udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-30 | 31-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Arpadhazi Szent Erzsebet Romai Katolikus Gimnazium (Gyimesfelsõlok)

1999. szeptember 13.

A napokban moldvai körúton vett részt a Duna TV munkatársainak egy csoportja. A látogatás célja többek között az volt, hogy felmérjék, milyen lehetőségeik vannak a moldvai és gyimesi csángóknak a Duna Televízióra való hangolásra, meghallgassák a helybéliek javaslatait, illetve hogy a Duna TV-sek betekintést nyerhessenek a csángók mindennapi életébe. A körút utolsó állomására, Gyimesfelsőlokra, szept. 10-én érkezett a delegáció, ahol a nemrég felszentelt Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban találkoztak az érdeklődőkkel. Sára Sándor, a Duna TV elnöke bevezetőjében a moldvai tapasztalatokra tért ki. Mirk László csíkszeredai magyar szakos tanár ezután azt mesélte el, hogy milyen formában tudja hasznosítani a Budapesten sugárzott műsorokat. /Moldvai körúton a Duna TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2000. március 23.

Megjelent a Moldvai Magyarság idei 2. száma. Duma-István András autodidakta költő és a moldvai magyarság egyik leghatározottabb, naponként megalázott szószólója ebben a számban közölt versében olvasható: "Én országom Moldova / Ott nem tudok szólni (...) Szájam bé van dugva / Szemem el burkolva". A dioszéni (Gioseni) Füstös Gabriella életpályáját vázolta föl: a családban magyarul beszéltek, két testvérével együtt Erdélybe került, Csíkszeredába, majd a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőbe. Ezután sikeresen felvételizett, bejutott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógia szakára. 2000-ben összesen 103 csángó gyermek tanult Erdélyben anyanyelvén. A legtöbb gyermek (44) a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanulója, öt fiatal a bukaresti Ady Endre Líceum diákja, többen Gyulafehérváron tanulnak. Sylvester Lajos megjegyezte, hogy egyetlen háromszéki iskolában sem tanulnak csángók. Fekete Réka Moldvában tiltás, Erdélyben elfogadás címen beszámolt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön Hajdu János plébános román nyelvű misét tart. Erdélyben más településeken is tartanak román nyelven misét a moldvai katolikusok számára. Moldvában viszont a csángók hiába kérik a magyar nyelvű misét. /Sylvester Lajos: Én országom Moldova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

2000. június 5.

A budapesti Szűcs Ildikó előadóművész Magyarország határain túl élő magyar költők verseiből állította össze Határon című műsorát. A műsorral a következő napokban fellép Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban, Székelykeresztúron, az Orbáb Balázs Gimnáziumban, Székelyudvarhelyen az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Gyergyóalfaluban a Sövér Elek Iskolában, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban és Csíkszeredán a Venczel József Faipari Szakközépiskolában. /Szűcs Ildikó versműsora. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

2000. június 5.

Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

2000. július 11.

A csíkszépvízi születésű Sebestyén Péter római katolikus plébános, aki most Erdőszentgyörgyön teljesít szolgálatot kiadta Életutak /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyvét, amelyben szentek, egyházi ünnepek, tanulmányok, előadások, cikkek, prédikációk sorakoznak. A szerző a Marosvásárhelyi Rádióban hetente jelentkezik, emellett folyik a templomépítés Erdőszentgyörgyön. A szentek sorából nem hiányoznak a magyar szentek, Árpád-házi Szent Margittól Árpád-házi Szent Erzsébetig, Szent István királytól Szent Imre hercegig. /Ferencz Imre: Egy hiánypótló könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. október 18.

Okt. 15-én szervezte meg Gyimesfelsőlokon a falunapot a Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület /GIM/ a Polgármesteri Hivatallal közösen. Az ünnepi szentmise után a kultúrotthonban Berszán Lajos, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum igazgatója és Ferencz Laura Kinga, a GIM elnöke köszöntőt mondott. Bemutatták a Gyimesfelsőlokról készült képeslapot, fellépett a hely Vadhajtás néptánccsoport. A falunapon lovasbemutató és más rendezvények is voltak. /Ferencz Laura Kinga, Gyimesfelsőlok: Jól sikerült falunapok Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. október 18.

Okt. 15-én szervezte meg Gyimesfelsőlokon a falunapot a Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület /GIM/ a Polgármesteri Hivatallal közösen. Az ünnepi szentmise után a kultúrotthonban Berszán Lajos, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum igazgatója és Ferencz Laura Kinga, a GIM elnöke köszöntőt mondott. Bemutatták a Gyimesfelsőlokról készült képeslapot, fellépett a hely Vadhajtás néptánccsoport. A falunapon lovasbemutató és más rendezvények is voltak. /Ferencz Laura Kinga, Gyimesfelsőlok: Jól sikerült falunapok Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2001. január 11.

