udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ady-Sincai Liceum (Kolozsvar)

1990. január 25.

Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor írásában hangsúlyozta, hogy a magyarságnak joga van önálló iskolákra, melyeket sorra elvettek az előző időszakban. A mai kolozsvári 3. Számú Líceum /volt Piarista Gimnázium/ 1984-ig magyar volt, akkor helyeztek román osztályokat az iskolába, 1985-ben a Brassai Líceummal tették ugyanezt, 1988-ban számolták fel az utolsó magyar osztályokat az Ady-Sincai Líceumban. Most szeparatizmust emleget a román sajtó és érzékenységet. Bizonyára érzékeny ember volt Szabédi László, aki tanártársával, Csendes Zoltánnal öngyilkos lett 1959-ben, tiltakozásul az egyetem egyesítése ellen. Az egyesítés után a magyar tanszemélyzet lemorzsolódott, kiöregedett. Elképesztő Octavian Buracunak, a Nemzeti Megmentési Front Kolozs megyei elnökének a nyilatkozata /Adevarul - in Libertate, jan. 16./: "Valószínűleg idővel szükségessé válik némely intézkedéseket hozni, amelyek megnövelik a nemzetiségek jogait, de ezt fokozatosan kell megtenni, a meglevő helyzetek függvényében." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1999. július 31.

Funar, Kolozsvár polgármestere két újabb bűnvádi feljelentést tett. Az egyik feljelentést a nemrég véget ért Bálványosi Nyári Szabadegyetem résztvevői ellen szól. A több száz résztvevőt az "alkotmányos rend elleni cselekedettel" vádolta meg a polgármester, és kérte az ügyészségtől mindegyikük azonosítását, bíróság elé állítását és elítélését. A feljelentő tudni vélte, hogy Tusnádon vita tárgyát képezte Románia nemzeti, egységes és oszthatatlan jellege, rendkívül veszélyes és az országra nézve gyalázó ideológiákat népszerűsítettek. Indoklásában azt is kiderítette, hogy a "tábor sátraiban a hunok utódai és árulók" laktak. - A másik feljelentés egy nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet (1999/83.) összeállítói ellen irányul, akiket közokirat-hamisítással és hamis okirat felhasználásával vádol. A szóban forgó jogszabály rendeli el többek között a Brassai Sámuel Líceum és a volt Református Kollégium (volt Ady-Sincai, ma már csak Gheorghe Sincai Líceum) visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak, adott esetben az unitárius és református egyházaknak. A polgármester szerint becsapták a miniszterelnököt, ezért a legfelsőbb ügyészség azonosítsa a rendelet megfogalmazóit, tehát a bűnösöket, és állítsa őket bíróság elé.- Mikó Lőrinc szerint a polgármester már elkésett a feljelentésével A sürgősségi rendelet érvényben van, és ennek alapján az unitárius egyház az épületet még július 21-én telekkönyvezte. /A polgármester nem alszik. Újabb bűnvádi feljelentések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

1999. október 27.

Végre visszakerült jogos tulajdonosához a Református Kollégium /Kolozsvár/ egykori épülete. A Farkas utcai épületrészbe valószínűleg még az idén beköltözik az újraindult Református Kollégium: nyolc tantermet kap az épületben. /Papp Annamária: Folyamatban a Református Kollégium épületének átadása. Bérleti szerződést ajánlanak az Ady-Sincai Elméleti Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. január 18.

Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén újból kitűnt magyargyűlöletével: okirathamisítással, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőit, ugyanis - szerinte - a hajdani Ady-Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be. Funar elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielőbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. A református egyház képviselői a sátán földi küldöttei, jelentette ki. Tőkés Elek református egyházkerületi tanácsos elmondta: az ingatlant három ízben is betáblázták. Az elsőt ellopták, majd újat nyitottak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. /Kiss Olivér: Durva városházi offenzíva a református ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2001. november 20.

