugtató magyarázatot adni vagyonuk eredetéről. Azonban a román oligarchiák ellentámadásba lendültek. A reformokat beindító igazságügyi miniszter, Monica Macovei, a politikai elit által gyűlölt egykori emberjogi aktivista ma már nem tagja a kormánynak. A kormány az EU csatlakozás óta leállt a reformokkal. Amikor az EU-hivatalosságok ezt szóvá tették, a román kormány ingerülten reagált: már nem jelöltország, hanem teljes jogkörrel rendelkező, független tagállam. Brüsszel csak nagyon keveset tehet azért, hogy Romániát kötelezze a vállaltak tiszteletben tartására. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök dúsgazdag autókereskedő, számos más üzleti érdekeltséggel, amelyek szorosan kötik őt a kőolaj-privatizációt lefölöző Dinu Patriciuhoz, akinek cége, a Rompetrol a legnagyobb befizető az állami költségvetésbe. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kitartóan fékezte az EU követelésére beindított reformfolyamatot, 2007 elején pedig szövetkezett Tariceanu liberálisaival Basescu ellen. Időközben a Basescu-ellenes koalíció támogatást nyert az Európai Parlament szocialista, illetve liberális frakcióitól. Tariceanu amerikai tanácsadókat bérelt segítségül az államfő elleni harcban. A bukaresti érdekcsoportok nem fognak tétovázni, ha gazdasági érdekeik úgy kívánják meg, hogy szövetkezzenek az oroszokkal – elsősorban az energia szektorban. Románia így Oroszország meghosszabbított keze lehet az EU-ban. /Románia: a reform halála. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Az RMDSZ több megyei szervezetében elégedetlenséget váltott ki az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) döntése, amely szerint az érdekvédelmi szervezet nem támogatja Traian Basescut a leváltásáról szóló referendumot megelőző kampány során. Az RMDSZ álláspontját a Demokrata Párt (PD) vezetői is élesen bírálták. Ioan Oltean alelnök bejelentette: a demokraták mindenfajta együttműködést beszüntetnek az RMDSZ-szel. „Úgy tűnik azonban, az RMDSZ vezetőinek anyagi érdekei fölötte állnak a magyar közösség érdekeinek” – mondta Ioan Oltean. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke csalódottságának adott hangot az RMDSZ vezetésének állásfoglalása miatt, ugyanakkor nehezményezte, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán (TEKT) a helyi vezetők véleményét nem kérték ki, hanem egyszerűen közölték velük a döntést. László Attila rámutatott arra, hogy mind az RMDSZ, mind a PD az Európai Néppárt tagja, így a két alakulat gyökeresen eltérő álláspontja érthetetlen. Ugyancsak a Demokrata Párttal való helyi szintű együttműködés mellett állt ki Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének hét végén újraválasztott elnöke. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke reményét fejezte ki, hogy a SZÁT döntése nem befolyásolja a PD-vel való együttműködést Bihar megyében. Az RMDSZ csúcsvezetésének álláspontját Eckstein-Kovács Péter szenátor is élesen bírálta. /Farcádi Botond: Zúgolódó megyei szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

A hazai politikai osztály kedvezőtlen lépési ellenére „Románia lassan, de biztosan halad afelé, hogy regionális középhatalmi státust szerezzen magának” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Szerinte gazdasági téren sokat elértek. Erre mondott példát: most a napokat sokan arra használták, hogy elutazzanak, a bolgár tengerparton szinte kizárólag csak románul beszéltek, az éttermek étlapjai román nyelven kínálták a menüt. Vannak viszont, akik a minél rosszabb, annál jobb elve alapján gondolkodnak. /Salamon Márton László: Minél rosszabb, annál jobb? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2007. május 2.

