udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 624 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-624
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. augusztus 1.

Előválasztásokat javasol az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának összeállításához Nagy Zsolt, az EP-jelöltlista jelenlegi első helyezettje. Winkler Gyula, az RMDSZ europarlamenti jelöltlistájának második helyezettje nem ért egyet Nagy Zsolt javaslatával. „A független jelölt senkitől sem kérdezte meg, hogy jelöltesse magát-e vagy se. A független jelölt akár ki is iktathat minket ebből a csatából” – tette hozzá Winkler, Tőkés Lászlóra utalva. /Lokodi Imre: „Harmadik utas” lenne Nagy Zsolt? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2007. augusztus 1.

Kétszázezerre tehető az országban a betöltetlen munkahelyek száma, ezzel szemben kétmillió román állampolgár dolgozik külföldön. Legnagyobb a munkaerőhiány az építőiparban, ezért az építőipari vállalkozások Törökországból, Moldovából, Ukrajnából, Kínából vagy Pakisztánból készülnek munkásokat toborozni. A szektoron belül 50-100 ezerre becsülik a betöltetlen álláshelyek számát. Jelenleg Romániában mintegy 12 ezer külföldi dolgozik hivatalos munkavállalási engedéllyel. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2007. augusztus 1.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/ a következő célok megvalósításához kér együttműködést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól, a Székely Nemzeti Tanácstól és más romániai magyar politikai vagy civilszervezetektől: 1. A magyar nemzeti közösség jogállásának és intézményrendszerének bármely jelentős változásához elengedhetetlen az erős politikai képviselet biztosítása Brüsszelben, Bukarestben és az önkormányzatokban. Ennek érdekében választási együttműködést kell kialakítani, beleértve szükség esetén olyan közös lista elfogadását, amely megfelel a magyar választók akaratának. 2. A különböző autonómia-formák létrehozásához már most meg lehet állapodni egy közös cselekvési tervben: a) A kisebbségek jogállásáról szóló, az RMDSZ által kidolgozott, majd a román kormány által elfogadott törvénytervezet támogatása, beleértve természetesen a kulturális autonómia intézményeinek létrehozásáról szóló rendelkezéseket; b) A székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület működésének támogatása; c) A romániai közigazgatás általános decentralizációjának további szorgalmazása, egy valós helyi autonómia megteremtése végett; d) A gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről szóló RMDSZ-tervezet támogatása; e) A területi autonómiára vonatkozó közös koncepció kialakítása. 3. Az anyanyelvű oktatás és a nyilvános nyelvhasználat további bővítése, beleértve új önálló elemi és középfokú oktatási intézmények létrehozását, elsősorban a szórványban. Az állami magyar felsőoktatás bővítése, az önálló karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és az önálló állami magyar egyetem visszaállítása. A magyar nyelvű egyházi vagy alapítványi felsőoktatás megerősítése. 4. A jogtalanul államosított egyházi, közösségi és magántulajdon további restitúciója, a restitúciós törvény alkalmazásának felgyorsítása. 5. Az Erdély infrastrukturális fejlesztésére és modernizációjára vonatkozó RMDSZ-program közös vállalása, az RMDSZ ezirányú kormányzati és önkormányzati tevékenységének támogatása. 6. A fiatalok szülőföldön való megmaradását célzó program közös képviselete és érvényesítése. 7. Közös megoldások kialakítása a szociálisan nehéz helyzetben lévők segítésére, beleértve a jelenlegi nyugdíjreform támogatását. 8. Egyeztető fórumok kezdeményezése, ahol a romániai magyar értelmiségiek, civilszervezetek és egyházak véleményt cserélhetnek a vitás kérdésekben. 9. A parlamenti és önkormányzati demokrácia megerősítése. Olyan választójogi törvény támogatása, amely ezután is biztosítja a magyar közösség arányos képviseletét a parlamentben és az önkormányzatokban. /Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2007. augusztus 1.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács álláspontja az RMDSZ-szel való tárgyalásról. Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával. A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja • a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés, • a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása, • a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben, • konszenzus-orientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában. Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be. Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a hozzárendelt cselekvési ütemtervet. A nemzeti összefogás programja I. Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások • a kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben • a Székelyföld területi autonómiájának támogatása • az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ- szervezetek által, • a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ képviselet által • az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan • az Európa Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ-képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobby-tevékenységet • A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan • az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása) • a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása • a PKE akkreditációs törvényének támogatása • a Sapientia EMTE akkreditációs folyamatának támogatása • a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben • a BKB kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása. • a megtisztulás folyamatának elindítása: • a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése • a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén • a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása • a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele • a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása. • A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete: • anyanyelvi misék • elemi oktatás, magyar nyelv oktatása • az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon. • Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása. • Az egyházi és közösségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása. • Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében • a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet és azt közzé teszik • erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghívnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét. II. Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében. Ehhez szükséges: • A választási törvények, valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére. • A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz: többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon. • Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni, illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani. • Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg. • A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor: • közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján, vagy • a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben). • Az Európai Parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze. • Megegyezés az RMDSZ érdekképviseleti monopólium-helyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról. III. A támogatási rendszer reformja • Annak érdekében, hogy a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjön, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni: • felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat • a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civilszervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálási folyamatának teljes depolitizálása. • A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács: Tőkés László elnök, Szilágyi Zsolt alelnök, Toró T. Tibor alelnök; Székely Nemzeti Tanács: Fodor Imre elnök. Kolozsvár, 2007. július 30./Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2007. augusztus 1.

