udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Uj Szo (Pozsony)

1991. február 23.

A demokrácia és az európai felzárkózás előmozdítása a legkorszerűbb magyar törekvés itthon és a szomszédos országokban is: a magyarsághoz tartozni, de az európaiság szellemében - jelentette ki Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal külföldön élő magyarokkal foglakozó államtitkára az Új Szóban. Magyarország nemzetközi szempontból is legitim törekvésnek tekinti, hogy a szlovákiai, az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyarság saját identitásának megtartásáért, közösségi fennmaradásáért, méltóságának tiszteletben tartásáért küzd. /Új Szó (Pozsony), dec. 23, MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28-29./

1991. december 23.

A demokrácia és az európai felzárkózás előmozdítása a legkorszerűbb magyar törekvés itthon és a szomszédos országokban is: a magyarsághoz tartozni, de az európaiság szellemében - jelentette ki Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal külföldön élő magyarokkal foglakozó államtitkára az Új Szóban. Magyarország nemzetközi szempontból is legitim törekvésnek tekinti, hogy a szlovákiai, az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyarság saját identitásának megtartásáért, közösségi fennmaradásáért, méltóságának tiszteletben tartásáért küzd. /Új Szó (Pozsony), dec. 23, MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28-29./

1994. szeptember 20.

Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke szívesen részt venne olyan háromoldalú találkozón, ahol Románia, Szlovákia és Jugoszlávia vezetői tárgyalnának a kisebbségi kérdésről, nyilatkozta. /Új Szó (Pozsony), szept. 20., ismerteti: Népszava, szept. 21./

1994. október 29.

Okt. 29-én ért véget Nyírbátorban a Kárpát-medencében élő magyarság harmadik közoktatási fóruma. A konferencia befejezéseként állásfoglalást írtak alá. Fontosnak tartják, hogy a jól bevált támogatási rendszerek fennmaradjanak. /Kelet-Magyarország (Nyíregyháza), okt. 31./ A rendezvényt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Dobos Krisztina, képviselőtársa szólt a magyar közoktatás helyzetéről. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladatvállalásai a határon túli magyar közoktatás helyzetéről című előadásában Töttösy Istvánné elemezte az elmúlt négy évet, majd utóda, Egyed Albert, az MKM osztályvezetője ismertette a tárca koncepcióját. Biztosította a fórumot, hogy az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály folytatni kívánja a határon túli magyar oktatási intézmények támogatását, de helyesebbnek látják ezt egy közalapítványi rendszer segítségével megoldani. A kiadott állásfoglalásban értékelték az elmúlt négy év minisztériumi segítségét, és azt, hogy a döntésekbe bevonták őket. A Magyarok Világszövetsége indítványozta a Magyar Pedagógusok Társasága létrehozását, a fórum pedig javasolta, hogy a pedagógusszövetségek képviselői vegyenek ebben részt. /Új Szó (Pozsony), nov. 29./

1994. december 25.

A pozsonyi Új Szó munkatársa, Miklósi Péter készített interjút Tőkés László püspökkel. Az elmúlt öt évre visszatekintve a püspök megállapította: "Tudatosan nemzetiségi síkra terelt restaurációs politikáról van szó, amelyben a magyarság csupán bűnbak..." A vegyes lakosságú területeken az együttélés a hagyomány, jegyezte meg az Új Szó munkatársa. Tőkés László egyetértett vele: "Erdély nacionalista tehertételét is az időközben betelepített 2-3 millió jövevény jelenti, elsősorban ők nem értik az együttélés természetes szabályait." Hozzátette: "mind román, mind szlovák részről a gyalázkodó, magyarellenes propaganda ugyanarról a tőről fakad." "Véleményem szerint két, korábban ország nélküli nemzet jutott nemcsak nemzeti öntudathoz, hanem mindkettőt - önvédelmi reflexeik révén - ingatag létükből fakadó kisebbrendűségi érzés diktálta gyűlölködés és ellenségeskedés is jellemzi. " "...ez már a kisantant szellemisége." "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." A felvidéki magyarság jobb helyzetben van. "...nekünk -az 1784 óta többször megismétlődött román vérengzések szem előtt tartásával - eleve több a félnivalónk..." /Vasárnap (Pozsony), dec. 25. - az Új Szó vasárnapi száma/

1995. január 5.