„Mi az erdőt nemcsak az örökhagyóknak, hanem azok fiainak és unokáinak küzdöttük vissza. A közbirtokossági erdőtulajdon mindig a közösség gazdasági gyarapodását szolgálta, és ennek így kell lennie a jövőben is. ” Így fogalmazott az RMDSZ képviselőházi frakciója 2004. május 4-én abban a közleményben, amelyben a székelyföldi közbirtokossági erdők eladása ellen foglalt állást. A Kelemen Atilla vezette frakció akkor a tulajdonában lévő erdő eladásáról döntő zágoni Bóta közbirtokosság ügyében szólalt meg. Azonban az erdő csak akkor gyarapítja a tulajdonosát, amikor a csemete kivágható fává terebélyesedett. Ez pedig százévente egyszer történik meg. Közben az erdő csak viszi a pénzt. Ezen a helyzeten változtatott a tavaly novemberben elfogadott vadászati törvény, mely az erdőtulajdonosoknak is juttatott a vadászatból származó busás haszonból. Kelemen Atilla egykori frakcióvezető törvénytervezete azonban ellentmond ennek az elvnek. /Gazda Árpád: Ki áll az erdő felől? = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Harmincöt székelyföldi polgármester és térségfejlesztő szakember látogatott el Esztergomba. A vendégeknek magyarországi és szlovákiai szakértők tartottak előadásokat eddigi tapasztalataikról. A tanulmányúton Esztergomról is hallhattak előadást. A budapesti Hídvégi Mikó Intézet igazgatója, Horváth Tamás a határon túli szervezetek pályázási szokásairól beszélt. Figyelmeztetett: a székelyföldi szervezetek nem használják ki eléggé a román pályázati lehetőségeket sem. Erre pedig szükség lenne, mert a megpályázható magyarországi források egyre csökkennek. /Kozán István: Székelyföldi polgármesterek Esztergomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2007. május 2.

