udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Arkosi Mûvelõdesi Kozpont

2000. február 12.

Petre Strachinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója sajtótájékoztatót tartott. Kifejtette, hogy nem kell a kastélyt /a Szentkereszty-kastélyt/megyei tulajdonba adni, mert a kastély a kastély a román állam tulajdona. Strachinaru valóságos román kultúrközpontot csinált, nagyrészt román érdekű kulturális rendezvényeket szervez, emellett helyet ad magyar rendezvényeknek is. /Szekeres Attila: Kinek kell az árkosi kastély? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2004. február 7.

A Kovászna megyei templomokat bele kell foglalni a turisztikai hálózatba – véli Strachinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója. A központ munkatársai megkezdték a templomok kismonográfiáit sorra kinyomtatni. Jelenleg kilenc műemlék monográfiája már napvilágot látott, többek között a kőröspataki református templomok és a sepsiszentgyörgyi ortodox katedrális. Strachinaru hozzátette, már a nyomdában van a rétyi református templom kismonográfiája. /A háromszéki templomok a turisztikai hálózatban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

2004. március 25.

Dr. Nagy Lajos rétyi orvos A rétyi református templom címmel készített templommonográfiája az Árkosi Művelődési központ Erdélyi interkulturalitás néven futtatott programja keretében jelent meg.  A kismonográfia a szerző több évtizedes, a település történetének egészét felölelő kutatómunkája eredménye. A szerző teljes körű Réty-monográfián munkálkodik. /(sylvester): Jóban, rosszban gondviselőnk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2004. július 30.

Visszakaphatják egykori tulajdonosai az árkosi Szentkereszty-kastélyt, döntött a Kovászna Megyei Törvényszék alapfokon meghozott ítéletében. A döntést kézbesítették az örökös Jankovich-Bésán Endre András ügyvédjének. A háromszéki Árkos község neobarokk kastélyát a Szentkereszty család építette, és a tulajdonukban volt egészen 1945-ig, amikor a román állam kisajátította. Az 1989 előtt nagy becsben volt az árkosi kastély, lévén Ceauşescu vadászlakjainak egyike. Jankovich-Bésán Endre András jelenleg Budapesten él. Tervei szerint közhasznú célokra használná a kastélyt, egyetlen lakosztályt különítene el benne magának és családjának. Petre StrAchinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója közölte, megfellebbezik a döntést. /Farkas Réka: Harc az árkosi Szentkereszty-kastélyért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2006. március 3.

Önkormányzatoknak és iskoláknak kellene megőrzésre és gondozásra átvenniük az egykori szobrásztáborok napjainkban közprédává vált alkotásait – javasolta Petre Strachinariu háromszéki képviselő. A Kovászna leltárán „rothadó” művektől azonban a város nem akar megválni. A rendszerváltás előtt szervezett szabadtéri kiállításoknak akkor pecsételődött meg sorsuk, amikor a táborok területét a kilencvenes években visszaszolgáltatták egykori tulajdonosaiknak. Háromszéken kívül hasonló a helyzet a Szeben megyei Szelistyén, Máramarosszigeten vagy az olténiai Hobitán. Tizenhat éve hányódnak azok a fából és kőből készült térplasztikák, melyek a nyolcvanas évekbeli szobrászati táborokban készültek a vidék három településén: Árkoson, Kovásznán és Rétyen. Az Árkosi Kulturális Központ kiadásában megjelent Kovászna megyei kortárs monumentális műalkotások című ismertető szerint a három településen megszervezett táborokban összesen 127 szobrot hagytak maguk mögött a művészek. Sepsiszentgyörgyi iskolák szívesen átvennének szobrokat. „A kovásznai szobrok a város közvagyoni leltárán vannak, a tanács átadhatná ugyan őket – nyilatkozta Zsuffa Levente kovásznai polgármester -, de turisztikai okokból nekünk is szükségünk van rájuk.” /Domokos Péter: Tűzifatermelő szobrásztáborok? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2006. július 1.

