udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ady Endre Akademia (Debrecen)

1991. július 29.

Második alkalommal nyitotta meg kapuit júl. 29-én, Debrecenben az Ady Endre Akadémia, továbbképzést nyújtva határon túli magyar pedagógusok részére. A két hétig tartó továbbképzésen 150 Erdélyből, Kárpátaljáról, Jugoszláviából és Kárpátaljáról érkezett tanár, illetve negyven erdélyi orvos vesz részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1993. augusztus 3.

Negyedik alkalommal rendezi meg augusztusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az Ady Endre Akadémiát. A kéthetes program célja a határon túli magyar értelmiségiek, elsősorban pedagógusok, szakmai továbbképzése. Idén újból bővült a kínálat, az eddigiek mellé /magyar nyelv és irodalom, történelem, néprajz, művelődéstörténet, számítástechnika/ beépült a pedagógia és a tanításmódszertan. Kétszázötven erdélyi, felvidéki, vajdasági pedagógus látogat el Debrecenbe. A rendezvényt a tervek szerint Szabad György, a parlament elnöke nyitja meg. /Széles Tamás: Ady Endre Akadémia Debrecenben. = Magyar Nemzet, aug. 3./

1993. augusztus 16.

Debrecenben megnyílt a szomszédos országokban élő magyar értelmiség legjelentősebb magyarországi továbbképző tanfolyama, az Ady Akadémia. A nyitó előadást Szabad György, az Országgyűlés elnöke tartotta. Orosz István történészprofesszor elmondta, hogy négy évvel ezelőtt néhány társával kötelességének érezte ennek megindítását. /Megnyílt az Ady Akadémia. = Új Magyarország, aug. 17./

1995. augusztus 14.

Hatodszor érkeztek határon túliak az aug. 14-én megnyílt debreceni Ady Endre Akadémiára. A kétszáz hallgató fele erdélyi, de jöttek a többi szomszédos országból is. Az Ady Akadémia a legnagyobb magyarországi továbbképző kurzus a határon túli értelmiségiek részére. A megnyitón Orosz István, az Ady Akadémia elnöke a tanfolyam céljáról elmondta: az ellen igyekeznek tenni, hogy a szomszédos országokban a magyarság a csángók sorsára jusson. Csoóri Sándor kifejtette, hogy egyes többségi nemzetek el akarják venni a magyar kisebbség nyelvét, kultúráját, az önazonosságát. A magyarságot tudatában, lelkében meg kell erősíteni, hogy nagyobb esélye legyen a fennmaradáshoz. A nyári egyetem 5 milliós költségéhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium csupán 200 ezer forinttal járult hozzá, a többit különböző támogatók adták. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

1995. augusztus 14.

Hatodszor érkeztek határon túliak az aug. 14-én megnyílt debreceni Ady Endre Akadémiára. A kétszáz hallgató fele erdélyi, de jöttek a többi szomszédos országból is. Az Ady Akadémia a legnagyobb magyarországi továbbképző kurzus a határon túli értelmiségiek részére. A megnyitón Orosz István, az Ady Akadémia elnöke a tanfolyam céljáról elmondta: az ellen igyekeznek tenni, hogy a szomszédos országokban a magyarság a csángók sorsára jusson. Csoóri Sándor kifejtette, hogy egyes többségi nemzetek el akarják venni a magyar kisebbség nyelvét, kultúráját, az önazonosságát. A magyarságot tudatában, lelkében meg kell erősíteni, hogy nagyobb esélye legyen a fennmaradáshoz. A nyári egyetem 5 milliós költségéhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium csupán 200 ezer forinttal járult hozzá, a többit különböző támogatók adták. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

1995. augusztus 14.