Ritka életpálya a néhai Tonk Sándoré /1947-2003/. Keveseknek adatik meg, hogy iskola- és egyetemalapító feladattal bízzák meg, s hogy hozzájárulhasson a közösség életében döntő fontosságú intézmény létesítéséhez. S keveseknek adatik meg az a tudás, amely a nemes feladat végrehajtásához szükséges. Néhai Tonk Sándor egyetemi professzornak mindez megadatott. /Keresztyén hit és közösségvállalás egy életen át Hatvanéves lenne Tonk Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./ Tonk Sándor /sz. Kolozsvár, 1947. máj. 2./ református értelmiségi családban született, ez a tény döntő módon határozta meg életét, vallotta. Megismerhette az erdélyi magyar tudományosság nagy alakjait: a történetírás nagy öregjét, Kelemen Lajost, a művészettörténész Entz Gézát, a nyelvész Szabó T. Attilát s még sok mást. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes történelem tanszéken végzett. Különösen nagy szerepet játszott életében dr. Jakó Zsigmond professzor, aki tanulmányait kezdettől fogva szeretettel követte. Tudományos kutatóként 1969-től a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár munkatársa volt. 1972-ben lett a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézetének tudományos munkatársa. 1992-ben kinevezték a kolozsvári tudományegyetem történelem karára. Első könyve Erdélyiek egyetemjárása a középkorban (Bukarest, 1979) volt. Mindenkor szakított időt arra, hogy egyháza megbízatásainak, valamint az erdélyi magyar tudományszervezés, az oktatásügy feladatoknak eleget tegyen. 2000. februárjától a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökeként vett részt az önálló Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében. /Vallomás magamról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Az egyetemlétesítés első alapelve az volt, hogy a hiányszakokat kell pótolni a Sapientia–EMTE-n. Másrészt azok a szakok valósuljanak meg, amelyek életképességét a helyi civil kezdeményezések biztosítják. Tonk Sándor rektor többször hivatkozott az egyetem történeti hivatására: a Ferenc József Tudományegyetem jogutódjaként kell tekinteni minden magyar nyelvű felsőoktatási kezdeményezés megvalósulását, emlékezett Tonk Sándorra dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia–EMTE jelenlegi rektora. 2007-ben történik az ezelőtt hat évvel beindított szakok akkreditációja. A Sapientia Alapítvány kezdeti szakaszában több olyan programot működtetett, amelyek a kolozsvári magyar diákközösség javát szolgálják: például a jogász-, közgazdász-kollégiumi, a vendégtanár- és a könyvkiadási programokat. Az egyetem minőségi oktatást vállalt olyan korban, amikor a felsőoktatás versenyében a minőség háttérbe szorult, s a középiskolai képzéssel is gondok vannak. A Sapientia-rendszerhez tartozó Kutatási Programok Intézetén a mai napig érződik az intézményteremtő kezdeti lépések hatása. Az egyetem alapítása nem volt mentes a vitától, az irigykedéstől. Ma az egyetemet számon tartják, része az akadémiai közösségnek. /Tonk Sándor döntései az egyetem ügyét szolgálták. Beszélgetés Dávid Lászlóval, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Egyre többet hallat magáról „nemzetpolitikai” témákban Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa, aki 1997-ben a Magyar Hírlapban készítette elő azt a balliberális offenzívát, mellyel az SZDSZ erdélyi képviselői, jelesül Magyari Nándor László és Cs. Gyimesi Éva nekitámadtak az önálló magyar egyetem koncepciójának, „szakmai” érveket felhozva a nemzetpolitikai törekvés ellen. A Babes–Bolyai Egyetem említett két tanára volt a fő exponense annak a médiaoffenzívának is, melyet a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása után indított Bányai Péter, Fey László és néhány figura az erdélyi magyarság autonómiaigényét megfogalmazó dokumentum ellen. Törzsök demagóg szövegeket enged meg magának az utóbbi időben. Azok után, hogy kiderült tavaly ősszel (Gyurcsányék maguk által is elismerten törvényszegés útján kerültek hatalomra), továbbá azok után, hogy október 23-án a békésen tiltakozó polgárok százait brutálisan megverették, a letartóztatottakat a rendőrségen megalázták, megkínozták, közvetlen közelről lőttek szembe embereket, a kormány pedig kitüntette az alkotmányos demokrácia megtipróit. Törzsök