Élesen bírálta Tőkés Lászlót Dusan Slobodník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke a kormánylapnak tekintett Slovenská Republika jan. 4-i számában. Slobodník reagált a pozsonyi Új Szó Vasárnap magazinja 1994. dec. 25 -i számában közzétett Tőkés-interjúra. Ebben a püspök kifejtette, hogy ugyanazon tőről fakad szlovák és román részről is a magyarellenes propaganda. "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." -állapította meg Tőkés László. Slobodník szerint nem időszerű a kisebbségek kollektív jogairól beszélni. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1995. március 24.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója márc. 24-én aláírta azt a szerződést, melynek értelmében öt határon túli magyar lap szerkesztőségébe újabb egy éven keresztül eljutnak az MTI tudósításai. 1994 nyarán kapták meg a műholdas hírellátáshoz szükséges berendezéseket a lapok /a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó/ és az első évben ingyen használhatták azokat. Lábody László kifejtette, hogy a lapok friss hírrel való ellátása növelte versenyképességüket. Erre az évre az előfizetési díj 9,5 millió forint, az összeget az Illyés Alapítvány fizeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Nemzet, márc. 25./

1995. április 19.

Az államelnökséghez közel álló Dimineata ápr. 19-i számában a kormánypárt szóvivője, Dumitru Pislaru kifejtette, hogy Romániának "minden esélye megvan arra, hogy visszanyerje az 1940-ben elvesztett területét." Az ellenzéki Romania Libera ápr. 19-i száma is hasonlóan vélekedik: "minden román ember számára világos, hogy Erdély román föld volt, és az ma is, és hogy Besszarábia és Bukovina északi része...ugyancsak román föld maradt. Nekünk nincsenek területi követeléseink senkivel szemben, csak azt akarjuk visszaszerezni, ami a nemzetközi jog szerint a miénk." /MTI, idézi: Új Szó (Pozsony), ápr. 20./

1995. június 28.

Göncz Árpád köztársasági elnök jún. 25-én Gombaszögre látogatott, majd Betléren találkozott Michal Kovác köztársasági elnökkel. A találkozó után egy újságírói kérdésre /a magyar fél miként vélekedik a magyar kisebbséget kedvezőtlenül érintő szlovák intézkedésekről/, Göncz Árpád szóvivője azt felelte: "Szeretném folyamatosan leszögezni, hogy ez Szlovákia belügye és szinte bizonyosak vagyunk abban, hogy ezt a két ország közötti kapcsolatok érdekében meg fogják oldani." /Új Szó (Pozsony), jún. 26./ Az Új Magyarország megkérdezte Szentiványi Gábor külügyi szóvivőt, támogatja-e a Külügyminisztérium ezt az álláspontot. "Az emberi és kisebbségi jogok szavatolása nem képezhetik egy ország kizárólagos belügyét", válaszolta Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. /Új Magyarország, jún. 28./

1996. február 3.

A Friedrich Naumann Alapítvány és a Magyar Televízió szervezésében másodszor került sor Visegrádon a határon túli magyar stúdiók kétnapos /febr. 2-3./ találkozójára Kisebbségi televíziózás, televíziózás kisebbségben címmel, ahol a kisebbségi televíziózás kérdéseit vitatták meg. A konferencián 22 tévéállomás képviseltette magát. A határon túli szerkesztőségek pozitívumként értékelték, hogy a médiatörvény legitimizálta a Duna Televíziónak, mint a határon túli magyarság tájékoztató médiumának működését, ugyanakkor kifejezték aggodalmukat a kettes csatorna koncesszióba adása miatt, mert ezzel tovább csökkenhet a magyar közvélemény tájékoztatása a határon túli magyarság életéről. /Új Szó (Pozsony), febr. 5./

