udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 581 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-581
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. augusztus 1.

Traian Basescu államfő Silvio Berlusconi olasz kormányfő meghívására július 31-én érkezett Olaszországba, egy egynapos munkalátogatásra. Basescu felkeresett egy római illegális tábort, ahol körülbelül 450 román (túlnyomórészt roma) bevándorló él. /Basescu Olaszországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt (MPP) egyetért elvileg abban, hogy belső koalíciót alakítsanak az őszi parlamenti választásokra, de a részletekben még nem jutottak megállapodásra. Az RMDSZ 85:15 százalékos erőviszonnyal számol, az MPP 80:20 százalékos arányokkal kalkulál. A polgári pártiak hangsúlyozták: Székelyföldön az arány 63:37. Leegyszerűsítve az RMDSZ ajánlatát: a szövetség a 14 biztos helyből kettőt ajánlott fel. Az MPP szerint azonban négyet, akár ötöt is megérdemelnének, de kompromisszumos javaslatként hármat kérnek. Az MPP delegációja Szász Jenő pártelnök vezetésével azzal érkezett Marosvásárhelyre, hogy elfogadja az RMDSZ által ajánlott belső koalíciót, vagyis azt a javaslatot, hogy az MPP jelöltjei a parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben indulhassanak, és a majdani magyar koalícióban bizonyos feltételek mellett megőrizhetik önállóságukat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a négy és fél órás találkozó után a sajtónak kijelentette: a felek között már egyetértés van az alapvető elvi kérdésekben, például abban, hogy a romániai magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége. /Elviekben már egyetért az RMDSZ és az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Elvi megállapodás született az RMDSZ és az MPP között a belső koalíció létrehozása ügyében, a két politikai alakulat képviselőinek azonban nem sikerült dűlőre jutniuk a polgári alakulatot megillető mandátumok számát illetően. Szász Jenőék kezdeményezésére az RMDSZ elfogadta, hogy megállapodás esetén a leendő bukaresti magyar frakció közösen képviselné a parlamentben az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvéseit, valamint az önálló állami magyar egyetem létrehozásának ügyét. /Máthé Éva, Rostás Szabolcs: Egy mandátumon múlik. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

A romániai magyar politikai szereplők közötti megegyezési huzavona kezdi egy televíziós szappanopera jellegét ölteni. Közben a felek azt sem tudják, hogyan ne egyezzenek meg egymással. Kellemetlen szituációba hozta mindkét oldalt Tőkés László és politikai holdudvara megegyezéspárti fellépése. /Papp Attila Zsolt: Idegháborús szappanoperett. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Az őszi parlamenti választások utáni kormányzás a tétje annak az állítólagos politikai alkunak, amit Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kötött egymással. Megfigyelők szerint Basescu azért békül Tariceanuval, mert rájött, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) egyedül nem tud kormányozni, legjobb megoldás a PNL-lel való kibékülés. /Helyreáll a D. A. Szövetség? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Nyílt levélben fordult 45 Kárpát-medencei civil szervezet Románia, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország kormányfőihez a Kárpát-medencében található potenciális szennyezőforrások felszámolása érdekében. A szervezetek szeretnék elérni, hogy a kormányok ne engedélyezzenek új bányászati beruházásokat – különös tekintettel a verespataki és a Szlovákiában található körmöcbányai aranybánya tervére –, valamint tiltsák be a cianidos technológia alkalmazását a bányászatban. A nyílt levél emlékeztetett arra, hogy 2000 telén heves esőzések után a nagybányai és a borsabányai gátszakadások következtében mintegy 100 ezer tonna cianid és nehézfémtartalmú zagy került ki a Tiszába, amely később a Dunát is elérte. A balesetek miatt több mint 1240 tonna hal pusztult el – jegyzik meg. /Bálint Eszter: Civilek a ciántechnológia ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

