|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 577 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-577 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. március 1.A kormányra lépés mellett érvelt Kelemen HunorAz RMDSZ kormányra lépése melletti érvek voltak túlsúlyban abban a beszámolóban, amelyet a szövetség kisparlamentje (Szövetségi Képviselők Tanácsa – SZKT) marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor, a szövetség elnöke tartott szombaton. Kelemen Hunor a kormányra lépéssel kapcsolatos tárgyalások lefolytatásához kért felhatalmazást az SZKT-tól. Megemlítette, a vasárnap délután lefolytatandó tárgyalásoknak akár az is az eredménye lehet, hogy az RMDSZ ellenzékben marad, az is, hogy parlamenti támogatást nyújt a kormánynak, de az is, hogy a szövetség vállalja a kormányzást. Kelemen Hunor megjegyezte, mindhárom válasznak megvannak a kockázatai. „Elmaszatolt megoldásnak” vélte a kormány esetleges parlamenti támogatását, de azt is elmondta, nem mindenáron kell vállalni a kormányzást. Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta az ország stabilitásának a biztosítását, olyan körülmények között, hogy „forrong körülöttünk a világ” – utalt az ukrajnai eseményekre. Azt is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok biztonságérzete erősebb volt, amikor az RMDSZ kormányon volt. „Amióta nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek jelennek meg, amelyek visszafordítanák, amit eddig elértünk” – magyarázta az elnök. Ne kelljen földrajzleckét tartani a Székelyföldről Kelemen a majdani tárgyalópartnereinek is üzent, amikor elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló értékelésében nemcsak az első és az utolsó oldalt kell elolvasni, hanem a 27-28. oldalt is, amelyeken a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről és a moldvai csángókról is szó esik. „Ez jelzés kell, hogy legyen a román politika számára is. Romániában a kisebbségi jogok kérdése nincsen teljes mértékben rendezve” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, bízik benne, hogy nem földrajz leckével kell kezdeniük a tárgyalásokat. „Remélem, nem kell megvitatnunk, hogy létezik-e Székelyföld, ha az már az amerikai külügyminisztériumból is látszik” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Mint mondta, elsősorban olyan kérdésekről akarnak tárgyalni, amelyek az erdélyi magyarság biztonságérzetét növelik, de a tárgyalási csomag részét képezik a gazdasági-szociális kérdések, és az infrastruktúrafejlesztés kérdései is. Kelemen Hunor azt is kifejtette, hogy nem látja a lehetőségét a jelenlegi román alkotmány módosításának és a régiók kialakításának. Arra hivatkozott, hogy az alkotmánymódosító tervezetnek a magyar szempontból fontos kitételeit „hatásköreit túllépve” nyilvánította alkotmányelleneseknek az alkotmánybíróság. Kelemen ugyanakkor kijelentette, teljesen új alkotmányra van szüksége az országnak, de hozzátette, egyelőre nem látszik, hogy ezt mikor lehetne elfogadni. EP-választás: az RMDSZ folytatja a tárgyalásokat az MPP-vel Tovább folytatja az RMDSZ a tárgyalásokat a Magyar Polgári Párttal (MPP) az európai parlamenti (EP-) választásokon való közös indulásról és a hosszabb távú együttműködésről. Az SZKT a szombati marosvásárhelyi ülésen jóváhagyta az RMDSZ jelöltjeinek a múlt szombaton kialakított sorrendjét. Felhatalmazta ugyanakkor Kelemen Hunor elnököt, hogy folytassa a tárgyalásokat az MPP vezetőségével, és megegyezés esetén egészítse ki az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az MPP – az általa javasolt, nyilvánosságra került megállapodástervezet értelmében – a jelöltlista harmadik helyét kérte, amely abban az esetben lehet befutó, ha a magyarság számarányát jelentősen meghaladva vesz részt az EP-választásokon. Az MPP emellett azt is kérte, hogy az RMDSZ támogassa felvételét az Európai Néppártba (EPP) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójába (FUEN). Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT-ülésen elmondott beszámolójában kitért arra, hogy az MPP néppárti tagságát nem támogathatják, ugyanis az EPP csak parlamenti pártokat fogad a soraiba. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy március közepéig le tudják zárni a tárgyalásokat, és olyan megállapodást sikerül kötniük az MPP-vel, amelyik túlmutat az EP-választásokon. Az RMDSZ elnöke kijelentette, el sem tudja képzelni, hogy a szövetség kiszoruljon az Európai Parlamentből. Úgy vélte, ha ez megtörténne, az az RMDSZ romániai érdekérvényesítő képességére is visszahatna. MTI Székelyhon.ro, 2014. március 1.EMNP: legyen az autonómia a kormányra lépés feltételeAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) azt várja el a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ), hogy a kulturális autonómiát és a sajátos jogállású regionális autonómiát tegye a kormányzati szerepvállalása feltételévé – jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP elnöke pénteken egy Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón. A pártelnök hozzátette, most van a megfelelő pillanat arra, hogy a kisebbségi törvény elfogadtatásával az RMDSZ érvényesítse a magyar közösség kulturális autonómiáját. „A székelyföldi és partiumi tömbmagyar vidékek számára ennél több kell. Itt a lehetőség, hogy vegyék elő újra a regionális átszervezés programját, és olyan koncepció mellé próbáljanak többséget kialakítani, amelyiknek része a Székelyföld és a Partium sajátos jogállása” – jelentette ki Toró T. Tibor. Az EMNP elnöke hozzátette, ha mindez megtörténik, a magyar közösség képviselőinek érdemes bukaresti kormányszerepet vállalniuk. „Ha nem, akkor ne számítsanak az EMNP pozitív viszonyulására” – tette hozzá Toró. Azt is megjegyezte, pártja elvi alapon nem ellenzi a kormányra lépést, de csak akkor tartja azt az érdekérvényesítés jó eszközének, ha a közösség képviselői közösségi érdeket jelenítenek meg, és nem csoport-, vagy egyéni érdekeket. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke hozzátette, a katalóniai jobb vagy baloldali pártok is mindig a spanyolországi kormányban való részvétel feltételének tekintették az autonómia bővítését. Toró T. Tibor megjegyezte, a székely zászlót kitűző polgármesterek elleni perek leállítását nem tartják elég oknak a kormányra lépéshez. „A székelyzászló-ügy mondvacsinált ügy. Egy normális jogállamban ez magától megoldódik. A perek leállítása nem eredmény” – tette hozzá a pártelnök. Az EMNP elnöke kitért az Európai Parlamenti választásokra is. Kijelentette, az RMDSZ a pártérdekét érvényesítette, amikor az EMNP koalíciós javaslatát, és ezzel a döntésével a közösség érdekét – az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseletét – veszélyeztette. Úgy vélte, az EMNP éppen fordítva járt el, amikor arról határozott, hogy nem állít saját jelölteket az EP-választásra. Lemondott a saját pártérdekéről azért, hogy a közösség érdeke érvényesülhessen. MTI Székelyhon.ro, 2014. március 1.A trikolóros fejpánt után egyenruha-botrány KovásznánÚjra etnikai feszültséget gerjesztenének a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor iskolában. A tanintézmény tavaly az országos méretűre dagadt trikolóros fejpánt botrány révén lett ismert. Ezúttal a hivatásos feljelentőként ismert Dan Tanasa blogjára hivatkozva a Realitatea hírcsatorna azzal szítja a kedélyeket, hogy a román diákokat székely szimbólumokat tartalmazó egyenruha viselésére kötelezik. A kovásznai iskola vezetőtanácsa a diáktanács kérésére fogadta el a kék színű, az iskola címerét tartalmazó pólót és inget egyenruhaként, számol be a Székely Hírmondó, amely Becsek Éva igazgatóra hivatkozva azt is közli, hogy az egyenruha viselése nem kötelező csak javasolt. Az egyenruhán lévő címer felül kék mezőben aranyszínű napot és holdat ábrázol, középen a Sic itur ad astra (Így jutni el a csillagokig) latin nyelvű jelmondat olvasható, alul pedig vörös alapon egy nyitott könyv látható. A bukaresti hírcsatorna állítása szerint a román diákok azért nem hajlandóak hordani az egyenruhát, mert a címer székely szimbólumokat – napot és holdat tartalmaz. Mint ismert ugyanebben a kovásznai iskolában tavaly amiatt tört ki országos botrány, mert egy Sabina nevű román diáklány március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen román nemzeti színű fejpánttal próbálta provokálni magyar iskolatársait. A fejpánt ügyből akárcsak a mostani egyenruha ügyből az a Dan Tanasa gerjesztett országos botrányt, aki rendszeresen feljelenti a székely szimbólumok és a magyar nyelv használata miatt a székelyföldi önkormányzatokat. Kovács Zsolt slagerradio.ro Erdély.ma, 2014. március 1.Megkezdődtek a tárgyalások (Feltételeket szab az RMDSZ)Megkezdte a tárgyalásokat az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) a magyar érdekképviselet kormányra lépésének feltételeiről, amelyekről a két politikai alakulat egyezményt készül aláírni – közölte tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A dokumentum nemcsak arról szól, hány miniszteri tárcát, államtitkári és prefektusi tisztséget kap az RMDSZ, a szövetség ezek mellett számos javaslatot fogalmazott meg a jelenlegi kormányprogram kiegészítésére. A kormányba lépésről vagy ennek elutasításáról ma dönt az SZKT. Victor Ponta miniszterelnök reméli, hogy az SZDP hétfőn mind a kisebbségi frakcióval, mind az RMDSZ-szel aláírhatja a koalíciós egyezményt. Az új kabinet névsorát is hétfőn teszik közzé, a parlament kedden szavaz róla. A szenátusi és képviselőházi frakcióinkkal mi vagyunk a mérleg nyelve. Tőlünk függ, hogy felismerjük-e a pillanat adta lehetőségeket – fejtette ki Kelemen Hunor csütörtök délután, az RMDSZ Maros megyei állandó tanácsának ülésén. A szövetségi elnök szerint három lehetőségük van: ellenzékben maradni; parlamenti támogatást nyújtani a kormánynak – mint 2000–2004 között –; vagy belépni a kormányba, de megfelelő feltételek mellett, nem önmagában a kormányzásért. Kelemen Hunor elmondta: egyeztetni fognak a megyei szervezetek vezetőivel, de gyors döntésre van szükség, hiszen hétfőn délig választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy mit választanak. „A magyarok 80 százalékának képviselőjeként elég bölcsek tudunk lenni. Nem ideológiai kérdésről van szó, nem arról döntünk, hogy az erdélyi magyarok baloldaliak vagy jobboldaliak” – mondta. Úgy vélekedett, ha feltételeik teljesülnek, a szövetségnek egy felelős igent kell mondania a kormányzásra. „Amikor az eszközök közt döntünk, arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy mi a jobb az erdélyi magyarságnak, ha kormányon vagyunk, vagy ha nem. Meg kell néznünk, hogy az a jobb az ország és a régió stabilitása szempontjából, ha elhúzódik a kormányválság, vagy ha hamar megalakul egy stabil kormány, amelyben racionálisan lehet építkezni” – fogalmazott. A gyűlésen Borbély László úgy vélekedett: ha az RMDSZ kormányra lép, az az eddiginél hatékonyabb kormányzást fog eredményezni, mivel az SZLSZ eddig a kormányzás helyett a vitatkozással, veszekedéssel volt elfoglalva. Kifejtette: ha az RMDSZ úgy dönt, támogatja a kormányt, akkor ezért nem a parlamentben, hanem a kormányban kell felelősséget vállalnia. Ha teljesülnek a megfelelő feltételek, az RMDSZ-nek vállalnia kell a kormányzást – véli Markó Béla is, aki szerint az elmúlt években Romániában nem történtek reformok. Nélkülünk nincsenek reformok, nincs fejlődés – jelentette ki. Az EMNP azt várja el az RMDSZ-től, hogy a kulturális autonómiát és a sajátos jogállású regionális autonómiát tegye kormányzati szerepvállalásának feltételévé – jelentette ki tegnap Toró T. Tibor néppárti elnök, aki szerint itt a megfelelő pillanat az autonómiakövetelések érvényesítésére. „A székelyföldi és partiumi tömbmagyar vidékek számára ennél több kell. Itt a lehetőség, hogy vegyék elő újra a regionális átszervezés programját, és olyan koncepció mellé próbáljanak többséget kialakítani, amelyiknek része a Székelyföld és a Partium sajátos jogállása” – közölte. Hozzátette: elvi alapon nem ellenzi a kormányra lépést, de csak akkor tartja azt az érdekérvényesítés jó eszközének, ha a közösség képviselői közösségi érdeket jelenítenek meg, és nem csoport- vagy egyéni érdekeket. Toró a székelyzászló-perek leállítását nem tartja elég oknak, sem eredménynek. Ezekről a perekről egyébként Liviu Dragnea kormányfő-helyettes, az SZDP ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet a leállításukról. „Nem tárgyalunk a nemzeti kisebbségek vagy bizonyos vidékek zászlóiról, ilyen nincs”. Kényelmes többség alakulhat Az új kormánynak akár 60 százalékos támogatottsága is lehet – jelentette ki tegnap Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, az SZDP ügyvezető elnöke, aki reméli, hogy kedden a parlament bizalmat szavaz a most alakuló csapatnak. Hozzáfűzte: a Szociáldemokrata Unió (SZDU) folytatni fogja az SZLSZ politikáját, hiszen felbomlását nagyon sajnálják, és remélik, hogy Crin Antonescu NLP-elnök is ugyanúgy érez. Dragnea szerint az SZLSZ „több volt egy politikai szövetségnél, egy kedélyállapot volt, egy politikai csoport, amelyben nagyon jó barátok, bajtársak voltak”. A közigazgatási és régiófejlesztési miniszternek meggyőződése, hogy stabil többséget sikerül kialakítani a kormánynak, amely így meg tudja valósítani az ország fejlesztésére vonatkozó céljait és az államreformot. Az új koalícióban a két napja még lehetséges elnökjelöltként szereplő Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnökkel nem számolnak: Dragnea kijelentette, hogy „magánszemélyekkel nem szövetkezünk”. Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 1.Mérföldkőnél a Hereditatum műemlékes portálElérte a húszezret a Hereditatum.org nevű online műemlék-adatbázisra feltöltött fényképek száma, ez mérföldkő a sepsiszentgyörgyi építészek által szerkesztett honlap történetében. Az erdélyi műemlékek internetes portálját folyamatosan fejlesztik, azon pillanatnyilag 4512 látnivaló szerepel, közel ezernyolcszáz adatlap képekkel ellátott, az újdonságok ugyanakkor Facebook-oldalukon is követhetők. „Talán nem tévedünk, ha ki merjük jelenteni, hogy a Hereditatum.org mára a legnagyobb olyan adatbázis, amely Erdély műemlékeinek feltérképezésével foglalkozik” – közölte megkeresésünkre Ferenczi Z. Sámuel szerkezettervező mérnök. Hozzátette: a húszezer kép mellett mintegy háromezer műemlék pontos helye (GPS-koordinátája) is megtalálható egy közös térképen. „Célunk továbbra is az erdélyi műemlék épületek feltérképezése és ismertetése, hogy felismerjük és megismerjük értékeinket. A gyarapodás reményében szívesen látunk mindenkit, aki hozzá szeretne járulni a gyűjtemény fejlesztéséhez, bárki megteheti azt egy fotóval, egy bibliográfia hozzáadásával vagy akár egy rövid leírással” – összegezett az épített örökség védelmével foglalkozó szakember. (mol) Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 1.Székely népdalok (Székely Könyvtár)Igen, a népdalok sóhajtásában évszázados örömök, bánatok, szerelmek, vágyak szabadulnak fel a maguk egyszerűségében. Felismerjük a népdal hangját, hiszen bennünk él, ereinkben kering, szívünkben lüktet. Magunkra lelhetünk benne, mert a népdal nem más, mint „a magyar lélek tükre”. Sokan és sokáig énekelték őket, mindenkié voltak, s számtalan avatott kéz alatt csiszolódhattak tökéletes formákká, dallamokká az évszázadok alatt. És ebben rejlik tiszta erejüknek titka. Közösségi művészet, állapítják meg ma a szakértők, de tudjuk azt is, hogy annak idején az emberek önmaguknak, a maguk módján énekeltek, úgy „tanulták” a művészetet, hogy közben fogalmuk sem volt arról, hogy az tényleg művészet. Azóta megváltozott a világ, megváltoztak a körülmények, ma már a múlté az az életforma, amelyben létrejöttek. Ritkán énekelnek, ritkán énekelünk magunknak, pedig hűséges társunkká fogadva otthont teremthetnénk velük a lelkünkben. Ezekkel a gondolatokkal bocsátjuk útjára jelen gyűjteményünket, melybe közel száz, Székelyföldön és Bukovinában lejegyzett népdalt válogattunk. Azzal, hogy csak szövegeket közlünk, nem kérdőjelezzük meg a dallam és a szöveg egységét, hiszen tudjuk, hogy a dallamától elválasztott népdal csonka, de meggyőződésünk, hogy ebben az egységben a szöveg hordozza az eszmei tartalmat. Válogatásunkkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a szövegek szépségére, tartalmi gazdagságára s azokra a költői talentumokra, akik sallangtól mentes egyszerűséggel, hitelességgel emelik népdalainkat a legmagasabb művészi tökéletességre. Gondoljuk, a gyűjtemény egyetlen székely otthonból sem hiányozhat. Mirk Szidónia Kata A Székely Könyvtár eddig megjelent kötetei: 1. Székely népballadák 2. Mikes Kelemen: Törökországi levelek 3. Tamási Áron: Ábel a rengetegben 4. Bözödi György: Székely bánja 5 Kányádi Sándor: Válogatott versek 6. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae 7. Benedek Elek: Székely népmesék 8. Tamási Áron: Ábel az országban 9. Zsögödi Nagy Imre: Följegyzések 10. Farkas Árpád: Válogatott versek 11. Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokritus 12. Tomcsa Sándor: Válogatott írások 13. Tamási Áron: Ábel Amerikában 14. Balázs Ferenc: A rög alatt 15. Király László: Válogatott versek 16. Székely népdalok 17. Kővári László: Székelyhonról 18. Márton Áron: Válogatott írások és beszédek 19. Szabó Gyula: Válogatott novellák 20. Páll Lajos: Válogatott versek. A könyvek egységára 35 lej, megvásárolhatók vagy megrendelhetők a Székelyföld szerkesztőségében a következő címen: 530170 Csíkszereda, Tudor Vladimirescu u. 5., telefon: 0266 311 026, 0746 195 413. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 1.Többnyelvű magyar őstörténet és származás (7.)A többágú származás Az ősmagyarság két törzse, a Megyer és a Nyék népe már a Krisztus előtti 5. században kivált finnugor nyelvrokonaink közösségéből, és kapcsolatba került az iráni és a török népekkel, rátért a lovasnomád életformára, átvette a török népek kultúráját. A 870-es évekre vonatkoztatva Ibn Ruszta és Gardézi egyértelműen írja, hogy „a magyarok turk fajbeliek”, illetve „a magyar törökfajú nép”. A bizánci források, köztük Bíborban született Konstantin De Administrando Imperio című művében csak turkokat, Turkiát emleget. Az arab krónikások a magyarokat szintén törököknek tartják. Az őstörténeti kutatások jelenlegi szintjén ez túlzásnak tűnik, de érthető, mert az utólag magyarnak mondott törzsszövetség társadalmi, politikai és katonai megszervezése törökös jellegű volt. Nem véletlenül tartja Vékony Gábor Árpádot és népét török nyelvűnek. A régészeti kutatások alapján a magyar törzsek Volga–Káma vidéken élése az 5–9. század közöttre igazolható. A magyarság különböző származású törzsei már a 700-as évektől egymás szomszédságában éltek. Bizonyos török és iráni eredetű néprész nyelvi elmagyarosodása már a 700-as évek elején megkezdődik. A források alapján megállapítható, hogy a két magyar törzshöz – a Nyékhez és a Megyerhez – csatlakoznak a hasonló nyelvszerkezetű törzsek. A Kürtgyarmat törzs a többieknél korábban lép szövetségre a Volga vidékén élő két magyar törzzsel, elmagyarosodására is korábban kerül sor. Mándoki Kongur István bebizonyítja, hogy a Kürtgyarmat törzs Gyarmat részének neve iráni eredetű. A törzs másik része a török eredetű Kürt nevet viseli. Az említett három magyar nyelvű törzsünkhöz csatlakozik még négy, azoknál kisebb létszámú – a Don vidékén élő – török nyelvű törzs. Konstantin bizánci császár feljegyzi ezek nevét is: Tarján, Jenő, Kér és Keszi. Ezek öt-hat nemzedék alatt (egy nemzedék 25–28 év) a hasonló nyelvszerkezet és a sztyeppei népek életvitelének azonossága, a kultúrának és szokásoknak köszönhetően betagolódnak a magyar törzsszövetségbe. Hamar elmagyarosodik a Székely, a Varsány és a Tárkány törzs, valamennyi szintén török eredetű. Próbálkozások történnek a törzsnevek idegen nyelvekből való megfejtésére, értelmezésére. Így például Karácsony János a székelyek nevét a szlovén nyelv „vágás” értelmű sjek szavából és a török -li képzőből származtatja. Azonban helyesebb Szádeczky Kardoss Lajos meglátása, aki azt állítja, a történelemben nincs példa arra, „hogy egy nép idegen nyelven nevezze magát”. Nem lehet véletlen, hogy – a 830-as évek második felében – György barát, amikor 836–838 táján bemutatja a magyaroknak a dunai bolgárok szövetségében vívott harcait a makedónok ellen, akkor őket türk, hun és ungrok néven emlegeti. Érthető György barát zavara, amikor egy népet háromféleképpen emleget. A 10. században György barát írását Symeon Logothetés folytatja. Arról van szó, hogy az említett harcokban három magyar törzs népe vesz részt. Nem véletlenül állítja László Gyula, hogy a hét törzs valójában hét rokon nép lehetett. Igen valószínű, hogy Álmos-Árpád népe, amint a különböző népnevek is mutatják: „nem egyazon népnek – a magyarnak – más és más neve, hanem valóban más népeket jelentenek, amelyek összeolvadásából keletkezett”. A magyarság őstörténetét többen a honfoglalásig (895) számítják. A kutatók egy része e korszakba sorolja a 10. századot is, így a magyar őstörténeti kutatás az államalapításig tart (1000). Erdélyi István a magyar őstörténet felső határának a honfoglalás évtizedét javasolja. Lényegében, akár a honfoglalást, akár az államalapítást tartjuk határnak, erre az időre befejeződik az egységes magyar nép kialakulása. Megállapítható, hogy a magyar nép többsége ázsiai hun-bolgár (és más török, mongol, iráni stb.) származású és részben uráli, de a magyar őstörténet-kutatás jórészt az uráli, az ugor őstörténet kutatására szűkült. Két nagyobb törzsünk, a Megyer és a Nyék népének magyar nyelve a honfoglalásig, illetve az államalapításig tartó etnogenezis során kialakult egységes nép, a törzsszövetség népének közös nyelve lesz. A nyelvészet, a régészet és a történettudomány lényegében eddig jórészt az említett két magyar törzs nyelvét, származását, őstörténetét kutatta, elhanyagolta nem magyar eredetű törzseink őstörténetét. Épp ezért alaposabban kellene kutatni török eredetű törzseink őstörténetét, de a csatlakozott hun-bolgár eredetű székelységét, a kavarokét, a kunokét, a jászokét, a blakokét is. Úgy véljük: nincs értelme azt vitatni, hogy a magyarság finnugor-e vagy sem. Nyelvünk jórészt finnugor, uráli, míg a genetikai örökség és kultúra nagyobb része ótörök. A szakmunkák egy része emlegeti ugyan a török kultúrát és szókincset, de magyar–török együttélésről, kölcsönhatásról beszél. Akadnak olyanok is, akik kijelentik, hogy a magyar nyelvnek nincs köze a finnugorhoz. Egy irányzat a magyarság egészét a török népektől származtatja, mások egyre nagyobb számban hirdetik a több ezer éves Kárpát-medencei őshonosságot. Ahogy a sorozat bevezető részében már említettem, a részigazságok mozaikjából rakható össze a magyar őstörténet. Az alap a török népek genetikai anyaga és a török nyelvek, valamint a magyar nyelv szerkezetének felépítése elősegítette a különböző törzsek nyelvi egybeolvadását. László Gyula Pais Dezsőre és Bárczi Géza megfigyelésére hivatkozva úgy vélte, hogy „a források és nyelvemlékek szerint is a 10. században kétnyelvű volt a magyarság”. A magyar etnogenezis folyamatában döntő időszak a 700-as évektől számított 200 év, amikor a különböző életmódú, kultúrájú törzsek népeiből még a honfoglalás előtt kialakult az egységes, a mi-tudattal rendelkező törzsszövetség, amelynek különböző eredetű népei nyelvileg is megértették egymást. A magyarság török törzsei és a csatlakozott néptöredékek az államalapításig terjedő háromszáz év alatt nemcsak kultúrában, de nyelvileg is egységessé válnak. A honfoglalás előtt csatlakozó török eredetű néptöredékek, a hun-bolgár székelyek, a kavarok, valamint a honfoglalás után magyarok közé betelepedő kunok, jászok stb. szintén részesei a magyarság sokrétű népi kultúrájának és nyelvének. Vége Kádár Gyula Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 1.Iskola és jövőÉvek óta diszkréten kikerüljük, elhallgatjuk, s közben látványosan romlik a helyzet. A rendszerváltás óta elkezdődött folyamat, sajnos, nem állt meg, városi és vidéki településeinken egyre kevesebb a gyermek. Ha nem lennének a roma családok, akik közül sokan a magyar állami támogatás reményében íratják magyar tannyelvű osztályba a gyermeküket, jó néhány hangzatos nevű, hajdanán népes magyar faluban már évek óta be kellett volna zárni az iskolát. Bár a főút melletti településeket – néhány kivételtől eltekintve – kevésbé érinti, a félreeső falvakban számolni kell a lakosság arányának a megváltozásával. Kicsi helyen, telepekbe tömörülve, gyakran személyazonossági iratokkal sem rendelkezve, a betelepülő vagy már ott világra jövő romák sora helyenként meghaladja a falu elöregedő lakóinak számát. Az a kevés fiatal pedig, aki változtathatna a helyzeten, egyéb munkalehetőség híján a földművelés elől menekülve külföldön képzeli el a jövőjét. Jövőt, ami nem mindig hozza az elvárt reményeket, de szégyen bevallani, s az itthoni körülményekbe visszaszokni szinte lehetetlen. A közös vagyon, épületek, eszközök elherdálásával a munkahelyteremtés lehetősége már régen odalett. Igaz, erre nem is létezett egy átfogó, szívós, folyamatos stratégia, s ma sem képezi – néhány próbálkozást leszámítva – az országos vagy helyi tisztségviselők elsődleges célját, holott eljön az idő, amikor nem lesz, akit vezessenek és az sem, aki megválassza őket. Sok faluban, ahol egy évtizeddel ezelőtt még legalább tíz-tizenként magyar gyermek volt egy-egy évfolyamon, terepjárásaink során ma csak egyet-kettőt látunk az összevont osztályokban vagy a szaporodó roma gyermekek sorában. Akik egyre fontosabbak a vidéken letelepedett, s gyakran minden fokozatot elért pedagógusaink számára azért, hogy megtarthassák a munkahelyüket. A tehetősebb értelmiségi szülők pedig menekülnek a helyzetből, s vállalva az ingázás nehézségeit, városi iskolába íratják a gyermeküket, néhol maga az iskolaigazgató is. Bár voltak olyan községközpontok megyénkben, ahol a rendszerváltás után párhuzamos osztályok működtek, manapság annak is örülni lehet, ha évfolyamonként egy-egy foghíjas osztály megmarad. Miközben már városon is ádáz harc folyik a diákokért, vidéken ragaszkodnak az osztatlan osztály lehetőségéhez is. Mert abban a faluban, ahol megszűnik az iskola, megszűnik a jövő is. Román többségű falvakban pedig a magyar tagozat felszámolása után nagyon nehéz meggyőzni a szülőt az utólag létrejövő szórványközpontok biztosította lehetőségekről. Hogy ezek a nagy erőfeszítéssel kialakított központok ne fogyjanak ki az utánpótlásból, mind a meglévők, mind az épülők sokkal nagyobb figyelmet és támogatást érdemelnének. Különösen annak a felhívásnak a fényében, amely szerint "minden magyar gyermek számít". Szinte el sem tudjuk képzelni, hogy mennyit! Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 1.Az EP kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellettA nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló jelentést hagyott jóvá az Európai Parlament csütörtöki strasbourgi ülésén. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szerint a jelentés mérföldkőnek számít az Európai Unió történetében, mert arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szakpolitikai normát dolgozzon ki a nemzeti kisebbségek védelmében, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a tényleges egyenlőség előmozdítására. Az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban című jelentésről – amely Louis Michel belga képviselő nevéhez kapcsolódik – szerdán vitáztak a képviselők, majd csütörtökön szavaztak az elfogadása mellett. A jelentés elismeri, hogy a mindennapi életben az Európában élő nemzeti kisebbségi közösségek tagjai akadályokba ütköznek, ez pedig azt eredményezi, hogy saját tagállamuk nemzeti hatóságai másodrendű állampolgárokként kezelik őket. "Ez a jelentés végre kimondja azt, amit eddigi európai parlamenti munkám alatt mindvégig szorgalmaztam: a hagyományos nemzeti kisebbségek, a regionális nyelvi csoportok és az autonóm régiók vonatkozásában átfogó uniós szintű védelmi rendszerre van szükség" – fogalmazott Sógor Csaba a vita során. Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta, a romániai magyar közösség pontosan tudja mindazt, amit most ez a jelentés is elismer, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét csak konkrét jogi, nyelvi, kulturális és szociális intézkedések révén lehet biztosítani. Sógor Csaba elmondta: az őshonos, hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek lélekszáma meghaladja az Unió összlakosságának 10%-át. "Amennyiben a Bizottság kidolgoz egy szakpolitikai normát, elkerülhetővé válik, hogy ne csupán a tagjelölt országokon, hanem a tagállamokon is számon kérjék a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítását" – mutatott rá Sógor Csaba. Az EP-képviselő szerint ennek a jelentésnek az elfogadásával az Európai Parlament nem tesz mást, mint ami a szerződésekben meghatározott feladata: megjeleníti az európai polgárok érdekeit és fontos jelzést küld azok számára, akik eddig úgy érezhették: Európa nem képes választ adni problémáikra. Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 1.