Erika szerint „a magyar kisebbségpolitikában és az azt közvetítő közszolgálati médiában olyan panaszkultúra alakult ki, amely alkalmat ad valós társadalmi jelenségek elfedésére, a felelősség elhárítására és ellenségkép gyártására, valamint önmagunk felmentésére vagy nem cselekvésre, ugyanakkor radikalizálódásra”; „szinte egyedülálló panaszkultúrának és a politikai romantika szárba szökkenésének vagyunk szenvedő alanyai határon innen és határon túl, az esetek jelentős részében megfosztva a korrekt, tárgyszerű, széles körű tájékozódás és egy reális jövőkép kialakításának lehetőségétől”; „amikor az összefüggések felmutatása helyett egyre provinciálisabb belterjességbe, leegyszerűsített érzelgősség-sémákba kényszerít minket, a fogyasztót”. Mi a probléma a „panaszkultúrával”? Más szóval azzal, hogy a megalázottak, jogaikban megsértettek, nemzeti mivoltukban megtaposottak szólni mernek? Hogy a média nem hallgatja el, hogy verik a magyarokat a Felvidéken, Szerbiában s még Székelyföldön is? Hogy nem hallgatjuk el azt a felháborító tényt, hogy ha szerb öl meg magyart, akkor az enyhébb elbírálás alá esik, mint ha egy magyar ver meg egy szerbet? Hogy a sajtó foglalkozik a Székelyföld tudatos romanizálásával, a hagymakupolás honbitorlással? Miféle liberális politikus az, aki panaszkultúraként címkézi az emberi jogok sárba tiprásának felemlegetését? – kérdezte Borbély Zsolt Attila. Törzsök Erika szerint „azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Szigorúan szakmai kérdés volt a MÁÉRT megszüntetése, a státusztörvény kiherélése, az HTMH felszámolása, a Teleki László Alapítvány megszüntetése, a határon túli magyarok támogatására felállított alapítványi rendszer szétverése, jegyezte meg Borbély Zsolt Attila. Szemforgató sugalmazás, hogy az új rendszer megszünteti az „etnobizniszként” emlegetett korrupciót. Majd pont azok fogják a korrupciót megszüntetni, akik regnálásuk óta rendszeresen keverednek korrupciós botrányokba? /Borbély Zsolt Attila: Panaszkultúra? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Visky S. Béla a Szabadság című kolozsvári napilapban közölt írásában eszmefuttatást végez a filozófiában, irodalomban, felvonultatja irodalmi, teológiai tudását, mígnem kiderül, minek is ez a nagy körítés: Tőkés László püspököt ostromolja kérdések formájában: „Tőkés László vajon szent, vajon hős, vagy néhai hősből lett diktátor?” Visky írásában kijelentette: „Tőkés László az erdélyi magyarság legégetőbb problémája. ” Végkövetkeztetése a krisztusi szeretet és az igazság jegyében látott napvilágot? Érdekes módon Visky S. Béla professzor, akit Újvári Ferenc a többi tanártól eltérően még soha nem látott teológiai istentiszteleten, nem indokolta meg Tőkés Lászlóval kapcsolatos kijelentéseit. Talán úgy gondolja Visky S. Béla tanár úr, hogy Tőkés László miatt nincs Erdélyben állami pénzen fenntartott autonóm magyar egyetem, őmiatta nincs területi autonómiája a Székelyföldnek vagy Kalotaszegnek. A professzor szerint Tőkés László sem nem hős, sem nem szent, hanem önjelölt hős. Közvita tárgya lehetne, hogy ezeket a támadásokat Visky önként vállalja, vagy valakik keményen megfizetik azért, hogy professzori státusát kihasználva mondandójának nagyobb nyomatékot adjon. Újvári írása válasz volt Visky S. Bélának a Szabadság című napilapban megjelent cikkére, de a Szabadság szerkesztősége nem volt hajlandó közölni válaszát. /Dr. Újvári Ferenc nyugalmazott ügyvéd, Kolozsvár: Ki a hős és ki az áruló? Nyílt levél Visky S. Béla teológiai professzor úrnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Temesváron május 2-án kezdődik az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) által szervezett egyetemi felvételi tájékoztató körút. Az elsősorban frissen érettségizőkhöz szóló körút szélesebb körű lesz a tavalyinál. A körút állomásain az Egyetemi Kalauz 2007 című kiadványt is meg lehet majd vásárolni. A kötet a magyar tannyelvű magán-, egyházi és alapítványi felsőoktatási intézményekről, a magyar karokkal, szakokkal is rendelkező állami egyetemekről, valamint a nagyobb egyetemi központokban lévő, román tannyelvű állami egyetemekről nyújt széles körű tájékoztatást. /Gergely Gizella: Felvételi tájékoztatás indul. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

