udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Uj idõ (Brasso)

1995. január 28.

Jan. 28-án ünnepelték Brassóban, a Reménység Házában a Brassói Lapok centenáriumi ünnepségét. Gellérd Lajos, a BL igazgatója fogadta a vendégeket. 1895 januárjában indult a Brassói Lapok /BL/ első sorozata, a lap 1940. október 4-ig jelent meg, néhány napos vagy hetes betiltásokat nem számítva. A legionárius hatalomátvétel azzal elkezdődött, hogy lefoglalták a "zsidó nyomdát", ezzel a BL megszűnt. 1944 októberében a városban indult a Népi Egység, a Magyar Népi Szövetség lapja. A Népi Egységet 1946 szeptemberétől Sepsiszentgyörgyön szerkesztették, 1948 tavaszán az újság visszaköltözött Brassóba, címét Népújságra változtatták. A lap 1948 augusztusában Marosvásárhelyre költözött, ahol 1951-ig viselte a Népújság címet, azután Előre lett, 1952-től pedig a fordulatig Vörös Zászló. Brassó viszont 1948 után magyar újság nélkül maradt. 1963-ban látott napvilágot Brassóban újra magyar hetilap, az Új Idő, amely 1969-ben felvette a Brassói Lapok nevet. Az évfordulóra ünnepi kiadvánnyal állt elő a szerkesztőség: Volt egyszer egy szerkesztőség... Brassói Lapok emlékkönyv. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./

1996. november 15.

Októberben megtartották Budapesten a Trianon Társaság alakuló közgyűlését, amint a sajtó hírül adta. Püski Sándor köszöntő szavai után Raffay Ernő és Kocsis István tartott előadást. Elfogadták az alapszabályt és meghatározták a társaság célját, amely a következő: a trianoni tragédia történelmi előzményeinek, illetve következményeinek elemzése, tudatosítása és méltó megoldáskeresés. A közgyűlésen megválasztották az elnökség tagjait: Püski Sándor, Raffay Ernő, Kocsis István, Kiss Dénes, Vígh Károly, Laki Károly, Döbrentei Kornél, Dunayné Döme Katalin, Beke György, Csapó Endre, Csete György, Zétényi Zsolt, Szervátiusz Tibor, Pongrácz Gergely, Stolmár G. Ilona és Bátonyi Sándor. Felolvasták Eva Maria Barki nemzetközi jogász Bécsből üdvözlő táviratát. Többen bejelentették, hogy lakhelyükön már szervezik a társaság helyi csoportjait. A társaság elnöksége okt. 29-én megtartotta első ülését. Püski Sándort megválasztották a Trianon Társaság tiszteletbeli elnökévé, Raffay Ernőt elnöknek, Kiss Dénest társelnöknek, Kocsis Istvánt alelnöknek. A közeljövőben megjelenik Kiss Dénes szerkesztésében a Trianon Kalendárium, ebben a társaságról minden tudnivalót közölnek. /Új Idők (Budapest), nov. 15./

1999. április 27.

A Brassói Lapok kisebb-nagyobb megszakításokkal immár 150 éve magyar nyelven jelenik meg Brassóban. 1944 után Népi Egység néven jelent meg a lap, amit a Népújság követett, rövid ideig Vörös Zászló, Új Idő s végül 1969-től a mai napig - Brassói Lapok. Megalakulásának százötvenedik évfordulóját ünnepelte április 16-án a szerkesztőség olvasóival együtt. A színház nagytermében ünnepi előadás volt, fellépett többek között a Brassói Magyar Dalárda, a Búzavirág népi együttes. Gellérd Lajos, a Brassói Lapok igazgatója köszöntötte a nagyszámú közönséget. /Adamovits Sándor. = A brassói magyarság ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

1999. július 23.

