|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 388 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-388 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 1.A cél, hogy az iskolások eljussanak a határon túli közösségekhezMegjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása; az idei évben a közoktatási intézmények határon túli magyar kirándulásainak támogatására 500 millió forint áll rendelkezésre - jelentette be Semjén Zsolt szombati budapesti sajtótájékoztatón. A nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes felidézte: az Országgyûlés tavaly októberben fogadott el határozatot, amelynek célja, hogy a magyarországi iskolások intézményes formában, állami támogatással jussanak el határon túli magyar közösségekhez. Távlati cél annak segítése, hogy a határon túli magyar iskolákba járó diákok intézményes és támogatott formában eljöhessenek Magyarországra - tette hozzá. Kiemelte: a rendelkezésre álló összeget évrõl évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az állami támogatás most az utaknak mintegy 80 százalékát finanszírozza majd - jegyezte meg. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyfajta katalizátorként mûködnének közre a programon keresztül. �?letre szóló barátságok köttethetnek Ahol egyszer egy ilyen kapcsolat létrejött, ott életre szóló barátságok, személyes kapcsolatok születnek. Az a közjogi keret, amelyet az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal akkor tölthetõ meg, ha a társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek - mutatott rá a kormányfõ kereszténydemokrata helyettese. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a pályázatokat június 3-ig várják, az együttmûködési programok esetében pedig június 17-ig lehet a kérelmeket beadni. A döntések augusztus közepéig megszületnek, s aki felkészült, és szeretne határon túli magyar területre kirándulni, szeptembertõl már megteheti. Elmondta, hogy egy diákra körülbelül 33 ezer forintos támogatási összeggel számoltak, ebbõl a szállás- és az utazási költségeket lehet állni. A pályázatokról bõvebben a www.apalap.hu oldalon lehet tájékozódni. Semjén Zsolt elmondta még, hogy április 18-án a Fõvárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyaroknak szóló támogatásokat egybefoglaló Bethlen Gábor Alapkezelõ bírósági bejegyzése. Ezzel elhárult minden akadály a különbözõ pályázatok kiírása elõl, s a felhívások közzététele május közepéig megtörténhet - tette hozzá. Hangsúlyozta: mindenki számára átlátható módon valósulhat meg a határon túli magyar közösségek költségvetési támogatása. Az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik majd. Országon kívüli erõk érdekeltségei is vannak Semjén Zsolt szerint nyilvánvaló provokáció történt Gyöngyöspatán, a kormányfõ helyettese a Jobbik és az LMP pártpolitikai érdekeltségét egyaránt felvetette a történtekkel kapcsolatban. A KDNP elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: többirányú provokációról van szó, amiben országon kívüli erõk érdekeltségei is vannak. �?gy fogalmazott: vannak erõk, amelyeknek az az érdeke, hogy úgy állítsák be Magyarországot, ahol kvázi polgárháborús állapotok vannak, és a cigányoknak menekülniük kell a falvakból, mert fasiszta rohamosztagok grasszálnak az utcán. Hozzátette: nagyon komoly nemzetközi érdekcsoportok vannak, amelyeknek az az érdekük, hogy Magyarországról minél rosszabb és hazug képet fessenek. Semjén Zsolt szerint látható, hogy két kicsinyes pártpolitikai érdek is megjelenik. Az egyik a Jobbiké, a párt politikai életben való maradásához ugyanis fontos, hogy legyen cigány-magyar konfliktus, mert akkor úgy tudják beállítani, hogy problémafelvetésük és politikai eszenciájuk létfontosságú a magyar közéletben - mutatott rá. A másik oldalon úgy tûnik, az LMP is érdekelt politikailag abban, hogy ez a téma mesterségesen felturbózva kerüljön a híradásokba, és a tehetetlen állammal szemben õk az emberi jogok védelmezõiként tudnak fellépni - mondta. Súlyos károkat okozhatnak Rendkívüli felelõtlenség minden magyarországi, a konfliktus gerjesztésében részt vállaló párttól az ilyen típusú fellépés, nagyon súlyos károkat okoznak az országnak és a magyar-cigány együttélésnek - fogalmazott. Szélsõséges csoportok pártpolitikai provokációja, illetve bizonyos külföldi érdekeltségek háttéraknamunkája, ami történt - summázta a miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese. Ami történt, pontosan igazolja a kormányzat politikáját, az országban rendnek kell lennie, és semmiféle félkatonai szervezetek nem lehetnek, mert ezek mindannyiunk békés és normális életét veszélyeztetik - fûzte hozzá, és kiállt Pintér Sándor belügyminiszter határozott fellépése mellett. Semjén Zsolt nem kívánta kommentálni a bíróság azon döntését, hogy nem jelent a társadalomra veszélyt vagy veszélyérzetet, amikor ilyen félkatonai jellegû csoportok megjelennek. Ez a bíró személyes felelõssége - mondta, hozzátéve: megtalálták, és ha szükséges, még határozottabban megtalálják annak a jogszabályi kereteit, hogy a törvényeket ne lehessen kijátszani. MTI/mno.hu Erdély.ma 2011. május 1.Tizenöt éves a magyar felsõfokú zenei képzés NagyváradonA Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) korábban egyházzene, mára zenepedagógiai tanszékének jubileumi ünnepe, 15 éves fennállása alkalmával szerveztek három napos találkozót az elsõ hét évfolyamon végzett hallgatók meghívásával a hétvégén. A program keretében pénteken sajtótájékoztatón beszélt Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi elõadó-tanácsosa, Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, valamint Fodor Attila tanszékvezetõ a zenepedagógiai képzés, valamint a kórus múltjáról és jelenérõl. Brugós Anikó karnagy, tanár beszélt a találkozó apropójáról, többek között éppen tíz éve, hogy az egyetemi kórus amerikai turnén vehetett részt. Az 1996-ban indult egyházzenei szak elsõ évfolyama 2001-ben végzett, az ünnepi hétvégére a 2001-2006 között végzettek hetven százaléka, 35 diák jött el. Az eseményt szombat este jubileumi zárókoncerttel teszik még teljesebbé. Szeretnének minden évben rendezni találkozót, mondta Brugós, tavaly õsszel például Székelyudvarhelyen gyûltek össze a jubileumi ünnepség elõkészítésekor. Tolnay a tanszék építését, kialakulását elevenítette fel. Ez az a szak, ami leginkább hivatott továbbvinni az egyetem hírét, ahogyan tette azt eddig is, mondta. Még a Sulyok István Református Fõiskola keretében indították el az egyházzenei képzést, többek között azért, hogy legyen anyanyelvû zenei oktatás. A végzettek legnagyobb része itthon maradt, sokan kórust alapítottak, mások oktatnak. Továbbvittek egy keresztény szellemiséget és egyfajta táncházmozgalmat, az egyetem kis közösségébe szervesen beletartoztak, ami szintén fontos, sorolta az eredményeket az elõadó-tanácsos. Berkesi professzor a kórusról mesélt, melynek 1998 óta vezetõje. A Debrecenbõl érkezett karvezetõ a sikerekrõl, eredményekrõl számolt be. A jelenlegi tanszékvezetõ kiemelte: egy szak sikeressége a végzett diákok eredményein mérhetõ. A PKE-n mûködõ zenemûvészeti szak a legrégebbi a magyar nyelvûek közül Erdélyben a forradalom után, még ha csak röpke 15 éves hagyományra tekint is vissza. Ami Váradra vonzza a jelentkezõket az egyrészt a szakmaiságnak, másrészt az emberi tényezõnek köszönhetõ, vélekedett Fodor, jelenleg a három évfolyamon huszonöt diákjuk van (Marosvásárhelyen kevesebben, Kolozsváron ennél többen tanulnak a hasonló szakon). A jelenlegi tanári gárda az egyik legjobb a romániai magyar oktatásban, részletezte, 11 oktatóból 7 doktor. Tavaly óta akkreditált szakként mûködik, és - ha minden jól megy - idén mesterképzést is szeretnének indítani, mely a kortárs szemléletet helyezné elõtérbe. Ez körülbelül egy hónap múlva derül ki, hogy lehetséges-e, de már többen érdeklõdtek a képzés iránt, fejtegette Fodor. Kiemelte még a kiépült Erasmus-kapcsolatrendszerüket, illetve a Janus Pannonius Szakkollégium lehetõségeit. A három napos találkozón kóruspróbákon vettek részt az egykori diákok és kerekasztal-beszélgetésre is volt lehetõség a jubileumi koncertet megelõzõ napon. Freund Emese Reggeli �?jság Erdély.ma 2011. május 1.Csak a zászlót tették le, a fegyvert nemSzatmár megye - A magyar történelem számos pillanata képezi vita tárgyát a mai napig a történészek körében. Nem kivétel ez alól a szatmári béke sem, a megkötésének háromszázadik évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezés zárórendezvényét szombaton tartották a majtényi síkon. Háromszáz éve 149 zászlót tûzött le a kuruc sereg a majtényi síkon. A Károlyi Sándor vezettekuruc sereg ezen tette még most is igen komoly viták alapjául szolgál, de egyre inkább hajlanak arra, hogy nagyszerû és fejlett diplomáciai érzékrõl tanúbizonyságot tevõ tettnek tartsák. A köznyelvben szatmári béke névvel illetett esemény tulajdonképpen Károlyi Sándor, a kuruc haderõfõparancsnoka és Pálffy János horvát bán, a Habsburg-uralkodó magyarországi haderejének fõparancsnoka között létrejött egyezség írásban történt rögzítése. Ezt a békeszerzõdést azonban nem lehet 300 év távlatából sem objektíven szemlélni, hiszen a szakirodalom és a szépirodalom homlokegyenest ellenkezõ álláspontokat ütköztetett mindig, s ez most is tendencia, akkor is, ha valamelyest közelednek az álláspontok. A majtényi síkon egyszerû kõobeliszk õrzi az emlékét ennek az eseménynek, de húsz éve minden évben az emlékezõk kicsiny csoportja vonul ki ide, hogy versekkel, kuruc nótákkal és tánccal kísért rövid beszédekkel emlékezzenek meg az 1711 áprilisában történtekrõl. A kerek évforduló a megszokottnál valamivel több érdeklõdõt vonzott, de még mindig nem annyit, amennyit az alkalom megkívánna. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy csak akkor tudná megítélni a tett helyességét, ha abban a korban élt volna, de az emlékiratok tükrében hajlik arra, hogy helyesnek ítélje meg, és ne árulásnak. Ezáltal a békekötés által ugyanis lehetõséget kapott a nemzet a fejlõdésre, amelyre szüksége volt. Amikor ilyen történelmi eseményre emlékezünk, akkor egyetlen tanulságot vonhatunk le elõdeink cselekedeteibõl: bármilyen vita, véleménykülönbség van is köztünk, az igazán fontos pillanatokban a nagy, nemzeti kérdésekben összefogásra van szükség. A pillanat felismerésének a bölcsességére van szüksége az erdélyi magyar közösségnek is, ha ezzel rendelkezünk, akkor van jövõje itthon a magyarságnak - jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke. Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke beszédében kitért arra, hogy milyen fontossággal bír a múlt megismerése és a szatmári béke egységes képbe való beépítése. Sem vallási, sem nemzeti árnyék nem vetült erre az eseményre - mutatott rá Csehi a tagadhatatlan tényre. Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy csak a zászlókat tették le a majtényi síkon, a fegyvereket hazavitték, ez pedig szimbolizája a magyar nép hozzáállását az ilyen és ehhez hasonló helyzetekhez. De ugyanakkor azt is elmondta, hogy az új magyar alkotmány, amely az egész magyar nemzet alkotmánya, jelzése annak, hogy a mostani vezetõk, ugyanúgy, ahogy a háromszáz évvel ezelõttiek, legjobb tehetségük szerint küzdenek, Rákóczi fejedelem kedvenc latin mondását használva: Ha elrontottad a játszmát, kezdd elõrõl! Katona József történész abban láttatta a szatmári béke fontosságát, hogy megmutatta, a magyarok nem jogmegvonók, hanem jogkiterjesztõk voltak, akik arra törejkedtek, hogy minél többen kerülhessenek a jog hálója alá, s minél kevesebben szoruljanak ki. �? is kiemelkedõ fontosságúnak tartotta, hogy Rákóczi fejedelem képes volt arra, hogy az amúgy széthúzásra hajlamos részeket összefogja: várost a vidékkel, katolikust a protestánssal. Rákóczi tanításaihoz kell visszatalálnia a mai embernek is - hangsúlyozta beszédében a történész. Az ünnepi beszédeket kuruc nóták, versek és magyar táncok színezték, a megemlékezés végén pedig koszorút helyeztek el az obeliszken, amelyre felkerült a 300. évforduló alkalmából készített márványtábla. erdon.ro 2011. május 1.Hazatérés Napja KrasznamihályfalvánSzatmár megye - Szombaton tizedik alkalommal tartották meg a Hazatérés Napját Krasznamihályfalván. A helyi református egyház által szervezett rendezvényen több mint kétszázan vettek részt helyiek és hazatérõk. A krasznamihályfalvi református templomban dr. Molnár János, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképzõ Karának dékánja hirdetett igét. Igehirdetésének alapígéjéül a 133. Zsoltárt választotta, mely így kezdõdik: ,,Imé, mily jó és mily gyönyörûséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak. Krasznamihályfalván nagyon sokan gyûltek össze, hogy együtt legyenek, hogy találkozzanak rokonaikkal, egykori barátaikkal, iskolatársaikkal és falubeliekkel. Ez a település is - sok más, egykor elszigetelt településhez hasonlóan - arra a sorsra jutott, hogy fiataljai a jobb megélhetés lehetõségét keresve elhagyták szülõfalujukat, hogy városon keressenek megélhetést. Ilyen alkalmakkor jó hazatérni és felidézni a múlt eseményeit, beszélgetni a jövõrõl és találgatni, hogy milyen jövõ vár ránk. ,,Egy atyától vagyunk - hangsúlyozta az igehirdetõ. - Egy atya gyermekeiként tértünk most vissza, hogy örvendezzünk. Sajnos nagyon sok ma élõ ember identitászavarban van: nem tudja honnan jött és merre tart. Mi, ebben a közösségben esztétikai örömszerzõk vagyunk. Istengyermekeinek közössége, örömszerzõ közösség. Feladatunk, hogy Isten munkatársai és követei legyünk. A ma embere a sokat hangoztatott piacgazdaságban él, meg kell küzdjön a piacgazdaság elvárásaival. Mint ahogy azt naponta tapasztaljuk, a piacgazdaságnak megvannak az elõnyei és a hátrányai. A piacgazdaságban mindig megkérdezzük: mi ebben a hasznom? Itt, most, ebben a közösségben feltehetjük a kérdést: Mi a haszna ennek a közösségnek, hogy egy atyótól származik? A válasz a 133. zsoltárban van. Az áldás a haszon. Csak oda küld áldást az �?r és életet örökké, ahol örömszerzõ közösségre talál. �?nnepi percek Az istentisztelet után Módi Attila helyi lelkipásztor és Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese köszöntötte a vendégeket, majd a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Református Tanítóképzõ Karának kórusa énekelt. A kórus tagjai évente változnak, de az elõadásból érezhetõ volt a szakmai felkészültség és az ének iránti elkötelezettség. A templomból kijövet a résztvevõk a kaplonyi fúvószenekarral az élen vonultak a régi egyházi iskolához (jelenleg kultúrotthon), ahol ifj. Geréb Miklós lelkipásztor röviden ismertette Tamás László egykori lelkipásztor-tanító életútját és Krasznamihályfalván kifejtett tevékenységét. A fúvószenekar zenei kíséretében megkoszorúzták a kultúrotthon falán elhelyezett Tamás László emléktáblát, majd minden résztvevõt meghívtak a kultúrotthonban megtartott ünnepi ebédre, ahol a résztvevõk kötetlenül beszélgettek. erdon.ro 2011. május 1.Régi prédikációk és falfestmények Szent László királyrólNagyvárad - Péntek délután a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség szervezésében könyvbemutatót és diavetítést tartottak a Kanonok sori Tibor Ernõ Galériában. A XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében lezajlott rendezvényen Madas Edit és Horváth Zoltán György: Régi prédikációk és falfestmények Szent László királyról címû könyvét mutatták be. Az eseményt a budapesti szerzõpáros férfitagja is megtisztelte jelenlétével, aki érdekes kultúrtörténeti adalékokkal szolgált a Szent Korona örökségét gazdagító középkori templomok magyar vonatkozású építészeti értékeivel, freskóival kapcsolatban. A kötetben természetesen a Szent Lászlóval kapcsolatos falképek kerülnek elõtérbe, a hozzájuk kapcsolódó, a teljesség igényével, különbözõ feljegyzések, illetve levéltári adatok alapján összegyûjtött korabeli prédikációkkal egyetemben. Horváth Zoltán György arra hívta fel a figyelmet: a kiadvány egyik érdekessége, hogy kitekintve a Kárpát-medencébõl, az itáliai Szent László-ábrázolásokat is tartalmazza. Azért beszélhetünk ilyesmikrõl, mert V. István király lánya, Mária, aki 1270-ben hozzáment a nápolyi trónörököshöz, egyik életcéljául tüzte ki, hogy ápolja a magyar szentek emlékét. Diavetítés A Kárpát-medencében különben több mint ötven helyen találkozhatunk Szent László-freskókkal. A lovagkirályt háromféleképpen ábrázolják: önállóan vagy magyar szempontból másodlagos szentek mellett, Szent István és Szent Imre társaságában, valamint egy-egy vele kapcsolatos legenda fõszereplõjeként. Az elõadó diavetítést is tartott, így az egybegyûltek megcsodálhatták a magyarremetei, a mezõtelegdi, az ördöngösfüzesi, a darlaci, az almakeréki, a székelyderzsi, a homoródkarácsonyfalvai, a nagyszebeni és a kézdiszentléleki templomok 14-15. századi freskóit. A látottakért-hallottakért Exc. Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök mondott köszönetet. �?gy vélte: Szent László univerzális személyiségét bizonyítják, és azt az üzenetet hordozzák magukban, hogy az igazságosság, a bátorság és az erényesség olyan tulajdonságok, melyek mellett mindig aktuális kiállni. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2011. május 2.Idõben érkeznek a határon túlra szánt támogatások - KözleményA határon túli magyarság forrásait a jövõben kezelõ Bethlen Gábor Alapkezelõ Nonprofit Zrt. bejegyzése a Fõvárosi Bíróságon 2011 április 18-án megtörtént. Az Alapkezelõt a Magyar Államkincstár ezen a héten ugyancsak nyilvántartásba vette és biztosította a folyószámla megnyitását. Így a Bethlen Zrt. a többi állami céghez és államháztartási körben lévõ intézményhez hasonlóan, teljesen átlátható módon a Kincstáron keresztül bonyolítja pénzügyeit, és elhárultak az akadályok a pályázatok kiírása elõl is. A pályázatok szakmai elõkészítése azonban már az Alapkezelõ bejegyzése elõtt megtörtént. Április 30-án indult hivatalosan útjára a Határtalanul! tanulmányi kirándulások pályázati kiírása a magyarországi iskolák számára, amelyre június 3-ig, illetve június 17-ig lehet pályázni. Az április 30-i kiírást követõ egy napon belül több mint 470 érdeklõdõ kereste fel a honlapot, így minden bizonnyal szép számmal várhatunk érvényes pályázatokat. A Szülõföldön magyarul oktatás-nevelési pályázatok szakmai elõkészítése szintén befejezés elõtt áll. Tekintettel arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános- és középiskolai diákok valamint egyetemi hallgatók a következõ tanév szeptemberétõl jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevõ szakmai szervezetek segítségével ezt a határidõt idén is tartani fogjuk. Ennek elsõ lépéseként a pályázatot a jövõ hét folyamán a szakmai szervezetek segítségével megjelenteti a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. A nyártól esedékes határon túli programokra, illetve civil és szakmai szervezetek támogatására szolgáló nyílt pályázati forrásokat elõre láthatóan május közepén fogjuk kiírni. Itt is jelentõs érdeklõdésre számítunk. Budapest, 2011. május 1. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. közös közleménye Erdély.ma 2011. május 2.Tiltakoznak a székelyföldi polgármesterekA vidéki postahivatalok bezárása ellen tiltakoznak a székelyföldi polgármesterek, kifogásolva a Román Posta döntését, amely szerint megszüntetik a posták egy részét, gazdaságossági okokra hivatkozva, és mintegy másfél ezer alkalmazottat elbocsátanak. Az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön gyûltek össze a Kovászna megyei önkormányzat szervezésében a megye településeinek polgármesterei, és nehezményezték, hogy nem értesítették õket idõben a településüket érintõ változásokról, amelyek már életbe is léptek áprilisban. Megbeszélésükre meghívták Moldován József romániai távközlési államtitkárt. Moldován József a gyûlésrõl hétfõn beszámoló �?j Magyar Szó címû bukaresti napilapnak elmondta, hogy a Román Posta az elmúlt két évben több mint 266 millió lej (1,73 milliárd forint) veszteséget termelt, és a leépítések a vállalat nyereségessé tételét szolgálják. Az államtitkár elmondta, hogy a leépítések ellenére a postai szolgáltatás minden romániai településen megmarad, és az eddigivel azonos szinten elérhetõ lesz valamennyi állampolgár számára. Kovászna megyében 22 falu maradt postahivatal nélkül áprilisban, és egyetlen postást sem bocsátottak el. A polgármester-találkozón Constantin Nicolae, a posta brassói regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy sok esetben kétszer-háromszor annyiba került egy-egy postahivatal fenntartása, mint amennyi bevételt termelt. Idõközben több településen aláírásokat gyûjtenek a lakosok a posta bezárása miatt. MTI Erdély.ma 2011. május 2.Mégis próféta lett... - Szabó Gyula emlékszoba HomoródalmásonA Sátán labdái Húgom, Zsuzsika - néhány cím Szabó Gyula munkásságából. Az író a székelyföldi Homoródalmáson született, Székelykeresztúron járt iskolába, Kolozsváron végezte az egyetemet és ott élt haláláig. Szülõfaluja emlékszobát rendezne be híres szülötte személyes tárgyaiból és nem is akárhol, hanem abban a házban, amelynek keresztgerendáján az 1645-ös évszám olvasható. Feltételezések szerint ez Erdély legrégebbi mennyezete. Kékremeszelt, meredek, cseréptetõs épület áll Homoródalmás délnyugati részén, a Német utca sarkán. Az almási hagyomány szerint ez az épület papilakként épült egykor és itt szálltak meg azok az osztrák katonatisztek, akiket Mária Terézia idején, fõleg a székely határõrség megszervezése után szállásoltak be Homoródalmásra. Ide álmodták meg az almásiak azt az emlékszobát, amelyben a falu híres szülötte, Szabó Gyula író személyes tárgyait helyeznék el. Pályázati pénzekbõl felújítják a házat, a másik szobában turisztikai információs irodát rendeznek