udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Uj Kelet (Gyergyoszentmiklos)

1999. március 5.

Megjelent a Gyergyói Gamma Hír /Gyergyószentmiklós/ hetilap utóda, az Új Kelet első száma. A vezércikkben Lukács János arról tájékoztatott, hogy a kiadvány Felcsík falvaiban is kapható lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1999. március 30.

A Gyergyói-medence RMDSZ szervezetei is megtartották tisztújító közgyűlésüket. A szavazás eredményeként Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, az SZKT elnöke lett az RMDSZ Gyergyó területi elnöke. /Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./

1999. március 30.

Gyergyóremetén Czirják Edit /Gyergyószentmiklós/ bemutatta És akkor váratlanul megszólalt az Isten című verseskötetét. /Hírek Remetéről. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./

1999. április 16.

Gyergyószentmiklóson a helyi Új Kelet hetilap szervezésében első találkozóját tartotta a gyergyói sajtóklub. A beszélgetés témája a helyi sajtó szerepvállalása volt a helyi közösség életében, meghívottja pedig Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE szociális bizottságának elnöke, ő vezette le a beszélgetést. A találkozón részt vettek az Új Kelet, a Gyergyói Kisújság, a Syn TV, a Hargita Népe és az RMSZ munkatársai. Az eredményes rendezvény végén Karácsonyi Zsigmond bemutatta a MÚRE évkönyvét, és elmondta, hogy 20 taggal helyi közösségek újságírói is fiókegyesületet alakíthatnak. A tervek szerint a sajtóklubot havonta megszervezik ezután is. /A helyi sajtó szerepvállalásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1999. május 4.

Kijevben nemrég a román és ukrán aláírta az előegyezményt, amely utat nyit Csernovicban a multikulturális egyetem beindításának. A tervek szerint a létesülő egyetem tannyelve román, ukrán, német és héber lesz. Az anyagi támogatás Romániából, Németországból, a Moldvai Köztársaságból és Ukrajnából érkezne. Andrei Marga szerint ősztől beindítható az új egyetem. Ugyanakkor ellenzéki /Iliescu-párti/ szenátorok olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely megtiltaná etnikai jellegű felsőoktatási intézmények létesítését Romániában. /Bukarest két mércéje az oktatásban. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./

1999. május 4.

Idén április 30-án és május elsején rendezte meg Gyergyóremetén a hagyományos Cseres Tibor Napokat az íróról elnevezett közművelődési egyesület és a Fráter György Általános Iskola. A rendezvényen, az előző évekhez hasonlóan, községi szintű szavalóversennyel ünnepeltek a diákok. Megkoszorúzták a Cseres Tibor emlékművet, emlékezve a falu nagy szülöttére, majd Kozma Mária csíkszeredai írónővel találkoztak, aki a közelmúltban megjelent Asszonyfa című kötetét mutatta be az egybegyűlteknek. /Cseres Napok. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./

1999. május 11.

Gyergyószentmiklóson tartották meg a vándor-gyerekkórusok találkozóját. Domokos Pál Péter indította el 1935-ben a gyerekkórusok találkozóját, ez azonban a háború után megszűnt. Az 1989-es változás után Páll Ibolya zenetanárnő indította el újra a mozgalmat. A mostani találkozón 14 kórus vett részt. A vándorzászlót a borszéki kórus nyerte el, jövőre ők lesznek a házigazdák. /Török Magdi: Borszékre került a vándorzászló. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 11./

1999. május 18.

Az Új Kelet szerkesztősége könyvgyűjtő akciót indít, hogy Salamás iskoláját magyar könyvekkel lássák el. /Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 18./

1999. június 1.

Február elején Csicsó Antal, Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy heteken belül egy magyar tannyelvű osztályt indítanak Klézsén. A csíksomlyói búcsún jelen levő Csicsó Antal elmondta, hogy sajnos mégsem indult magyar osztály, esetleg az 1999-2000-es tanévben kerül rá sor. A többszöri ígéretek és azok rendszeres megszegése azonban elcsüggeszti az érdekelteket. /Csángó csalódások. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 1./

1999. június 15.

