udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 458 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-458
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Uj Magyar Szo /UMSZ/

2005. augusztus 9.

Új Magyar Szó címmel országos közéleti és családi napilapot indít szeptember második felétől az Erdélyi Riportot is piacra dobó Scripta Kiadó. Az Ágoston Hugó, Bércesi Tünde, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István összetételű igazgatótanács (it) szerint a Romániai Magyar Szó megszűnése hiányt teremt a romániai magyar közvélemény tájékoztatásában. Az Új Magyar Szó a politika és a közélet témái mellett a tervek szerint kiemelt figyelmet szentel majd a gazdaság, a társadalom és kultúra, az ifjúság, a nők, az időskorúak sajátos problémáinak. A kiadó bukaresti és nagyváradi szerkesztőséget, valamint országos tudósítóhálózatot működtetve az új napilapot szeptember második felétől, heti hat alkalommal, 16 oldal terjedelemben jelenteti meg. /Lesz új magyar országos napilap. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ „Az Új Magyar Szó sem jogi, sem gazdasági szempontból nem lesz az RMDSZ lapja, hiszen a Scripta Kiadó tulajdona, programja és értékrendje azonban vitathatatlanul találkozik a szövetségével” – nyilatkozta Stanik István igazgatótanácsi elnök. A beindításra szánt 150 ezer eurót a Scripta részvényesi köre fedezi a Verestóy Attila által végrehajtott tőkebevonással, emellett a lap állami hirdetésekre is számít. A főszerkesztői tisztség várományosai között van Kereskényi Sándor politológus, az RMDSZ korábbi Szatmár megyei szenátora. Az Erdélyi Riport – amely év végéig párhuzamosan jelenik meg az új lappal – további sorsáról idén decemberben dönt a Scripta. /R. Sz.: Felvállalt RMDSZ-értékrend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2005. augusztus 18.

Ágoston Hugó közírót, a Scripta Kiadó igazgatótanácsának tagját kérte fel a szeptember második felétől induló Új Magyar Szó főszerkesztői tisztségére Stanik István, a testület elnöke. Ágoston Hugó egyelőre gondolkodási időt kért. Több mint bizonyos azonban, hogy elvállalja a tisztséget – szögezte le. A szerkesztőség nagy része Bukarestben dolgozik majd. /R. P. E.: Új Szó: Ágoston Hugó lesz a főszerkesztő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2005. szeptember 29.

Szeptember 30-án megjelenik országos napilapként az Új Magyar Szó első száma. Az új lapban a közéleti tömb tartalmazza a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális információkat, tudósításokat, kommentárokat, a második tömb egyszerre több réteget szólít meg, de alapvetően a családot, a háziasszonyokat, a falvak lakóit, a különböző korosztályokat: lesz olvasói fórumoldal, gyerekoldal, ifjúsági oldal, nyugdíjasoldal, lesznek egészségről, természetről, lakásberendezésről szóló oldalak, és nem utolsósorban a szórakozást garantáló rész. Mindez 16 oldalon hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, s 32 oldalon pénteken. A régi előfizetők megkapják a lapot, sőt, mindazok, akik előfizetnek a jövő évre, az idén szintén ingyen kapják. A lap ára 0,95 lej. Vezérigazgató: Stanik István, főszerkesztő: Ágoston Hugó, vezető szerkesztők: Bércesi Tünde, Salamon Márton László. Az ingyenes, 32 oldalas mutatványszám 40 ezer példányban jelenik meg. /Holnap megjelenik az Új Magyar Szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Az Új Magyar Szó tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, aki ugyanakkor nem tagja az igazgatótanácsnak. A lap kizárólag magántőkéből építkezik, a beruházás értéke mintegy 200 000 euró. /Megjelenik az Új Magyar Szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

2005. október 3.

Vidám műsor keretében mutatkozott be a hét végén Kolozsváron az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilap, amely egyebek között a megszűnt Romániai Magyar Szó után keletkezett piaci űrt kívánja betölteni. Ágoston Hugó, az ÚMSZ főszerkesztője felolvasta az október 3-án megjelenő vezércikkét, amelyben a lap célkitűzéseiről írt. Kifejtette, hogy a fogalmak és értékek tisztázására törekszenek majd, illetve céljuk az, hogy igazat írjanak, és pontos információkat közöljenek. /B. T.: Kolozsváron is bemutatkozott az ÚMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2005. október 4.

Október 3-án szerény közönség előtt mutatkozott be Sepsiszentgyörgyön az Új Magyar Szó országos napilap. Domokos Péter területi tudósító megnyitója után az előd adósságát törlesztette az új szerkesztőség. A nemrég megszűnt Romániai Magyar Szó tavaly tárcanovella-pályázatot hirdetett, melyre közel százötven pályamű érkezett, de a csődhelyzetben nem adták át a díjakat. Ezt átvállalta az Új Magyar Szó, és Szonda Szabolcs, a régi és új lap munkatársa átadta az első díjat Váry O. Péternek, a Háromszék munkatársának, valamint a különdíjat a szintén sepsiszentgyörgyi dr. Tompa Enikőnek. /(sz.): Váry O. Péter novelladíjas = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2005. október 11.

