udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 641 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-641
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. május 2.

„Marosvásárhelyi vagyok, itt születtem, itt nőttem fel, itt él a családom, itt szeretnék maradni továbbra is. Szeretem ezt a várost!” – mondta Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje az RMDSZ Maros megyei szervezetének kampányindító rendezvényén. Marosvásárhelyen a román pártok összefogtak az RMDSZ, a szövetség jelöltje ellen. „A várost vissza kell adni a marosvásárhelyieknek, az RMDSZ ennek az esélynek a letéteményese” – fogalmazott Borbély. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: Meggyőződésem, hogy Borbély László meg fogja ismételni Bernády Györgyék teljesítményét, ha megadjuk neki az esélyt. Ilyen tudattal és önbizalommal kell nekünk gondolkodni, így kell útra indulni a Nyárádmentén, a Küküllőmentén, ahol a hűségesek jelentik a mércét. ” /Lokodi Imre: Markó Béla: hűségesek jelentik a mércét. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Május 1-jén több megyeszékhelyen majálist szerveztek a helyhatósági választások jelöltjei. Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezett gulyásfőző versenyt. Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök-jelölt és csapata is indult a versenyen. A házigazda Borbély László fejlesztésügyi miniszter kifejtette magyarul, majd románul: Eljött az idő arra, hogy a marosvásárhelyi magyarok büszkék legyenek arra, hogy magyarok, a románok arra, hogy románok, és a romák arra, hogy romák, mert egy nagy család vagyunk. /N. A. : Gulyásháború a flekken-városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Örvendetesnek nevezte Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hogy Bihar megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyezsége révén csak az RMDSZ indít megyei tanácselnök- és nagyváradi polgármester-jelöltet. Ennek ellenére az RMDSZ csúcsvezetését tette felelőssé amiatt, hogy nem jött létre országos megegyezés a két fél között. Véleménye szerint az erdélyi magyarság az utolsó posztkommunista rendszer szerint politizáló közösség volt eddig. Tőkés beszámolt arról, hogy tovább gyűrűzik a Lorántffy Zsuzsanna egyházi iskola sportpályájának ügye, a püspököt június 23-ára idézték a bíróság elé. A Szentháromság ortodox egyházközség pópája ezúttal nemcsak illetéktelen behatolással és kerítésrongálással, de lopással is vádolja az alperest, állítva, hogy a kerítés egy darabját magával vitte. /D. Mészáros Elek: Pópával, pappal perel Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Nem szabad abbahagyni az egyházi személyek múltjának átvilágítását, vélekedett Tőkés László püspök, EP-képviselő. A sajtótájékoztatón bemutatták a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott tetemes aktakupacot, mely feljelentéseket, szekusdossziék másolatát tartalmazta. Hermán M. János előadó-tanácsos megdöbbenéssel olvasta azokat a jelentéseket, melyekből kiderült, külföldi tartózkodása alatt is megfigyelték. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa egyhangúlag visszautasította a Temesvári-Belvárosi Egyházközség presbitériumának fellebbezését, melyben Bányai Ferenc temesvári lelkész felmentését kérték, akiről kiderült, hogy egykor besúgó volt. Bányai megszegte lelkészi esküjét azzal, hogy folyamatosan jelentett a román titkosszolgálatnak, sőt amikor később lehetősége lett volna beismerni múltját, ezt nem tette meg. Kiderült három lelkész besúgó múltja: Halász Sándor Temesváron volt pap, jelenleg külföldön tartózkodik, Kovács Imre, Paptamási egykori lelkésze jelenleg a magyarországi Nagykerekiben szolgál. Fazakas Sándor a nagyvárad-rogériuszi gyülekezet lelkésze volt, most egyéves skóciai kiküldetésben van. /Szőke Mária: Besúgó lelkészek kilétére derült fény. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

2008. május 2.