A Romániai Magyar Dalosszövetség a téli vakációra meghirdette a magyar felekezeti iskolák növendékei népdal-zsoltár-gregorián énekversenyét. Az iskolák három csoportot küldhettek. Tizenöt iskola küldte el versenyzőit 45 diák és a velük érkezett 15 felkészítő tanár kíséretében. Sorshúzással döntötték el a következő sorrendet: székelyudvarhelyi Református Líceum, kolozsvári Unitárius Líceum, kolozsvári Református Kollégium, nagyváradi Római Katolikus Líceum, kolozsvári Római Katolikus Líceum, szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Líceum, kézdivásárhelyi Református Kollégium, nagykárolyi Római Katolikus Líceum, dévai Római Katolikus Magyarok Nagyasszonya Iskola, zajzoni Rab István Evangélikus Líceum, csíkszeredai Római Katolikus Segítő Mária Líceum, székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Líceum, székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Líceum, Gyimesfelsőloki Római Katolikus Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium. - Az első díjat a kolozsvári Református Kollégium csapata nyerte. /Guttman Mihály: Iskolák énekversenye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2001. január 20.

Jan. 19-én 50. alkalommal mutatta be pódiumjátékát Illyés Kinga. Az élet kenyere című előadás ezúttal Kecskeméten aratott osztatlan sikert. A magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet életáldozatát feldolgozó művet a művésznő a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület és a Kecskeméti Konzervatív Polgári Kör meghívására vitte a kecskeméti közönség elé. A meghívó két kecskeméti egyesület a kiadója annak a közeljövőben megjelenő dupla CD-lemeznek is, amelyen Illyés Kinga a 20. századi erdélyi költészet - általa válogatott - gyöngyszemeit mutatja be. A Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában készült, közel két és fél órányi hangfelvételen Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Szőcs Géza, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Majtényi Erik, Hervay Gizella, Markó Béla, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár versei lesznek hallgathatók. /Tóth Tamás, Kecskemét: Kecskeméten jubilált Az élet kenyere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2001. április 25.

A negyedik iskolaalapító osztály készül a szárnybontogatásra. Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban ápr. 22-én közel harminc fiatal nagykorúsítására került sor. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban jelenleg kilencvenhat diák tanul, köztük moldvai csángómagyar gyerekek is. /Gyimesfelsőloki csángó diákok közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Berszán Lajos atya, az iskola vezetője elmondta, hogy van egy testvérvárosuk, Tiszakécske, oda mentek a tanulók szakképzésre érettségi után. Az itt végzettek egyetemre, főiskolára mentek. /A gyimesfelsőloki Áprád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. Felszentelődnek magyar kultúrával, magyar érzelmekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2001. június 5.

Jún. 3-án Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke jelenlétében tették le Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A miniszter asszony, aki zarándokként részt vett a hagyományos csíksomlyói búcsún, beszédet mondott a gimnázium utolsó iskolaalapító osztályának ballagásán. A Szent Erzsébet Gimnáziumban, mely előzőleg középiskolaként, május elsejétől pedig 12 osztályos tanintézetként működik, jelenleg közel kétszáz diák tanul. Dávid Ibolya beszédében kijelentette, egy elszakított nemzetrész esetében véres valóság és komoly felelősség az a máshol közhelynek számító kijelentés, hogy fiatalokban a jövő. - A ti felelősségetek a magyar kultúra, a magyar nyelv, a család megőrzése. Az erdélyi, székely, csángó magyar fiataloknak a lámpás szerepét kell betölteniük európai uniós csatlakozásunkban - hangsúlyozta. A politikus kijelentette, az Európai Unióban újból egymásra talál az egy és oszthatatlan nemzet és nyelv, amelyeket békediktátumok határaival ideiglenesen szét lehet osztani ugyan, de amelyet a kultúra összetart. Bálint Lajos érsek letette a gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A tanintézmény épülete bentlakásként és iskolaként szolgál, azonban itt miséznek, imádkoznak és étkeznek is. Az imponáló faépítmény finanszírozására annak idején a Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége létrehozta a Sziklára Épült Ház Alapítványt. /Katolikus gimnázium Gyimesfelsőlokon. Lámpás szerepben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2001. augusztus 17.