A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette, hogy ,,... előrehaladott állapotba került a Plesita-dosszié”. A Ceausescu rendszer kémszolgálatának volt vezetőjét, Nicolae Plesita tartalékos tábornokot azzal vádolják, hogy Nicolae Ceausescu utasítására hét merénylet elkövetésével bízta meg Carlost, a nemzetközi körözés alatt álló hírhedett terroristát, a Sakált. A vaskos Plesita-dossziét és a tábornok viselt dolgait már 1990 óta vizsgálja a katonai ügyészség, személyesen Dan Voinea tábornok, katonai ügyész, Paul Goma volt disszidens panasza és a DIE volt osztályvezetője, Sergiu Nica ezredes jelentése alapján. Az eddigi vizsgálatokat a tábornok volt s jelenleg Iliescu legbelsőbb köréhez tartozó bajtársai állandóan ,,jegelték”, így Plesita tábornok megjelent a különféle tévéadásokban, s kérlelhetetlenül ostorozta a ma is ellenségének tekintett volt disszidenseket. A múltkor azt mesélte, hogyan ragadta meg állánál fogva és verte agyba-főbe Paul Gomát, ,,a nép ellenségét”. Abból sem csinált titkot, hogy Doina Corneát például idegbetegnek tarja, Monica Lovinescuról elmesélte, hogy emberei agyba-főbe verték. A nyugalmazott egykori főkém azt is kifejtette, hogy ma sem cselekedne másként. Úgy tűnik, ma is kapcsolatban áll volt beosztottjaival, hiszen nemrég Culianu professzorról, Mircea Eliade közeli munkatársáról szólva, magabiztosan jelentette ki, ügynökei likvidáltak ugyan néhány disszidenst, de a professzor nem volt közöttük. Culianut Chicagóban lőtték főbe az egyetem nyilvános illemhelyén 1991-ben. /Bogdán László: A sakál, a kondukátor és a szekuritáté. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2007. augusztus 1.

Bányásznapi ünnepségre készülnek a Zsil völgyében. Idén két évfordulót ünnepelnek: 100 év telt el az első bányászszakszervezet megalakulása, illetve 30 év a 1977-es nagy bányászsztrájk óta, jelezte Lakatos Zoltán, a Zsil-völgyi Bányászszakszervezeti Liga (LSMVJ) elnöke. Petrozsényban bemutatják az 1977-es első romániai kommunistaellenes megmozdulásról szóló könyvet. Az idei bányásznap súlypontja Lupényban lesz, mivel a történelmi esemény Lupényban zajlott. Lupényban a bánya 2-es kapujánál tört ki az 1977-es sztrájk. Akkor Ceausescunak személyesen kellett eljönnie a Zsil völgyébe. A könyv az életben maradt bányászok visszaemlékezései alapján, illetve a szekusdossziék anyaga alapján született. A sztrájk után a Securitate durva megtorlásba kezdett, mely során a bányászok vezérei “rejtélyes” módon váltak közlekedési balesetek áldozataivá, vagy fúltak vízbe. /Chirmiciu András: Történelmi események évfordulóján. Bányászünnepség Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

2007. augusztus 1.