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) megalakulása óta az anyaország határain túl élő magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek egyeztető, közös képviseleti fóruma. Hódmezővásárhelyen, május 1-jén tartott ülésükön a KMAT társult szervezeteinek képviselői megállapították, hogy Tőkés László püspök, EP-képviselő elnökké választásával új korszak kezdődött a Tanács tevékenységében. A KMAT sikerként könyvelte el a NATO bukaresti csúcstalálkozója alkalmából a tagországok vezetőihez intézett nyílt levélre érkezett pozitív visszajelzéseket, és hasonló lépéseket tervez az autonómia biztonságpolitikai vonatkozásainak érvényesítése érdekében. A KMAT példaértékűnek tekinti a délvidéki magyar érdekvédelmi szervezetek összefogását, és fontosnak tartja az általuk kidolgozott autonómia-koncepció megszületését. A KMAT módosítja alapszabályzatát, külön teret szentel a munkáját segítő civil szervezetek védnöki státusának, megbízza Tőkés Lászlót, hogy az Európai Parlamentben képviselje a KMAT álláspontját. A KMAT kisebbségvédelmi képviseleti irodát létesít Svájcban. /Brüsszelhez fordul a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács. = Erdely. ma, máj. 1./

2008. május 2.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja a romániai helyhatósági választásokon mindazokat a jelölteket, akik a magyar közösségi önrendelkezés mellett állnak ki függetlenül attól, hogy melyik magyar szervezet színeit képviselik – olvasható Tőkés László EMNT-elnök közleményében. Tőkés hangsúlyozza: az önkormányzatok rendelkeznek leginkább azokkal az eszközökkel, amelyekkel az autonómia iránti közakaratot megjeleníthetik. Ezért az EMNT kezdettől fogva természetes szövetségesnek tartja a nemzeti önrendelkezés iránt elkötelezett Magyar Polgári Pártot. Az autonómia hívei az RMDSZ soraiban is megtalálhatók. Tőkés rámutatott: egyfelől csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy az MPP bejegyeztetésével a romániai magyarság körében is megvalósulóban van a választás szabadsága. Másfelől viszont a plurális egység jegyében minden eddiginél nagyobb szükség van az erdélyi magyar összefogásra a magyar közképviselet megőrzése, valamint az autonómia eredményes képviselete érdekében. /Tőkés az autonómia mellett kiálló jelölteket támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 2.

Megyei konzultációs körútra indult április 24-én Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, ígérte, hogy 187 Hargita megyei településre látogat el a következendő hónapban. Mindegyik településen ki fog osztani egy kérdőívet, amely révén a település problémáit szeretné feltérképezni, illetve azt, hogyan tudna a megyei tanács segíteni ezeknek a problémáknak a megoldásában. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter útravalóval /udvarhelyi házikenyér, borzonti szalonna, tusnádi vöröshagyma és csíkszentmártoni házipálinka/ látta el őt. /Megyei konzultáció vöröshagyma, szalonna és házikenyér társaságában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke figyelemmel követte a Csutak István elindította Székelyföld-vita kapcsán keletkezett írásokat, érveléseket. Feltűnő volt számára, hogy a politikum képviselői, néhány kivétellel, nem vettek részt a vitában. Borboly szerint az elmúlt 18 évben Székelyföld területi autonómiájának jogi kinyilvánításán kívül minden előfeltételt megteremtettek. Valószínűsíthető, hogy a következő – RMDSZ-részvétellel megalakuló – kormánykoalíció egyik első lépése a kisebbségi törvény elfogadása lesz. Borboly szerint a székely városok és falvak többségében mára érezhetővé váltak az újjászületés jelei. A régió gazdaságilag felkészült a fenntartható fejlesztésre. A cél: erős és autonóm Székelyföld. Egy emberöltő alatt Székelyföld a térség legfejlettebb régiói közé emelhető. /Szász Hargita: Erős Székelyföldet – gondolatok a Székelyföld-vita mentén. Interjú Borboly Csabával, a Hargita Megyei Tanács alelnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete Benedek Imre professzort, az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsának elnökét javasolja a közegészségügyi hatóság élére. Benedek Imre meglepődött a javaslaton, az MPP nem kereste meg ebben az ügyben, de ha az RMDSZ kérné, elvállalná. Ölvedi Zsolt, az MPP megyei elnökének szóvivője kijelentette: információi szerint az egészségügyi intézmények szintjén változások várhatók. /Antalfi Imola: Meglepő fordulat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 2.