A Moldvai Magyarság legújabb szám tartalmából: Az Európa Tanács ajánlása a csángókról; Megállapodás a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Szeret-Klézse Alapítvány, a Domokos Pál Péter Alapítvány és az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium között a közös oktatási terv kidolgozásában; Csángómagyar vagyok, magyarul beszélek (Szántó Emese); A moldvai csángómagyar falvak helyneveinek néhány településtörténeti tanulsága (Halász Péter); Külsőrekecsin bemutatása (Gazda László); A moldvai csángók származása és neve (Veress Endre); A székely tanítónő (Beke György); Moldovának árva népe VII. (Ferenczes István); Adalékok a moldvai magyar oktatás történetéhez (Sylvester Lajos); A moldvai csángók öltözete VI. (dr. Nagy Jenő); Csángó Cimbora; Kalendárium. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2001. augusztus 26.

A Gyimesfelsőlokon levő Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum Haranghy Sándor tervezte épülete az egymásra figyelés, az egy és oszthatatlan nemzetben való gondolkodás jelképévé vált. A 3000 lelkes magyarlakta katolikus községben évente több a keresztelő, mint a temetés. Berzsán Lajos atya, az igazgató arról tájékoztatott, hogy kinőtték az épületet, új épület kell, hogy még egy kilencedik osztályt indíthassanak. A tanulók helyből, a megyéből és a szomszédos megyékből érkeznek. Az épület alapkövét már elhelyezték. Gyimesbükk végén, a hajdani ezeréves határon még áll a Szent István kápolna, 1919-ig a határőrség istenháza. /Tüzes Bálint: Napszentület Erdély határán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./

2001. november 7.

A budapesti Magyar Csodaszarvas Egyesület november 2-3. között tartotta meg a Millenniumi Szabadegyetemet Gyimesfelsőlokon, a Sziklára Épített Ház épületében, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium tanulói számára. A Magyar Csodaszarvas Egyesület 1998-ban jött létre, célja a magyar szellemi értékek megőrzésének segítése. A mostani program felelevenítette a magyar történelem sorsdöntő pillanatait, és tárgyalta a határokon belül és kívül élő magyarokat érintő legfontosabb problémákat. Az első nap végén Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész előadóestjén a transzilvanizmus gyöngyszemei hangzottak el. A második napon dr. Gaudi-Nagy Tamás elnök, ügyvéd Nemzetstratégia - a magyarság megmaradása a Kárpát-medencében, különös tekintettel a státustörvényre és az európai integráció folyamatára címmel tartott előadást. /Vass Kinga-Zita, Kolozsvár: Millenniumi Szabadegyetem Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2001. november 26.

Nov. 25-én Csíkszeredán második alkalommal tartottak csángónapot. A megnyitón jelen voltak a csángók képviselői: a Csíkszeredában tanuló csángó gyerekek, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diáksága, több moldvai csángó település küldöttsége. A rendezvényt megnyitó dr. Csedő Csaba polgármester nehezményezte, hogy akik jó tanácsokkal látják el a moldvai csángó-magyarokat, azok ilyen rendezvényeken nem képviseltetik magukat. A rendezvény során megnyitották a szabófalvi népviselet bemutató kiállítást, amely a Csíkszeredában élő Csibi Ionel és Éva több éves gyűjtésének az eredménye. A kiállítás anyagáról valamint Szabófalva történelmi múltjáról Szőcs János történész a Csíki Székely Múzeum munkatárasa beszélt. /(Daczó Dénes): Második alkalommal tartottak csángónapot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2001. december 6.

Dec. 11-én Szatmárnémetiben, dec. 13-án Nagykárolyban, majd Erdődön mutatják be Illyés Kinga Széchenyi-díjas művész pódiumjátékát. Az élet kenyerének szövegét Illyés Kinga alkalmazta pódiumra, a darabot Barabás Olga rendezte, a verseket és szövegeket Killár Katalin írta, a zenét pedig Hencz József szerezte. Az előadás Árpád-házi Szent Erzsébet életének egy részét mutatja be. Illyés Kinga jótékonysági célból tartja az előadásokat, ezzel a házibetegek gondozását kívánja támogatni. /Az élet kenyere - Pódiumjáték Szent Erzsébetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

2002. június 19.

Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban immár az ötödik osztály tanulói ballagtak. Bálint Lajos érsek, aki a tavalyi ballagáson már megszentelhette az új (második) iskola alapköveit, celebrálta az ünneplés előtt tartott szentmisét. A diákokat Berszán Lajos atya a keresztény hit és a magyarság szellemében neveli. Ritka élmény volt látni, amint a diákok különböző népviseletekben szekereken és lóháton vonultak át a falun a ballagási ünneplést megelőzően. /Vass Kinga Zita, Gyimesfelsőlok: A sziklára épített ház búcsúztatott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

2002. augusztus 27.