A népfőiskolák mai szerepéről beszélgettek a Berettyóújfaluból, Csákvárról és Paptamásiból érkezett iskolavezetők május 1-jén Nagyváradon, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében megszervezett konferencián. A népfőiskolák eddig zömmel a magyar kormány támogatásával működtek, az anyagi segítség megcsappanásával gondot okoz működtetésük, hangsúlyozták a konferencia résztvevői. A Varadinum rendezvényein Varga Vilmos színművész Pece partjáról jöttem című könyvét mutatták be, a szerzővel Szombati Gille Ottó, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének elnöke beszélgetett. Megnyitották a Tibor Ernő Galériában Laczkó Szilágyi Imre püspökladányi festőművész kiállítását, a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra című, egész napos találkozója pedig a Kanonok soron folyt. A Festum Varadinum keretében a Nagyvárad-réti református templom környékén megszervezett családi napon a legapróbbakra a gyermekmegőrzőben vigyáztak, a nagyobbak pedig kézműves-foglalkozásokon vehettek részt. A templomban orvosok, pszichológusok tartottak előadásokat a felnőtteknek. /Gergely Gizella: Festum Varadinum: főszerepben a kultúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Oktatási és művelődési központot létesít a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmár megyében, Hadadon a Dégenfeld-kastélyban. A grófi család hajdani kastélyának használati jogát Dégenfeld Pál engedte át 39 évre a református egyháznak, miután tavaly visszakapta az épületet. A felújítási munkálatok költségeinek fedezésére az elmúlt hétvégén jótékonysági bált szervezett az egyházkerület az itt kialakított Dégenfeld Oktatási és Művelődési Központ javára, jelezte Kurta-Tőtös Beáta, az intézmény igazgatója. A központban jelenleg kőműves-tanfolyamnak ad otthont, idén már két tábort is szerveznek. Az egyházkerület ugyanakkor két termet bocsátott a hadadi református gyülekezet rendelkezésére, itt tartják az istentiszteleteket, valamint az imaórákat. A község temploma ugyanis 1991-ben földcsuszamlások következtében súlyosan megrongálódott, tavaly pedig összedőlt az imaterem. A hadadi immár a harmadik magyar oktatási és művelődési központ, amelyet a királyhágómelléki egyházkerületben alapítanak – a nagyváradi Sulyok Istvánról, illetve a Lorántffy Zsuzsannáról elnevezett intézetek mellett –, és még idén létrehoznak egy negyediket a Szatmár megyei Krasznamihályfalván. Ez utóbbit szintén egy Dégenfeld örökös, Dégenfeld Sándor jóvoltából alapíthatják meg, aki a köz javára ajánlotta fel a faluban nemrég visszakapott ingatlanát. „A Dégenfeld család azon igazi erdélyi arisztokráciához tartozik, akik számára a nemesi származás nemcsak rangot, hanem elkötelezettséget, hivatástudatot is jelentett. Ezért hoznak áldozatokat a közösség érdekében – hangoztatta Tőkés László királyhágómelléki református püspök a jótékonysági bált megnyitó köszöntőbeszédében. – A nemesi réteg felszámolásával eltűnt az a gazdasági elit, amely közcélokra adakozhatna. Az újgazdagok többségében még nem alakult ki az a lelkület, ami hajdanán az arisztokráciát jellemezte. Ezért nagyon keveset áldoznak a nemzeti önazonosságunk megőrzését célzó tevékenységekre” – tette hozzá a püspök. /Babos Krisztina: Szatmár megye – Művelődési központtá alakul a Dégenfeldek hadadi nyári lakja. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem háromszáz évvel ezelőtti beiktatására emlékezve történelmi tanácskozást tartottak Marosvásárhelyen neves hazai és határon túli szakemberek részvételével. A rendezvény a Szatmárnémetiben évről évre április végén megrendezésre kerülő Az élő Rákóczi elnevezésű megemlékezés része volt. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a marosvásárhelyi Vártemplom által szervezett tanácskozáson Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke beszélt. A tanácskozáson marosvásárhelyi, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, kolozsvári és budapesti történészek tartottak előadást. Másnap a rendezvénysorozat istentisztelettel és ünnepi műsorral folytatódott, majd a fejedelem Vár sétányi szobránál a közönséghez szólt Ábrám Zoltán és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Tamás Edit főmuzeológus pedig a Sárospatak és Marosvásárhely közötti kapcsolatról beszélt. /Menyhárt Borbála: Rákóczira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2007. május 2.