Az új erdészeti törvény az erdők lassú és biztos kipusztítását szolgálja, és a fatolvajokat védi – állítják a környezetvédők. A rendelet törvényesíti a falopást, szabad kezet ad a rombolásnak, ugyanakkor kitiltja a természetjárókat az erdőkből. Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az engedélykérés a bekerített magánterületekre érvényes csupán. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy erdészeti törvény szabályozza a parkokat. /Barabás Márti: Fatolvajvédő törvény? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Az Írószövetség története a nemzet története – hangzott április 30-án el a kolozsvári találkozón, amelynek vendége Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke és L. Simon László, a titkára volt. „Az írószövetségben megfér a népi irodalom képviselői mellett az avantgárd író is. A politikai erőknek a legfőbb problémájuk, hogy mi túléltük a rendszerváltást” – jelentette ki L. Simon László. Vasy Géza rövid ízelítőt adott az Írószövetség történetéből, a második világháború végétől napjainkig. Az 50-es években a sztálinista képződmény jegyei tökéletesen jellemzőek voltak az írószövetségre is. Az 1956-os forradalom előkészítésében jelentős szerepet vállalt az akkori magyar írótársadalom, aminek következtében 1957-ben a Kádár-rendszer felfüggesztette a Magyar Írószövetség tevékenységét. 1959-ben alakult újra, a 70-es években folyamatosan konszolidálódott. A rendszerváltás után a magyar kulturális élet kettévált, és az SZDSZ meg az MDF oldalán csoportosult. Jelenleg Magyarországon több írószervezet is működik a Magyar Írószövetségen kívül. – „Az Írószövetség történetét úgy fogom fel, mint a nemzet történetét, büszke vagyok a magyarságomra, szeretnék egy közösséghez tartozni – számolt be L. Simon László, a szervezet titkára. Vasy Géza a találkozó után kifejtette, örülnének annak, ha az erdélyi írók jelenléte erőteljesebb lenne a magyarországi irodalmi életben. /Varga Melinda: Széthúzó írószervezetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya Nagyváradon tartja a magyar orvosok és gyógyszerészek országos vándorkongresszusát. A XVIII. tudományos ülésszak május 1-jén kezdődött és május 3-án eurorégiós piknikkel zárul. A találkozóra érkeztek szerte Magyarországról és Németországból is. A kongresszus keretében ejtették meg az Ady Endre Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének (KEOSZ) éves közgyűlését is, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Oberfrank Ferenc tartott előadást. Kun Imre Zoltán professzor, a KEOSZ elnöke beszámolt a 2007/2008-as év tevékenységéről, majd a tervekről esett szó. /T. H. : Megkezdődött az orvoskongresszus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

2008. május 2.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) Nagyváradon tartotta meg díjkiosztó ünnepségét. A honismereti és történelmi pályázat témája ebben az esztendőben a reneszánsz és Mátyás király élete volt. Dukrét Géza, a szervezet elnöke közölte, a vetélkedő kinőtte Nagyváradot, idén székelyföldi és magyarországi pályázók is jelentkeztek. A díjkiosztón a magyar történelmi egyházak képviselői is megjelentek: Kiss Albert provikárius és Tőkés László református püspök. Felnőtt kategóriában az első díjat a temesvári Jancsó Árpád vitte el Hollós zászlók Temesvár felett című tanulmányával. A diákok között az első díjas Őseink nyomában című dolgozatot hárman írták: Gaudi Zsófia, Rékási Boglárka és Szűcs Orsolya. /Szőke Mária: Kiosztották a honismereti pályázat díjait. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

2008. május 2.