A kommunista rendszerben a magyar keresztneveket románosították, és így írták be a hivatalos iratokba, a keresztlevélbe és a személyi igazolványba, házassági okiratokba. A rendszerváltást követően sok időnek kellett eltelnie, ameddig megfelelő jogszabályok alapján lehetővé vált a személynevek megváltoztatása, azaz magyarosítása vagy a magyar helyesírás alapján történő átírása. Hivatalos ügyek intézésekor egyazon személy esetében sokszor nem egyezett a különféle okiratokban vagy hivatalok nyilvántartásában szereplő név. A szülők igyekeztek lefordíthatatlan, ősmagyar keresztneveket adni gyerekeiknek. Sokszor ez sem sikerült, az anyakönyvvezető asztalánál derült ki, hogy a tősgyökeres magyarnak tartott névnek bizony van román változata (például Szilárd = Constantin). A legmeghökkentőbb eset azé a fiúgyereké, aki a Levente nevet kapta. Az anyakönyvvezető megkérdezte: mégis, körülbelül mit jelenthet a szó? A szülő elmagyarázta neki a „levente” szó jelentését, mire a hivatalnok beírta: Premilitaru. Azok, akik Magyarországon telepedtek le, és ott a magyar helyesírással állították ki személyi irataikat, ezeknek az iratoknak az alapján itt nem intézhetik ügyeiket, nem kérhetnek például új útlevelet. A hivatal értelmezése szerint nem ugyanarról a személyről van szó: a náluk most jelentkező (például) István nem azonos a nyilvántartásukban szereplő Stefannal. A 2003/41-es kormányhatározat alapján lehetővé vált a személynevek megváltoztatása, illetve magyarítása. /Elírt nevünk nem csak bosszantó, hanem bonyodalmat is okoz. Hogyan lett a Leventéből Premilitaru. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2007. augusztus 1.

A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása érdekében meghirdetett nyilvános licitre egyetlen cég nyújtotta be pályázatát. Boros János alpolgármester elmondta: az Utilitas és a Part of Art Alapítvány közös pályázatát szakmailag még nem elemezték, formailag azonban szemmel láthatóan rendben van. /(S. B. Á.): Egyetlen cég nyújtotta be pályázatát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2007. augusztus 1.

Anna-napkor – mint az előző években is – fiatalok több ezres tömege jött el a Szent Anna tóhoz. A „sokan vagyunk, együvé tartozunk” érzéséből fakadó energia összeroppantotta a diktatúra félelemből kovácsolt bilincseit. Ebben a hangulatban 1981. július 26-án, Szent Anna-napján csak maréknyi fiatal ült gondterhelten, félrehúzódva a fák árnyékába. A diktatúrában éltek, de magyarként magukban hordozták a szabadságvágyat. Órákon keresztül ültek, mígnem egyikük felpattant, s határozott mozdulattal kibontotta a nemzeti zászlót. Erre mindannyian talpra ugrottak, majd a kibontott zászlóval kezükben szó nélkül elindultak a tisztás legmagasabban fekvő pontja felé. Útjuk a tömegen keresztül vezetett, mely döbbenettel nyitott utat nekik. A kiszemelt helyszínre érve magasra emelték a magyar lobogót. A tömeg némán nézte a látványt. Ilyen élményben az összesereglettek közül még senkinek sem volt része. Előbb egy öblös férfihangon szólalt meg, majd több ezer torokból tört fel a kiáltás: „Ria, ria, Hungária!” A román diktatúrában egy milliméternyi piros-fehér-zöld szalag rejtegetése is elég volt ahhoz, hogy az embert félholtra verjék. A diktatúrát kárhoztató beszédeket néma döbbenettel fogadta a több ezres tömeg. Másnap hajnalban rohamrendőrök és szekuskülönítmények szállták meg az erdőt, a tó partját és a hegygerincet, átfésülve minden sátrat, zugot és rejtekhelyet, mindenkit igazoltattak, minden személyes adatot felírtak, fényképeztek és dokumentálódtak. Ezt követően elmentek, anélkül, hogy bárkit bántalmaztak volna. Túl nagy, elszánt és meglepően egységes volt a tömeg, ezért nem vállalták a nyílt konfrontációt. Az ünnep elteltével előbb-utóbb mindenki visszatért oda, ahonnan érkezett. Ekkor csaptak le. Munkahelyekről, iskolákból, egyetemekről, otthonukból vitték el egyenként az embereket, a megtorlás kegyetlen volt. Hetekig, olykor hónapokig tartó vizsgálati fogság, kihallgatások, verés, lelki terror következett. Volt, aki eltűnt, volt, akit elzártak vagy kényszermunkára vittek, és százával voltak olyan magyar egyetemisták, akiket örökre kizártak az ország valamennyi egyeteméről és főiskolájáról, vagy ha már végzett – mint ezt az emlékezést író Bedő Zoltánt –, nem engedték államvizsgázni. Volt, akinek idegrendszere vagy beteg szíve mondta fel a szolgálatot. Sokan megkeseredtek. Bedő Zoltán mellett csak a szülei tartottak ki a szó szoros értelmében a végsőkig, édesanyja belehalt a fiát ért bántalmazás tudatába, édesapja pedig, egyedül maradva szótlanul, még tizenkilenc évig hordozta keresztként fia meghurcoltatásának emlékét. Bedő Zoltán hiszi, hogy akkor helyesen cselekedtek, ugyanis több évtizednyi kényszerhallgatás után az erdélyi magyarság megmutatta, hogy még mindig képes fejét felemelve bátran szembenézni a mindenkori elnyomókkal és zsarnokokkal. /Bedő Zoltán: Anna-napi keresztjeink. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

2007. augusztus 1.