Első kötete jelent meg a 29 éves, Gyergyószentmiklóson élő Ferenczi Attilának. A látszat határán avagy a megközelíthetőn túl című verseskötet szerzője magyar irodalmat és hittant tanít Gyergyószárhegyen és Halaságban. /Péter Csaba: Világlátás ferencziattilásan. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 15./

1999. november 3.

Nov. 4-én jelent meg először a Szabadság Műsorhét nevű tévé- és rádióműsor-melléklete, melyet úgy reklámoznak, hogy Erdély, sőt Románia legnagyobb példányszámban megjelenő magyar nyelvű sajtókiadványa, mert egyszerre öt lap - a Szabadság, a Bihari Napló, a Háromszék, a Brassói Lapok és az Új Kelet - közös melléklete. Összesen 60 600 példányban jelenik meg hetente egyszer Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig jóformán egész Erdélyben. /Legnagyobb példányszámban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1999. november 30.

Nov. 27-én a Román Példányszám-auditáló Iroda kiállította a Bihari Naplónak azt a bizonylatot, amely a hivatalosan nyomtatott és eladott példányszámát igazolja. A nagyváradi napilap a harmadik helyen áll a országban megjelenő ama megyei napilapok között, amelyek a hitelesíttették példányszámunkat. A napi átlagosan eladott 16.653 példánynál csak a craiovai Gazeta de Sud és az aradi Adevarul de Arad tud többet igazolni. A Bihari Napló mellékleteként kiadott ingyenes hetilap, a Műsorhét példányszáma 1999 első félévében átlagosan 26.280, és 24.412 példányban kelt el hetente. Ez a műsormelléklet jelenleg Románia legnagyobb példányszámú magyar sajtóterméke: hetente 62 ezer példányban nyomtatják ki a nagyváradi Dialog nyomdában, s a Bihari Napló olvasói mellett a kolozsvári Szabadság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a Brassói Lapok, valamint a Gyergyószentmiklóson megjelenő Új Kelet olvasói is megkapják. /A legnagyobb példányszám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./

2000. június 24.

Gyergyószentmiklóson csak jún. 18-án dőlt el, hogy Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje lesz a polgármester. Pál Árpád az első fordulóban 8 %-kal kevesebbet kapott, mint riválisa, a másodikban pedig csaknem 20 %-kal többet. Ehhez hozzájárult az RMDSZ fokozott kampánya és az őt támogató 260 aláírás is az Új Keletben, amelynek java részét iskolaigazgatók, orvosok, tanárok, mérnökök, ismert emberek jegyezték. A lakosság többsége belátta: egy 21 000 lakosú város polgármesterének rendelkeznie kell bizonyos fokú műveltséggel is. Papp József kijelentette, hogy Jókai a kedvenc költője, beszédébe román kifejezéseket kevert. /Gál Éva Emese: Választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. november 11.

A közelmúltban megszólalt Gyergyószentmiklóson az első helyi rádióadó. Hodgyai Géza, a rádiót működtető Kabelkon Kft. igazgatója elmondta, hogy régi tervük egy helyi rádióadó beindítása, de a licenc megszerzése nem egyszerű. Megszerzik azt is, hiszen az Új Kelet hetilapot is ők tartják fenn. Kezdetben 7-8 órás helyi műsor tervével indultak, s most már 24 óra lehetséges. Átvették a helyi készítésű műsorokat, amelyekből minél többet akarnak a térség nyelvén közvetíteni. Hodgyai Géza az egész csapat igazgatója, de a rádiónál és az újságnál ezt a feladatot a felesége, Hodgyai Edit látja el. Az Új Kelet főszerkesztője, Péter Csaba is szerepet kap a rádiónál. Már most is nagy a rádió hallgatottsága. - A helyi készítésű műsorokról Hodgyai Edit tájékoztatott. A reggeli műsor fél héttől tízig tart, híreket, érdekességeket, időjárás-jelentést tartalmaz. Elindítják a helyi dolgokkal foglalkozó délutáni műsort, és az esti műsort. Az egész Gyergyói-medencéhez szólnak. /Gál Éva Emese: Az első gyergyószentmiklósi rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2001. június 28.

Idén is tart felvételit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Újságíró Tanszékének magyar tagozata. Harminc helyre várnak jelentkezőket /15 ingyenes és 15 fizetéses hely/, a négyéves képzés médiakutatói, sajtószóvivői, politikai elemzői állásra is képesítést ad. /Egyetemre felvételizők figyelmébe! = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 28./

2001. június 28.