Többéves hagyománya immár az Árkosi Művelődési Központnak az irodalmi fordítótábor, mely a héten zajlott. A fordítótáborban öt-öt román és magyar költő-író vesz részt, az együttlét során egymás műveit ültetik át anyanyelvükre, az eredeti és a fordított alkotásokból kötet készül. Az idei táborban Fekete Vince, Bogdán László, Lövétei Lázár László, Sántha Attila és László Noémi, illetve Caius Dobrescu, Alexandru Musina, Doina Ioanid, Romulus Bucur és Razvan Tupa vett részt. Fekete Vince felvetette a kortárs román irodalmat bemutató antológia elkészítésének tervét. /(vop): Kortárs román irodalom magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2007. január 16.

Január 15-én az Árkosi Művelődési Központ Istálló Galériájában megnyílt Péter Alpár könyv- és folyóirat-illusztrációiból válogatott grafikai kiállítása. A Budapesten már kétszer kiállított anyagot olyan szerzők ihlették, mint Benedek Elek, Lázár Ervin, García Lorca, Bogdán László, Bánffy Miklós, de van indián mese és Saint-Exupéry is. /(a. l.): Ahol a rajz az úr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

2007. június 19.

Hat éve gáncsolja a román állam az árkosi kastély visszaszolgáltatását a család örököseinek, azonban a bukaresti Legfelső Bíróság hamarosan a felpereseknek ad igazat, állítja a Kovászna megyei önkormányzat. Az önkormányzat a kastéllyal, az Európai Tanulmányok Központjával, valamint a hozzá tartozó étkezdével együtt képzel el egy egységes komplexumot. Eddig a román állam a Művelődési Minisztérium révén és az Árkosi Művelődési Központ sorozatosan megfellebbezték az örökösöknek kedvező igazságszolgáltatási ítéleteket. A Szentkereszty-kastély körülbelül 1890-ben épült új barokk stílusban. 1945-től árvaház, mezőgépész-képző iskola, lerakat, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt. 1968–1982 között az Agronómusok Házaként működött, majd a megyei pártbizottság leltárába került, és protokollvillává alakították Nicolae Ceausescu államfő és pártfőtitkár számára. 1974–1982 között a kastély területén szobrásztábor működött. 1990-ben a bukaresti művelődésügyi tárca átvette az ingatlant. Ettől kezdve a művelődési központ szervez benne kulturális rendezvényeket. /Domokos Péter: Kultúrernyős túlélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2008. november 29.

Új igazgatója van az Árkosi Művelődési Központnak, igaz, csak ideiglenesen vezeti Kopacz Attila az intézményt, hiszen az igazgatói szék ,,birtokosa" mindaddig, míg választott tisztséget tölt be, Petre Strachinaru marad. Kopacz Attila kapcsolata régi az árkosi intézménnyel. Tudja, melyek azok a programok, melyeket tovább kell vinnie: a román rádióval és tévével közösen szervezett, fiatal tehetségek gálája, a Pro Helvetia Alapítvánnyal közösen lebonyolított nyári képzőművészeti táborok, a tavaly indult, vagy a nemzetközi részvételű kéthetes mesterképzés. A szokásos havi kamarakoncertek folytatódnak, az író-olvasó találkozók, egyéb alkalmi események szintúgy. Az a vélemény alakult ki az Árkosi Művelődési Központról, hogy hangsúlyozottan román jellegű közintézmény. Ez nem igaz, cáfolta Kopacz Attila, azonban a román művelődési minisztérium intézményeként elsőrendű feladata, hogy romániai kultúrát terjessze. Kopacz Attila a képzőművészeti galériában a havi kiállítások rendszerességét szeretné bevezetni, tavasztól pedig elkezdték a Kulturális Koordinációs Központtal közösen a gyerekeknek szervezett műhelyt. /Váry O. Péter: Jó úton az Árkosi Művelődési Központ (Nyitott kapuk, gyerekműhely, ösztöndíj). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

2009. április 7.