Hatodszor érkeztek határon túliak az aug. 14-én megnyílt debreceni Ady Endre Akadémiára. A kétszáz hallgató fele erdélyi, de jöttek a többi szomszédos országból is. Az Ady Akadémia a legnagyobb magyarországi továbbképző kurzus a határon túli értelmiségiek részére. A megnyitón Orosz István, az Ady Akadémia elnöke a tanfolyam céljáról elmondta: az ellen igyekeznek tenni, hogy a szomszédos országokban a magyarság a csángók sorsára jusson. Csoóri Sándor kifejtette, hogy egyes többségi nemzetek el akarják venni a magyar kisebbség nyelvét, kultúráját, az önazonosságát. A magyarságot tudatában, lelkében meg kell erősíteni, hogy nagyobb esélye legyen a fennmaradáshoz. A nyári egyetem 5 milliós költségéhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium csupán 200 ezer forinttal járult hozzá, a többit különböző támogatók adták. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

1995. augusztus 14.

Hatodszor érkeztek határon túliak az aug. 14-én megnyílt debreceni Ady Endre Akadémiára. A kétszáz hallgató fele erdélyi, de jöttek a többi szomszédos országból is. Az Ady Akadémia a legnagyobb magyarországi továbbképző kurzus a határon túli értelmiségiek részére. A megnyitón Orosz István, az Ady Akadémia elnöke a tanfolyam céljáról elmondta: az ellen igyekeznek tenni, hogy a szomszédos országokban a magyarság a csángók sorsára jusson. Csoóri Sándor kifejtette, hogy egyes többségi nemzetek el akarják venni a magyar kisebbség nyelvét, kultúráját, az önazonosságát. A magyarságot tudatában, lelkében meg kell erősíteni, hogy nagyobb esélye legyen a fennmaradáshoz. A nyári egyetem 5 milliós költségéhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium csupán 200 ezer forinttal járult hozzá, a többit különböző támogatók adták. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

1996. augusztus 12.

Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./

1996. augusztus 12.

Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./

1998. augusztus 17.

Aug. 17-én kilencedik alakommal szervezték meg a határon túli magyar értelmiségiek számára Debrecenben az Ady Akadémiát. A tíznapos kurzuson 180 Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkező pedagógus, közgazdász, orvos vesz részt. Pokorni Zoltán oktatási miniszter az ünnepélyes megnyitón kifejtette, hogy a kormány erkölcsi és politikai kötelessége a nemzet, a tudomány és a kultúra egységén fáradozni. A kolozsvári magyar egyetemről leszögezte: az a magyar-román alapszerződés próbaköve, erről a magyar kormány kész bármikor tárgyalni. Orbán Viktor kormányfő és őmaga is bármikor, bárhol hajlandó a román vezetőkkel találkozni, hogy előrelendítsék a magyar egyetem létrehozását. Pokorni elmondta, hogy október elején Párizsban találkozik román kollégájával. Eszmecseréjükre javaslatot visz magával, amelyet az RMDSZ-szel egyeztet. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

1998. augusztus 29.

A magyar-magyar kapcsolatok egyik alapintézményének nevezte az aug. 27-én tartott záróünnepségen a debreceni Ady Akadémiát Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve megismételte azt, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe, s ebből adódóan a magyar külpolitika döntő kihívása az állami és a nemzeti érdekek összehangolása. Szerinte a Magyar Köztársaságnak úgy kell segítenie a határon túl élő magyarokon, hogy biztosítva legyen a határon túli magyar értelmiség utánpótlása, és minél teljesebb oktatási vertikum jöjjön létre a határokon túl. Az államtitkár emlékezetett arra, hogy az új kormány támogatja a Bolyai Egyetem újraindítását. Az euroatlanti integrációra utalva, a külügyi államtitkár elképzelhetőnek nevezte, hogy 5-10, de akár 20 év is eltelik addig, amíg Magyarország leendő EU-csatlakozása után a szomszédos országok is az unió tagjává válhatnak, éppen ezért, a magyar külpolitikának sürgető feladata, hogy megtalálja az integráció és a szomszédságpolitika összhangját. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a trianoni határok mentén újabb, "civilizációs berlini fal" emelkedhet, ha viszont megoldható, akkor széles perspektíva nyílik az együttműködésre, amiben fontos szerepe lesz a határon túli magyar értelmiségnek. /Erősíteni kell a kapcsolattartás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1999. május 25.