A hat évtizedes múltú Romániai Magyar Szó napilap romjain, RMDSZ-es hátszéllel jön létre az Új Magyar Szó – állította a Heti Válasz budapesti hetilap határon túli lapokról közölt elemzése. A hetilap szerint az ellen-Krónikaként született Erdélyi Riport nem váltotta be a reményeket. Azt is hozzátették, hogy az új kiadványnak várhatóan bőven jut majd magyar kormányzati pénzekből. Erre utal az is, hogy a Szülőföld Alap legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselőjének felvetésére kiemelt célként elfogadták a határon túli magyar sajtó támogatását. ”Kicsit másképp: nagyobb távolságtartással, sokkal kritikusabban” tájékoztat majd a lap a fővárosi magyar politikai jelenlétről – ígérte a mutatványszám vezércikkében Stanik István. Vajon kikre céloz a lap vezérigazgatója és az RMDSZ kommunikációs igazgatója? A jobblétre szenderült Romániai Magyar Szóra, vagy a másik, szintén általa kiadott lapra – a Gáspárik Attila által csak Erdélyi Jelentéstevők lapjának nevezett, gyengélkedő Erdélyi Riportra? A nagyváradi Reggeli Újság szerint a lapindítók „alaposan elszólták magukat”, amikor beharangozójukban az RMDSZ programjának felkarolásáról írtak, és arról, hogy szigorú kritikusai lesznek azoknak a romániai magyar politikusoknak, akik ettől eltérnek. Vagyis gyakorlatilag központi pártlapként lép színre az ÚMSZ, „hadat üzenve” az RMDSZ-től elhajlóknak – összegez a bihari napilap. A Transindex nevű romániai portál látszólag kritikus hangú, valójában azonban reklám-ízű beharangozójában az idei év legfontosabb „médiás eseményének” nevezte az ÚMSZ megjelenését. Ágoston Hugó főszerkesztő az olvasók körében népszerű Médiavetítő című rovatát is átvitte a Krónikától. Az egyházi szférát egy református lelkipásztor, a református egyházzal nem túl közeli kapcsolatban álló romániai CE Szövetség egyik tagja: Visky István képviseli, a Gondolatjel című rovattal. Ami a munkatársakat illeti, nagy az átfedés: volt RMSZ-újságírókból, Erdélyi Riport-munkatársakból és máshonnan igazoltakból áll össze a csapat. A vezető szerkesztők közül Bércesi Tünde az Erdélyi Riporttól érkezett, Salamon Márton László az ÚMSZ fő riválisának számító Krónikától vált meg. Kicsit mellbevágó: a Bulvár rovatban ad hírt a lap az egyik legutóbbi magyarverésről (egy székely öregembert rendőrök vertek agyba-főbe szemtanúk előtt, mert nem beszélte jól az állam nyelvét). /Fábián Tibor: Betűcsere. RMSZ-ből ÚMSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

2005. október 14.

„Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó nem lakik és nem lakott az Ötvös utcai villában” – reagált a lapnak Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának ügyvezető elnöke, Tőkés László kijelentéseire. A püspök marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt állította, a kémkedéssel megvádolt Szatmári család lakott a határon túli magyar történelmi egyházaknak szánt budapesti épületben, és ez a magyar államnak több millió forintjába került. Ezzel szemben Szabó Béla elmondta: „Két épületről van szó, de az épületek nem lakhatóak, nem olyan jellegűek. Az egyik romos állapotban van, a másik felújítás alatt áll. Az RMDSZ működtetett ott egy irodát, de januártól az is megszűnt.” A Szatmári házaspárt is megkérdezte az Új Magyar Szó, de nem kívántak reagálni a püspök kijelentéseire. Állításuk szerint a kémkedési vádak miatt a Magyar Nemzet napilappal három napja perben állnak, a per végéig nem kívánnak nyilatkozni. /HTMH: valótlanságot állított Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2005. október 24.

