udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ady Endre Altalanos Iskola (Kalotaszentkiraly)

2004. november 1.

Pomogáts Béla hetvenedik születésnapjára szervezett ünnepséget a kalotaszentkirályi polgármesteri hivatal, az Ady Endre Iskola és az Ady Endre Kulturális Egyesület. A Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, az Illyés Közalapítvány elnöke Nagyváradon tartott előadása után Székelyföldre igyekezett könyvbemutatóra, előtte azonban a kalotaszentkirályiak meghívásának tett eleget. /Kalotaszentkirály is ünnepelte Pomogáts Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2005. augusztus 3.

Több Kolozs megyei oktatási intézménynek adta át augusztus 2-án Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter Nagyváradon azokat a magyar nyelvű szoftvereket, amelyeket a magyar szaktárca az RMDSZ és a magyar szaktárca között létező együttműködési megállapodás alapján juttat Erdélybe. A szerencsés oktatási intézmények között volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a kolozsvári református és unitárius kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola, valamint a széki általános iskola is. A magyar miniszter felavatta a Bihar megyei Éradonyban az első erdélyi eMagyar pontot, majd egy nagyváradi fórumon tartott előadást román kollégájával, Nagy Zsolt távközlési miniszterrel együtt. Bejelentette, hogy szeptember 19-én írja alá a magyar kormány a fontosabb határon túli magyar szervezetekkel az együttműködési megállapodást. A határon túli magyar területekre a magyar kormány összesen 333 ilyen pontot tervez létrehozni. A látogatáson részt vevő Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke közölte, hogy hivatala évente körülbelül 200 millió forintot költ a határon túli eMagyar pontok kialakítására, A Bihar megyébe tervezett 15 eMagyar pont lehetővé teszi, hogy itt is kialakítsák a Bihar Hálót, amely a Hargita Háló után a második internetes rendszer lenne. /B. T.: Magyar szoftvereket Kolozs megyének. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2006. március 13.

Harmadik alkalommal rendezték meg a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjkiosztást Kalotaszentkirályon a helyi kultúrotthonban. Ünnepi beszédet mondott Póka András-György polgármester, Máté András Levente parlamenti képviselő, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója. Az ünnepi műsor az Ady Endre iskolások előadásával folytatódott, majd Okos Márton az ösztöndíj-alapító Gyarmathy Zsigmondról emlékezett meg. Idén az öt millió régi lej értékű díjban öt diák részesült tanulmányi eredményei alapján. /Török Á. Rebeka: Kiosztották a Gyarmathy-ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2007. március 13.

Megemlékezéssel és történelmi vetélkedővel egybekötött ünnepség keretében adták át március 11-én, vasárnap Kalotaszentkirály – Zentelkén a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat. A jeles esemény vendége volt Mikola István magyarországi országgyűlési képviselő, akinek ősei egykor Kalotaszegen éltek. Póka András György helyi polgármester köszöntötte elsőként a népes közönséget. Mikola István beszédében hangsúlyozta: az ünnepek feltöltik a lelket energiával. Ilyen alkalomnak kellene lennie az 1848. március 15-ére való emlékezésnek is. – Négy olyan energiaforrás létezik, ami visszapótolhatná a történelmi tragédiák okozta veszteségeket. Az egyik a nemzeti együvé tartozás, identitástudat jelentőségében áll, a másik a szolidaritás, egymásért való felelősség tudatosítása, a harmadik a család, ami az öröm és lelki energiák legnagyobb forrása, valamint annak a hite, hogy képesek vagyunk változtatni, és egymásra találni – magyarázta. Máté András, az RMDSZ parlamenti képviselője a jelenlegi politikai helyzetre reflektált: március 15-e hibájából sajnos nem tanultunk. Most is széthúzás van: a magyarság kétfelé oszlik. De amikor itt vagyok, úgy érzem, hogy egy olyan közösség áll mögöttem, amellyel lehet együtt jövőt építeni – mondta. A kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola V–VIII. osztályos diákjai verses-zenés összeállítással léptek fel. A Kiss B. Attila és Okos Márton által alapított Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat öten vehettek át. A többi pályázó Várnagy Enikő helytörténeti olvasókönyvével lett gazdagabb. /Dézsi Ildikó: Emlékezés a szabadság hőseire. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2007. június 19.