1996. március 5.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Távirati Iroda /MTI/ vezetői márc. 5-én újabb egy évre meghosszabbították az 1995. februárjában kötött megállapodást, amelynek révén öt határon túli magyar lap továbbra is megkapja az MTI műholdon továbbított híreit. Ezzel már harmadik éve jutnak el az MTI hírei a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, két éve a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó, márc. 1-jétől pedig az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségéhez. Tabajdi Csaba politikai államtitkár méltatta a megállapodást, amely a határon túli magyarság tájékozódási lehetőségeinek bővítésével igyekszik kompenzálni a kisebbségi létből eredő hátrányt. Lábody László, a HTMH elnöke arról szólt, hogy a szerződés a tájékoztatás legmodernebb eszközeit adja olyan lapok kezébe, amelyeknek sokszor arra sincs elég pénzük, hogy saját országuk hírügynökségi szolgáltatásait igénybe vegyék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7., Új Magyarország, márc. 6./

1996. június 16.

A Magyarok IV. Világkongresszusát jún. 15-16-án rendezték meg Budapesten, negyven ország küldöttségeinek részvételével, amely Sütő Andrásnak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének beszédével kezdődött. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: nincs és nem is lesz változás a magyar külpolitikában. A kormány nem ír alá olyan szerződést, amely sértené a kisebbségek érdekeit. Magyarország mindig felemeli szavát, ha a szomszédos országokban csorbítják a kisebbségek jogait. Horn Gyula beszédére többször is a nemtetszést jelző morajlással reagált a hallgatóság. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kifejtette, hogy a nemzet nem született újjá, egyetlen közös nevező a széthúzás. Közösen elfogadott eszmére lenne szükség. Ötven éven át a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezető rétege, mint Magyarországnak. Ez a fél évszázad elvégezte munkáját, a nemzet egysége nincs meg. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elöljáróban közölte, hogy leváltották a nagyváradi Ady Endre Líceum vezetőit. Felkérte a világkongresszust, hogy tiltakozzanak ezen lépés ellen. Megjegyezte, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, Horn Gyula csak 10,5 millió magyar állampolgárról beszél, Kovács László külügyminiszter pedig mindössze kétmilliósra becsüli a határokon túl élő magyarok lélekszámát. Tőkés László szerint az anyaországban gyakran másodrendű magyaroknak tekintik a kisebbségben élőket. Végezetül felhívta a magyar kormányt, a szervezeteket és a médiát, hogy segítsenek a nemzeti konszenzus kialakításban. - A kongresszuson öt szekcióban /Új nemzeteszmény megteremtése, A megtámadott élet, Gazdaság - határok nélkül, A magyar kultúra sorskérdései, Kommunikáció egy jobb világért/ történtek a megbeszélések. A kongresszus zárónyilatkozat nélkül ért véget, azt később készítik el. A világtalálkozó keretében jún. 17-18-án tudóstalálkozót rendeztek. /Új Szó (Pozsony), jún. 17., Szabad Újság (Pozsony), jún. 19., Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1996. augusztus 19.

Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

1996. augusztus 19.

Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

1996. december 18.

Dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta a határon túli magyar pártok vezetőit. A résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy az eszmecsere hasznos volt. /Új Szó (Pozsony), dec. 19./

1997. január 3.

A romániai változásokra mindeddig érdemben nem reagáltak Pozsonyban. Constantinescu győzelme valószínűleg kellemetlenül érintette a szlovák kormányzatot. Gyanítható, hogy Iliescu és Meciar több ízben egyeztette magyarellenes megszorító intézkedéseit. Szlovákiában a nyelvtörvény szankcionáló része jan. 1-vel lépett életbe. Az egyetlen magyar nyelvű napilap, a pozsonyi Új Szó máris figyelmeztetést kapott: a lap nevét ezentúl két nyelven kell feltüntetni. Erre még a kommunista időben sem került sor. /Új Magyarország, jan. 3./

1997. március 1.

Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1997. március 1.

Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1997. március 5.