Dr. Kalmár László kezdeményezésére 1990-ben öttagú, lelkes csoport létrehozta a Segítő Jobb Alapítványt, azon határon túli súlyos betegek segélyezésére, akik ellátására egyes szomszédos országok még nem rendelkeznek kellő felszereltséggel. Kezdetben ezt teljes mértékben szponzorok segítségével oldották meg. A kormánytámogatás 1993-ban indult be, 120 millió forinttal, s évente átlag 20 millió forinttal növelték. A kormánytámogatás jelenleg az alapítvány költségvetésének a felét teszi ki, a többi adományokból gyűl össze. - A határokon túl - Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Újvidék, Horvátország - kb. 40 előszűrő állomás működik. Mivel a budapesti intézmények nem bírják ki azt, hogy az összes határon túli beteg Budapestre kerüljön, egy részüket Debrecenbe, Szegedre vagy Pécsre irányítjuk, ahol diszpécserközpontokat is működtetünk. Erdélyben kb. 30 orvosi-karitatív előszűrő állomásunk van. - A Segítő Jobb kórházi szintű ellátást nem támogat, mert elméletileg ezt a határon túli országokban is el tudják látni. A közepes és alacsonyabb szintű betegellátás, javul a határokon túl is. - A daganatos betegekre költötték a legtöbbet, ennek egyharmada gyermek. - Gyógyszereket adnak abban az esetben is, ha nincs vagy éppen hiánycikk. - A Segítő Jobb továbbképző tanfolyamokat szervez, illetve különböző ösztöndíjakat ad orvosoknak. A debreceni Ady Akadémia keretében kéthetes nyári egyetemet működtetnek határon túli orvosoknak, 50 fős létszámmal. Kétharmaduk Erdélyből jön, a többi máshonnan. Ez évente belekerül közel kétmillió forintba. - Szakkönyvekkel is segítenek. - Folyamatos javulás tapasztalható a határon túli egészségügyi ellátásban. - Jó volna összehangolni a régió államainak egészségügyét. Ami például Magyarországon jól megoldott - mondjuk az idegsebészet, a gyerekszívsebészet - nem biztos, hogy azt Romániában a nulláról kéne felépíteni. Egyszerűen el kellene cserélni a kapacitásokat. Ehhez bizalom kell, együttműködés. Guther M. Ilona: Interjú dr. Kalmár Lászlóval, a Segítő Jobb Egészségügyi- Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1999. augusztus 16.

Aug. 16-án Debrecenben 10. alkalommal rendezték meg az Ady Endre Akadémiát. Tőkés László püspök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy politikai üzenete van a tízéves akadémiának. Határon innen és túl ugyanazon kulturális nemzetnek a tagjai vagyunk, s ennek politikai nemzetként is meg kell nyilvánulnia azáltal, hogy érdekeinket védi, mondotta. Végezetül kijelentette: az erdélyi magyar egyetem létrehozása a megmaradás ügye is. A püspök bejelentette: szeptembertől egyházi magánegyetemként működik a nagyváradi Sulyok István Főiskola, amelynek hatókörét jövő évtől partiumi keresztyén egyetemként egész Erdélyre ki kívánják terjeszteni. Orosz István, az Ady Akadémia elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétezer erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági magyar értelmiségi hallgatója volt a nyári kurzusnak. A csaknem tízmilliós költségvetéssel működő akadémiának idén összesen 300 hallgatója van. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. A nyári kurzust az Apáczai Közalapítvány 4 millió, az Oktatási Minisztérium pedig 2,7 millió forinttal támogatta. Az idei továbbképzésen a pedagógia, a közgazdász, a magyar nyelv és irodalom és a történelem szekciók mellett most először elektronikus sajtó szekciót is indítottak. A Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az akadémia keretében 50 határon túli magyar orvos vesz részt a továbbképzésen. Kovács László az MSZP elnöke bírálta Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter azon kijelentését, miszerint a magyar-román viszony próbaköve, hogy megnyílik-e a magyar egyetem Kevesebb hanggal többre mehetnénk a romániai magyar egyetem ügyében, mondta Kovács László. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette: A polgári kormányzat egy év alatt tanúsított magatartása is alátámasztja, hogy az európai integrációs folyamatok nem mélyítik a szakadékot, hanem gyümölcsözőbbé teszik az együttműködést az anyaország és a határon túli magyarok között. A Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozása ősszel lesz. Az értekezletnek hat szakbizottságát alakítják meg az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a szociálpolitika és az európai integráció területén, amelyben a határon túli legitim szervezetek képviselői éppúgy részt vesznek, mint a hazai ellenzéki pártok. /Megnyílt az idei Ady Endre Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

