udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 160 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-160
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Allamelnoki Hivatal (Romania)

1990. június 20.

Ion Iliescut jún. 20-án beiktatták elnöki hivatalába, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ majd Iliescu kinevezte Petre Romant miniszterelnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

1990. november 8.

Egy televíziós beszélgetésben egy liberális képviselőnő az elnöki hatáskör túllépésével vádolta meg Iliescut. Az elnöki hivatal terjedelmes nyilatkozatban, támadó hangon utasította vissza a gyanúsítást. I. V. Lazarescu liberális pártvezető ezt az elnöki hivatalhoz méltatlan hangot utasította vissza a BBC nov. 7-i román adásában. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1992. augusztus 21.

Adrian Nastase külügyminiszter találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel, és ismertette Románia álláspontját a Magyarok Világtalálkozója rendezvényeiről. A találkozóra nem hívták meg Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti rádió közlése szerint elsősorban a román külügyminiszter Jeszenszky Gézához intézett levelében foglalt, a világtalálkozóval kapcsolatos aggodalmát ismertette. A tudósításból nem tűnt ki, miként reagáltak a nagykövetek Nastase értékelésére. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata az eddigi legdurvább magyarellenes támadást közölte, ugyanakkor a Cotidianul vezércikke elítélte a román sajtóban az utóbbi napokban tapasztalt nacionalista uszítást. /MTI/

1993. március 5.

Traian Chebeleu, a román elnök szóvivője márc. 5-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az államelnöki hivatal nem nyilvánít véleményt Tőkés László kijelentésével kapcsolatban. "Mi nem tévesztjük össze az RMDSZ-t Tőkés Lászlóval, s az RMDSZ a magyar kisebbség egészével." - "Az RMDSZ-ben vannak személyiségek, akikkel lehet párbeszédet folytatni, de vannak szélsőségesek is." - mondta. /Ferencz L. Imre: Az elnöki hivatal nem reagál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1993. április 14.

Traian Chebeleu, az elnöki hivatal szóvivője tájékoztatta az újságírókat arról, hogy Iliescu elnök ápr. 19-23-a között az Egyesült Államokba utazik. "A látogatás nem magánjellegű, de nem is hivatalos." - mondta. /Új Magyarország, ápr. 14./

1993. április 19.

Iliescu elnök is részt vesz az ápr. 19-én Washingtonban a Holocaust Múzeum megnyitása alkalmából rendezett emlékezésen. Iliescu Moses Rosennel, Románia főrabbijával utazik Washingtonba. Iliescu elnököt és pártját a zsidóellenes szélsőséges pártok is támogatják. Nemrégiben Moses Rosen külön kihallgatáson volt Iliescunál, és kérte az Europa, illetve Romania Mare antiszemita lapok betiltását. Iliescut nem hívta meg az amerikai kormány, ezért útja magánvállalkozásnak minősül. Iliescu szívesen találkozott volna Clinton elnökkel, de kérését elutasították. A bukaresti elnöki hivatal cselhez folyamodott: felbérelt egy lobby-társaságot, amely megkíséri elérni az Iliescu-Clinton-találkozót. Állítólag a társaság 200 ezer dollárt kap fáradozásáért. /Botos László: Rendhagyó román "páros" Washingtonban. = Új Magyarország, ápr. 19./

1993. április 30.

Szelíd hangú levélben válaszolt a román elnöki hivatal a Nagy-Románia Párt Iliescu elnökhöz intézett, durva hangú levelére, amelyben a fasiszta eszméket hirdető párt a Holocaust Múzeum megnyitásán való jelenléte miatt ítélte el az elnököt. Az udvarias hang azt mutatja, hogy Iliescu nem kíván szakítani ezzel a szélsőséges párttal. /Durva levélre szelíd válasz. = Magyar Hírlap, ápr. 30./

1993. május 11.

A Dimineata, az elnöki hivatal félhivatalos szócsöve máj. 11-i száma szerint a nagyváradi kulturális rendezvénysorozat, a Varadinum csupán ürügy az RMDSZ számára ahhoz, hogy helyreállítsák az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az ünnepségen megjelent Habsburg Ottó is. /A Dimineata vádjai. = Magyar Hírlap, máj. 12./

1993. június 16.

Jún. 16-án - rendőri segédlettel - kilakoltatták az 1990-ben Mircea Dinescu által alapított kolozsvári Apostrof román folyóiratot. Funar polgármester megvalósította tervét. A Helikon szerkesztősége is felszólítást kapott: két napon belül el kell hagyni a szerkesztőség termeit. Hiába fordult az Apostrof és a Helikon szerkesztősége az elnöki hivatalhoz, a kormányhoz, nem kaptak segítséget. /Magyar Hírlap, júl. 1./

1993. november 16.