A kászonaltízi Tiszástőn augusztus 2-án kezdődik a XII. Minimum Party alkotótábor, összművészeti fesztivál és szakmai fórum. A múlt emlékeinek megfogalmazása és azok rögzítése lesz az idei alkotótábor kiindulópontja és a szakmai fórum témája. Az alkotótábor médiaműhelyét a Budapestről érkező Szigeti Gábor Csongor vezeti. A fotóműhelyt a szintén Budapestről érkező Zátonyi Tibor fogja vezetni. A környéken, Kászonszék falvaiban járva a szubjektív dokumentarizmus eszközeivel próbálnak meg alkotni, képekben fogalmazzák meg a mindennapi eseményeket. A Déjà vu címet viselő íróműhelyt a kolozsvári Selyem Zsuzsa vezeti. Az építészműhelyben a székelyudvarhelyi Ványolós Endre irányításával építészfeladatokat vitatnak meg. A kézművesműhelyben a gyergyószárhegyi Csergő Melinda vezetésével a makramé technikájának elsajátításával, a különböző minőségű fonalak felhasználásával tárgyakat készítenek. /Antal Ildikó: Múltidéző Minimum Party. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2007. augusztus 1.

A kolozsvári közönség elé tárta „eredményeit” a kalotaszegi alkotótábor. A Zsobokon és környékén született munkák a Reményik Sándor Galériában kaptak helyet. Banner Zoltán művészettörténész jelezte, a tábornak egyre kevesebb pénzforrása van, majd előadta Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben című versét, valamint két saját versét. /Köllő Katalin: Kalotaszegi hangulatok a Reményik-galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2007. augusztus 1.

Július 31-én munkagép és emberek segítségével sikerült visszaállítani talapzatára a gyergyószárhegyi szoborparkban lévő két ledőlt szobrot. Vincefi Sándor Ablak című alkotása, valamint Kulcsár Béla Szfinxe megerősítve újra talpon áll. Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője elmondta, a talapzat megsüllyedt, a közelben lévő úton pedig a nagy kocsik olyan rezgéseket okoztak, amelyek a rosszul rögzített szobrok ledőlését eredményezték. Ütemterv szerint folytatják a többi szobor megerősítését is, szem előtt tartva a park rendezési tervét. /Balázs Katalin: Helyére került az Ablak, a Szfinx. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2007. augusztus 1.

A tusnádfürdői tábor jelentős eseménye volt Orbán Viktor programadó beszéde. Az ellenzéki vezető kapott utána hideget, meleget, jobbról is, balról is. Jobbról azt hiányolták, főleg az erdélyiek, hogy nem üzent a kisebbségi magyarságnak s hogy nem állt ki egyértelműen Tőkés László mellett. Valójában a kisebbségi magyarságnak is üzent Orbán, ennek a lényege az volt, hogy akkor lehet majd igazi nemzetpolitikát folytatni, ha a jobboldal győzelmet arat a választásokon. Teljesen érthető, hogy a nemzeti oldalon sokakban buzog a tettvágy s fogytán a türelem. A jelenlegi magyar kormány bevallottan törvénysértések sorozatával, megtévesztéssel, hazugságokkal, csalással szerezte hatalmát, majd képes volt belelövetni az ellene tüntetőkbe. Jelenleg mind a rendőrség, mind a katonaság, mind a titkosrendőrség a baloldalnak szolgál és egy esetleges jobboldali hatalomátvételi kísérlet alkalmával minden bizonnyal megvédi kenyéradó gazdáit. Ebből adott ízelítőt tavaly október 23-án. A jobboldal Orbán szerint demokratikus, versenypárti, nemzeti és szociális kell, hogy legyen. A középosztály és az elszegényedett rétegek szövetségére van szükség. Elmondotta, lassan vége az 1968-as eszmék uralmának, vége annak a törekvésnek, mely az egyént akarata ellenére úgy próbálta meg „szabaddá tenni”, hogy igyekezett természetes közösségi kötelékeitől megszabadítani. A mai konzervatív kormányok Európában ezt érzékelve felfogják, hogy a társadalomnak nem a 68-as erkölcsi relativizmusra, hanem értékrendi kapaszkodókra van szüksége. Orbán beszéde ellen kirohantak az anyaországi sajtó balos bértollnokai. Siettek Orbán elképzeléseit zavarosnak, ideológiailag inkoherensnek beállítani. Ugyanezen balliberális publicisták nincsenek azon fennakadva, hogy a magát baloldalinak nevező kormány miként veri szét a szociális ellátórendszereket, miként folytat szemellenzős, rideg és érzéketlen gazdaságpolitikát, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Fából vaskarika. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

2007. augusztus 2.