Falunapokat tartottak a hét végén Kalotaszentkirály-Zentelke falu és a környékbeli települések lakói. Az Ady Endre életútját bemutató kiállítást június 16-án nyitották meg. Török János, Kalotaszentkirály szülötte tartott vetítettképes előadást a helyi Művelődési Házban pakisztáni hegymászó expedíciójáról. Június 17-én, vasárnap, az ünnepi istentisztelet után az Ady Endre Kulturális Egyesület szervezésében koszorúzási ünnepség következett az Ady-emlékműnél. Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója elmondta: több mint egy évtizede gyűlnek össze júniusban a falu lakói, hogy a költőre emlékezzenek. Az gálaműsoron a szilágylompérti Ady Endre Iskola diákjai, valamint a helyi Felszeg Gyöngye nevű néptánccsoport is fellépett. Az idei programsorozatot Kovács Kati koncertje, majd tűzijáték zárta. /Dézsi Ildikó: Kalotaszentkirály-Zentelke. Sport, fotók, néptánc és Kovács Kati. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2007. július 25.

Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója elmondta, az oktatásról szóló jelentésben a kisebbségi oktatásról, annak sajátos gondjairól nem esik szó. A jelentés nem túloz, nagyon rosszul áll a romániai közoktatás. A romániai közoktatás jelenlegi állapotában nem felel meg a kor követelményeinek. Azonban szót kell ejteni a romániai kisebbségek nyelvén folyó oktatás méltánytalanságáról is: ez ugyanis még túlterheltebb, a záróvizsgák és a román nyelv oktatása megkeseríti a diákok életét, ráadásul a jelenlegi vizsgarendszer hátrányos megkülönböztetést jelent a magyar diákok számára. Az RMDSZ oktatási főosztálya már 2005-ben javasolta a hosszú távú fejlesztési tanügyi stratégia kidolgozását. Ezt a javaslatot 2005 decemberében Lakatos az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztette azzal a céllal, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezzen párbeszédet a román féllel. Markó többször is próbálkozott, de még a koalíción belül sem sikerült elérni ennek felvállalását. A rendszerváltást követő rengeteg oktatási reform közül egyet sem vittek véghez. Lakatos szerint az oktatási rendszer javításának kulcsszava a decentralizáció, ebbe még nem mertek belevágni. A tanintézetek finanszírozása átlátható módon, normatív rendszerben történne, teljes autonómiát biztosítva az intézményeknek költségvetésük összeállításában és felhasználásában – erről már négy éve beszélnek, és 2006-tól kötelező módon be kellett volna vezetni, de még a 2007/2008-as tanév előtt sem várható életbeléptetése. /Nagy-Hintós Diana: A hazai oktatás nem felel meg a kor követelményeinek. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatásügyi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24., folyt. : júl. 25./

2007. augusztus 6.

Korszerű, öltözőkkel, zuhanyzókkal felszerelt tornatermet avattak a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskolában. – Ezek az iskolák, iskolaközpontok lassan a magyarság végváraivá válnak, és ilyen tornatermekre az ország számos szórványmegyéjében is szükség lenne – mondta Lakatos András iskolaigazgató. Póka András György helyi polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a tornaterem felépítését támogatták: a Tanügyminisztériumnak, az RMDSZ vezetőségének, valamint a helyi önkormányzat munkatársainak. /Tornaterem-avatás Kalotaszentkirály–Zentelkén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2008. március 15.

Ötödik alkalommal adták át március 14-én Kalotaszentkirály-Zentelkén az Okos Márton és Kiss B. Attila által alapított Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjakat és a Pécsi L. Dániel budapesti heraldikus által készített okleveleket. A helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak Talpra magyar című összeállítása után a történelem vetélkedő díjait is kiosztották Winkler Gyula az EP-képviselő gratulált az ösztöndíjat elnyerő diákoknak. Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Máthé András parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez. Mihály Erzsébet a Gyarmathy-ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta: idén öt tanuló részesült a 600 lejes Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjban. /D. I. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2009. március 28.

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2009. április 2.

Dokumentációs és információs központot avattak Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskolában. A befektetés összértéke 88 000 lej, ebből 42 000 lejt a szaktárca, a többit pedig a községi tanács állta. A központot a diákok és a pedagógusok mellett a község lakosai is igénybe vehetik. /(N-H. D.): Dokumentációs központot avattak Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2009. április 11.

Több éves hagyományhoz hűen, idén húsvétra újra megjelent Kalotaszentkirály Község Híradója. A kétnyelvű kiadványban ismertetik a községnek az idei, infrastruktúrát érintő terveit. Berde Szilárd magyarókereki lelkipásztor és Stelian Rus ortodox pap húsvéti üzenetüket tolmácsolják. A lapban szó esik az Ady Endre Iskola tevékenységéről is. /N. -H. D. : Kalotaszentkirály. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998