Iliescu elnök az elnöki hivatal mellett működő, szakértőkből álló gazdasági-társadalmi konzultatív csoportot hozott létre. A testületnek kell kidolgozni a húsz évre szóló gazdasági stratégiát. Politikai megfigyelők szerint Iliescu saját pozícióját akarja erősíteni. /Iliescu "szakértői árnyékkormánya". = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 16./

1994. január 26.

Corneliu Vadim Tudor lapjában az elnöki hivatal és a kormány több magasrangú tisztségviselőjét azzal vádolta, hogy idegen nagyhatalmaknak dolgoznak. Felháborodást keltett a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökének a cikke, elsőként Iosif Boda elnöki tanácsos válaszolt az Evenimentul Zileiben: kéri, hivatalosan vizsgálják ki tevékenységét, hogy meg lehessen cáfolni a rágalmakat. /Magyar Nemzet, jan. 26./

1994. április 12.

A román elnöki hivatalhoz közel álló személyekre hivatkozással több román lap közölte, hogy legkésőbb júl. elsejéig aláírják a magyar-román alapszerződést, mert mindkét félre erős nyomást gyakorol az USA és a NATO. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1994. május 23.

Máj. 23-án Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen a megyei Háborús Veteránok Egyesülete a tiltás ellenére fel akarja állítani Antonescu mellszobrát. 1993 júniusában adták be kérésüket a polgármesteri hivatalhoz a szoborállítás ügyében. A tanács nem adott engedélyt, ennek ellenére 1993 októberében hozzáfogtak a szobor felállításához. A polgármesteri hivatal leállíttatta a munkát, ugyanakkor jelezte a történteket a kormánynak és Iliescu elnöki hivatalának. A Veteránok Egyesülete beperelte a tanácsot, a megyei törvényszék olyan döntést hozott, hogy folytathatják a szoborállítási munkálatokat. A Maros megyei Táblabíróság elutasította a városi tanács fellebbezését, így a döntés véglegessé vált. A polgármesteri hivatal memorandumot küldött a Legfelsőbb Ügyészségre, arra kérve a főügyészt, hogy utasítsa a bíróságot a döntés felfüggesztésére. 1994. máj. 16-án mégis újrakezdték a munkálatokat, a polgármesteri hivatal újabb büntetést rótt ki, de a munkát folytatták. Borbély László kérte a kormányt, fejtse ki álláspontját Antonescu rehabilitálása ügyében, mert a törvényszéki döntés szerint a 29/1990-es törvény értelmében Antonescut az egyik legnagyobb hadvezérnek és politikusnak nevezik. Akik ellenszegülnek a szobor felállításának, azokat a nép és a haza ellenségeinek tekintik. Borbély László interpellációjának szövegét eljuttatta Iliescu elnöknek azzal, hogy írásbeli választ vár. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1994. szeptember 26.

Kizárta tagjai sorából a Liberális Párt`93 azt a két szenátort, akik aláírták az Alfred Moses nagyköveti kinevezése elleni tiltakozást. A kormánypárt szenátora pedig szept. 24-én visszavonta aláírását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja felelősségre kívánta vonni koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőit, azok azonban nem jelentek meg a helyszínen, diktátumnak nevezték a szept. 24-i találkozásra való felszólítást. Ezután a kormánypárt közleményben jelentette be, hogy fontolóra veszi az együttműködés további lehetőségeit. /Magyar Hírlap, szept. 26./ Az elnöki hivatal véleményét tükröző Adevarul szintén elítélte a nagykövet kinevezése elleni tiltakozást, hozzátéve, hogy Alfred Moses az Amerikai Zsidó Bizottság elnöke. /Magyar Nemzet, szept. 26./

1994. október 6.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének okt. 6-i ülésén meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla közölte, hogy okt. 8-a és nov. 1-je között látogatást tesz az Egyesült Államokban. Távollétében az Elnöki Hivatal felügyeletével Takács Csaba ügyvezető elnököt bízta meg. Markó Béla amerikai útjának célja: tájékoztatni az amerikai politikai közvéleményt és a helyi magyar emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1994. október 16.