A hatóságok igyekeznek eltakarni, meghazudtolni azokat a környezeti katasztrófákat, amelyekért ők a felelősek, amelyek forrását már évek óta fel kellett volna számolni. Szomorú, hogy nincs kivétel román és magyar nemzetiségű tisztségviselő között, egyformán csúsztat és szépíti a dolgokat mindkettő. A Borsabányán július 26-án bekövetkezett gátszakadás nyomán hatalmas mennyiségű zagy zúdult a Colbul II derítőből, az alatta elhelyezett Colbul I-be. Csak a csoda mentette meg a gátat az átszakadástól és a Visót meg a Tiszát egy újabb hatalmas méretű élővilág-haláltól. A hatóságok az érintett Ukrajna és Magyarország illetékes hatóságainak őszinte tájékoztatása helyett – erre nemzetközi egyezmények kötelezik őket – az egész balesetet letagadták. Kivétel volt Mircea Man, Máramaros megye tanácselnöke, aki őszintén elmondta a sajtónak: Máramaros megyében számtalan hasonló állapotban lévő derítő létezik, amelyek a veszélyt jelentenek a környezetre. Szerinte ezeket mielőbb fel kellene számolni. Lucia Ana Varga, a környezetvédelmi tárca államtitkára és Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektus továbbra is azt állította: nem történt szennyezés, minimális szintű a baj. Az RMDSZ-es prefektus asszony felhívta a megye hivatalosságainak a figyelmét: ne fecsegjenek, „még nemzetközi botrány és per lehet az ügyből”. A borsabányai ügyről már tud a közvélemény. Azonban a július 16-án az Aranyoson végbement, jelentős halpusztulással együtt járó katasztrófáról sem a környezetvédelmi tárca, sem a vízügyi hatóságok nem szóltak. A balesetről tájékoztatni kellett volna Magyarországot. Korodi Attila miniszter magatartása Európában elfogadhatatlan. Ezekről a környezeti balesetekről legalább utólag tájékoztatást kell adni. Az RMDSZ-nek pedig – kormánytényezőként – komoly figyelmeztetésben kell részesítenie tisztségviselőit. /Tibori Szabó Zoltán: Folyik a zagy – és a hazudozás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Rekordszámú beiratkozó jelentkezett idén a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának 61 szakára: a tavalyi mintegy 2400 beiratkozóval szemben idén 3133 fő. Korábban a beiratkozók száma évről évre csupán néhány százzal változott, most viszont váratlanul mintegy 30%-os növekedés tapasztalható. Növekedett a beiratkozók száma a román tagozaton is, összegyetemi szinten mintegy 18%-kal jelentkeztek többen, mint tavaly. Dr. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint magyar szakok számának a növekedése, a gyakorlatiasabb képzés, az egyetem s hírneve, „a magyar tagozat körüli cirkuszok lecsillapodása” lehet a magyarázat. Csökkenőben van azon magyar fiatalok száma, akik a román tagozaton akarnak tanulni. /Harmaddal több beiratkozó a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Sokan döntöttek úgy, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatán szereznek felsőfokú oklevelet. A jelentkezők száma tette indokolttá, hogy a tandíjas helyek számát megnövelje az egyetem, így minden beiratkozó bejutott. A turizmus–földrajz szakra 96-an jelentkeztek, közülük 75-en magyar, 21-en román nyelven szeretnének tanulni. Az akkreditálás alatt lévő geodézia–földmérés szakra 64-en felvételiztek, 49 a magyar, 15 a román tannyelvű oktatást választotta. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen továbbra is vannak ingyenes helyek. A 475 meghirdetett helyre 367 személy jelentkezett. Túljelentkezés mutatkozott menedzsment és turisztika szakokon, illetve reklámgrafikán (kétszeres). /Egyetemi felvételikről. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2008. augusztus 1.