Egy végzett hallgató számolt be tapasztalatairól. 1998-ban felvételizett a gyergyószentmiklósi Idegenforgalmi Főiskola turizmus szakára. Gyergyószentmiklóson azt mondták, hogy földrajzból román nyelven kell felvételizni, Kolozsváron viszont azt, hogy lehet magyarul is. Ez megmaradt három éven keresztül: amit Kolozsvár állított, annak általában az ellenkezőjét állították Gyergyószentmiklóson. A Kolozsvárról ingázó tanárok sok esetben két nap alatt adták le egy félév anyagát. A cikkíró magyar tagozatra járt, de alig volt tanár, aki magyarul adta volna le az anyagot. Sok szabálytalanság, mulasztás történt a főiskolán. /Gáll Endre (félig-meddig) végzett hallgató: A gyergyószentmiklósi főiskoláról... = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 28./

2003. április 14.

A Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete elbírálta a beérkezett 182 pályázatot, ebből az alábbi 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét: A HÉT, A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, Ady Endre Sajtókollégium, Arany Koszorú, Armenia - magyarörmény szemle, Az Út, BeMonDó, Besztercei Híradó, Bioterra, Brassói Lapok, Bukaresti Magyar Közlöny, Cimbora, Cipó Diáklap, Cserevirág, Csernátoni füzetek, Csigalépcső, Csíkvidéki Ifjúsági Tudósító, Csillagszem , Dalbimbó, Diákabrak, Ébresztő, Egyházi Tudósító, Eklézsia, Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, Erdővidék - Regionális hetilap, Erdővidéki Lapok, Érted Szól , Felsőbányai Hírlap, Filmtett, FIRKA - Fizika, Informatika, Kémia Alapok, Frissen Festve, Gátaljai Helyzetkép, Géniusz, Güzü, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Háromszék Roma Szombat c. melléklete, Helikon, Hepehupa - Szilágysági művelődési folyóirat, Hétfalu, Hifa-Ro Info, Hírhordó, Hírlap - A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség információs lapja, Hunyad Megyei Hírmondó , Ifirka, Irodalmi Jelen, Iskolaudvar , Kalotaszeg - kulturális közéleti napilap, KEDD - ifjúsági lap, Kellék - filozófiai folyóirat, Keresztény Szó, Keresztmetszet, Kis Küküllő, Korunk, Közbirtokossági Hírvivő, Közgazdász Fórum, Közmag (Közgazdasági Diáklap), Kraszna melléklet 2003, Kraszna Újság, Kulturális Figyelő L.K.K.T., Látó, Levél, Lugosi Hírmondó, Magropress, Magyar Kisebbség, Matlap, MI, Moldvai Magyarság, Mondd, Miért, Múzeumi Füzetek, Múzsa, Műszaki Szemle, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben és Vidéke, Napsugár - gyermekirodalmi lap, Nyelvvédő, Orvostudományi Értesítő, Osteo Info, Perspektíva, PONT.lap - pályázatfigyelő, Pulzus, Református Család, Református Szemle, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Szó, Rügyek - Muguri (Kraszna), Studia Universitatis Babes-Bolyai, Symbolon, Szabadság, Szászrégen Vidéke, Szebeni Újság, Széhelyhídi Figyelő, Székely Hírmondó, Székelyföld, Szempont, Szevasz Szavisz, Szigeti Turmix, Szilágyság, Szivárvány, Szövétnek - Aradi kulturális szemle, Tábortűz, Tálentum, Tasnádi Tükör, Transindex - a napos oldal, Új Kelet, Unitárius Közlöny, Üzenet, Várad - Irodalom, művészet, társadalom, WEB - Szociológiai folyóirat, Zarnádi Zarándok. /Ülésezett a Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2003. szeptember 2.

A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2003. november 22.