Okt. 15-16-án rendezték meg a Román Szellemiség II. Kongresszusát Herkulesfürdőn, az elnöki hivatal és a kormány támogatásával. Öt munkacsoport volt: kulturális, gazdasági, nemzetnevelési, nyelvi, néprajzi. /Dimineata, okt. 14./ Iliescu elnök megjelent és beszédet mondott, teljes a jogegyenlőség, hallhatták tőle a megjelentek. Az elnök nemzeti összefogásra buzdított. Megválasztották a vezetőséget, Iliescu a tiszteletbeli elnök, mellette Nastasét és Paunescut szavazták a vezetésbe. Kritizálták a "moldáv nyelv" kifejezést. Felolvasták a vasgárdista-fasiszta Iosif Constantin Dragan üzenetét: ne hívják a cigányokat romáknak, mert sokan összetévesztik őket a románokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A kongresszusra 26 országból gyűltek össze a román diaszpóra képviselői. Iliescu beszédében megkülönböztette a kisebbségben élő románokat, illetve a románságot /Moldova, Bukovina/, amely éppúgy házigazdája a találkozónak, mint a Romániában élők. Történelmi küldetésüket is megfogalmazta: összetartás, a román ügy szolgálata, hídszerep. Több mint száz előadás hangzott el, kiadványok jelentek meg, azzal az igénnyel, hogy megrajzolják a határokon túli románság etnikai térképét. Ennek értelmében Románián kívül mintegy 10-12 millió román él, közülük 3,4 millió Moldáviában, Dél-Besszarábiában és Bukovinában, 300 ezer Ukrajnában, 500 ezer Oroszországban, 1,2 millió Bulgáriában, 1,2 millió Szerbiában, 300 ezer Macedóniában, illetve Albániában, 1,1 millió Amerikában, 18 ezer Ausztráliában. Elhatározták, hogy ezentúl évente Herkulesfürdőn tartják az összromán találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ A határokon túli románság mintegy 600 kulturális, társadalmi szervezettel bír, szinte ugyanannyi lappal és folyóirattal. /Magyar Nemzet, okt. 18./

1995. február 7.

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar párbeszédsorozatot szervez febr. 14-15-én az Egyesült Államokban, Atlantában, olyan politikusok és szakértők bevonásával, mint Jimmy Carter volt elnök és David Hamburg, a Carnegie Alapítvány elnöke. Meghívták az RMDSZ-t, tárgyalópartnere román részről az Elnöki Hivatal, a kormányzat és az ellenzék képviselői lesznek. Az RMDSZ-küldöttség tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, dr.Csapó József és dr. Kelemen Árpád professzor. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7., 466. sz./A PER eddig 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Gerzenseeben, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn rendezett tanácskozást, anélkül, hogy említésre méltó eredményt ért volna el. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a PER eddigi közvetítői tevékenysége "több csapdával, mint előnnyel járhat az RMDSZ" számára, mégis vállalni kell ezt a kockázatot. A megbeszélés sikerének feltételeként említette, hogy a hatalom szüntesse meg az RMDSZ elleni támadásokat. - Román részről eddig egy álláspont ismeretes: Funar pártelnök követelte Iliescu elnöktől, hogy akadályozza meg a tanácskozást. /Magyar Nemzet, febr. 8./

1995. március 30.

A két ország közötti gazdasági kapcsolatok álltak Vacaroiu miniszterelnök és Szergej Filatov, az elnöki hivatal vezetője márc. 30-i megbeszélésének középpontjában. A két ország közötti egymilliárd dolláros forgalom nem tükrözi az igazi lehetőségeket. Filatov az alapszerződésről szóló tárgyalások felgyorsítását javasolta, hogy a szerződést alá lehessen írni Jelcin elnök bukaresti látogatása alkalmával. A Rompres közleménye nem tisztázta, hogy külön látogatásról van szó, vagy a Fekete-tengeri országok júniusi bukaresti csúcsértekezletéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./

1995. április 3.

Bukarestben befejeződtek a többnapos román-orosz megbeszélések. Szergej Filatovot, a moszkvai elnöki hivatal vezetőjét fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Melescanu elmondta, arról tárgyaltak, hogy a román-orosz alapszerződés térjen ki a Molotov-Ribbentrop paktumra is. Ez a pont képezi a vita tárgyát az alapszerződést illetően, ismerte el Filatov. Románia azt akarja, hogy Moszkva ítélje el az 1939-es szerződést. Oroszország ezt nem fogadhatja el, szögezte le Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes, mert az a határmódosítások közvetett kiindulópontját jelentené. /Új Magyarország, ápr. 3./

1995. május 18.

Vasile Sofineti, a külügyminisztérium sajtókapcsolatért felelős igazgatója máj. 17-én kommentálta az ukrán elnöki hivatal nemzetbiztonsági titkársága vezetőjének a Clinton elnökkel való kijevi találkozóján elhangzott kijelentését: "Románia nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert, mint ismeretes, ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről." Sofineti ezt Románia elvi álláspontja elferdítésének nevezte. Rámutatott arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélésének román kérése nem területi követelés. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18., Népszabadság, máj. 18./

1995. augusztus 16.

