udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Allami Szabadalmi es Vedjegyhivatal /OSIM/ (Romania)

1998. március 17.

Márc. 13-án nevezte ki Victor Ciorbea miniszterelnök Varga Gábort, a Bihar megyei RMDSZ elnökét a Találmányok és Védjegyek Állami Hivatalának élére, államtitkári rangban. Varga Gábor márc. 17-én veszi át hivatalát. Vegyészmérnök, Nagyváradon él és 23 éve a bukaresti központú Antikorróziós Lakk- és festékipari Kutatóintézet nagyváradi kirendeltség főkutatója, bejegyzett szabadalmai vannak. Megtartja RMDSZ elnöki tisztségét is. /Szeghami Õrs: A tizenharmadik. Újabb RMDSZ-es szakember a kormányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 17./

1999. január 15.

Új államtitkárokat és ügynökségi vezetőket nevezett ki Radu Vasile miniszterelnök, többek között RMDSZ-es jelölteket. Így Kerekes Gábor a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Birtalan József a kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó hivatal alelnöke, Lányi Szabolcs a Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökség elnöke Erőss Viktor az Állami Vagyonalap elnöke, Bara Gyula volt munkaügyi államtitkár a miniszterelnök tanácsosa lett, Varga Gábor a Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója maradt. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17., Kormánykarcsúsítás után az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

1999. október 11.

Varga Gábor Tábornokok című drámáját nagy sikerrel mutatták be márc. 14-én Nagyváradon és okt. 5-én Aradon, amit a vastaps is jelzett. Varga Gábor elmondta, hogy drámáját az Ady Körben olvasta fel Nagyváradon, azután jöttek az 1975-ös zaklatások, a szekus házkutatások. Ennek ellenére az Igaz Szó folyóirat közölte a drámát. A 80-as években a cenzúra megakadályozta a Tábornokok nagyváradi bemutatóját. A magyar miniszterelnök ezért az előadásért lejött Aradra, ez Varga Gábor számára elégtétel. A szerző jelenleg Bukarestben dolgozik, az Találmányok és Védjegyek Állami Hivatalának igazgatója. /Szilágyi Aladár: Aradon, Genftől távolabb. Baráti beszélgetés Varga Gáborral. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

2000. május 23.

Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezésében máj. 16-19-e között a Helsinki Finlandia Központ kongresszusi termében zajlott le a regionális szabadalmi információs központok hagyományos évi seregszemléje, a PATLB Konferencia. Románia nyolc tagú küldöttséggel vett részt a tanácskozáson. A delegációt Varga Gábor, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója vezette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2001. július 9.

Nagyváradon júl. 7-én, a vár ünnepe alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a vártemplomban. A szertartásra Tempfli József római katolikus megyés püspök meghívta váradi püspöktársait is. Részt vettek az ökumenikus istentiszteleten világi elöljárók is, így Jakabffy László városi főépítész és a Váradon tartózkodó Varga Gábor szabadalmi hivatali vezérigazgató is. - Külön öröm, hogy az egyházak és a világiak együtt ünnepelnek, méltó kezdeteként a harmadik évezrednek - mondta Tempfli József. Beszélt az egybegyűlteknek a vár történetéről, Szent Lászlóról, a váradi katolikus püspökség és a város megalapítójáról, patrónusáról. A jelenlevők közösen mondták el a miatyánkat magyarul és románul. /Péter I. Zoltán: Ökumenikus istentisztelet a vártemplomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./

2001. december 12.