Mihai Popescu tábornok, a román szárazföldi csapatok vezérkari főnöke júl. 23-án Kolozsváron ismertette azt az átszervezési folyamatot, ami 2003-ban fejeződik be és az országot 4 katonai körzetre osztja. A katonaságot mintegy 20 ezer fővel csökkentik /a szárazföldi erők létszáma a mostani 72 ezerről 62-re csökken/. Ahhoz, hogy a NATO-követeléseknek megfelelő katonaság létrejöjjön, a védelmi minisztériumnak rendelkeznie a nemzeti össztermék 2 %-ával /jelenleg csak 1,3 % jut nekik /. Távlati terv a szerződéses profi katonák alkalmazása. A IV. erdélyi hadsereget felszámolják, s átalakítják a kor követelményeinek megfelelően. A tábornok szerint a jövőben nők alkalmazása is szükséges lenne a hadseregben. A román hadseregben magas a tábornokok száma, 400 fő, létszámukat 120-ra kell csökkenteni. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 23-án egy órát tartózkodott a kincses városban, ahol zárt ajtók mögött találkozott a IV. Erdélyi hadsereg vezető tisztjeivel, tárgyalt Alexandru Farcas prefektussal, majd repülőgépen Bukarestbe távozott. /(Csomafáy Ferenc): Új idők új katonasága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2000. május 12.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ szervezésében máj. 12-én köszöntik a városban élő Lendvay Éva költőnőt 65 év a gyermekkor útvesztőiben címmel. Lendvay Éva (Szemlér Ferenc leánya) költő, szerkesztő. Brassóban született 1935. április 24-én. 1959-ben szerzett oklevelet a Kolozsvári Babes-Bolyai TE magyar szakán. 1959-63 között az Utunk, 63-65 között pedig az Új Idő szerkesztője, majd 1968-77 a Brassói Lapok szerkesztője, a bukaresti Művelődés munkatársa. Verseskötetei: Bájoló ének (Forrás-sorozat, Buk. 1967), A második kérdés (1977), A földtől a homlokunkig (1981) Felszálló füst(1986), Árnyék a falon (Br. 1993). I.Grigorescu, H.P. Bengescu, Ana Blandiana, Anghel Dumbraveanu, Mircea Ciobanu műveit fordítja magyar nyelvre. A Magyar Írószövetség fordítói szakosztályának díjában részesült 1991-ben, valamint a Brassói Írótársaság díjában 1984-ben. /(Tóásó Áron Zoltán): Lendvay Éva köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Lendvay Évát ünnepelte a brassói magyar közösség máj. 12-én a Reménység Házában. A találkozó váratlan vendége volt Markó Béla, aki bevallotta: Lendvay Éva volt az, aki kinyitotta számára a versírás kapuját. Markó Béla rögtönzött laudációjában elmondta: "Azt hiszem, Lendvay Évának a legnagyobb öröme az lehet, hogy ekkora közönség gyűl egybe ma még itt Erdélyben, Brassóban a költő tiszteletére. Ez a tíz esztendő, s mi magunk mindent megtettünk azért, hogy leszoktassuk az embereket a versről, s rászoktassuk más, kevésbé fontos dolgokra. Én dicsérem a brassóiak konokságát, vers iránti szeretetét." /Brassói Lapok (Brassó), máj. 12./

2001. november 9.

Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ című kétheti lap néhány napja felmondott valamennyi munkatársának, akik Új Idő néven színes magazint készülnek a piacra dobni. A csőd szélén álló Európai Idő alapítója, a lapot kiadó Erido Kft. ügyvezetője, Horváth Alpár szerint korábbi munkatársai tudatosan tették tönkre a magazint, ezért pert helyezett kilátásba. Az egykori főszerkesztő, Willmann Walter úgy vélte, a magazint a rossz menedzselés sodorta a csődközeli helyzetbe. A kéthetenként megjelenő magazin az 1989. decemberi események után látott napvilágot. A lap 30 ezres példányszámban jelent meg, az Európai Idő nevű kisvállalkozás kiadásában. Az 1991 márciusában megalakuló, a kiadási jogot átvevő, Horváth Alpár kizárólagos tulajdonában lévő Eurid Kft. azonban ugyanazon év szeptemberében már csak 6200-as példányszámot regisztrált. 1996-ra 35 ezres példányszámot értünk el, amikor 20 millió lej körüli részesedést is tudtunk fizetni - emlékezett Horváth Alpár. Ekkor már nyereséges vállalkozás volt az Európai Idő. Horváth Alpár feleségére, Horváth Olgára bízta az ügyvezetést. 1999 májusára azonban a cég közel 500 millió lejes adósságot halmozott fel. Horváth Olga átvette a teljes ügyvezetői jogkört. A lap példányszáma csökkent, jelenleg 11 350 példányban nyomják. Az Európai Idő több mint 1,2 milliárd lejes adósságot halmozott fel. Az időközben Horváth Alpártól elvált Horváth Olga jelezte, hogy már képtelen meggyőzni beteg exférjét, hogy továbbra is maradjon a háttérben. November 13-án megjelenik az Új Idő című kétheti rendszerességgel megjelenő magazinunk nulladik száma - jelentette ki Willmann Walter, az új lap főszerkesztője, illetve az Uránia Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. /Csinta Samu: Lapháború készül Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2001. november 13.