be. Az író 2004 decemberében hunyt el, élete nagyrészét Kolozsváron töltötte, de egész munkásságát meghatározta a föld, amelybõl vétetett. Szülõfaluja, Homoródalmás gyakran megjelent írásaiban. Bán Kata, Demeter Levente Duna Tv, Térkép Erdély.ma 2011. május 2.Mitõl remeg a tulipán?A március 15-i nemzeti ünnepet Erdélyben hol külön, hol együtt ünnepelték az itt élõ magyarok attól függõen, hogy a különbözõ politikai erõk (amúgy mindenik a romániai magyarok közképviseletét és érdekvédelmét deklarálja felvállalni és hitelesen ellátni) mire biztatták az embereket. Ott, ahol tömbben (relatív többségben) élnek magyarok, ott jobban megmutatkoztak a politikai, cselekvési, viszonyulási és retorikai különbözõségek, jobban érvényesült a demokratikus pluralizmus és sokszínûség, míg a szórványvidékeken az uniszónónak volt inkább keletje. Igaz, itt is történtek súrlódások, eklatáns példával éppen Bihar megye járt elöl: Nagyváradon már az ünnepet megelõzõen nyilatkozatháború dúlt a programozás és területfoglalás ürügyén. Ez március 15-e után csak fokozódott, emlékezetes a nagyvárad-rogériuszi református egyházközségben történt rossz ízû vita (ki mikor mennyit beszéljen), amely mögött vélhetõen kommunikációs és szervezési malõr állt, bár a polgári oldal hatalmi beavatkozást sugalmazott, noha ez nem bizonyosodott be végül. Az kétségtelen, hogy a kisebbik román kormánypárt, a hatalmi pozíciójánál fogva magát nyeregben érzõ RMDSZ mindig mindenütt mindre megpróbált rátelepedni, egész egyszerûen nem képes húsz év múltán sem kiesni az állampárti szerepbõl: nem csupán szervezni próbálja az erdélyi magyar közéletet, hanem irányítani is, ellehetetlenítve és beszûkítve a valójában ki sem fejlõdött civil szférát, polgári kezdeményezést és önállóságot. Dénes László Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 2.Két ország, egy cél - Vidékfejlesztési nyitókonferencia SzékelyhídonPénteken délelõtt négy település elöljárói és menedzserei tartottak nyitókonferenciát az �?r-parti kisvárosban, �?rték-határ: Innovatív határon átnyúló közösségi szolgáltatási rendszer kialakítása témakörben. A 2007-2013 közötti idõszakot felölelõ projekt képviselõi �?jfehértó és Nyíradony (Magyarország), valamint Kiskereki és Székelyhíd (Románia) voltak. A délelõtt kezdõdõ eszmecserét Nagy Sándor, �?jfehértó polgármestere, a projekt vezetõ partnere nyitotta meg, valamint ismertette a kisváros fejlesztési lehetõségeit, gazdasági erõforrásait, illetve földrajzi fekvése adta lehetõségeit. A magyarországi partner után Béres Csaba Székelyhíd polgármestere, a négyek megállapodásának szervezõ partnere köszöntötte a vendégeket, valamint vázolta a város befejezett, illetve folyamatban lévõ projektjeit. A házigazda beszámolójában többek között elhangzott, miszerint a nyertes pályázatok eredményeként, európai forrásokból fogják fedezni a Bihar megyei önkormányzatok integrációs osztályain dolgozó alkalmazottak ingyenes továbbképzését. Folyamatban van egy úgynevezett inkubátorház kialakítása is, amely olyan vállalkozásfejlesztési gyakorlat, amelynek alkalmazásánál elsõsorban gazdasági prioritások játszanak szerepet Székelyhíd és annak testvértelepülése, Létavértes között. Béres beszélt még a város urbanisztikai terveirõl is. Mint mondta, a napokban írja alá a felelõs minisztériummal a 3,5 hektáros park kialakításáról szóló szerzõdést. Az iskolakomplexum és a városközpont között kialakítandó zöldövezet, valamint a mellé tervezett aquapark lesz a település egyik legnagyobb befektetése az elkövetkezendõ idõszakban. Mint munkaadói lehetõséget, a biomassza erõmû kivitelezését említette, amely szintén folyamatban lévõ tervezet. Beszélt még az alakulgató infrastruktúráról, amely nélkül lehetetlen befektetõket csalogatni a városba, valamint vázolta a település civil- és kulturális szférájában bekövetkezett pozitív jellegû változásokat is. Tasó László, Nyíradony polgármestere, fideszes országgyûlési képviselõ bemutatta a határon túli kistelepülés uniós perspektíváit, valamint annak hátrányos fekvését Nyíregyháza és Debrecen tengelyén. Ugyanis az utóbbi két nagyváros árnyékában nehezebb befektetõket találni, ami egyébként �?jfehértóra is legalább annyira érvényes. Tasó azt is elmondta, a négy település vidékfejlesztési egyezményét a magyar állam 260 milliárd forinttal támogatja, míg a román fél csak most, a projekt harmadik szakaszában mutat némi érdeklõdést a kivitelezés iránt. A nyíradonyi elöljáró szerint a közös civilszféra létrehozása az elsõdleges cél, ami maga után vonja gazdasági szféra kialakulását is. Kiskerekit Kertész Zoltán hálózati menedzser képviselte, aki elõadásában átfogó képet nyújtott a három, községalkotó kistelepülés - �?rkeserû, Asszonyvására, Kereki - általános gazdasági állapotáról, múltjáról, jelenérõl, illetve faluturisztikai adottságairól. Mint mondta, mindhárom falu bõvelkedik kiaknázatlan lehetõségekben. Ezekre azonban a jelenlegi gazdasági helyzet miatt a román kormány egyáltalán, vagy csak korlátolt anyagi keretet tud biztosítani. A nyitókonferencia állófogadással, valamint a helyszínre érkezett befektetõk, vállalkozók kötetlen üzleti beszélgetésével zárult. Sütõ �?va Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 2.Lakossági fórum Déván - A szórvénymagyarság nem szakadhat kettéNehéz év vár a dévai magyarságra, de ettõl függ a jövõje, legalábbis az elkövetkezõ 4 évben, hangsúlyozta házigazdaként Pogocsán Ferdinánd, a dévai RMDSZ elnöke, a magyar házban megtartott pénteki lakossági fórumon. Az utóbbi idõk decentralizációja révén a helyi szinten lévõ képviselet ugyanis jelentõsen befolyásolja a dévai magyar közösség sorsát, hiszen az önkormányzatoknak komoly beleszólásuk lesz az iskolákban, nem mindegy, hogy a Téglás iskola igazgatótanácsában RMDSZ-sek, vagy román pártok képviselõi kerülnek. Emiatt a dévai RMDSZ-szervezet roppant ambiciózus célt tûzött ki a jövõ évi helyhatósági választásra: nem két, hanem három tanácsosi mandátum megszerzése a jelenlegi egy helyett, mondta Pogocsán Ferdinánd. A gondolat nyilván merész, hiszen 2000-ben 2400-an szavaztak a tulipánra Déván, 2004-ben 2000-en, 2008-ban, pedig csak 1600-an, összefogással azonban lényegesen jobb eredmény érhetõ el, hiszen a megyeszékhelyen legalább 4000 - de akár 6000 - magyar él. Csakhogy az egység veszélyben van, az EMNT fizetett emberei Hunyad megyében is aláírásokat gyûjtenek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez. Mi sok mindenre költöttünk pénzt, például nyugdíjasklubra, könyvvásárlásra az iskolának, diákok nyári magyarországi táborozására, magyar ház korszerûsítésére, de támogató aláírásokra vagy szavazatokra sose szögezte le a házigazda. Ami EMNP megjelenése veszély a szórvány számára, hiszen legutóbb Déván 33 szavazat hiányzott a második tanácsosi mandátumhoz, Lupényban pedig 28 a tanácsba való bejutáshoz. A megosztottság csak kudarchoz vezet, szögezte le Winkler Gyula EP-képviselõ, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A magyarság felemelkedése munkával, építkezéssel érhetõ el, nem kinyilatkozással, vagy követeléssel, ahogy az RMDSZ ellenfelei teszik. Akárcsak egy háznál, ahol az alapok lerakása hónapokig tart, s ezután azokra heteken belül felhúzzák a falakat, az autonómia is hosszas politikai egyeztetéseket, alapos építõmunkát feltételez, e nélkül nem több, mint kártyavár. 1990 óta az RMDSZ a parlamenti politikát választotta, a tárgyalásos problémamegoldást, noha a marosvásárhelyi pogrom után Erdély sokkal közelebb volt a Koszovó féle fejleményhez, mint a cseh-szlovák békés szétváláshoz. 21 év megfontolt parlamenti politizálással ezt sikerült elkerülni, sõt, jelentõs eredményeket elérni. De ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, s az erdélyi magyarság politikai képviselet nélkül marad, vajon az oly hangos ellenfelek a parlamenten kívülrõl jobban érvényre juttatják az autonómia-törekvéseket? Ha képviselõink nincsenek a döntéshozó intézményekbe, akkor hogyan lehet érdekeinket érvényesíteni, tette fel a retorikus kérdést az EP-képviselõ. Ott van a rákosdi példa, ahol a kilencvenes években, szülõi kezdeményezésre a Hunyad megyei tanfelügyelõség belegyezett magyar óvoda létesítésében. Csakhogy egy román óvónõt nevezett ki, aki egy árva szót sem tudott magyarul. Akkoriban nem volt sem fõtanfelügyelõ-helyettes, sem kisebbségi tanfelügyelõ, s olyan körülmények között a magyar óvodából nyilván nem lett semmi. Az EMNP megalakulásával járó megosztottság hasonló sorsba taszíthatja a Hunyad megyei magyarságot. Mert a frusztráltakat nem érdekli a közösség sorsa, ha õk nem kapják meg a 2%-t, akkor vesszen a közösség 98% is. Emiatt Winkler nyilvánosan hívta fel az egybegyûltek figyelmét, ne veszélyeztessék a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság eddig elért eredményeit és jövõjét az EMNP csábításának engedve. Mert eredmények bizony vannak. Helyi szinten és országosan is, hangsúlyozta Dézsi Attila prefektus. Hunyad megyében a magyar egyházak visszakapták a kommunizmus idején elkobzott földjeik 99%-t, s a megye földterületének 24%-a magyar tulajdonba került vissza, noha a magyarság aránya nem éri el az 5%-t! 2005-ös megalakulása óta a dévai Téglás Gábor iskola 3,4 millió lejt kapott a román államtól, Csaba atya alapítványát sem zaklatják többé ilyen-olyan ellenõrzéssel és szõrszálhasogatással, az évi 7-800 millió lejes állami támogatást is rendszeresen megkapja. A tavalyi megszorítások ugyan keserû szájízzel töltötték el a magyarságot (is), de elkerülhetetlenek voltak. Nélkülük tavaly augusztusban az állam csõdbe került volt, vagyis leállt volna a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek folyósítása. Az RMDSZ közbenjárására végül nem került sor a nyugdíjak megadózására, s az elbocsátások sem öltöttek nagy méretet. A kormányellenes sajtóból bizonyára sok rosszat lehetett hallani, az igazságot viszont nem, szögezte le a prefektus. Akihez irányult a legtöbb kérdés. Melyek a földek visszaszolgáltatását érintették. Egyesek elégedetlenek, hogy nem a régi helyen kapták vissza földjeiket, mások azért, mert természetbeli visszaszolgáltatás helyett kártérítést kaptak a tulajdonalap (fondul proprietatea) részvényei által, noha õk inkább pénzt akartak volna. Holott a tulajdonalap részvényei eladhatók a tõzsdén, a kilencvenes évek elején történt fölöttébb kaotikus földosztás pedig már megtörtént. Mert annak ellenére, hogy a szervezõk a közösségi kérdések megvitatására fektették a hangsúlyt, a lakossági hozzászólások inkább a magán ügyeket helyezték elõtérbe. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 2.Párhuzamos életrajzok és �?rök SzilágyNagyvárad - A XIX. Festum Varadinum keretében mutatták be pénteken Kupán Árpád Párhuzamos életrajzok - Nagyvárad egykori hírességei címû könyvét, illetve Bálint István János �?rök Szilágy címû tanulmánykötetét. Zsúfolásig megtelt a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumterme Kupán Árpád történész könyvének bemutatóján, amely a Partiumi Füzetek sorozat 62. részeként jelent meg. Az alaphangulatot Thurzó Sándor József teremtette meg mélyhegedû-játékával, majd Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság elnöke köszöntötte az egybegyûlteket, kifejezve örömét, hogy a terem megtelt könyvszeretõ emberekkel. �?letkor és gondolkozásmód A kiadvány tematikáját, szerkezetét ismertetve a szerzõ elõszavából idézett Dukrét Géza:Annyit szeretnénk elérni írásunkkal, hogy kiemeljünk a feledés homályából néhány olyan egykori váradi hírességet, aki a maga idejében igazi lokálpatriótaként a városért élt és küzdött, dolgozott (.) A bemutatandó személyeket két szempont alapján párosítottuk: életkoruk és gondolkozásmódjuk szerint. Arra törekedtünk, hogy hasonló életkorúakat állítsunk párba; mégpedig úgy, hogy az elsõ a konzervatív, hagyományõrzõ, jobboldali beállítottságú - a második szabadelvû, változtatni akaró, baloldali eszmerendszer híve legyen. Az egykori váradi hírességek közül a következõk életérõl és munkásságáról olvashatunk - nem csupán e személyiségeket ismerve meg, hanem átfogó képet kapva a korról is, amelyben éltek: Bertsey György - id. Rimanóczy Kálmán, dr. Karácsonyi János - dr. Berkovits Ferencz, Sulyok István - dr. Adorján Ármin, dr. Várady Zsigmond - dr. Edelmann Menyhért, dr. Adorján Emil - dr. Papp János, Hegedûs Nándor - Dutka Ákos, dr. Soós István - dr. Ágoston Péter. Fontos a múlt ismerete A történelem az élet tanítómestere - idézte az ókori latinokat Kupán Árpád felszólalásában, hiszen a múlt ismerete számos tanulsággal szolgálhat arra, hogy elkerüljük a hibás döntéseket, téves lépéseket. Szavai szerint helytörténeti kutatásai során megismerhetett olyan személyiségeket, akik sokat tettek városunkért, az itt élõ közösségért, így állt össze egy könyvvé az életrajzsorozat. A kiadványt a korabeli fényképek mellett Bányai Szabados Katalin képzõmûvésznek az ismert nagyváradi épületekrõl készült grafikái díszítik. �?rök Szilágy A pénteki rendezvényen Bálint István János �?rök Szilágy címû tanulmánykötetét is bemutatták. Péter I. Zoltán váradi helytörténész méltatásában a szerzõrõl elmondta: Zilahon született, a '70-es években teológiát tanult Kolozsváron, majd 1977-ben áttelepült Magyarországra, ahol magyar nyelv és irodalom, történelem szakos tanári és mûvészettörténészi oklevelet szerez. Az évtizedek során kutatói, könyvtárosi, levéltárosi, szerkesztõi munkát végzett, több lapban jelentek meg tanulmányai. Több könyve is megjelent, legutóbb az �?rök Szilágy, melyben a középkori hazai írásbeliség latin nyelvû kezdetétõl gyûjtötte össze a Szilágyságról fellelhetõ írott és képi anyagot, illetve térképeket. Mindez nagy segítséget jelent e tájegység helytörténeti kutatói számára - hangsúlyozta Péter I. Zoltán. A szerzõ, Bálint István János tudatta: elsõsorban a nemzettudat erõsítésének szánta tanulmánykötetét, melyben fellelhetõ sok más egyéb mellett viselettörténet, családtörténet, zászlótörténelem, ételkultúra stb. A kötet anyaga több mint hét évszázadot ölel át, és több mint húsz éves gyûjtõi munkának az eredménye. A kettõs könyvbemutatón egy Juhász Gyula és egy Reményik Sándor vers elszavalásával S. Németh Katalin mûködött közre. Tököli Magdolna erdon.ro 2011. május 2.Kövér: mi nem pénzeljük TõkéstNincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - jelentette ki az �?MSZ kérdésére Kövér László házelnök a hét végén Szatmárnémetiben. A fideszes politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy jelenleg a magyar kormánnyal szerzõdésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett demokrácia-központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyûjtése. Emellett közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tõkés Lászlót, az EMNT vezetõjét. Lapunk úgy tudja: az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az �?MSZ-nek adott válaszában a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvideket hozta fel példaként. Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres! - jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyûlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben. A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitására érkezett a Szamos-parti városba. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele! Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar-román együttmûködést egyre több területre kellene kiterjeszteni. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 2.Kerekasztal a megbékélésrõlA Kárpát-medencében élõ nemzeteknek megvannak a maguk sebei, amelyek a történelmi emlékezetbõl táplálkoznak. Meggyõzõdésem, hogy ezek a sebek gyógyíthatóak. Azonban ha ezeket a sebeket folyamatosan feltépjük, azok soha nem múlnak el - fogalmazta meg a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom létrehozásának szükségességét Surján László EP-képviselõ azon a nyilvános román-magyar kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a hét végén tartottak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Hozzátette: a mozgalom lényege, hogy az egyes Kárpát-medencei országok civil szféráinak különbözõ nemzetiségû képviselõi értelmes válaszokat keressenek a történelmi kérdésekre. Azt hiszem, az itt élõ népek nemcsak a békés együttélésre, de az együttmûködésre is képesek - fejtette ki Surján. Mint elmondta, a megbékélési mozgalom szándékosan civilekre korlátozódik, mivel a politikusok eleddig nem voltak képesek ilyen téren megvalósításokat elérni. A kerekasztal-beszélgetés résztvevõi egyetértettek abban, hogy Kolozsvár ennek a megbékélésnek, együttélésnek lehet a szimbóluma, mivel itt több évszázados hagyománya van több nemzetiség békés egymás mellett élésének és együttmûködésének. Fel kell hagynunk az utóbbi kilencven év nacionalista történelemszemléletével, mivel ennek mindig negatív következményei voltak. Erdély valaha különálló állam volt a maga sokszínû kultúrájával. Mindenképp meg kell írnunk a térség ilyen szemléletû történelmét: én ebben látom a történelmi sérelmeink feloldozását - fogalmazott Ovidiu Pecican kolozsvári történész, esszéíró. A nyílt vita egy másik résztvevõje, Marius Tabacu, a Kolozsvári Filharmónia igazgatója érdekesnek nevezte azt a vállalkozást, hogy olyan emberekkel kell megbékélnie, akikre soha nem haragudott. Bevallom, picit szkeptikusan, de lelkesen csatlakoztam ehhez a mozgalomhoz. Az elmúlt húsz évben több kísérlet is volt erre. Az elsõt 1990-ben tartották Budapesten, Smaranda Enache és Gabriel Liiceanu társaságában én is részt vettem rajta. Sajnos, míg mi ott kint egyeztettünk, addig itthon, Marosvásárhelyen teljesen más irányt vett ez a megbékélés - mondta el Tabacu. A Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom elsõ, magyar-szlovák kerekasztal-beszélgetésére 2010 októberében került sor a felvidéki Nagymegyerben. Azóta a mozgalom kiterjedt Szabadkára és Beregszászra, és most a kolozsvári rendezvény révén Erdélyre is. Sipos M. Zoltán �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 2.A cenzúra természetérõlA cenzúra mûködése az 1950-es, '60-as években témában tartott elõadást Lázok Klára doktorandusz a fiatal történészeket tömörítõ Borsos Tamás Egyesület április végi rendezvényén A sajtóigazgatóság minden egykori szocialista országban körülbelül azonos elvek és felépítés szerint mûködött, ám az egyes cenzúrázható tartalmak tekintetében nagy különbségek mutatkoztak - ecsetelte Lázok Klára Marosvásárhelyen, az unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében tartott rendezvényen. A zömében fiatalok alkotta közönség a román és a magyar sajtó- és könyvcenzúra rendszerével ismerkedett meg, például azzal, ahogyan egy kézirat eljutott a szerzõtõl a cenzurális hatóságokon keresztül a megjelenésig, vagy a végleges elutasítás révén a szemeteskosárig. A szerzõ és a kiadó között csupán az elsõ szinten létezett kommunikáció, mert amint a kiadó továbbküldte, lektorok sokasága nézte át, vizsgálta, kötelezõ érvénnyel javasolt módosításokat. A cenzorok általában középszintû felkészültségûek voltak, a bonyolultabb szövegeket nem értették, éppen ezért gyanúval kezeltek minden intellektuális tartalmat. �?ldözendõk voltak az ideológiailag a marxizmussal szemben álló szövegek, azok, amelyeket nacionalistának vagy sovinisztának minõsítettek, illetve azok a lírai próbálkozások, amelyek nem sugalltak kellõ optimizmust, és a befogadáshoz bizonyos intellektuális felkészültséget is feltételeztek. �?ppen ezért a modern költészet nem kapott zöld utat az '50-es, '60-as évek kiadványaiban, derült ki Lázok Klára elõadásából. Antal Erika �?j Magyar Szó (Bukarest), 2011. május 2.Az összhang kereséseAz a nemzetiségi kapocs, amely összeköti a romániai magyarságot, nem tudja eltakarni a különbségeket. Annyi bizonyos, miután éveken át a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács amolyan szabadcsapatként rohangált ide meg amoda a közélet és a politika mezején, jelenleg valamennyien rájöttek arra, amit az RMDSZ már megalakulása pillanatában megérzett: demokratizáló társadalmakban szövegelni lehet ugyan bármennyit és bármikor, de intézményrendszer nélkül lehetetlen felelõsségteljesen, gyakorlatiasan, ha úgy tetszik, mérhetõen képviselni a romániai magyarság érdekeit. Más román parlamenti pártokkal is összevetve, az RMDSZ-nek mindig fontos érv maradt a kezében ez a belsõ intézményrendszer, amelynek kellõ kiegyensúlyozottságú kialakításán - az erõteljes központosítás vagy a gyors döntésekre képtelen szétaprózottságok között - nagyon sokat törték a fejüket a korabeli vezetõk. Akárcsak azon, hogyan lehet megjelentetni a szervezetben a romániai magyarság soraiban már a kezdetektõl érzõdött gondolati sokszínûséget, lehetõleg úgy, hogy ez különösképpen éles helyzetekben vagy éppen választásokon ne menjen a hatékonyság rovására. Az elsõ évek majdhogynem örökölt pártszerkezete után így alakította ki az RMDSZ a jól ismert állammodellt, amelyben a Szövetségi Képviselõk Tanácsa jelentette a döntéshozatalt, a szövetségi elnökség, a parlamenti képviselet és az ügyvezetõ elnökség a különbözõ szintû és feladatkörû végrehajtást, az etikai bizottság azt az Alkotmánybíróságot, amelyrõl mifelénk manapság ugyancsak sokat hallani, majd az évek során számos mûködési szabályzat-átírással igyekeztek ezt a szerkezetet összhangba hozni a politikai-társadalmi változásokkal. Márpedig ezek a változások - szerencsére - bekövetkeztek, és közülük is a legjelentõsebb az önkormányzatinak nevezett rendszer kialakulása, még akkor is, ha a kifejezés még mindig a helyi közigazgatás, a helyhatóság túlságosan is elõkelõ és a szerepköröknek csak részben megfelelõ változata. Nem a nagypolitika, nem a társadalomelméletek és nemzeti-nemzetiségi ideológiák, hanem a romániai magyarság