Dec. 1-jén egy fogadáson Verestóy Attila Szondy Zoltán újságíróhoz fordult: "Te januártól úgyis nálam fogsz dolgozni. Úgy, hogy észre sem veszed". Az újságíró nem tudta, mit jelent ez. Hírek kezdtek terjengeni a nehéz pénzügyi helyzetről, csődről, bukásról beszéltek. A Hargita Népe több újságírója meghívást kapott a Székelyudvarhelyen és nemcsak ott jól ismert Ferenczi Károlytól, több beszélgetésre került sor vele, csíkszeredai "jobbkezével", Szabó Gyulával és Székedi Ferenccel, az anyagilag rendkívül súlyos helyzetben álló Csíki TV főszerkesztőjével. A jelenlevők megtudhatták: Ferencziék az OSIM-nál (a szabadalmi hivatal) levédte a Hargita Népe nevet. A megyei tanács mint az újság kiadója ebben partner lesz. Az új napilap tehát a régi lesz, Hargita Népe néven fog megjelenni. Mindenkit átvesznek, mindenkit szívesen látnak. Székedi Ferenc lesz a főszerkesztő. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke közölte: a lap privatizációjára "politikai akarat" van a tanács részéről. Zsombori megjegyezte: haragszanak a lapra, főleg Szondy írásai miatt, így azért, mert Szondy védte az UPE-tanácsosokat. - Nagyon valószínű: a Hargita Népe előfizetőstül, mindenestül átcsúszhat a "magánszférába", úgy, hogy ezért még pénzt sem kell áldozni. Két személy - Borbély László főszerkesztő és Szondy Zoltán - bejelentette: nem fog csatlakozni az "új" Hargita Népéhez. /Szondy Zoltán: Átjátsszák a Hargita Népét? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./ A Kahó Kft. és egy "befektető csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menő Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet - tudósított a MÚRE-hírek. Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztőségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Főszerkesztőnek Székedi Ferencet, a Csíki TV főszerkesztőjét kérték fel, aki a megbízatást elvállalná. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, és a lap kérdését a dec. 21-i tanácsülés tárgyalja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztőket. /Kié lesz a Hargita Népe? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2002. február 9.

Domokos Géza neve az elmúlt évtizedekben összeforrott a Kriterion Könyvkiadó nevével. Ezért is ért mindenkit váratlanul a hír, miszerint ,,egykori" kiadója beperelte jogtalan név- és emblémahasználat miatt. Legutóbbi könyvén — Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva — ugyanis szerepelt a Kriterion jellegzetes lovas emblémája, amit a kiadó jelenlegi igazgatója, H. Szabó Gyula nehezményezett, s beperelte a könyv két kiadóját, a Pallas-Akadémiát és a Polist. Már két tárgyalás, tájékoztatott Domokos Géza. Megérkezett a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal szakvéleménye is, miszerint a két inkriminált kiadó nem követett el törvénysértést. A kiadó a nevet és az emblémát ugyanis 2001 májusában védte le, az Igevár pedig 2000-ben már megjelent. /Bogdán László: Furcsa perek - beszélgetés Domokos Gézával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

2002. március 13.

A Hargita Megyei Törvényszék márc. 12-én elutasította a Kriterion Könyvkiadó keresetét a Pallas-Akadémia, a Polis Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány ellen a név- és jelképhasználati perekben. A Kriterion Könyvkiadó tavaly jogtalan névhasználat vádjával indított pert a csíkszeredai Kriterion Alapítvány ellen, a Kriterion-embléma használata miatt pedig az ugyancsak csíkszeredai Pallas-Akadémiát és a kolozsvári Polist perelte. A törvényszék kérésére az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) közleményben szögezte le, hogy a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó nem követett el jogbitorlást, amikor közösen megjelentetett, a Kriterion Könyvkiadó történetét taglaló Igevárban felhasználták a lovas emblémát. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója kijelentette: a 2000 őszén napvilágot látott Igeváron kizárólag díszítő elemként alkalmazták a lovas emblémát, ami – tekintve, hogy a kötet a Kriterion történetéről szól –, szerinte teljesen jogos volt. Hasonlóképpen vélekedett Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. /Rostás Szabolcs: Pert nyert a Pallas és a Polis. Elutasították a Kriterion kiadó kereseteit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2002. június 20.

