udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Alfold (Debrecen)

1996. március 12.

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke nyilatkozatában felvázolta életútját. Nagyváradon nevelkedett, édesapját 1948-ban politikai magatartása miatt kiutasították Romániából, Hajdúböszörményben telepedtek le, majd Debrecenben járt egyetemre. 1955-től közölt irodalmi ismertetéseket, ő mutatta be először Sütő Andrást a debreceni Alföldben. Eddig mintegy száz hosszabb-rövidebb írása és egy riportkönyve jelent meg Erdélyről. Stefan Pascu akadémikussal, Ceausescu történészével 1985-ben éles vitát folytatott Erdély nemzeti jellegéről, a vitairatok egy része az Alföldben jelent meg. Köteles Pállal 1988 novemberében megalapították az Erdélyi Szövetséget, majd 1989 tavaszán Bajkó Mátyással elindították az Erdélyi Tükör folyóiratot, Debrecenben. Idén a nyolcadik évfolyamot kezdték. A folyóirat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen működik, főszerkesztője Bajkó Mátyás, a neveléstudomány és az oktatástörténet tudósa. A szerkesztőbizottságban Beke György, a nagyváradi művelődéskutató Indig Ottó és mások dolgoznak. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), márc. 12./

2001. július 31.

Az aradi magyar sajtó napja alkalmából szervezte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Arad polgármesteri hivatala és a Nyugati Jelen bánsági napilap azt a háromnapos ünnepi rendezvényt július 27-29. között, amelybe belefért a MÚRE rendkívüli (kellőképpen be nem harangozott) közgyűlése, díjátadások és borkóstolás is. 140 éve, 1861-ben jelent meg Aradon az Alföld nevű lap, amelyről az elmúlt hétvégén emlékeztek meg az Erdélyből összesereglett újságírók. Júl. 28-án a MÚRE rendkívüli közgyűlésére került volna sor, de létszámhiány miatt későbbre kellett halasztani. (Este mégis megtartották a barackai szőlőben...) Ezen a napon Aradon tudományos ülésszakon vehettek részt az aradiak mellett a vendégek, a moderátor Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke volt. Puskel Sándor újságíró-helytörténész az 1861 és 1897 között megjelent Alföldet ismertette. Ezután következett a Simándi Böszörményi Zoltán riportpályázat kiértékelése és díjainak kiosztása. Első helyezést ért el a ditrói születésű Benkő Annamária, aki idén végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tördelőszerkesztői szakát. Második helyezést Szőke Mária szabadúszó újságírónő, míg a harmadik díjon a Nyugati Jelen két munkatársa, Gujdár Gabriella és Andó András osztozhattak. Benkő Annamáriának az 500 dolláros pénzjutalom mellett ifjabb Böszörményi Zoltán - a lap főrészvényesének képviseletében - felajánlott egy állást is az aradi napilapnál. Dicséretben részesültek még: Nagy Ágnes, János Katalin és Gazda Árpád. /Papp Gy. Attila: Az aradi magyar sajtó napja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./

2003. október 17.

Október elején a Pallas-Akadémia Kiadó Szegeden és Debrecenben találkozott olvasóival. A Pallas-Akadémia irodalmi est résztvevői Szegeden Bíró Béla, Beke György, Dávid Gyula, Kozma Mária, Lőrincz György, Markó Béla és Pomogáts Béla voltak. Szegeden az esten szó esett az erdélyi lélekről (Pomogáts Béla); a transzszilvanizmus kialakulásáról és arról, hogy ez irodalmi áramlatként hol helyezkedik el a magyar irodalom egészében, valamint hogyan kapcsolódik a világirodalomhoz (Dávid Gyula); Bíró Béla az alkotók optimista, illetve pesszimista szerepvállalását feszegette, Beke György moldvai csángó asszonyról szóló novellája sok hallgató szemébe könnyeket csalt. Lőrincz György azokról a szociográfiai riportjairól beszélt, amelyek a Székelyföld társadalmának perifériájára szorult emberekről szólnak. Markó Béla az erdélyi tollforgatók azon "tulajdonságát" hangsúlyozta, hogy "nem elég" nekik az irodalom, mindenkinek valami más foglalkozása is van. A debreceni találkozón Pomogáts Béla és Markó Béla - egyéb elfoglaltságaik miatt - nem vettek részt. Ott volt az erdélyi származású Székelyhidi Ágoston, akinek neve az Erdélyi Tükör szerkesztőjeként, valamint az 1989-ben az erdélyi menekültekről írt riportjaiból (Debreceni napló Erdélyről) a legismertebb, közéleti személyiségként pedig az Erdélyi Magyarok Világszövetsége elnökeként. Ott volt Görömbei András, a Hitel és Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője, Bertha Zoltán, akinek egyik kutatási területe a kortárs romániai magyar irodalom története. Ott volt Elek Tibor, aki most védte meg Székely Jánosról írt doktoriját, és eljött Vofkori Mária, aki néhány évvel ezelőtt szerkesztője volt a Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztőségének, s aki ma a kisvárdai múzeum igazgatója. Dávid Gyula és Bíró Béla után következett Beke György és Lőrincz György, írásaik kulcsmondata lehetett volna a magyar gondok Erdélyben. Kozma Mária az 1848-as csíki történelmet feldolgozó regényéből olvasott föl egy rövid részletet. /Kozma Mária: Közös sakktábla irodalommal és olvasóval Szegeden és Debrecenben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

2005. április 28.