A tervek szerint nov. 13-án kerül utcára a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Új Idő képes magazin 0. száma. A bemutatkozó példányok 16 oldalon nyújtanak tájékoztatót a lapalapítók törekvéseiről, az egyelőre kéthetenként megjelenő kiadvány a továbbiakban 24 oldalon jut el az olvasókhoz, s bevallottan mindenekelőtt szórakoztatásra törekszik. A lap az Uránia Kft. kiadásában jelenik meg, szerkesztői az Európai Idő volt munkatársai. Lapigazgatója Wilmann Walter, a főszerkesztő Kocsis Károly. /(Flóra Gábor): Új erdélyi magyar nyelvű képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2002. július 13.

Újabb periodikus kiadvánnyal lett gazdagabb Sepsiszentgyörgy, a negyedévenként megjelenő Háttér című családi magazinnal. A lap hasábjain régebben és újabban megjelent írásokból tallóznak. Az egyik írás a magyar nép finnugor eredetének álláspontját ismerteti. Deér István először 1938-ban megjelent "Pogány magyarság, keresztény magyarság" című műve szerint a nyelvi tények csak a nyelvrokonságról vallanak, a magyar nyelv és kultúra északi eredetéről nem. Régészeti és történelmi tények egyaránt bizonyítják, hogy nem északról, hanem délről népesedtek be a puszták és az erdőségek. A magyar nyelv lótenyésztésre vonatkozó önálló alkotású szavai azt igazolják, hogy a lótenyésztés kialakulásakor (Kr. e. 4000 táján) már jelentős, a finn-permi és türk népektől egyaránt független nép volt. /Gazda László: Hol volt a magyarság őshazája? = Új Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

2002. augusztus 24.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem között megállapodás született arról, hogy a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak hazai hallgatói a pedagógusok kötelező ötévenkénti továbbképző tanfolyamainak megfelelő tanúsítványt kapnak. Danciu Stefan az Adevarul Harghitei című napilap júl. 23-i számában kirohant ezen megállapodás ellen. Kifogásolta, hogy az előadók és a pedagógusok a volt Nagy-Magyarország területéről érkeztek. Az előadók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Danciu szerint Pomogáts Béla olyan személyiség, aki mellett a híres Eva Maria Barki mérsékeltnek nevezhető. - Stefan Danciu neve szerepelt annak az 1990. januári levélnek az aláírói között, amely a későbbi Har-Kov jelentés "alapanyagát" képezte. A levelet csíkszeredai román értelmiségiek írták és egy sor elképesztő hazugságot tartalmazott a romániai fordulatról, pontosabban a székelyföldi magyar településeken történt erőszakos cselekményekről. Danciu és társai "barbár magyarok" románellenes vérengzéseiről, a románok elűzéséről és hasonlókról írtak. /F. G.: Magyar tudás, román irigység. = Új Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

2002. szeptember 21.