Vajda Ferenc fotóművésznek az Árkosi Kulturális Központban Anno Domini 2009 címmel kiállított képei a Tulcea megyei Malcoci elhagyott katolikus templomában készültek. Az épület teteje beomlott, az épen maradt karzaton varjak ültek, az elhagyatott istenházában fű nőtt. A kőkeresztre rézdróttal kötötték fel a Krisztus-szobrot. A művész a pusztulás kontextusában ragadta meg a műalkotásértékkel bíró épületet. A kiállítás alcíme: Mi marad utánunk? Ma már ez az egyetlen épület, amely őrzi a falu egykori lakosainak emlékét. Malcoci volt az első német katolikus település Dobrudzsában: 1843-ban alapította huszonöt Németországból kivándorolt család. 1940-ben azonban több mint ezerszáz személyt erőszakkal visszatelepítettek a náci Németországba. 2002-ben a falu egykori lakói őseik emlékére márványtáblát helyeztek el az omladozó templomban. /Bonczidai Éva: Vajda Ferenc fotókiállítás Árkoson. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

2009. május 14.

Halálának tizedik évfordulóján kettős emlékkiállítással tisztelegnek Plugor Sándor képzőművész emléke előtt: május 14-én a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban, 15-én az Árkosi Művelődési Központban nyílik tárlat. Plugor Sándor grafikáit, néhány metszetét láthatják az érdeklődők, a kiállított anyag megjárta már Brassót. Árkoson Plugor korai, főiskolás, illetve közvetlenül azután, a hatvanas évek elején készült festményeit mutatják be. /Váry O. Péter: Plugor Sándor-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2009. június 10.

Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos volt a Magyar Írószövetség Csikófogat című rendezvénysorozatának május 6-i vendége az írószövetség budapesti székházában. A szerzőkkel Ferenczes István költő, a csíkszeredai Székelyföld főszerkesztője beszélgetett, és bemutatták a folyóirat májusi, Kányádi-számát is. – „Ami kimaradt. ” Konferencia a kortárs magyar irodalom középiskolai oktatásáról címmel tartott tanácskozást az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) május 8–10. között az Árkosi Kulturális Központban. A programban szerepelt dr. Borcsa János előadása Holt Költők Társasága: Boér Géza címmel, valamint Elek Tibor előadása Király László munkásságáról. Az érdeklődők irodalmi esten vehettek részt Király Lászlóval. Pécsi Györgyi a 80 éves Kányádi Sándor, Elek Tibor pedig Székely János munkásságát mutatta be. Ambrus Ágnes Kortárs erdélyi irodalom a tankönyvekben témakörben tartott előadást, Orbán János Dénes és Sántha Attila előadása Az Előretolt Helyőrség tegnap és ma címet viselte. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), jún. 10./

2009. október 16.

Arcok és emberek között a nagyvilágban címmel nyílik fotókiállítás Árkoson a Művelődési Központban október 16-án, majd 18-án a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház kiállítótermében mutatja be Stephen Spinder Tíz esztendő Erdélyben című fotóalbumát. Az 55 éves amerikai fotóművész jóformán az egész világot bejárta, utazásai során készített fényképeit lehet megtekinteni a kiállításon. Stephen Spinder Amerikában egy táncházban a magyar néptánc keltette fel érdeklődését olyannyira, hogy a rendszerváltás utáni években Budapestre utazott, majd a kilencvenes években oda is költözött. Igen sokszor keresett fel kalotaszegi, mezőségi falvakat, ezekből a fotográfiákból, a hozzájuk kapcsolódó történetekből adta ki Tíz esztendő Erdélyben című kétnyelvű albumát. /(Farcádi): Erdély egy amerikai fotóművész szemével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

2009. november 4.

