udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: AM Press

1994. május 2.

A Securitate már húsz évvel ezelőtt alkalmazott pszichológiai módszereket a politikai foglyok vallatásánál, jelentette az AM Press független hírügynökség. /Magyar Hírlap, máj. 2./

2005. január 25.

Kiderült, hogy lehallgatták a Mediafax hírügynökség telefonjait. A Közigazgatási és Belügyminisztérium Belföldi Hírszerző és Védelmi Főosztálya „érdeklődött” a szerkesztőségi munka iránt. A Ziua című napilap szerint Virgil Ardelean, a belföldi hírszerző főosztály vezetője Ioan Amarie, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) főügyészének engedélyét kérte a Mediafax és az A. M.Press telefonjainak lehallgatására arra hivatkozva, hogy bizonyos rendőrök titkos információkat adtak ki a médiának. Ardelean szerint beosztottjai megállapították, hogy Constantin Duvac főfelügyelő „személyes haszonszerzés céljából folyamatban levő vizsgálatok adatainak illetéktelen személyekhez juttatása érdekében eddig azonosítatlan személyeket használ fel, akik kártyás, nyilvános telefonokról a kért adatokat médiaintézményeknek továbbítják”. A Mediafax kijelentette: soha nem vásárolt információkat rendőrtisztektől, ez a módszer idegen a hírügynökség újságírói gyakorlataitól. A Medifax kérte, hogy indokolják meg a két telefonvonal lehallgatásával kapcsolatos kérelmet. Radu Stroe (NLP), a szenátus honvédelmi bizottságának vezetője hangsúlyozta: Virgil Ardeleant, a főosztály vezetőjét meneszteni kell, ha bebizonyosodik, hogy törvénysértést követett el. Az ügyészség leszögezte: soha nem rendelték el újságírók vagy médiaintézmények telefonbeszélgetéseinek lehallgatását. /Lehallgatták a Mediafax telefonjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2005. január 27.

A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

2009. január 12.

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2009. január 21.

Életbe lépett a sajtóban a Nagy Testvér törvénye néven emlegetett rendelkezés, amelynek értelmében a távközlési szolgáltatók kötelesek fél évig tárolni a hálózatukon át lebonyolított beszélgetések és üzenetváltások időpontját. Romániában a kommunizmus évei, de a rendszerváltás óta eltelt közel két évtized történései is gyanakvóvá tették az állampolgárt mindenféle lehallgatás kapcsán, amire a mindenkori hatalom igyekezett a legkülönfélébb ürügyeket kitalálni. 2002-ben például a Belügyminisztérium mobiltelefonok lehallgatására alkalmas készülékeket vásárolt, állítólag a határellenőrzés megszigorítása, a szervezett bűnözés leküzdése, a NATO-integráció érdekében. Valójában függetleníteni akarta magát a lehallgatásokat végző Román Hírszerző Szolgálattól (SRI). Egy 2005-ben nyilvánosságra került statisztika szerint az engedélyezett telefonlehallgatások számát illetően a belügyi titkosszolgálat megközelítette a SRI-t. A belügyi titkosszolgálatot vezető Virgil Ardelean 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. 2008 tavaszán, a bukaresti NATO-csúcs előkészületeit kihasználva, a Legfelsőbb Védelmi Tanács titokban arról határozott, hogy valamennyi telefon- és internet-hálózat üzemeltetőjének a SRI rendelkezésére kell bocsátania szervereit. Ebben mind az államfő, mind a miniszterelnök egyetértett. A telefonlehallgatások monopóliumával az SRI rendelkezik, a testület ellenőriz minden törvényesen engedélyezett telefonlehallgatást. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság, a Terrorizmust és Szervezett Bűnözést Vizsgáló Igazgatóság, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/, a Belügyminisztérium, a hadsereg titkosszolgálata által végzett lehallgatások is szerverein keresztül történnek. Gyakorlatilag a SRI töltötte be a sokáig tervezgetett Országos Lehallgatási Központ hatáskörét is. Romániában minden telefontársaságnak, internet-szolgáltatónak biztosítania kell az összeköttetést a SRI szervereivel, lehetővé kell tennie a kért telefonvonalak lehallgatását. A távközlési cégeknél külön részlegek szavatolják ezt a „szolgáltatást” a hírszerzés számára. Nem egy esetben a SRI a cégvezetők tudta nélkül, álcázott ügynököket juttat be távközlési társaságokhoz. Lehallgatási utasításai szűkszavúak, a telefonszámot és a lehallgatás időtartamát közlik. Ráadásul a SRI lehallgatási engedélyt sem mutat be. Emiatt néhány nagyobb távközlési társaság alig titkolja elégedetlenségét. A romániai hírszerző szolgálatok is elégedetlenek a SRI monopóliuma miatt, ezért „GSM táskákat”, diplomatatáskának álcázott laptopokat szereznek be maguknak, amelyekkel a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket hallgathatják le. Ezt a titkosszolgálatok egyike sem ismeri be. A Külügyi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Catalin Harnagea (ma már) nem titkolja, hogy – 2006-os árfolyamon – egyetlen telefon egy órányi lehallgatása 6 millió régi lejbe került. Az APADOR-CH számításainak megfelelően 2005-ben átlagosan 222 napig helyeztek megfigyelés alá egy-egy telefont. Napi 30 perces lehallgatási idővel számolva ez telefononként 111 órát, vagyis 666 millió lejt jelent, 6370 telefonra számítva 8500 milliárd lejt tesz ki. Mit nyújtott cserében a SRI ezért? Lefülelt egy házi készítésű lehallgatókat forgalmazó bukaresti egyetemistát, egy telefontársasági alkalmazottat, aki személyenként 200 dollárért lehallgatta az előfizetőket, egy őrző-védő cég tulajdonosát, aki bankokban szerelt fel illegális lehallgató készülékeket, valamint egy munkanélküli mérnököt, aki volt munkaadója telefonbeszélgetéseit hallgatta le. /Bogdán Tibor: Fülelés és lefülelés Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998