Gyarmath János annak idején összevásárolta, majd Birtalan Józsefnek eladta a Romániai Magyar Szó kiadójának, a Transil cégnek a többségi részvényeit. Ez az adásvétel kétes volt, hiszen az eredeti alapító okmány kimondta, hogy csak részvényesnek adható el részvény. A Transil alapszabályzatát azonban a későbbiekben csalafinta módon, megváltoztatták, úgyhogy a végén a többségi tulajdonos Birtalan József lett, akinek a háta mögött Verestóy Attila, na meg az RMDSZ vezetősége volt. Előzőleg a kisrészvényesekkel, főleg a részvények húsz százalékát birtokoló Koncz Gézával folytatott perek – ezek tekintélyes hányadát a részvényesek nyerték meg – bizonyították, hogy a törvényességgel továbbra is bajok voltak, a cég vesztesége pedig évről évre növekedett, amíg el nem érte a szinte negyedmillió eurót. Az erdélyi magyar olvasók előtt nem volt népszerű a pártlap, amely szinte száz százalékban az RMDSZ dicséretét zengte. Tudja ezt Stanik István is, hiszen úton-útfélen nyilatkozza, hogy az RMSZ romjain létrehozott Új Magyar Szó nem lesz az RMDSZ lapja, tehát pártlap. Az új lapot megjelentető Scripta Kiadó többségi – több mint 80 százalékos – birtokosa azonban ugyancsak Verestóy Attila, tehát a színfalak mögött megint az RMDSZ áll. Az RMSZ mintegy 250 000 eurós veszteségét még nem rendezték. Az RMDSZ vezetősége nem akart ekkora összeget kidobni az ablakon, értsd, az államnak adni, ezért Stanik tanácsára létrehozta az új lapot. Stanik azonban a kilencvenes évek elején összemosta a közpénzt a magánvagyonnal. Később, amikor az általa indított lapoknál elfogyott a pénz, továbbállt. (Sajtóberkekben úgy tudják, amikor a Scripta Kiadó megjelentetett egy-egy új Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, akkor Stanik soros lapjánál kimerült a kassza.) Az Erdélyi Riport – ugyancsak Verestóy-lap – elszegényedését most nem Ki kicsoda követte, hanem Stanik feljövetele Bukarestbe, ahol sajtótanácsosként már nem a kiadványtól kapja a bérét. A Transil veszteségét valaki(k)nek ki kell fizetnie. Egy új lap elindítása és felszínen tartása nagy összegbe kerül. Ezért gondolták úgy a scriptások, hogy átveszik az RMSZ mintegy 3500 előfizetőjét, ezzel is megkönnyítik az indulást. – A budapesti Heti Világgazdaság szerint az RMDSZ vezetősége azért szüntette meg az RMSZ-t, mert ennek menedzserei nem tudtak a piacgazdasághoz igazodni. A 160 ezer eurónyi indulótőke az új lap indításához alig négy hónapra elégséges, a lapindítók szerint ugyanis havonta mintegy 36 ezer euróba kerül az ÚMSZ /Új Magyar Szó/ kiadása. Újabb két hónapot még kihúznak a Magyarországról az RMSZ megsegélyezésére kapott, de félretett forintokból. Azután Bukaresthez kell fordulni. Olyat is hallani, hogy az erdélyi magyarság megsegítésére küldött summákat – Szülőföld Alap – is ide akarnak irányítani. Ez viszont sért bizonyos szabályokat. /Szóról szóra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./

2005. október 25.

Október 25-én a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet, előtte azonban az RMDSZ szemszögéből a legfontosabbnak számító, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet is törölte a felsőház a jogszabályból. Ehhez egyes kormánypárti törvényhozók is hozzájárultak. Az RMDSZ szenátorai ezután nem szavazták meg a módosított házszabályt, a szövetség ezzel próbálja sakkban tartani koalíciós partnereit, hiszen a tervezetre még rábólinthat a képviselőház. A kisebbségi törvénytervezet ellen jó néhány napja valóságos propaganda-hadjárat folyik. A hangadó ismét Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora, aki a tévében órákon keresztül ecsetelte, hogy a kulturális autonómia elfogadtatása Románia nemzeti egységét veszélyezteti. Az SZDP, a legerősebb ellenzéki párt elnöke a szenátus ülése előtt arra figyelmeztette a kormánykoalíció politikusait, „ne úgy táncoljanak ahogy az RMDSZ húzza”, és akadályozzák meg, hogy a tervezetet elfogadják. Előtte Ion Iliescu és Ioan Rus is kifogásolta a tervezetet. Amennyiben a szenátus az október 24-i ülésén nem hozott volna döntést a tervezettel kapcsolatban, akkor azt hallgatólagosan elfogadottnak lehetett volna tekinteni. Az ellenséges médiakampányba a román lapok is bekapcsolódtak, volt például olyan kolozsvári napilap, amely megállapította, hogy a kulturális autonómia elfogadása egyben területi autonómiát jelentene. A szenátusi vita során az SZDP-s Antonie Iorgovan és a nagy-romániás Verginia Vedinas azt javasolták, töröljék a tervezetből a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. A Konzervatív Párt testületileg a saját kormánya ellen szavazott, hiszen a törlés mellett tették le voksukat. Akadtak a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt közül négyen-öten, akik szintén a törlés mellett szavaztak vagy tartózkodtak. A kulturális autonómia törlése mellett 51-en szavaztak, 40-en pedig nem támogatták ezt a javaslatot. Ketten tartózkodtak. A szenátusban történtekről értesülve a képviselőházi RMDSZ-frakció a házszabály vitája közben szünetet kért, ezzel elérte, hogy ne szavazzák meg október 24-én a liberális-demokrata szövetség által óhajtott módosításokat. Este az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt elnökeivel találkozott, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek kedvező, hogy a tervezet végső szavazásakor elutasították a tervezetet, mert így a képviselőház is azt a változatot vitathatja meg, amely tartalmazza az elutasított fejezetet. Toró szerint az RMDSZ-nek alaposan fontolóra kell vennie, hogy továbbra is a kormány tagja marad-e, ha ez a koalíció nem tudja garantálni ennek a törvénynek az elfogadását. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: az esti megbeszélésen a pátvezetők megegyeztek, hogy a házszabályt elfogadják a kormány által beterjesztett formában, a kisebbségi törvénytervezettel is hasonlóképpen járnak el. Újra kell tárgyalni az RMDSZ szerepét és helyét a kormánykoalícióban – jelentette ki Markó Béla, mivel a koalíciós partnerek megszegték az egyezséget. /B. T.: Elutasították a kisebbségi törvénytervezetet. Törölték a jogszabályból a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Markó Béla az Új Magyar Szónak a következőképpen minősítette a történteket: „Ami a szenátusban történt, minket igazolt. Egyáltalán nem kívántuk ezt az igazolást. Az elmúlt időben nagyon sokan próbálták azt a látszatot kelteni, hogy a kulturális autonómia semmit sem jelent a magyarságnak. Azoknak meg kellett volna hallgatni, hogy magából kikelve, mint egy őrült, hogyan üvöltözött Corneliu Vadim Tudor a szenátus mikrofonjába. Ha másból nem, abból a minősíthetetlen viselkedésből rájöhettek volna, miért fontos ez a törvény. Másrészt sokan próbálták elhitetni, hogy tulajdonképpen csak a kisujjunkat kell megmozdítani és itt van a területi autonómia és általában a terülj asztalkám. Ezért meg kell küzdeni, és azt is tudomásul kell venni, hogy minden pillanatban visszafordíthatók a dolgok.” Markó Béla a szenátusi ülés után összehívott ad-hoc sajtóértekezleten arról beszélt, hogy koalíciós szenátorok is áthágták a koalíciós egyezséget, annak ellenére, hogy a törvény szerepel a kormányprogramban, a végrehajtó testület elfogadta, minisztériumok megvitatták és tulajdonképpen a koalíciós kormány nyújtotta be a törvényhozó testületnek. Nem hallgatta el mélységes csalódottságát, és határozottan leszögezte, az RMDSZ nem kíván kirakat-szerepet játszani a koalíciós kormányban. Markó leszögezte, hogy tisztázó megbeszélésre kerül sor a koalíciós partnerek között, de az RMDSZ nem vonul ki a kormányból. /Váratlan fordulat a szenátusban – leszavazták a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2005. október 28.