Bölöni Domokos 1990 óta csaknem tucatnyi művelődési egyesület, kulturális szerveződés bölcsőjénél bábáskodott vagy elsőként adott hírt a születésükről. Legszebb emléke a korondi Firtos Művelődési Egylet létrejöttéhez kapcsolódik. A kezdeti lelkesedés után lassan csökkent az érdeklődés, kevés szervezetek működik ma is, közülük a legállhatatosabb Firtos Egylet. Kellettek hozzá az értelmiségi kovászok. A Lajosok (Páll, Molnos, Ambrus) „összeesküvése”, de még előbb a Lőrincz Kálmánok, Bálint Andrások, Tófalvi Zoltánok és társaik tényfeltáró publicisztikai munkálkodása, a helyi értelmiség és a fazekasság tömörülése, a Sóvidék kutató értelmisége. Az egylet lapja, a HAZANÉZŐ fórumot biztosít az emlékezőknek, könyvsorozatot az olvasóknak. Ambrus Lajos tanár, költő-szerkesztő legyűri a kishitűséget, ő Firtos Művelődési Egylet hajtóműve. /Bölöni Domokos: Tizennyolc éves a korondi Firtos Művelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 2.

Kevesen válnak prófétává szülőhazájukban. Füzesi Albert elindult gyerekkora Erdőcsinádjáról, felküzdötte magát a Maros Művészegyüttesbe. Áldozatos munkával alig másfél évtized alatt életre hívták a Maros Művészegyüttes hosszú távú utánpótlását, ugyanakkor a tánckarba feljutó fiatalokat arra buzdították, hogy vidéki csoportok alakulásánál bábáskodjanak. Sajátos Kőműves Kelemenek ezek a Füzesi Albertek, újjá építik lerombolt erődeinket. Nemcsak Isten erős várunk, hanem a kultúránk is az: vár és templom. Füzesi Albert ma az egyik legkedveltebb személyisége a néptáncmozgalomnak. Munkásságát 2001-ben EMKE-díjjal ismerték el. A Gyöngykoszorú találkozókon mind nagyobb számban megjelenő csoportok, együttesek lábra állítói csaknem kivétel nélkül: a Maros Művészegyüttes táncoslányai, -legényei. Füzesi Albertet április 19-én kitüntették a kisszoborral, Hunyadi László alkotásával, ezzel az általa indított erdőcsinádi tánctalálkozó 15. évfordulóján ismerték el. /(bölöni): Kisportré. Füzesi Albert. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 2.

A nemzeti örökség átmentése Torockón az immár hivatalosan is bejegyzett Kriza János Kulturális Egyesület körül körvonalazódik. Több évtizedes szünet után ismét összeállt egy 15 fős csapat, és ma már újra van fúvószenekara Torockónak, újra szól a rezesbanda. Hangszereket egy megszűnt kolozsvári fúvószenekartól kölcsönöztek, az 50 éves tapasztalattal bíró Petrucz Sándor kolozsvári zenész pedig vállalta a betanítást. A Kárpát-medence egyik legszebb magyar népviseletének, a torockóinak a fennmaradása érdekében az utóbbi három évben a fiatalság a csipkeverést is megtanulta. Zenei kultúrájuk mellett a torockói népviseletet szeretnék felújítani. Az egyesület következő célja a nőszövetség megalakítása, illetve egy giccs elleni fórum létrehozása. /Tamás András: Giccsellenesség Torockón. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Gyalog, kerékpáron is érkeznek magyarországi zarándokok a csíksomlyói búcsúra. A Mária út elnevezésű program keretében gyalogos és kerékpáros zarándokok indultak útnak április közepén, hogy Erdély több települését bejárva május 10-ére odaérjenek. A csíksomlyói búcsú története 1567 pünkösdjére nyúlik vissza, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert a székelyek Hargita Tolvajos-hágójában legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította, és a templomnál lévő felirat szerint hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. Azóta gyarapodik az ide zarándoklók száma. /Mária úton a pünkösdi búcsúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. május 2.

Kis Sándor, az Academica Humana Alapítvány elnöke adta át a Wagner Nándor-díjakat a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos diákjainak, akik helyezést értek el a Holnap antológia megjelenésének századik évfordulója alkalmából kiírt plakátpályázaton. A Holnap 1908-ban jelent meg Váradon, egyik vezéralakja Ady volt. „Tíz éve írtuk ki először pályázatunkat, a változó témájú verseny nyertesei között Wagner Nándor özvegyének jóvoltából százezer forintot osztunk ki” – mondta Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke. Wagner Nándor szobrász, festő 1922-ben született Nagyváradon, 1950-ben Magyarországra, hét év múlva Svédországba települt, végül Japánban hunyt el 1997-ben. Legismertebb munkái a Filozófusok kertje /Budapest, Gellért-hegy/ és a Corpus Hungaricum /Székesfehérvár/. Szülővárosában 2005. május 1-jén leplezték le az általa tervezett József Attila-szobrot a Petőfi parkban. /Fried Noémi Lujza: Átadták a Wagner Nándor-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. május 2.