Két napos megbeszélést tartottak Nagyváradon román és magyar szabadalmi szakemberek Varga Gábornak, a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatójának és Bendzsel Miklósnak, a Magyar Szabadalmi Hivatal vezetőjének részvételével és irányításával. A két ország iparjogvédelmi vezetői egy esztendeje ugyancsak Nagyváradon találkoztak, a hétvégi kétoldali eszmecsere tulajdonképpen a tavalyi folytatása. Lényeges, hogy erősödjenek kapcsolataink, mert 2003-tól mindkét ország tagja lesz az Európai Szabadalmi Együttműködésnek - hangsúlyozta a két állam szabadalmi hivatalának vezetője. /Regionális együttműködés szabadalmi szakembereknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2002. december 4.

Varga Gábor nagyváradi vegyészmérnök, író, politikus, több dráma- és novelláskötet szerzője legutóbb Az úr kutyája /Pallas-Akadémia Kiadó/ című kötettel jelentkezett. Ez az írása a 80-as években született, amikor a közösségi cselekvés utolsó műhelyei is bezáródtak, és amikor úgy nézett ki, hogy minden összeomlott, megindult meg az óriási kitelepedési hullám, amely lefölözte a nagyváradi értelmiséget, akkor az utolsó menekülés az írás maradt és az olvasás. Könyve 1989 előtt nem jelenhetett meg, utána pedig Varga Gábor az RMDSZ Bihar megyei elnöke lett, majd, immár több mint négy éve, Bukarestben az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal államtitkára. Varga Gábor rájött, hogy a könyvében megírt világ megint aktuális kezd lenni. Ez nem okoz örömet. /Antal Erika: A menekülés kalandja. Interjú Varga Gábor nagyváradi íróval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 10.

Románia csatlakozott az Európai Szabadalmi Megegyezéshez, nov. 12-én Ion Iliescu államfő aláírta a csatlakozásáról szóló törvényt. Varga Gábor, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója ismertette ennek jelentőségét. /Varga Gábor, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója: Az EU-integráció egy fontos mérföldköve. Románia csatlakozása az Európai Szabadalmi Megegyezéshez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2003. január 28.

Varga Gábor, az országos Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója, kongresszusi küldött, volt Bihar megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácsos az eddigi kongresszusokon, továbbá az RMDSZ összesereglésein kezdettől jelen volt, rámutatott, az RMDSZ kezdeti célkitűzésekből sok minden megvalósult. De az élet hozott újabb kihívásokat hoz. Egyet kér a Székelyföld, mást a Partium, és megint mást a szórvány. Jó lenne most ezeket is közös nevezőre hozni. Varga reméli, hogy a belső választások régen húzódó ügye is végleg eldől. Szerinte az állóurnás szavazást a Székelyföldön már régen meg kellett volna ejteni, de nem biztos, hogy Biharban ezt meg tudnák csinálni. A Szövetségi Képviselők Tanácsa legitim megújítását is kell valósítani. Varga álláspontja: aki az RMDSZ egységének megbontására tör, az a romániai magyarság elleni egyik legnagyobb bűntettet követi el. /Wagner István: "Bűntett lenne szétverni az egységet". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

2004. február 12.

