udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 618 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-618
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. december 2.

Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Az érvénytelen és a kitöltetlen szavazólapok újraellenőrzését kéri kolozsvári választókerületében Eckstein Kovács Péter szenátor, túl magasnak tartja az 577 érvénytelenített és 424 kitöltetlen szavazócédula számát. Hasonló kérést terjesztettek a megyei iroda elé Csoma Botond és Boros János képviselőjelöltek is. Eckstein Kovács Péternek 30 szavazat hiányzott megválasztásához. /Eckstein a szavazólapok újraellenőrzését kéri. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

A romániai parlamenti választások eredményei azt mutatják, hogy az RMDSZ töretlen támogatással rendelkezik az erdélyi magyarság körében, a viták és megosztó törekvések ellenére az erdélyi magyarság továbbra is határozottan kiáll a közösség politikai egysége mellett – állapította meg közleményében Markó Béla, a szövetség elnöke. „Újból bebizonyítottuk, hogy a magyarság képes az összefogásra, és egyértelműen visszautasít minden megosztó szándékot” – szögezte le a politikus. /Markó: A magyarság képes az összefogásra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban, az RMDSZ marosvásárhelyi kampányirodájában együtt volt az RMDSZ vezérkarának vásárhelyi szárnya: Markó Béla, Borbély László, Frunda György, továbbá Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Benedek Imre, a szövetség Maros megyei képviselőjelöltjei. Amikor a televízió képernyőjén megjelent Borbély László 54,28 százaléka, valamivel később pedig az RMDSZ 6,7 százaléka, örömmámor csapott fel a házban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi kifejtette, az RMDSZ töretlen támogatással bír választóink körében, legalább olyan erős parlamenti csoportjuk lesz, mint eddig. Az elnök megköszönte Takács Csabának, az RMDSZ országos kampányfőnökének az intenzív kampányt, köszönetet mondott a választóknak, az összefogás mellett döntő romániai magyar közösségnek. /Lokodi Imre: Pezsgőzött az RMDSZ a Bernády Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 2.

Soha még ilyen győzelmet nem aratott az RMDSZ – nyilatkozta a Duna Televízióban Frunda György, s valóban úgy tűnik, sikerül megőriznie a szövetségnek eddigi parlamenti arányát. Töretlen az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarok körében – emelte ki Markó Béla elnök is. Azonban az RMDSZ-nek a rá leadott voksok számával is szembesülnie kell: a 90-es évek elejét majd egymillió szavazatot kapott, de még négy évvel ezelőtt is több mint 600 ezren voksoltak rá. 2004-ben a képviselőházi lista 628 000, a szenátusi lista 637 000 szavazatot kapott. A mostani részeredmények tetemes fogyatkozást mutatnak, 90 százalékos feldolgozottságnál alig 400 ezer támogatója volt a szövetségnek. Rosszabb a helyzet Háromszéken, a végleges adatok szerint feleződött az RMDSZ támogatottsága: négy esztendeje 72 000 szavazatot kapott a szövetség, most 35 500 körüli a voksok száma. A magyarság vezetőinek érdemes lenne elgondolkodniuk, versenytárs nélkül csak ennyit sikerült elérniük, a néhány függetlenként induló összesen kevesebb mint 20 000 szavazatot vitt el. A számok tükrében rendkívül vitatható a Markó által emlegetett ,,töretlen támogatottság”. /Farkas Réka: Még egy ilyen győzelem... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2008. december 2.