A bukaresti napilapok nyilvánosságra hozták, hogy még Iliescu elnöksége idején, 2002 nyarán, a Nemzetvédelmi Tanács egyik ülésén döntés született arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az egyetlen titkosszolgálat Romániában, amely hivatalosan hallgathatja le az állampolgárok telefonbeszélgetéseit. Arról, hogy a lehallgatásokat kell-e engedélyeznie a Legfelsőbb Ügyészségnek, nem szólnak a hírek. Ion Iliescu elnök 2003-ban megtoldotta a szigorúan titkos döntéshez, hogy a hírszerző szolgálatnak az esetleges s az ország biztonságát veszélyeztető információkat meg kell osztania a ,,testvér”-szervezetekkel, a rendőrség bűnügyi osztályával, a kémelhárítással, a katonai hírszerzéssel stb. Ez a döntés titokban maradt, 2006-ban, Traian Basescu, az új államfő, az emberi jogok élharcosa sem hozta nyilvánosságra a döntést, sőt, ha a híreknek hinni lehet, megerősítette a tárgyban a Román Hírszerző Szolgálat privilégiumait: a lehallgatások tehát folynak tovább. 1989 előtt a telefon- és lakáslehallgatások a Szekuritáté privilégiumai voltak. Sok minden változott Romániában az elmúlt tizenhét esztendőben, de a titkosszolgálati szakemberek gyanakvása nem. /Bogdán László: Szigorúan titkos lehallgatások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban kifejtette, amikor 2003-ban megalakult az EMNT, azt hangsúlyozták, kizárólag az autonómiatörekvések megjelenítésével kívánnak foglalkozni. Azonban az EMNT vagy a Székely Nemzeti Tanács kénytelen-kelletlen arra kényszerül, hogy alternatív szerepet is betöltsön, politikai funkciót is vállaljon. Eddig az RMDSZ erőfölénye tudatában megengedhette magának, hogy csak mímelje a párbeszédet. Most viszont olyan a helyzet, hogy reális párbeszéd alakulhat ki. Bebizonyosodott: az RMDSZ nem fedi le az egész erdélyi magyar társadalmat. Az RMDSZ csak akkor hajlandó engedni a képviseleti monopóliumából, ha erőt mutatnak fel vele szemben. – A román társadalomban úgy-ahogy, de mégiscsak működik a politikai pluralizmus. Most viszont „mi kullogunk a romániai demokrácia mögött. ” „A nagy dilemma abban áll, hogy az egységelv eddigi erdélyi mindenekfölöttiségével szemben merjünk-e újítani, alternatívát képezni. Mert ha fenntartjuk azt a nézetet, hogy egy önálló jelölt indulása megnyithatja egy, az RMDSZ-szel szembeni erős politikai alternatíva képződésének útját, akkor egyenesen vétek volna kiegyezni. ” Tőkés László úgy érzi, az önálló jelöltként való indulásnak inkább volna értelme. „Fennáll viszont annak a veszélye, hogy az RMDSZ lejárató kampányba kezd, olyanba, amilyet már az autonomistákkal szembeni vagy az MPSZ-szel szembeni fellépésben is láthattunk. ” Azzal kapcsolatban, hogy az egyházon belül is bírálatok érik, a püspök rámutatott, a támadások legfőbb szorgalmazója a CE szövetség. Hivatalos lapjában, a Kis Tükörben egymást követik Tőkés jelöltségét és az egyház politikai szerepvállalását bíráló írások, interjúk. /Gazda Árpád: Bukott a Marló-doktrína. Interjú Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Mind az RMDSZ vezetői, mind Tőkés Lászlóék egy-egy programlistával, tervezettel érkeztek a találkozóra. Közös munkacsoportban próbálják összehangolni nézeteiket. Egymás mellé téve a két szöveget, egyharmadukban találni olyan pontokat, amelyek tárgyukban megegyeznek. Szinte szó szerint megegyezik például a két szöveg a restitúció gyorsítását illetően. Ugyancsak mindkét fél sürgeti a választási törvény módosítását, de itt eltérnek a vélemények a részleteket illetően. Hasonlóan fogalmaz a két dokumentum a közoktatási és felsőoktatási intézményrendszer megerősítése tekintetében. Az EMNT külön említi a román nyelvoktatás kérdését, illetve a földrajz és történelem anyanyelven történő tanításának igényét. Két olyan része van a tervezeteknek, amely ugyanazt a témát homlokegyenest eltérően szerepeltetik. Az első a kisebbségi törvényre vonatkozik, ezen belül a különböző autonómia-formákra. Az RMDSZ támogatást kér a jogszabály-tervezet elfogadtatásához, az EMNT és az SZNT vezetői a törvény közvitájának újrakezdését, a tervezet módosítását sürgetik. Hasonló a helyzet a gazdasági fejlesztési régiók tekintetében. Az RMDSZ e tárgyban is a maga tervezetének támogatását kéri, míg a másik oldal az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetének parlamenti beterjesztését. A területi autonómiára vonatkozóan az RMDSZ közös álláspontot szorgalmaz, Tőkésék az SZNT belső népszavazásának teljes politikai és logisztikai támogatását. Nem kizárt a megegyezés a következő kérdésekben: a csángóügy kezelése, a közösen szervezett előválasztások, az infrastruktúra-fejlesztés, a nyugdíjreform támogatása. A lap munkatársa szerint az EMNT–SZNT által megfogalmazott követelések egy része kétségessé teszi a kompromisszumot. A korrupciómentes közélet igényére lehet bólintani, az újságíró szerint nehezebb értelmezni „a pártsajtó visszaszorítására” vonatkozó indítványt. Ugyancsak vitatható szerinte a státusirodák és az egyházi támogatások depolitizálását sürgető igény. /Szűcs László: Középút-keresés, első olvasatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2007. augusztus 2.