Néhány éve augusztus 1-jén ünnepelik az Aradi Magyar Sajtó Napját, hiszen 1861. augusztus 1-jén jelent meg az első hosszú életű újság Aradon, az Alföld. Nem kevésbé fontos azonban egy majd száz évvel később napvilágot látott lap, amely 1940 és 1945 közötti anyanyelvi sajtócsendet tört meg. A dél-erdélyi magyar lapokat ugyanis a bécsi döntés után beszüntették. Még dúlt a háború, amikor a romániai magyarság képviseletében fellépő Magyar Népi Szövetség kezdeményezésére sikerült kiharcolni egy magyar újság megjelentetését. A Jövő első száma 60 évvel ezelőtt, 1945. április 28-án került ki a nyomdából. Fejléce azt hirdette, hogy független, demokrata napilap. Függetlensége azonban megkérdőjelezhető volt, hiszen az MNSZ erőteljes befolyása alatt állt. Felelős szerkesztője is az egykori illegalista, népi szövetségi vezető, Palásti József volt, aki a két világháború közötti polgári újságírás legjobb erőit gyűjtötte a lap köré. A Jövő első munkatársai közé tartozott Ádám Elek, Bérczi György, Károly Sándor, Korda István, Messer Sándor, Molnár Tibor, Pintér Lajos, Schauer Soós Aladár, Szomory Oszkár. (Közülük idén április 20-án 95 éves korában hunyt el Pintér Lajos.) A 2. lapszám a Jövő sikere címmel jelezte: “Magyarul írni nemcsak jog, de kötelesség is. Súlyos és szép kötelezettségeket ró erre a lapra az, hogy Aradon magyar nyelven szólaltatja meg a haladó, korszerű eszmék törekvéseinek, célkitűzéseinek, harcának hangját”. A Jövő első száma 2500 példányban jelent meg, év végére elérte a négyezres példányszámot, s évről évre növelte olvasótáborát. Az 1948–1949-es években az erősödő politikai nyomás hatására a polgári zsurnalisztika több kiválósága kikerült a szerkesztőségből, végül 1949 nyarán az RMP megyei bizottsága politikai és gazdasági céljainak rendelte alá a lapot, 1950 végétől Vörös Lobogó lett a lap címe. /Puskel Péter: Elődünk, a Jövő. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

2005. november 19.

Az Alföld /Debrecen/ folyóirat díjainak átadásával november 17-én megkezdődtek a debreceni irodalmi napok. Az irodalmi napoknak idén a megújuló magyar önéletírás a központi témája. Az Alföld folyóirat szerkesztőségének döntése alapján az idén Alföld-díjat kapott Bényei Tamás irodalomtörténész, Láng Zsolt marosvásárhelyi író és Takács Zsuzsa költő, műfordító. A díjakat Aczél Géza, az Alföld folyóirat főszerkesztője adta át. /Átadták az Alföld-díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

2007. április 24.

Köteles Pál /Nagyvárad, 1927. ápr. 24. – Budapest, 1991. dec. 13./ emberjogi harcos volt, a nyolcvanas évek egyik markáns publicistája, a diktatúrával szembehelyezkedő, egyszersmind előle menekülni kényszerülő erdélyi írók (mint Beke György, Páskándi Géza) szellemi és politikai fegyvertársa. Ma is időszerű gondolata: „A politika-csinálók önmagukat is megbecsülnék azzal, ha azokra is odafigyelnének, akik alkalmatlanok ugyan pártfegyelemre s aláíró gyakorlatozásra, de gondolkodásukkal a nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, s cselekvésüket a jövő szükséglete határozza meg. Ez a csöndes küzdelem néha szélmalom elleni harcnak tűnhet. ” „A nemzet jövőjének elkötelezettjei. Itthoni, s határon túli magyarokért. ” Köteles Pál Nagyváradon tanult, Kolozsváron három félévet hallgatott a Bolyai Tudományegyetem filozófia-lélektan szakán, 1946-tól már újságíróként dolgozott (Új Élet, Fáklya), 1950-ben letartóztatták, s hamis politikai vádak alapján elítélték. Volt azután segédmunkás Vajdahunyadon, építésztechnikus Váradon, ismét újságíró a Munkáséletnél. 1977-ben áttelepült Magyarországra, s az Alföld /Debrecen/ folyóirat szerkesztőségében helyezkedett el. 1988-ban jelent meg Búcsú Erdélytől című regénye. Az „erdélyi kérdést” megpróbálta a steril magyar közélet középpontjába állítani, és ezt az 1990-ben indult Erdélyi Magyarság című, általa főszerkesztett folyóirat jórészt erdélyi munkatársi körének segítségével sikerült is ideig-óráig fenntartania. /(bd): Eljött-e már az értés szabadsága? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

2008. december 4.

Kortárs magyar darab ősbemutatójára készül a nagyváradi színház Szigligeti Társulata: december 6-án lesz Aczél Géza irodalomtörténész, a debreceni Alföld című folyóirat főszerkesztője Timúrra várva című drámájának bemutatója. A Demcsák Ottó rendező-koreográfus által színpadra állított Timúrra várvában a szöveg és a tánc állandó kölcsönhatásban áll. Kelet-Európa abszurditása, a panelzárkában élő ember kitörési vágya, a vétek és az esetleges büntetés vállalása problematikáját boncolgatja az előadás. /Ősbemutató Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998