udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: ASTRA Mûvelõdesi Egyesulet, Astra Romana

1997. február 3.

Cristea Sandru Timoc szerint a román nép a Dunától délre alakult ki, de az ottmaradt románok nagy mértékű elszlávosításnak vannak kitéve. Cristea Sandru Timoc, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkára nemrég A határon túli románok tragédiája címmel könyvet jelentetett meg, erről kérdezte őt Gazda Árpád. Könyvében sokat írt a Balkánon élő románokról. Nemcsak a Timok folyó völgyében, hanem a Timok és Morava folyók közötti egész térségben élnek románok, mintegy háromszáz településen. Bulgária területén, Viddin környékén további 32 településen, a Duna völgyén lefelé haladva még mintegy 70 településen élnek románok. Bulgáriában a hivatalos statisztika csak 17 ezer vlahról beszél, Szerbiában 14 ezerről, de számuk ennél jóval nagyobb. Az arománok másik csoportot alkotnak, ők enklávét alkotnak Albánia, Görögország, Makedónia területén, valamint Bulgária déli részén. Görögországban mintegy 600 ezer aromán él. - A Balkán félszigeten módszeresen hamisítják a statisztikai adatokat, mondta Cristea Sandru Timoc. Ez a népcsoport nem asszimilálódott jelentős mértékben, egymás között csak románul beszélnek. Arra a kérdésre, hogyan kerültek a Balkánra, Cristea Sandru Timoc válasza: ott alakultak ki. Az első román állam a mai Bulgária területén alakult ki, Tirnovo fővárossal. Ez az állam 1186 és 1280 között létezett. A bolgárok persze bolgár császárságról beszélnek. Ezek a románok még katolikusok voltak, később tértek át az ortodox hitre. Az első román akadémia is mai Albánia terültén, Moscopotelében alakult meg, Aromán Akadémiának nevezték. Ez a város adott több nagy román személyiséget, köztük Andrei Saguna erdélyi metropolitát. Itt, délen született az első román nyelvtankönyv is, 1813-ban, Mihai Boiagi alkotása. - Az egész Balkánra jellemző a diszkriminációs politika. A balkáni románokat nem ismerik el kisebbségnek. /Gazda Árpád: Románok a balkánon. Beszélgetés Cristea Sandru Timoc-kal, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkárával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./

1999. május 4.

A "Bánsági, Vaskapui és a világ más tájain élő románok Astra Romana Szövetsége" temesvári szervezete felhívással fordult Románia elnökéhez, a parlament két házának elnökeihez, a miniszterelnökhöz, és a külügyminiszterhez, kifejezve aggodalmát a kelet-szerbiai Timok völgyében élő románok helyzete miatt, a jelenlegi jugoszláviai konfliktus kapcsán. A levelet Nicolae Corneanu, Bánság ortodox mitropolitája mint tiszteletbeli elnök és Cristea Sandu Timoc, a szövetség főtitkára és a szerbiai fiókszervezet tiszteletbeli elnöke írták alá. Ebben a Timok völgyében élő románok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a román sajtó ahelyett, hogy jövőbeni sorsukkal is foglalkozna, paradox módon inkább törődik a szerb üggyel, mint a románság helyzetével. A szövetség a "Srpska Rec" c. statisztikai évkönyv 1996 májusi kiadására hivatkozik, amely szerint Kelet-Szerbiában 1.100.000 vlah (oláh, azaz román) él, tehát ők képezik Szerbiában a második legnagyobb lélekszámú etnikai közösségét a szerbek után. A felhívásban olvasható, hogy "az embertelen és erkölcstelen bánásmód, amelynek ki vagyunk téve, súlyosabb még annál is", mint amit a koszovói albán kisebbségnek kell elszenvednie. A román parlamentnek ki kellene használni a jelenlegi egyedülálló, történelmi lehetőséget." A vajdasági románok kérése: "legalább az anyaország nyújtson felénk testvéri jobbot". /Szerbiai románok panasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. március 18.