Az Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ nov. 13-i számában a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal munkaközössége aláírásával nyilatkozat jelent meg, amely elmarasztalta dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt "jelentgetései" miatt, melyek, "gátolják" a térség fejlődését, s több milliárd lejjel károsították meg a kis- és középvállalkozásokat. A háttérben a november eleji bizottsági kivizsgálások állnak, melyek számos törvénytelenségre vetettek fényt. Az esetről dr. Garda Dezső kifejtette: Rendhagyónak számít az Új Keletben megjelent nyilatkozat. Eddig még nem fordult elő, hogy egy parlamenti képviselőt azért vádoljanak, mert teljesíti kötelességét. Dr. Garda Dezső a korrupciót kivizsgáló bizottság tagja, ezért támadják. A képviselő hangsúlyozta, hogy a hatalmas erdőirtások a Gyergyói-medencében ökológiai katasztrófával fenyegetnek, megváltozhat a vízhozam, éghajlat, környezet, így a térség alkalmatlanná válhat az otthon megtartására. 1997 óta próbálja visszafogni a törvénytelen erdőirtásokat. Akkoriban Hargita és Kovászna megyékből regáti vállalkozók hordták szinte számlatömbök nélkül a fát. Maga az erdészet létrehozott egy céget, az S.C. Compos Exim Rt-t, amelyben bekapcsolódtak a gyergyóalfalvi, remetei, szárhegyi és csomafalvi közbirtoksosságok vezetői. Céljuk az volt, hogy kiszorítsák a helyi vállalkozókat a fakitermelés piacáról, monopolhelyzetet teremtsenek. Ezt bizonyítják a pénzügyőrség és környezetvédelmi gárda által kivizsgált árverések. Az erdőirtás egyik legkézenfekvőbb példája a szárhegyi alsó erdő, ahol a védősávot annyira meggyérítették, hogy elég volt egy közepes erősségű légvonat a széldöntéshez. Az alsó erdőben csak tisztító vágásokat lett volna szabad végrehajtani. A kitermelés viszont jóval meghaladta a vágási lehetőségeket: az erdészeti felügyelőség jelentése szerint 10 000 köbméter fát loptak el. Mindez súlyosan érinti Gyergyószárhegy lakosságát. /Gál Éva Emese: A lopás megszüntetése teszi lehetővé térségünk reális fejlődését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2003. december 15.

Továbbra sem maradnak meg sértetlenül a kétnyelvű helységnévtáblák Maroshévízen, olvasható a legfrissebb Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ hetilapban. A magyar feliratot egy közelben lakó nacionalista festette le. - A rendőrség és a polgármesteri hivatal miért nem intézkedik, hogy elfogja a tettest?- tette fel a kérdést a cikkíró. /A tettes a közelben lakik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2004. január 13.

Maroshévízen fogyatkozik a magyarság, írta Czirják Károly a gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilapban. Míg 60 évvel ezelőtt a lakosság 35%-a volt magyar, ez az arány 1992-ben 29%, 2002-re pedig 25%-ra csökkent. 2003-ban a római katolikus és református egyházak összesen 30 gyermeket kereszteltek meg, 13 házasságkötést és 51 temetést jegyeztek. /Fogy a magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2004. február 6.

A napokban a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet két alelnöke, György Sándor politikai alelnök és Bereczky Szilárd ifjúsági alelnök benyújtották lemondásukat az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Lemondásukat azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a jelenlegi elnök vezetési módszereivel, aki mindenről egyedül dönt, megválasztása óta még egyszer sem hívott össze elnökségi ülést, s a március 28-i RMDSZ előválasztás dátumáról sem tájékoztatta az elnökséget és a választmányt. „Lemondásunkkal tiltakozunk a dr. Garda Dezső parlamenti képviselő úr ellen indított lejáratási kampánysorozat ellen (Új Kelet, Fény Televízió) – nyilatkozták –, amelyből világosan látszik, hogy a helyi, de főleg a területi RMDSZ vezetőségének hallgatólagos beleegyezésével, sőt, támogatásával történik. Megkérdőjelezni a képviselő úr magyarság iránti érzelmeit? Ez felháborító! Mit tett a képviselő úr a székelyföldiekért? Szeretnénk, ha minden jelenlegi RMDSZ-tisztségviselő annyit tenne mint ő!" György Sándor a 90-es években városi elnökségi tisztséget is ellátott, s egykori állomásfőnökként a nevéhez fűződik az első magyar helységnévtábla kitétele az országban. /(Gál Éva Emese): Lemondott két RMDSZ-es alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2004. február 20.