1999. augusztus 16.

Aug. 16-án Debrecenben 10. alkalommal rendezték meg az Ady Endre Akadémiát. Tőkés László püspök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy politikai üzenete van a tízéves akadémiának. Határon innen és túl ugyanazon kulturális nemzetnek a tagjai vagyunk, s ennek politikai nemzetként is meg kell nyilvánulnia azáltal, hogy érdekeinket védi, mondotta. Végezetül kijelentette: az erdélyi magyar egyetem létrehozása a megmaradás ügye is. A püspök bejelentette: szeptembertől egyházi magánegyetemként működik a nagyváradi Sulyok István Főiskola, amelynek hatókörét jövő évtől partiumi keresztyén egyetemként egész Erdélyre ki kívánják terjeszteni. Orosz István, az Ady Akadémia elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétezer erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági magyar értelmiségi hallgatója volt a nyári kurzusnak. A csaknem tízmilliós költségvetéssel működő akadémiának idén összesen 300 hallgatója van. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. A nyári kurzust az Apáczai Közalapítvány 4 millió, az Oktatási Minisztérium pedig 2,7 millió forinttal támogatta. Az idei továbbképzésen a pedagógia, a közgazdász, a magyar nyelv és irodalom és a történelem szekciók mellett most először elektronikus sajtó szekciót is indítottak. A Segítő Jobb Alapítvány támogatásával az akadémia keretében 50 határon túli magyar orvos vesz részt a továbbképzésen. Kovács László az MSZP elnöke bírálta Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter azon kijelentését, miszerint a magyar-román viszony próbaköve, hogy megnyílik-e a magyar egyetem Kevesebb hanggal többre mehetnénk a romániai magyar egyetem ügyében, mondta Kovács László. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kifejtette: A polgári kormányzat egy év alatt tanúsított magatartása is alátámasztja, hogy az európai integrációs folyamatok nem mélyítik a szakadékot, hanem gyümölcsözőbbé teszik az együttműködést az anyaország és a határon túli magyarok között. A Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozása ősszel lesz. Az értekezletnek hat szakbizottságát alakítják meg az oktatás, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a szociálpolitika és az európai integráció területén, amelyben a határon túli legitim szervezetek képviselői éppúgy részt vesznek, mint a hazai ellenzéki pártok. /Megnyílt az idei Ady Endre Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

1999. augusztus 26.

Aug. 26-án a Debrecenben, a 10. alkalommal rendezett Ady Akadémia záróünnepségén Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Comeniust idézte, miszerint a bűnök között a legnagyobb az anyanyelv elvétele. Mint mondta: határon túli honfitársaink az elmúlt 80 évben számtalanszor a saját sorsukban tapasztalhatták meg a comeniusi gondolat igazságát. Ahhoz - mondotta -, hogy a határon túli magyarok nemzeti közösségként maradjanak fenn, olyan saját intézményrendszer kiépítése szükséges, amely magában foglalja az oktatási, képzési és művelődési intézmények hálózatát az óvodától az egyetemig. Az Ady Endre Akadémiának idén minden korábbinál több, összesen 300 hallgatója volt. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. /Véget ért az Ady Endre Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1999. augusztus 26.