A ma már mindössze három református lelket számláló, Fehér megyei Marosszentimre temploma a tatárjárás után, a szászok betelepítése (1262) előtt épült. A templom, akárcsak a falu, Szent Imre hercegről kapta nevét. Mai alakját a templom a 15. században, Hunyadi János korában nyerte, egyhajós, gótikus stílusjegyeket mutat. A falakat támpillérek erősítik, karcsú torony is csatlakozik az épületegyütteshez. A templomról Jékely Zoltán verset is írt, amelyben a magyarság pusztulásának szimbólumaként említi. A településnek nincs saját lelkésze, az alig nyolc kilométerre található Gyulafehérvárról jár Gudor András a szentimrei híveknek istentiszteletet tartani. /Marosszentimrei református templom. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./ Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban című verse. A további pusztulásról szóló versek: Kányádi Sándor: Egy csokor orgona mellé, Ferenczes István: Marosszentimrei templom, 2002, Kovács András Ferenc: A marosszentimrei templomnál.

2008. május 2.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata május 4-én, vasárnap mutatja be Carlo Goldoni A legyező című komédiáját Kiss Csaba átdolgozásában és rendezésében, a díszleteket és jelmezeket Dobre Kóthay Judit tervezte. /Antal Erika: Szerethető gyarlóságok a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. május 2.

Bíró Béla megállapította, hogy Wass Albert nem jó író, szerinte ugyanis a szerzőnek túl kell emelkednie elfogultságain. Bíró Béla problémának látja, „hogy ez a rossz író klasszikusokat megszégyenítően népszerű. ” /Bíró Béla: Wass-kór. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2008. május 2.

Márkos András képzőművész /sz. Csíkszereda, 1950. jún. 16./ 1973-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, reklámgrafikus volt majd muzeológus a csíkszeredai múzeumban. 1978–80 között a sepsiszentgyörgyi Magyar Állami Színház díszlettervezője. 1981 óta Németországban él. Társaival létrehozta a Die Gruppe képzőművészeti csoportosulást. /Jánossy Alíz: Mindig szemben az árral. Beszélgetés Márkos András képzőművésszel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. május 3.

Május 2-án hivatalosan is megkezdődött a június elsején sorra kerülő helyhatósági választások kampánya. A választás egyfordulós, csak a polgármesterek esetében lesz második forduló június 15-én. Az idei helyhatósági választások újdonsága, hogy a megyei tanácsok elnökeit egyfordulós, névre szóló szavazással választják. Az RMDSZ Erdély-szerte 10390 jelölttel vesz részt a helyhatósági választásokon. Marosvásárhely polgármesteri székéért hatan kívánnak megméretkezni, az RMDSZ jelöltje Borbély László. A megyei tanácselnöki tisztségért hét jelölt indult, köztük Lokodi Edit Emőke (RMDSZ) és Tőkés András (MPP). /Mózes Edith: Helyhatósági választások 2008. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2008. május 3.

Megkezdődött a közép-európai államfők hagyományos éves találkozója május 2-án a macedóniai Ohridban, a kétnapos tanácskozáson tizennyolc ország vezetője vesz részt. /Közép-európai államfők eszmecseréje. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2008. május 3.

,,A mi jelöltjeink a magyar emberek pártján állnak. A magyar emberek pedig a párbeszédre és nem a párt-beszédre kíváncsiak. Párt-beszédet mások tartanak majd, nem a mi jelöltjeink” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök, kampányfőnök az RMDSZ Arad megyei önkormányzati jelöltjeinek bemutatóján. Sikeres választások esetén az RMDSZ több ezer jelöltje dolgozhat azért a másfél millió emberért, ,,aki magyarként él, magyarként akar megmaradni”. Több településen a magyar jelölt ellen fogtak össze a román pártok. Kelemen Hunor becslése szerint az RMDSZ 12 százalékot veszít majd el a magyarok szavazataiból az MPP miatt, ,,mivel azok, akik Tőkés Lászlóra szavaztak, nem feltétlenül szavaznak az MPP-re is”. A helyhatósági választások egyik kampánytémája a helyi autonómia lesz, de szociális kérdésekkel is foglalkoznak a jelöltek. /Párbeszéd, nem párt-beszéd kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2008. május 3.

Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, megyei tanácselnökjelöltje közölte, Szatmár megyében 838 RMDSZ-es polgármester–, tanácsosjelölt indult. Pozitív kampányt szeretnének. Ellenpélda: a megyei tanács elnökségének megszerzése érdekében létrejött a román pártok szövetsége, nyíltan kijelentették, hogy nem csak az RMDSZ, de a román nép ellenségeivel szemben akarnak pozíciót szerezni. Csehi Árpád a hétvégéken napi három–négy rendezvényen vesz majd részt. /Fodor István: Elindult a megyei kampánygőzös. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 3./

2008. május 3.

Aradon a Jelen Házban az RMDSZ Arad megyei szervezete bemutatta a 19 polgármester-jelöltet, akik a megye magyarlakta településein, illetve a megyeszékhelyen indulnak június 1-jén a választásokon, Király Andrást, aki a megyei önkormányzat elnöki tisztségéért indul, több tanácsos-jelölt beszélt céljairól, elképzeléseiről. Arad megyében az RMDSZ közel négyszáz tanácsos-jelöltet állít. A megjelentek láthatták a Csiky Gergely Iskolacsoport kis mazsorettjeinek táncbemutatóját, meghallgatták a kisiratosi dalárda műsorát, végül Dubován Lea elszavalta Reményik Sándor Az ige című költeményét. /Irházi János: Rajtolt a kampány Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2008. május 3.

Május 2-án Székelyudvarhelyen tartotta országos kampányindító rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP). – Erdélyben megérett az idő a változásra, akárcsak Magyarországon – jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, aki részt vett a rendezvényen. A kampány-nyitón jelen volt még Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Tőkés László európai parlamenti képviselő levélben üdvözölte a résztvevőket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Aradon a szövetség helyi kampány-nyitó rendezvényén kijelentette, hogy az MPP részvétele a helyhatósági választásokon nem érinti jelentősen az RMDSZ-t, hiszen az MPP-re „a magyar választók legfeljebb 11–12 százaléka” fog csak szavazni. Hozzátette, azokon a településeken, ahol az MPP-nek jobb, vagy az RMDSZ-ével szinte megegyező esélyei vannak, „minden egyes szavazatért megdolgoznak” annak érdekében, hogy a mérleg nyelve az RMDSZ javára mozduljon el. /Elkezdődött a választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlést a Magyar Polgári Párt. Győzni fogunk – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök, mert szerinte mindenki megértette, elérkezett az idő az RMDSZ-politika és -elit leváltására. A rendezvényen szót kapott minden fontosabb erdélyi magyar város polgármesterjelöltje, illetve az MPP megyeitanácselnök-jelöltjei. Kovács István Kovászna megyei tanácselnökjelölt az erkölcsi megújulás fontosságát hangsúlyozta, míg Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy polgármesterjelöltje szerint vissza kell hozni az önkormányzatok emberi értékeken alapuló hitelét. Csinta jelezte, első dolga lesz helyi népszavazás kiírása az autonómia érdekében. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a kampányt, majd az önkormányzati munkát az autonómia iránti elkötelezettségnek kell jellemeznie. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kijelentette, az MPP az első párt, amely szövetséget kötött a gazdákkal. /Nagyszabású rendezvénnyel indított az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az MPP országos kampányindító rendezvényére várták Tőkés László EP-képviselőt, de a püspök nem vett részt a kampányindítón, ő ugyanis erre a napra már korábban lelkészértekezletet hívott össze Nagyváradra. /Bágyi Bencze Jakab: Tőkés László nélkül indított az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. május 3.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azokat az MPP- és RMDSZ-jelölteket támogatja a helyhatósági választásokon, akik a magyarok önrendelkezéséért harcolnak. A tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy országos szinten nem sikerült egyezményt kötni a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ között – jelentette ki Tőkés László EMNT-elnök. Az EMNT nem vesz részt a választásokon, de úgy véli, az érdeke az, hogy minél több olyan személy jusson tisztségekhez a helyi közigazgatásban, aki támogatja az önrendelkezést – áll Tőkés László közleményében. Az EMNT ,,készen áll támogatni a helyhatósági választásokon mindazon jelölteket, akik a magyar közösség önrendelkezéséért harcolnak, függetlenül attól, hogy az MPP vagy az RMDSZ jelöltjei”. Az EMNT szerint ,,az erdélyi magyarságnak össze kell fognia, hogy megmaradjon a magyar közösség képviselete, illetve hogy sikeresen lehessen harcolni az autonómiáért”. /Az autonómia híveit támogatják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2008. május 3.