Gheorghe Funar újabb diverzióval próbálkozott: elpanaszoltatta a volt református gimnázium (volt Ady-Sincai, ma Gheorghe Sincai Líceum) képviselőivel, hogy a református egyház ki akarja lakoltatni őket a Petőfi (ma Avram Iancu) utca 33. szám és a Farkas (ma Mihail Kogalniceanu) utca 16. szám alatti ingatlanokból, és a "román nyelvű oktatás megszűntetésén ügyködik". Mint ismeretes, 1999 nyarán Eckstein Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter közbenjárásával a kormány sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a több épületből álló ingatlan visszaszolgáltatásáról. Tavaly az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonosi minőségben a házbér kifizetését kérte a tanintézménytől: 1 német márka a beépített területért, 0,5 német márka a nem beépített területért. A több százmillió lejre rúgó bélyegilleték miatt viszont a református egyház lemondott arról, hogy jogi úton követelje a házbér kifizetését. - Mi csupán a polgármesteri hivatallal kötött átadási-átvételi protokollum semmissé nyilvánítását kérjük és azt, hogy velünk, a tulajdonossal kössék meg a szóban forgó dokumentumot. /Kiss Olivér: Diverzióval próbálkozik a polgármester. A református egyház nem lakoltatja ki a Gheorghe Sincai Líceumot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2002. február 5.

Febr. 4-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester élesen bírálta a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodást. Az elöljáró szerint 1918 óta Románia területén nem született ilyen jellegű dokumentum. Szerinte abszurdum magyar tagozatokat létrehozni az agronómián úgy, ahogy azt a kétpárti egyezmény előírja, mivel "a teheneket nem lehet magyar nyelven etetni", mi több "a szántást sem lehet magyarul végezni" — érvelt Kolozsvár polgármestere. Funar úgy véli, a protokollumnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó előírása etnikumközi konfliktusokhoz vezet. Biztosra mondta, hogy a kolozsvári románok semmiképp sem fognak beleegyezni a hajdani Ady-Sincai Líceum visszaszolgáltatásába. Bejelentette: a protokollum aláírása miatt a Nagy-Románia Párt Árulás néven még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be. /K. O.: Polgármesteri kirohanás a megállapodás ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2002. szeptember 5.

Gheorghe Funar polgármester szept. 4-i rendkívüli sajtóértekezletén újból a magyar veszélyről, a több évszázados román iskolák magyar kézbe kerüléséről beszélt az újságíróknak. A tájékoztatóra az elöljáró meghívta a Gheorghe Sincai (volt Ady-Sincai, volt református fiúgimnázium), illetve a tanfelügyelőség képviselőit, akik kijelentették, hogy nem engednek a reformátusok nyomásának. Az egyház ugyanis osztálytermeket kíván berendezni a Református Kollégium diákjai számára annak Farkas utcai régi épületében, miután visszaigényelt egykori jogos tulajdonát mindezidáig nem sikerült gyakorlatban is visszakapnia. A líceum képviselői vészharangokat kongattak: az iskolából el akarják távolítani a román diákokat. Alexandru Bugariu iskolaigazgató szerint az ingatlant visszaszogáltató, 1999-ben született 83-as számú sürgősségi kormányrendelet hamis iratokra alapozva juttatja vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek az ingatlant. Az iskola képviselője és Gheorghe Funar polgármester nem hajlandó elismerni az Erdélyi Református Egyházkerületet mint tulajdonost, ezért továbbra sem írják alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. A sajtóértekezleten a tanfelügyelőség is képviseltette magát. Érdekük az, hogy az ingatlan a jelenlegi tulajdonos birtokában maradjon, jelezték. Funar polgármester újból kijelentette: ameddig ő a polgármester Kolozsváron, addig a román intézmények nem szenvednek az úgynevezett történelmi magyar egyházak miatt. Az üggyel kapcsolatban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: a volt fiúgimnáziumnak két épületteste van, egy régi és egy új. Az egyház egyelőre csupán a régi épületet kérte vissza, amelynek felújítása nagyon sok pénzbe kerül. Ennek ellenére nem hajlandók aláírni az átadási-átvételi szerződést, ezért bírósághoz fordultak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megígérte, hogy közbenjár az ügyben. /Kiss Olivér: Próbálkozás a Református Kollégium bitorlására. A polgármester támogatásával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2003. január 7.

Fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő Farkas utcai ingatlanban kezdhette jan. 6-án az iskolai oktatást a kolozsvári Református Kollégium. Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő kész a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, csak hogy ne engedje át végleg a kollégium egykori épületét. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csupán annyi tantermet kért, ahányban zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. Így csak tíz termet kaptak meg, amelyben a kollégium 260 diákja tanulhat. A tanfelügyelőség csak a Farkas utcai épület két emeletét engedte át. Az alkalmazottak a téli vakáció idején cipelték át az oktatáshoz szükséges felszerelést. A Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű iskolaként működött. A tanintézmény 1959-ben, a tanévzárón vette fel az Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a Sincai Gimnáziummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. Ezt követően indult néhány román osztály is, melyek száma egyre növekedett, végül csak néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is felszámolta a diktatúra. Az iskola egy ideig még az Ady-Sincai nevet viselte, majd a magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből./Lázár Lehel: Cuibus nem hagyja magát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2003. augusztus 27.