A politikának is nagy szava lesz az új bukaresti ortodox pátriárka megválasztásában – írta a román sajtó arra hivatkozva, hogy az új egyházfő személyét kijelölő egyházi testület majdnem felét politikai és üzleti kapcsolatokkal rendelkező világiak alkotják. A Ziua napilap adatai szerint az új pátriárkát megválasztó egyházi testület tagjainak több mint 45 százaléka nem egyházi személy, s ezeknek legalább 70 százaléka politikailag elkötelezett. A listán olyan kétes hírű személyek is szerepelnek, mint a nagyváradi egyetem rektora, aki korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagjaként képviselői mandátumot is szerzett. Ellene az ügyészek jelenleg egy korrupciós ügyben vizsgálódnak. Azért tapasztalható fokozott érdeklődés a politikai erők részéről a pátriárkaválasztás iránt, mert az egyház a rendszerváltás óta mindig jelentős mértékben befolyásolta az általános parlamenti választásokat. A Cotidianul napilap szerint az ökumenizmust felkaroló Daniel moldvai metropolita a legesélyesebb. /A politikának is beleszólása lesz a pátriárka megválasztásába. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2007. augusztus 2.

A közelmúltban vetették meg Temes megyében, Végváron a román ortodox templom az alapjait. Végvár szinte tiszta magyar település, ahol ortodox templom építésével akarja bizonyítani a község román polgármestere így azt, hogy nemcsak román, hanem ortodox is, aki részese a “hagymakupolás” egyházpolitikának. A templom állami támogatás mellett még más pénzekhez is jut. /Szakmáry Károly: Görögkeleti templom épül. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Magyar–magyar konferencia helyszíne lesz augusztus 3-án Jászberény, a hagyományos, augusztus elején rendezendő csángó fesztiválhoz kapcsolódva. A konferenciát hagyományteremtő szándékkal azért hívta életre Jászberény városa, hogy kistérségi szinten próbálja meg elősegíteni a magyarság határokon átívelő együttműködését – hangsúlyozta Gedei József polgármester. A rendezvényre meghívást kaptak az erdélyi Nyárád mente kistérség képviselői, ugyanis a Jászság velük szeretné szorosabbra vonni együttműködését. /Magyar–magyar konferenciát rendeznek Jászberényben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Két hete kapta meg a városrendészeti engedélyt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), így várhatóan szeptemberben meghirdetik a közbeszerzési eljárást Kolozsváron az új ingatlan megépítésére, tájékoztatott Tonk Márton, az oktatási intézmény kolozsvári karának dékánja. A telek, melyre az ingatlant építenék, a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjában, a Tordai út aljában, a Szabók bástyájától mintegy 100 méterre fekszik. A Macalik Arnold műépítész tervei alapján készülő ingatlanban kapna otthont a kolozsvári Sapientia három kara, egy tévé- és filmstúdió és egy hatalmas aula is. /Lázár Lehel: Engedélyezték az EMTE új épületét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Az Utilitas Kft. és a Part of Art Alapítvány közösen fogja elkészíteni a kolozsvári Mátyás-szobor felújítási tervezetét. A Part of Art Alapítvány csapatát Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész vezeti, Szabó Bálint, az Utilitas Kft. vezetője szerint Kolozsi lesz Fadrusz János világhírű szoborcsoportja felújításának irányítója is. „A szobrok és a kőburkolat rendbetétele már képzőművészeti feladat, ezért a Part of Art fog a konkrét restaurálásra tovább pályázni. Az Utilitas a tartószerkezettel és a talajmechanikával kapcsolatos problémákat vizsgálja ki, de mi ki fogunk szállni, amikor a képzőművészeti rész következik” – vázolta a helyzetet a szakértő. /Stanik Bence: Térszkennelés Mátyásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Az augusztus 1-jei nyerges-tetői csatában 158 évvel ezelőtt szabadságukért meghalt hősök emléke előtt tisztelegtek a nyerges-tetői – 110 évvel ezelőtt állított – emlékműnél. Az egybegyűlteket Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere mondott beszédet. Az ökumenikus istentiszteleten Tamás József püspök kiemelte, ez az ünnepség nem puszta emlékezés, és minden ilyen tett akkor hiteles, ha annak üzenetével azonosulni tudunk. A közös ima után a Csíkkozmási Házasok Szervezetének (CSIHÁSZ) táncosai Kányádi Sándor Nyergestető című versére és népdalokra koreografált, Megmaradunk című műsorukat mutatták be. /Antal Ildikó: Szabadságért és megmaradásért harcoltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2007. augusztus 2.