Az EMKE egyike a sok betűszavunknak. Kolozsvárott a szó gyorsan terjedt, különösen az EMKE-palota felhúzása után. Majd megjelent az EMKE park, az EMKE tér. De létezett EMKE -drogéria, -gyufa, -gyertya, -levélpapír is. Az Egyesület a magyarság legnagyobb művelődési csoportosulása lett az elmúlt 110 évben. A kiegyezés után a magyar állam nem tudta felvállalni a művelődésre és az oktatásra vonatkozó valamennyi feladatot. Ugyanakkor a nemzetiségek szervezkedni kezdenek, értekezleteket és ünnepségeket szerveznek. A szórványmagyarság művelődési körülményei romlottak és az asszimiláció egyre gyorsult. Az 1880-as években a felelősséget érző férfiak rendre egyesületeket alakítottak Erdélyben, Bánságban és Felvidéken egyaránt. A románság ASTRA néven 1861-ben Nagyszebenben alapította meg kulturális egyesületét. Kun Kocsárd gróf, akiről azóta díjat neveztek el, Hunyad megyében 1876 végén elindítja a Hunyadi mozgalmat. Haller Károly, Kolozsvár polgármestere 1884-ben a városházára hívta a közművelődés után érdeklődőket és tenni is akarókat. A következő év augusztus 31-én alakul meg az EMKE, elnöke Haller Károly, majd őt gróf Bethlen Gábor követte. Kun Kocsárd az EMKE első tiszteletbeli elnöke. Évente volt közgyűlés, közben kirándulások, városnézések, műsorok, kitüntetések és más rendezvények váltogatták egymást. A gyökerében többször megújuló egyesületet az állandó útkeresés, a valós, többféle tartalmat magában hordozó közművelődési és közösségi ideológiaváltás jellemezte és jellemzi ma is. /Matekovits Mária: Az EMKE történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2001. január 5.

Az év végén megjelent Maria Ciobanu-Bacanu Kovászna megyei lakos könyve (A Kovászna és Hargita megyei románok elmagyarosodása címmel) a sepsiszentgyörgyi Eurocarpatica kiadónál. Számos, külföldön élő román származású értelmiségi is hangot kapott a könyvben, pl. az Egyesült Államokban élő Traian Golea, a Németországban letelepedett Gheorghe Olteanu vagy akár dr. Ion Curea, a németországi Deutsche Welle állítólagos román külmunkatársa. A könyv szerzője szerint az elrománosodás oka az itt élő románok gyengesége, a magyarok - állítólagos - agresszivitása, az általános elszegényedés, a munkanélküliség, az egész ország általános nemtörődömsége ebben a kérdésben. Az ankét során megkérdezett románok főként azt tették szóvá, hogy a románság sorsát lassan már-már nem Bukarestből, hanem Budapestről irányítják. S a probléma megoldása? Az érintettek szankcionálást emlegetnek, új törvénykezés szükségességét, valamint alaposabb törvényismeretet. Elviselhetetlen az - mondják az itt élő románok -, hogy a magyarság nem használja rendesen és következetesen a közhivatalokban az előirányzott állami (azaz román) nyelvet. A felsorolt problémák megoldására számos érdekvédelmi szerv és alapítvány is létrejött, így a Miron Cristea és a Mihai Viteazul Alapítvány, az Andrei Saguna Liga, az Astra Egyesület és a Román Keresztény Fiatalok Tömörülése. Mindennek ellenére - olvasható a könyvben - az intolerancia inkább nő, s nem pusztán a fizikai személyek részéről, hanem az intézmények s főként a helyi magyar nyelvű média felől. /Kisgyörgy Réka: A tűrésmezsgye határán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2001. május 24.