Háromszék lakosságát hivatalos címere körül évek óta folyik a huzavona a megyei tanács és a prefektúra között. A megyének továbbra sincs hivatalos címere, az egykori címert a magyar vezetésű megyei tanács logóként védte le a Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM), és mindmáig ebben a formában használja. A Horia Grama vezette prefektúra azonban beperelte emiatt a megyei tanácsot. A bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke jelezte, Bukarestben nyújtanak be fellebbezést a bírósági döntés ellen. Időközben a megyei önkormányzat ismét kezdeményezte a régi megyecímer hivatalos elfogadását. Ennek érdekében meghirdették a pályázatot, két jelentkező (mindketten magyarok) négy tervet adott le a tanács által kinevezett szakbizottságnak. Mindegyik terv a régi Háromszék-címer egy-egy módosított változata. Az Országos Heraldikai Bizottság már nem egy régi címert jóváhagyott, így elméletileg nincs akadálya, hogy Háromszék egykori emblémáját is hivatalosítsák. A 17. században megalkotott címer megtalálható az 1837-ben épült megyei könyvtár (az egykori megyeháza) épületének homlokzatán. A két világháború között nemcsak a helyi román közösség, hanem a bukaresti hatalom is elfogadta ezt a címerváltozatot. Négy évvel ezelőtt azonban ugyanez a címerterv a helyi románság képviselőinek ellenállásába ütközött. Akkor a román közösség képviselői egy másik címer elfogadása mellett kardoskodtak, melyen a jelenlegi szimbólumok mellett megjelent volna az ortodox kereszt és két árapataki motívumos tányér is. A szakbizottság azonban túlzsúfoltnak találta ezt a változatot. A címertervekről a háromszékiek véleményét is kikérik – mondta el Demeter János tanácselnök. Minden településen kifüggesztik a pályázatban részt vevő változatokat, és a lakosság véleményt mondhat, melyik címertervet tartja jobbnak. /Farkas Réka: Régen címert, ma „logót” használ a tanács. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ „Semmi nem indokolja, hogy a régi Háromszék-címert újabbra cseréljék” – nyilatkozta W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója. A szakember kifejtette, címereket csak nagyon kivételes esetben szokás megváltoztatni, a hatályos rendelkezések is csupán annyit írnak elő, hogy a megyecímerek esetében egységes pajzsformát és falkoronát kell használni, a többi motívumról nincsen szó. „Egy címer különben is annál értékesebb, minél régebbi” – tette hozzá a heraldikával behatóan foglalkozó kutató. /L. J.: Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2004. február 16.

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2004. február 17.

Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2004. szeptember 30.

Szept. 24. és okt. 6. között tartja évi közgyűlését Genfben a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO). Románia küldöttségét e tanácskozáson Varga Gábor, a Román Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatója vezeti. /Varga Gábor képviseli Romániát Genfben. A szellemi tulajdont védő nemzetközi egyesület közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. június 8.

A FUEN Kongresszus alkalmával Bukarestben járt a Magyar Televízió forgatócsoportja. Kovács Gábor szerkesztőriporter és Árva Tibor operatőr azonban nemcsak a kongresszus eseményeit dolgozta fel, hanem egy 25 perces riportfilmet is készített a bukaresti magyar jelenlétről. Jártak a Hungarológián, a Szabadalmi és Találmányi Hivatalban, a Petőfi Házban, a Calvineumban, de megfordultak a kedvenc értelmiségi találkozóhelyen, a Sanyi kocsmában is. Többek közt megszólaltatták Markó Bélát, Nagy Zsoltot, Niculescu Tónit, Gáspárik Attilát, Ágoston Hugót, Varga Gábort. /Bukarest magyarul a Magyar Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2005. december 15.

Markó Béla szövetségi elnök határozatban tette közzé, hogy a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Ügyvezető Elnökség és a területi szervezetek javaslatai alapján Ezüstfenyő Díjban részesítenek több személyt, köztük van Albert Álmos polgármester, Sepsiszentgyörgy, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Székelyudvarhely, Jakab Elek vezérigazgató, Medgyes, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Kocsik József az RMGE Arad megyei elnöke, Arad, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Nagyvárad, Marossy Zoltán György alprefektus, Temesvár, Pakó Benedek kanonok, Szászrégen, Péter Pál a Kolozs Megyei Ipari Kamara alelnöke, Kolozsvár, Varga Gábor az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója, Nagyvárad, Vetési László szórványügyi tanácsos, Kolozsvár. /Ezüstfenyő Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2006. január 10.