Éves kiértékelő szuperlatívuszokkalCsütörtökön délután a Maros Művészegyüttes székházában tartott éves kiértékelő közgyűlést az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. A gyűlésen részt vettek és hosszan beszéltek az RMDSZ országos és megyei vezetői, majd következett a beszámoló, amiért tulajdonképpen a gyűlést összehívták. A tanácskozáson Könyv és Gyertya díjat kapott a megyei tanács leköszönt alelnöke, Lokodi Edit Emőke, Farkas Ernő tanár az anyanyelvű oktatásért kifejtett munkájáért, kultúra kategóriában Tófalvi Zoltán közíró, és közösségépítésért Szepessy László. A közösségért kifejtett munkáért érdemoklevelet kapott: Gráma János, Dávid Csaba, Fekete Zsolt, Szász Lajos, Szakács János és Varró Gyula. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének egyéves jelentését egy kiváló minőségű, fotókkal színesített brosúrában foglalták össze Az első év, folytatása következik, illetve Peti András és csapata címszó alatt. Beszámoltak a városi választásról, a megyei tisztújításról, a nőszervezet megalakulásáról, a székely szabadság napján való részvételükről, a Szent István-napi ünnepségről, a Bernády György iskola tanévnyitó ünnepségéről, az október 6-i megemlékezésről. A színes kiadványban egyebek mellett még megemlítik a székelyek nagy menetelésén való részvételt, szó esik a Székelyföld gazdasági régióért összegyűjtött aláírásokról, a kétnyelvű iskolatáblákról, a kétnyelvű piaci árucímkékről, a tanszergyűjtésről, a Mikulás-futásról... Az RMDSZ-vezetők – ki visszafogottabban, ki nagyobb hévvel – kivétel nélkül kizárólag dicsérő szavakkal illették a városi RMDSZ-szervezet vezetőit. Brassai Zsombor megyei elnök szerint például "Jó kézben van a vásárhelyiek sorsa!" Kelemen Hunor szövetségi elnök a pillanat politikai kihívásait, illetve a felajánlott kormányzati részvétel lehetőségeit latolgatta. Ezzel szemben Markó Béla szenátor szerint, megfelelő feltételek mellett, az RMDSZ-nek "kötelessége vállalni a kormányzást". Mint mondta, Románia akkor lépett előre nemzetközi téren is, amikor az RMDSZ kormányban volt, de itthon sem történt volna előrelépés az RMDSZ nélkül. "Nélkülünk nem ment volna végbe az integráció, és nem történtek volna reformok" – jelentette ki. Borbély László politikai alelnök Marosvásárhely fekete márciusát emlegette, ami miatt "Vásárhelynek kicsit nehezebb volt, mint másnak" az eltelt időszak. Véleménye szerint a város polgármestere csak azért nyerte meg egymás után a választásokat, mert román volt, és ugyancsak magyarellenes szlogenekkel győzött 2012-ben a megyei tanács elnöke. Ezért kongatta meg a "vészharangot", hogy a magyarok fogjanak össze, hogy "egyesek ne romboljanak, hanem építsenek", és felkérte a vásárhelyi szervezetet, hogy "keressen meg minden magyart". Kelemen Atilla képviselő azt mondta, hogy a városi RMDSZ "kinőtte a pólyás kort", jó vezetése van, dicsérte a városi és a megyei önkormányzat képviselőit, akik "becsületére válnak az RMDSZ-nek", majd "az asztalra csapáshoz és a békés kiegyezéshez" kívánt jó egészséget a szervezet minden tagjának. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 1.Jövendő kultúrcentrum a marosvécsi kastélyban?Interjú Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével – A helikoni megemlékezésekkel, a marosvécsi találkozókkal, rendezvényekkel kapcsolatos furcsaság, hogy miközben az irodalomtörténészek, a korszak írói életműveit népszerűsítő kiadók, a hagyatékápoló alapítványok, egyesületek képviselői rendszeresen részt vesznek a különféle összejöveteleken, jónevű íróink, a szépirodalom tekintélyes reprezentánsai csak elvétve tisztelik meg jelenlétükkel az ilyen eseményeket. Annál örvendetesebb, hogy Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség fiatal elnöke eljött erre a mostani tanácskozásra Galonyára, Marosvécsre. Jelzésértékű, hogy itt van? – A magam részéről igen. Az írók nevében nem tudok nyilatkozni. Mindenki úgy gondolkodik dolgokról, ahogy jónak látja. Nyilvánvaló, hogy vannak rossz meg jó tendenciák napjainkban. Széthullottak a közösségek, és ez nem csak írói, művészi kérdés, alapvetően mai, emberi probléma. Nehéz egy eszme mentén összetoborozni az embereket úgy, hogy tartósan együtt legyenek, rendszeresen összejárjanak. Az is gond, hogy döcögős a kommunikáció, akadozik az anyaországi és határon túli tollforgatók kapcsolattartása. Örvendek, hogy itt vagyok, és próbálom a szálakat összekötni. Igyekszem propagálni, ami itt van, feltétlenül megérdemli a figyelmet. Az internet világában ma már nem olyan nehéz eljuttatni az ilyen információt a közönséghez, egymáshoz. – Az írótársadalmat tényleg meglehetős szakadozottság jellemzi, sok a széthúzás ma a világon. De az Erdélyi Helikon idejében is léteztek ellentétek az írók, írói csoportosulások között. Akkoriban azonban a közös gondok, a közös eszmék, a kultúra minőségi szempontjai felülírták a különbözőségeket, bizonyos ügyek érdekében felülemelkedtek a nézeteltéréseken, fontos kérdésekben sikerült összefogniuk. A helikoni íróközösség példája beszédes ilyen vonatkozásban is. – Ez óriási dolog volt. A két háború között valóban nemcsak ideológiailag, hanem esztétikailag is nagyon sok különböző ember sereglett össze. Pontosan nem is tudom, ki írta, hogy ha nincs meg ez a keret, ez a szellemi háttér és a jó hangulat, akkor szét is repültek volna, nem járt volna össze ez a csoport. De úgy érezték, hogy feladatuk, hivatásuk van, összefogtak, kitartottak, és egymással igényességben versenyezve írták meg műveiket. A kommunista diktatúra évtizedeiben volt valami hasonló Magyarországon. A Tokaji Írótáborra gondolok a maga negyven évével, vagy a lakiteleki találkozókra, a lillafüredi író-összejövetelekre, azok is ilyenszerű képződmények. Volt egy közös ellenség, a hatalom, a diktatúra, s ez egy asztalhoz ültetett különböző nézetű írókat, értelmiségieket. A rendszerváltás után ez az ellenálló szellemiség, ez a felhajtóerő szétrobbant. Ezt az eszmét napjainkban újjáéleszteni sokkal nehezebb. Pedig nagyon nagy szükségünk volna ilyen kezdeményezésekre. – Ilyen szempontból milyen lehetőségei vannak a Magyar Írószövetségnek? – Megpróbálhatja ellátni a mindenkori érdekvédelmet, a hivatás, a szakma védelmét, persze a többi szervezettel együtt. Másik lehetőségünk, hogy olyan programokat, konferenciákat vagy esteket szervezünk, amik lehetőleg egyensúlyt teremtenek, legalábbis arra törekednek, és itt nemcsak a különböző nézetekre gondolok, hanem a generációk közötti kapcsolatra is. Ez alapvető fontosságú. Ahogyan a helikonisták is csinálták. Hogy a saját utódainkat is kineveljük, megtaláljuk az ifjú tehetségeket, hogy át lehessen adni a stafétát. Nekem különben az az egyik alapelvem, hogy nem szabad bezárkózni és csak magunknak csinálni a programokat, hanem lehetőleg el kell menni, meg kell szólítani az embereket. Közösségi terekben, ahol elérhetők, mert nem biztos, hogy kevesebben olvasnak ma, mint régen, csak sajnos nem jutnak el hozzájuk az információk. Leszoktatták az embereket az értékekről. Persze tisztelet a kivételnek. Az Írószövetség megszólítja a közönséget közvetlenül is, nem zárja el magát elefántcsonttoronyba. – Meglátogathattad most te is a marosvécsi kastélyt. Elképzelhetőnek tartod, hogy évek teltével újrainduljon egy olyanszerű találkozósorozat, mint a helikonistáké? Az erdélyi írók mellett most már ott lehetnének a magyarországiak is. – Ez egy nagyon izgalmas dolog. Egyelőre vízió, de nagyon jó volna, ha valósággá lehetne tenni. Nagyon nagy szükség lenne rá, igen gazdag hagyományt lehetne folytatni. A kastély, na meg a szellemiség, a környezet adott ehhez. Több elképzelés is van a hasznosítására. Azt tartanám a legszerencsésebbnek, ha egyfajta centrumként működne. Mindegy, hogy minek nevezik, de szerintem akkor lenne esélye, ha kulturális centrumként működne, és sok lábon állna. Nem csak írótalálkozók színhelyévé kellene válnia, konferenciák, diáktáboroztatások, kutatás számára is alkalmassá kell tenni. Ösztöndíjakat lehetne létrehozni, ami lehetővé tenné, hogy itt kutassák a helikonistákat, vagy megírjanak egy könyvet. Ha több lábon működtetik, életképesebb lehet. A környék gyönyörű, a szellemisége ösztönző, nagyon gazdag jövőképet rajzolhatunk köréje. N.M.K. Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 1.Barangolás a történelem útvesztőibenA történelem útjai kiszámíthatatlanok. Közel kilencven esztendeje hét lakat alatt őrzik Bukarestben és Budapesten egyaránt azt a titkot, hogy a Trianon utáni zaklatott és útkereső években felmerült Románia és Magyarország Romano-Ungaria néven egy államba való egyesítése. Erről a titokról verte le az elhallgatás lakatját Lucian Leustean történész România si Ungaria în cadrul Noii Europe (1920–1923) című figyelemreméltó könyvében. A szerző elmondja, hogy Habsburg IV. Károly után a magyar korona várományosa a Hohenzollern I. Ferdinánd román király vagy fia, a későbbi II. Károly lett volna, amivel az utóbbiak és Magyarország kormányzója, Horthy Miklós is egyetértett, aki 1920 és 1926 között több ízben küldte minisztereit Bukarestbe az ügyről tárgyalni. A tárgyalások elindítója Erdélyi János budapesti ügyvéd és országgyűlési képviselő, Iuliu Maniu sógora volt. Az ügyet magyar részről támogatta Bethlen István, Bánffy Miklós és Teleki Pál gróf, román részről pedig Averescu marsall is. Ellenezték azonban a Bratianu-féle liberálisok – félve a magyar hegemóniától –, és az erdélyi román parasztok, akik attól tartottak, hogy egy esetleges egyesítés után földjeiket visszavennék tőlük a magyar földbirtokosok. Ami külföldet illeti, 1920-ban vehemensen tiltakozott Jugoszlávia. Az angol külügyminisztérium, a Foreign Office – Frank Rattigan nagykövet révén – tájékoztatást kért a tárgyalásokról. Bandholtz amerikai tábornok, aki Budapesten tartózkodott, a feletteseihez küldött táviratában megemlítette, hogy Károly román herceg egy budapesti fogadáson azzal dicsekedett, hogy ő lesz Magyarország jövendő királya. Lucian Leustean szerint az egyesítés hátterében a Hohenzollern dinasztia érdekei álltak. Ferdinánd király azt is számításba vette, hogy kisebbik fia, Miklós herceg legyen Magyarország királya, vagy esetleg egyik leánya mint Habsburg József főherceg felesége férjével együtt kerüljön a magyar trónra. Hogy mennyire komoly volt az ügy, az is jelzi, hogy egy alkalommal Bánffy Miklós gróf, volt magyar külügyminiszter, két héten át tárgyalt Sinaián Ferdinánd királlyal a lehetőségekről. Mindez ma már történelem. Nem tudom, kinek kedvezett volna valójában a két ország egyesítése. Talán inkább tiszteletben kellett volna (és kellene!) tartani az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron tartott nagygyűlés határozatait. Az minden bizonnyal megoldaná a kérdést. Csupán politikai akarat kell hozzá, ami egyre késik. Erőss Attila Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 1.LövészárkokEljutottam oda, hogy barátaim között is ügyelnem kell, amikor megszólalok. Hogy kinek, milyen küldeményt postázok a világhálón. Nehogy egyiküket is megsértsem. Mert vannak közöttük megrögzött baloldaliak, akadnak az eseményekről szóló híradásokat füldugóval hallgató semlegesek, vannak jobboldaliak. Istentagadásukat fentebb hangoztató ateisták, és vannak, akik a négy évtizedes ateista diktatúra után is buzgó keresztények maradtak. Vörösek és fehérek, mondaná a nemrég elhunyt Jancsó Miklós. Mert bárhogyan is tagadjuk: a nemzet lövészárkokat ásott magának, s abból az első adandó alkalommal ellenségként tüzel a másik félre. Nem szeretnék nyilvánosan állást foglalni egyik fél mellett sem. Vallom: mindenkinek szívügye, ki mellett teszi le voksát, milyen ideológiát választ. Csak a nemzettagadóknak nem tudok megbocsátani. Azoknak, akik a családban nem anyanyelvükön szólnak gyermekeikhez, hogy otthon is szokják az ország nyelvét. Akik puszta kényelemből azon a településen sem anyanyelvű iskolába íratják csemetéiket, ahol ilyen tanintézet létezik. Akik nemzetiségünk létjogosultságát megkérdőjelező pártba iratkoznak, csakhogy a húsosfazék közelében kapjanak helyet. (Volt néhány gerinctelen nemzetáruló, hadd ne említsem őket.) Hiábavaló kísérlet meggyőzni a feleket, hogy legalább annyi időre szüntetnék be a háborúskodást, tömnék be a lövészárkokat, amíg mindannyiunkat közösen érdeklő dolgok elrendeződnek. Mondjuk az EU-s parlamenti választások idejére. Mert ehhez sok józan politikusi fej kellene. Ebből pedig elég kevés akad mifelénk. Ujj János Nyugati Jelen (Arad), 2014. március 1.Beszélgetés Sógor Csaba EP-képviselővelNem fegyverrel, szavazópecséttel a jogainkért Sógor Csaba EP-képviselő, képviselőjelölt az arad-gáji református gyülekezet egykori lelkipásztora, Sógor Gyula fiaként itt töltötte gyermekkorának egy részét, ezért a templomban, vasárnap délután megtartott ökumenikus istentiszteleten végzett igei szolgálatához, az édesapja által 50 évvel korábban megtartott igehirdetés alapgondolatából ihletődött. Az ökumenikus istentisztelet után beszélgettünk az EP-képviselővel. – Milyen érzés volt az ön számára gyermekkorának a helyszínén, az édesapja igehirdetése alapján szolgálatot tenni? – Édesapám 1958–72 között szolgálta a helybeli gyülekezetet. Mivel itt még nem került sor a január–február folyamán szokásos imaheti alkalmakra, ezért megkerestem az édesapámnak 1964. január 26-án megtartott imahét-záró istentisztelet igehirdetésének az anyagát, amit nagy élmény volt felidézni. Most, amikor a gyermekkorom helyszínén járok, megrohannak az akkori emlékek, hiszen ide, a szomszédba jártam iskolába, még az akkori tanító néni, illetve a padtársnőm nevére is emlékszem. Életem első 8 évét töltöttem itt, 1964–72 között. – Mondhatnánk hazaérkezve, hogyan értékeli a partiumi és bánsági villámlátogatásának a tapasztalatait? – Szombaton este érkeztem a Temes megyei Igazfalvára, ahova Molnár Zsolt képviselő úr hívott meg. A látogatást az elmúlt évre terveztük, csakhogy valami állandóan közbejött, hiszen az elmúlt hat és fél évben nagyon sokfelé jártam, Aradon és Temesváron is. Mivel az EP-képviselőknek ez a dolguk, magam szívesen teszek eleget az ilyen felkéréseknek, hiszen 103 ezer négyzetkilométer, vagyis egész Erdély a választókerületünk. Winkler kollégám Bukarestbe, magam viszont Bákóba járok ki. A találkozókon rendszeresen elmondjuk, miért fontos számunkra az Európai Unió. Ahogy Brüsszelben az itthoni, e találkozókon a brüsszeli gondokról is beszélünk. Azt szeretnénk érzékeltetni, hogy gyakran egy-két szavazaton is múlik a jövőnk, az életünk minősége, hogy mit és mennyiért eszünk, milyen biztonságos világban élünk. Mindezt Igazfalván, Temesváron, Végváron, Nagyszentmiklóson, illetve Arad-Gájban is elmondtuk. Az itteni, 2005-ös templomszentelésen az édesanyám és a testvéreim vettek részt. Mi a régi imaházat ismerjük, ott tartottuk az istentiszteleteket. Minden látogatás bizonyos mértékben villámlátogatásnak minősül, hiszen ha az ember itthon van, egy napot a családjával is igyekszik eltölteni. Csíkszeredában a négy gyermekünk közül még három otthon van, egy egyetemista, miközben magam hetente Brüsszel és Csíkszereda között ingázom, ami kétszer 8 óra autóval és repülővel. Molnár Zsolt, az egykori munkatársam most parlamenti képviselő, ő a bukaresti törvényhozásban teszi azt, amit én a brüsszeliben, illetve a választókörzetben. – Hány szavazatra számítanak a szórványban? – Mindig szeretek maximalista lenni. Abból szoktam kiindulni: ha minden magyar elmenne szavazni, a brüsszeli parlamentbe nem 2-3, hanem akár 5-6 képviselőt is küldhetnénk. Vannak olyan kis országok, mint Észtország vagy Ciprus, amelyeknek hozzávetőleg 6 képviselőjük van az Európai Parlamentben. Ezt csak azért mondtam el, hogy érzékeltessem, mekkora lenne a súlyunk, ha mindnyájan elmennénk szavazni. Sajnos, 90% körüli részvételt csak a rendszerváltás utáni első években tudtunk felmutatni. Egy képviselőnek viszont akkora ereje van, amekkora tömegbázissal rendelkezik. Számokat nem mondhatok, de lelkészként tudom: a kisebb gyülekezetekben mindig nagyobb a szavazáson való részvételi arány, mert ott jobban átérzik a súlyát, a fontosságát, hogy ma nem karddal vagy puskával, hanem szavazópecséttel lehet 4 vagy 5 évente, vagy akár sűrűbben is kivívnunk a jogainkat. Igen fontos a civil társadalomnak a dolgok menetéhez való hozzáállása. Amikor a civilek látják, hogy rossz irányba mennek a dolgok, tüntetésekkel, illetve más eszközökkel nyilvánítsák ki az elégedetlenségüket. Az erdélyi magyarság számára elemi fontosságú, hogy 4-5 évente pecsételéssel döntse el, hogy milyen irányba menjen az ország, a társadalom. Elemi fontosságú az EP képviselet – A szórványközösségekben tett körútja során milyen gondokkal találkozott? – Azért megyek szívesen Molnár Zsolttal, mert sok olyan kérdés van, amelyekre ő tud válaszolni. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb helyen az anyanyelv, az iskola, illetve az anyanyelvű iskolába járó gyermekeknek a csökkenő számát fájlalják. A nagyszentmiklósiak Bartók-központ, a buziásfürdői közösség egy idősek otthonának a szükségességét, az igazfalviaknak a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségét vetik fel. Ilyenkor el szoktam mondani, amit a témával kapcsolatban máshol láttam. Nagyon fontos viszont, hogy mi 14 éve oktatunk középiskolás diákokat vállalkozásfejlesztésre, ami manapság uniós dokumentumnak a része, és pontosan tudjuk: ahol ezt komolyan vették, középiskolás diákokat tanítottak vállalkozni, ott kisebb a munkanélküliség. Természetesen, az Unió, illetve az EP működésére vonatkozó kérdések is elhangzanak, amelyekre válaszolunk. – Ön az RMDSZ EP-választási listájának a II., tehát befutónak számító helyéről indul. Hogyan látja, Tőkés László nélkül az RMDSZ-lista veszíthet-e szavazatokat? – Mint említettem, én egy olyan elméleti lehetőségről szoktam beszélni, hogy akár 5-6 képviselőnk is bejuthatna. Számomra a nagyobb kihívást annak a bizonyos 58% magyarnak a megszólítása képezi, akik otthon maradtak. Ők jelentenek nagy veszélyt arra, hogy az érdektelenségük következtében képviselet nélkül maradunk. Új fejlemény, hogy a Néppárt vezetősége felkérte az egykori listavezetőnket, hogy ne függetlenként, hanem a FIDESZ-listáján induljon. – Ön szerint ez hogyan fogja befolyásolni az erdélyi magyarok választókedvét? – Megismétlem: azokat kell leginkább megszólítanunk, akik úgy érzik, hogy számukra az EU-tagság semmi jót nem hozott. Mi a választási kampányban nem azt ígértük és ígérjük, amit meg tudunk csinálni, hanem azt, amit meg szeretnénk valósítani. De hát az Európai parlament is olyan, mint a bukaresti, vagy talán még annál is hátrányosabb számunkra, hiszen míg a bukaresti parlamentben 7-8%, addig a brüsszeli parlamentben 4% alatti a magyar jelenlét akkor is, ha mindenkit beleszámolok. A politika mindig arról szól, hány ember megy el pecséttel megerősíteni a képviseletet, illetve arról, hogy a saját képviselők mellett még hányat lehet megszólítani a parlament fele, plusz 1 szavazatnak a biztosításához. Mivel a brüsszeli parlament az új mandátumban 751 képviselőből fog állni, a számunkra kedvező döntéshez 375 plusz 1 szavazatra lesz szükségünk. Ilyen szempontból a román kollégák is láthatják, hogy nem csak ránk, hanem egész Kelet-Európa képviselőire, sőt a franciákra is szükségük van, hogy a mezőgazdasági támogatások kérdésében nekünk kedvező döntések születhessenek. Ezzel csak azt akarom mondani: aki nem akar az RMDSZ-re szavazni, én azzal nem töltöm az időmet, őt sem fárasztom a meggyőzéssel. Azokat szeretném meggyőzni, akik úgy érzik, nincs miért szavazni, mert úgy sem tudják befolyásolni az életüket. Rengeteg olyan helyzet volt, van és lesz, amikor egy-két szavazaton múlott, hogy egy erdélyi magyar gazda kicsivel több támogatást kaphasson, az Erasmus-program is arról szól, hogy amikor letettük a módosító javaslatainkat, az Unión még kívül lévő Kárpát-medencei diákokra is gondoltunk, és még sorolhatnám a hasonló eseteket. A mezőgazdaságban a brit trónörökös videoüzenetével lobbiztunk a hegyvidéki, hátrányos környezetben gazdálkodó emberek érdekében, de a sík vidéken tevékenykedő fiatal gazdákért is. Mi tudjuk a legjobban, mennyire fontos, hogy helyettünk ne mások mondják el a mi gondjainkat, hogy mit tehetünk az Erdélyen kívüli magyarokért, gondolok itt a csángókra. Az új kampány mindig a választás másnapján kezdődik, éppen ezért azokkal is beszélnünk, vitatkoznunk, érvelnünk kell, akik nem akarnak velünk szavazni. Az érdekünk, hogy minél több embert megszólítsunk, felhívjuk a figyelmet az EP-választásokon való részvétel fontosságára. – Köszönöm a beszélgetést. Balta János Nyugati Jelen (Arad), 2014. március 1.Az államközi egyezményekkel javítható az erdélyi magyarság helyzeteBorboly Csaba szerint román-magyar államközi egyezményekkel lehetne javítani a romániai magyarság helyzetét, ha már a kisebbségi jogok törvény általi bővítése nem lehetséges. A székelyföldi Hargita megye önkormányzatának az elnöke - aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) országos önkormányzati tanácsa elnöki tisztségét is betölti, és az RMDSZ elnökségének is tagja - egy blogbejegyzésben fejtette ki álláspontját, amelyet csütörtökön mind az Agerpres, mind a Mediafax hírügynökség idézett. "Valójában egyetlen út maradt, amelyet követve igazán tartós és visszavonhatatlan eredményt lehet elérni, ez pedig a kormányközi megállapodások szintje, rendszere. Tudomásom szerint nemzetközi szerződések nem képezhetik sem bírósági, sem pedig alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát" - fogalmazott blogbejegyzésében Borboly Csaba. A politikus szerint azért van szükség az államközi egyezményekre, mert a kisebbségi jogok bővítésére irányuló törvényi kezdeményezések rendre elbuknak a román alkotmánybíróságon. Borboly Csaba az alkotmánymódosítási tervezetet említette példaként, amelyben a magyarság számára fontos valamennyi módosítási javaslatot alkotmányellenesnek minősített a taláros testület. A tanácselnök a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetével példázza az államközi megegyezések szükségességét. "Fenntarthatatlan az az állapot, hogy felsőfokú képzésen részt vevő romániai magyar adófizetők gyerekei felének/harmadának oktatási költségeihez a román állam egy lej támogatást sem ad, és a magyar állam vállalja a száz százalékot. A szülők befizetik az adót, a gyerek tanítási költségeit pedig fizeti a magyarországi adófizető. Ez nem korrekt, sőt diszkrimináció" - állapította meg a politikus. Borboly Csaba szerint az RMDSZ-nek élnie kell azzal a lehetőséggel, amelyet a román kormánykoalíció felbomlása teremtett. https://www.borbolycsaba.ro/blog/kormanykozi-megallapodas-lehetne-a-megoldas/ MTI Nyugati Jelen (Arad), 2014. március 1.Kiss JenőSZAKPOLITIKAI VITAINDÍTÓ Bizonyosságok és bizonytalanságok a romániai magyar könyvtárügyben Az utóbbi 2-3 évtizedben többet változott a könyv megjelenési formája, a könyvtár szerkezete, mint az előbbi évezredekben összesen - írja szakpolitikai vitaindítójában Kiss Jenő. Könyvtár: könyvtárnok/könyvtáros tárolja a könyvet. Vigyáz, nehogy elázzon (az agyagtábla), meggyúljon (a papirusz, a papír), eltűnjön, elkallódjon a könyv. Mindig gyűjt, rendez. Tájékozódik és tájékoztat az egyre szaporodó állományban, állományról. Jegyzékek, katalógusok, bibliográfiák készülnek, könyvek könyvekről, könyvekből – a munkája által. Így ment ez sok ezer éve, mióta a feltalálták az írást, az pedig fokozatosan hordozót változtatott, kőoszlopokról, falakról agyagtáblákra került. Az utóbbi 2-3 évtizedben többet változott a könyv megjelenési formája, a könyvtár szerkezete, mint az előbbi évezredekben összesen. A digitalizálás és az internet kivitte a könyvet a kibertérbe. Létezik már könyvek nélküli könyvtár, amelyik csak e-könyvolvasókat kölcsönöz, és jogot a kibertérben létező állománya darabjainak letöltésére. Ha pl. a magyar kormány 8 milliárd forintot digitalizálásra költene, az összes létező magyar könyv a már bárhonnan elérhető társai közé kerülne. Bizonyos, hogy ez az elképzelés megvalósul, mert a pénz, ha nem is nagyvonalú gyorsasággal, de lassacskán csordogált eddig is, és ezután is fog erre a munkára. Ha a felhők fölötti könyvtár elvileg bárhonnan elérhető, szükség lesz-e még a sok könyvtárra, könyvtárosra? Olyan kérdések ezek, amelyek nem csak a könyvtáros társadalmat, hanem mindenkit egyaránt foglalkoztatnak, aki a könyvvel kapcsolatban áll: alkotót, előállítót, olvasót. Egyetértés csak két kérdésben van: könyv lesz, ameddig ember él a földön, s a könyvet tárolni kell, akár hagyományos formában létezzen, akár a kibertérben. Az olvasót is hozzáértő embernek kell tájékoztatnia, mert az információhalmazban navigálni aligha sikerülhet mindenkinek. Ez a szakember, ez az információmenedzser, vagy bárhogy is nevezzék majd, a könyvtáros lesz! A romániai magyar könyvtárügy jelene Erdély nagy egyházi-, iskolai-, magánkönyvgyűjteményei kialakulásának története színes, szinte regényes. A XIX. században felgyorsult fejlődésének, mint annyi minden másnak, az első világháború kitörése vetett véget. Következett 75 év vegetálás, amikor a megőrzésre tolódott a hangsúly. Négy évre ugyan fellendült fél Erdély magyar könyvtárügye – Kolozsvár könyvtára köteles példányú lett, gazdakönyvtárak alakultak a falvakon, pótolt minden könyvtár, amennyire csak lehetett. Aztán a káosz, könyvégetés, ziláltság évei következtek. Az '50-es, '60-as években paradox módon egyidőben pusztult és gyarapodott a könyvállomány. A könyvkiadás, a könyvtár hálózat látványosan fellendült: a magyar- és világirodalom klasszikusait soha nem álmodott példányszámban és olcsón adták ki. Minden községben, kisvárosban közkönyvtár és iskolai könyvtár létesült, akkor alakult ki a ma is használható törzsállományuk, alig két évtized alatt. Aztán következett a 70’ évek zuhanása: megszűnt az addig is szerény, kétéves könyvtárosképző technikum, megszűnt a magyar szaklap, a Könyvtáros, megszűnt a főállású községi könyvtárosi állás (tanügyi káderek nyakába sózták a munkát), a megyei és városi könyvtárak munkatársainak létszámát két erős leépítési hullám minimálisra csökkentette. Meggyérültek a könyvtári rendezvények, szaporodtak a kedvszegő tiltások, a magyar könyvek beszerezhetősége állandóan csökkent, a magyarországi import a nulla felé tartott. A ’89-es fordulat alapvető változásokat hozott a romániai magyar könyvtár ügyében. Az országosnál kedvezőbb változások a szabaddá vált magyarországi kapcsolattartásból fakadtak. A Könyvet Romániának mozgalom, testvérkönyvtári adományok és a legváltozatosabb hajszálérrendszeren át, jelentős mennyiségű magyar könyv áramlott könyvtárainkba. Törvény emelte elfogadható szintre az alkalmazottak számát, visszaállították a főállású községi könyvtárosi állást. 1991-ben, az EMKE keretében létrejött a Könyvtári Szakosztály, amiből később kialakult a Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület (továbbiakban RMKE). Ez a szervezet a romániai magyar olvasók és könyvtárosok érdekvédelmét vállalta. Az RMKE szerepet vállalt a könyvadományok szállításában, szétosztásában, a hazai magyar könyvtárosok nyilvántartásában, szakmai öntudatának, elkötelezettségének, szakismereteinek erősítésében. A jóval fejlettebb magyarországi könyvtárak megismerése nemcsak ismereteit gyarapította könyvtárosainknak, hanem még ennél is fontosabb volt, hogy munkájuk iránti igényszintjük emelkedett. Az RMKE évente szervezett könyvtárosi olvasótáborokat, szakmai továbbképzések, tapasztalatcsere célzatával, éves szakmai vándorgyűléseket. A Művelődés Könyvesház című mellékletét saját lapjaként társszerkesztette, kiadását anyagilag támogatta, és a Romániában megjelenő magyar könyvek jegyzékét is összeállította. Jó néhány eredményes év után tevékenysége azonban összeszűkült: pénzügyi lehetőségei megfogyatkoztak, függetlenített munkatársat nem tudott alkalmazni, a szervezet normatív támogatást sehonnan sem kapott, pedig eredményei erre feljogosították volna. Tevékenységének beszűkülése főleg a szórványban dolgozó magyar könyvtárosokat érintette érzékenyen, hisz ők szakmai információt, támogatást máshonnan nem remélhettek. 