A román-magyar kormányülés után a bukaresti és a budapesti közszolgálati adó, az RTV és a Duna Televízió közös beszélgető műsort szervezett az eredmények kiértékelésére. A két csapatban közös az volt, hogy egyiknek sem hiányzott egy olyan személy, aki képviselné azokat, akiket a legjobban érint a román-magyar viszony. Vagyis az erdélyi magyarokat, vagy a magyarországi románokat. A kisebbség véleményét itt a többség képviseli. „Igazuk is van: lehet, hogy csak dadogtunk volna hibás román, illetve helytelen magyar beszédünkkel. Sértettük volna a két ország érzékenységét.” – írta Gáspárik Attila. Nagyon rosszul esett, hogy Bukarestben és Budapesten is másodrangúnak tekintenek, legalábbis bizonyos körökben, tette hozzá. A szerző cikkét az Új Magyar Szónak küldte, de ott visszautasították. /Gáspárik Attila (Transindex): Gondoskodó kezek. Közös kormányülés – tévé által homályosan. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 28./

2005. november 22.

Magyar kommentár címmel az Új Magyar Szó idézett Tamás Gáspár Miklóstól és az Élet és Irodalom hetilapból. Utóbbiból egy Orbán Viktort elítélő cikkből. /Magyar kommentár. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2005. november 25.

Az egyház még ma is tabukkal van körülbástyázva. A globalizált világ polgára pedig egyre kevésbé tudja elfogadni azokat a tabukat, írta Salamon Márton László, az Új Magyar Szó vezető szerkesztője. Szerinte az SZDSZ és a magyarországi egyházak között folyó vita az egyházaknak nyújtott „feudális privilégiumok” megszüntetéséről szól. Az újságíró szerint hálátlan feladat a magyarországi adófizető zsebéből a határon túli egyházak számára kicsikarni az eddiginél több perselypénzt. /Salamon Márton László: Dézsma és perselypénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2005. november 25.