Az RMDSZ „túlnyerte magát”, ez pedig a romániai magyar demokratikus többpártrendszer kialakulatlanságának és e szövetség politikai monopolhelyzetének tulajdonítható – nyilatkozta Tőkés László református püspök. „Számomra az RMDSZ eredménye nem politikai siker vagy kudarc kérdése, hanem erkölcsi és nemzeti érdekképviseleti kérdés. A párt jól szerepelt, de a romániai magyar közösség politikai érdekérvényesítő ereje nem erősödött” – mondta a püspök. Szerinte a jelenlegi adatok ismeretében a bejutó román pártok olyan eredményeket értek el, amelyek alapján nincs szükségük az RMDSZ-re a kormányalakításhoz. Ezáltal a viszonylagos siker ellenére az RMDSZ politikai mozgástere szűkült – mondta Tőkés László. Szerinte most az a kérdés, az RMDSZ továbbra is a mindenáron való kormányzati részvétel tizenkét éve tartó politikáját folytatja-e, vagy pedig valóban a magyar érdekek érvényesítését tartja mindennél előbbre valónak, akár ellenzéki helyzetből is. /Tőkés: Az RMDSZ „túlnyerte magát” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a választások eredményeit értékelve úgy vélte, az RMDSZ „túlnyerte magát”, ami szerinte a romániai magyar demokratikus többpártrendszer kialakulatlanságának tulajdonítható. Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László kijelentéséről elmondta, savanyú a szőlő. Csalhatatlan emberek nincsenek, jobb lenne, ha okulna abból a kudarcból, amelyet most maga is elszenvedett. Tőkés László fölöslegesen kiállt a független jelöltek mellett. Ahogy az RMDSZ is tudott tanulni a kudarcaiból, neki sem ártana, ha képes lenne erre. Az erdélyi magyarok azt akarták, hogy erős érdekképviseletük legyen a román parlamentben, összefogást akartak – összegezett Markó. Az erdélyi magyarság értékelte az RMDSZ elmúlt évekbeli munkáját, tette hozzá. Markó arra kéri Tőkés Lászlót és másokat is, gondolják végig: az RMDSZ-en kívüli alternatív politika kudarcosnak bizonyult, jöjjenek vissza. /(mózes): Savanyú a szőlő? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2008. december 2.

Az RMDSZ hosszú évek óta a legjobb választási eredményét érte el a parlamenti választásokon – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára. Szerinte ez visszaigazolása annak, hogy az RMDSZ aktív szerepet játszott a román-magyar viszony alakításában és Románia fejlesztésében. Tőkés László azon nyilatkozatára, amely szerint az RMDSZ „túlnyerte magát”, a szakállamtitkár úgy reagált: a mostani eredmény ugyanabban a sávban van, amelyben az RMDSZ a kilencvenes évek óta mozog, így nem lehet túlnyerésről beszélni. /Gémesi: Az RMDSZ eddigi legjobb eredményét érte el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

A választási összefogás elmaradása megfosztotta az erdélyi magyarságot a mennyiségében és minőségében nagyságrendekkel jobb parlamenti képviselettől, amely „nem egy beágyazódott, szűk RMDSZ-es politikai elit érdekeit, hanem a romániai magyarság szempontjait képviselő, hiteles politikai érdekérvényesítést jelentett volna”, vélekedik a Magyar Polgári Párt (MPP). Közleménye szerint „a székelyföldi megyékben példátlanul alacsony részvétel jelzi, hogy a magyarság elfordult, és távolmaradásával fejezte ki elégedetlenségét az RMDSZ által megtestesített pártpolitikai diktatúrával szemben”. „A rendkívül alacsony részvétel egyértelművé teszi, hogy az RMDSZ egymagában már nem képes megszólítani a romániai magyarok kétharmadát. ” „Az elmúlt két évtized során megkopott, hiteltelenné vált közszereplők ismételt felvonultatásával az RMDSZ megújulásra való képtelenségét is büntették távolmaradásukkal a magyar választópolgárok. ” /MPP: az alacsony részvétel az elégedetlenség jele. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 2.

Maros megyében az RMDSZ kapta a legtöbb szavazatot: szenátus – 38,90%; képviselőház – 39,48%-ot ért el. Kincses Előd független szenátorjelölt 1,61%-ot ért el. /Maros megyei végleges eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2008. december 2.