Ion Iliescu államfő háromszéki látogatása máj. 22-én este Kovásznán kezdődött. A volt Ceausescu-villában Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere, valamint székely és román népviseletbe öltözött helyi fiatalok virággal, illetve kenyérrel és sóval fogadták az ország elnökét. Az ünnepi vacsorára meghívták Horia Grama prefektust, Demeter János megyei tanácselnököt, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort, valamint a TDRP részéről Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőt. A meghívottak ismertették a régió és a város gondjait is. Máj. 23-án reggel a kovásznai polgármesteri hivatalban folytatódott a látogatás. Az államfő jó két órán át hallgatta a megye különféle körei nevében felszólalókat, a felvetésekre félórás beszédben válaszolt. Innen Sepsiszentgyörgyre látogatott Iliescu. A prefektus bemutatta a megyét, ezt követte a jó két órán át tartó problémafelvetés. Gheorghe Tatu volt megyefőnök, az ASTRA művelődési egyesület elnöke rátért a románság sérelmeinek ecsetelésére. "Nem szeretnénk megtűrtek lenni a megyében" - mondotta. I. Solomon, az Andrei Saguna Liga elnöke /aki sérelmi folyamodványok szerkesztésével vált ismertté/ felháborítónak találja, hogy egyes köztisztviselői állások betöltését magyar és román nyelvismerethez kötik. Javaslata, hogy a választási törvényt módosítsák, és a küszöb eltörlésével tegyék lehetővé a székely megyékben is egy-egy román képviselő bejutását a parlamentbe, nagy sikert aratott, Puskás szenátor és Nagy Gábor tanügyi szakszervezeti vezető is melegen támogatták: ha ezt a jogot a szórványmagyarság is megkapja, akkor a román parlamentben két román és kb. 35 magyar képviselővel lesz több, mint most. Demeter János tanácselnök hangsúlyozta: a megye fő gondja a településfejlesztés akadozása, az épülőfélben lévő vagy eltervezett iskolák, művelődési házak, kórházak, szociális lakások tető alá hozatala, a megye nem a központi költségvetéshez való hozzájárulása arányában részesül a leosztott pénzekből. Felugrott Ioan Lacatusu, a N. Colan-központ vezetője, hogy felhánytorgassa: a román nyelvet szerinte úgyszólván kitiltották a nyilvános helyekről, hogy a megye címere nem készült el, mert a magyarok ragaszkodnak a régi székely címerhez, hogy Zágonban a régi "horthysta" talapzaton helyeztek el újabban emléktáblát stb., stb. Iliescu elnök kifejtette: közös gondjainkat közösen oldhatjuk csak meg. A közigazgatási törvény szerint a hivatalos államnyelv egyértelműen a román marad - szögezte le, az anyanyelvhasználat engedélyezését pedig úgy kell felfogni, hogy az nyitás az emberek felé. Iliescu elnök végül Hargita megye felé távozott. /B. Kovács András: Iliescu látogatása Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2001. augusztus 16.

Egyhetes nyári szabadegyetem zajlik Marosfőn aug. 12-20. között a Románok és az euro-atlanti integráció témakörben. A megbeszéléseken több mint százan vannak jelen az országból, valamint Jugoszláviból, Bulgáriából, Ukrajnából és Moldova Köztársaságból. A negyedik alkalommal megrendezett tábor szervezői a Kovászna-Hargita Európai Központ, az ASTRA Egyesület, a Közép-Kelet Európai Kisebbségekért Hivatal, valamint a Köztájékoztatási Minisztérium. A marosfői táborban nyolcvan hazai, valamint ugyanannyi határokon kívüli román fiatal vesz részt. A meghívottak között szerepel Adrian Nastase miniszterelnök, akit aug. 18-ra várnak a táborba, valamint Ion Iliescu államfő is. A tábor szervezői már az első évben a bálványosi nyári szabadegyetem ellentáboraként határozták meg magukat. Ez évben a résztvevők a határon túli románok helyzetéről, a román közösségek többnemzetiségű környezetben, a román kultúra és oktatás helyzete a globalizációs folyamatokban, Románia és az euro-atlanti integráció, románok és a kor kihívásai, az egyház és a jelenkori társadalom témakörben hallgatnak előadást. Aug. 14-én a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetéről hangzott el előadás, eszerint az itt élő, többségben lévő magyarság elnyomja a románokat. A felszólalók kifogásolták azt, hogy a hargitai románság nem tudott kellő számban képviselőket jutatni a helyi választott döntéshozó testületekbe. /(Daczó Dénes): Még néhány napig. A románság kérdéseiről tanácskoznak Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2001. augusztus 21.

Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Marosfői Nyári Egyetemet aug. 12-20-a között a Kovászna-Hargitai Európai Tanulmányok Központja, a Határon Túli Románok Nemzeti Alapítványa, a Kovászna-Hargitai ASTRA szerveződés és a Közép- és Kelet-Európai Nemzeti Kisebbségek Hivatal szervezésében, a román Köztájékoztatási Minisztérium támogatásával. Jelen volt karhatalom, amely kisebbfajta állami erődemonstrációnak is beillett. A rendezvény idei kerettémája: A románok és az euroatlanti integráció. A csángókról szóló előadást Kisebbség és hitvallás a moldvai katolikusoknál címmel rendezték, az érintettek hiányában. Főszereplői Anton Despinescu jászvásári teológusprofesszor és Gheorghe Bejan, a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Szövetség elnöke voltak. Despinescu szerint a moldvai katolikusság sértésként fogja fel, ha őket csángóknak nevezik. - A probléma eljutott az Európa Tanácshoz is, bizonyos Tytti Isohookana-Asunmaa finn raportőrnek köszönhetően, aki természetesen rokoni kapcsolatban állhat a magyar néppel. Ez az asszony összeállított egy jelentést. Ioan Robu érsek kötelességének érezte, hogy erre a jelentésre válaszoljon és azt elküldje az Európa Tanácsnak. A főpap levele szerint "a jelentés egy megalapozatlan vészkiáltás (...), a szerző úgy mutatja be a moldvai csángók csoportját, mint egy elhanyagolt, mindenki által elhagyatott közösséget. (...) Az igazság az, hogy az úgynevezett csángók Moldvában egy olyan püspöki egyházmegyét alkotnak, mely teljességgel a kánoni jog alapján van megszervezve." "A jelentés kétértelmű és elárulja a magyar propaganda befolyását. (...) Jeleznem kell önöknek, hogy azok, akik ma csángó nyelven beszélnek, számbelileg nagyon kevesen vannak, és tulajdonképpen egy íratlan nyelvről van szó, amelyet szájról szájra terjesztenek a generációk (...), így ezért nagyon furcsa a magyarság állhatatos, őket illető követelése. (...) Egyetértünk a szerzővel, amikor így fejezi ki magát: "csángó nyelv", amelyet mi is meg szeretnénk őrizni, mint kétségbevonhatatlan értéket, de nem akarjuk tönkretenni a magyar nyelv bevezetésével. A jászvásári katolikus püspök létrehozott egy kutatási főosztályt, amely annak lehetőségét elemzi, hogy megállapítsanak egy írásmódot a csángó nyelvre. Ez a bizottság népszavazást fog szervezni a katolikus helységekben, hogy kijelöljék azokat az egyéneket, akik csángó nyelvű tanítást és misét igényelnek. (...) Egy korlátozott számú, magyar soviniszta körök által lefizetett csángócsoport tesz csak kétségbeesett kísérleteket, hogy a magyar nyelvet a csángó helyett bevezessék. Reméljük, hogy a jelentés szerzője nem áll az ő oldalukon. (...)" - Bejan, a bákói ellen-csángószövetség elnöke felolvasta a "román római katolikusok" álláspontját: felháborító, hogy valaki megpróbáljon kínos és cinikus módon beavatkozni egy román vallásos közösség történelmébe csak azért, mert valahol, egy szomszédos ország fővárosában van néhány politikus, akiknek gondolkodásában régmúlt idők tündöklése és nagyravágyása tükröződik. Felszólalt a rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. Tusványoson - elmondása szerint - 300 magyar fütyülte ki ama axiomatikus megállapítását, hogy a csángók románok. Úgy vélekedett a finn raportőr jelentéséről, hogy az Európa Tanácshoz számtalan ilyen összeállítás érkezik, és nem kell több tízezer dollárnál (!), hogy valakit egy ilyen jelentés megírására ösztönözzenek, még akkor is, ha az nem mindig alapszik valós tényeken... - Az Erdélyi Napló kérdéseire válaszolva Dancu elmondta, hogy nem tartja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ellenrendezvényének a marosfőit. /Kristály Lehel: Magyarellenes hangulatkeltés Marosfőn. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./

2003. október 21.

Tizenkettedik alkalommal szervezte meg a temesvári székhelyű Astra Romana kulturális szervezet okt. 18-19-én az összrománság találkozóját. Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, az Astra Romana elnöke, Nicolae Corneanu, Bánát ortodox érseke, az Astra alelnöke és más hivatalosságok jelenlétében megnyílt az összrománság kulturális életét bemutató fénykép-, könyv- és újságkiállítás. A kétnapos kongresszus idei tematikája A nemzeti önazonosság megőrzése a törvények ismerete révén, és ezek fegyverként való felhasználása az emberi és kisebbségi jogok megvédése érdekében címben fogalmazódott meg. /(Sipos): Az összrománság találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

2005. szeptember 9.

Az Astra egyesület Hargita megyei fiókszervezete keresztet állított a cegei áldozatok emlékére. „Megrökönyödve látjuk, hogy honfitársaink egyre-másra állítanak emlékműveket mondvacsinált hősöknek. Éppen ezért úgy gondoltuk, ideje megtennünk az ellenlépéseket, és emléket állítsunk a mi saját igazi hőseinknek is” – ezekkel a szavakkal indokolta Constantin Costea csíkszeredai történelemtanár azt, hogy 65 évvel a történtek után a Kolozs megyei Cegén két keresztet szenteltek fel a második bécsi döntést követő „négy év áldozatainak emlékére”. Costea arról beszélt, hogy az 1940. augusztus 30-i, második bécsi döntés nyomán Észak-Erdélybe románokat kínzó „horthysta bandák és terroristák” érkeztek. Constantin Costea kifogásolta, hogy Erdélyben „iskolát neveznek el arról a Wass Albertről, akiről köztudott, hogy háborús bűnös”. A Krónika felvetette, hogy Cegén és Vasasszentgothárdon élő románok szerint Wass Albert nem felelős azért, amiért magyar katonák 1940 szeptemberében a cegei tó partján négy polgári személyt agyonlőttek, Constantin Costea erre azt válaszolta: „Lehet, hogy valóban így van, ezt feltétlenül tisztázni kell, de ettől függetlenül Wass Albert háborús bűnös, és románellenes cselekedetei közismertek”. Cegén katonai tiszteletadással helyeztek el koszorút, és mondtak imát az elhunytak emlékéért. /Benkő Levente: A gyűlölet egyre nagyobb gyűlöletet szül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