Sűrűsödnek a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) anyagi biztonságával kapcsolatos vészkiáltások. Sokan keveslik azt a pénzt, amelyet a magyar kormány évről évre az EMTE működtetésére és fejlesztésére fordít. Azt állítják, a jelenlegi magyar kormány megszegte az egyetemet 2000-ben alapító Orbán-kabinet ígéretét, hogy Magyarország évente kétmilliárd forintot utal majd át a költségek fedezésére, s hogy a Budapestről kapott összeg mára szinte a felére zsugorodott. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója szerint az EMTE szórta a pénzt, megállapodásokat rúgott fel, a fejlesztésekről nem konzultált a finanszírozóval, más forrásokat nem vont be. Annak idején a sajtó ismertette, hogy az intézményt beindító programirodák mekkora összegeket emésztettek fel, gyakorlatilag számolatlanul. Nem derült ki, hogy az eltűnt pénzekből mennyi jutott magánzsebekbe, esetleg pártkasszába. Az egyetem a hazai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett, a közbeszerzési kötelezettségekről megfeledkezett, ötletszerű fejlesztésekbe bocsátkozott. A ténylegesen Sapientiának átutalt összegek a következők (millió forintban): 2000 – 1850,90; 2001 – 1895,50; 2002 – 1687,10; 2003 – 1837,05; 2004 – 1448,72; 2005 – 1746,59; 2006 – 1380,01; 2007 – 1278,79; 2008 (január-március) – 483,74. Eddig a magyar költségvetés összesen 13 608,40 millió Ft-tal finanszírozta az EMTÉ-t. Ennek az összegnek az 5,81 %-át a kolozsvári, 24,87 %-át a csíkszeredai, 26,93 %-át a marosvásárhelyi karok, 25,98 %-át pedig a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem (PKE) kapta meg. Az összegből az egyetem rektori hivatala 7,05 százalékot, a Sapientia Alapítványi Iroda 3,38 %-ot, a Kutatási Programok Intézete pedig 4,87 %-nyit emésztett fel. Az EMTE működését többször átvilágították. A mindeddig bizalmasan kezelt jelentésekből kiderült, hogy az intézményben rengeteg visszaélés történt- az újságíró szerint. Az egyetem semmit nem tett annak érdekében, hogy a költségekhez az erdélyi magyar vállalkozói réteg hozzááruljon. Az egyházak sem járultak hozzá az általuk patronált egyetem finanszírozásához, de a magyar állam pénzén vásárolt és/vagy felújított ingatlanaikat is busás bérek ellenében adták ki az évek folyamán az egyetemnek, azaz szintén a magyar államnak. Nagyváradon az EMTE évi 5000 eurót fizetett bérként az egyházkerületi és egyetemi székházért, 4000 eurót az Arany János Kollégium régi szárnyáért, csaknem 15 ezer eurót a Mihai Viteazu utca 3. szám alatti ingatlanért. Kolozsvári a Déva utca 19. szám alatti ingatlanért a magyar állam havi 390 ezer forintnyi bért plusz üzemeltetési költséget fizet a református egyháznak. Tőkés László püspök, mint a PKE vezető testületének elnöke „irányítóként” havi 4000 új lejt inkasszált, Kató Béla kuratóriumi elnök pedig havi 450 ezer Ft-nyi bért vett fel. Éveken át tetemes „havi pénzek” kerültek olyan kuratóriumi tagok zsebébe, akik még az ülésekre sem jártak el. Misovicz Tibor a Magyar Kisebbség 2006. évi Sapientia-számában írta: „Az egyházaknak előbb-utóbb meg kell fogalmazniuk saját intézményeik és közösségeik szempontjából fontos igényeiket, cserében viszont éves finanszírozást vagy vagyoni támogatást kell nyújtaniuk. ” Az auditálók megállapították: a döntéshozatal rendszere kritikán aluli, hiányzik a döntésekért való felelősségvállalás, nincs stratégiai tervezés. Az egyetem az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, a román állam által visszatérített áfából, a finanszírozó beleegyezése nélkül ingatlanokat vásárolt stb. Az egyetemvezetést soha nem választották, mindig kinevezték, nem egy esetben rokoni alapon. Azokat, akik a hatályos törvények alkalmazását szorgalmazták, ellehetetlenítették. Példa erre a marosvásárhelyi kertészmérnöki tanszék vezetőjének, Ferencz Lászlónak az esete. Az egyetem több szakán kétes minőségű oktatás zajlik, vannak persze dicséretes kivételek is. /T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2008. május 3.

Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, egyetlen céljuk, hogy a Sapientiát eljuttassák az akkreditációig. Be kell fejezni az üzengetést, világos menetrend szükséges, hogy 2009-re megtörténjen az akkreditáció. Mindent ennek kell alárendelni. Tibori Szabó Zoltán újságíró megkérdezte, jól fektették be az elköltött 14 milliárdot? Nehéz erre egyértelmű választ adni, felelte Gémesi. A menedzsmenttel volt baj. Kiterjedt forrásbevonási lehetőséget képzeltek el, de ez leszűkült a magyar állami költségvetésre. Lépések sem történtek a más jellegű forrásbevonásra. Magyar többségű önkormányzatoktól kellett volna forrásokat behozni. Sem az intézményi struktúra, sem a működés nem hatékony. Megkérdőjelezhető szakmai alapon indultak el fejlesztések. Az egyetemvezetést át kell alakítani. Kérték, hogy az új kuratóriumban a fenntartó-finanszírozó magyar állam képviselője szavazati joggal kapjon helyet, és kapjanak helyet a Romániában is jelen lévő magyarországi gazdasági szereplők, emlékeztetett Gémesi. 2007 és 2011 között évente 5 százalékkal kell emelni a Sapientiának a saját bevétel arányát. Ez a hányad 2011-re érje el a működési kiadások 25 százalékát. A 2008–2009-es tanévtől áttérnek a képzés normatív jellegű finanszírozására. Nem az egyetem által igényelt létszám lesz az alap. Közösen kiszámítják hogy a különböző képzési területeken milyen fajlagos költségek vannak. Az elmúlt években a figyelem döntően a pénzre irányult, az oktatás minőségéről kevesebb volt a vita. Jó felsőoktatási intézmény tudományos bázis nélkül nehezen tud működni. A kezdeti időszakban még azt kell támogatni, hogy a megfelelő minőségű oktatók Magyarországról odamenjenek, amíg ki nem termelődik a minősített oktatói közösség. – Kiderült, hogy ellentétek vannak Marosvásárhely, Csíkszereda és Kolozsvár között. A nagyváradi Partium Keresztény Egyetem sem integrálódott a Sapientia-struktúrába. Gémesi kifogásolta, hogy eddig a finanszírozó nem dönthetett semmiről. Ezen változtatnak. Csíkszeredának megvan a maga kultúrmissziós feladata, ott más ilyen jellegű intézmény nincsen. Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely azonban versenytér, ott csak a felsőoktatási verseny szempontjait kell figyelembe venni. – Párhuzamos képzéseket nem szabad elindítani. Nagyvárad esetében normatív finanszírozással kell majd állást foglalni a képzési irányok tekintetében. /Tibori Szabó Zoltán: Akkreditált, egységes és minőségi egyetem felépítése a célunk. Interjú Gémesi Ferenccel, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 631-641




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998