Szatmár megyében az RMDSZ szenátorjelöltjei a voksok 36,15, a képviselőjelöltek pedig 36,15 százalékát szerezték meg. A megyében Günthner Tibor (51,99%) már az első körben bejutott a szenátusba, Erdei Dolóczki István (52,82%) pedig a képviselőházba. A szavazatok újraszámlálását kéri a szatmárnémeti RMDSZ a négyes számú képviselői választókörzetben, ahol Varga Attila képviselőjelöltnek négy szavazaton múlott a leadott voksok több mint 50 százalékának megszerzése. Varga Attila 12. 691 voksot kapott, a mandátumszerzéshez pedig 12. 695 szavazatra lett volna szüksége. A szövetség reméli, hogy a több mint 700 érvénytelenített szavazólap között akad négy, melyek tévedésből kerültek be az érvénytelenek közé. /Lázár Lehel: Varga Attila voksainak újraszámlálását kérik Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ a szavazatok 5,45 százalékát kapta, a beszterce-naszódi magyarságnak idén sem lesz parlamenti képviselete. Seres Dénes, Szilágy megye 2-es számú képviselői körzetének jelöltje a szavazatok 66 százalékát szerezte meg. A szavazatok 44 százalékát szerezte meg Fekete Szabó András jelenlegi szenátor, az 1-es számú szenátori körzet jelöltje, aki a visszaosztásokat követően szintén reménykedhet egy szenátori mandátumban. Az RMDSZ 25 ezer szavazatot szerzett Szilágy megyében, az országos képviselői kosárba körülbelül 8000, fele plusz egy után fennmaradt szavazatot visznek be. /Regionális választási kitekintő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

„Hosszú idő utáni leggyengébb szereplése volt az Arad megyei RMDSZ-nek” – mondta el Király András képviselő és egyúttal jelölt. Az RMDSZ képviselőjelöltjei mindössze 11 730 szavazatot kaptak, ami hétezerrel kevesebb, mint amennyi egy mandátumhoz szükséges. A szenátorjelöltek ennél jobban szerepeltek és 12 897 voksot gyűjtöttek be. A helyhatósági választásokon az RMDSZ Arad megyében összesen 13 500 szavazatot kapott. Király András halványa remény arra, hogy Aradnak ismét legyen parlamenti képviselete, a fő kérdés, hogy országos szinten hány mandátuma lesz az RMDSZ-nek. /Irházi János: Király: a leggyengébb szereplés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 2.

A vártnál kevesebb, de azért jelentős számú szavazatot ért el az RMDSZ Hunyad megyében. Széll Lőrinc, megyei ügyvezető elnök szerint a képviselőjelölteknek összesen 7000 körüli voksot sikerült szerezniük, valamivel többre számítanak a szenátorjelöltek esetében. Déván Máté Márta képviselőjelöltnek 1659 szavazatot sikerült szerezni, Borbély Károly, vajdahunyadi jelölttársának pedig 1470-et. A két települést felölelő szenátusi kerület RMDSZ jelöltje, Bende Barna azonban több mint ezer szavazattal meghaladta két képviselőtársa teljesítményét. A zsilvölgyi városokban a magyar képviselőjelöltekre leadott voksok sehol sem haladják meg az ezret. András József szenátorjelölt azonban a Petrilla-Petrozsény körzetben 1325 szavazatot kapott. Mindez nem elegendő egyetlen mandátum elnyeréséhez sem. A visszaosztásból azonban még van remény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadban még reménykedhet az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 2.

Temes megyében az RMDSZ választási eredményeit Halász Ferenc megyei elnök értékelte: „Először fordult elő, hogy az önkormányzati választásokon több szavazatot kaptunk, mint a parlamenti választásokon”, a voksok 6,19%-át az RMDSZ kapta, a vidéki településeken ezzel szemben a vártnál kevesebb szavazatot gyűjtöttek be. Azok a vidéki települések, ahol az RMDSZ jó eredményt ért el az önkormányzati választásokon (Nagybodófalva, Végvár, Szapáryfalva) ezúttal a gyenge választási részvétellel tűntek ki. Temes megye szintjén egyedül a zsombolyai körzetben van még esélye az RMDSZ jelöltjének, Kaba Gábornak egy képviselői mandátumra. /Pataki Zoltán: Temes megye is narancssárga. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 2.