Adrian Nastase miniszterelnök kirohant Tőkés László ellen, mondván: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke vajon mit keres az RMDSZ-ben, miért tölti be annak tiszteletbeli elnöki tisztségét? Miért, ha semmivel sincs megelégedve? Az ilyen embereknek - véli a román miniszterelnök - a Nagy-Románia Pártban lenne a helyük. Nastase suceavai beszédében leszögezte a püspökről: "Nyugtalansággal tölt el, hogy az RMDSZ politikusa önrendelkezésre, szegregációra biztatja a magyar közösséget. Ezt valahogy mégsem hagyhatjuk büntetlenül. Valahányszor a nyilvánosság előtt beszél, Tőkésben azoknak a szélsőségeseknek az arcát látjuk, akiket nekünk szerencsére sikerült elkerülnünk." Markó Béla, az RMDSZ elnöke visszautasította Nastasét, kifejtve, hogy bár Tőkés Lászlóval vannak vitáik, "Kritizáljuk mi is a püspök urat és kritizál őurasága is minket", mégsem rá tartozik annak az eldöntése. Miért háborodott fel Nastase? Gazda József idézett Tőkés László felháborodást kiváltó tusványosi beszédéből: A "torz liberalizmus nyomasztó hatásával" szemben "vissza kell térni a keresztény értékrendhez, és ennek alapján kell fellépni az értékek és érdekek védelmében." És hogy a magyarság fogyásának, elvándorlásának a megállítására, a magyarság talpra állítására "azonnali gazdasági programok szükségesek", mert a "közösség leépülése a 24. órához jutott." "Az értékeknek kellene medret szabniuk a romániai magyar politika számára, gyökeres megújulásra van szükség, mert a jóhiszeműek is eltévelyedtek. Önvizsgálatra van szükség, és erre az 1992-es kolozsvári autonómia nyilatkozat tizedik évfordulója kiváló alkalmat teremt. Én még hiszek abban, hogy az RMDSZ-en belül van lehetőség. Ha nem lesz, rákényszerülünk arra, hogy külön utat keressünk." Ennek alapján mondta ki Nastase, hogy Tőkés László "önrendelkezésre, szegregációra biztat", és hogy ez: "szélsőséges". Miért szélsőséges hát Nastase szerint Tőkés László? Azért, mert önrendelkezésre biztatja a magyar közösséget. Tőkés épp a program be nem tartását, küldetése nem teljesítését rója fel az RMDSZ vezetésnek. És a vezetés: háborog, jegyezte meg Gazda József. /Gazda József: Ki lehet RMDSZ-tag? avagy Nastase, Tőkés és Markó. = Új Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2003. szeptember 26.

Nemrégiben meg alakult Salamon Ernő Véndiák Szövetség. Dániel Botond egyetemi hallgató a célkitűzéseit sorolta: ösztöndíj alapítása a tanulásban és közösségszervezésben kitűnteknek; pályázatfigyelés, amellyel az iskola diákjait segítenék, miközben megtanítanák pályázni is őket; nyelvkönyveket vásárolnak; a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek és az informatikusoknak könyvtárprogram keretében segítenének; könyvtár- és bentlakás-felújítási programot hirdettek meg; támogatókat keresnek az iskolai világháló-szolgáltatás biztosítása érdekében. /Bajna György: Új idők szele. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

2009. április 22.

Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar nyelvű újság, a Brassói Lapok. Ambrus Attila főszerkesztő elmondta, a lap a mai napig azt a szerepet vállalja magára, amit még ‘49-ben Bem József szánt neki: ne valami ellen álljon, hanem valami mellett, konstruktív szerepe legyen. „A lapot először az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Veszely Károly katolikus pap jelentette meg, Bem József felkérésére. Az első szám 1849. április 16-án hagyta el a nyomdát Brassói Lap néven. A kiadványnak akkor tizenkilenc száma jelent meg, mindaddig, amíg a bevonuló orosz csapatok le nem foglalták a nyomdát, Veszelyt forradalmárként letartóztatták, és átadták az osztrák hatóságoknak, akik halálra ítélték őt. Az ítéletet ugyan nem hajtották végre, mivel Veszely a klérus tagja volt, de száműzték, és Kolozsváron telepedett le. ” „Ezek után az újság utóda már nem viselhette Veszely lapjának címét. Csak 1895-ben kaphatta vissza nevét, így ettől az évtől Brassói Lapok néven jelent meg, egészen 1940-ig, amikor a hírhedt Vasgárda betiltotta megjelenését. A második világháború után Vörös Zászló, majd Új idő néven jelent meg a lap, eredeti nevét csak 1969-be kapta vissza, amikor Albert Sándor, a lap eredeti nevének újrahasználhatásához kötötte a főszerkesztői állás elfogadását” – részletezte a főszerkesztő. A hetilapot jelenleg a Barcaság mellett főleg Kovászna, Hargita és Maros megyékben terjesztik. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) a Brassó melletti Tatrangon tartott elmúlt hét végi közgyűlésén átadták az idei Veszely Károly-díjakat. A díjat ez alkalommal – a Brassói Lapokhoz hasonlóan 1849-ben alapított, Kézdivásárhelyen megjelenő – Székely Hírmondó hetilap szerkesztősége, valamint a brassói magyar nyelvű televíziózás létrehozója, Bálint Ferenc vette át. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének hétvégi találkozóján téma volt a gazdasági válság hatása az erdélyi magyar médiára. /Fleischer Hilda: A hosszú életű újság: 160 éves a Brassói Lapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998