Ne áltassuk magunkat: a kolozsvári Református Kollégium új épülete, az 1948 utáni "Ady-Sincai", majd az évek során egyszerűen "Sincai"-já egyszerűsödött elnevezésű iskola, pontosabban az épület "visszaadásáról" például szó se volt, mert az már "hagyományosan" (értsd alatta, 1948 óta) román iskola. (Az előző évszázadok "nem számítanak".) Csak a kollégium régi épületét sikerült visszakapni, de még abból sem akart kiköltözni minden intézmény. Fodor Sándor a főveszélyt nem az asszimilációban látja, hanem a rohamos apadásban. Az egyik (a kerekdombi) kolozsvári katolikus plébániának 25 évvel ezelőtt, mintegy 2300 híve volt. Ma alig 400-an vannak. Kihaltak, elvándoroltak. /Fodor Sándor: Szabad hozzászólnom? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2005. november 9.

Romániai viszonylatban 1953–1954-ben készítettek egy átfogó műemlék-jegyzéket, mely 1956-ban jelent meg a Román Népköztársaság Akadémiájának a kiadásában 195 lapon: Lista monumentelor de cultura de pe teritoriul R.P.R. (A Román Népköztársaság területén található művelődési emlékek jegyzéke). Kolozsvár város műemlékei összesen 174 tételt tettek ki. Kolozsvár akkor szerencsés volt, mert az összeírás „felelősi” tisztségét igazi szakember, Debreczeni László töltötte be, s tapasztalatait külön tanulmányban is összegezte: Az 1953. évi kolozsvári műemlék-összeírás építéstörténeti eredményei (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár–Bukarest, 1957). Amint írta, 284 házszám szerinti műemléket vettek jegyzékbe, közülük válogatták ki a hivatalossá nyilvánított 174 tételt. Ez a jegyzék némely utólagos kiegészítéssel 1989-ig hivatalos maradt. Azután is csak belső használatú listák készültek. 2004 nyarán jelent meg újra a teljes romániai műemlék-jegyzék. Ennek előkészítése már az 1990-es évek elejétől folyt. A kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság például a Házsongárdi temető védelemre javasolt síremlékeinek a jegyzékét állította össze még az 1990-es évek közepén s juttatta el az illetékesekhez. Talán ennek köszönhető, hogy maga a temető egyetlen címként mégiscsak bekerült a jegyzékbe. Hogy végül is ki volt az új jegyzéknek a kolozsvári vezetője, nem sikerült megtudni, de érezhetően nem végezte felelősségteljesen munkáját. Az új jegyzék a Hivatalos Közlöny függelékeként jelent meg román nyelven. A rendeletet Razvan Theodorescu akkori miniszter látta el kézjegyével. Három vaskos, ezer oldal körüli kötet tartalmazza a megyénként összeállított nyilvántartást. Az első kötetben van Kolozs megye, összesen 1382 tétellel. E lista közzététele után a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság több jelzést kapott az egyes tételek pontatlanságával kapcsolatban. Éppen ezért javasolták, hogy erdélyi viszonylatban készüljön el a magyarok lakta megyék műemlék-jegyzékének a lefordított, helyesbített változata. Ilyen irányban tett írásos javaslatot az RMDSZ ügyvezető elnöksége is kapott. Egy év óta még nem kaptak választ. Az új kiadványban összesen 363 tétel vonatkozik Kolozsvárra, tehát az 1956-os listához képest jó kétszeres a bővülés. Azonban szakmai igényesség tekintetében a lista nem megfelelő. Számos ház sarok-jellegéből kifolyólag kétszer is szerepel (mindkét utcánál) a jegyzékben. A régi Református Kollégium még mindig „Ady–Sincai” Líceum – pedig az elnevezésből 1990-ben törölték Ady nevét, s azóta az épületet visszakapták a reformátusok. A II. József, Deák és Vörösmarty, Petőfi, Bem kolozsvári látogatását megörökítő belvárosi táblák nem szerepelnek a jegyzéken. A jegyzék legnagyobb hiányossága a Házsongárdi temető. Más megyékben, nagyobb városoknál néhány síremléket megneveznek. A Házsongárdi temetőnél egyetlen sírt sem méltattak felsorolásra. /Gaal György, a KLMT elnöke: A kolozsvári műemlékek jegyzéke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998