November 24-én a határon túli magyar egyházak vezetőit látta vendégül a magyar parlamentben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A vendégeknek Avarkeszi Dezső kormánymegbízott tájékoztatást adott a nemzeti vízum kiadására és a kapcsolattartás könnyítésére vonatkozó kormányzati intézkedésekről. A találkozón Tőkés László elmondta: véleménye szerint ellentmondásosak a kormány célkitűzései. A csíkszeredai konzulátus is arra lesz jó, hogy gördülékenyebbé tegye a kivándorlást – fogalmazott a püspök. – A szülőhazában való megmaradás a magyar kormánynak az elsődleges célkitűzése, de ezzel szemben éppen a nemzeti felelősség programjának ezideig főképpen azok a pontjai valósultak meg, vagy indultak el a megvalósulás útján, amelyek éppenséggel a kitelepedést könnyebbítik meg – mondotta. A résztvevők megköszönték az eddigi juttatásokat, de annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy az utóbbi három évben egyértelműen csökken a határon túli magyarok és egyházaik anyaországi támogatása. Fennmaradásukhoz elengedhetetlen az innen jövő segítség, hiszen az ottani kormányoktól sokszor csak alamizsnát kapnak. Anyaországi támogatás nélkül nem működhetnének a közösségmegtartó erővel rendelkező felekezeti iskolák. Szili Katalin köszöntőjében hangsúlyozta: fejet hajt a résztvevő püspökök előtt, mert hitéleti tevékenységük mellett a magyar nyelv és kultúra fennmaradásáért is nagyon sokat tesznek. A püspököket délután Sólyom László köztársasági elnök fogadta hivatalában. Erdélyből Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Papp Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső László evangélikus-luteránus püspök vett részt a találkozón. /Budapesten a határon túli magyar püspökök. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Megalázó, hogy „mi kérjük a román kormánytól az ingatlanjainkat, és nagynehezen, de valamit csak visszakapunk belőlük, de a magyar kormánytól még nem is kérhetjük” – jelentette ki a Parlamentben Pap Géza református püspök. Javasolták, hogy kapja vissza ezeket az ingatlanokat a magyarországi református egyház, aztán ők „családon belül” ezt elrendezik, vagy kapjanak kárpótlást, de egyik javaslatból sem lett semmi. Tempfli József katolikus püspök szóvá tette: már az Antall-kormány idején visszakérték azokat a budapesti épületeket, amelyek a nagyváradi püspökség tulajdona volt. A Budapesten lévő Svábhegyi villa kérdését – melyet eredetileg a határon túli magyar egyházaknak szánt reprezentatív épületként az előző kormány – több egyházi vezető is felvetette. Szabó Vilmos államtitkár közölte: a vendégházat visszaadták az államkincstárnak. Javasolta az egyházi vezetőknek, határozzák meg közösen, milyen célt szolgálna egy ilyen épület, mert szálláshely-lehetőségként önmagában nem indokolt a fenntartása. Tőkés László református püspök szerint nagy ellentmondás feszül a Szülőföld-program, a nemzeti felelősség megfogalmazása, és a megvalósulás gyakorlati tényei között. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2002-2003-ban 46,8 millió forintot, a Református Világszövetség európai nagygyűlésének megszervezésére pedig külön támogatást kapott, ezzel szemben 2004-ben 38,4 millió, 2005-ben pedig 24 millió forintot kapott. Megjegyezte: a többi egyház esetében is hasonló a helyzet. Tőkés László szóvá tette, hogy az Új Magyar Szó szerint 2006-ra háromnegyedére csökkenhet a határon túli magyarok támogatása, a Transindex pedig kimutatta, hogy 37 százalékos ez a csökkenés a költségvetési előirányzatok szerint. /Guther M. Ilona, Budapest: Családon belüli magyar-román ingatlanrestitúció? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2005. november 30.

Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2005. december 2.

Az RMDSZ vezetőségével, parlamenti képviselőivel és kormánytagjaival találkoztak november 29-én az Új Magyar Szó (ÚMSZ) bukaresti szerkesztői. Az eszmecserén mind a politikusok, mind az újságírók elmondták, hogyan látják a politikum és a sajtó viszonyát, illetve a magyar kisebbség helyzetét. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az ÚMSZ a legjobb úton halad afelé, hogy az erdélyi magyarság mérvadó napilapjává váljék. /G. G.: RMDSZ-ÚMSZ „csúcstalálkozó”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2005. december 5.

„Traian Basescu államelnök nem egyforma mércével mér, be kellene látnia, hogy az autonómia esetében európai elvekről van szó, amelyek minden európai államban érvényesek kell legyenek” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Csapó József Basescu elnök székelyföldi autonómiát illető kijelentéseire reagálva. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra kérte Traian Basescut, rendezzenek nemzetközi részvétellel megbeszélést az eurorégiónak tekinthető Székelyföld területi autonómiájának törvény általi újraalakításáról. Basescu államfő ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy Románia alkotmánya nem engedi meg az ilyen megoldásokat. Az SZNT elnök azt is elmondta, Romániától csupán vállalt nemzetközi kötelezettségeinek betartását kérik. Csapó illetékes nemzetközi fórumként az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet és az ENSZ Biztonsági Tanácsát jelölte meg. Akárcsak Romániában, Szerbiában sem tartják az autonómiát elfogadható megoldásnak, amikor a magyarokról van szó. /Isán István Csongor: Csapó: Basescu nem egyforma mércével mér. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2005. december 6.