Magyarországon, a budapesti román nagykövetségen 656 fő, míg a szegedi és a gyulai főkonzulátuson összesen körülbelül 130 fő adta le szavazatát a parlamenti választásokon – tájékoztatott Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az európai körzet képviselőjelöltjeként indult. Világszinten is nagyon alacsony volt az érdeklődés, a külföldön élő román állampolgárok 221 helyen adhatták le voksukat, azonban csak körülbelül 25 ezer személy élt ezzel a jogával, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium több mint 620 ezer szavazólapot juttatott el a nagykövetségekre. Az első külhoni választási kerületben induló Kis Béla 845 voksot kapott szám szerint. A második külhoni szavazókerületben induló Balázs Attila 16 szavazatot kapott, a harmadik kerületben Dancs Annamari 98 szavazatot gyűjtött, Kötő József pedig 34 szavazó bizalmát szerezte meg a negyedik külhoni kerületben. A képviselőházi szavazatoknak közel negyvenhét százalékát a Demokrata–Liberális Párt kapta. Kis Béla arról beszélt, hogy a Magyarországon élő erdélyieknek szükségük van egy külképviseletre, ezt ő elsőrendű feladatának tartja. /Kánya Gyöngyvér: Közöny külhonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 2.

Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke kijelentette, ha az alakulat pártként vett volna részt a választásokon, több szavazatot szerzett volna a megyében, mint az RMDSZ vagy a román pártok. Gazda csalódott a központi vezetés döntése miatt és valakinek vállalnia kell a felelősséget az MPP által elkövezett hiba miatt. Kovászna megyében két független jelöltet támogatott az MPP: Szilágyi Sándort az 1-es számú szenátori körzetben, és Rákosi Jánost a 3-as számú képviselői körzetben. Az első 5 783 voksot kapott, a második 1 551-et. Az RMDSZ a hat Kovászna megyei parlamenti mandátumból ötöt nyert el, a hatodik mandátumot pedig, a 4-es számú Kovászna-Bodzaforduló körzetben, ahol a románok többségben vannak, el fogják osztani a szavazatok összesítése után. Itt az RMDSZ jelöltje 38 százalékot kapott. A megyében az RMDSZ jelöltjei vitték el a legtöbb szavazatot a hat egyéni választókörzetben, amelyből kettő szenátori, négy pedig képviselői. A hat mandátumból ötöt nyertek el. /MPP. „Ha pártként indulunk…”= Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 2.

A Háromszék lapot okolják a gyenge háromszéki részvételért az RMDSZ helyi vezetői. Márton Árpád több országos lapnak, hírügynökségnek nyilatkozta, a Háromszék felelős, mert távolmaradásra, érvénytelen voksolásra buzdította a választókat. Egyetlen példával sem támasztotta alá vádaskodását, és a lap kérdései elől elzárkózott. Márton Árpád legdurvább kirohanását a Transindex közölte: ,,Van egy monopolhelyzetben levő magyar lap, melynek felelőtlen újságírói nem vették észre, hogy román érdekeket szolgálnak. Arra buzdították az olvasókat, hogy ne menjenek el szavazni, szavazzanak a függetlenekre, vagy szavazzanak érvénytelenül. Ezt le lehet ellenőrizni, mint ahogy azt is, hogy hogyan mocskolták az RMDSZ-jelölteket, miközben semmilyen információt nem nyújtottak például Ötvös Mózes képviselőjelölt ’89 előtti életéről, vagy arról, hogy később hogyan szerzett vagyont. Kovászna az egyedüli megye, ahol ilyen monopolhelyzetben levő, egyértelműen rossz irányban elkötelezett napilap van, számomra ez magyarázza az eredményt. Megengedhetetlen, hogy egy napilap reklámoldalon elsikkasztva hozza azt a közérdekű információt, hogy ki melyik utcába menjen szavazni. ” Hasonlóan nyilatkozott a Transindexnek Albert Álmos is, aki szerint ,,egyértelműen az RMDSZ és a háromszéki magyarság ellen dolgozó Háromszék napilapnak köszönhető”, hogy 5000 szavazatnál is többet kapott a függetlenként induló Szilágyi Sándor, meglátása szerint ,,egy teljesen ismeretlen személy nem kaphat ennyi szavazatot”.,,A háromszéki alacsony részvétel elsősorban annak köszönhető, hogy háromszéki politikusaink nem dolgoztak az elmúlt 4–8 évben, nem tudtak meggyőzőek lenni, a szociális és gazdasági problémák miatt nagyon rossz hangulat alakult ki” – nyilatkozott a Transindexnek Takács Csaba kampányfőnök. Takács szerint a gyenge részvétel annak is köszönhető, hogy a sajtó – elsősorban a Háromszék – ellenségesen viszonyult az RMDSZ politikusaihoz. /(-kas): Össztűzben a Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2008. december 2.