A Gyergyóalfaluban 70 évvel ezelőtt született és Csíkszeredában 25 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékeztek kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent, visszaemlékező írásokat, valamit Sövér-képeket tartalmazó kötetet ismertetve művészettörténészek és képzőművészek idézték Sövér Elek emlékét. A Nagy István, Nagy Imre és Márton Ferenc alkotta székelyföldi festőiskola első nemzedékét leginkább követendőnek tekintő Sövér Eleket a képek költőjének és a szív portréfestőjének nevezte Bucur Nicolae művészettörténész. Itthon maradását és megmaradását hangsúlyozta Balázs József festőművész. Alkotásaiban a 60-as, 70-es évek művészeti törekvései is berezegnek, és sejtetik a különböző irányzatok beszűrődését – tette hozzá Banner Zoltán művészettörténész. Sövér táj-, portré- és életképei a Mikó-várban szeptemberig láthatók. /Sövér Elek-kiállítás és -kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Nehéz elképzelni, hogy néhány ember saját költségén biztosítsa kilencven gyereknek a táborozási költségét. Ez történt, ezért táborozhatnak Gyimesbükkön. Előzőleg a Csángó Gyerekekért Egyesület pályázott a tábor költségeinek fedezésére. A pályázatuk sikertelen volt, de közben már meghirdették a gyerekeknek a tábort. Nagy Galaczi Hajnal, az egyesület elnöke a Hargita Népének elmondta, hogy naponta nyolcvannál több gyereket foglalkoztatnak az egyesület tagjai. A programokat a helyi plébániával közösen szervezték, sikerült két olaszországi apácát is bevonni a tevékenységbe. Békéscsabáról és Szlovákiából is jöttek, de Törökbálinti Magyarok Egyesülete is segített. További támogatókat is várnak. /Takács Éva: Gyimesbükk. Tábor lelkesedésből. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2007. augusztus 2.

XVI. Benedek pápa nem vesz részt a harmadik Ökumenikus Gyűlésen, amelyre augusztus 4–6. között kerül sor Nagyszebenben. Az első nagyszabású ökumenikus európai rendezvényt, amelyre több mint 2500 magas rangú egyházi tisztségviselőt várnak, Európa Kulturális Fővárosában szervezi meg az Európai Egyházak Tanácsa és az Európai Püspöki Tanács. /Nem jön Nagyszebenbe XVI. Benedek pápa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2007. augusztus 2.

A tusnádfürdői kempingtelepen immár negyedik alkalommal vette kezdetét a MAKOSZ és a MIÉRT szervezésében a Neumann-tábor. Alcsík egyetlen városában csak második alkalommal szervezik a rendezvényt. Az első kettőt, 2004-ben Marosfőn, illetve 2005-ben Nagyváradon tartották. A résztvevők középiskolás, illetve 14-19 év közötti fiatalok. /Horváth István: Neumann-tábor: mindennap vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Július 24–26. között immár harmadik alkalommal szervezte meg az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás (ÉKHRKT) azt a mikrorégiós ifjúsági tábort, amelynek helyszíne a ditrói Erdős Panzió volt. A táborban a Ditrói Cserkészcsapat képviselői tartottak kézműves-foglalkozásokat. Kiss János, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára a kerámiáról, valamint a fazekasságról tartott bemutatót. Szó volt a táborban a vízimalmokról, a szalmakalap-készítésről, a kovácsmesterségről, a történelmi érdekességekről is. /Fazakas Szilárd ÉKHRKT ügyvezető igazgató: III. Kistérségi Tábor. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 2. – 31. sz. /

2007. augusztus 2.