2005. október 17.

A hét végén tartották meg Temesváron az Astra Romana, a polgármesteri hivatal, a megyei tanács és az ortodox érsekség szervezésében a határon túli románok idei kongresszusát. A világ minden tájáról megjelent mintegy 300 résztvevő az emberi és kisebbségi jogok kérdését vitatta meg. /(S.): Határon túli románok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

2006. július 4.

Engedélyük van ugyan az emlékműállításra, de nem ebben a formában – mégis felavatták az Astra (a Román Irodalom és Kultúra Erdélyi Egyesülete) sepsiszentgyörgyi emlékművét, ráadásul olyan helyen, ahol az Astra helyi fiókszervezete sohasem működött. A Hargita–Kovászna megyei ortodox püspök áldásával is fűszerezett esemény a hét végén tartott Andrei Saguna Napok része volt. Az 1990 után újjáéledt egyesület jóváhagyást kapott az emlékmű felállítására, mely az engedély szerint egy asztalon fekvő nyitott könyvet ábrázol. Ezzel szemben két külön talapzatra helyezték a bronzból készült, szegekkel lefogatott, nyitott könyvet és a bronztáblát, melynek felirata szerint az egyesület sepsiszentgyörgyi fiókja ,,ezen a helyen működött 1929–1940 között”. A módosítást az önkormányzat városrendezési bizottsága nem hagyta jóvá, közölte Kónya Ádám, a bizottság elnöke. Ahol felállították az emlékművet, ott az Astrának valójában sohasem volt székhelye. A román Astrának fiókszervezete volt Sepsiszentgyörgyön. /(vop): Három kövön az Astra (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. november 21.

November 20-án emlékezett megalapításának 150. évfordulójára Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében Egyed Ákos EME-elnök megnyitója után a kolozsvári Református Kollégium énekkara, Székely Árpád vezényletével ünnepi műsort adott elő. Üdvözlő beszédében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke emlékezett, hogy az alapító, Mikó Imre a kulturális nemzeti összetartozás alapjait rakta le. Camil Muresanu akadémikus, a Román Akadémia Kolozs megyei elnöke kitért arra, hogy az EME megalakulását az erdélyi románság ASTRA egyesülete követte. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, dr. Sólyom László köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki szintén hangsúlyozta a kulturális nemzet fogalmának jelentőségét. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul kifejtette, a polgári erőből és szerveződésből megalakult EME elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatása jogállami probléma, ami egy EU-tagországban nem képezheti vita tárgyát, megoldása pedig a magyar–román kulturális együttműködés egyik hajtómotorja lehet. Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök az EME százötven évének folytonosságot kifejező erejéről beszélt. Monok István, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója a közgyűjtemények jelentőségét emelte ki. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke az anyanyelv megóvását közös feladatnak és felelősségnek nevezte. Dáné Tibor Kálmán a „kisebb testvér”, a 124 éves Erdélyi Közművelődési Egyesület elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy – akárcsak az EME megalakulásakor – a civil akarat napjainkban sem kerülhető ki. Átnyújtották a Gróf Mikó Imre emlékérmeket. A Magyar Tudományos Akadémia részéről Pro Scientia Hungarica érmet adományoztak Benkő Samu történésznek, az EME 1994–2002 közötti elnökének, és Egyed Ákos történésznek, az EME jelenlegi elnökének. Több előadás hangzott el: Görömbei András az EME és az erdélyi magyar tudósok kapcsolatáról, Orosz István Mikó Imrének a Magyar Történelmi Társulat élén betöltött szerepéről, Benkő Samu az EME 1990-es újjászervezéséről, Keszeg Vilmos az EME szakosztályairól értekezett. /Százötven kitartó, lelkes év a magyar tudomány szolgálatában. Jubileumi évfordulót ünnepel az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998