Hajlandó lenne visszavonni az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott feljelentését a Désiré Alapítvány és a Transindex kiadója, a Média Index Egyesület. November 24-én beadott panaszukban kifogásolták, hogy az Erdélyi, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Romániai Unitárius Egyház döntéshozó testülete hátrányos helyzetet teremt a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet felvételi vizsgáján a női jelentkezők számára. A feljelentés visszavonásáról csak akkor lehet szó, ha egy magas beosztású egyházi személy nyilvánosan megígéri: a protestáns teológia jelenlegi felvételi rendszerét felszámolják. Erről tájékoztatott Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. „A médiakommunikációt mindenképpen megnyertük” – mondta a főszerkesztő, aki ezzel a Transindexen és az ÚMSZ honlapján megjelent nagy számú hozzászólásra utalt. Kató Béla református püspök-helyettes nem kívánta kommentálni a panaszosok ajánlatát. A Transindex honlapján Czire Szabolcs unitárius lelkész, a Protestáns Teológia tanára megjelentetett egy nyílt levelet. Jelezte, hogy az egyházban már jó ideje folyik a kérdésről párbeszéd, és fontosnak tartja a nők szolgálatát az egyházban. Magyari Vincze Enikő szociológus, a Désiré Alapítvány elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a két egyházkerület és az unitárius egyház összesen 19 férfi és csupán 3 női helyet írt ki a Teológia Intézetbe. Magyari-Vincze Enikő már elindított egy olyan aláírásgyűjtési akciót, amely a felvételin alkalmazott kvótarendszer felszámolását szorgalmazza. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, a testület legutóbbi ülését követően úgy határoztak: csupán azután hoznak döntést, hogy megkapták a református és unitárius egyház, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet vezetőinek az üggyel kapcsolatos véleményét. /Gujdár Gabriella: Alkut kínál a Désiré és a Transindex. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./

2005. december 7.

„Kétezer-ötszáz lejbe került az OTV-nek a kisebbségi törvény” – fogalmazott az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) ülését követően Gáspárik Attila, a testület alelnöke. A CNA az Új Magyar Szó jelzésére indított kivizsgálást a csatorna november 28-i műsorával kapcsolatosan. Ekkor a meghívott Cosmin Gusa a Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ elnöke a kisebbségi törvénytervezetről és „tizenöt éve tartó magyar összeesküvésről” értekezett. A testület eleinte mindössze megrovást akart adni az OTV-nek, közel egyórás vita folyt a pénzbüntetés súlyáról. „Azzal érveltem, hogy ilyen súlyos helyzetben meg kell torolnunk a vétséget, hiszen éppen ezzel bizonyíthatják: a kisebbségek védelme tökéletesen működik Romániában” – nyilatkozta Gáspárik Attila. Az OTV-nek jelenleg húsz pere van folyamatban, ugyanis a TV-csatorna minden egyes eddig kirótt CNA-büntetést megfellebbezett. /Gergely Edit: Fogást talált az OTV-n a médiafelügyelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. december 13.

Magyar kommentár címmel az Új Magyar Szó csak baloldali lapok cikkeiből /Magyar Hírlap, Magyar Narancs, Hócipő/ közöl részleteket. A Magyar Narancs szerkesztőségi cikke a tavalyi népszavazásról azt írta: „Egy évvel ezelőtt a választópolgárok ad acta helyezték a magyarkérdést.” „Az igenek mögött az etnopolitizáláson, a nagymagyar ábrándokon, a térségbeli együttműködést a történelemben már oly sokszor lehetetlenné tévő kisnemzeti naciogigantizmuson kívül semmi, de semmi nincs.” /Magyar kommentár. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2005. december 13.

Négyszázmillió forintot osztott szét Erdélynek a magyar kormány. Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülőföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretből csak a nagy horderejű projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. A kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekű projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötődő intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó) juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötődő Bernády Alapítvány is. A Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére. A Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Százmillió forintot kapott a Sapientia Alapítvány az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság (egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban. Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar művészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvű megjelentetésére, az ugyancsak marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, így félmillió forintot kapott a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idők elnevezésű produkciójára. Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhető a támogatások felaprózódása. „Elsősorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar pénzügyminisztérium előírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük” – nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy kiemelten támogatják a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellőképpen. /Felaprózódott a Szülőföld Alap pénzkerete. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2005. december 19.

„A román és a magyar liberális párt között, akkor is jó volt a kapcsolat, amikor a két ország közötti viszony nem volt olyan jó” – mondta Bogdan Olteanu liberális miniszter a Kuncze Gábor SZDSZ-elnökkel folytatott megbeszélés után Nagyváradon. Kuncze hozzáfűzte: „a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban nincs nézetkülönbség a két liberális párt között”. A Nagyváradon megtartott tárgyaláson szó esett a közös kormányülésen elhatározottak gyakorlati megvalósulásáról, az erdélyi autópályáról, valamint Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz. Kuncze az ÚMSZ-nek elmondta: „A határon túli magyarságpolitikát nem kétszereplősnek kell tekinteni, ez nem csak magyar-magyar viszony. Ennek három szereplője van: a magyar kormány, a határon túli magyarság és jelen esetben a román kormány. Ezért fontos a magyar és a román kormány közötti jó viszony, mert ez segíthet az erdélyi magyarságnak is”. Kuncze Gábor Lakatos Péter Bihar megyei képviselő meghívására két napig tartózkodott a városban. Az SZDSZ elnöke látogatását az Együtt az EU-ba? című nyilvános beszélgetés zárta. Az Ady Líceum dísztermében fiatalemberek, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ és az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ váradi tagjai cédulákat emeltek a magasba, melyen a Nem szó állt, ezenkívül tapssal, lábdobogással, sípolással próbálták megzavarni a beszélgetést. /Simon Judit: Liberális összhang Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ Kifütyülték, folyamatos bekiabálással zavarták meg Kuncze Gábort hét végén azon a nyilvános fórumon, amelyet az SZDSZ-elnök kétnapos nagyváradi látogatása végén tartottak – olvasható az Erdély Ma internetes hírportálon. A fiatalok Kuncze Gábort egyházellenességgel, nemzetárulással vádolták. A fórumon többen nehezményezték, hogy a közönség soraiból érkező kérdésekre a politikusok nem válaszoltak, és a magyarságot érintő problémákról sem beszéltek. /Nagyváradon fütyültek Kunczenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