1997-től a közkönyvtárak fenntartását az önkormányzatok vették át. Elsősorban a községi könyvtárakat és könyvtárosokat érintette nagyon negatívan az új fenntartó felelőtlensége. A magyar többségű községek RMDSZ-es polgármesterei nem tartották tiszteletben a törvényt, amely egész állású, főfoglalkozású könyvtáros alkalmazását írja elő. Egyre több a fél- vagy negyedállású könyvtáros, sőt, a községek mintegy 20%-ban egyáltalán nincs alkalmazva. A községi könyvtárak kevesebb, mint felében vásároltak új könyvet (2013-as székelyföldi adat!). Sok községben a könyvtárost tanácsi munkák elvégzésére használják, ezért is hiányzik a legtöbb helyen a kifüggesztett nyitva tartási rend. A polgármestereknek nem fontos a könyvtár. A tanácsosok pont olyan felelőtlenül viszonyulnak a könyvtárhoz, mint a falu értelmiségei vagy vállalkozói. Pedig a Bill és Melinda Gates által finanszírozott Biblionet Program sok könyvtárat kimozdított a vegetálásból. Minden résztvevő négy számítógépet, szkennert, nyomtatót, vetítőt kapott. A feltétel az volt, hogy a fenntartó tanács biztosítson főállású könyvtárost, megfelelő fűtést, biztonságot, WC-t, internet-előfizetést. Erre csak a vidéki önkormányzatok alig fele volt hajlandó. A megyei könyvtárak csak szakmai tanácsadásra, a községi könyvtárosok továbbképzésre jogosultak. Általánosan jellemző, hogy Romániában a szakmai ellenőrzés hiányzik, a tanácsok a megyei és városi könyvtárakat csak gazdasági szempontból tudják többé-kevésbé szakszerűen ellenőrizni, nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényes szakvéleményt mondjanak, így ezek értékelése meglehetősen ötletszerű, leginkább a könyvtári rendezvények mutatóssága, vezetőik helyezkedése szabja meg. A könyvtárak az identitásválság ellenére is meglehetősen jól teljesítenek, ami munkatársaik elkötelezettségére utal. A közművelődés ágazatai közül a könyvtári bérek a legalacsonyabbak, ezért csak azok maradnak a pályán, akik szeretik ezt a munkát, hisznek benne, és azok, akik máshol nem lennének versenyképesek. Szerencsére többségük az első csoportba tartozik. Nagyobb könyvtárakban a könyvtárosok zöme felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nem ritka a több diplomával, egyetem utáni képzéssel, tudományos fokozattal rendelkező könyvtáros. Ezért is jobb a könyvtárosi munka minősége, több a könyvtári kiadvány, sikeresebbek a rendezvények. Az olvasók száma a '90-es évek elejéhez képest csökkent, ugyanakkor stabilizálódott egy könyvtárat látogató kör, többségük tanuló, de jelentős a felnőtt olvasók száma is. A nagyobb könyvtárak állománya folyamatosan növekedett, feldolgozottsági szintjük emelkedését jelzi, hogy legtöbbjük nyilvántartása elérhető az interneten. Több könyvtár digitalizál is, elsősorban helyi kiadványokat. Ezek egy része elérhető az interneten a Magyar Elektronikus Könyvtárral (MEK) való együttműködés eredményeként. A körülbelül 300 romániai magyar könyvtáros nagy többségét a községi könyvtárosok adják. Szinte valamennyien csak érettségivel rendelkeznek. A kontraszelektáltság elég gyakori közöttük, szakmai alkalmassága sokuknak labilis. Szakképzésük, szakmai öntudatuk, elkötelezettségük erősítése folyamatosan szükséges. Az előbbiekben említett hiányosságok miatt egyre nő a szakadék a községi könyvtárak és városi könyvtárak között. A román többségű községek könyvtárairól kevés az információnk, de tudjuk, hogy némelyekben évek óta nem vásároltak magyar könyvet. Érdemes pozitív példaként megemlíteni a Brassó Megyei Könyvtárat, ahol néhány ezer kötetes magyar részleget rendeztek be (a többi, raktárban tartott magyar könyvük is elérhető persze), magyar könyvtárossal, akinek feladata magyar rendezvények szervezése is. Hosszútávú feladatok A romániai magyarságnak belátható ideig szüksége van könyvtáraira és a magyar nyelvű könyvvel való kiszolgálásra. A könyvtárnak információs intézménynek kell lennie, az olvasók továbbra is itt találják meg a hagyományos hordozójú gyűjteményeket, itt kaphatnak eligazítást, segítséget a virtuális könyvtárakban való tájékozódáshoz. Szükséges ehhez, hogy a könyvtári állomány legyen elérhető elektronikus katalógus formájában is, a könyvtárosok pedig magas szintű szakmai, célirányos informatikai ismeretekkel bírjanak, profi keresők legyenek az interneten. A cél az, hogy a könyvtáros tudja, mire van vagy lehet szüksége az olvasónak, és minél több széles műveltségű, olvasott könyvtáros legyen, olyan is, aki a kortárs irodalomban és művészetben is jártas. A könyvtár egyre fokozottabban legyen közösségi tér, de valamilyen formában minden rendezvénye kapcsolódjon a könyvhöz, különben valamiféle játszóházzá, művelődési házzá alakul, ami nem lehet célja még a községi könyvtáraknak sem. A könyvtárosok feladta, hogy megfogalmazzák az olvasók igényeit a fenntartó hatalom, intézmény felé. A fenti célkitűzések és sok más aktuális feladat megvalósítása nem képzelhető el a működő RMKE nélkül. Azonnali feladat, hogy az RMKE saját költségvetéssel rendelkező, legalább két független munkatárssal működő intézmény legyen. A romániai magyar érdekeltségű könyvtárak különféle hálózatokhoz tartoznak (köz-, iskolai, szakkönyvtári, egyházi és egyesületi könyvtárak), s a szórványban csak egy, vagy néhány magányos magyar könyvtáros tud a magyar nyelvű állománnyal foglalkozni. Ezek munkájának, gondjainak áttekintése, együttműködésének megszervezése egy ilyen intézmény nélkül nem képzelhető el. Központja, ahogy ez kezdettől is volt, a Hargita, illetve Kovászna megyei könyvtár mellett képzelhető el, mert működőképességéhez azok infrastruktúráinak támogatása szükséges. Kiemelt fontossággal bír a községi könyvtárosok elkötelezettségének, szakmai, műveltségi szintjének, olvasottságának erősítése. E cél megvalósítására fel kell újítani az RMKE szervezésében a könyvtárosi olvasótáborokat. Az RMDSZ-nek szorgalmaznia kell, hogy finanszírozásukat támogassák a székely megyék tanácsai. Az RMKE koordinálásával arra kell törekedni, hogy a hazai magyar nyelvű könyveket csak egy könyvtár írja le, s ezt a rekordot (leírást) a többi könyvtár átvehesse. Az RMKE mérje fel azoknak a településeknek könyvtáraiban a magyar könyvvel való ellátottságot, ahol a magyarság kisebbségben van. Jelenlegi ismereteink szerint a kormány 2015-ben szándékszik újraszabályozni a tanácsok és a fenntartásukban működő intézmények bérskáláját, ezért fontos, hogy az RMDSZ parlamenti képviselete jó előre keresse a kapcsolatot azokkal a román képviselőkkel, akik támogatnák azt a módosítást, amely szerint a könyvtárosok fizetését a többi művelődési intézményekéhez igazítanák, és a minőségi munka árnyaltabb bérezését lehetővé tennék. Az RMKE elemezze, hogy követendő-e a Brassó Megyei Könyvtár példája (magyar részleg, magyar könyvtárossal). Ha pozitívnak ítéli, javasolja az RMDSZ vezetésnek, hogy tegyen lépéseket az általánosítás érdekében. A közeljövő feladatai Az RMDSZ-képviselet kezdeményezzen törvénymódosítást a könyvtárak külföldi könyvvásárlásának megkönnyítése terén (számlázás – könyvelés), nyithassanak valutaszámlát. (Szánalmas, hogy az EU-n belül egy ilyen egyszerű kérdés megoldását ennyi ideig lehet halogatni!) Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a könyvtári rendezvények meghívottjainak honoráriumot fizethessenek, étkeztetésüket ne maximálják napi 13 lejben! Szintén az RMDSZ-képviselet törvénymódosítási kezdeményezésére van szükség a kötelespéldány-törvényt illetően, amelyik jelen formájában működésképtelen. A javított változatra tegyen javaslatot az RMKE, mert úgy tűnik, a román könyvtáros szervezet hallgat. Egy erdélyi magyar gyűjtőkönyvtár létrehozása már hosszú ideje kulcsfontosságú feladat. Könyves szellemi örökségünket kell valahol gyűjteni, nyilvántartani! Az RMKE támogassa a Kovászna Megyei Könyvtárban elindult munkát, kérje hozzá az RMDSZ segítségét! Az RMKE kezdeményezzen szakmai vitát a romániai magyar integrált könyvtári rendszer létrehozásának kérdésében, az MKE és a MEK bevonásával. Az RMDSZ vállalja fel, hogy megyei területi szervezetei révén, a színeiben megválasztott polgármesterekkel betartatja a törvényt: minden községközpontban teljes állású könyvtárost alkalmazzanak, azokat a könyvtári munkától ne vonják el, az állomány gyarapításra, a könyvtár épületének karbantartására, irányoznak elő költségvetési pénzt. Kiss Jenő A szerző az RMKE tiszteletbeli elnöke. A szöveg a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) felkérésére készült, a kulturális autonómiát megalapozó szakpolitikai vitaindítók sorában. Transindex.ro, 2014. március 1.„Lejárt a romantikus törekvések ideje”Fontos, hogy a tervezési folyamatban is részt vegyünk, mert így amikor megnyílnak az EU 2014–20 közötti pályázati forrásai, már az első magyar–külhoni magyar pályázati siker áttörést hozhat – véli Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke. Az egy éve alapított intézet vezetője szerint ha az elkövetkező években megtesszük a számunkra fontos lépéseket, azaz kapcsolatot építünk a külhoni magyarsággal az élet minden területén, akkor megállítható a határok túloldalán élő honfitársaink kulturális, gazdasági, fizikai ellehetetlenülése. Tavaly tavasszal a baloldali média nagy hisztériát keltett, amikor azt kürtölte világgá, nem találja a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. Remélhetőleg mára megnyugodtak a kedélyek, hogy a Bajcsy-Zsilinszky útra került az NSKI székhelye. – Mi akkor sem tulajdonítottunk nagy jelentőséget a negatív hírverésnek, és most sem. Ennél fontosabb hangsúlyozni, hogy a 2002 utáni nyolc mostoha esztendőt követően kedvező fordulat állt be a Kárpát-medencei magyarság életében. A négy éve felállt parlament első intézkedéseinek egyike a nemzeti együvé tartozás tanúságtételéről szóló törvény elfogadása volt. Ez 1920. június 4-re nem csupán tragikus történelmi eseményként tekint, hanem a jövőt illetően is előremutató. Majd megszületett a könnyített honosítás intézménye, így közjogilag a külhoni magyar közösségek már megfogalmazhatják a magyar nemzethez való tartozásukat. Fontos állomás volt az alaptörvény módosítása is, mert kimondja, hogy Magyarország mint anyaország, immár felelősséget is visel a külhoni magyarokért. A negyedik nagy kodifikációs lépés a szavazati jog megadása volt a külhonban élő, de magyar állampolgársággal (is) rendelkező honfitársainknak. E négy alappillérrel elkezdődött az a folyamat, amit a határon átívelő nemzetegyesítés ügyének nevezünk. E sorba illeszkedik az intézet alapítása is. – Értem, de nem biztos, hogy ezzel sikerült meggyőzni a baloldalt is az intézet létjogosultságáról. – Csak bízni tudunk benne. Jó, ha látják a baloldalon is, hogy a mi definíciónk szerint a nemzeti integráció nem más, mint tartalmat adni mindannak, ami e négy törvényből fakad, mert ez új lehetőségeket, perspektívát, jövőképet jelent a nemzetnek, azon belül a külhoni magyar nemzeti közösségeknek. – Mikor beszélhetünk nemzeti integrációról? – Amikor összefüggő Kárpát-medencei rendszereket építünk a társadalmi élet valamennyi területén. Ha kiterjesztett oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális hálóról, valamint egységes Kárpát-medencei gazdasági térről beszélünk, amely valamennyiünk számára többletlehetőséget tartogat. – Milyen eszközök állnak rendelkezésükre e cél elérése érdekében? – A XXI. században természetesen modern európai eszközökkel hozhatjuk helyre mindazt, amit az előző évszázad szétvert. Hacsak az én szülőföldem nézzük: azzal, hogy Erdélyt elszakították Magyarországtól, nemcsak a magyarok, de az ott élő románok is veszítettek, jól működő infrastrukturális, kereskedelmi és üzleti hálózatokat. Az unió lehetőségeit ki kell használnunk, és a magyar– magyar kapcsolatokra kell fordítanunk. – Mondana erre néhány példát? – Ha transznacionális projektről beszélünk, akkor az a mi esetünkben azt is jelentheti, hogy a magyar–román közös pályázatban a másik fél de iure román, de facto azonban magyar érdekeltségű egyesület, szervezet. De elmondhatom ugyanezt a Felvidék, Őrvidék vagy a Muravidék esetében is. Ha ezer szálon szőjük újra a nemzet kelméjét, az beborítja majd a Kárpát-medencét. – A kárpátaljai és délvidéki testvéreinken nem segíthetünk az unió eszközeivel. – De igen, mert az unió szociális alapjai lehetővé teszik a nem EU-s országból érkező projektek finanszírozását is, az alapok kereteinek két-három százalékáig. – Hol jön a képbe a Nemzetstratégiai Kutatóintézet? – Az intézet célkitűzése a hálózatépítés, hogy amikor mindezek a források elérhetővé válnak, akkor mi startra készen álljunk, s ne akkor kapkodjunk. Intézetünk programját Kárpát-haza néven fogalmaztuk meg, jelszavunk a felelősség és hűség. Fontos, hogy elérjük, mindenki lehetőségként tekintsen a határon túl élő magyarságra. Ha például Románia húszmilliós piacát veszem, akkor nekünk Erdélyben van másfél millió gazdasági attasénk. A másik fontos feladatunk, hogy megállítsuk az elmúlt huszonöt évben a magyar közösségre jellemző lélekszámfogyást: húsz százalékkal csökkent az elszakított területek magyar közössége, csak Erdélyből hatszázezer ember vándorolt ki. Velkei Tamás A teljes interjút a szombati Magyar Nemzetben olvashatja. Magyar Nemzet, 2014. március 2.Markó Béla: Egyoldalú politikai intézkedésekkel nem lehet sorskérdéseket megoldaniEldönthetik-e a magyarországi választást a kettős állampolgárok szavazatai? Csak néhány mandátum sorsa múlik a szavazatukon, de a magyar kampány, a hazai politikai szembenállás exportálása sok kárt okozhat hosszabb távon a határon túli magyarok körében. – Nem helyes, ha egy ország vezetéséről olyan emberek döntenek, akik aztán nem viselik annak következményeit. Ez hiba – mondta lapunknak Markó Béla, a romániai magyar politika talán legtekintélyesebb alakja. Az RMDSZ parlamenti képviselője, volt elnöke, egykori román miniszterelnök-helyettes rossz ötletnek tartja a kettős állampolgárok szavazati jogát, nem is csodálkozik azon, hogy közülük csak relatíve kevesen regisztráltak a magyar választásokra. – Készül már a magyarországi szavazásra? Túl van már a regisztráción? – Nem fogok szavazni. Már csak azért sem, mert még a kettős állampolgárságot sem kértem. – Miért nem? – Szerintem hiba volt a kettős állampolgárság és a szavazati jog intézményét összekapcsolni, mert a kettő ugyanis nem mindig tartozik össze. Még akkor sem, ha külföldön élő állampolgárait Románia is bevonja a választásokba, akár milliónál is többen voksolhatnak a külképviseleteken. Hasonló lesz a helyzet a magyarországi választáson is. Ám szerintem nem helyes, ha egy ország vezetéséről olyan emberek döntenek, akik aztán nem viselik annak következményeit. Ez hiba. – Itthon is sokan gondolják ugyanezt, illetve azt mondják, hogy az döntsön, aki adót fizet. Ezzel is egyetért? – Lényegében igen. De tévedés ne essék, abba szerintem feltétlen bele kell szólni a határon túl élőknek, hogy milyen Magyarország, illetve a mindenkori magyar kormány szomszédságpolitikája, kapcsolata a külhoni magyarsággal. Abba viszont aligha árthatjuk bele magunkat, hogy milyen legyen az anyaország költségvetése, oktatási, egészségügyi és szociális rendszere. Ezekben az ügyekben csak kibicként foglalhatunk állást, hiszen az esetleges „kártyaveszteség” bennünket nem terhel. – Erdélyben sokan gondolhatják ezt, hiszen az eddigi adatok szerint a határon túlról 169 ezren regisztráltak, miközben félmillió kettős állampolgár van. Miért fontosabb a honosítás, mint a választás? – Talán, ha a mi szempontunkból is nagy lenne a választás tétje, akkor érzékelhetően megnőhetne a regisztráltak száma. A romániai parlamenti választások idején mi rendre azt hangsúlyozzuk, hogy ha kevés magyar megy el szavazni, akkor az RMDSZ nem lehet ott a döntésnél; a bukaresti parlamentben nélkülünk fognak dönteni – rólunk. Ez egyszerű, világos érv, amit szavazóink megértenek és elfogadnak. Viszont a magyarországi választás tétje ennél kisebb, hiszen a határon túl élők életét alig befolyásolja. Igaz, hasonló választás