udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Aldas-Nepesseg Mozgalom (Budapest)

2008. május 14.

Május 13-án hivatalosan megnyitotta Tőkés László európai parlamenti képviselő kolozsvári irodáját. Csép Sándor MPP-s városi tanácsosjelölt szerint az esemény helyi és európai szinten egyaránt fontos pillanat. Kifejtette, az Áldás Népesség Mozgalom irodáját Tőkés László rendelkezésére bocsátották, hiszen ő a szervezet védnöke. Csetri Elek akadémikus elmondta, hogy Tőkés lélekben eddig is a kolozsváriakkal volt, s ez a jövőben is így lesz. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, novemberben arról álmodoztak, hogy Tőkés László bejut az Európai Parlamentbe. Sikerült, az álom valóra vált. /K. O. : EP-képviselői irodát nyitott Tőkés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 21.

Annak idején tizenötödmagával alapítója volt az RMDSZ-nek, írta Csép Sándor, az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje. Akkor úgy gondolták, ebben a szövetségben bárki nyugodtan kifejtheti a véleményét. Ez ma már nem működik. Szükség van pluralizmusra, így nem alakulhat ki totalitárius erő, hanem a másik félnek is lehetősége van arra, hogy érvényesítse az akaratát. Az RMDSZ programjába bekerültek a fontos kérdések és követelések, de fokozottabb határozottságra van szükség a megvalósításhoz. Elég az autonómiára és a Bolyai Egyetemre gondolni. Csép kifejtette, minden politikai formációnak nemzeti és közösségi sorskérdéseket kell megfogalmaznia. Szinte egész Európában problémát jelent a demográfiai csökkenés, meg kellene fékezni a népességcsökkenést. Néhány éve indították el az Áldás Népesség Mozgalmat. Kolozsváron működnek szervezetek, amelyek jelentős programokat is képesek megvalósítani. A szociális ellátás és az iskolarendszer hamarosan súlyos válságba kerül, egyre kevesebb a gyermek és az aktív korú ember. Csép Sándor nemrég betöltötte a 70. életévét, mégis aktív közéleti szerepet készül vállalni. Számos megoldatlan kérdés maradt, kölcsönösen szükség van MPP-re és RMDSZ-re. Együtt élnek a többségi románsággal és más nemzetiségekkel, meg kell próbálni kölcsönösen megérteni egymást. Tervei között szerepel egy szobor Costa-Foru kiváló román értelmiségi és Mocsáry Lajos emlékére, kettőjüket egymás mellé állítva. Az RMDSZ a közpénzek elosztásánál nagyon egyoldalúan ítélkezik. Ha valaki kritikát mer megfogalmazni velük szemben, akkor az a sajtóorgánum nem kap semmilyen támogatást. Az RMDSZ kisajátította az Erdélyi Magyar Televíziót is, amit Csép Sándor alapított, és olyan emberek kezébe került, akik nem érte élnek, hanem belőle akarnak megélni. /S. B. Á. : A hatalmat meg kell osztani – véli Csép Sándor, az MPP városi tanácsosjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2008. június 10.

Az Adj, király, katonát! verseny döntőjére több településről érkeztek csapatok Kolozsvárra. A megjelenteket Bardócz Csaba MIT-elnök köszöntötte. A zsűri részéről Csép Sándor, az Áldás Népesség Mozgalom elnöke örömmel nyugtázta, hogy a rendezvény immár hagyománnyá nőtte magát. A zsűrit rajta kívül Zsigmond Emese, a Napsugár-Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője (3 gyermek édesanyja) és Adorjáni Katalin, az Életfa Családsegítő Egyesület vezetőségi tagja (6 gyermek édesanyja) alkotta. /Adj, király, katonát! – döntő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2008. július 16.