Az idei Rákóczi–megemlékezés hagyományos részeként idén is koszorúzás volt a nagymajtényi síkon, az emlékműnél. A résztvevőket köszöntötte Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Varga Attila képviselő beszédében Rákóczi személyiségét méltatta, Hágó Attila Nándor, a nagykárolyi múzeum igazgatója pedig Károlyi Sándor történelmi szerepét elemezte. /Idén is volt koszorúzás a nagymajtényi síkon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./

2007. május 2.

Megérkeztek a Csíki Székely Múzeumba a Munkácsy-festmények Szolnokról Csíkszeredába, a tárlat kilencedik, egyetlen erdélyi helyszínére Közben zajlik a Sapientia – EMTE Hallgatói Önkormányzata közreműködésével a tárlat népszerűsítése Erdély-szerte. /Antal Ildikó: Csíkszeredába érkezett a Munkácsy-tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2007. május 2.

A tavaly megkezdett munkát folytatta Gyergyószárhegyen a Szárhegyi Művészeti és Alkotóközpont II. Gránátalma úrihímzés- és csipkeverő táborának mintegy húsz résztvevője. „A középkori nagyasszonyok hagyatékából előkerült kézimunkák hasonmásai a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt fogják ékesíteni” – mondta Kisné Portik Irén néprajzkutató, főszervező, hozzátéve, hogy a tavaly félbemaradt munka befejezése mellett új kézimunkákra is jutott idő. A résztvevők hozzáfogtak ugyanakkor a Lorántffy Zsuzsanna hagyatékából maradt nagyabrosz hasonmásának a készítéséhez is. /Jánossy Alíz: Nagyasszonyok hagyatékát másolják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Ivácson Annamária, a nagyernyei diakóniai szolgálat munkatársa naponta meglátogatja a helybéli idős, magányos embereket, bekötözi a sebet, beadja a gyógyszert, van, ahol vizet húz a kútból, segít megmosakodni és felöltözni, injekciót ad. Az erdélyi magyar falvakban egyre több az egyedül élő, magára maradt öreg. Az erdélyi református egyház a Diakónia Keresztyén Alapítvány segítségével otthoni betegápolói szolgálatot szervez Az alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete nemrég nyitotta meg munkapontját Nagyernyében. „Ezt a munkát csak szeretetből, hivatástudatból lehet végezni. ” – mondja Ivácson Annamária. /Antal Erika: A jó szó és a simogatás ereje. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Táncjáték premierjére várta közönségét a Nagyvárad Táncegyüttes, a Rendes feltámadás című előadás Tamási Áron azonos című novellája alapján készült. A Körös-parti város népi együttese a megalakulása óta eltelt öt évben a tematikus táncjátékokat részesítette előnyben. A saját zenekarral rendelkező csoport korábbi produkciói során is Dimény Leventével és László Csabával dolgozott együtt, és szintén az összeszokott rendező-koreográfus páros alkalmazta színpadra a Tamási-novellát. Az előadás díszleteit Albert Alpár tervezte, a zenét Lászlóffy Zsolt szerezte. A produkciót a nagyváradi közönség csak ősszel láthatja újra, mert a Nagyvárad Táncegyüttes május 10-én erdélyi körútra indul. /Gergely Gizella: Tamási-novella táncban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

A Csíki Játékszín társulata május 2-án mutatja be Budaházi Attila A zöld madár című mesejátékát. Az gyerekszíndarabot a szerző, Budaházi Attila ültette színpadra, mint ahogy az elmúlt öt évadban is ő rendezte a csíkszeredai gyerekelőadásokat. Az előadást bemutatják Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen is, a Csíki Játékszín, a Figura Stúdió Színház és a Tomcsa Sándor Színház közös bérletcseréjének köszönhetően. /Felröppen a zöld madár. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2007. május 2.

Falunapot, Szent György-napot ünnepelt a hét végén Torockószentgyögy népe. Hazahívták a falu elszármazottjait, vendégül látták a testvértelepülések fiait. Elővették díszes ünnepi ruháikat, hogy a kapukat avassák a falu határában. Az első megünnepelt Szent György-nap emlékére a kapuk felállításról is döntöttek. A művészi faragást Balázs Janó, a faluba nemrég letelepedett szobrászművész végezte. Koppándi Botond tiszteletes mutatta be a Torockószentgyögy történetét röviden összefoglaló füzetecskét. Veres Rudolf polgármester díszoklevelet adományozott a falu jeles elszármazottjainak. Falujától halála utáni elismerésben részesült dr. Gergely János, Sándor Bálint unitárius lelkész, báró Rudnyánszky Lajos, Gálffy Ilona tanítónő és Vernes András festőművész. Vincze P. István és felesége, Anna személyesen vehették át a több évtizedes nevelői tevékenységüket elismerő okleveleket. A polgármester nyitotta meg a Bartha Ilona által létrehozott tájházat. A kultúrotthonban a helybéli fiatalok bemutatták Péterffy Gyula szentgyörgyiekről írt Piros rózsa, fehér rózsa című színdarabját. Átadta egyházának Sándor Hunor lelkész édesapja, Sándor Bálint hagyatékában megőrzött, az 1791–1869 közötti évek születéseinek, keresztelőinek, házasságkötéseinek és haláleseteinek krónikáját, valamint a Gál István tiszteletes által készített, az 1849-es tragikus események feljegyzéseit tartalmazó vaskos kötetet. A Teleházban bemutatták Torockószentgyörgy első, torockoszentgy. atw. hu honlapját. /Takács Ildikó: Kapuk a Kőköz felett. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 2./

2007. május 2.

Április 28-án Nagypeleskén a római katolikus imaház udvarán haranglábat és keresztet szenteltek, a szentmisét követően. A 60 lelkes gyülekezet számára Kovács Albert lázári kőfaragómester készítette a keresztet, és a maroknyi egyházközség tagjait nemsokára saját harang fogja szentmisére hívni. /(fi): Kereszt és harangláb. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./

2007. május 2.