Petre Cordos külügyi államtitkár márc. 5-én Szlovákiába utazott, Pozsonyban tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok és az integrációs törekvések időszerű kérdéseiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Cordos hazatérése után kijelentette: "A szlovák kormány különleges érdeklődést tanúsított az iránt, amit ?román tapasztalatnak? nevezett, vagyis az iránt, milyen módon normalizálta Bukarest kapcsolatait Bukaresttel és a magyar kisebbséggel Romániában". /Új Szó (Pozsony), márc. 8./

1997. március 6.

Negyven évvel ezelőtt, 1957. márc. 8-án halt meg a mirovi börtönben Esterházy János. Életművének állított emléket Molnár Imre /Esterházy János (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/. Esterházy Jánost 1932-ben választották az Országos Keresztényszocialista Párt elnökének, ettől az időponttól fogva vezető szerepet játszott a két világháború közötti szlovákiai magyarság életében. A parlamentben mindig kiállt az igazság mellett, így cselekedett 1942-ben is, amikor a szlovák parlamentben egyedül, egyetlen magyar képviselőként a zsidók deportálása ellen szavazott. A háború végén nem menekült el, Gustáv Husák parancsára letartoztatták, először a Szovjetunióba hurcolták, onnan hazaengedték, megszökhetett volna, de igazságának tudatában vállalta a törvénytelenséget, akkor a szlovák hatóságok ítélték el. Meg kell ismerni Esterházy János munkásságát, erkölcsi és lelki tartását. Gróf Esterházy János halálának 40. évfordulója alkalmából márc. 7-én Budapesten, az Országházban ünnepi tudományos emlékülést tartottak a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rendezésében. Az emlékülésen megjelent Malfatti-Esterházy Alíz, Esterházy János lánya. Nem tisztelt mg a jubileumi emlékülést jelenlétével az Országgyűlés egyetlen képviselője sem, leszámítva az ülést megnyitó Kórodi Máriát, a házelnök helyettesét. Neves magyar történészek méltatták Esterházy helytállását, életútját: Balogh Sándor /Esterházy János és a felvidéki magyarság sorsfordulói/, Gergely Jenő előadásában /Esterházy János kereszténysége és a keresztényszocialista politika/ azt emelte ki, hogy Esterházy életútját végigkísérte a keresztény emberszeretet és a szociális igazságosság, Izsák Lajos a benesi dekrétumok hatásáról és a felvidéki magyarság kitelepítéséről beszélt /A benesi dekrétumok és a felvidéki magyarság tragédiája/, végül Molnár Imre szlovákiai származású történész Esterházy rehabilitálásával kapcsolatos problémákat elemezte /Esterházy János mártíromsága és utóélete, hangsúlyozva, hogy azok a szlovák fél elutasító magatartásából fakadnak. /Új Szó (Pozsony), márc. 8./ Az ülésen szó volt Molnár Imre most megjelent munkájáról: Esterházy János /Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/ is. Esterházy János a felvidéki Egyesült Magyar Párt elnöke volt, a szlovák parlamentben 1942-ben egyedül /egyetlen magyar képviselőként/ a zsidók deportálása ellen szavazott. 1945-ben letartóztatták, először a Szovjetunióba vitték, ahonnan azután visszahozták, majd a csehszlovák hatóságok ítélték először halálra, majd életfogytiglani börtönre.

1997. április 22.

Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./

1997. május 14.