Aug. 13. és 20. között Nagybánya lakossága ismét a város védőszentjét, Szent Istvánt ünnepelte. Az egyhetes rendezvény Kristófi János nagyváradi orgonaművész koncertjével kezdődött. Marx József (1914-1992) marosvásárhelyi fotóművész erdélyi műemléképületeket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás. Sasi Nagy Béla érem-gyűjteménye szeptember elejéig látogatható. Volt még énekverseny, egyházi könyvújdonság bemutatója, Illyés Kinga is jelen volt Az élet kenyere című, Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló pódiumműsorával. /(szika): Nagybánya. Szent István-napok, harmadszor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./

2002. szeptember 19.

Berszán Lajos atya, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Iskola igazgatója beszámolt arról, hogy a nyolc évvel ezelőtt harminc diákkal induló iskolában ezúttal közel háromszáz diák kezdte meg a tanulást. Idén közel nyolcvan csángó diák tanul itt Moldvából és a gyarapodó létszám bíztató: van értelme az eddigi munkának. A főépület mellett májusban kezdték el az új iskola építését. A tervek szerint nov. 19-ig elkészül az iskola. /(Daczó Dénes): Gyarapodó létszám az Árpád-házi Szent Erzsébet iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2002. november 15.

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap, nov. 17-én templomi gyűjtést szervez a Caritas, a katolikus egyház segélyszervezete. A gyűjtés bevételét az egyházi otthonokban nevelkedő, hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére fordítják. /Jótékonysági felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./

2003. augusztus 10.

A Maroshévízzel szomszédos Galócás kb. 3000 fős lakossága vegyes nemzetiségű és vallású. A római katolikus közösség itt kisebbségben van. Nagy eseményre készülnek, aug. 15-én templomszentelés lesz. A templom alig három év alatt készült el a hívek áldozatkészségének és a lelkes Salamon József plébános fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Támogatást kaptak egy németországi plébániától, az Illyés Közalapítványtól és a román Kultuszminisztériumtól is.A templom a Magyarok Nagyasszonya nevet fogja viselni, a templomban középen a Magyarok Nagyasszonya festmény áll, körülvéve a közösség példaképeivel: Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Pongrácz István, Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattman László, Isten szolgája Márton Áron püspök és Petrás Incze János szerzetes. A festményeket a plébános elképzelése szerint Baróti Ádám szászrégeni művész készítette el. Az előző napon, aug. 14-én emlékműavatás is lesz. Az elmúlt rendszer két áldozatának tiszteletére állítanak emlékművet a galócásiak: Ábrahám Árpád volt gyergyóhodosi és galócási plébánosnak, akit 1958-ban a Szoboszlay-per vádlottjaként végeztek ki a zsilávai börtönben, és Lőrinc János Rajmond galócási ifjúnak, aki katonai szolgálata alatt az 1989-es események áldozata lett. /Portik M. Erika: Templomszentelés Galócáson. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./

2003. szeptember 7.

Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./

2003. november 12.

Nov. 11-én Gyimesfelsőlokra látogatott Pomogáts Béla, találkozott az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diákjaival és tanáraival. A csíkszeredai Pallas-Akadémia és a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó meghívására itt tartózkodó író, irodalomtörténész a most megjelent Kulcsok Erdélyhez című könyvének kapcsán Erdélyhez való kötődéséről beszélt.- Az 1919 utáni sajátos erdélyi magyar identitás a középkori autonóm erdélyi hagyományokra épült - mondta. Az erdélyi magyar irodalom ma is birtokosa és örököse ennek a hagyománynak. A mai magyar kultúra pedig akkor teljes, ha az erdélyi hagyományokat, kultúrát befogadja - fejtette ki Pomogáts Béla. /Takács Éva: Pomogáts Béla Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

2003. november 27.

Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium célja, hogy továbbtanulási lehetőséghez juttassa a gyimesi fiatalokat és hozzájáruljon a saját csángó értelmiségiek kineveléséhez. Az induló középiskolában kezdetben nem volt elegendő szakképzett pedagógus. Kitartó munkával a gyimesfelsőloki középiskola fokozatosan felnő a korigények szintjére. A tanulási feltételeket tekintve, máris megelőzte legtöbb iskolát, gazdagodik felszereltsége. Csángó és székely népviseletbe öltöztek a tanulók a Szent Erzsébet-ünnepségen. /Borbély László: Iskola a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

2004. május 29.