Aug. 26-án a Debrecenben, a 10. alkalommal rendezett Ady Akadémia záróünnepségén Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Comeniust idézte, miszerint a bűnök között a legnagyobb az anyanyelv elvétele. Mint mondta: határon túli honfitársaink az elmúlt 80 évben számtalanszor a saját sorsukban tapasztalhatták meg a comeniusi gondolat igazságát. Ahhoz - mondotta -, hogy a határon túli magyarok nemzeti közösségként maradjanak fenn, olyan saját intézményrendszer kiépítése szükséges, amely magában foglalja az oktatási, képzési és művelődési intézmények hálózatát az óvodától az egyetemig. Az Ady Endre Akadémiának idén minden korábbinál több, összesen 300 hallgatója volt. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. /Véget ért az Ady Endre Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2001. augusztus 14.

Kétszázötven határon túli magyar értelmiségi - pedagógus, orvos, közgazdász és médiaszakember - részvételével aug. 13-án a Debreceni Egyetemen (DE) megkezdődött az Ady Endre Akadémia. Pálinkás József oktatási miniszter köszöntőjében arról beszélt, hogy az Ady Akadémiának jelentős szerepe van a Kárpát- medencei magyarság szellemi-, lelki- és gazdasági összetartozásának erősítésében. /Megnyílt a debreceni Ady Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2001. augusztus 14.

Kétszázötven határon túli magyar értelmiségi - pedagógus, orvos, közgazdász és médiaszakember - részvételével aug. 13-án a Debreceni Egyetemen (DE) megkezdődött az Ady Endre Akadémia. Pálinkás József oktatási miniszter köszöntőjében arról beszélt, hogy az Ady Akadémiának jelentős szerepe van a Kárpát- medencei magyarság szellemi-, lelki- és gazdasági összetartozásának erősítésében. /Megnyílt a debreceni Ady Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2002. augusztus 13.

Minden olyan támogatást, amelyet a határon túli magyarság eddig kapott, továbbra is megkap, és az anyaország anyagi lehetőségeihez képest növelni is kívánja ezeket - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára aug. 12-én Debrecenben, az Ady Endre Akadémia megnyitóján. - A magyar nemzeti kisebbségnek békés eszközökkel akarjuk érvényesíteni a jogait, érdekeit - jelezte az államtitkár. Hozzátette: a belpolitikai csatározásokból ki kívánják vonni a határon túli magyarok ügyét. Idén az Ady Akadémiának csaknem 260 hallgatója van, akik Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek a továbbképzésre. /Megnyílt az Ady akadémia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ Szabó Vilmos a közelgő európai uniós csatlakozással összefüggésben kifejtette: a határon túli magyarsággal kiépített kapcsolatokat úgy kell bevinnie Magyarországnak az unióba, hogy azt ott értékként kezeljék. Orosz István, az Ady Endre Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 12 évben több mint két és félezer résztvevője volt a határon túli értelmiségiek számára fórumot teremtő rendezvénynek. /Szabó Vilmos: növekedhet a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2002. augusztus 13.

Minden olyan támogatást, amelyet a határon túli magyarság eddig kapott, továbbra is megkap, és az anyaország anyagi lehetőségeihez képest növelni is kívánja ezeket - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára aug. 12-én Debrecenben, az Ady Endre Akadémia megnyitóján. - A magyar nemzeti kisebbségnek békés eszközökkel akarjuk érvényesíteni a jogait, érdekeit - jelezte az államtitkár. Hozzátette: a belpolitikai csatározásokból ki kívánják vonni a határon túli magyarok ügyét. Idén az Ady Akadémiának csaknem 260 hallgatója van, akik Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek a továbbképzésre. /Megnyílt az Ady akadémia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ Szabó Vilmos a közelgő európai uniós csatlakozással összefüggésben kifejtette: a határon túli magyarsággal kiépített kapcsolatokat úgy kell bevinnie Magyarországnak az unióba, hogy azt ott értékként kezeljék. Orosz István, az Ady Endre Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 12 évben több mint két és félezer résztvevője volt a határon túli értelmiségiek számára fórumot teremtő rendezvénynek. /Szabó Vilmos: növekedhet a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2002. augusztus 21.

