udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Akademiai Hirado

1996. október 18.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Jakó Zsigmond kolozsvári történészt a Pro Scientia emlékérem odaítélésével tisztelte meg. Ebből az alkalomból mondott ünnepi köszöntőt Glatz Ferenc, az MTA elnöke, ennek rövidített változatát olvashatjuk. Jakó Zsigmond tanulmányait Budapesten, a bölcsészkaron végezte ahol ekkor kitűnő professzorok voltak, mindenekelőtt haláláig tisztelt és szeretett tanára volt Mályusz Elemér, aki a középkorkutatás finomabb módszereibe vezette be hallgatóit. Jakó Zsigmond a település- és társadalomtörténet, a középkori intézmények története kutatása mellett az 1950-es évek közepétől az írástörténet modern felfogása felé fordult. Jakó professzor a diktatúra évtizedei alatt informális tekintély volt mind a magyar, mind a román történettudományban. Jakó Zsigmondot választották az újrainduló Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökének 1990. okt. 27-én, ezt a tisztet viselte négy éven át. Jakó professzor kívánsága volt, hogy az MTA-n belül önálló bizottság foglalkozzon a határon túli tudományossággal, ez teljesült, jelentette Glatz Ferenc, az MTA jún. 28-i első, általa vezetett elnökségi ülésre meghívták Benkő Samut, az EME elnökét, az MTA külső tagját is, ezen rögzítették a határon túli tudományos bizottság feladatait a/ a határon túli magyar tudósokkal és intézményekkel a rendszeres kapcsolattartás szervezetének kiépítése. Az MTA a határainktól független nemzet intézménye, hangsúlyozta Glatz Ferenc. Ezentúl az MTA 104 külső, illetve tiszteletbeli tagját nemcsak meghívják az MTA üléseire, hanem a szomszédos országokban élő magyar tudósoknak szállást és napidíjat és útiköltséget is biztosítanak. Évente ösztöndíjak odaítélése szintén segítséget nyújtanak. A külső tagoknak előfizetik a Magyar Tudomány, az Akadémiai Értesítő, az Akadémiai Híradó számaira és egy szakmájukba vágó akadémiai szakfolyóiratra. b/ A magyarországi ösztöndíjrendszer összehangolása a külföldön élő tudósoknak adandó ösztöndíjakkal. Jelenleg hiányzik a pontos regiszter a magyarországi tudományos kutatásról, a finanszírozásról, ugyanúgy a külföldi magyar tudomány finanszírozásáról is. c/ Önálló tudományos ösztöndíjrendszer működtetése. Az MTA javaslatát egy Domus Hungarica Scientiae et Artium létrehozására remélhetőleg támogatja majd a parlament. Meg kell valósítani egy akadémiai intézet létrehozását a külföldi magyar tudósok ösztöndíjas kollégiumi elhelyezésére.- A Domus Hungarica Scientiae et Artium legyen azon magyar kutatók otthona, akik Nyugaton, Keleten magukat magyarnak vallják és "a magyarság szállásterületével vagy a magyar nemzet életkörülményeivel, kultúrájával kívánnak foglalkozni." /Glatz Ferenc: Állam, nemzet, tudomány. Gondolatok Jakó Zsigmond kolozsvári történész 80. születésnapján. = Magyar Nemzet, okt. 18./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998