hétköznapi, megélhetési, fejlesztési, korszerûsödési kérdéseinek egész sorával küzdõ polgármesterei és tanácsosai nyomására az RMDSZ vezetõsége rájött arra, hogy nem elegendõ a lobbizás, a Bukarestbe, Kolozsvárra vagy éppen Marosvásárhelyre való utazgatás, hanem ezeknek a kérdéseknek olyan szervezett fórumot is teremteni kell, ahol az önkormányzati munka tapasztalatai is rendszerezhetõk, érvényesíthetõk. Így alakultak ki a különbözõ szintû önkormányzati tanácsok, és vezetõik révén kerültek az országos vezetõség elé a mindennapok konkrét, gyakorlati kérdései. Az önkormányzatok azonban nem csupán a szervezet és a lakosság közötti állandó érintkezési felületen tevékenykednek, hanem igen hamar megjelenítettek egy másik gondot is: vajon az RMDSZ többségû helyi tanácsoknak vagy a kisebbségi tanácsi RMDSZ-frakcióknak azt kell tenniük, amit az RMDSZ helyi vezetõségei vagy vezetõi sugallnak nekik, vagy éppen õk maguk tekinthetõk helyi szervezeteknek? Hiszen az elõbbiek óhatatlanul elszürkültek és már-már láthatatlan, hivatali munkájuk csak a választások vagy valamilyen nemzetiségi kampány során lobbant fel. Az ilyenszerû belvillongások mellett azonban nyilvánvalóvá vált egy másik tény is: az a nemzetiségi kapocs, amely összeköti a romániai magyarságot, nem tudja eltakarni a különbségeket, hiszen a tömbmagyar-szórványmagyar, városi és falusi életvitel, politika és civil szervezetek, vállalkozók és munkavállalók, múltba fordulók és korszerûsödni óhajtók - a sort még hosszasan lehetne folytatni - skáláin olyan jelentõs eltérések mutatkoznak, amelyeket nem lehet egyazon megoldási módok alapján kezelni. A régiós átalakítások, a székelyföldi, partiumi és belsõ-erdélyi önkormányzati tanácsoknak a létrehozása, amelyre az RMDSZ legutóbbi, váradi kongresszusa lehetõséget biztosított néhány vezetõség-szerkezeti módosítással együtt, csupán az elsõ lépések azok közül, amelyek a szervezetet a megváltozott társadalomhoz alakítják. A továbbiak sem maradhatnak el. Székedi Ferenc �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 3.Kövér László nem tud a pártok anyagi támogatásárólKövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - írta hétfõ számában az �?j Magyar Szó (�?MSZ), amely errõl kérdezte az Országgyûlés ülnökét. Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - jelentette ki az �?MSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben. A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy - mint a lap fogalmaz - jelenleg a magyar kormánnyal szerzõdésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyûjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tõkés Lászlót, az EMNT vezetõjét. A magyar nyelvû bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az �?MSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres! - jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyûlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben. A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele! Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar-román együttmûködést egyre több területre kellene kiterjeszteni. Erdély.ma 2011. május 3.Pályázat: Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttmûködéseA Magyar Országgyûlés elnöke pályázatot hirdet Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttmûködése címmel. A program célja Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttmûködésének elõsegítése, támogatása. A résztvevõknek az Országgyûlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetõségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, mûködésének megismerésére; saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttmûködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre, az Országgyûlés munkájába való betekintésre. Az ösztöndíjat elnyert fiatal könyvtárosok feladatai: - az Országgyûlés mûködésének, a különbözõ parlamenti szervezetek munkájának megismerése; - az Országgyûlési Könyvtár feladatainak, mûködésének megismerése; - a pályázati kiírásban szereplõ egyik téma önálló feldolgozása; - közös munka a pályázati tematikának megfelelõen; - írásos beszámoló készítése az egy hónapos munkáról. Az ösztöndíj keretében 2011. szeptember 1-30. között hat Kárpát-medencei és kettõ magyarországi szakember tölthet egyidejûleg egy hónapot az Országgyûlési Könyvtárban. A nyertes pályázók az ösztöndíj idõszaka alatt díjazásban részesülnek, melynek összege 250 000 Ft (bruttó). A nyertes pályázók részére utazási és szállásköltséget biztosítunk. Pályázati feltételek A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A programra felsõfokú végzettséggel és legalább 5 éves könyvtárosszakmai tapasztalattal rendelkezõ könyvtárosok pályázhatnak, akiknek életkora nem haladja meg a 35 évet. A pályázóknak rövid (5-8 nyomtatott oldal terjedelmû) pályamunkát kell benyújtaniuk az alábbi kutatási témák egyikében: 1. Könyvtárak a nemzetpolitikai feladatok szolgálatában (gyûjteményszervezés, szolgáltatáspolitika, szolgáltatásmarketing). 2. Egy meglévõ nemzetpolitikai gyûjtemény bemutatása. 3. Nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi digitális adattár létrehozása, mûködtetése; az együttmûködés lehetõségei és formái. A pályázatnak tartalmaznia kell: - a pályázó szakmai önéletrajzát; - elérhetõségét (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím); - a felsõfokú végzettséget igazoló oklevél másolatát; - munkaviszonnyal rendelkezõ pályázó esetében munkahelyi nyilatkozatot annak igazolására, hogy a pályázó munkahelye kész biztosítani a nyertes pályázónak a programban való részvételt (állandó munkahely hiányában ezen igazolás benyújtása nem szükséges); - az 5 éves szakmai tapasztalat meglétét igazoló dokumentumo(ka)t; - rövid (1-2 oldalas) motivációs levelet. A pályázatot kettõ nyomtatott példányban az alábbi címre kérjük elküldeni: Ambrus János fõigazgató Országgyûlési Könyvtár H-1055 Budapest Kossuth tér 1-3. A pályázatot kérjük elektronikusan is elküldeni az [email protected] címre. (Formátum: MS Word) A pályázat beküldési határideje: 2011. május 31., kedd (postára adás és e-mail dátuma). További információ a fenti e-mail címen kérhetõ. A pályázatok elbírálása A pályázatokat az Országgyûlés elnöke által felkért szakemberekbõl álló bíráló bizottság értékeli. Az eredményrõl 2011. július 15-ig minden pályázó értesítést kap. A díjazottak listáját az Országgyûlés http://www.parlament.hu és az Országgyûlési Könyvtár http://www.ogyk.hu honlapján tesszük közzé. Bízunk abban, hogy a résztvevõk az Országgyûlési Könyvtárban szerzett tapasztalatokat és ismereteket széleskörûen hasznosítani tudják majd késõbbi munkájuk során. Kövér László, a Magyar Országgyûlés elnöke Erdély.ma 2011. május 3.Rögzítik a teljes magyar kultúrkincsetA kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot - mondta Szõcs Géza, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára. Az államtitkár kifejtette: a XXI. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet. Mint mondta, a magyar kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot. A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával pedig olyan, a tárca által irányított közgyûjtemény jön létre, amely a klasszikus filmarchívum feladatának ellátása mellett hosszú távon képes a magyar kultúra által teremetett alkotások digitális rögzítésére, és alkalmas a nemzet és a világ elõtt bemutatni a közös örökségünket, alkotómunkákat. Szõcs Géza felhívta a figyelmet egy olyan jelenségre, amely alapvetõen befolyásolja a magyar kultúra jövõjét. A legfrissebb olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal. A televízió mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsõségét, de - mint az államtitkár fogalmazott - nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság elsõ számú információforrása az internet lett. Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. Nem cél, hogy visszatérítsék õket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetõségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt - mondta az államtitkár. Szólt arról is, hogy a virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az sms-nyelv. A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az elsõ, sms-ben írt regény. A jellemzõen fiatalok által használt, saját szókészletû nyelvet az idõsebbek már nem is értik. Mindez új problémát vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idõvel érthetetlenné válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs. Abban, hogy ne alakulhasson ki Magyarországon kettõs nyelvezet, a médiának és a kormányzatnak is közös feladata és felelõssége van - hangsúlyozta Szõcs Géza. kulturpart.hu Erdély.ma 2011. május 3.Törvénnyel a magyar nyelv ellen DicsõszentmártonbanHuszonnégy órás határidõt adott Alexandru Adrian Matei dicsõszentmártoni polgármester és a Maros megyei város jegyzõje, Viorel Rãzvan Groza a helyi kórház igazgatójának, hogy eltávolítsa a kapusfülkére és a járóbeteg-rendelõ homlokzatára kihelyezett kétnyelvû feliratokat. Átiratában az elöljáró úgy hivatkozik az 1991/50-es törvényre, hogy közben megemlíti, a város magyarsága nem éri el a 20 százalékot. Az ügynek egyértelmûen etnikai vetülete van. A PDL-s polgármester által emlegetett 17,71 százalékos aránynak ugyanis nincs köze a tíz évvel ezelõtti építkezési törvényhez. Különben a hivatalos statisztika szerint a dicsõszentmártoni magyarság aránya 18,84 százalék, ami a 2001/215-ös helyhatósági törvény alapján ugyan nem teszi kötelezõvé, de nem is tiltja a kétnyelvû feliratok alkalmazását. A legutóbbi tanácsülésen a különfélékben felmerült, hogy az önkormányzatnak lépnie kellene a kétnyelvû felirat ellen. A testület nem szavazott errõl, nem is tehette, hisz a kórház a megyei tanácshoz tartozik. Erre a hétvégén a polgármester felszólította az igazgatót, hogy huszonnégy órán belül távolítsa el a hetekkel ezelõtt kihelyezett feliratokat - panaszolta el lapunknak a dicsõi RMDSZ elnöke, Szabó Albert. A szövetség önkormányzati képviselõje szerint a Gheorghe Marinescu Kórház vezetõségének semmiként nem szabad engednie az egyértelmûen nacionalista utasításnak. Így gondolja Szász János igazgató is, aki a Krónikának kijelentette: a táblák a helyükön maradnak. Az intézményvezetõ a prefektúra ez év február 18-án keltezett átiratával indokolja döntését. A kormányhivatal akkor harmincnapos terminust adott az intézményvezetõnek, hogy kihelyezze a kétnyelvû feliratokat. Az az érzésem, hogy a választások közeledtével a kétnyelvû tábla csak a polgármester számára jelent gondot, senki mást nem zavar. Át is küldtem a felszólítást a prefektúrára, döntsék el õk egymás között, mit is akarnak - szögezte le Szász. Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy a Matei által keltett magyarellenes hangulatban a városháza eltávolítja a táblákat, vagy valakik megrongálják, az igazgató nemmel válaszolt. Nem hinném, hogy a polgármesternek ilyen kevés esze lenne, hogy ilyesmihez folyamodjon - fejtette ki az orvos-igazgató Szucher Ervin 2011. május 3.Oktatási-nevelési támogatások: Iskola Alapítvány helyett RMPSZMiközben a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság szerint ezen a héten közzéteszik a Szülõföldön magyarul oktatási-nevelési pályázatok kiírását, jelen pillanatban még egyetlen érintett szervezet sem tudja hivatalosan, hogy Erdélyben ki folyósítja majd a diákoknak a magyar állam nyújtotta támogatást. Veress László, Kövér László, az Országgyûlés elnökének kabinetfõnöke a Szatmári Magyar Hírlapnak nyilatkozva megerõsítette a Krónika által korábban közölt értesülést, miszerint a program lebonyolítása átkerül az RMDSZ mûködtette Iskola Alapítványtól a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez (RMPSZ). Veress László a házelnök pénteken Szatmárnémetiben tett látogatása során nyilatkozott a támogatás folyósítása terén körvonalazódó szervezeti váltásról. A Krónika egyébként már néhány héttel ezelõtt megírta, hogy a magyar kormány berkeiben megszületett az elvi döntés arról, hogy az oktatási-nevelési támogatás kezelése nyolc év után visszakerül a pedagógusszervezethez. Romániában ugyanis az elsõ Orbán-kormány idején az RMPSZ utalta a finanszírozást, a Magyar Szocialista Párt hatalomra kerülése nyomán viszont a Medgyessy-kabinet 2003-tól az RMDSZ Iskola Alapítványát bízta meg a program lebonyolításával; errõl az év szeptemberében kétoldalú megállapodás is köttetett az akkor Adrian Nãstase vezette román kormánnyal. Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója hétfõn lapunknak elmondta, õket még nem tájékoztatta a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a tervezett váltásról, noha többször fordultak levélben Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárhoz az ügyben. Amíg nem erõsítik meg hivatalosan az információt, nem kívánom kommentálni a fejleményeket. Mivel azonban az Iskola Alapítvány nevesítve van a kormányközi egyezményben, annak felrúgása csak a két érintett, vagyis a két kormány beleegyezésével történhet - jelentette ki a Krónikának Nagy, hozzátéve: a napokban megbeszélést folytatnak a témában Répás Zsuzsannával. (Az alapítvány a tavalyi tanévben 121 712 iskolás és 5212 egyetemista pályázatát bírálta el pozitívan.) Lászlófy Pál, az RMPSZ örökös tiszteletbeli elnöke lapunknak elmondta: Budapesten folytattak már egyeztetést az ügyben, hivatalos megkeresés azonban még nem érkezett a pedagógusszövetséghez a magyar kormánytól az oktatási-nevelési támogatás folyósításának átvételérõl, az ügy hivatalossá tételéig, az ilyenkor szükséges keretszerzõdés megkötéséig pedig nem kíván nyilatkozni. A támogatások kiírása ügyében különben azután gyorsultak fel az események, hogy április 18-án a budapesti Fõvárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyarság forrásai fölött a jövõben rendelkezõ Bethlen Gábor Alapkezelõ bejegyzése, ezzel elhárult minden akadály a különbözõ pályázatok kiírása elõl; az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik. (A Szülõföldön magyarul program keretében az a határon túli szülõ jogosult a 20 ezer forintos támogatásra, aki magyar nyelvû képzésben vagy oktatásban részesíti gyermekét; idén a támogatottak köre kibõvül az óvodásokra is.) A nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelõ szerkesztõségünkhöz eljuttatott közleménye szerint ezen a héten megjelennek az oktatási-nevelési pályázatok, amelyek szakmai elõkészítése befejezés elõtt áll, a nyári programok pályázatait pedig elõreláthatólag május közepén írják ki. Emlékeztettek arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános és középiskolai diákok, valamint egyetemi hallgatók a következõ tanév szeptemberétõl jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevõ szakmai szervezetek segítségével ezt a határidõt az idén is tartani fogják. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. május 3.Hat külhoni magyar tudós vehette át az Arany János-elismeréseketHat külhoni magyar tudós vehette át hétfõn a Magyar Tudományos Akadémián a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjakat és -érmeket. �?t tudós a külsõ tagok fórumán vette át Pálinkás Józseftõl, az MTA elnökétõl az elismeréseket. Az Arany János-életmûdíjat Feszt György, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára az erdélyi magyar tudományos élet, valamint a magyar nyelvû orvos- és gyógyszerészképzés elõmozdításában elért kimagasló érdemeiért, az Akadémia közgyûlésén vehette át. Arany János Kiemelkedõ Tudományos Teljesítmény díjjal ismerték el az erdélyi Bíró Domokost, a fizikai tudományok doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárát, akinek oktatói, kutatói, eszközfejlesztõi munkásságát világviszonylatban jegyzett tudományos eredmények elérése fémjelzi valamint Sándor Annát (Szlovákia), a Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetõjét, akinek köszönhetõen tanszéke nagyszerû tudományos, oktatási és emberi közösséggé érett az elmúlt években, meghatározó tényezõ lett a szlovákiai felsõoktatásban. Az Arany János Fiatal Kutatói Díj idei kitüntetettje Pósa Mihály (Szerbia) vegyész, az �?jvidéki Egyetem Orvostudományi Kara Gyógyszerészet-tudományi Tanszékének docense, akit oktatói és kutatói munkájáért tüntettek ki. Az Arany János-érem idei díjazottjai Halász Albert (Szlovénia), a lendvai magyar önkormányzat elnöke, aki tudományos, kutatásszervezõi, írói, valamint média- és közéleti tevékenységével, valamint Hámos László (Amerikai Egyesült Államok), a New York-i székhelyû Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) elnöke, aki az egyetemes magyarságnak tett szolgálatáért érdemelte ki az elismerést. Pálinkás József köszöntõjében a kulturális nemzet összetartozásáról beszélt. A politikai nemzethez való tartozást egykor a határok szabályozták, azok az érzések viszont, amelyek a kulturális nemzethez való tartozást határozzák meg, sokkal nehezebben megfogalmazhatók, ugyanakkor sokkal fontosabbak - emelte ki. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 3.Aradi magyar helytörténetA politikai helyzet és az erõviszonyok szempontjából egyenesen káros, hogy Aradon ellenzéki politikusnak jutott eszébe egy helytörténeti tankönyv kiadása és opcionális tantárgyként való oktatása. Biztos vagyok benne, ha nem a parasztpárti Claudiu Cristea áll elõ a farbával, már dolgoznának rajta. Sajnos õ maga is dadog az ügyben, mert ahelyett, hogy némi demagógiával nyakon öntve átharcolta volna a határozattervezetet, a múlt héten õ maga kérte napirendrõl való levételét, mert szükségesnek látja egy közvita szervezését a kérdésrõl. �?s ha eddig még reménykedtem, hogy lesz valami a mûbõl, most már biztos vagyok benne, hogy ennyi volt rövid karrierje. Egyébként tök fölösleges errõl közvitát szervezni, mert azon ugyan mi lesz? Megmondom. Négy-öt buzgómócsing román nyugdíjas történelem tanár, katonatiszt és társai megútmutatják, mit ne felejtsenek ki belõle, és mit kötelezõen felejtsenek majd ki belõle. Cristea azt akarta, hogy szakmai bizottság írja meg a mûvet, ennek állítólag lett volna egy magyar tagja is. Ugyebár nem kunszt elképzelni, mennyi beleszólása lesz az illetõnek, hisz úgyis statisztaszerepet osztanának rá, csendben szemlélheti, miként románosítják majd az utókor számára Arad és a megye történelmét. S a játék azért is veszélyes, mert késõbb ezt forrásmunkának is használhatják, mondjuk egy turistakalauzban, de most nem akarok rémképeket festeni, majd, ha már írják. Szóval, szerintem amíg a románok ezt összehozzák, jó lenne megírni és kiadni egy magyar nyelvû helytörténetet. Ha ügyesen belefoglalják a megye magyarlakta településeit is, akkor ebbõl fakultatív tantárgy lehetne nem csak a Csikyben, hanem a vidéki magyar iskolákban is. Utánanéztem az új oktatási törvényben, és ha jól értettem, minisztérium által engedélyezett tankönyvekbõl opcionális tantárgyakat bevezethet az iskola. Most kellene sürgõsen megírni, megindítani az engedélyeztetési folyamatot, amíg az RMDSZ kormányon van. Mert ha mégis elkészül a város által finanszírozandó helytörténet, az román nyelvû lesz, és hát enyhén szólva snassz magyar gyerekeknek román könyvbõl magyarázni a vértanúkat vagy a világosi fegyverletételt. Feltéve persze, ha ilyen és ehhez hasonló rémes dolgokat tartalmaz, mert elképzelhetõ, hogy a fiúknak az i.u. 1918-ban kezdõdik, és lazán átfutnak a magyar valóságon, vagyis rajtunk. Szóval, a hivatalos városi helytörténet tuti rendkívül ingoványos lesz, szerintem most másfél év alatt, kellõ nekibuzdulással és megfelelõ kézi vezérléssel elkészülhet egy aradi helytörténet. Pénzre ne szisszenjen senki, tessék elhinni, 200-250 oldal nyomdai költsége kijön maximum tíz lejbõl, s a kötetet nem csak a diákok vennék meg, így a szerzõk honoráriumára is jutna, ingyen melók kora lejárt. Magyarán szó sincs veszteséges kezdeményezésrõl, van itt Arad megyében annyi magyar civilszervezet, hogy összefogva minden akadályt félrerúgjon. Irházi János Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 3.Patikamérlegen a kétnyelvûségPénzbüntetéssel fenyegetik a kórházigazgatót Közismert, hogy bár Románia is aláírta a kisebbségi és/ vagy európai nyelvek chartáját, nagyon messze vagyunk attól, hogy annak elõírásai a mindennapi gyakorlatban is érvényesüljenek. Ezt igazolja az a pénzbüntetéssel fenyegetõ átirat, amelyet dr. Szász János fõorvos, a dicsõszentmártoni kórház menedzsere kapott Matei Alexandru Adrian polgármestertõl, aki azt kéri, hogy 24 órán belül távolítsa el a helybeli kórház és járóbeteg-rendelõ homlokzatára kitett kétnyelvû táblácskákat. A feliratok a kormányhivatal utasítására kiadott megyei tanácsi átirat alapján kerültek fel a Dr. Gh. Marinescu Municípiumi Kórház kapusszobájának falára és a járóbeteg-rendelõ esõvédõjére. Egyes helyi tanácsosoknak és a polgármesternek, akik az RMDSZ-szel szövetséges Liberális Demokrata Párt színeit képviselik, a fenyegetõ levél szerint még így is szúrja a szemét. Arra hivatkoznak, hogy a népszámlálási adatok szerint a Kis-Küküllõ menti városban csak 17,74 százalék a magyar lakosság számaránya. Következésképpen az igazgatónak nem volt joga kitenni a kétnyelvû feliratokat, amihez véleményük szerint a helyi tanács határozatára lett volna szükség. A prefektusi utasítás pedig csak ott kötelezõ, ahol 20 százalék fölött van a kisebbségi lakosság részaránya. A polgármesteri levelet egy beszélgetés elõzte meg az igazgató és a polgármester között. Bár szemtõl szemben Matei Alexandru úgy vélekedett, hogy nem érdemes foglalkozni az üggyel, a múlt csütörtökre összehívott tanácsülés után, amelyen Muntean Ioan nyugalmazott mérnök, szintén demokrata-liberális képviselõ felháborodásának adott hangot, mégis megszületett a kórházigazgatónak és a megyei tanácsnak is elküldött fenyegetõ levél. Ami nem mentes a csúsztatásoktól sem. Egyrészt a kétnyelvû táblák nem a két épület homlokzatára kerültek, ahol megmaradtak az eredeti román feliratok. Másrészt a kórház a megyei tanács tulajdonában és adminisztrálásában van, a megyei önkormányzatnak pedig, mint önálló közigazgatási egységnek, a megye magyar lakosságának arányát figyelembe véve joga van elrendelni a kétnyelvû feliratozást. Ami a dicsõi magyarság számarányát illeti, nem titok, hogy az emlegetett arányt két félreesõ román falucska Dicsõhöz csatolásával sikerült elérni. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ipari egységek bezárása miatt munkanélkülivé vált lakosság hány százaléka vállalt munkát külföldön, ma már kétségbe vonható a népszámláláskor megállapított arányszám. Másrészt, ami sokkal többet nyom a latban, a kórház nemcsak a város, hanem a környék lakosságát is kiszolgálja, akik közel 60 százalékát teszik ki az ellátott eseteknek. Így pedig igencsak felborul az a kényes arány, amire a polgármester hivatkozik. Másrészt a helyhatósági törvény elõírja ugyan a 20 százalékot, de nem zárja ki azt, hogy ahol kevesebb az arány, ott is éljenek a kétnyelvûséggel. Ez jóérzés dolga lenne, ami azonban a jelek szerint nem teng túl a dicsõi kormánypárti képviselõkben. Bár szerettük volna megszólaltatni, a polgármestert többszöri megkeresésünkre sem tudtuk elérni. Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint nem akartak etnikai konfliktust kelteni, és úgy gondolják, hogy a megyei tanács tulajdonaként a dicsõi kórház sok magyar ajkú beteget kiszolgál, ezért nem kellene senkit zavarjon a kétnyelvû felirat. A történteket az alelnök kampányízû megmozdulásnak tartja. Bárczi Gyõzõ alprefektus felháborítónak érzi a polgármester viselkedését, és azt reméli, hogy az igazgató nem tesz eleget a fenyegetõ levélben foglaltaknak. Végezetül úgy gondoljuk, hogy a két táblácska, ami annyira szemet szúrt, távolról sem jelenti a valós kétnyelvûséget, ami a jelek szerint még várat magára a Kis-Küküllõ menti városban is. BODOLAI GY�?NGYI Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 3.Surján: Mindig meg kell tenni, amit lehetSurján László európai parlamenti képviselõt (FIDESZ) a konferencia után sikerült mikrofonvégre kapni. - A Bálványosi (Tusványosi) Nyári Szabadegyetem formájában már kezdeményeztek magyar-román megbékélési párbeszédet, ami aztán a román fél érdektelensége miatt fokozatosan inkább magyar-magyar párbeszéddé alakult át. Mitõl lesz más ez a most kibontakozó mozgalom az eddigiekhez képest? - Nem tudom megjósolni, hogy mi lesz, de becsülök minden korábbi hasonló szándékot. �?n annyiban próbálom másként, hogy nem szervezetekhez fordulok, hanem az emberekhez. Ez persze rögtön rögösebbé teszi az utat, mert egy szervezetnek van címe, kapuja, csengõje, be lehet oda menni, és lehet valamit cselekedni. De azért Tusványosra is rengetegen járnak érdeklõdõ fiatalok. Hogy aztán a politika bizonyos fokig megzavarta az ügyeket, ebbe én most nem akarok belemenni. A civil világ az egész térségben elég vékony, de nagyon sok értékes embert tartalmaz, és ahogyan az itt, a konferencián is elhangzott, lehet értelmes párbeszédet folytatni szakmai alapon, kényes kérdésekrõl. Ugyanolyan folyamat zajlik a szlovák-magyar kapcsolatrendszerben is, és a Charta aláírói között azok a történészek is megtalálhatók, aki ezt a munkát végzik. Tehát a jövõt nem látjuk, az indulás nem robbanásszerû, de ígéretes. - Hogyan lehet csatlakozni a mozgalomhoz. Ennek érdekében aláírásgyûjtést is kezdeményeztek. - Honlapunk a www.chartaxxi.eu, rajta látható egy térkép, amelyen kis pontok jelzik, hogy milyen településekrõl írtak már alá, és választani kell egy nyelvet a tíz közül. Bárki az anyanyelvén megtalálja az alapítószöveget, amit, ha tetszik neki, aláírásával támogathat. Az élõ honlapon még találni híreket, közleményeket, információkat. Azzal a tapasztalattal, amit egyetemi tanárként és politikusként magaménak mondhatok, életemnek most már befejezõ szakaszába lépve próbálom úgy meglökni a mozgalmat, hogy az majd nélkülem is mûködjék. Maradjunk itthon, maradjunk a Kárpát-medencében, és teremtsünk itt olyan világot, hogy az valamennyiünknek jó legyen! Valójában ez mozgalmunk célja. - �?gy tûnik, a mai világot nem keresztény értékrendek szerint igazgatják. Ilyen körülmények között a közép-európai civil társadalomnak van-e esélye beleszólni sorsa alakításába? - Erre azt mondhatom, hogy a történelmünk folyamán voltak olyan keresztény királyaink is, akiktõl sok jót nem kaptunk. Szerintem a kereszténységnek mérhetetlen társadalmi küldetése van. De van egy olyan tanítás, hogy az ember természeténél fogva keresztény. Ami azt is jelenti, hogy a jó szándék sokkal több emberben benne van, mint gondolnánk. A mi mozgalmunk levezethetõ keresztény, de más elvekbõl is. Például az Európai Unión belüli pénzügyi érdekekbõl. �?s a civil társadalomnak minden esélye megvan arra, hogy bekapcsolódjék ebbe. Bethleni üzenet, hogy nem lehet mindig megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. Most például ehhez a mozgalomhoz csatlakozni lehet. Aki keresztényként csatlakozik, annak én nagyon örülök, de annak is, aki nem keresztényként csatlakozik. �?. I. B. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 3.Közép-Európa népeihez: Legyünk együtt nagyok!Surján László magyarországi EP-képviselõ (FIDESZ) kizárólag a civil társadalmak bevonásával és a politika kizárásával szándékszik megvalósítani két éve megálmodott programját, amelynek lényege a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom létrehozása. Ennek egyik láncszemeként szombat délután Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, jeles közéleti személyiségek részvételével, nyilvános magyar-román kerekasztal-beszélgetést tartottak. A kezdeményezés alapeszméje, hogy földrészünknek ezen a részén 50 millióan élünk múltból örökölt sebeinkkel, amelyek feltépésével csak szenvedést okozunk, de ezek gyógyíthatók, ha nem az egymással való leszámolást, hanem az együttmûködést, a közös érdekeket tekintjük feladatunknak. A mozgalom kiszélesítésére aláírásgyûjtés folyik. Surján László szerint a német-francia vagy az olasz-osztrák viszony rendezésének példáin kell okulnunk, különben Európa peremvidékére sodródunk. A politikus felidézte 2009. június 4-ét, a magyar szempontból trianoni gyásznapi évfordulót, amikor elhatározta, hogy siránkozás, igazságkeresés helyett inkább a megbékélést fogja keresni. A Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalomnak a Chartáját eddig több mint ezerhatszázan írták alá, ami jelzi, hogy a különféle gyökerekbõl lehet közös együttmûködést megcélozni. A délvidéki találkozójukon jelmondatuk is megszületett: Legyünk együtt nagyok! A politikát távol tartják maguktól, mert az csak elrontaná álmaikat. Honlapjukon (www.chartaxxi.eu) aláírásokat gyûjtenek a mozgalom kiszélesítése érdekében. Funar és Csurka biztosan nem fogják aláírni, de számítunk a nagy tömegek támogatására - mondotta Surján. Smaranda Enache közismert polgárjogi harcos, a Pro Europa Liga elnöke arra emlékeztetett, hogy mindkét ország - Magyarország és Románia - önként vállalta az EU-tagságot, ezért tudniuk kell alkalmazkodni, mellõzve a sovinizmust vagy vallási fundamentalizmust. A megbékéléshez jóakarat és szimpátia szükséges, politikailag pedig a szélsõséges erõk (Jobbik, Noua Dreaptã) ellen kell fellépni - vélekedik. Lucian Nãstasã történész, kisebbségkutató a közös történelem kölcsönös elfogadását tartja fontosnak, a sokáig önálló államként élt Erdélyt pedig amolyan román-magyar laboratóriumnak tekinti, amelyben mindkét fél múltjában akadnak pozitív és negatív élmények, amelyeket el kell tudni ismerni. Marius Tabacu, a Kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója egymás jobb megismerése mellett tette le a garast, és a megbékélés helyett inkább a megértés fogalmát szorgalmazza. Beke Mihály író az õszinte párbeszédet sürgette, amelyhez a civil társadalom hitének kell társulnia, és arra emlékeztetett, hogy annak idején a német-francia megbékélést is gazdasági érdek, a vas- és szénfeldolgozás igénye siettette. Ovidiu Pecican történész, esszéíró szerint nem a C. V. Tudor és Gigi Becali kaliberû EP-honatyák viselkedésére kell figyelnünk, hanem a közös jövõbe kell elõre tekintenünk, és ehhez egymás jobb megismerése szükséges. A konferenciát Sebestyén Márta népdalénekes rövid mûsora színezte. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 3.Elõadás mumusokról, kék madarakrólNagyvárad - Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott a közlemúltban elõadást a Partiumi Keresztény Egyetemen. A budapesti kormányzatok politikája a határon túli magyarok támogatására (1918-2010) címmel Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott igen érdekes elõadást a közelmúltban a Partiumi Keresztény Egyetemen a Pro Economia Társaság által szervezett �?sz-közelben elnevezésû elõadássorozat keretében. Az elõadó a megnevezett idõszak magyarországi támogatáspolitikáját mutatta be vetítettképes elõadásában. Kitért a Horthy, a Rákosi, illetve a Kádár korszak kisebbségpolitikájára, ugyanakkor felvázolta az anyaország határon túliakkal való viszonyának fejlõdéstörténetét is. Az 1930-as évekig a Népies Irodalmi Társaság foglalkozik az erdélyi ügyekkel. Ebben az idõszakban gazdasági vándortanítók járják Erdélyt faluról falura, akik tematikus jelentéseket küldtek a magyar kormánynak. Leszögezte, hogy a 1945-1990 közötti magyar támogatáspolitikát ne Budapestrõl nézzük, hanem Moszkvából. Szimbolikus jelentõség Elhangzott: téves az az adat, miszerint a magyar költségvetés 4 százalékát fordították az erdélyiek támogatására és valójában 4 ezrelékrõl van szó. Az elõadó a közelmúlt eseményeit is bemutatta: az 1990-94 közötti intézményépítés idõszakát, a Partiumi Keresztény Egyetem 1998-as magyar állami támogatással történõ megalapítását, a kedvezménytörvény bevezetésére majd visszafejlesztését. Bárdi Nándor elmondta, hogy a jobb oldal a szabadság kék madaraként, míg a bal oldal mumusként kezeli a kettõs állampolgárság kérdését. A magyar-magyar viszony jövõjét tekintve kihangsúlyozta: fontos, hogy ne legyenek illúziói a határon túli magyarságnak a jövõt illetõen. A következõ két év a magyar gazdaság helyreállításáról és nem a támogatások átszervezésérõl fog szólni. A kettõs állampolgárság esetleges megszavazásának kizárólag szimbolikus jelentõséget tulajdoníthatunk. Az elõadás végén a résztvevõk kérdéseket intézhettek az akadémikushoz. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. május 3.Kárpát-medencei fiatalok vetélkedõjeBihar megye - Polgárosodás és modernizáció a boldog békeidõkben címmel tizenkettedik alkalommal szervezett az Ady Endre Líceum történelem katedrája kárpát-medencei történelmi vetélkedõt. A Festum Varadinum keretében sorra kerülõ Polgárosodás és modernizáció a boldog békeidõkben címû vetélkedõ péntek délután dr. Gyáni Gábor és dr. Fleisz János történész professzorok elõadásával kezdõdött. A Budapestrõl érkezett akadémikus a polgárosodás fogalmát körvonalazta elõadásában, ugyanakkor beszélt a magyarországi városok polgári fejlõdésérõl is. dr. Fleisz János helytörténész, önkormányzati képviselõ Nagyvárad helyét határozta meg a dualizmus kori Magyarország fejlõdéstörténetében. Elõadásából kiderült: Szent László király városa nem csak az összesített, hanem az ágazati városok közötti rangsorokban is a harmadik-negyedik helyet foglalta el. Irodalmi visszaemlékezésében Krúdy Gyula, Szabó Dezsõ és Babits Mihály alakját is megelevenítette. Történelmi séta A Magyarországról, Szlovákiából és Erdélybõl érkezett fiatalokból álló 15 csapat az elhangzott elõadásokból villámkérdéseket is kapott. A résztvevõk ugyanakkor egy történelmi sétán vettek részt, melynek során meglátogatták a városházát és más intézményeket, továbbá megtekintették a megyeszékhely egyébb nevezetes épületeit. Az elhangzott városismertetõkbõl szintén kaptak kérdéseket a három tagú csapatok. Az elõzõ évekhez képest újdonságnak számított, hogy a benevezettek egy kisfilmet is készítettek erre az alkalomra, melyben azt a települést mutatták be, ahonnan érkeztek. A zsûri ebben a kategóriában különdíjjal jutalmazta a Budapesti Szent László Gimnázium csapatát. A tíz fordulós vetélkedõ kérdései a 19. század végi és 20. század eleji politikai, gazdasági, kulturális viszonyait ölelte fel, tudtuk meg Fleisz Judittól, az Ady Endre Líceum aligazgatójától, a vetélkedõ fõszervezõjétõl. �?gyesen szerepeltek Elsõsorban a polgárok életmódjára, a szórakozási szokásaikra, az oktatás helyzetére irányuló kérdésekre kellett válaszoljanak a versenyzõk. Nehéz dolga volt - a budapesti Gyáni Gábor, a zilahi Bíró Judit, a kisvárdai Szûcs András valamint a nagyváradi Fazakas Gábor pedagógusokból álló - zsûrinek, tudtuk meg Fleisz Jánostól, aki titkári szerepet töltött be a testületben. A diákok nagyon ügyesen szerepeltek. Végül a nagyváradi Mihai Eminescu Fõgimnázium került ki gyõztesként. A második helyezést szintén nagyváradiak érték el: az Ady Endre Líceum XII. D osztályának három diákja. Szintén dobogós lett a komáromi Selye János Gimnázium csapata. A résztvevõk az Oktatási Minisztérium által elismert oklevelekben részesültek. Fleisz Judit érdeklõdésünkre elmondta: a rendezvény a kárpát-medencei fiatalok egymásra találásának a célját szolgálta és ennek jegyében szervezik meg jövõre is. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. május 3.Képes történelemkönyv szép BiharországrólBihar megye - Vasárnap délután a nagyváradi római-katolikus püspöki palotában ismertették a Bihar megyét képekben bemutató Szép Biharországunk címû képes albumot. A történelmi Magyarországnak a jelenleg az anyaországon kívül esõ megyéit bemutató sorozatot indított el Göncz József és Bognár Béla. Ennek a sorozatnak a tizenkettedik darabjaként lát napvilágot a Szép Biharországunk címû kiadvány, melyet vasárnap délután mutattak be a római-katolikus püspöki palotában. A könyvbemutatón Szabó �?dön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke elárulta, hogy már a tavaly megszületett a gondolat, hogy Biharról kellene egy képes albumot kiadni, és ez az ötlet Göncz József, Bognár Béla valamint civilek és közéleti szereplõk összefogásának köszönhetõen most megvalósult. Az ügyvezetõ elnök köszönetét fejezte ki többek között Molnár Judit tanárnõnek és Fodor Réka színmûvésznõnek, akik a kiadvány román és az angol nyelvû fordításait készítették el, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadvány utószavát Duray Miklós, felvidéki magyar politikus írta. Nagyvárad és minden olyan Bihar megyei település szerepel ebben a kiadványban, amelyrõl legalább egy képeslapot találtunk 1918 elõttrõl - közölte az ügyvezetõ elnök. Szabó �?dön a rendezvény során hozzátette: tíz évvel ezelõtt nem gondolták volna azt, hogy a püspöki palotában mutathatnak be magyar nyelvû könyvet, amelyet román állami támogatásból adtak ki, de az elmúlt években több mint 180 könyvet sikerült kiadni a Bihar Megyei Tanács támogatásával. Mesés régmúlt Böcskei László megyés püspök, aki a kiadvány elõszavát írta, a jelenlevõknek elmondta: egy gyönyörû kivitelezésû gyûjteményt tartunk a kezünkben, mely olyan érzéseket kelt bennünk, mint egy meséskönyv, hiszen ugyanezt érezzük ezt a kiadványt forgatva, mintha a mi világunk lenne, amelyben jól érezzük magunkat. A püspök aláhúzta: itt van a könyvben a múltunk, a jelen az, hogy a kezünkben tartjuk ezt a könyvet, és hogy milyen lesz a jövõnk, az azon múlik, hogy mit jelent számunkra az, ami ebben a könyvben benne van. Péter I. Zoltán helytörténész, lapunk egykori munkatársa, aki az albumban felsorakoztatott képeslapok alatti rövid szövegeket írta, beszédében kiemelte azt, hogy ennek az albumnak az alapján mozaikszerûen áll össze a kép arról, hogy milyen is lehetett Bihar vármegye mintegy száz évvel ezelõtt. Felajánlás Göncz József, a sorozat kiötlõje elárulta, hogy mikor a könyv megvalósításának gondolata útjára indult, akkor két különbözõ kultúra fogott össze, de egy volt az akarat és a szándék. Szándékaink szerint az összes anyaországon kívüli megye albumát elkészítjük, így értelemszerûen mind a tizenöt erdélyi megye albumát is ki kívánjuk adni azért, hogy az utolsó békeidõkbõl származó képes tankönyvet adjunk az emberek kezébe. Göncz József egy felajánlást is tett: mivel a megyék albumait különbözõ donációk alapján készítik el, és mivel Krassó-Szörény megye albumának kiadására még nem jelentkezett adományozó, ezért Göncz József saját gyûjteményébõl felajánl két eredeti dokumentumot annak a személynek, aki felvállalja Krassó-Szörény megye albumának kiadatását. Az egyik dokumentum Bem József egyik napi parancsa 1849-bõl, a másik pedig egy háromnyelvû felszólítás 1849 október 29-iki keltezéssel, melyben arra kérik fel az érintetteket, hogy vigyék vissza az enyedi könyvtárba az onnan szocialista megõrzésre elvitt könyveket. Ezek az eredeti dokumentumok egyedi darabok, valószínûleg sehol máshol, egytelen levéltárban, múzeumban sem találhatók eredeti példányaik. Krassó-Szörényben szinte már irmagját sem találni magyarnak, ezért lenne nagyon fontos ezt a kiadványt eljuttatni azon keveseknek, akik még megmaradtak. - fogalmazott Göncz József. A bemutató dedikálással zárult. A könyv korlátozott példányszámban még kapható 50 lejes áron az Euro Art Galériában (Nagyvásártér/December 1. tér 12. szám). erdon.ro 2011. május 3.Rosszul járnak a szülõkA vajdaságiak, a délvidékiek vagy kárpátaljaiak ettõl a héttõl ismét pályázhatnak a magyar osztályokban tanuló gyerekeiknek járó oktatási-nevelési támogatásra, ám a romániai szülõknek továbbra sincs erre lehetõségük. Nem tisztázott ugyanis, hogy Romániában melyik szervezeten keresztül bonyolítja le a magyar kormány a pályáztatást. A vajdaságiak, a délvidékiek vagy kárpátaljaiak ettõl a héttõl ismét pályázhatnak a magyar osztályokban tanuló gyerekeiknek járó oktatási-nevelési támogatásra, ám a romániai szülõknek továbbra sincs erre lehetõségük. Nem tisztázott ugyanis, hogy Romániában melyik szervezeten keresztül bonyolítja le a magyar kormány a pályáztatást. A nemzetpolitikai államtitkárság vasárnap este közölte, hogy a határon túliaknak szánt összegek fölött rendelkezõ Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. a lebonyolító szervezetek segítségével a hét folyamán megjelenteti a pályázati kiírásokat. Az oktatási-nevelési támogatások romániai kezelése eddig az Iskola Alapítvány feladata volt, ám a szervezetet Budapest nem értesítette a pályázati kiírásokról. Hetek óta sürgetjük a nemzetpolitikai államtitkárságot, hogy megtudjuk, mi történik az oktatási-nevelési támogatásokkal, de nem kaptunk választ - jelentette ki lapunknak Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója. Tájékoztatása szerint ezen a héten tisztázzák az államtitkárság illetékeseivel, mi történik a romániai pályázatokkal, addig a kiírások biztos, hogy nem jelennek meg. Budapest hallgatásának oka vélhetõen az, hogy a magyar kormány az Iskola Alapítvány helyett a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) bízná meg a támogatási program lebonyolításával. Ezt Kövér László magyar házelnök kabinetfõnöke, Veress László erõsítette meg a hét végén a Szatmári Magyar Hírlapnak. Csakhogy errõl a magyar kormány hivatalosan a pedagógusszövetséget sem értesítette. Informálisan valóban volt már arról szó, hogy idén átvegyük a támogatási program lebonyolítását. Ám szerzõdést nem kötöttünk, sõt Budapestrõl hivatalosan nem is kerestek meg ebben az ügyben - nyilatkozta lapunknak az RMPSZ elnöke. Burus Siklódi Botond így kizártnak tartja, hogy a pedagógusszövetség ezen a héten kiírja a pályázatokat. Felvetésünkre elmondta: az RMPSZ rendelkezik a program lebonyolításához szükséges infrastruktúrával. Minden erdélyi megyében van irodánk - magyarázta. Burus emlékeztetett, hogy az elsõ Orbán-kormány megbízásából az RMPSZ 2002-2003-ban már foglalkozott a támogatási program lebonyolításával. Ha Budapest valóban az RMPSZ-re akarja átruházni a pályázati program lebonyolítását, ahhoz a román kormány beleegyezését is kell kérnie. Nagy Zoltán - aki államtanácsosként Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjének is tagja - emlékeztetett arra, hogy 2003. szeptember 23-án kormányközi megállapodást írt alá Medgyessy Péter magyar és Adrian Nãstase román miniszterelnök a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáról. A megállapodás 6. cikkelye az Iskola Alapítványt nevesíti az oktatástámogatási pályázatok lebonyolító szervezetként. Nagy Zoltán hangsúlyozta: eszerint a nemzetpolitikai államtitkárság felrúgná a kormányközi egyezményt, ha az RMPSZ-re bízná a pályázatokat. Tudtommal még nem keresték meg a román kormányt azzal a kéréssel, hogy módosítsák az egyezményt. Az RMDSZ hozzájárulása nélkül nem is lehetne módosítani - magyarázta az államtanácsos. Nagy Zoltán szerint az Orbán-kormány nem is teheti meg, hogy egyoldalúan felrúgja a megállapodást. Az államtanácsos a kormányközi szerzõdésekrõl szóló 1969-es bécsi egyezményre hivatkozott, amelynek értelmében egy szerzõdés valamennyi részes fél egyetértésével, a többi szerzõdõ állammal történt tanácskozás után szûnhet meg, hacsak errõl másképp nem rendelkezik. Mivel a 2003. szeptember 23-i megállapodás nem tartalmaz a felmondásra/kilépésre vonatkozó rendelkezéseket, ez csakis mindkét fél egyezségével szüntethetõ meg - mondta Nagy Zoltán. Lapunk tegnap megkereste az ügyben a budapesti illetékeseket is, ám sem a nemzetpolitikai államtitkárság vezetõjét, Répás Zsuzsannát, sem a határon túli támogatások ügyével megbízott miniszteri biztost, Ulicsák Szilárdot nem sikerült elérnünk. Cseke Péter Tamás �?j Magyar Szó (Bukarest) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
