udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal

1992. szeptember 22.

A magyarországi kárpótlásra jogosultak ügyintézése érdekében Dáné Tibor Budapestre utazott, ahol dr. Sepsey Tamás államtitkárral, a Kárpótlási Hivatal elnökével tárgyalt. A megállapodásnak megfelelően Kolozsváron irodát létesítettek, ahol megkezdődött az ügyfélfogadás, itt jelentkezhetnek a kártérítésre jogosultak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A hivatal pontos neve: Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Előzmény: aug. 26-i jegyzet.

1992. október 14.

Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke cáfolta a Meridian román lap megállapítását, hogy a kárpótlásban csak a magyarok részesülnek, ellenkezőleg: a törvény mindazokra a volt magyar állampolgárokra - tehát román nemzetiségűekre is - vonatkozik, akik a második bécsi döntés értelmében magyar állampolgárokká váltak és a magyar hadsereg tagjaiként estek szovjet fogságba, vagy egyéb jogcímen jogosultak a kárpótlásra. Sepsey Tamás látogatását előre jelezte a román félnek. Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen adott az 1992. évi XXXII. törvényről tájékoztatást. /Magyar Hírlap, okt. 14./

1993. június 4.

Lezárult az egykori hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak, egykori magyar állampolgárok kárpótlásának első romániai munkafolyamata. Az igénylési lapokat ugyanis idén április végéig postára kellett adni. Az RMDSZ csoportokat szervezett, hogy segítse az ügyintézést. Az igényléseket 1992. decemberéig eljuttatták Budapestre, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Mivel az eredeti határidőt /1992. november/ a nehézkes romániai ügyintézés miatt nem tudták tartani, ezért a magyar hatóságok meghosszabbították a beadási határidőt, először 1992 végéig, majd 1993. április végéig. Mintegy 30 ezer igényjogosult iratai kerültek Budapestre. Az adatok összegyűjtésében sokat tevő Dáné Tibor kiemelte Sepsey Tamás államtitkár jóindulatú segítségét. Dáné emlékeztetett, hogy munkájukat, az adatgyűjtést, a meghurcoltak segítését a szélsőséges román és a szélsőségesen kormányellenes magyarországi sajtó kritizálta. A kártérítések még csak hónapok múlva várhatók, de egyes élelmes felvásárlók elkezdték gyűjteni ezeket a kárpótlási jegyeket. Dáné figyelmeztetett mindenkit, ne adja el ezeknek a felvásárlóknak a kárpótlási jegyét. /Dáné Tibor: Volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak figyelmébe! Kiértesítés helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1993. július 3.

Dáné Tibor részletezte, hogyan áll a volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak kárpótlásának helyzete, melyet Magyarország fog fizetni, a magyar hatóságok, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal részére megküldött igénylések alapján, kárpótlási jegyekben. Nagyon sok a félreértés, nagyon sok a hiányosan kitöltött adatlap és nagyon sokan rossz felvilágosítást adnak az igénylőknek. Ezért részletezte az egész kárpótlás lebonyolításának módját az eljárás egyik szakértője, segítője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy meggondolatlanul ne kótyavetyéljék el a jogosultak kárpótlási jegyeiket. /Dáné Tibor: Volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak figyelmébe! Romániába év végére várhatók a kárpótlási jegyek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. augusztus 6.

Októberben és novemberben nagy összegű kárpótlási jegy jutott el a Romániában élő kárpótoltakhoz. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Budapesten Sepsey Tamás címzetes államtitkár Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmondta, hogy a legnagyobb gond az információ hiánya. A kárpótlási jegyek felhasználásáról még további tárgyalások lesznek. /Kárpótlás Erdélyben is. = Magyar Nemzet, aug. 6./

1994. január 14.

Csíkszeredában tanácskoztak a magyarországi kárpótlási törvény alkalmazásának erdélyi vonatkozásáról. Az RMDSZ csupán segítséget nyújt a jegyeknek a címzettekhez juttatásában és a visszaigazolásnak a hivatalba történő továbbításában. Közérthetően fogalmazott füzetet adnak ki a tudnivalókról, ez egyben segít a magyar szaknyelv megismerésében is. A Kárpótlási Hivatal becslése szerint Erdélyben mintegy 36 ezer embert érint a kárpótlás, összesen mintegy 8,3 milliárd forint értékben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1994. január 25.