Ki kell költöznie az RMDSZ-nek egyik legfontosabb székházából, a kolozsvári Pavlov utcai épületből. Itt működik az RMDSZ megyei és városi szervezete és az ügyvezető elnöki hivatal. Grigore Zanc a kormányhatározatra hivatkozik: a protokolalapnak kell átadni épületeket, olyanokat, ahol megszállhat a köztársasági elnök vagy más magasrangú vendég. 1990 előtt a kommunista párt rendelkezett ilyen épületekkel. Funar tárgyalt az RMDSZ tanácsosaival, nem ajánlott fel új épületet, mondván, maguk gondoskodjanak erről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1995. augusztus 16.

Ki kell költöznie az RMDSZ-nek egyik legfontosabb székházából, a kolozsvári Pavlov utcai épületből. Itt működik az RMDSZ megyei és városi szervezete és az ügyvezető elnöki hivatal. Grigore Zanc a kormányhatározatra hivatkozik: a protokollapnak kell átadni épületeket, olyanokat, ahol megszállhat a köztársasági elnök vagy más magasrangú vendég. 1990 előtt a kommunista párt rendelkezett ilyen épületekkel. Funar tárgyalt az RMDSZ tanácsosaival, nem ajánlott fel új épületet, mondván, maguk gondoskodjanak erről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1995. október 31.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 31-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén beszámolt hollandiai útjáról, melyre az ottani protestáns testvéregyházak hívták és svájci körútjáról, melyet Tempfli József püspökkel tett meg, majd nyilvánosságra hozta Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román államfőhöz intézett nyílt levelét a történelmi megbékélés ügyében: alternatív megbékélési indítványt tárt a két elnök elé, melynek lényege, hogy a felek a megbékélés során ne a francia-német megbékélési modellt, hanem az olasz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát tekintsék követendőnek. A megbékélés egyetlen útja a romániai magyar nemzetközösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. Az RMDSZ már 1991-ben, majd 1993. januárjában síkraszállt a román-magyar kerekasztal létrehozása mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Tőkés László levelét eljuttatta az RMDSZ elnöki hivatalához. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ vezetősége tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. A sajtóértekezleten Tőkés László püspök szolidaritást vállalt a csíkszeredai Kozma Szilárd és Kozma Szilárd éhségsztrájkjával, végül bátorította azokat az RMDSZ-vezetőket, akik nov. 1-jétől kezdtek éhségsztrájkláncot Maros megyében. /Magyar Nemzet, nov. 1./

1995. november 15.

Tőkés László alternatív megbékélési javaslatát az elnöki hivatal válaszában "hitlerista és sztálinista kútfőből fakadónak" nevezte. Kérdés, írta Kinde Annamária, milyen alapon nevezhető sztálinistának és hitleristának egy fejlett gazdasági, politikai, közigazgatási rendszerben működő autonómiaforma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./

1995. december 13.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu államelnökhöz, amelyben emlékeztette a hét ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és a közel negyven napja éhségsztrájkoló Katona Ádám hozzá intézett levelére, kérve az elnököt: "Románia minden állampolgára iránti felelősségérzetét terjessze ki Katona Ádámra is." Az Államelnöki Hivatal válaszlevelében közölte, hogy zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt van, semmilyen politikai nyomást nem lehet figyelembe venni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1996. február 7.

Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójának szóvivője tévesen tájékoztatta az MTI-t febr. 6-án, amikor beszámolt az FKGP és az RMDSZ vezetőinek találkozójáról, illetve arról, hogy a kisgazda képviselők személyenként 10-10 ezer forintot ajánlottak fel az RMDSZ-nek. Valójában az FKGP vezetői a romániai magyar kisgazdák képviselőivel találkoztak, és a felajánlott összegből a kisgazdáknak vesznek majd technikai eszközöket. - K. Bodor András, az RMDSZ elnöki hivatala sajtóirodájának vezetője cáfolta, hogy Markó Béla bármilyen megbeszélést folytatott volna a kisgazda vezetőkkel. /Magyar Nemzet, febr. 7./

1996. március 12.

Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./

1996. március 14.

A Tiszteletbeli Elnöki Hivatal jan. 23-i állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, azzal az indoklással, hogy aláíratlan szöveg volt, a kibocsátó intézmény pedig "nem jogi személy, így válaszadási joga sem lehet". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1996. március 21.

Sújtson le a törvény szigora mindazokra, akik márc. 15-én Marosvásárhelyen nem tartották tiszteletben az idegen zászlók és felségjelek kitűzését szabályozó törvényes előírásokat - követelte az elnöki hivatalhoz, a parlamenthez és a kormányhoz eljuttatott tiltakozásában a Román Nemzeti Egységpárt marosvásárhelyi szervezete. /A marosvásárhelyi RNEP tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1996. augusztus 3.

Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-160




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998