A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem idén végzett magyar bábos osztálya részt vehetett a 62. Avignoni OFF Fesztiválon, Nyugat-Európa egyik legfontosabb színházi eseményén. Szerencsés véletlen folytán jutottak ki: az egyik csapat visszamondta a szereplést, és Oana Leahu rendezőnőt hívták meg a szervezők, aki a magyar csoport Csodálatos utazás című Kis herceg-adaptációját ajánlotta. Deák Réka marosvásárhelyi bábszínész elmondta, sebtében elkészítették a francia változatot – ez ugyanis kritérium volt. Útközben megálltak Velencében és Monte-Carlóban. Tíz napot töltöttek Avignonban. Hazatérve még felléptek a középkori fesztiválon Segesváron. Augusztus 23-án részt vesznek a Budapesti Utcaszínházi Fesztiválon, a Millenáris parkban. Végzős csapatuk vizsgaelőadásának szánt produkciójával, a Limonádé Joe-val elnyerte a 300 ezer forintos támogatással járó Kovács Ildikó Alkotói ösztöndíjat. /Bonczidai Éva: Csodálatos avignoni utazás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

A következő tanévtől választható tantárgyként bevezetik A kommunizmus története Romániában című tantárgyat, tizenegyedikes és tizenkettedikes diákok számára. Egyéves tantárgyról van szó, amely a történelem oktatásán belül megfelel a történelem tantárgy követelményeinek. A történelmi tényeket nyolc nagy témában foglalja össze a tanterv: A kommunizmus Romániában, A hatalom átvétele Romániában, A hatalom megtartásának mechanizmusai, A gazdaság a romániai kommunista rezsim alatt, A "másik" a kommunista rezsimben, Ellenállás és disszidensek a kommunista rezsim ideje alatt, 1989 Európában és a romániai események, A kommunizmus öröksége a ’90-es években. /Takács Éva: Opcionális tantárgy lesz. A kommunizmus története. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Az E60-as európai műút Erdélyen áthaladó szakaszának elzárásával fenyeget az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesülete, ha a magyar hatóságok nem vonják vissza az Orangeways Zrt. szállítási vállalat romániai útvonalra kibocsátott szállítási engedélyét. A fenyegetést megküldték a magyarországi minisztériumnak, a magyar kormánynak és az Európai Unió illetékes szerveinek. Az aláírók e kétségbeesett gesztussal „körülbelül száz erdélyi szállítócég működésének ellehetetlenítését és teljes csődjét” szeretnék elkerülni. Az egyesületbe tömörült szállítók szerint a Magyarországon bejegyzett cég európai uniós előírások megkerülésével szerezte meg a romániai fuvarozás jogát. Orbán László, az egyesület elnöke szerint az Orangeways kalózcégként ismert. Engedély nélkül járatta a járatait Budapest és Kolozsvár között. A cég az út széléről szedi fel az utasokat, nem fizet a megállóhelyek bérléséért, jelenleg körülbelül feleannyiért szállít, mint az erdélyi fuvarozók. A Román Útügyi Hatóság (ARR) vezérigazgató-helyettese, Sajtos László elismerte, vizsgálják a magyar cég erdélyi működését. Bajkó Ernő, az Orangeways romániai értékesítési vezetője válaszolt a cég elleni vádakra. Cáfolta, hogy nem rendelkeznének Csíkszeredáig érvényes szállítási engedéllyel. Azt is cáfolta, hogy ne lenne szerződésük a buszállomásokkal. /Gazda Árpád: Kitiltatnák a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Évente több ezer külföldi érkezik Kolozsvárra, vannak, akik tanulni vagy munkát vállalni jönnek ide, mások itt kötnek házasságot. Egy év alatt 80 százalékkal, vagyis 4 ezer fővel nőtt azoknak a száma, akik más országokból érkeztek ide, és letelepedtek. Kolozs megye ezzel legelső helyen áll az országban a bevándorlók számának tekintetében. A Kolozsváron élő 83 nemzetiség vonzó a külföldiek számára. Emelkedett azoknak a házasságoknak az aránya is, amelyeket román- és más állampolgárságú személyek kötnek, különösen a moldvai, törökországi, pakisztáni, indiai és arab nemzetiségűek kötik össze életüket román állampolgárokkal. /Kolozsvár: nyolcvanhárom nemzetiség városa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Évek óta nincs buszjárat kilenc Kovászna megyei faluban. A közlekedési cégek azokra a járatokra kiírt versenytárgyalásokon jelennek meg csupán, ahol sok az utas, jók az utak, vagyis gazdaságosan lehet működtetni a rendszeres járatot. Kilenc útvonalra