A Legfelső Bírói Tanács (CSM) ügyészei teljesen elszakadtak a realitástól, és nem látják, vagy nem akarják látni azokat a korrupciós problémákat, amelyekbe az egyszerű ember naponta beleütközik – nyilatkozta január 9-én Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Ezt a következtetést a miniszterelnök az Országos Korrupcióellenes Stratégia Alkalmazása Vezetőtanácsának ülését követően vonta le. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét önkényesen, felelősségektől mentes szabadságként értelmezik az ügyészek. A kormányfő felhatalmazta Monica Macovei igazságügyi minisztert az összes megszorító intézkedés alkalmazására a korrupció elleni harcban. A szellemi tulajdonra vonatkozó törvénykezés a másik olyan terület, amelyen az EB komoly elmaradásokat, hiányosságokat regisztrált Bulgária mellett Romániában is. Az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal mára teljeses EU-átvette a jogszabályokat, a gond ezek alkalmazásával van. A „vámhatóság és a gazdasági rendőrség azonban nem alakította ki azokat a megyei struktúrákat, amelyek a törvény betű szerinti alkalmazását ellenőrizhetnék” – nyilatkozta Varga Gábor. az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója. /Gujdár Gabriella: Korrupcióellenes csúcs Bukarestben – haladékot kapott a bírói testület. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2006. január 16.

Százéves a romániai szabadalmi rendszer. Varga Gábor, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal /OSIM/ vezérigazgatója kifejtette, hogy az uniós csatlakozás küszöbén a román iparjogvédelemben és szabadalmi rendszerben a szükséges jogharmonizáció már majdnem teljesen lezajlott. Azonban baj van ezeknek a törvényeknek a betartásával. Romániának már sikerült egyedüliként a térségben kidolgozni erre vonatkozóan egy nemzeti stratégiát, azonban a gyakorlati alkalmazás terén eddig még nem tudtak lépni. Varga Gábor két évvel ezelőtt megjelent tanulmányában felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában főleg a magyarlakta területek állnak nagyon rosszul az oltalom- és védjegyigénylések terén. Varga Gábor nyolc éve vezérigazgató, egyedüli magyarként helyt tudott állni egy bukaresti kormányhivatalban, és el tudta fogadtatni magát. Nagy sikere, hogy az OSIM-ot be tudta vinni az európai szabadalmi hivatalok szervezetébe. Január 18-án fogja átvenni Románia elnökétől a Kulturális Érdemrend parancsnoki fokozatát. Varga Gábor, az író, drámaíró közhivatalnokként végzi a munkáját, nem jut ideje az írásra. /Králik Lóránd: Százéves a romániai szabadalmi rendszer. Interjú Varga Gáborral, az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2006. április 14.

A határon túli magyarságnak nem szabad beleszólnia a magyarországi politikába – vélekednek erdélyi közéleti személyiségek annak a levélnek a kapcsán, amelyben huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus arra kérte az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nem látja jónak, hogy „mi innen akármilyen vonatkozásban átszóljunk”. Kántor Lajos örült, hogy az MDF elérte az öt százalékot. Varga Gábor író, a Szabadalmi és Márkavédelmi Hivatal elnöke szerint az erdélyi magyarságnak egyenlő közeltartással kell viszonyulnia a magyarországi politikai szereplőkhöz. Ő maga drukkolt, hogy a két kis párt – az SZDSZ és az MDF – bejusson a parlamentbe. Különösen örült annak, hogy az MDF-nek ez sikerült. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint minden magyarországi demokratikus párttal jó kapcsolatban kell lenni. Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke nem tartja helyénvalónak, hogy az erdélyi magyarok beavatkozzanak a magyarországi, belpolitikai vitákba. Számára rokonszenves Dávid Ibolya etikus politikai magatartása. Bányai Péter politikai elemző úgy véli, nincs abban semmi új, hogy néhány ember, aki a Fidesznek drukkol, befolyásolni próbálja – sikertelenül – a magyarországi belpolitikai folyamatokat. „Ők Orbán szüleményei, de ha azt hiszik, hogy bármit képesek megváltoztatni, akkor ostobák. Amit most Orbán Viktor művel, nem más, mint a választások elvesztéséért való felelősség áthárítása. Már a Fideszen belül is kételyek merültek fel személye iránt, az újabb vereség nyomán le kell mondania” – vélte a politológus. Bányainak meggyőződése, hogy Dávid Ibolya ki fog tartani. Gálfalvi Zsolt úgy vélte: néhány önmagát az egész erdélyi magyarság szóvivőjének kinevező ember előítéletes és zavaros érvekkel befolyásolni próbálja a magyarországi választókat. Gálfalvi Dávid Ibolyának és politikustársainak kipróbált felelősségtudatáról beszélt, akik nem mondanak le „pártjuk átgondoltan és távlatosan képviselt értékeiről egy-két vesztésre álló és vagdalkozó, kapkodó népvezérjelölt hatalmi érdekeiért”. Két napja huszonkét erdélyi egyházi vezető, író és politikus levélben fordult Dávid Ibolyához, amelyben kérték az MDF elnökét, ne határolja el magát egy jobboldali összefogás gondolatától. Az aláírók: Albert István P. Leánder OFM, csíksomlyói házfőnök; Boros Károly felcsíki főesperes; Gergely István csíksomlyói esperes; Hajdó István, a Gyergyói Kerület főesperese; Kovács Sándor, a Székelyudvarhelyi Kerület főesperese; Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztor; Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkipásztor; Kedei Mózes, a Székelyudvarhely Unitárius Egyházkör esperese; Dancs Lajos, énlaki unitárius lelkipásztor; Beder Tibor, a Julianus Alapítvány Kuratóriumának elnöke; Dániel Sándor, a csíki Nagycsaládos Egyesület elnöke; Farkas Csaba, az SZNT alelnöke; György Attila író; Komoróczy György író, nyelvművelő; Lőrincz György író, az EMIA elnöke; Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere; Sándor Krisztina, a MIT elnöke; Sógor Csaba RMDSZ-szenátor; Soós Sándor, az EMI elnöke; Szakács István Péter tanár, író; Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere; Zsidó Ferenc író, a Polgári Élet főszerkesztője. /Simon Judit: Erdélyi üzenet az MDF-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2006. október 18.