Brutálisan bántalmazták az RMDSZ egyik margittai önkéntesét – tájékoztatott Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Tőtős Norbertet, a margittai Octavian Goga Líceum XII. osztályos diákját plakátolás közben verték meg, aki ezáltal súlyos testi sérüléseket szenvedett. A 18 éves fiatalt Timar Iulius, az aradi Vasile Goldis Egyetem margittai kihelyezett karán oktató tanár bántalmazta, aki a Szociáldemokrata Párt helyi jelöltjének kampányolt. /Magyarverés Margittán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 2.

Megkoszorúzta az RMDSZ Hunyad megyei és dévai szervezete a nemrég elhunyt Eőry Lázár László tiszteletbeli megyei RMDSZ elnök sírját. Hiányzik körünkből Eőry László, aki alapító tagja és első elnöke volt a megyei RMDSZ szervezetnek. Élete, munkája példaértékű számunkra – fogalmazott a dévai RMDSZ választmány nevében Pogocsán Ferdinánd, a helyi szervezet elnöke. /Gáspár-Barra Réka: Koszorúzás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 2.

A kortárs irodalmat népszerűsítő programja keretében Zilahon tartott író-olvasó találkozót Erdélyi Magyar Írók Ligája. Benő Attila, Király Zoltán, Orbán János Dénes, Farkas Wellmann Endre és Gáll Attila, költő öt műveit ismerhették meg a szilágysági diákok. A nagyobb erdélyi városokban nem ritkák az író-olvasó találkozók, vidéken, a kisvárosokban-nagyközségekben az elmúlt két évtizedben legfeljebb elvétve, ha megfordult egy-egy író. Ezért az E-MIL kidolgozta az Irodalmat a vidéknek programot, amelynek célja, hogy mindenhova, főként a szórványvidékekre eljuttassa a kortárs magyar irodalmat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Eurotrans Alapítvány támogatásával tavaly huszonöt írót-költő vehetett részt a kilenc Kolozsvár-környéki településen megszervezett író-olvasó találkozókon, idén pedig Fehér-, Máramaros- és Szilágy-megyei turnékat terveznek, tájékoztatott Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke. A „költők is használhatnak minden kifejezést, baj csak akkor van, ha valaki öncélúan ír obszcén szavakat, hogy felhívja magára a figyelmet” – magyarázta Orbán János Dénes író, költő, az E-MIL elnöke. /Bonczidai Éva: A jó vers legalább egy embernek tetszik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

A csángó maradjon csángó, ne akarjunk belőle székelyt faragni, fogalmazta meg a székelység feladatát a csángókkal szemben Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke az általuk negyedik alkalommal megszervezett csángó–székely találkozón, Gyergyócsomafalván. El kellene fogadni, hogy a csángó másképp osztja a világot, nem feltétlenül románokra és magyarokra, szögezte le Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse. Nem a csángók a felelősek azért, hogy a román nyelv „jön könnyebben szájukra”. „Nagyon kegyetlenül elbántunk a csángókkal azáltal, hogy több száz éven keresztül ott hagytuk őket egy román tengerben, magyar értelmiség nélkül. Sok évig kérték a magyar tanítókat, magyar papokat, de nem kapták meg. Ez választ ad a kérdésre, hogy miért beszélik inkább a román nyelvet a magyar helyett” – magyarázta Hegyeli Attila, a magyarságnak nem futja annyira, hogy magyar tanítót, magyar papot küldjön oda. /Barabás Cs. Márti: „Ne akarjunk székelyt faragni a csángóból!” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 2.