azonban évek óta nincs jelentkező. Pedig valamennyire háromhavonta kiírnak versenytárgyalást. Zalán, Bácstelek, Dobolló, Szárazajta, Köpec, Futásfalva, Ikafalva, Felsőlemhény és Kommandó lakóinak nem áll rendelkezésére közszállítás. A megyei tanács nem támogathatja ezeket a járatokat, a helyi önkormányzatoknak pedig nincs pénzük. Demeter János, a tanács alelnöke szerint a mikrorégiós társulások oldhatnák meg a problémát. Az önkormányzatoknak kellene buszokat vásárolniuk, és működtetniük a járatot. /Bíró Blanka: Falvak buszjárat nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Augusztus 20-án szentelik az új templomot Gyergyószentmiklóson. Augusztus elsejétől Bartos Károly személyében új plébános érkezik Gyergyószentmiklósra, és a befejezés előtt álló Szent István-templomban fogja szolgálni a város alsó részének lakóit. A plébánost nem tudják a templomhoz tartozó plébánián fogadni, mert az épületnek még mindig az alapozásánál tartanak. A templom építését 2005-ben kezdték el, a szükséges pénzösszegek előteremtésének nehézségei miatt a munkálatok befejezése elhúzódott. Az oltárt Polgár Botond helyi szobrászművész készíti, aki a templom elé tervezett Szent István-szobrot is alkotja. „Amolyan csöves pap vagyok, a Gondviselésre bízom a sorsom alakulását” – fejtette ki Bartos Károly plébános. A templomszentelés után első útja Németországba vezet, ahol pénzt akar „koldulni” az ismerős német paptestvéreitől. /Jánossy Alíz: Pap hajlék nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

El Pelé Ceferina Giménez Mallára, az egyetlen boldoggá avatott roma nemzetiségű szentre emlékeznek augusztus 1-jén mise keretében a marosvásárhelyi Hidegvölgyben. György Tibor plébános elmondta, hogy dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek jóváhagyásával a hidegvölgyi roma plébániaközösséget El Peléről nevezték el, arról a boldoggá avatott roma személyről, aki életét adta Jézus Krisztusért. El Pelét 1936. augusztus 2-án végezték ki egy katolikus pappal összebilincselve, akit védelmezni akart. II. János Pál pápa 1997-ben vértanúságáért Rómában sok ezer roma jelenlétében avatta boldoggá. A Hidegvölgyben 1964-től Léstyán Ferenc foglalkozott a romákkal, munkásságát tizennégy éven keresztül Pál atya folytatta, György Tibor pedig két éve tart szombatonként katekézist ebben a lakónegyedben. /(berekméri): A boldoggá avatott romára emlékeznek a hidegvölgyiek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Visszaállították július 31-én Gyergyószentmiklóson azt a keresztet, amelyet előző éjszaka ismeretlen tettes döntött le a városi kórház közelében. Ez már a második eset ebben az évben. Februárban a Békény utcában lévő keresztet találták ledöntve és a corpust összetörve. Akkor az elfogott csíkszentdomokosi tettes elmondta, egy éjszakai buli végén dühében törte össze a kereszten a corpust azért, mert nem jött idejében a taxi. /Jánossy Alíz: Keresztrombolók Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Messziről is jöttek, ki titokban, ki nyíltan Zágonba, a templom portikusában levő kicsi Mikes-szobába, amelyet az akkori lelkipásztor a hatalom tiltása ellenére hozott létre. Sokszor Beder Tibor volt Hargita megyei tanfelügyelő hozott pionírokat, és a lelkipásztorral csukott ajtó mögött tanították történelmünket. Aztán jött 1990, Mikes halálának évfordulója – összeült az akkori alpolgármester, Kiss József Kozma Béla lelkipásztorral, jöttek megyei vezetők, és összeállították a műsort. Az ünnepségen híres külföldi és hazai személyiségek vettek részt, köztük néhai Czine Mihály, Jókai Anna írónő, Kányádi Sándor költő, néhai Domokos Géza és Ács Zoltán, a holland Mikes Társaság akkori elnöke is. Ács Zoltán javasolta, alakuljon egy egyesület, ez mentheti meg a kastélyt és a Mikes korabeli műemlék gabonást. Így indult a Mikes Kelemen Egyesület útjára. Később az imateremben gyűltek össze jó néhányan, összegyűlt a bejegyzéshez szükséges pénz, a jegyzőkönyvet Csoma Antal magyar szakos tanár vezette. Komoly vita volt a kastély befejezéséről, elhangzott, hogy kellene valaki, aki egyelőre fél normával átvenné a már érkező berendezéseket, és egyáltalán, felügyelné a dolgokat. Kozma Csilla javasolta Kocsis Tündét, aki