A demográfusok, statisztikusok évtizedek óta kongatják a vészharangot, a döntéshozók azonban nem dolgoznak ki stratégiát a súlyos demográfiai helyzet orvoslására. A veszteséges népesedési folyamatok egész Európára jellemzőek, a Kárpát-medencei magyarság esetében egyenesen ijesztőek. Évente egy városnyi populáció – 30–50 ezer – ember tűnik el. Kevés idő kell, hogy 10 millió alá süllyedjen az anyaország lakóinak száma. Az utódállamok magyar közösségei még drámaibb mértékben gyérülnek. Az évtizedek óta tartó népességfogyás mértéke az utóbbi időben felgyorsult, írta Csép Sándor. A nevelési rendszerben és a magatartás-formáinkat meghatározó szellemi-erkölcsi életben a család, mint nemzetfenntartó közösség, mint társadalmi alapsejt nem kapja meg az őt megillető helyet. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett Reménység Házai, a NOE – Nagycsaládosok Országos Egyesülete –, az online Demográfiai Fórum, a Nagycsaládosok Erdélyi Szervezete, az Erdélyi Családsegítő Szervezet, az Életfa, a Kismamaklub, a Várandósok Klubja, a Magyar Mozgássérültek Társaságának Leányanyákat Támogató Programja, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Áldás-Népesség Mozgalom – mindezek az első lépéseit jelentik annak a hosszú, nem könnyű útnak, amely kivezet a jelenlegi siralomvölgyből. Amely útnak addig kell tartania, amíg egy igazi hazafi, egy államférfi kiáll a parlament szószékére és sürgős, rendkívüli törvénytervezetet terjeszt elő. A civil személyek számára a feladat: felhagyni a siránkozással és hirdetni kell: nincs vége a magyarok történelmének, hanem újabb napfényes lapjait írhatjuk… /Csép Sándor: Népesedési riadó, avagy peregnek a 24. óra percei. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 16./

2008. augusztus 7.

Ifjúsági demográfiai konferenciát szerveznek a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében Kolozsváron, augusztus 7–10. között Szent Kamill Otthon dísztermében Néhány előadás címe: Az 1956-os forradalom üzenete, következményei /Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Központi Munkatanács elnöke, az MVSZ tiszteletbeli elnöke/, A keresztény világ mint az ifjúság éltetője a jövő nemzedék számára /Dr. Czirják Árpád/, Népesedési riadó, avagy peregnek a 24. óra percei /Csép Sándor közíró, az Áldás, Népesség Mozgalom elindítója/, Életigenlő világkép és erkölcsi rend a magyar nyelvben és népi műveltségben /Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője/, Jelen és jövő /Ludányi Horváth Attila demográfiai szakértő/. /Demográfiai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2008. augusztus 8.

Körülbelül 800 magyarországi és romániai magyar fiatal vett részt augusztus 6-án a negyedik EMI-tábor megnyitóján. A tábort a Gyergyószentmiklós közelében fekvő Hétvirág panzió területén szervezik. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke, Nagy Endre unitárius lelkész és Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Az első napi programban szerepel többek között A transzszilvanizmus tájszemlélete Wass Albert epikájában című előadás, a Lehull nevedről az ékezet – emigráns magyar élet az óceánon túl előadás, az Erdély, a hét autonómia országa, valamint Az autonómiáért való küzdelem a román parlamentben előadás. A szervezők szerint a tábor célja az, hogy "egyesítse azokat a magyar fiatalokat, akiknek egészséges nemzeti öntudatuk van". A tábor meghívottjai között van Tőkés László református püspök, Asztalos Lajos író, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor képviselő, Sógor Csaba parlamenti képviselő, Patrubány Miklós MVSZ-elnök. A tábor szervezői, az EMI és az Egyesült Magyar Ifjúság, naponta ezer személy részvételére számítanak. /Mintegy 800 magyar fiatal az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ A délvidéki helyzetről, a népesedésről, a ’89 előtti magyar ellenzékiségről, a székelyek eredetéről, valamint Erdély európai értékeiről esett szó a negyedik EMI-táborban augusztus 7-én. Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézte fel az akkori időket. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója népesedési helyzetről szólt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállítására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, aki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeiről tartott előadást. A táborba várják Wittner Mária ’56-os szabadságharcost is. Augusztus 7-én délutánig napi 3500 látogatót tartottak számon a szervezők. /Népesedés, ellenzékiség (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

2008. augusztus 21.