A Romániai Magyar Szó átvette a pozsonyi Új Szó máj. 9-i számában megjelent interjút, melyet a lap Markó Bélával készített az RMDSZ küldöttségének szlovákiai látogatása alkalmával. A Szövetség elnökét a koalícióba való belépés kérdéséről az RMDSZ-en belül lezajlott vitával kapcsolatban kérdezték. Markó Béla úgy értékelte, hogy a koalícióban való jelenlét ellentmondásos helyzet, hiszen egy "olyan kisebbség képviseletében léptünk kormányba, amely egyenlőtlen helyzetben van, ugyanakkor egyenlő partnerként próbálunk fellépni a kormánykoalíció tagjaként". Romániában most is van nacionalizmus, még a kormánykoalíción belül is éles viták vannak a kisebbségi kérdésben. Azonban a kormánykoalíció felismerte, hogy Románia számára egyetlen járható út van, a gyors integráció, s ez másképpen, mint a latens kisebbség-többségi konfliktus kezelésével és megoldásával nem érhető el. A nyugati tőkének az országba való áramlásával kapcsolatban Markó Béla kijelentette, "ha arról beszélünk, hogy a Nyugat csak akkor közeledik bizalommal egy országhoz, ha ott biztonságot vél felfedezni, arról is beszélnünk kellene, hogy a biztonságot csak úgy lehet megteremteni, ha a Nyugat bizalommal közeledik". Elmondta, hogy Románia megkapta az első hiteleket a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, s ez a bizalom kinyilvánítását jelenti a kormány reformprogramjával szemben. Az RMDSZ elnöke a kisebbségi kérdések megoldásával kapcsolatban elmondta, hogy a gazdasági intézkedésekkel párhuzamosan a törvényhozásban is neki kell fogni a kisebbségi kérdések megoldásának. Ilyen irányú jelenleg a tanügyi törvény módosítása is. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ döntéshozó testülete szabott-e meg olyan határvonalat, melynek a koalíciós partnerek részéről való áthágása az együttműködés felmondását eredményezné, Markó Béla elmondta, hogy "ilyen döntés nem szükséges, mert ez a határvonal maga a kormányprogram. Ami azt jelenti: ahhoz, hogy továbbra is együttműködhessünk koalíciós partnereinkkel, az oktatásban, a nyelvhasználatban meg kell történniük a változásoknak". Amennyiben nem valósulnak meg, az azt jelenti, hogy a koalíció nem tartja tiszteletben a kormányprogramot ? jelentette ki végül a Szövetség elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1997. október 29.

Michal Kovác szlovák köztársasági elnök okt. 29-én kétnapos hivatalos látogatásra Romániába utazott. Hangsúlyozta, hogy országa jó kapcsolatot akar kiépíteni Romániával. Emil Constantinescu államelnök fogadta Michal Kovácot, aki okt. 30-án vidékre látogat, Nagylakon romániai szlovákokkal találkozik. /Új Szó (Pozsony), okt. 30./

1998. március 21.