„Elképesztőnek tartom, hogy Hargita és Kovászna megyéből egyetlen szabadalmi kérés sem érkezett. Hol van a híres székely furfang?” – vetette fel az ÚMSZ-nek Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) elnöke. A két székely megye nem jeleskedett találmányokban az idén. Idén a legtöbb oltalom kérést – 230-at – Bukarestben nyújtották be, míg vidéken Iasi, illetve Kolozs megye 39 kérelemmel tartozik a „közvetlen élmezőnybe”. /Kiss Előd Gergely: Varga Gábor: hol a székely furfang? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2007. március 12.

Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2008. április 1.

Magyar állami érdemrendeket adtak át március 31-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére a romániai magyar közösségek érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszternek, illetve Winkler Gyula EP-képviselőnek a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta. Eckstein-Kovács Péter és Varga Attila szenátor, illetve Varga Gábor, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapták, Varga Andrea történész pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vette át. A kitüntetettek életpályáját Terényi János, Magyaroszág bukaresti nagykövete méltatta, személyesen nyújtva át a díjakat. /Király K. László: Magyar állami kitüntetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2008. augusztus 6.

Az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal bejegyezte a Székelyföld márkanevet, amelynek tulajdonosa Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Demeter a márkanév levédését 2006-ban kezdeményezte. A hivatal idén hagyta jóvá azt. A logón zöld csíkban aranyszínű nap és félhold látható, és a csík meghosszabbításában áll a Székelyföld felirat. Demeter szívesen átengedi a márkanevet Szövetség a Székelyföldért társuláshoz hasonló kezdeményezéseknek, például a Székelyföldi Városok Szövetségének. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere az elmúlt héten a Székelyföldi Városok Szövetségének létrehozását kezdeményezte. /Bíró Blanka: Márkanév a Székelyföld. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2008. augusztus 15.

A pálinka megnevezés használatának a jogáról is tárgyaltak augusztus 14-én Sepsiszentgyörgyön, a romániai és a magyarországi szabadalmi hivatalok vezetői. A két ország közötti egyezmény keretén belül évente kormányszintű találkozókat is szerveznek. Idén Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke kérte, hogy Varga Gáborral, a Román Találmányi és Védjegyhivatal igazgatójával a Sepsiszentgyörgyön berendezkedett Kovászna és Hargita megyei szabadalmi központot is látogassák meg. A találkozón az európai uniós védjegyek helyzetéről tárgyaltak, elsősorban a pálinka megnevezés használati jogáról. Bálint Elemér Imre, a Hargita megyei Oroszfalu polgármestere kérte, tegyék lehetővé, hogy az erdélyi termelők is forgalmazhassák az eredeti gyümölcspárlatot pálinka néven. 2002 óta ugyanis a pálinka szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Erdélyben lehet szilvapálinkát főzni, de ezt nem lehet pálinka néven forgalmazni az Unió területén. /Bíró Blanka: Óvatosan a pálinkával! = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2008. október 2.