Néhány napja megjelent az újabb gyergyószentmiklósi helyi tévéadó, az Objektív tévéstúdió. Nem rögzítették szerződésben a használandó csatornát, a műsor most a 40-es csatornán fogható, de Gyergyószentmiklóson a lakosok 20–25 százalékának van korszerűbb készüléke. Ennek következtében az idősek és a kevésbé tehetősek nem követhetik az Objektív adásait. Egyenlő esélyt kellene biztosítani mind a Fény tévéstúdiónak mind az Objektív tévének. Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének egyik alelnöke, Hodgyai Géza médiatulajdonos (a Fény tévét, az Új Kelet hetilapot és két helyi rádióadót is működtet) bizonyára készségesen segít majd ebben. /Bajna György: Az esélyegyenlőségért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

2004. április 7.

Dr. Kercsó Attila Gyergyószentmiklóson él, a Népújság régi munkatársa. Elmesélte, hogy a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör kéthetente ülésezik. Nagyrészt helyi vagy közeli szerzőkkel beszélgetnek. Új és főként fiatal tagokat nem sikerül toborozni. Két helyi újság is megjelenik hetente, az Új Kelet és a Gyergyói Kis Újság. Az egyik inkább az RMDSZ mellett, a másik inkább ellene van. A helyi televízió is kettéhasadt. Van egy Fény TV és egy Objektív TV. Ez a szakadás még friss, nem körvonalazódott egyik-egyik álláspontja. Dr. Kercsó Attila írt három forgatókönyvet videofilmek számára. Így elkészült a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyról egy kisfilm, a következők pedig a Gyergyóremete és Gyergyóalfalu című kazetták. Most adta le egy verseskönyv kéziratát a Pallas-Akadémiának, és egy járványtani könyvecske anyagát. Most írják a Gyergyói-medence irodalmi életének történetét – a maroshévízi Kemény János Egyesület Helytörténeti Füzetek című kiadványsorozatának következő száma erről fog szólni. Gyergyószentmiklóson létrehozták a Dr. Csiki János Egyesületet, amelynek célja a kisnyugdíjasok orvosi ellátásának megkönnyítése. /(bölöni): Csak a gödrök pártatlanok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2004. szeptember 30.

Szept. 28-án sajtótájékoztatót tartott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklóson, ismertette 1997-től kezdődő korrupcióellenes tevékenységét. A kivizsgálások során bebizonyosodott, hogy az állami erdészet egy szűk csoportjának közreműködésével zajlik Gyergyó térségében az erdőirtás, ami olyan kaotikus állapotok kialakulásához vezetett, hogy a falopások megfékezhetetlenné váltak. Ugyanezeket a törvénytelenségeket tapasztalta a pénzügyőrség és az erdőügynökség, ezért az állami erdőügynökség Ion Micu, Laczkó Terézia és Melles Előd erdészeti vezetők leváltásáról hozott határozatot. A megyei rendőrség Ion Negrusa rendőrparancsnok idején akadályozta a törvénytelenségek kivizsgálását, leváltása után az új rendőrparancsnok teljesítette kötelességét. Az esetek súlyosságát igazolja, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti ügyészség foglalkozik a bűnügyi dossziékkal, amelyekben a fővádlott Melles Előd. gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilap tavaly november óta kampánysorozatot indított Garda ellen. Hasonlóképpen járt el a helyi Fény Televízió is: őt rágalmazva próbálták menteni, tisztázni Melles Elődöt. Dr. Garda Dezső megtudta, hogy Péter Csabát, az Új Kelet főszerkesztőjét először a gyergyószentmiklósi bíróság ítélte hét hónap börtönbüntetésre minősített lopás miatt, a büntetés letöltése alól elnöki amnesztia mentette fel. Bartalis Máriát, a Fény Televízió főszerkesztőjét a Budapesti Fővárosi Bíróság 2001-ben jogerősen három év börtönre ítélte lopás, csalás, üzletszerű titkos kéjelgés elősegítése, közokirat- és magánokirat-hamisítás büntette miatt. /Gál Éva Emese: Akik besározzák a képviselőt, mert a törvényességért küzd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2005. május 17.