még nem volt, de számomra már az is meglepő lenne, ha mindenki elmenne szavazni, aki regisztrált. – Legtöbben természetesen Erdélyből regisztráltak, közel 70 ezren, Szerbiából 23 ezren, Szlovákiából úgy tűnik, hogy senki, de gondolom, ez nem meglepő. – Egyáltalán nem, hiszen köztudott, hogy mindmáig elveszíti a szlovák állampolgárságát, aki felveszi a magyart. Sajnos a tárgyalás és egyeztetés nélküli döntéseknek gyakran van ilyen következményük: egyoldalú politikai intézkedésekkel nem lehet sorskérdéseket megoldani. Erdélyben csak azért lehet sok a kettős állampolgár, mert a román kormányok nyitottabban fogadták a honosításról szóló magyarországi törvényt, és semmilyen ellenintézkedés nem tettek. Amiben természetesen komoly szerepe lehetett az RMDSZ kormányzati ténykedésének. – Némi szorongás azért lehet Erdélyben is, hiszen olvastam, hogy Orbán Viktor üdvözlőlevelet írt azoknak, akik a magyar állampolgárságot felvették, de a személyek nevét és címét a román posta tárolja. Ez az adatbázis felhasználható belpolitikai célokra? – Nem tudom megítélni, hogy egy ilyen listát mire lehetne felhasználni. – A regisztrációt a határon túli magyar pártok, köztük az RMDSZ is szervezi. Részt vesznek majd a választások előtti mozgósításban is? – Nézze, mi már 25 éve mondjuk, hogy nem kampányolunk egyetlen magyar párt mellett sem, miközben mindegyikkel egyenlő közelségben szeretnénk dolgozni, beleértve a különböző színű kormányokat. Ezért nem értettem egyet azzal, hogy az RMDSZ közreműködött az idei regisztráció szervezésében, ahogy a választási részvételre való mozgósítást sem tartom jó ötletnek. Azt pedig végképp visszautasítom, hogy mi sugalljuk, kire szavazzanak az erdélyi polgárok. Ez kizárt. Remélem, ilyen irányú kérés Magyarországról sem hangzik el, mert az nagy feszültséget, sok kárt okozhatna. – Miért zavarja, ha pártja „besegít” a regisztráció, vagy a mozgósítás szervezésébe? – Ha az RMDSZ a magyarországi választásokat szervezné nagy erőkkel, akkor szükségszerűen eltávolodik a romániai politikai élettől, holott nekünk itt kell befolyást szerezni, mert a mi sorsunk itt dől el. – Például azzal, hogy a liberálisok kiválásával a hírek szerint ismét kormányra készülnek? – Erre valóban készen állunk, és megfelelő feltételek esetén valóban újra ott lehetünk a román kormányban. Feltéve, ha sikerül megegyezni az anyanyelvi oktatás bővítéséről, a szabad jelképhasználatról. Ezen túl létfontosságú az erdélyi infrastruktúra fejlesztése, új autópálya építése. A kormányzati szerepnek persze előfeltétele volt a korábbi sikeres választási szereplés. Ezért is fontos, hogy mi elsősorban a romániai választásra összpontosítsuk erőinket. Ha viszont „besegítünk” a magyar országgyűlési választás szervezésébe is, akkor könnyen előfordulhat, hogy amikor ismét szükségünk lenne az erdélyi szavazatokra, akkor az embereket már nem tudjuk mozgósítani, mert úgy gondolják, hogy ők egyszer már teljesítették politikai feladatukat. Ezért úgy gondolom, idén az erdélyi magyarok számára két fontos választás van. Első az európai parlamenti képviselők, másodszor pedig a román államelnök személyének kiválasztása; utóbbi azért létkérdés, mert az államfő nálunk igen széles jogkörökkel rendelkezik, tehát nem mindegy, ki kerül ebbe a pozícióba. – Tehát a magyar parlamenti választás nem igazán fontos? – Fontos, de a magyar politikai erőviszonyokat szerintem nem az erdélyi szavazók mozgósításával kell alakítani. Ráadásul a határon túliak legfeljebb két otthoni mandátum sorsáról dönthetnek. – De ha ez a két képviselői hely döntené el a végeredményt, akkor nem kerülhetnek szembe a külhoniak az anyaországgal? – Miután a magyar parlament adta meg nekünk a szavazati jogot, a pártok csak magukat okolhatják, ha a szavazók élnek is a lehetőséggel, és szabadon választanak. Egyébként pedig, ha valóban két mandátum döntene, akkor sem lehet tudni, hogy határon túli, vagy magyarországi jelenti-e a győzelmet. De félretéve a tréfát, szerintem a választáson való részvételi arány tükrözi majd, hogy a magyar pártok az elmúlt 25 évben nem tudták megoldani a határon túli magyarokkal kapcsolatos problémákat. – Magyarországon már javában zajlik a pártok kampánya, benne egymás lejáratása. Ha mindez az erdélyi korteskedésen is megjelenik, akkor az a jelenleginél jobban is szembe állíthatja a külhoni magyarságot? – Hála istennek, Erdélyben eddig nem tapasztaltam az otthonihoz hasonló hangvételű kampányt. Remélhetően ilyen nem is lesz. – Közvélemény-kutatások szerint Erdélyben is a jobboldal hívei vannak többségben. Érzékelhető a Fidesz népszerűsége is? – A kettős állampolgárok körében biztosan, ami nem is csoda, hiszen a jelenleg hatalmon lévő koalíció biztosította ezt a jogot. Aki igényelte a honosítást, minden bizonnyal nemzetpolitikai megfontolások alapján szavaz majd. Ennek ellenére meg kell várni, hogy hányan mennek el. – Az erdélyi helyzet nagyon érdekes, hiszen a Fidesz által korábban támogatott kisebb pártok a romániai választásokon elenyésző számú szavazatot tudtak összegyűjteni, miközben mégiscsak a Fidesz a legnépszerűbb magyar párt Erdélyben. Mi az ellentmondás oka? – A romániai szavazás következményeit saját bőrükön tapasztalják a választók, tehát komoly a tét. Ha a viszonylag távoli magyarországi politikusokról kell dönteni, akkor inkább rokonszenvek, szimbólumok, nemzeti jelszavak befolyásolják a választókat. Ezért népszerű párt a Fidesz, ám a kedveltségét nem tudta átruházni az erdélyi pártokra, mert az kevésnek bizonyult az RMDSZ hitelességével szemben. – Gondolja, hogy a magyarországi baloldal a kettős állampolgárság megtagadásával végképp kiírta magát a határon túliak szívéből, vagy ésszerű politikával változtathatnak helyzetükön? – A magyarországi baloldal pártjai már rég lemondtak a „nemzeti jelzőről”, az úgynevezett nemzetpolitikát átengedték a jobboldalnak. A határon túli magyarság ügyében is a jobboldal lett egyre hangosabb, majd visszhangosabb. Mi hiába mondtuk, hogy nekünk nem egyik vagy másik oldal támogatására van szükségünk, hanem – ahogy a nemzeti sorskérdésekben illik – a teljes politikai élet konszenzusát igényelnénk. Persze, a baloldalon is akadtak, akik felismerték a nemzeti ügyek fontosságát, de kevesen. – Vagyis inkább később, mint soha, de meg kellene érteniük a téma súlyát? – Még mindig sokan hiszik, hogy a beszűkült nacionalizmus a határon túliak törekvése a nemzeti nyelv és kultúra fenntartására, amit az ultraliberálisok ráadásul teljesen idejétmúltnak gondolnak. Feleslegesnek tartják, hogy sokat foglalkozunk a nemzeti identitásunkkal, holott az ember a megoldatlan problémáival vég nélkül kész bíbelődni, egészen addig, amíg sikerrel nem jár. Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyarországi pártok feladata lenne, hogy helyettünk túlkiabálják egymást szimbolikus nemzeti jelszavakkal, erre otthon sincs szükség. Nemzeti ügyekben elsősorban józanságra lenne szükség. – Furcsa különbségtétel, hogy az egykori Magyarország területén élő honfitársaink levélben is szavazhatnak, akik viszont Nyugat-Európában dolgoznak, de itthon laknak, nekik bizony több száz kilométert is utazniuk kell, ha jogaikkal élni akarnak. Ön szerint ez elfogadható? – A megkülönböztetés kormányzati indokait nem ismerem. De azt tudom, hogy amikor romániai politikusok felvetették a levélben történő szavazás bevezetésének lehetőségét, akkor mi, kormánytagként azzal nem értettünk egyet, mert nehezen ellenőrizhető, könnyen csábít visszaélésre. Nálunk nem is lett belőle semmi. – Közeledik az ön által is fontosnak tartott uniós választás, meglepő, hogy Tőkés László nem Erdélyben, hanem a Fidesz magyar listáján indul. Erdélyi voksok nélkül az ő legitimitása valós? – Erdélyi ügyekben bárki megszólalhat. Tőkés László korábban az RMDSZ listáján jutott az Európai Parlamentbe, de szinte azonnal szembe fordult velünk, rágalmazott bennünket, képtelen volt velünk együttműködni. Kívánom, hogy a Fidesz nagyobb sikerrel járjon, mint ahogy az nekünk megadatott. Ami pedig az uniós választás egészét illeti, úgy gondolom, hogy borzasztóan nagy a tétje. Különösen ebben a térségben, hiszen látható, mi történik Ukrajnában. De bizonyos illúziók szétfoszlásával szinte mindenütt felerősödtek az euroszkeptikus nézetek, az unióval folytatott háborús retorika sajnos hozzánk is begyűrűződik Magyarországról. Tapasztalható a visszarendeződési szándék, megpróbálják lebontani a demokratikus intézményeket, ennek jelei Romániában is érzékelhetőek, és sokszor felmerül az autoritárius rendszerek létrejöttének lehetősége. Ilyen körülmények között, ha nem is tetszik minden brüsszeli intézkedés, számunkra Európának nincs alternatívája. Kardos Ernő vasarnapihirek.hu, 2014. március 2.Orosz–ukrán konfliktus fenyegetOrosz–ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki szombaton Ukrajnában. Az orosz parlament felsőháza rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy a kialakult helyzetre tekintettel – moszkvai indoklás szerint az orosz állampolgárok védelmében – Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. A nap folyamán több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálták a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait. Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország a napokban hatezer katonát dobott át Ukrajna területére. Vasárnapi hírek szerint már mintegy 15 ezer orosz katona tartózkodott a Krímben, Ukrajna pedig mozgósította saját haderejét. Az orosz csapatok körülvettek három ukrán katonai laktanyát, és megadásra szólították az ott levőket. Ukrajna „a katasztrófa szélén áll” az orosz „hadüzenet” következtében – jelentette ki vasárnap Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak – mondta az ideiglenes kormányfő az új parlament zárt ülése után Kijevben. – Felszólítjuk (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából.” Jacenyuk szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy az orosz erők egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést a stratégiai fontosságú Fekete-tengeri félsziget fölött. „Az Orosz Föderációnak nem volt oka Ukrajna megszállására” – hangoztatta Jacenyuk. Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése előtt vasárnap a katonai műveletek és a fenyegetőzés leállítására szólította fel Oroszországot. Az orosz parlament felsőházának határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatóak az orosz fegyveres erők. Korábban, a nap folyamán maga a Szövetségi Tanács fordult az orosz elnökhöz, hogy „mindenre kiterjedő intézkedéseket” foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében. Irina Jarovaja, az orosz alsóház biztonsági bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erő ukrajnai alkalmazhatóságára adott felsőházi felhatalmazás „teljesen humanitárius jellegű”, célja az élet védelme és a biztonság szavatolása. A képviselő hozzátette, hogy Ukrajnában „a fasizmus és a terrorizmus” jutott hatalomra, amelyek valódi fenyegetést jelentenek az Ukrajnában élő orosz állampolgárok életére és biztonságára nézve. Az orosz parlament felsőházának szombati határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna területén, de egyáltalán nem biztos, hogy az elnök élni fog ezzel a felhatalmazással – jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes, az államfő személyes megbízottja. Az előzményekhez tartozik, hogy oroszbarát erők megpróbálták ellenőrzésük alá vonni egy légvédelmi rakétaegység parancsnoki központját a dél-ukrajnai Krím félszigeten. A jelentés szerint helyi idő szerint dél körül mintegy húsz katona hatolt be a támaszpontra a félsziget nyugati részén, Jevpatorija térségében, és megpróbálták elfoglalni azt. Összecsapások, elszakadási törekvések Összetűztek oroszbarát aktivisták és az új ukrán kormány hívei szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban is. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz szimpatizánsok megpróbálták bevenni a helyi kormányzati adminisztráció épületét, az épületen kívül pedig ezrek gyűltek össze. Ukrajna donyecki területének elszakadását és Oroszországhoz való csatlakozását követelték tüntetők szombaton a kelet-ukrajnai Donyeck városában, miközben orosz zászlót húztak fel az ukrán nemzeti lobogó helyére a megyei adminisztráció épületénél – jelentette az Ukrainszka Pravda című lap. Szombaton a teljes ukrán hadiflottát kivonták a Krím félszigetről. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg. Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre. Vitalij Klicsko ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke az ukrán hadsereg „általános mozgósításának” elrendelését szorgalmazta, miután az orosz parlament jóváhagyta fegyveres erők alkalmazását Ukrajnában. Sürgős mozgósításra szólította fel minden helyi szervezetét szombaton a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szélsőséges tömörülés központi stábja. A történtek nyomán rendkívüli ülésre hívták össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és aggodalmának adott hangot Berlin és London is. Románia agressziónak tekint minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – közölte szombaton Traian Băsescu román államfő a krími fejleményekre reagálva. Az államfő által szombat estére a biztonsági illetékesek részvételével összehívott értekezleten ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy Románia biztonságát nem érinti közvetlenül a krími válság. Vita az ENSZ BT-ben Jurij Szergejev ukrán nagykövet az ENSZT BT ülésén közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak „szakítania kell” a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói „súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni”. Oroszország a krími oroszbarát hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba – tette hozzá. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet „egyre ingatagabb és veszélyesebb”. Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot" – jelentette ki Samantha Power. „Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt.” Obama-Putyin egyeztetés Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során közvetlenül is megvitatta. A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy „amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére”. Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak – olvasható a Kreml honlapján. A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország „egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót”. Janukovics nem nyugszik bele az eltávolításába Oroszországban van a megbuktatott ukrán elnök Viktor Janukovics, aki pénteken a dél-oroszországi Rosztov na Donuban sajtóértekezleten jelentette be, hogy magát továbbra is államfőnek tartja, és szándékában áll tovább küzdeni Ukrajna jövőjéért. A Rosszija 24 állami hírtelevízió élő adásában közvetített sajtótájékoztatón a Kijevből elmenekült Janukovics kitartott amellett, hogy az ellenzéki erők az ukrán fővárosban törvénytelenül vették át a hatalmat. Az orosz televízió közölte, hogy Viktor Janukovics repülőgépe helyi idő szerint a péntek reggeli órákban érkezett meg Rosztov na Donu városba. Janukovics kijelentette, hogy továbbra is ő Ukrajna elnöke, és csak saját és hozzátartozói életét féltve menekült el Ukrajnából. Azt állította, hogy „hazafias érzelmű” tisztek segítettek neki Oroszországba utazni. Az ukrán parlament által múlt szombaton leváltott politikus – aki ellen nemzetközi körözést adtak ki – azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kézbe a hatalmat, amelyek az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik. Janukovics azt javasolta, hogy tartsanak népszavazást Ukrajnában az ország jövőjéről. Székelyhon.ro, 2014. március 3.Semjén: a kormányzati szerepvállalás az RMDSZ döntéseAz RMDSZ vasárnap délután kezdi meg tárgyalásait a kormányban való részvételéről Victor Ponta román miniszterelnökkel, és a román sajtó úgy tudja, egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri tárcára számíthat a kabinetben. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az RMDSZ várható kormányzati szerepvállalása az erdélyi magyarság és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) döntése, amelybe a magyar kormány természetesen nem szól bele. Semjén Zsolt az MTI kérdésére vasárnap elmondta: egy politikai párttól általában elvárható, hogy figyelembe vegye kötődését a nemzetközi pártcsaládhoz, de az RMDSZ kisebbségi érdekvédelmi szervezet is. A miniszterelnök-helyettes szerint ezért legitim az RMDSZ törekvése, hogy szeretne kormányon lenni, hogy védelmet és forrásokat biztosítson az ottani magyarságnak. Az RMDSZ vasárnap délután kezdi meg tárgyalásait a kormányban való részvételéről Victor Ponta román miniszterelnökkel. A szövetség kisparlamentje (Szövetségi Képviselők Tanácsa – SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén adott felhatalmazást az RMDSZ delegációjának a tárgyalásokra. Az SZKT ülésén lefolytatott vitában nem akadt olyan felszólaló, aki ellenezte volna a tárgyalások megkezdését vagy a kormányra lépést. A felszólalásokban nem volt szó arról, hogy milyen feltételekkel vállalhatja az RMDSZ a kormányzást, és arról sem, milyen tisztségeket kellene a szövetség politikusainak betölteniük az új kormányban. A tárgyalások hétfő délig tarthatnak. Az RMDSZ tárgyalódelegációja által kialkudott egyezséget a szövetség állandó tanácsának is jóvá kell hagynia. Victor Ponta azt ígérte, hétfőn, 15 órakor bejelenti kormánya új összetételét, amelyről kedden szavaz a parlament. A román sajtó tudni véli, hogy az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri tárcára számíthat a kabinetben. Romániában a kormányzó Szociálliberális Szövetség keddi felbomlása után a liberális miniszterek kiléptek a kormányból. A Szociáldemokrata Pártnak és a kormányban jelen lévő két törpepártnak enyhe többsége van a parlament alsóházában, ahol a nem magyar kisebbségek frakciója hagyományosan a kormányoldalt támogatja. A szenátusban azonban az RMDSZ szavazataira is szüksége van a baloldali koalíciónak ahhoz, hogy többséget alkosson. MTI Erdély.ma, 2014. március 3.Traian Băsescu nem nevezi ki Victor Pontát miniszterelnöknekNem nevezi ki Victor Pontát miniszterelnöknek a kormányátszervezés nyomán, jelentette be vasárnap Traian Băsescu államfő. A elnök az egyik hírtelevízió műsorában elmondta: a választásokat egy Szociáldemokrata Unió nevű pártszövetség nyerte meg, több mint 50 százalékos arányban, amely pártszövetség ma már nem létezik. Ponta kinevezésekor – a nagyarányú győzelem okán –, nem kellett konzultációra hívnia a koalíción kívüli pártokat. Ez az állapot mostanra megszűnt, tehát az alkotmány azon bekezdése már nem érvényes a miniszterelnök kinevezésére. Basescu szerint Pontának le kell mondania. Amennyiben ezt nem teszi meg, és a parlament megszavazza az új kormány-összeállítást, és Victor Ponta lesz a kormányfő, ez az alkotmány megsértése lenne. Ilyen precedenst nem engedhet meg, úgyhogy meg fogja támadni a döntést. A miniszterelnök erre reagálva kijelentette, hogy Traian Băsescu felelőtlen. Szerinte az elnök kijelentésének oka csupán politikai haszonszerzés. Digi24 Erdély.ma, 2014. március 3.„Igen” az RMDSZ kormányra lépésére – A PSD kétfelé nyilatkozikTegnaptól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan is tárgyal a kormányra lépésről, miután a hétvégén megkapta erre a Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) felhatalmazását. A híradások szerint az SZKT-n felszólalók túlnyomó többsége azt látta helyesnek, ha a szövetség kormányzati szerepet vállal. Kelemen Hunor a kormányra lépéssel kapcsolatos tárgyalások lefolytatásához kért felhatalmazást az SZKT-tól. Megemlítette, a vasárnap délutánra tervezett tárgyalásoknak eredménye lehet, hogy az RMDSZ ellenzékben marad, de az is, hogy parlamenti támogatást nyújt a kormánynak, vagy akár az is, hogy a szövetség vállalja a kormányzást. Megjegyezte, mindhárom válasznak megvannak a kockázatai. „Elmaszatolt megoldásnak” vélte a kormány esetleges parlamenti támogatását, hozzátéve, nem mindenáron kell vállalni a kormányzást. Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta az ország stabilitásának a biztosítását, ugyanis „forrong körülöttünk a világ” – utalt az ukrajnai eseményekre. Azt is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok biztonságérzete erősebb volt, amikor az RMDSZ kormányon volt. „Amióta nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek jelennek meg, amelyek visszafordítanák, amit eddig elértünk” – magyarázta. Kelemen a majdani tárgyalópartnereinek is üzent, kifejtve, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló értékeléséből nemcsak az első és az utolsó oldalt kell elolvasni, hanem a 27–28. oldalakat is, amelyeken a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről és a moldvai csángókról is szó esik. „Ez jelzés kell legyen a román politika számára is. Romániában a kisebbségi jogok kérdése nincs teljes mértékben rendezve” – jelentette ki. Hozzátette, bízik benne, hogy nem földrajzleckével kell kezdeniük a tárgyalásokat. „Remélem, nem kell megvitatnunk, hogy létezik-e Székelyföld, ha az már az amerikai külügyminisztériumból is látszik” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Victor Ponta Rómában azt nyilatkozta, az RMDSZ nem állított olyan feltételt, hogy szabadon használhassák Székelyföld zászlaját, és azt kitűzhessék középületekre. Arra a kérdésre, vajon az RMDSZ kérte-e, töröljék a székely zászló miatt indított bírósági eljárásokat, a miniszterelnök azt nyilatkozta: „A pereket nem lehet törölni, viszont személyes véleményem, hogy amíg az önkormányzatok épületén ott van a román és az uniós zászló, ezek mellé kitűzhetnek helyi jelképeket, legyen szó Gorj, Teleorman vagy Hargita megyéről”. Liviu Dragnea kormányfő-helyettes viszont pénteken azt mondta, az RMDSZ kormányra lépésének nincsenek olyan feltételei, melyeket ne lehetne megbeszélni, viszont kitért arra, hogy semmilyen tartományi vagy kisebbségi zászlók és jelképek használata nem lesz elfogadva. Végül is tegnap, Victor Ponta sűrű elfoglaltsága miatt, nem került sor semmilyen hivatalos tárgyalásra. Egyes források szerint a PSD egy RMDSZ nélküli többségben gondolkodik. Székely Hírmondó Erdély.ma, 2014. március 3.A Mikó Imre Jogvédő szolgálat adataira is alapozott az amerikai külügyminisztériumA háromszéki Mikó Imre Jogvédő szolgálat adataira alapozva került be az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló jelentésébe a székelyföldi szimbólumok használatának korlátozása. Az amerikai jelentést John Kerry külügyminiszter részvételével hozták nyilvánosságra. A dokumentum kitér a romániai magyarokat érintő etnikai diszkriminációra is. Megemlíti, hogy Háromszéken a prefektúra pereket indított több önkormányzat ellen a székely zászló használata miatt. Idézi az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának adatait miszerint nehézkes a magyar nyelv használata az állam intézményeiben és a törvényszéken, hiányzik az orvosságok feliratairól az anyanyelvű tájékoztatás, nyelvi és kulturális diszkrimináció tapasztalható az oktatásban, a személyes iratok, a személyi igazolvány és a hivatalos levelezés kizárólag román nyelven lehetséges. A Romániáról szóló amerikai jelentésben szerepelnek még a magyarellenes médiakampányok és a közösségi szimbólumok ellen intézett peres eljárások. Benkő Erika, a háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat irodavezetője elmondta: „az amerikai jelentés jól tükrözi azt, hogy mennyire fontosak a nemzetközi közvéleményt megcélzó angol nyelvű anyagok, melyek pontosan és konkrétan leírják mindazokat a problémákat, melyekkel az erdélyi magyarok naponta szembesülnek, pusztán azért, mert magyarok." Kovács Zsolt marosvasarhelyiradio.ro Erdély.ma, 2014. március 3.Kelemen Hunor: az RMDSZ kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a politikai stabilitás és kiegyensúlyozottság, valamint a romániai magyar emberek érdekeinek hatékony érvényesítése jegyében eldöntötte, eleget tesz a Szociál – Demokrata Párt felkérésének, és belép a kormányba” – nyilatkozta ma délután Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ döntését a Szövetségi Állandó Tanács ülése hozta meg, amelyen a szövetségi elnök részletesen ismertette a tárgyalások folyamatát és tartalmát. A Szövetség a tárgyalások után úgy lép kormányra, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztséget tölt be, Korodi Attila pedig a környezetvédelmi tárcát vezeti, valamint számos minisztériumban államtitkári rangban lesz jelen az RMDSZ képviselője. A kormányra lépést rögzítő protokollum számos, a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából fontos elemet rögzít: a nemzeti szimbólumok szabad használatának jogát, a kisebbségi törvény elfogadását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékei helyzetének megoldását a román és a magyar oktatók által 2012-ben elfogadott megegyezés alapján, az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazását célzó törvények elfogadását, vagy az egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítását. A protokollum rögzíti ugyanakkor a decentralizáció folytatását, vagyis az önkormányzatok hatáskörének bővítését, arányos és kiszámítható választási törvény elfogadását, valamint az Észak-erdélyi autópálya építésének folytatását. A protokollum aláírásakor, amelyre az RMDSZ képviselőházi frakciójának gyűléstermében került sor ma délután, Kelemen Hunor kijelentette: „a közösségi jogok, az anyanyelv használata, az oktatás, vagy a kultúra nem jobb- vagy baloldali, hanem érdekérvényesítési kérdés. Számunkra ez nem egy ideológiai döntés, egyértelmű, hogy mi a kormányban az Európai Néppárt értékeit képviseljük, a jogállamiságot, a demokratikus elveket. Az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy megtalálja azokat az eszközöket, amelyekkel az romániai magyar emberek ügyeit leghatékonyabban tudja képviselni.” Közlemény Erdély.ma, 2014. március 3.Borbély: az USD-vel aláírt protokoll garanciát jelent a megszerzett kisebbségi jogok megőrzésére és kibővítésére„A kisebbségi jogok alkalmazása, a nemzeti közösségeket érintő kérdések megoldása nem attól kellene függjön, hogy éppen melyik politikai párt van ellenzéki, vagy hatalmi pozícióban. Sajnos a romániai politikai pártok ezt 25 év elteltével sem értették meg, ezért a magyarság szempontjából hasznosabbnak láttuk a kormányra lépést, mint a Szociáldemokrata Unió (USD) parlamentből való támogatását” – nyilatkozta ma, március 3-án Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Elmondta, a Szövetség folyamatosan következetes kisebbségpolitikát folytatott, feltételeik, prioritásaik 1993 óta nem változtak: 2005-ben a Demokrata és a Liberális Párttal aláírt egyezmény is ugyan azokat a kikötéseket, jogos kéréseket tartalmazta, mint a 2012-ben a Szociál Demokrata Párttal (PSD) aláírt egyezmény, illetve a mai nap során a Szociáldemokrata Unióval (USD) aláírt protokoll. „A romániai magyarság parlamenti képviseletének fontosságát az jelzi a legjobban, hogy függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon volt, vagy sem, a kormány programjában mindig volt egy külön fejezet a kisebbségi jogokról” – hangsúlyozta a Szövetség politikai alelnöke. „A 2013-2016-os USL-s kormány program nem egy rossz program, sok mindent tartalmazott abból, amit most mi is elfogadtunk. A kisebbségi fejezet alapján egy olyan politikai egyezséget kötöttünk, amely kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának megalakítására különálló intézetek révén, és elértük azt is, hogy Maros Megyének, 25 év után előszőr lesz magyar prefektusa” – fogalmazott Borbély. Hozzátette, az egyezménybe a zászlótörvényről is bekerült egy világos megfogalmazás, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak, hogy az alárendeltségükbe tartozó intézményekre, a román és az uniós zászló mellett, saját zászlójukat is kifüggeszthetik. „Emellett az Észak-erdélyi autópálya sorsa is rendeződni látszik, ami az Aranyosgyéres-Marosugra közötti útszakaszt illeti. Az RMDSZ közbenjárására egy határidőnaplót állítottak össze, amelynek értelmében már két hónap múlva meglehetne hirdetni a közbeszerzést. A mai napon aláírt protokoll tehát egyrészt lehetőséget ad arra, hogy a magyar kisebbség nyelvi, kulturális és szociális kérdéseivel kapcsolatos célkitűzéseinket megvalósítsuk, másrészt pedig garanciát jelent arra, hogy beletudunk szólni a magyarságot érintő valamennyi döntésbe” – szögezte le a politikai alelnök. Közlemény Erdély.ma, 2014. március 3.Székely Szabadság Napja – A törvényszék szerint nem tartható meg a felvonulásA Maros Megyei Törvényszék március 3-án, hétfőn elutasította a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a Dorin Florea polgármester határozata ellen benyújtott keresetét, és törvényesnek találta a polgármester határozatát, mely jövő hétfőre csak a marosvásárhelyi megemlékezést engedélyezte, a tiltakozó felvonulást nem – közölte az MTI-vel Kincses Előd, az SZNT ügyvédje. Elmondta: a törvényszék azt követően hozott döntést a felvonulás ügyében, hogy hétfőn érdemben is letárgyalta az ügyet. Az ügyvéd elmondta, nem ismeri a bírák indoklását, de veszélyesnek tartja a törvényszéki határozatot, mert – mint fogalmazott – nem biztosítható, hogy a rendezvény több