2005. december 29.

Komlósi Attilát eddigi tevékenysége mondhatni predesztinálja mind a határon túli magyar ügyek főügyintézői státusára, mind pedig a kompromisszumkész politikus szerepkörére, írta Salamon Márton László, az Új Magyar Szó vezető szerkesztője. Kompromisszumkötési képességeire nagy szüksége lesz. /Salamon Márton László: Kompromisszum. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2005. december 29.

Az Új Magyar Szó idézeteket közöl magyarországi kormánypárti lapokból. Az egyik: „Valaha nyílt, racionális, egyenes és bátor politikus volt. Most egy fondorlatos és erőszakos embert látok, aki remeg a hatalomért” – írta nemrég Debreczeni József, aki szerint Orbán Viktor már csak „hatalmi játszmákban gondolkodik, mert másban képtelen”. (...). És hozzáfűzött még egy talányos mondatot: „Tavasszal végleg kiderülhet: félelmetes vagy csak szánalmas figura.” De hol van még a tavasz! És mi minden történik, történhet addig is? (Mester Ákos, 168 Óra) /Magyar kommentár. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2005. december 30.

A magyar lobogó felvonásával indul az új év Csíkszeredában: január 3-án Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitják Magyarország első székelyföldi külképviseletét. Erről az Új Magyar Szót a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert tájékoztatta. Január 6-án Szabó Vilmos határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkár, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és a konzulátus hatáskörébe tartozó hét megye prefektusának, megyei tanácselnökének jelenlétében állófogadást tartanak a Csíkszeredai Városházán. „Rendkívüli öröm és megtiszteltetés Csíkszereda számára, hogy végre a magyar főkonzulátus megnyitja kapuit itt Székelyföld szívében. Azt hiszem, hogy ez az esemény világosan jelzi: újabb régi kívánságunk valósulhat meg a 2006-os esztendőben. Ez nem jöhetett volna létre a Székelyföld polgárainak ilyen jellegű kérése és az RMDSZ közbenjárása nélkül. Ez mindnyájunk munkájának eredménye” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. /Daczó Dénes: A magyar zászló felvonásával indul az új év Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2006. január 4.

Ötödik évfolyamába lépve új arculattal jelentkezik az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap. Szűcs László főszerkesztő elmondta, hogy a jövőben hangsúlyosabban jelenítik meg azokat a műfajokat és témákat, amelyek a lap fő erősségei: az interjú, a publicisztika és a riport. Nem haragszanak meg, ha azt mondja valaki: nahát, ezek liberálisok. A baloldaliságot is vállalják. A tavaly indított Etnosz rovatuk népszerű lett, Szilágyi Aladár riportjainak köszönhetően. A lapban megjelenő vélemények, interjúk által tematizálják a közéletet, fontos kérdéseket fogalmaznak meg. Az ÚMSZ-t és az Erdélyi Riportot ugyanaz a kiadó jelenteti meg. Egyre inkább kiegészíti egymást a két lap, mindkét részről állandó szerzői egymásnak. /G. E.: Nem a hírt, a folyamatot vetítjük. Szűcs László főszerkesztő a megújult Erdélyi Riportról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2006. január 13.

Salamon Márton László, az Új Magyar Szó vezető szerkesztője szerint az Magyar Polgári Szövetség egyébként legaktívabb szervezete, a sepsiszéki kudarcok sorozatát élte a tavalyi évben, az „erdélyi Fidesz” ambiciózus projektje immár romokban hever. Az újságíró szerint a Fidesz cserbenhagyta Szász Jenőt és egyre zsugorodó csapatát. Az MPSZ-es kudarcnak oroszlánrésze van abban, hogy az erdélyi ember közéleti érdeklődése fokozatosan lanyhult. Salamon szerint a romániai gazdasági fellendülés jelei egy olyan jövőképet is hordoznak, amelyben a kisebbségben élő ember még nyelvi-kulturális igényeit is a közösségen kívül elégíti ki. /Salamon Márton László: Aut(onom)isták. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2006. január 25.

Magyar kommentár rovatában az Új Magyar Szó a Népszava egyik cikkét hozta, ebben a Sebes György Orbán Viktor elleni ellenszenvét fejtette ki. /Magyar kommentár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2006. január 31.