Borosnyón tanított, és szeretett volna hazakerülni. Szépen indult minden, Orbán Árpád a konyhát is ellátta bútorral és edényekkel. Létrejött a Kiss Manyi-emlékszoba, azután a Csutak Vilmos-emlékszoba is. A sokat emlegetett kultúrmunka idegenvezetésből állt, amit Kocsis Tünde végzett, de egyéb megmozdulás nem volt. /Kozma Csilla, Zágon: A Mikes-múzeumról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Emléktábla-avatással kezdődtek július 31-én a Csíkszeredai Városnapok. A magyar főkonzulátus épületén leplezték le dr. Pál Gábor emléktábláját, és ezzel adósságot rótt le a város, továbbá elégtételt kapott az egykor köztiszteletben álló, de politikai megaláztatásokat megélt közéleti személyiség. A múltba való visszatekintés, az előttünk járt személyiségek és megvalósításaik számbavételének fontosságát hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Pál Gábor egykori házán felavatták a Dóczy András által készített márványtáblát és Sárpátky Zoltán domborművét. A polgármester ígéretet tett, hogy ez év októberében, dr. Pál Gábor halálának negyvenedik évfordulóján az egykori Gyakorlótér, mai Tudor Vladimirescu utcát róla fogják elnevezni. Az ünnepségen Hajdú Gábor ügyvéd, volt szenátor, a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért küzdő közéleti személyiség idézte fel nagy elődjének alakját. Pál Gábor személyisége a következetes kitartás, a nép iránti elkötelezettség példaképe – mondotta. Pál Gábor az Országos Magyar Párt keretében küzdött a kisebbségbe szorult magyarságért, valamint a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért. Azóta Pál Gábornak igazságot szolgáltattak, de a Csíki Magánjavak nem nyert igazságszolgáltatást a mai napig sem – emlékeztetett Hajdú Gábor. Apor Csaba elmondta, elégtételt jelent a családnak a mostani megemlékezés, szeretnék nagyapjuk szellemi hagyatékát kiadni. /Takács Éva: Csíkszeredai Városnapok – Dr. Pál Gábor emléke előtt tisztelegtek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Csángómagyar gyerekek érkeznek táborozni a Balaton mellé Csángóföld legkeletibb, magyarok lakta településéről, Magyarfaluból egy hétre augusztusban – mondta el a szervezők nevében Soltész Miklós (KDNP) országgyűlési képviselő. Közlése szerint a Csángóföldön még a fél éve elhunyt képviselőtársa, Deák András és Györgydeák Lajos farkaslaki plébános kezdték el szervezni az iskolán kívüli, délutáni magyar nyelvű foglalkozásokat, s felkarolni az ott élő csángó gyermekeket. A mintegy 80-90 iskoláskorú gyermeknek színes programokat szerveznek. /Tábor csángó gyerekeknek a Balatonnál. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Július 20–27-e között a gyimesi Borospatakon zajlott le a sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes első tábora, amelynek célja az volt, hogy a harminckilenc gyermek játszva tanuljon és tanulva játsszon – táncokat, népszokásokat, népdalokat. /Virág Endre programfelelős, Megyei Művelődési Központ: A Százlábú Gyimesben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2008. augusztus 1.

A hollandiai Monster egyházközösséggel ápolt tíz éves testvérgyülekezeti kapcsolat egyik leglátványosabb megvalósulása Homoródszentmártonban, hogy hat év óta minden nyáron érkeznek fiatalok, akik két hétig fontos és hasznos építési, felújítási munkálatokhoz nyújtanak anyagi és kétkezi segítséget. A munkatábor anyagszükségletét és részvételi költségét a 13 vendég fiatal egyéb otthoni munkákkal kereste meg. Idén ebből finanszírozzák a gyülekezeti ház új hajópadlóját, ugyanakkor szószéket építenek, és kijavítják az épület falait. Gyermekeknek szerveznek foglalkozásokat, és szabadidőben ismerkednek a vidékkel. A helyieket is bevonják a munkálatokba. A 112 lelket számláló gyülekezet erejét meghaladó munkálatokat végeztek az elmúlt években is: a használaton kívüli harangozói lakást gyülekezeti teremmé alakították, felújították a vendégházat, illetve lefestették a helyi és a szentpáli templom ajtóit, ablakait. Elkészült a lelkészi lakás és a templom kerítése is. /Molnár Melinda: Homoródszentmárton – Szépülnek az építmények. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Hónapnyi munkálat maradt hátra, és megáldhatják a végtisztesség helyét, jelezte a sükői, 96 fős református gyülekezet beszolgáló lelkésze, Antal Géza. Helye lesz a virrasztási, temetkezési szertartásoknak. Az elszármazottaktól is kaptak támogatást. /(molnár): Sükő – Önerőből építkeznek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Egyre gyengül Homoródkeményfalva, a Homoródszentmárton községhez tartozó kis település. Az 1992-es népszámláláskor 227 lakosa volt, Kardos József unitárius lelkész szerint napjainkban 155-re tehető a lakosok száma. Sokan elhagyták szülőfalujukat, idős emberek maradtak. Buszjárat sem éri el a falut. Gyönyörű település, masszív kőházak, vastag kőkerítések. Több székelyudvarhelyi vásárolt épületet, hétvégi házként használják. A falu legmozgalmasabb pillanata, amikor a székelyudvarhelyi Kuckó Egyesület kiszáll nyári kézműves alkotótáborával. /Máthé László Ferenc: Falunéző – Egyre gyengül Keményfalva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Az Örményország a múltban és jelenben címmel kiállítást nyílt Kolozsváron a helyi örmény közösség szervezésében. A kiállított anyag a Budapesti Örmény Önkormányzat tulajdonát képezi. Az anyagot bemutatták már Nagyváradon és Szamosújváron, és a továbbiakban bejárja majd az ország összes olyan városát, ahol örmény közösség él. /-f-: Örményország kincsei a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Felix terra címmel készült dokumentumfilm a nagyváradi várról. A Balla Tünde, Lakatos Attila és Villányi Zoltán jegyezte mozgóképet augusztus 1-jén mutatják be a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. A filmforgatást alapos kutatómunka előzte meg: az alkotók rangos magyarországi és romániai közgyűjteményeket és egyházi múzeumokat végigjárva gyűjtötték össze az adatokat, hogy hiteles képet fessenek városukról és annak kiemelkedő műemlék épületéről. /Dokumentumfilm Nagyváradról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Megjelent Kristó Tibor új könyve. A könyvben a Hargita Népe hasábjain az utóbbi időszakban megjelent írások legjava olvasható. /Sarány István: Kristó Tibor új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Mostanában alig telik el hét, hogy valahonnan ne érkezne tudósítás a turulmadár körüli elutasító vagy igenlő vitákról. Honfoglaló őseink totemállata a turul. Az erdélyieknek szerencsés a helyzetük, mert a román hatalom nem esküdött fel a turulemlékek ellen, mint a mostani magyar. Ennek jó példája, hogy Vetró András műterméből visszaszállni készül a felsőcsernátoni emlékműre a turul, s a nagybaconi honfoglalási emlékművön mai napig is ott van a turulmadár. Sajnálni lehet, hogy mit rendeztek Budapesten, a XII. kerületi emlékmű körül, melyet lebontásra ítéltek. /Márkó Imre: Turulcsont beforr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság első ideiglenes elnöke bemutatta Székelyhidi Ágoston eredetileg 1989-ben megjelent Debreceni napló Erdélyről című művének új kiadását Nagyváradon. A diktatúra miatt a nyolcvanas években a magyarok tömegesen menekültek Romániából Magyarországra. Ezeknek az embereknek a helyzetét próbálták valamiképpen megoldani, hiszen az akkori törvények és megállapodások szerint vissza kellett volna küldeni őket Romániába. Erre a lehetőségre nemet mondtak, mert kegyetlen sors várt volna rájuk, Debrecenben kialakítottak egy menekülttábort. Ezt ideiglenes megoldásnak szánták, azután a tábor aztán elég hosszú ideig működött. Ezeknek az időknek állít emléket Székelyhidi Ágoston könyve, amelynek ma is időszerű a mondanivalója. Szűrös Mátyás ebben az időben az Országgyűlésben beszédet mondott a falurombolással kapcsolatban. Állásfoglalást alakítottak ki a falurombolással, a Ceausescu-féle kegyetlenkedésekkel szemben, majd 1989 márciusában ő lett a parlament elnöke. Lezajlottak a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások, és az akkori összes politikai erővel megállapodtak abban, hogy békés, alkotmányos fordulatot hajtanak végre Magyarországon. A diktatúrából többpárti, parlamenti demokráciába akartak eljutni. Jelenleg Magyarországon a sajtót körülbelül 80–85 százalékban a neoliberálisok uralják. A sajtó zömét ők tartják kézben, főleg a televíziókat, amelyeknek a legnagyobb tömeghatásuk van. Mostanában erősödőben