udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Eszak-Erdelyi Holokauszt Emlekmuzeum (Szilagysomlyo)

2005. június 2.

Mint Erdély más városaiban annyi más értékes épületre, a kommunista párt Szatmárnémetiben levő vendégházára a rendszerváltás után a Vatra Romaneasca tette rá kezét. Vasile Mois szenátor később a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének székhelyét is ide telepítette, de a sokszobás villát így sem sikerült belakniuk. Újabb két szervezetet hoztak ide, legalábbis a villa homlokzatára kifüggesztett hatalmas táblák szerint. Az egyik a Bécsi Diktátum által Elűzött Románok Szatmár Megyei Szervezete, a másik az Észak-Erdélyi Holokauszt, 1940–1945 Egyesület. Az év elején (kormányrendeletre) megalakult a Megyei Kulturális Hagyományőrző és Támogató Központ, a megyei tanács úgy döntött, hogy ezt a villát rendelkezésükre bocsátja, meghagyva a Vatrának egy 32 négyzetméteres irodát és az alagsori vendéglőt. Ez testületi döntés volt, az érintettek mégis Szabó István megyei elnököt és az RMDSZ-t okolják a kilakoltatásért, románellenességet emlegetve. Egy volt nomenklaturista, a kommunista párt megyei bizottságának volt titkára, nyílt levelet intézett Szabó Istvánnak, a megyei tanács elnökének és az RMDSZ-nek. Ebben dr. Ioan Corneanu sztálinistának, nacionalista méregkeverőnek, antiszemitának nevezte a címzetteket, mert kiűztek a villából egy zsidó szervezetet. Azonban Décsei Miklós, a szatmári zsidó hitközség vezetője leszögezte, hogy az említett Holokauszt Egyesület nem az övék, s nem vállalnak vele közösséget, mivel azt pártalapon hozták létre. A nyílt levél az 1940-es bécsi döntés „román elűzéseihez” hasonlította a kilakoltatást, valójában az egykori pártvillába a románok helyett nem magyar, hanem egy másik román szervezet költözött. A nyílt levél írója végül a magyarokat és származékait is elátkozta, és ennek helyet adott az Informatia Zilei című lap. A megyei tanács rendes ülésén kiállt a döntés mellett, hiába fellebbezett a Vatra, a román többségű tanács megvédte magyar elnökét. /(Sike Lajos): Kommunista- nagy-romániás támadás. A román többségű megyei tanács megvédte elnökét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2005. szeptember 12.

Szeptember 11-én Szilágysomlyón felavatták az ország harmadik Holocaust Múzeumát. A nemzetközi rendezvényen nem csupán az izraelita közösségek szervezetei vettek részt: az ünnepélyes megnyitón képviseltette magát a nagyvilágban szétszórt, illetve hazai zsidó szervezetek mellett Izrael kormánya és nagykövetsége, az Egyesült Államok külképviselete és Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. A megnyitót magyarul, románul és angolul Hecht Sándor Szilágynagyfaluból elszármazott, jelenleg New Yorkban élő üzletember tartotta. Az emlékezők felhívták a figyelmet Románia keleti és déli tartományaiból a Dnyeszteren túli területekre deportált zsidók sorsára is. /Józsa László: Holocaust Múzeumot avattak Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2006. július 31.

A holokauszt emlékezete címmel szervezett a hét végén diákvetélkedőt az oktatási tárca. Az ország valamennyi megyéjéből Szilágysomlyón összesereglett középiskolás résztvevőnek elméleti és gyakorlati jellegű megmérettetésen kellett tudását az európai holokausztról bizonyítania. A felkészülés során a diákok tájékozódhattak arról is, hogy a holokauszt milyen méreteket öltött Romániában. A verseny alkalmából felavatták a szilágysomlyói Észak-erdélyi Holokauszt Emlékmúzeumot is. Ennek az intézménynek a településen lévő zsinagóga ad otthont. 1941–1943-ban az Észak-Erdély nélküli Romániában több százezer zsidó lelte halálát. A romániai holokausztot vizsgáló Wiesel-bizottság jelentése szerint az áldozatok száma 280 és 380 ezer között mozgott. Az 1940–1944 között Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélyből a magyar és a német hatóságok 1944 tavaszán csaknem 150 ezer zsidót deportáltak a németországi haláltáborokba, akik közül 125–130 ezret elpusztítottak. /Diákvetélkedő a holokausztról Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2008. február 9.

Szilágysomlyón van Észak-Erdély egyetlen Holokauszt Emlékmúzeuma. Az egykori zsinagóga épületében működő, 2005. szeptember 11-én megnyitott kiállítás a Szilágyságból elhurcolt, koncentrációs táborokban elpusztított zsidóknak állít emléket. A múzeumban az aprócska televíziók képernyőin túlélők mesélik emlékeiket. Képek százai, korabeli újságok fénymásolatai láthatók a falakon. Szilágysomlyón a zsinagógában híres főrabbik és tudósok teljesítettek szolgálatot. 1944. május 3-án kezdődött a somlyói zsidóság gettóba hurcolása: a város mintegy 2000 zsidó lakosát elvitték. Az elhurcoltak 80 százaléka elpusztult, a túlélők közül pedig sokan nem tértek vissza Szilágyságba. /Sándor Boglárka Ágnes: Szilágysomlyó – Látogatás Észak-Erdély egyetlen Holokauszt Emlékmúzeumában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998