Közel 200 millió forintot költött az Illyés Közalapítvány az elmúlt négy évben a határon túli magyar sajtó támogatására. A segítség hol pénz, hol számítógép vagy autó, s bár az újságokat nem Magyarországról tartják el, időnként életmentőnek bizonyultak a budapesti források a 11 határon túli magyar napilap némelyike számára, állapította meg Riba István összegzésében. Ugyanazok a lapok jelennek meg, többször új néven és más tartalommal, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Próbálkoztak ugyan új napilapok indításával, de fennmaradnia egyiknek sem sikerült. Legutóbb idén januárban Sepsiszentgyörgyön az Erdély bukott meg. A Nap című újság Pozsonyban 1989-ben került az utcára, a Független Magyar Kezdeményezés, majd az utódjának tekinthető Magyar Polgári Párthoz közel álló napilap volt. A lap 1995-ben megszűnt. A Szabad Földműves hetilap munkatársai 1991-ben indították meg a Szabad Újság címen a napilapot, amely azonban csak két évig bírta, majd 1993 júliusában több magyarországi szervezet, a Magyarok Világszövetsége és a Pro Professione Alapítvány támogatásával hetilappá alakult át. Az Erdély /Sepsiszentgyörgy/ napilap egy hónapig állta a sarat, végül 100 millió lejes veszteséget okozva megszűnt, mondta el Willmann Walter, az Európai Idő főszerkesztője. A rendszerváltás leginkább a Romániai Magyar Szót viselte meg. Gyarmath János főszerkesztő tájékoztatása szerint a napilap 1990-ben még 150 ezres példányszámot ért el, jelenleg a tizedét, 15 ezret nyomnak. Bevételeik 30 százaléka származik hirdetésből. A Temesvári Új Szó 1994-ig napilap volt, 1995 óta csak hetilapként jelenik meg /Heti Új Szó/. Az erdélyi magyar napilapok a következő példányszámban látnak jelenleg napvilágot : 21 ezer példányban a Bihari Napló (Nagyvárad, Bihari Napló Rt.), 20 ezerben három napilap: Hargita Népe (Csíkszereda), Háromszék (Sepsiszentgyörgy, H-Press Kft.), Népújság (Marosvásárhely, Impress Kft.), 15 ezerben a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti, Zotmar Press Kft.), 10 ezerben a Szabadság (Kolozsvár, Szabadság Kft.) és 7 ezerben a Jelen (Arad, Jelen Kft.) A Kárpáti Igaz Szó (Ungvár) évek óta csak hetente háromszor jelenik meg, mert az ukrán posta csak ennyi napon hajlandó terjeszteni. példányszáma 9 ezer körül van. Terjesztési nehézségekkel magyarázza Bálint István főszerkesztő, hogy csak 1 5 ezer példányban jelenik meg a valaha legterjedelmesebb magyar nyelvű napilapnak számító Magyar Szó (Újvidék). A lap állami képben van. Lovász Attila, az Új Szó (Pozsony) főszerkesztője szerint lapjából ma 40 ezret nyomnak /vasárnap a dupláját/ az 1990-es 61 ezer helyett. Az Új Szó tulajdona pozsonyi Vox Nova Rt., a többségi tulajdonos a düsselfdorfi Rheinisch-Bergische Druckerei und Verlags-GmnH. Szlovákiai magyar politikusok szerint megvan annak a veszélye, hogy Meciar miniszterelnök megveteti a lap részvényeit, s így az egyetlen szlovákiai magyar napilap a mai szlovák kormánypárthoz közel álló tulajdonos kezébe kerül. Szlovákiában és Romániában a lapok az ottani kormányoktól nem kapnak támogatást, Vajdaságban és Ukrajnában viszont kapnak kisebb-nagyobb apanázst. /Riba István: Határon túli magyar politikai sajtó. = Heti Világgazdaság, márc. 21./

1998. április 9.

Félreértésen alapulnak a viták, amelyek a Magyarok Világszövetségének választmányi ülése nyomán a kettős állampolgárságról folynak, nyilatkozta Csoóri Sándor. Kifejtette: a kérdésfeltevés Duray Miklósnak egy Szekszárdon tartott beszédében történt meg. Már Duray is hangsúlyozta, hogy ez nagy kockázattal jár, mert sokan elhagyhatják szülőföldjüket a magyar állampolgárság birtokosaiként. Ezekről az ügyekről beszélni kell, hangsúlyozta Csoóri Sándor. "Szó sincs arról, hogy az MVSZ választmánya a kettős állampolgárságot és a külföldön élő magyarok részvételét az itthoni szavazáson szorgalmazta volna, és én sem tettem ilyen javaslatot. A sajtóértekezleten részt vevő ifjú újságírók jószándékú, ám téves információ szolgáltatása okozta a felzúdulást, melynek során odáig jutottunk, hogy engem Vladimír Meciarhoz hasonlít a sajtó" - szögezte le Csoóri Sándor, utalva a pozsonyi Új Szó tegnapi véleményére, mely szerint Csoóri javaslata megegyezik Meciar kormányfő lakosságcsere ötletével. /Csoóri: Félreértettek. = Magyar Hírlap, ápr. 9./

1998. május 21.

Hírszolgáltatási szerződést kötött nyolc, határon túli magyar nyelvű napilappal a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A megállapodást Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke és a lapok főszerkesztői, illetve képviselői írták alá a hírügynökség budapesti székházában. Az MTI öt éve nyújt hírszolgáltatást a magyarországi Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, a temesvári Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című lap, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a Csíkszeredán kiadott Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság, az Újvidéki Magyar Szó, valamint az ungvári Kárpáti Igaz Szó számára. A határon túli magyar napilapok műholdon keresztül, a magyarországi szerkesztőségekkel egyidőben jutnak hozzá a híranyagokhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1998. július 9.