A romániai magyar képzőművészek 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor irányításával megalakult érdek- és értékvédelmi szervezete, a Barabás Miklós Céh nagyszabású ünnepségsorozattal ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. A november 6-án kezdődő, kétnapos rendezvény keretében Kézdimárkosfalván megkoszorúzzák a névadó Barabás Miklós szülőháza helyén álló kopjafát, valamint Hunyadi László Barabás Miklós-szobrát. Délután Sepsiszentgyörgyön, a Gyárfás Jenő Képtárban kerül sor az egykori és jelenlegi BMC-tagok több mint másfélszáz alkotásából rendezett kiállítás megnyitójára. Másnap, november 7-én az Árkosi Művelődési Központban előadások lesznek, Jakobovits Miklós bemutatja Németh Júlia: Kolozsvár – Mű-Hely-Szín című kötetét, Nagy Miklós Kund pedig a Pallas Akadémia Műterem sorozatát. /A Barabás Miklós Céh 80. évfordulója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ A nagyszabású képzőművészeti seregszemlén első ízben állítják ki együtt a Barabás Miklós Céh egykori és mai alkotóinak munkáit. /Bíró Blanka: Nyolcvan év erdélyi magyar képzőművészetének keresztmetszete Szentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

2009. november 7.

Barabás Miklós festőművész kézdimárkosfalvi szobra és a szülőház helyén állított kopjafa megkoszorúzásával kezdődött november 6-án a Barabás Miklós Céh 80. évfordulójának szentelt kétnapos ünnepségsorozat. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő-képtára és az árkosi Művelődési Központ közös szervezésében megnyitották a Barabás Miklós Céh – 80 című nagyszabású kiállítást, amelyen az 1929-ben létrehozott, és 1994-ben újraalakított művészszervezet egykori és mai alkotó tagjainak művei láthatók. /80 éves a Barabás Miklós Céh. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Erdély, sőt, Románia minden sarkából összesereglett művészek tisztelegtek Barabás Miklós emléke előtt. A Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt a kisebbségi lét kezdete óta legátfogóbb képzőművészeti tárlat: 159 képzőművész alkotásai sorakoztak, akik Vinczeffy László Munkácsy-díjas képzőművész, a kiállítás kurátora felkérésének eleget téve, hozzájárultak ahhoz, hogy a látogatók minél teljesebb képet kaphassanak az erdélyi magyar képzőművészetről. Vinczeffy László elmondta, az, hogy Barabás Miklós Céh éppen Sepsiszentgyörgyöt választotta az évforduló megünneplésére, nem véletlen: Kós Károly kezdeményezésére 1929 szeptemberében a Székely Mikó Kollégium négy termében állítottak ki az akkori erdélyi magyar képzőművészek, a tárlat sikerén felbuzdulva alakították meg kevéssel utána a Barabás Miklós Céhet. A mostani emlékkiállításon nem csupán a kortársak, de az alapítók is jelen lehettek, így került fel a falakra többek között Kós Károly, Szolnay Sándor, Jáni Dávid, Nagy Imre alkotása. Az 1994-ben újjáalakult Barabás Miklós Céh az összefogást jelenti. Vinczeffy László legfőbb céljuknak az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozását és működtetését jelölte meg. A tárlatmegnyitón részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, kifejtette, a gazdasági válság mellett Magyarországon még erkölcsi válság is van, nem kellene sajnálni a kultúrára a pénzt. Ami az elmúlt húsz esztendőt illeti, azalatt sok minden történt, kiemelten két elvről beszélt: integráció és autonómia. Nem csupán az európai integráció fontos, de a magyar kultúrában is meg kellene teremteni az integrációt. Az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum megvalósításával kapcsolatban megígérte: vállalja azt a részt, ami rá juthat. A tárlatmegnyitó zárásaként a szervezők meglepetést tartogattak: a Barabás Miklós Céh az erdélyi magyar művészet önzetlen pártolásáért kitüntette, tiszteletbeli tagjaivá fogadva egyúttal Veres Pétert, a Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet folyóirat főszerkesztőjét, és Kopacz Attilát, a Cova Kiadó vezetőjét, számtalan igényes képzőművészeti album megjelentetőjét. Az ünnepségsorozat november 7-én az árkosi Művelődési Központban szervezett, A Barabás Miklós Céh múltja, jelene és jövője című konferenciával zárul. /Váry O. Péter: Lesz erdélyi magyar képzőművészeti múzeum (Nyolcvanéves a Barabás Miklós Céh). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998