Erdély egyedi természeti és kulturális örökségének ápolása a célja a regionális Transylvania Authentica programnak. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány (PTA) és az angliai The Prince’s Charities Alapítvány közös kezdeményezését sajtótájékoztatón ismertették. A jelenlegi program Erdély gazdag mezőgazdasági kultúrájának, hagyományos vendéglátóiparának és konyhájának, valamint sajátos kézművestermékeinek fennmaradását kívánja támogatni a jellegzetes helyi, kiváló minőségű termékek és szolgáltatások népszerűsítése révén – mondta Potozky László, a PTA igazgatója. Ezért alapítványuk a Román Találmányi és Védjegyi Hivatalnál bejegyeztette a Transylvania Authentica márkanevet. /Muszka Sándor: A minőség márkaneve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2009. január 22.

Varga Gábor, a bukaresti Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója számvetést készített: az RMDSZ kiesett a hatalomból, a központi és megyei kormányhivatalokban dolgozó több száz szakemberének (köztük Varga Gábornak is) maholnap új munkahely után néznie. Magyarán: „a mór megtette kötelességét” – azaz az RMDSZ hozzásegítette Romániát a NATO-ba és az EU-ba való zökkenőmentes felvételhez –, „a mór mehet!” Hosszas elemzést érdemelne a kudarcélmény előzményeinek a feltárása. Ideje végiggondolni az RMDSZ székelyföldi folyamatos térvesztésének reális indokait. Be kell ismerni, hogy „mindannyian elkényelmesedtünk”. A legfontosabb kérdés a „hogyan tovább”. Vissza kell térni újra az alapokhoz, hangsúlyozta Varga Gábor. Az önkéntes utcafelelősök intézményének újrafeltámasztása („nemzeti kataszter”!), a magukra hagyott („sokba kerül!”) körzeti központok újraélesztése szükséges. Vissza kell szerezni az emberek bizalmát a közösségüket szolgálni akaró, az erdélyi magyarság mellett elkötelezett tisztségviselők csatasorba állításával, a saját zsebre dolgozó etno-businessman félreállítása árán is. Sokak számára romantikusnak tűnnek majd ezek a gondolatok. Tekinthetők akár „lefeléfordulás”-nak, „a provincia meghitt, kedves, sok örömet is kínáló világában” való „elmerülésnek” is (Tamás Pál) –de más alternatíva nem nagyon létezik! Újra fel kell fedezni ama „állammodell” hatékonyságát, amely alapján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kilencvenes évek első felében megszervezte magát. Újra meg kell találni a horizontális társadalomépítés receptjét, a kisközösségeket szerves egységbe foglaló hálószervezet sokszínűségét. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét (Szövetségünk „kormányát”) annak idején nem véletlenül tervezték Kolozsvárra. Hány városi vagy megyei RMDSZ-székházban tartanak délután is ügyeletet napjainkban? Nyilván, nagyon fontos (volt?) a bukaresti jelenlét. De a saját belső önépítkezést egyetlen kormányhivatalban aratott siker sem múlhatja felül. A célt odahaza, „a provinciában” – s nem Bukarestben! – kell megvalósítani. El kell fogadni a sokszínűséget, a szakmai és korosztályi önszerveződések, a történelmi egyházak sokkal markánsabb jelenlétét. /Varga Gábor: Újragombolni a kabátot. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 22./ Varga Gábor 1998-tól vezérigazgató a bukaresti Állami Szabadalmi és Védjegyhivatalnál.


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998