A Fidesz és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idén hatodik alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján a helyi magyarság problémáiról, a mostani helyszín Felsőszinevér volt. "Magyarország európai integrációs és regionális politikája hosszú távon nem mozoghat egymás ellenében - mondta a szabadegyetemen jelen levő Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, aki az új kormány külügyi államtitkáraként a magyar-magyar kapcsolatokat fogja felügyelni. A fórum zárónapján Magyarország EU-csatlakozása és a határon kívüli magyarság viszonya volt a témája, melyen Németh Zsolt mellett részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és a vajdasági magyarokat képviselő Szecsei Mihály, a jugoszláv szövetségi parlament tagja. Németh Zsolt elmondta, hogy a Fidesz a kárpátaljaihoz hasonló nyári tábort idén kilencedik alkalommal szervez Erdélyben és a tervek szerint a másodikat rendezik meg a Felvidéken. A Fidesz-alelnök hangsúlyozta: az új kormány folytatni kívánja azt a magyar-magyar párbeszédet, amely 1996 júliusában kezdődött, de nem volt folytatása. Ez a mostani kárpátaljai találkozó a magyar-magyar párbeszéd miniváltozatának tekinthető. Németh Zsolt szerint az elkövetkező években a magyar külpolitika és nemzetpolitika legnagyobb kihívása az integrációs és a regionális szomszédsági politika közötti összhang megteremtése lesz. Előfordulhat, hogy egy áthidalhatatlanul mély szakadék fog tátongani Magyarország és a szomszédos országok, valamint Magyarország és a határon túli magyarok között, ha a kormány nem találja meg a megfelelő válaszokat. Ma mind az integrációs, mind a regionális politika spontán mechanizmusai sajnos a szakadék kivájása és elmélyítése felé hatnak - fűzte hozzá. Az olyan kijelentések, hogy a szomszédokkal rendeztük a viszonyt, bár a határon túli magyarság helyzetében komoly visszaesés következett be, számomra nem értelmezhetőek, ez a kettő nem fér össze - mondta Németh Zsolt. Majd hozzátette: az elmúlt évekhez képest természetszerűleg előtérbe fog kerülni a kisebbségek ügye, melyet korábban nem súlyának megfelelően kezeltek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának komoly következményei lesznek a határon túli magyarságra, állapította meg Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, az egyetlen magyar parlamenti képviselő. Szerinte az lenne megoldás, ha születne egy törvény Magyarországon, amely külön státust biztosítana a határon túli magyaroknak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ egyik fő kérése ezért az lesz az új magyar kormányhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket minél jobban használja ki. Markó Béla csatlakozott Kovács Miklóshoz: haladéktalanul el kell kezdeni az integrációs következményekről való gondolkodást, arról, hogy a kapcsolattartás, a határátlépés kérdései hogyan oldhatók majd meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kiemelte: Magyarország európai integrálódása nem jelenti egyben a magyarság integrálódását. Ennek a kettősségnek az a veszélye, hogy a magyarországi és a környező államokban élő magyarság 1918 óta először valóban két különböző rendszerben fog élni. Ez az előbbi csoport számára előnyös, az utóbbi számára viszont hátrányos lesz. Ha ez a megosztottság huzamosabb ideig így marad, akkor elkerülhetetlenül kialakul egy lélektani válaszfal a két magyar nemzetrész között - mondta. Elsősorban annak a veszélyét kell csökkenteni, hogy ne váljunk szét két különböző kategóriájú magyarra, hangsúlyozta. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Magyarország a saját törvényhozásával ennek megelőzésére. A Magyarországon kívüli magyarság pedig annyit tehet a megoldás érdekében, hogy megpróbálja alkalmassá vagy alkalmasabbá tenni az integrációra azon országokat, amelyekben élnek. A különböző országokban élő magyarság lehetőségei persze eltérőek: a 200 ezres kárpátaljai magyarság például nem lesz képes Ukrajnát alkalmassá tenni az EU-csatlakozásra vagy a NATO-integrációra, de a 2 milliós romániai magyarság sem tudja a 23 milliós Romániát átalakítani. /Új Szó (Pozsony), júl. 10./

1998. augusztus 27.