Május 1-jén Kisiratoson első ízben szervezett majálist a helybeli gazdakör. Volt labdarúgótorna, zsákban futás, kötélhúzás, mókás vetélkedő, az egykori zenészekből összeállt zenekar is fellépett. Halai János alpolgármester, a gazdakör elnöke a sikeren felbátorodva immár a jövő évi május 1-jei majális megszervezésére gondol. /(b): Hagyományteremtő szándékkal Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 2./

2007. május 2.

Április 27–29-e között Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban hetedik alkalommal rendezték meg a Szórványszínjátszó Találkozót. Hét évvel ezelőtt a szórványvidék magyar iskolásait egybegyűjteni hivatott fesztivál az évek során egyre erősödött, egyre nagyobb méreteket öltött. Idén már Szatmártól Szebenig, a Mezőségtől a Hargitáig szinte egész Erdélyt egybefogja. Az anyaországból először a soltvadkerti testvériskola nevezett be, idén meg a fóti Németh Kálmán Művészeti Általános Iskola diákjai jöttek el. /Takács Ildikó: A játék és a szép magyar szó varázsa. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 2./

2007. május 2.

Április 28-án, szombaton ért véget az első alkalommal megszervezett, célként a szorosabb kolozsvári blogközösség létrehozását, a magyar és a román bloggerek egymáshoz közelítését célzó Kolozsvári Blogfesztivál. A magyar szakaszon 71 blog mérte össze erejét, s ezeknek mintegy felét díjazták is a szervezők a közel tucatnyi kategória valamelyikében. A többhetes megmérettetés nagydíját a magyar blogok között a Szomszédnéni Produkciós Iroda blablogja nyerte el, amely egyben a legszórakoztatóbb blognak járó elismerést is beseperte. A további nyertesek között van a legjobb dizájn: Kaméleon a palánk alatt, legjobb személyes blog a Katica’s blog, legjobb médiablog: Gáspárik Attila „naplója”. /Kolozsvári Blogfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

A kolozsvári Tranzit Házban április 30-án, valamint május 1-jén előadott mozgásszínházi táncjátékok koreográfusainak/rendezőinek neve nem ismeretlen, amint a sepsiszentgyörgyi Stúdió M előadásai is mindinkább ismertté és kedveltté válnak. A Mozgásszínházi Műhely három előadással vendégszerepelt Kolozsváron: Éden, Párcipő és Dokk címmel, Gyöngyösi Tamás, Veres András és Uray Péter rendezésében. /Vendégjátékok a Tánc Világnapja alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Hetedik alkalommal tartották meg az Atlantisz harangoz országos versmondó versenyt Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, a líceum és a Phoenix Könyvház szervezésében. Szabó Árpád unitárius püspök minden évben köszönti a szavalóversenyre érkező fiatalokat. Visky Zsolt költő is felolvasta alkotásait a műsorban. A Fűszál együttes előadásában megzenésített versfeldolgozásokat is hallgathattak a résztvevők. Gergely István szobrászművész különdíját Orosz Klára, a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja kapta, a Reményik Sándor Művész Stúdió különdíjában részesült Szász Réka a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumból, a Phoenix Könyvház különdíját pedig Flórián Zsókának ítélték oda. /Dézsi Ildikó: Betekintés a versek szent világába. VII. Atlantisz harangoz versmondó verseny. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Április 22-én, a föld napján az Ótorda református temploma udvarán lévő IKE Galériában a vidék képzőművészei két szentmihályfalvi kiállító, Demeter Csilla Júlia festményeivel és Nagy István gyökérfaragásaival tisztelegtek a természet előtt. A tárlat bemutatását megelőzően Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke beszélt. A kiállított munkákat Suba László tordai képzőművész méltatta. /Ladányi Emese Kinga: Természetről embereknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. május 2.

Közel húszezer látogatót vonzott a 16. Szent György Napok végén a vásár Sepsiszentgyörgyön. Több mint kétszáz rendezvénnyel zajlott le Háromszék fővárosának ünnepe, kulturális előadásokra került sor. Kórusművek, hangversenyek, színi előadások, táncház, néprajzi- és fényképkiállítás, néprajzi konferencia, CD-bemutató, nemzetközi termékkiállítás, rockopera, dzsessz-est között válogathattak az érdeklődők. Tűzijátékkal zárultak a városnapok. /Domokos Péter: Dúskált a lovag Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 661-673




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998