tízezer résztvevője úgy menjen haza, hogy ne használja a betiltott útvonalat. „Nincs annyi helikopter, hogy elkerülhessék az emberek a főteret" – tette hozzá az ügyvéd. Kincses Előd szerint fennáll annak a veszélye, hogy a csendőrség fellép azok ellen, akik a Székely vértanúk emlékművénél tartandó, engedélyezett megemlékezésről hazafelé tartanak, ez pedig mindenképpen elkerülendő. „Azt tanácsolom Izsák Balázsnak, hogy kedden forduljunk memorandummal a miniszterelnökhöz, és kérjük, hogy utasítsa a prefektust a polgármesteri határozat bírósági megtámadására" – magyarázta az ügyvéd. Kincses Előd nyilvánvalónak tartotta, hogy a polgármester tiltása törvénytelen. A törvény értelmében ugyanis a városvezető a bejelentést követő 48 órában emelhetett volna kifogást a rendezvény ellen. Az SZNT tavaly december 9-én jelentette be a március 10-re tervezett rendezvényét, Dorin Florea pedig csak ez év február 17-én kifogásolta a tervezett felvonulást. Az SZNT korábban azt közölte: százezer embert vár a Székely Szabadság Napja elnevezésű rendezvényére a marosvásárhelyi Postarétre, a Székely Vértanúk Emlékművéhez. Az obeliszk az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetőjének, Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak állít emléket. A Székely Szabadság Napja tavalyi rendezvényén a szervezők szerint 30 ezren, a rendfenntartók szerint ötezren vettek részt. Az obeliszk mellet közfelkiáltással elfogadott, a Székelyföld autonómiáját követelő petícióval a tömeg a prefektus hivatala elé vonult. A kormány Maros megyei képviselőjének átnyújtott petícióra azóta sem érkezett válasz. MTI Erdély.ma, 2014. március 3.Verébre váltott túzokKétség nem fér hozzá: hatalomban lenni sokkal jobb, mint ellenzékben, és a szombati SZKT-ülésen az RMDSZ különböző rendű-rangú tisztségviselői nem is rejtették véka alá, igencsak vágyakoznak ama bizonyos húsosfazék mellé, még akkor is, ha csontnál s mócsingnál többet nemigen kínál számukra. Érvek elsősorban a kormányzási szerepvállalás mellett hangzottak el, gyakran ismétlődött, hogy az erdélyi magyarság szolgálatának ez a legkívánatosabb eszköze, csak így előzhető meg a magyarellenesség fokozódása, a visszarendeződés, a megszerzett jogok elvesztése. Úgy indították alkutárgyalásokra a szövetség küldöttségét, hogy még véletlenül se szerepeljenek teljesíthetetlennek tűnő igények ama bizonyos lajstromon, például Székelyföld területi autonómiájának ügyéről egyetlenegyszer sem esett szó a három és fél órás tanácskozáson, oly kínosan kerülték az autonómia szó kiejtését, mintha mumus lenne, mely elijesztheti román partnereiket. Annál gyakrabban hallhattunk pénzről, minisztériumokban megnyíló ajtókról, autópályáról, s a felszólalók nem győzték hangsúlyozni: mindenki ezt várja tőlük, az egyszerű emberektől a polgármesterekig. Ismét erőre kapva hirdette az igét az óvatos, kis lépések politikájára esküvő, már éppen leáldozóban lévő régi szárny, s újra előretörni látszik a merjünk kicsik lenni elv is, hisz abból, ami elhangzott, a legnagyratörőbb, még elérhető elvárásnak a szimbólumok szabad használata és a magyar prefektusok kinevezése bizonyulhat. Vízválasztónak tűnt az erdélyi magyarság jövője szempontjából az elmúlt esztendő, amikor is az ellenzékbe kényszerült RMDSZ nyögve-nyelve ugyan, de végre tettekben is felvállalta az autonómiamozgalom támogatását. Az összefogásnak, az egybecsengő üzenetnek köszönhetően több mint százezren gyűltünk össze tavaly novemberben a székelyek nagy menetelésén, és úgy tetszett, végre a politikum számára is egyértelmű, mely utat kell követni. Most az SZKT már szóra sem érdemesítette a tíz nap múlva esedékes székely szabadság napját, ahol több tízezer – akár százezer – székelyföldi magyarnak kellene kinyilvánítania önrendelkezési igényét, ahol ott lenne a helyük az RMDSZ vezető politikusainak is. Jobb, ha beérjük a mai verébbel, hisz a holnapi túzok nem is létezik – értelmezhetjük Markó Béla intő szavait. Hogyan várhatjuk hát tőlük az autonómia támogatását, ha bevallottan nem is hisznek benne, s éhes hordaként csapnak le a koncként odavetett verebecskére? Az RMDSZ eldöntötte, melyik utat választja, pedig az elmúlt huszonöt év bizonyította, apró lépegetésekkel, gyakori helyben topogással nem fékezhető meg az erdélyi magyarság egyre gyorsuló fogyása. Radikálisabb kiállásra volna szükség, mert mire kormányból kormányba bukdácsolva kiteljesedik magyarságunk megélhető jogköre, már csak mutatóban maradunk itt néhányan. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 3.Băsescu ellene, Ponta mellette (Magyarok a kormányban)Alkotmánybírósághoz fordul Traian Băsescu államfő, ha a Victor Ponta vezette kabinet beemeli programjába az RMDSZ célkitűzéseit – jelentette be az elnök egy tegnapi televíziós interjúban. Ezzel szemben Ponta közölte: nem változik a kormányprogram, csak a kormány szerkezete. Kijelentette továbbá: az RMDSZ a kormány része lesz, és miniszteri tisztségeket kap. Băsescu azt fejtegette a Pro TV-ben, hogy a kormány programját csak a parlament fogadhatja el egy új kabinet beiktatásakor, de a maga részéről semmiképp nem adna újabb kormányalakítási megbízást Victor Pontának, akit velejéig korrupt politikusnak tart. Az államfő közölte: tudomása van arról, hogy az RMDSZ a kisebbségi törvény elfogadását, a helyi jelképek és kisebbségi zászlók kitűzésének jogát kéri, továbbá igényli az anyanyelv használatának lehetőségét a központi intézményekben és az egészségügyben, elfelejtve, hogy minden román állampolgárnak etnikumától függetlenül ismernie kell az állam nyelvét – sorolta Băsescu. Hozzátette: nem tudja, elfogadja-e mindezt Ponta, de szeretné megelőzni, hogy titkos megállapodás szülessen a kormányfő és az RMDSZ között a magyar szövetségnek tett ígéretekről, amelyeket a kormányprogram nem tartalmaz. Ponta közölte: nem változik a kormányprogram, csak a kormány szerkezete. Szerinte Băsescu megalapozatlanul, csak politikai haszonszerzés reményében támadja őt. A kormány sajtóirodája által közölt válaszában a miniszterelnök rámutatott: nincs szükség új kormányalakítási megbízásra, mert a kabinet nem veszítette el alkotmányos mandátumát, így az államfőnek semmilyen szerepe nincs a kormányátalakításban. Ponta közölte, hogy a kormány szerkezetének és politikai összetételének megváltoztatásához fogja kérni a parlament jóváhagyását, és nem egy új kormány beiktatásáról rendeznek bizalmi szavazást. A România TV-nek nyilatkozva Ponta megerősítette: az RMDSZ a kormány része lesz, és miniszteri tisztségeket kap Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 3.Bukarest üzent MoszkvánakRománia agressziónak tekint minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – jelentette ki Traian Băsescu államfő tegnapi hivatalos nyilatkozatában. Jelezte: elvárja, hogy a Krím félszigeten zajló orosz csapatmozgások szigorúan tartsák be az Ukrajna szuverenitását és területi épségét garantáló 1994-es, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia által kötött Budapesti Memorandum előírásait és az orosz–ukrán kétoldalú egyezményeket. Băsescu úgy vélekedett: a krími regionális közigazgatás és az ukrán állam közti nézeteltéréseket nem lehet erő alkalmazásával rendezni, egyedül az alkotmányos keretek közti párbeszéd és a nemzetközi kisebbségvédelmi normák betartása hozhat megoldást. Băsescu nyomatékosan felszólította Oroszországot, hogy ne avatkozzék be Ukrajna belügyeibe, ugyanakkor Ukrajnát, hogy tartsa tiszteletben az ország területén élő román nemzeti közösség jogait. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 3.Az EP-választások tétje túlmutat az európai képviseletenMózes Edith Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa A Szövetségi Képviselők Tanácsa szombaton mandátumot adott a szövetségi elnöknek és tárgyalócsoportjának a politikai tárgyalások lefolytatására, felhatalmazta, hogy folytassa a tárgyalásokat a Magyar Polgári Párt vezetőségével, és megegyezés esetén kiegészítse az RMDSZ Európai Parlamenti jelöltlistáját. 25 éve változatlanul a demokratikus és európai értékek mentén haladunk – 25 éve, a kommunista diktatúra bukása óta, együtt vagyunk. Az elmúlt negyed évszázadban voltak sikereink, bátran állíthatjuk, hogy előbbre vittük az erdélyi magyarok ügyét. Voltak kudarcaink is, de képesek voltunk talpra állni, továbbmenni. Nem hagytuk, hogy egy-egy sikertelenség után az erőtlenség uralkodjon el felettünk. Az elmúlt 25 évben mindig a közösség szolgálata volt a célunk, és mindig a közösség támogatásával tudtunk eredményeket elérni. És az irány is mindig egyértelmű volt: a demokratikus, európai értékek mentén haladtunk a kisebbségi, közösségi jogok kiharcolásában és folyamatos bővítésében, a szülőföldön való megmaradás érdekében – jelentette ki politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy kötelességük minden magyar embert képviselni, ezért alakult meg 25 éve az RMDSZ. 2014 legnagyobb kihívása Az elnök 2014 legnagyobb kihívásának az európai parlamenti választásokat tekinti, amely elsősorban azért fontos, mert jelen kell lennünk minden olyan helyen, ahol a mi sorsunkról is döntenek. Véleménye szerint azonban az idei európai parlamenti választások tétje túlmutat az európai képviseleten. – Ez a kampány nem csak a brüsszeli jelenlétről, hanem a magyar emberekről is szól. A május 25-i választásokon a magyarság itthoni képviseletének jövőjéről, az RMDSZ jövőjéről szavazunk. Mert egy jó választási eredmény megerősíti a mindenkori tárgyalási pozíciónkat a román pártokkal szemben, és alapul szolgál az őszi elnökválasztáskor. Ugyanakkor az idei eredmény az önkormányzataink és helyi szervezeteink számára is irányadó lesz a 2016-os választásokra nézve. Az RMDSZ a politikai stabilitásban érdekelt A továbbiakban az RMDSZ kormányra lépéséről tájékoztatta a képviselőket, és mandátumot kért a testülettől a tárgyalások lefolytatására. – Néhány nappal ezelőtt a szociálliberális koalíció felbomlása után Victor Ponta kormányfő azt az ajánlatot tette, hogy lépjünk be a kormányba. Belső egyeztetések következtek, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsában részletesen és alaposan megbeszéltük ezt a politikai ajánlatot. Ma csupán egyetlen dologról kell döntenünk: mandátumot kérünk a Szövetségi Képviselők Tanácsától a tárgyalások lefolytatására. Három lehetőség áll előttünk: maradunk továbbra is ellenzékben, a parlamentből támogatjuk a kormányt, vagy elvállaljuk a kormányzati szerepet a magyar emberek érdekeinek a figyelembevételével. Ebben a pillanatban a parlamentben mi vagyunk a mérleg nyelve, az RMDSZ tudja biztosítani mind a képviselőházban, mind a szenátusban a stabilitást. És mi a politikai stabilitásban vagyunk érdekeltek. Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy azokban az időszakokban, amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, az erdélyi magyar emberek biztonságérzetét növelni tudtuk, a kisebbségi jogok területén minden alkalommal hozzátettünk az addigi eredményekhez, és ugyanakkor a politikai stabilitást is megteremtettük. Ha pedig nem vagyunk kormányon, akkor láthattuk, számos kísérlet történt arra vonatkozóan, hogy az elmúlt 25 év kisebbségpolitikai eredményeit visszafordítsák. És amióta az RMDSZ kormányzati szerepvállalása felmerült, a sajtóban ismét egyfajta magyarellenes hangulat tapasztalható – mutatott rá Kelemen Hunor, hangsúlyozva, hogy nem ideológiai döntésről van szó, az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy megtalálja az eszközöket, amelyekkel az romániai magyar emberek ügyeit leghatékonyabban képviselni tudja. Jelzés a román politika számára A szövetségi elnök kiemelte az amerikai külügyminisztérium jelentésének az erdélyi magyarokra vonatkozó részét: – A Romániáról szóló jelentés 27. és 28. oldalán részletesen szól az erdélyi magyarok közösségi jogairól, a székely zászlóról, a prefektusok erre vonatkozó intézkedéseiről, az igazságszolgáltatási eljárások során a megszerzett jogok megnyirbálásának kísérletéről, a felsőoktatásról, a moldvai csángók helyzetéről. Nem véletlenül kerültek be ezek a kérdések a jelentésbe. Mindezek jelzések kell hogy legyenek a román politika számára. Azt jelzik, hogy a közösségi, kisebbségi jogok helyzete nincs teljesen rendezve. Éppen ezért abban reménykedem, hogy a politikai tárgyalásainkat nem a földrajzi kérdések tisztázásával kezdjük, hiszen ha az amerikai külügy számára látható Székelyföld, akkor így kell ennek lennie Bukarest számára is. Hangsúlyozta: az RMDSZ három nagy kérdéskörrel megy tárgyalni. A kisebbségi és közösségi jogok bővítése, gazdasági, szociális kérdések, valamint infrastrukturális, életminőséget javító intézkedések szerepelnek a szövetség tárgyalási forgatókönyvében. Hiba és/vagy bűn Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke szerint hiba lenne feltételek nélkül vagy rossz feltételekkel koalícióra lépni az USD-vel, ugyanakkor bűn lenne nem kormányra lépni, ha adottak a feltételek. – Van esély arra, hogy a szövetség a magyarság számára megfelelő feltételeket alakítson ki az RMDSZ kormányzati részvételéhez, és itt nem elsősorban tisztségekről van szó, hanem olyan kisebbségjogi és általános érvényű prioritásokról, amelyek az RMDSZ és a közösség számára fontosak: például a magyarellenes indulatok megfékezése, a decentralizáció vagy az erdélyi autópálya folytatása. Újabb lehetőség a magyar igények megfogalmazására Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke hangsúlyozta: a szövetség ismét fontos döntés előtt áll, mint már oly sokszor az elmúlt 25 évben.– Nem volt könnyű dönteni akkor sem, amikor 1990 és 1996 között ellenzékben voltunk, és az Európa Tanácshoz, illetve más nemzetközi fórumokhoz benyújtottuk azt a 15 pontos követeléscsomagot, amelynek nyomán évekig monitorizálták Romániát. Már 1993-ban megfogalmaztuk, hogy mit szeretnénk elérni a következő húsz évben. Van, amit sikerült megvalósítani, van, amit most újra listára kell tűzni. Itt egy újabb lehetőség arra, hogy megfogalmazzuk azokat az igényeket, amelyekre eddig nem volt politikai akarat. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint megbocsáthatatlan lenne óvatosságból eljátszani a kormányzati részvétel lehetőségét. – Kétség nem fér hozzá, erre a vonatra most fel kell szállni. Most lehet biztonságosan felszállni, s a mozdony fülkéjéből gyorsítani, lassítani vagy fékezni. Az SZKT megerősítette a Szövetségi Állandó Tanácsnak az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeinek rangsorolásáról szóló döntését, majd az RMDSZ EP- listájának első öt jelöltje ismertette terveit. Népújság (Marosvásárhely), (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