Nyílt levélben szólította fel Gergely István csíksomlyói plébánost az RMDSZ egyik platformja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM): határolódjon el a maradása mellett érvelő hívektől, és foglalja el az érsek által számára kijelölt jegenyei plébániát. Gergely Istvánt húszéves csíksomlyói szolgálat után augusztus elsejével helyezték a Kolozs megyei Jegenyére. A Kelemen Kálmán elnök és Bárányi Ferenc alelnök által aláírt nyílt levélben az RMKDM azt állítja, az áthelyezésnek súlyos oka van, amelyet közölt is Gergely Istvánnal Jakubinyi György érsek, és csak a lelkész becsületének védelmében nem hozott nyilvánosságra. „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd” – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az RMKDM levelében foglaltakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy Gergely István Csíksomlyón maradása mellett annak ellenére is aláírásgyűjtésbe kezdtek az egyházközség egyes tagjai, hogy az érsekkel történt négyszemközti megbeszélés után ő már elfogadta a Jegenyére való áthelyezését. „A kommunizmus alatt a katolikus egyház volt az egyetlen, amelyik súlyos áldozatok árán ugyan, de meg tudta őrizni függetlenségét, nem fogadta el az állam beavatkozását. Most hol egyik, hol másik politikai oldal szeretné kisajátítani az egyházat, és rendre hol itt, hol ott kiáltanak ki nemzetietlennek vagy árulónak, mert az egyház őrzi függetlenségét. Az egyház a hívekért van, nem a politikai érdekért” – jelentette ki Potyó Ferenc. /Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2007. augusztus 3.

Régi kezdeményezésünk valósult meg végre, hiszen még 2000-ben fogadta el a kormány azt a rendeletet, amely létrehozta a Kisebbségkutató Intézetet – nyilatkozta Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője azt követően, hogy augusztus 2-án tartott ülésén a kormány elfogadta az intézmény szervezését és működését szabályozó határozatot. A mindenkori kormány mellett eddig nem működött olyan multidiszciplináris kutatóintézet, amely – háttérintézményként – segítené a helyes és hatékony kisebbségpolitikák kidolgozását és alkalmazását. A Kisebbségkutató Intézetnek lesz egy a magyarok és egy a romák problémáit kutató külön tagozata. Az intézet székhelye Kolozsváron lesz, vezetésére az jelentkezhet, aki legalább öt éve foglalkozik kisebbségkutatással. Az elnök és alelnök munkáját öttagú konzultatív tudományos tanács segíti, amely legalább havonta ülésezik. Az intézet alkalmazottai felméréseket, kutatásokat végeznek majd, például a népesedési tendenciákról, az elvándorlásról, ugyanakkor nyelvi, történelmi és kulturális témájú rendezvényeket (konferenciákat, vitákat, tudományos ülésszakokat) is szerveznek. A kutatóintézet költségvetési kiadásait a kormányfőtitkárságon keresztül fedezik, de működési költségei fedezésére támogatásokat kaphat bel- és külföldi szervezetektől, továbbá kiadhat könyveket, tudományos dolgozatokat, tanácsadást nyújthat szakterületén. Feladatai közé tartozik, hogy állandó kapcsolatot tartson fenn a hasonló feladatokat ellátó hazai és külföldi hivatalokkal és civil szervezetekkel. /Kisebbségkutató intézet létesül Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2007. augusztus 3.

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában – áll a Budapest Analyses nemrég közölt elemzésében. Június 13-án a magyar külügyminisztérium – engedve az RMDSZ felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter felmentése, és egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Ugyanakkor június 15-én Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök – eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának – Pozsonyba látogatott. A találkozón a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyét a magyar fél nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány Nagy Zsolt ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel – állítják a Gyurcsány-kormányt bíráló elemzők. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy nyilatkozataikban a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány miniszterelnök a diáklány ügyének megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét, nem tett említést a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról. Az elemzők szerint a magyar szociálliberális kormány külpolitikai és energetikai törekvései ellentétesek a romániai népszavazásból megerősödve kikerült román államelnök transzatlantista orientációjával, ugyanakkor hasonlóságot mutatnak a szlovák kormány keletre nyitó törekvéseivel. /A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-624




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998