A Debreceni Egyetemen aug. 19-én befejeződött az Ady Endre Akadémia. A határon túli magyar értelmiség nyári továbbképzését 1990 óta minden évben megrendezik a cívis városban; a mostani 13. kurzuson több mint 250 erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyar pedagógus, közgazdász, jogász és orvos vett részt. Orosz István egyetemi tanár, az Ady Endre Akadémia alapító elnöke hitet tett amellett, hogy az Ady Endre Akadémiát az elkövetkező években is megrendezik Debrecenben. /Véget ért az Ady Akadémia Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2002. augusztus 21.

A Debreceni Egyetemen aug. 19-én befejeződött az Ady Endre Akadémia. A határon túli magyar értelmiség nyári továbbképzését 1990 óta minden évben megrendezik a cívis városban; a mostani 13. kurzuson több mint 250 erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyar pedagógus, közgazdász, jogász és orvos vett részt. Orosz István egyetemi tanár, az Ady Endre Akadémia alapító elnöke hitet tett amellett, hogy az Ady Endre Akadémiát az elkövetkező években is megrendezik Debrecenben. /Véget ért az Ady Akadémia Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2003. augusztus 12.

Aug. 11-én megnyílt a 14. Ady Akadémia, a debreceni nyári egyetem. A kettős állampolgársággal kapcsolatban különösen fontos a magyar politikusok felelőssége, "ne ígérjünk olyat, amiről tudjuk, hogy nem teljesíthető" - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára Debrecenben, sajtótájékoztatón. "Nem szabad illúziót kelteni azzal, hogy a schengeni határok átjárhatók lesznek a kettős állampolgársággal" - tette hozzá. Magyarország számára az európai uniós csatlakozás az egyetlen esély a nemzet újbóli összekapcsolódására; a belépés után a "magyar-magyar kapcsolatok egy része belpolitikává válik" - hangsúlyozta az államtitkár. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök az Ady Akadémia résztvevőit köszöntve örömét fejezte ki, hogy a Kárpát-medence minden részéből érkeztek magyar értelmiségiek. Megfogalmazása szerint "elit emberekké" kell válni, akiket az jellemez, hogy amit gondol, azt mondja, s amit mond, azt teszi. Orosz István történész professzor, az Ady Akadémia elnöke elmondta: a határokon túl élő magyar értelmiségiek idei továbbképző tanfolyamának összesen 230 résztvevője van. A tíznapos kurzuson öt szekcióban - orvosi, közgazdaság-tudományi, humán tudományok, pedagógia-oktatás módszertan és Európa-tanulmányok - hallgatnak előadásokat a résztvevők. Orosz István ebben a közös nyelvet, a közös múltat és a nemzeti emlékezetet nevezte a magyarság számára összetartó erőnek. /Megnyílt a debreceni Ady Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2005. augusztus 9.

Anyagi források híján a tizenöt éves múltra visszatekintő Ady Akadémia Debrecenben idén csak az orvosi szekciója számára tudta meghirdetni a hagyományos továbbképzést a határon túli magyar értelmiségieknek – hangzott el augusztus 8-án a nyitóülésén. Az elmúlt 15 év alatt összesen hétszázötven résztvevője volt az évente sorra kerülő rendezvénynek. Orosz István történész professzor, az Ady Akadémia alapító elnöke elmondta, nem szeretnék, hogy a tizenöt éves folyamat véget érjen, és jövőre új struktúrát alakítatnak ki, amely lehetővé teszi, hogy uniós forrásokat is igénybe vehessenek. /Ady Akadémia: az idén csak az orvosi szekcióra jutott pénz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2009. január 5.

A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998