A politikai üldözöttek közül 360 ezren kértek kárpótlást Magyarországon, közülük 220-ezren már megkapták a kárpótlási hivataloktól a határozatot. A törvény lehetőséget ad ma külföldön élő állampolgárok kárpótlására is. Mintegy 80-90 ezer, főként Romániában, Szlovákiában, Izraelben élő egykori politikai üldözött, deportált, hadifogságot megjárt kap kárpótlási jegyet. /Kárpótoltak Erdélyből. = Népszabadság, jan. 25./

1994. április 15.

Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke ígéretet tett: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a jövő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. /Magyar Hírlap, ápr. 15./

1994. április 19.

Horn Gyula, az MSZP elnöke megígérte, ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a következő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. - Az MDF külügyi szóvivője kijelentette: az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt - vélhetően összehangolt módon - a választási kampányban pártcéloknak veti alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Ez a magatartás súlyosan sérti Magyarország biztonságát, rontja a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét, gyengíti az ország tárgyalási pozícióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1996. február 7.

1991 és 1994 között a magyar Országgyűlés által hozott kárpótlási törvények alapján több mint negyvenmilliárd forint értékű kárpótlási jegyet juttattak a határon túl élő kárpótoltaknak, így az erdélyi magyarságnak is. Idén januárban a HTMH, az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt., valamint az Országos Kárrendezés is Kárpótlási Hivatal tanácskozásait követően megszületett a döntés: az anyaországi áramszolgáltató vállalatok részvényeire történő csere során a határon túli jogosultak külön részvénycsomagot kapnak. Ez pozitív diszkrimináció a határon túliak számára. A HTMH politikai, információs és kapcsolatteremtési segítséget nyújt mindehhez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./

1997. augusztus 15.

Az RMDSZ Tájékoztatóban felhívták a megyei és területi RMDSZ-szervezetek figyelmét arra, hogy Magyarországon jún. 7-től hatályba lépett az 1997. évi XXIX Kárpótlási Törvény, amely az 1992. évi kárpótlási törvény módosítása /Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlása/. Megfelelő igazolások és bizonyítékok csatolásával, ez a módosítás újabb kárpótlási igények benyújtására ad lehetőséget. Felvázolták azt, hogy milyen jogcímen lehet kérelmet benyújtani az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bármelyik magyarországi kirendeltségéhez. a/ Az élet elvesztéséért történő igénybejelentés esetén bizonyítani kell, hogy a sérelmet szenvedett kétségkívül a magyar hatóság vagy magyar hatósági személy politikai indítású önkénye miatt vesztette életét, vagy a sérelmet szenvedett a deportálás vagy kényszermunka ideje alatt halt meg, vagy a szovjet kényszermunka ideje alatt hunyt el. A szovjet hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jétől kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni. Tehát az a szovjet hadifogságba esett katona, aki 1945. augusztus 1. után a hadifogság ideje alatt halt meg, kárpótlásra jogosult A fenti jogcímeken kárpótlásra jogosult az élő özvegy, a sérelmet elszenvedett élő gyermeke és a még élő szülő. Az előbbiek hiányában az élő testvér jogosult a kárpótlási összeg felére. b/ A második világháború alatt (1941. június 27. - 1945. május 9.) faji, vallási vagy politikai okból teljesített munkaszolgálatért az igénylést saját jogon, túlélő házastársként, vagy törvényes örökösként lehet benyújtani. - A törvény a hatályba lépést követően négy hónapot ad a kérelmek benyújtására, tehát 1997. október 15-ig. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és igazolási kérelemnek nincs helye. - A külföldi állampolgárok a magyar külképviseleteken juthatnak adatlaphoz. - Nagyon fontos része a jogszabálynak, amely Romániában élő több ezer embert is érint, kimondja, hogy akinek a magyar hatóságok a korábbi esztendőkben politikai jogsérelem címen kárpótlást állapítottak meg, akár hadifogságért, akár más jogsérelemért, és ezért kárpótlási jegyet vagy életjáradékot kapott az illető állampolgár, akkor most, hivatalból a megállapított kárpótlási összeg 10%-át kiegészítésként megkapja. Ezért semmilyen külön igényt benyújtani nem kell! /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 15., 1092. sz./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2014
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998