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte máj. 28-án gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Az 1994–95-ös tanévben egy osztállyal indult intézményben ma már 54 óvodás, 68 elemista, 83 V–VIII. osztályos és 153 gimnazista tanul. Az idei végzős (VIII. és XII.) osztályok az utolsók, amelyek nem párhuzamos osztályok, jövő tanévtől minden évfolyamon két-két osztály indul. /Tízéves a gyimesfelsőloki katolikus gimnázium. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

2004. június 4.

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium. A helyi katolikus plébános, Berszán Lajos vetette fel egy középiskola létesítésének gondolatát a völgy lakói, illetve a moldvai csángó-magyarok számára. Segítséget kapott: a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezésére közösségi ház épült Sziklára épített ház néven. Alapkövét 1993 májusában tették le, egy év múlva már állt az épület. Közösségi házként azonban többnyire nyáron szolgál az épület, hasznosítási módot kellett találni, így született meg a középfokú oktatási intézmény létesítésének gondolata. Egy évvel később egy IX. osztállyal megindult az új gimnázium, azóta évente bővült az osztályok száma. Ma már óvoda, elemi és általános iskolai tagozat működik az intézményben. A tizedik tanév végén az óvodások száma 54, az elemistáké 68, az V-VIII. osztályosoké 83, a gimnazistáké pedig 153. A ház szűknek bizonyult az intézmény céljaira. Magyarországi közalapítványok, a Mocsáry, az Illyés, az Apáczai Közalapítvány, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével új iskolaépületet emeltek. Gyimesfelsőlokon a ballagás az egész közösség ünnepévé vált. Egyedivé teszi a ballagást az is, hogy az igazgató minden végzős számára beszerzi az adakozó kedvű emberek jóvoltából az egy rend ruhára való szövetet. Teszi ezt annak emlékére, hogy a legendás hírű erdélyi püspök, Márton Áron is a végzős papnövendékeknek egy-egy reverendával kedveskedett. /Tízéves fennállását ünnepli a gyimesfelsőloki katolikus gimnázium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2004. június 20.

Tíz évvel ezelőtt, 1994-ben nyílt meg a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum. A lelkes kezdeményező, Berszán Lajos kanonok – akkor plébános – erőfeszítésének és szervezőkészségének köszönhetően a faluban építettek egy házat, ahol elfért négy osztály, harminc diákkal. Szükség volt azonban önálló iskolaépületre. A debreceni értelmiségiek egy csoportja által e célból működtetett Sziklára Épített Ház Alapítvány segítségével építkezésbe kezdtek, ami éppen akkor fejeződött be, amikor az első osztály eljutott az érettségiig. Egyre többen jelentkeztek a moldvai csángó fiatalok közül is, hogy magyarul tanulhassanak. Mára számuk meghaladja a hatvanat. A növekvő létszám szükségessé tette egy új épület emelését. Ehhez 2002-ben fogott hozzá Berszán Lajos igazgató Magyarország kormányának támogatásával. Ma már tizenkét tanteremben oktat a lelkes, fiatal tantestület. Az épület teljes befejezéséhez további támogatásra van szükség. Az iskolaalapító Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943. jan. 15./ életművéért jún. 26-án Magyar Örökség-díjban részesítik Budapesten. Az ünnepségen bemutatkozik a gyimesfelsőloki iskolakomplexum énekkara is. /Fodor György: Jubilál a gyimesfelsőloki katolikus iskolakomplexum. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

2004. július 1.

A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága 35. alkalommal hozta meg döntését. A grémium Magyar Örökség-díjjal ismerte el Berszán Lajos atya, a tíz esztendeje alapított székelyföldi gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatójának iskolateremtő tevékenységét, Wigner Jenő (1902–1995) budapesti születésű Nobel-díjas tudós elméleti fizikai munkásságát, Huszár Lajos (1906–1987) numizmatika terén kifejtetett tudományteremtő munkásságát, Örkény István (1912–1979) írói életművét, a pécsi Zsolnay-gyár majolika művészetét és a százéves Lutheránia Énekkart. /Magyar Örökség – 35. díjkiosztó ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 3.

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2004. november 3.

György Gyöngyvér másodéves hallgató a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolán. Középiskolai tanulmányait Gyimesfelsőlokon végezte az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázumban. A csángó népdalokkal számos népdaléneklő versenyen szerepelt. A Szatmáron megrendezett Hajnal akar lenni című versenyen idén harmadszor szerepelt igen szép eredménnyel. /(m.r.): Csángó népdalok tiszta forrásból. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./


lapozás: 1-30 | 31-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998