vannak azok a sajtóorgánumok, amelyek részben nemzeti-konzervatív, nemzeti-demokratikus, népi-nemzeti beállítottságúak, de még mindig a másik oldal van túlsúlyban, hangsúlyozta Szűrös. Neki jutott az a megtiszteltetés, hogy kikiáltsa a köztársaságot, emlékezett vissza. Egyértelműen megfogalmazták, hogy azok a magyarok, akik a határokon túl élnek, a nemzet részét képezik, főleg itt a Kárpát-medencében, hiszen őshonos népről van szó – az anyaországnak pedig törődnie kell velük, képviselnie kell őket, s felelősséget kell vállalnia értük. Az 1989-es decemberi romániai eseményekről Szűrösnek kezdettől fogva az volt a véleménye, hogy az nem forradalom volt, hanem egy jól szervezett katonai puccs. A tömegmegmozdulásnak azonban kétségtelenül forradalmi jellege volt. Ennek a megmozdulásnak Tőkés László volt a legkiemelkedőbb vezetője. Amit azonban Ion Iliescuék csináltak, és ami Stanculescu tábornok irányításával végbement, az egy jól szervezett államcsíny volt. A romániai magyar nemzeti közösségnek autonómiára van szüksége, de ezt Magyarországról nem lehet kivívni. Magyarország ehhez támogatást tud nyújtani, de csak azt támogathatják, amit az itt élő magyarok igényelnek. Szűrös Mátyásnak keserű tapasztalata van ezen a téren. Amikor ő ideiglenes köztársasági elnök volt, eszmecserét folytatott Király Károllyal is, aki akkor Iliescu helyettese volt, a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Akkor felmerült, hogy az autonómia ügyében foglaljanak állást, a románok is benne lettek volna – és Domokos Géza ellene szavazott. Domokos Géza jóravaló ember volt, Szűrös ma sem érti, miért tette ezt a lépést. Szűrös Mátyás /sz. Püspökladány, 1933. szept. 11./ 1990 és 2002 között országgyűlési képviselő. 2002-ben kilépett az MSZP-ből. /Fried Noémi Lujza: Egymás nélkül értelmetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 1.

Húsz éve, 1988. augusztus 28-án munkatalálkozót tartott Aradon Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977. júniusi debreceni–nagyváradi megbeszélése óta 11 évnek kellett eltelnie az újabb kétoldalú magyar–román csúcstalálkozóig. Az összességében nyolcórányi tárgyalásokat a felek pozitívan értékelték, a „kölcsönös megértés” jelentőségét hangsúlyozták. A találkozót a közvélemény utólag a magyar fél diplomáciai vereségeként értékelte. 1988 nyarán hangvételében is szokatlan, ingerült vita zajlott a szocialista tábor két országa között, amihez az alapot a romániai magyar nemzetiség helyzetéről érkező aggasztó hírek szolgáltatták, nem utolsó sorban a romániai falurombolás kapcsán. A terv elleni több tízezres budapesti tiltakozó tüntetés június végén, majd erre válaszul a kolozsvári magyar főkonzulátus Bukarest általi bezáratása a helyzet elmérgesedését jelezte. Az MSZMP Politikai Bizottsága a megbeszélésekre 10 pontos javaslattal készült, köztük szerepelt a politikai kapcsolatok hiánya, a lakossági kapcsolatok akadályozása, a menekülők problémája, a kolozsvári főkonzulátus bezárása és a bukaresti Magyar Kultúra Háza megnyitása. A tárgyalásokon Grósz 25 perces beszédben ismertette a magyar álláspontot, válaszul Ceausescu két és fél órás expozét tartott. A négyszemközti találkozón csak a hivatalos román tolmács vett részt, a magyar delegáció tagjai nem is tudták meg, hogy ott mi hangzott el. A PB álláspontjával ellentétben Grósz elfogadta, hogy falurombolás nincs, és válaszra sem méltatta, amikor Ceausescu közölte: a kolozsvári főkonzulátus kiutasított diplomatáit tulajdonképpen le kellett volna tartóztatni. A Grósz jóváhagyásával kiadott közös közlemény teljesen a román fél álláspontját érvényesítette. 1991-ben a Társadalmi Szemle című folyóiratnak adott interjújában Grósz Károly így nyilatkozott: a Ceausescu által a tárgyalások megkezdésére kijelölt határidő rövidsége, valamint a helyszínekre vonatkozó javaslat lényegében csapda volt a magyar delegáció számára. Minden azt tükrözte, hogy a Ceausescu a találkozót saját céljaira akarja felhasználni. /Húsz éve történt: Rendszerváltás Kelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30., folyt. aug. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-581




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998