Garda Dezső képviselő egy esztendővel ezelőtt írt panaszlevelet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ becsületbíróságához, amelyben kérte, hogy vizsgálják ki egy helyi lap rágalmát. A gyergyószentmiklósi Új Kelet a tavalyi választások előtt majdnem minden számban a becsületébe gázolt. Az Új Kelet laptulajdonosa Hodgyai Géza. A lapban Botos László és Péter Csaba cikkeiben azt akarta bebizonyítani, hogy Garda Dezső harca az erdőmaffia és az erdőlopások ellen csak színleges, hogy ártatlan embereket támad. Garda Dezső egy esztendeje hiába várja a MÚRE válaszát. Kérdésére azt mondták, hogy küldtek választ, de azt Garda nem kapta meg. A MÚRE véleménye kimondásának halogatásával nem a törvénytisztelők pártjára állt. /Román Győző: Garda Dezső gyergyói képviselő a becsületét keresi. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

2006. július 18.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. július 19.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok élén álló személyek listáját, amely az átvilágító testület asztalára kerül. Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője a kezdeményezést „önmagában hasznosnak és erkölcsösnek” tartja. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője örvendetesnek tartotta a kezdeményezést, amit „a dőlni készülő dominósor első kövének” tart. Figyelmeztetett: lehetnek érintettek, akik megússzák a szembesülést, s félő, akadnak olyanok is, akik »kabátlopási ügybe« keverednek. Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének nincs kifogása az átvilágítás ellen. Időközben az ÚMSZ listája új nevekkel egészült ki. Felkerült rá Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, illetve Hodgyai Géza, az Új Kelet lapigazgatója. Emellett önmagát javasolta átvilágításra Boros Ernő, a Nagykároly és Vidéke főszerkesztője, valamint Krajnik-Nagy Károly, aki korábban a Brassói Lapok és az Előre szerkesztője volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke javasolta, hogy az átvilágítás érintse a jelenleg Magyarországon tevékenykedő, de Erdélyből elszármazott újságírókat is: Csáky Zoltánt, Cselényi Lászlót, Heltai Pétert és Bodor Pált. A Civic Media csupán a romániai sajtóban jelenleg dolgozó szerkesztők, publicisták átvilágítását kérheti. /Cseke Péter Tamás: Tiszta hangok II: dől a dominósor? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2006. július 25.