Nyolcvan diákújságíró részvételével szervezte meg a Diáklapszerkesztők Országos Találkozóját a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. A kétnapos rendezvényen az Új Magyar Szó munkatársai, Simon Judit és Szűcs László tartottak szakmai előadásokat, az írott és az elektronikus sajtó témaköreiből. /Diákújságíró-találka Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2006. január 31.

A magyar kultúra újabb kiválóságáról derült ki, hogy ügynök volt. Az Élet és Irodalom utolsó számában Gervai András filmkritikus közzétette Szabó István Oscar-díjas filmrendező jelentéseit. Szabó Istvánt 19 évesen, 1957-ben szervezték be, 1961-ig írt jelentéseket. 1961 és 1963 között még írt két jelentéktelen és komolytalan jelentést, majd ,,elengedték”. Az ügy indulatokat váltott ki Magyarországon, tekintve, hogy a hamarosan kezdődő Filmszemle előttre időzítették. Az idei magyar filmes seregszemlét Szabó István Rokonok című filmje nyitja meg, amelyről a jelentéseiben ugyancsak szereplő pályatársa, Jancsó Miklós jelentette ki, hogy ,,kiváló film”… Január 29-én, vasárnap a tévé Nap-kelte adásban Jancsó mellett megszólalt volt felesége, Mészáros Márta – aki szintén szerepel a jelentésekben –, Gerő András történész és Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere is. A Népszabadság megszólaltatta Szabót, aki élete egyik ,,hősies cselekedetének” tartja ügynöki tevékenységét, mivel sikerült megmentenie barátját és évfolyamtársát, Gábor Pál filmrendezőt, aki fegyveres harcokban is részt vett az ötvenhatos forradalomban. Mészáros Márta is, Gerő András is kételyeiket fejezték ki a ,,tényfeltáró riport” kapcsán. Nem derült ki ugyanis, hogyan zsarolták meg Szabót, s az sem, hogyan engedték el. De Mészáros Márta (aki a Nagy Imre-film idején alaposan áttanulmányozta a hozzáférhető dokumentumokat) azt is hangsúlyozta, hogy kiemelve kontextusából az egész érthetetlen, s csak Szabó lejáratását szolgálja. Ugyanis 1957-ben javában zajlott a megtorlás, s az akasztófák árnyékában kissé másként hat ez a történet. Gerő András hangsúlyozta, hogy egészen mást jelent az, ha valakit ötvenhétben zsarolnak meg és ír alá, mint a már bizonyos értelemben liberálisabb nyolcvanas években. Gálszécsy András felhívta a figyelmet, hogy ideje lenne most már az elnyomó hatalom ,,szolgáit”, a bírákat, ügyészeket, titkosszolgálati tiszteket is pellengérre állítani. Róluk, az elnyomó hatalom gépezetének szolid ,,csavarjairól” soha nem esik szó… /Bogdán László: Önmagamat ­mentettem….= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./ A magyar szellemi élet száznál több képviselője biztosította támogatásáról Szabó István filmrendezőt, akinek 1956 utáni ügynöki tevékenységét az Élet és Irodalom hozta nyilvánosságra legutóbbi számában. 117 aláíró látta el kézjegyével a nyilatkozatot, melyben kijelentik: „Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nem csak magyaroknak. Elvitte hírünket mindenfele a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük őt”. Andrassew Iván író, publicista, a nyilatkozat egyik aláírója kifejtette: ha egy 18-19 éves fiatalembert, gyakorlatilag gyereket, ilyesmire kényszerítenek, akkor az hatalmi pedofília, és úgy kellene büntetni ezeket a beszervező tiszteket, mint a pedofilokat. „Egyszerűen képtelenség, hogy egy akkor 18-19 éves fiatalember tetteit most számon kérjük, különösen azok után, hogy műveivel kompenzálta ezt a bűnét – ha volt egyáltalán bűne” – vélte Andrassev. „Ez az írás nagyon hasonlít ahhoz, amit a szerzője elítél, csak most ez utálatosabb, mert aki írta, nem kényszer alatt írta” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Bitó László orvosbiológus, tudományos kutató, író, aki az ÉS-ben megjelent „leleplező” írást felelőtlennek tartja, és különösen az időzítése miatt elítéli. /Guther M. Ilona: Ügynöktartás mint „hatalmi pedofília”? Száztizenhét magyarországi értelmiségi áll ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2006. február 13.

A korrupció elleni harc nem folyhat a nyilvánosság lincs-hangulata közepette, egyetlen eredménye a szigorú, de igazságos ítélet lehet. A cél még a korrupció elleni harcban sem szentesítheti az eszközt, írta Ágoston Hugó, az Új Magyar Szó főszerkesztője. A politikai változások, idején fellángol a magyarellenesség, a nacionalista diverzió és gyűlöletbeszéd. Mintha az egész azt célozná, hogy az RMDSZ kiszoruljon a romániai politikai életből. /Ágoston Hugó: Az igazi veszély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-458




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998