Romániai és magyarországi szakemberek gyűltek össze a szovátai Teleki Oktatási Központban, háromnapos tudományos konferencián a legújabb kutatások eredményeit, a műemlékvédelem, illetve az ahhoz kapcsolódó tudományok megállapításait ismertették. „Igen nagy előrelépés tapasztalható a kelet-európai művelődéstörténet terén, újabb és újabb középkori falképek kerülnek felszínre, aminek következtében hamarosan újra kell értékelni és írni az egészet” – fogalmazott Csortán Ferenc műépítész. A dendrokronológia a templomokba, tornyokba, várakba beépített fák korát és származási helyét kutatja, szinte pontos választ adva egy-egy építmény koráról. Így derült fény arra például, hogy a homoróddaróci templom szentélye 1270-ban, hajója az 1400–1500-as, tornya az 1700-as években épült. Az újdonságok közé tartozik a későgótikus boltozatok vizsgálata a legmodernebb számítógépes modellezéssel. Előadás hangzott el az erdélyi középkori falfestészetről, valamint a Küküllő menti református egyházközségek ingóságainak és iratainak felméréséről, a magyarvistai templom falképeiről, a tordai református templomra vonatkozó kutatások néhány újabb eredményéről. A kétévenként megrendezésre kerülő szakmai konferencia jelentősége, hogy a legújabb felfedezéseket ismertetik egymással a szakemberek. Csortán Ferenc marosvásárhelyi szakember elmondta, az utóbbi 10–15 évben örvendetesen megnőtt a hasonló jellegű, tudományos igényű szakmai fórumok száma. /A. E. : Középkor a vakolatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2008. december 2.

Balázs F. Attila Missa bestialis című verseskötetének a Limes Kiadó gondozásában megjelent román nyelvű fordítását mutatták be múlt héten Kolozsváron az Insomnia Kávéházban, a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának közreműködésével. A kötetet fordító Adela Iancu elmondta: több esetben is akadtak nehézségei a kötet fordítása során. Egyes magyar szavaknak, kifejezéseknek nagyon nehéz megtalálni a román megfelelőjét. /Potozky László: Missa Bestialis: kapcsolatteremtési kísérlet ember és Isten között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Jelentős összeg gyűlt össze azon a jótékonysági esten, amelyet a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület szervezett neves helyi művészek közreműködésével egy tragikus helyzetbe került, gyulafehérvári háromgyermekes család megsegítésére. A kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekesei is felléptek. A család számára a gyűjtés folytatódik. /(S. B. Á.): Jótékonysági koncert az Életfával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 2.

Az Erdélyi Unitárius Egyház december 4–6. között püspök-választással egybekötött főtanácsosi és zsinati ülést szervez Fehéregyházán. A leköszönő Szabó Árpád unitárius püspök helyére választanak egyházi elöljárót, a szabályzat szerint ugyanis mandátuma lejártával Szabó Árpádot nem lehet újraválasztani. Az unitárius püspöki tisztségre idén ketten pályáznak: Bálint-Benczédi Ferenc belvárosi unitárius lelkész és Rezi Elek püspök-helyettes. Szabó Árpád püspököt 1996 decemberében választották meg az unitárius egyház élére, 1997. március 8-án került sor az ünnepélyes beiktatására a kolozsvári belvárosi templomban. 2002 decemberében újraválasztotta addigi püspökét az unitárius zsinat, így Szabó Árpád tizenkét évig tölthette be ezt a tisztséget. /D. I. : Új püspököt választanak az unitáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-618




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998