Garda Dezső parlamenti képviselő évek óta harcol az illegális fakitermelés, az erdőmaffia ellen. Tulajdon-visszaadással kapcsolatos ellenőrzés volt ez elmúlt héten Hargita megyében. A kivizsgálás alapját a panaszok, illetve a parlamenti vizsgálóbizottsághoz érkezett feljelentések képezték. Ezeket sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottságok nem orvosolták, de a prefektúra sem segített a tulajdonosokon, nem támogatta ügyüket. Több száz ilyen panasz gyűlt össze az elmúlt időszakban, de az ellenőrök mostani székelyföldi útjukon csak a legsúlyosabb panaszokat, visszaéléseket vizsgálták ki. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban kezdődött az ellenőrzés, a Mátis-birtoknál több súlyos visszaélést is tapasztaltak. 2000-ben a megyei földosztó bizottság negyven hektár területet juttatott vissza az örökösöknek, ezt azonban a helyi földosztó bizottság felülbírálta, és nem adta vissza a területet. Más is történt: 2004 őszén birtokba helyeztek több legelő- és kaszálótulajdonost, miközben a földosztó bizottság ilyen irányú döntése csak 2005-ben született meg, tehát a sorrendet törvénytelenül megváltoztatták. Az ilyen ügyek súlyos visszaélésnek minősülnek. Gyergyószárhegyen az emberek megkapták a tulajdonjogot, ellenben nem helyezték őket birtokba. Közben az erdőket folyamatosan lopják. A helyi földosztó bizottság nem akarta vétkességét elismerni. A gyergyószárhegyi kolostor útját mindenképpen községi úttá akarták nyilvánítani, holott az egyházi birtokon belül található. Ezen az úton hordják el az illegálisan kivágott fákat, ehhez pedig nem akarták az egyház beleegyezését kérni. Gyergyóalfaluban a helyi földosztó bizottság a közbirtokossági erdőkből mért ki jogtalanul magánembereknek. Gyergyócsomafalván a polgármester nem akarta aláírni a birtokba-helyezési papírokat, a tulajdonosok kiszolgáltatottak, nem tudnak szerződést kötni az erdészettel, az erdők pedig fogyatkoznak. Ugyancsak súlyos visszaélés, hogy az erdészeti igazgatóság nem hajlandó visszaadni az erdőtulajdonosoknak a törvény által előírt épületeket, erdészházakat. A helyzet azért súlyos, mert a tulajdonba helyezéskor az erdőmaffia törvénytelenséget követett el, hogy a jogos tulajdonosokat megfosszák az erdőrészektől. A képviselő megállapította, az illegális fakitermelés mozgatórugója a minisztérium által meghatározott kvótarendszer. Romániában nincs a szakmai szabályokat megtartó erdőgazdálkodás. Az erdészetek vezetői között sok a közönséges bűnöző. Ezeket az embereket magas szinten védik, mindenkit lepénzelnek, ők az erdőmaffia kulcsfigurái. A magánerdészetekbe jórészt azok az erdészek kerültek, akik állami fennhatóság alatt már kiirtották az erdők jelentős részét. Nem működnek ésszerűen a közbirtokossági erdők sem. Ezek vezetői gyakorta visszaélnek helyzetükkel. Nem működik a választott vezetőkkel szembeni számonkérés. Hosszabb távon a székelyföldi erdők eltűnnek, az igazságszolgáltatás, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével. A kommunizmus ötven esztendeje kiirtotta az emberekből a magántulajdon iránti felelősséget. A legtöbb erdőtulajdonos nem jár el a közgyűlésekre, nem tájékozódik, nincs alapos ellenőrzés. A tulajdonosok feje fölött egy szűk réteg dönt. Becslések szerint 1999-ig hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett a romániai erdőállományban, az utóbbi hat évben pedig további 5 milliárd eurónyi erdőnek veszett nyoma. Garda nem hiszi, hogy az európai uniós csatlakozással lényegi változás állna be. RMDSZ-politikusként Garda az egyetlen képviselő, aki folyamatosan szót emel a Székelyföld jövőjét veszélyeztető erdőirtások ellen. Legtöbbször magyar erdészeti vezetőkkel, RMDSZ-es tisztségviselőkkel, polgármesterekkel kell hadakoznia. Sok székelyföldi jelölt azért vállalja a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben, hogy az erdőkből meggazdagodhasson. Tisztségük elején a legtöbbnek nincs erdeje, későbbi vagyonnyilatkozatukban már több tíz hektár erdő szerepel. Visszatérő jelenség, hogy nem írják alá az erdők tulajdonba helyezéséről szóló döntéseket, közben az erdőket illegálisan kivágatják. Az RMDSZ felső vezetése nem akar tudomást szerezni erről a súlyos helyzetről. Kiközösítik Gardát, mert egyedül harcol az erdőmaffia ellen. Azzal vádolják, hogy RMDSZ-képviselőként RMDSZ-tagokat jelentget fel a hatóságnál. Sajtókampány indult ellene a gyergyószentmiklósi Új Kelet című újságban, illetve a helyi tévében, a Fény tévében. Ezt a médiát hivatalosan támogatja az RMDSZ Communitas Alapítványa. A törvénytelen fakitermelés miatt Székelyföld hosszabb távon halálra van ítélve. /Makkay József: Az erdőlopás Székelyföld vesztét okozza. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

2006. szeptember 12.

Szeptember 23-án tartják a végzősök záróvizsgáját, illetve az új jelentkezők felvételijét a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban. A sajtótájékoztatón bemutatták, hogy milyen tematikájú szakdolgozatokkal készülnek a végzősök a diplomaszerzésre. A legérdekesebbek a versenyhelyzetben lévő erdélyi magyar sajtóműhelyek munkáját elemzik (Bihari Napló – Reggeli Újság, Új Kelet – Gyergyói Kisújság), illetve egy meghatározott közéleti esemény mediatizálásának szakszerűségét vizsgálják. Szűcs László igazgató beszámolt arról, hogy az új tanévben kiemelt figyelemmel kezelik a műhelymunkát, a nyelvi igényességet és a rádiós-televíziós ismeretek átadását. /Tanévnyitás előtt a Sajtókollégium. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998