A Duna Televízió Hungaria Litterata címen új sorozatot indított. Az új irodalomtörténeti sorozatot azzal a céllal hívták életre, hogy segítséget nyújtson a határon túli magyartanároknak, A két műsorvezető Gergely András történész és Szörényi László irodalomtörténész. Az Illyés Alapítvány segítségével ezekről az adásokról kazetták, füzetek készülnek, s ezek néhány példányát eljuttatják a határon túli legnagyobb magyar iskolákba. Eddig tizenhárom adás van meg kazettán. /Új Szó (Pozsony), aug. 27./

1998. szeptember 10.

Szept. 1-jével kinevezték a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ új elnökét, Szabó Tibort, aki eddig a HTMH főosztályvezetője volt. Szept. 10-én Szabó Tibor és Németh Zsolt államtitkár bemutatkozó beszélgetésen találkozott a sajtó képviselőivel. Szabó Tibor elmondta, hogy a hivatalban munkacsoportokat alakítanak a kisebbségi magyar közösségek helyzetének felmérésére, továbbá koordinációs főosztályt hoznak létre a hivatalban az egyes minisztériumokban a magyar kisebbségekkel összefüggésben folyó munka összehangolására. A HTMH elnöke arról is tájékoztatott, hogy most alakul meg a magyar-román vegyesbizottsági rendszer. El kell kerülni, szögezte le Németh Zsolt államtitkár, hogy gazdasági, civilizációs és szociális értelemben új "berlini fal" jöjjön létre Magyarország és szomszédai között. Megítélése szerint csak akkor lesz sikeres a nemzetpolitika, ha nem romlik a határon túli magyar közösségek helyzete, ebben a HTMH-nak kulcsfontosságú szerepe lesz, amelyhez az eddigieknél jelentősebb költségvetési támogatást fog kapni. - Az Új Kézfogás Alapítványnál a jövőben inkább a vállalkozási héttér támogatását tűzték ki célul. /Új Szó (Pozsony), szept. 11., Napi Magyarország, szept. 11./ "A magyar külpolitika legfontosabb kihívása az euroatlanti integráció és a szomszédságpolitika, illetve a regionális és a nemzetpolitika közötti összhang megteremtése" - jelentette ki Németh Zsolt államtitkár. Szerinte a magyar kormány fontosnak tartja, hogy egyenrangú partneri viszony alakuljon ki a határon túli magyar közösségekkel, és megteremtse az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Utóbbi formájáról várhatóan néhány hét múlva megszülethet a döntés. Szabó Tibor szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a határon túli magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, illetve minél többet érzékeljenek azokból az előnyökből, amelyek Magyarország európai uniós csatlakozásából adódnak. Az elképzelések között szerepel a kormányközi vegyesbizottsági rendszer további kiépítése is, például Romániával és Szlovákiával. /A HTMH új feladatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. szeptember 17.

Szept. 17-én Pozsonyba érkezett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, eleget téve a Márai Sándor Alapítvány meghívásának, ahol előadást tartott a romániai viszonyokról, illetve a jelenlegi szlovák és az 1996-os erdélyi helyzet hasonlóságáról. "A román kormánykoalíció egyben tartásának erőpróbája az önálló magyar egyetem létrehozásának törvény általi biztosítása" - fejtette ki Markó Béla. A politikai fórumon elmondta: a romániai magyarság számára nem az volt a dilemma, hogy kormánypárt legyen-e az RMDSZ vagy sem, hiszen 1990-ben úgy döntött, létrehozza politikai szervezetét, s ennek a döntésnek következménye, hogy a szövetség adott esetben kormányzati felelősséget vállal. Markó Béla a fórum után megbeszéléseket folytatott a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel. /Új Szó (Pozsony), szept. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998