udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Arvacska Neptancegyuttes

2005. április 18.

Április 16-án Temesváron megtöltötte a közönség a Román Opera nézőterét a Bánsági Magyar Napok alkalmával a Hagyománykeresőben című folklórműsor előadásán. “A népi kultúra csodálatos kincseinek újra megtalálásában szegedi táncoktatók: Nagy Albert és Gombos András segítették a régió ősei hagyományait kereső magyar közösségeit” – fejtette ki Szász Enikő, a rendezvénysorozat főszervezője. A műsorban hét táncegyüttes, kétszáz gyermek és fiatal népviseletben a magyar nyelvterület jellegzetes táncaival szórakoztatta a közönséget. A műsort a legfiatalabbak, a Kisbokréta (temesvári Bartók Béla Líceum) és a Pántlika (1-es számú Általános Iskola) összevont tánccsoportja nyitotta meg. Őket követte a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a dettai Búzavirág, végvári Csűrdöngölő, a Bartók Líceum Bokréta csoportja, a pusztakeresztúri Árvácska és a Vajdaságból érkezett székelykeveiek tánccsoportja. A Bánsági Magyar Napok népszerű rendezvénye a fellépő együttesek össztáncával zárult. /Szekernyés Irén: X. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2005. július 25.

A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2005. december 25.

Nemeskürty István budapesti író-történész, Léstyán Ferenc gyulafehérvári vikárius, Makovecz Imre budapesti műépítész, Kasza József szabadkai politikus, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf galántai népművelő és Perka Mihály szabófalvi történész-néprajzkutató tanár a Julianus-díj idei kitüntetettjei. A magyarságtudat fejlesztéséért és ápolásáért kifejtett tevékenységükért jutalmazta őket a magyarok őshazáját elsőként felkutató barát nevét viselő csíkszeredai alapítvány. A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért 1993 óta összesen hetvennégyen érdemelték ki az elismerést. Az idei díjátadási ünnepségre december 10-én a csíksomlyói kegytemplomban került sor. Bevezetőként az Árvácska együttes karácsonyi előadását tekinthették meg a jelenlévők. Ezt követően Boros Károly főesperes, csíktaplocai plébános és Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondta el ünnepi gondolatait. Beder Tibor tanár, a Julianus Alapítvány elnöke szólt azokról a személyiségekről, akik az anyanyelv őrzéséért és megmaradásunkért többletmunkát vállalnak itthon, a történelmi Magyarország területén, a Kárpát-medencében, vagy éppen a nagyvilág távoli pontjain. „Valóságos mozgalommá nőtte ki magát a másság védelme. Ebben az esetben a magyar nyelv és kultúra védelme nem ismer határokat. Egyformán fontos ez az erdélyi és a belgiumi, a felvidéki és a délvidéki, a magyarországi és az amerikai magyarnak. A magyar nyelv és kultúra nemcsak magyar, hanem európai érték is egyben, mint minden más nyelv és kultúra Európában. Ennélfogva nincs semmi különös abban, hogy ennek védelmét egy román, egy holland vagy éppen egy török ember is feladatának tekinti” – mondotta ünnepi beszédében az alapítvány elnöke, majd hozzátette: „Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a magyar határokon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több mint négymillió, ma már alig több mint két és fél millió magyar ember sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása. Nem egymást kell szidnunk mi, magyarok, határon innen és túl, és nem egymást kell kiközösítenünk, hanem az olyan politikusokat, akik tétlenül nézik beolvasztásunkat és a magyart a magyar ellen uszítják. Magyar nép csak egy van, és a székely népből sincs kétféle. Csak politikusokból van többféle. A szülőföld, amit mi magyar nyelvnek nevezünk, ma végső menedéke minden magyarnak. Mert más nemzetekkel ellentétben a magyarság azonos anyanyelvével!” – hangsúlyozta Beder Tibor. Végül a szentegyházi 150 tagú Gyermekfilharmónia karácsonyi előadása köszöntötte a kitüntetetteket. /Csúcs Mária: A nemzet szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 25./

2006. szeptember 25.

Jubileumi ünnepséget ült szeptember 24-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház és a zsögödfürdői Caritábor, 25-én pedig a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon. A Gyulafehérvári Caritas-szervezet e három intézménye fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte. A Gyulafehérvári Caritas munkatársai és partnerei, római katolikus egyházi és világi személyek adtak hálát az intézmények eltelt tízesztendős múltjáért. A szellemi munka otthonaként 1990-ben létrejött Jakab Antal Tanulmányi Ház születésnapi ünnepségén Vencser László professzor, akkori Caritas-igazgató, ma a linzi egyházmegye Idegennyelvű Lelkészségek Szakosztályának vezetője beteljesült víziónak nevezte a tanulmányi ház születését. A baráti hangulatú ünnepségen a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes néptáncosai biztosították az ünnepi műsort, a zsögödfürdői Caritáborban pedig az Árvácska együttes csángó és gyerekdalokból összeállított műsora szórakoztatta a jelenlévőket. Csató Miklós, a Caritábor intézményvezetője a játszótér felújítását és még több gyermektábor megvalósítását tűzte ki célul ünnepi beszédében. /Antal Ildikó: Ünneplőben a Caritas intézményei. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2008. december 22.

A Maros Művészegyüttes, az EMKE Maros megyei szervezete és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezte december 20-án a Gyöngykoszorúk gyöngye néptánctalálkozót és a Szombat este nem jó citerázni… elnevezésű, közös citerásműsort Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes székházában. Az év művelődési mérlegét dr. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök és Barabási Attila-Csaba, az együttes aligazgatója vonták meg. Az előcsarnokban régi hangszereket tekinthetett meg a közel félezernyi résztvevő, a táncosok és nézősereg. Kilyén Ilka EMKE-vezető, színművésznő mély átérzéssel adta elő Kányádi Sándor Fekete-piros című költeményét. Több együttes fellépett, a marosvásárhelyi Napsugár, a marosludasi Hajdina, a kibédi Madaras Gábor néptánccsoport, a holtmarosi együttes, a marosfelfalui Bíborka, a jeddi Benedek Elek iskola táncosai, a dicsőszentmártoni Kökényes, a segesvári Kikerics, a backamadarasi Kincses, az erdőcsinádi Árvácska, a vásárhelyi 10-es iskola csoportja, a mezőpaniti Kádár Márton iskola gyermekjátékköre és Muskátli tánccsoportja, a vajdaszentiványiak hagyományőrző együttese, a sámsondiak citerás és népdaléneklő csoportja. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorúk gyöngye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998