Önrendelkezés, egyetem, nyelvi jogok, népesedés, Wass Albert, történelmünk, kultúránk, nemzeti önvédelem: az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ által folyamatosan felszínen tartott témák, rangos szakértők előadásában, hatalmas érdeklődés mellett – a második legnagyobb magyar ifjúsági rendezvénnyé lépett elő a vasárnap véget ért IV. EMI-tábor. Több előadó a nemzeti gondolat erdélyi zászlóvivőjeként értékelte az eseményt és a mögötte álló fiatalokat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság táborában, Gyergyószentmiklóson. Az autonómiáért vívott küzdelméről számolt be Garda Dezső képviselő. Elmesélte, hogyan ellenezte és próbálta megakadályozni az RMDSZ kezdettől fogva a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumának benyújtását. Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat folyóirat egyik szerkesztője megállapította, az akkori tájba simuló magyar politikusokhoz hasonló utat jár „a Markó-féle társaság” is, akik a hatalom és a pénz érdekében kiszolgálják a román politikát. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója „népesedési riadót” fújt. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró. Előadást tartott többek között Jókai Anna, Wittner Mária, Csath Magdolna, Raffay Ernő, Czakó Gábor, Buzánszky Jenő, Wass Endre és Bartha József. Jókai Anna rámutatott: lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez az állapot sem marad fenn tovább – szögezte le az írónő. Levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. A Hóhér, vigyázz! végén a népes nézőközönség álló vastapssal köszöntötte Wittner Máriát és a film egyik készítőjét, Siklósi Beatrixot. Eva Maria Barki az autonómiáról beszélt. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke tartott előadást Szélárnyékban erősödve címmel. Böjte Csaba atya arra szólította fel hallgatóságát, hogy „fejezzük be a Trianon utáni nyavalygást”, teremtsünk élhető életet magunknak, és oldjuk meg bátran, amit Isten kér tőlünk. A magyar nyelvhasználati lehetőségek Erdélyben című előadáson Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Soós Sándor EMI-elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Barta Béla, a szervezet partiumi régiójának elnöke ismertette a helyzetet. A táborban összesen 15 ezren voltak jelen. /Bagoly Zsolt: Közel tizenötezer látogatóról számoltak be. Erdélyt ébresztgették az EMI-táborban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 21./

2008. október 9.

Október 3–5. között tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia Zánkán, amelyet a júniusi, kolozsvári konferenciát követően, ebben az évben második alkalommal hívott össze a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. A tíz erdélyi MIK tagszervezetből nyolc képviseltette magát a konferencián. A képzésműhely szekció arra kereste a választ, hogyan lehet hatékonnyá tenni a képzéseken résztvevők munkáját. Szóba került az Áldás népesség mozgalom által minden évben megszervezett Adj király, katonát! vetélkedő is, amely a családközpontú szemléletet formálja a kisiskolásokban. Ezt a vetélkedőt kívánják kiterjeszteni a Kárpát-medence régióiban, amely a MIK tagszervezetek hozzájárulásával az össz- magyarságot átfogó programmá válhat. Erdélyből az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) jelezte tagfelvételi kérelmét, amelyet a MIK ülés elfogadott. Az ülés végén megfogalmazódott azon kérés, hogy a MIK nyilvánítson véleményt a kárpátaljai, szlovákiai, horvátországi stb. magyarok többségi nemzetbe való asszimilálása ellen, amely az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvhasználat akadályoztatása révén valósulhat meg. A jelenlévő szervezetek külön nyilatkozatot szerkesztettek. /Ismét ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998